ELNÖK: Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! Most kívánok reagálni a vita vezetését érintő bírálatokra. Azzal ültem ma le az elnöki székbe, hogy - házbizottság állásfoglalásával összhangban - biztosítom, hogy minden párt kifejthesse a maga állásfoglalását. Nem akartam formális okokból - még ha azokat esetleg magamra nézve is sértőnek éreztem - akadályt állítani az elé, hogy minden párt tisztán és világosan állást foglalhasson. Most, utólag a vita lezajlása után, rendreutasítok mindenkit, aki nem parlamentáris kifejezésekkel élt a vita során. Ez az egyik, amit szeretnék bejelenteni. (Horn Gyula közbeszólása: Kik azok?) A másik . . . (zaj). . . kérem végighallgatni az elnököt! A másik egy, a vita tartalmát érintő észrevétel és bejelentés. Teljes mértékben egyetértek azokkal - legutoljára Kormányunk felelős szónokával -, akik úgy vélik, a Parlament feladata, hogy a közös célok érdekében - és ezek nem akármilyen célok, hanem a képviseleti demokráciának a megvalósításában öltenek testet - munkálkodjunk, hogy az országot közös erővel kivezessük az öröklött és a ránk zúduló bajokból. Ehhez munkapaddá kell változtatni, és így meg kell teremteni ennek a munkának a feltételeit. Szeretnék azonban egy olyan feltételről szólni, amiről nem volt elég egyértelműen szó. Ez pedig Alkotmányunk néhány pontja értelmezésének a kérdése. Elhatároztam, hogy elnöki lehetőségemmel élve, kezdeményezni fogom alkotmányértelmezés végett az Alkotmánybírósághoz való fordulást, annak a kérdésnek az eldöntésére, amit a három nap nyomán főbenjáró kérdésnek is érzek, mások mellett - azért emelve ki, mert ez így nem hangzott el -, hogy mik a polgári engedetlenségnek az alkotmányos határai. (Közbeszólás a Kisgazdapárt soraiból, taps a jobb oldalon.) Vagy másképpen fogalmazva: azzal a világos kérdéssel látom kívánatosnak az Alkotmánybírósághoz való fordulást, hogy a polgári engedetlenségnek melyek azok a megnyilatkozásai, amelyek még összhangban vannak az Alkotmányunk által biztosított jogokkal, és melyek azok, amelyek már összeütközésbe kerülnek vele. Anélkül, hogy a vitában most elhangzottakat konfrontálni akarnám, teljesen világos, hogy a Házon belül sem egyértelmű ennek az értelmezése; még kevésbé a Házon kívül. Márpedig átalakulásunk, demokratizálódásunk, alkotmányos létünk, sőt nemzetünk jövője függ attól, hogy ezekben az alapkérdésekben hajszálnyi kétely se támadhasson. Ezért indokoltnak tartom ilyen kérdéssel fordulni az Alkotmánybírósághoz. Köszönöm. (Taps a jobb oldalon, középen és a FIDESZ soraiból.) Ezzel a vitát ebben a kérdésben lezárom. Most jelenlét-ellenőrzést kívánok tartani. (Fodor István jelentkezik.) Nem tudom megadni a szót, ebben a kérdéskörben a házbizottság döntésével összhangban vezettem le a vitát, és azt lezártam. (Fodor István: Nem azzal kapcsolatos!) A kérdés más összefüggésben - mint rövidesen látni fogják - újból föl fog merülni a Ház előtt, és akkor mindenkinek meg fogom adni a szót. Most a vitát egyértelműen lezárom, és jelenlét-ellenőrzést rendelek el. Kérem a táblát letörölni. Jelenlét-ellenőrzés következik, kérem az "igen"-gombokat nyomják meg a jelenlévők. A szavazás most következik. (Megtörténik: 348 jelen, 13 bejelentetten távol, 25 be nem jelentetten távol.) Köszönöm. Megállapítom, hogy a jelenlévők száma, az államtitkári jelenlétet is figyelembe véve 350, így ülésünk határozatképes. Tisztelt Országgyűlés! Kapcsolódó bejelentésem van. A Kormány sürgős tárgyalást kérve beterjesztette - legalábbis az elnökhöz már eljutott ennek jelzése - a fogyasztói adókról és a fogyasztói árkiegészítésről - magyarán mondva: az üzemanyagkérdéssel kapcsolatos - szóló 1989. évi LI. törvénymódosításról szóló törvényjavaslatot, amit 674-es számon röviden kézhez kapnak képviselőtársaim. Ez az előterjesztés sürgős tárgyalást fog javasolni. Amint a szétosztása megtörténik, dönteni fogunk a sürgős tárgyalásbavétel kérdéséről. Tisztelt Országgyűlés! A Kormány, sürgős tárgyalást kérve, új változatban beterjesztette az Európa Tanács Alapszabályához, valamint az Európa Tanács kiváltságairól és mentességeiről szóló általános egyezményhez való csatlakozásról, valamint az Európai Emberi Jogi Egyezmény aláírásáról szóló országgyűlési határozati javaslatot. Az eredeti változat sürgős tárgyalását az Országgyűlés egyszer már megszavazta, azonban az új elemekre való tekintettel szükséges a sürgősség megerősítése. Kérdezem tehát a tisztelt Országgyűlést, hogy az Európa Tanácsba való belépésünkkel kapcsolatos előterjesztések tárgyalására vonatkozóan az országgyűlési határozati javaslat sürgős tárgyalásba vételét elfogadja-e? Kérem állásfoglalásukat. Most kérem a szavazatokat! (Megtörténik: 316 igen, 1 nem, 6 tartózkodás.) Megállapítom, hogy az Országgyűlés 316 szavazattal 1 ellenében, 6 tartózkodás mellett a javaslat sürgős tárgyalásba vétele mellett foglalt állást. Tisztelt Országgyűlés! Annak érdekében, hogy a határozati javaslatot, holnapi tárgyalást tervezve tárgysorozatba tudjuk venni, felkérem a külügyi, valamint az alkotmányügyi bizottságokat, szíveskedjenek az előterjesztést kivételesen legkésőbb holnap reggel ülés előtt megtárgyalni. Tisztelt Országgyűlés! Bejelentem, hogy a Kormány benyújtotta az adózás rendjéről szóló törvényjavaslatot, amit megtárgyalásra kiadok a költségvetési, az önkormányzati és az alkotmányügyi bizottságnak. Bejelentem továbbá, hogy képviselőtársaim újabb interpellációkat és kérdéseket nyújtottak be. Felkérem jegyző képviselőtársunkat, ismertesse a még el nem mondott interpellációk és kérdések tárgyát.