VARSÁNYI ANDRÁS (MDF): Elnök Úr! Tisztelt Ház! A beterjesztett törvényjavaslat egy részéről, nevezetesen a fővárosi és a fővárosi kerületi önkormányzatokról szeretnék néhány gondolatot mondani. Teszem ezt abban a kellemes helyzetben, hogy a tisztelt Házon némi csoda suhant keresztül ezen törvényjavaslat vitája közben. Az történt ugyanis - és erre kevesen kaptuk fel a fejünket -, hogy először hangzott el a törvényjavaslat vitája közben az ellenzék részéről, Tirts Tamás képviselőtársunk részéről az a szó, hogy egyetértek. Bár nagyon kis részével értett egyet, nevezetesen a kétszintű kormányzati koncepcióval, de ez önmagában már némi halvány reménysugár talán a későbbiekben. A törvényjavaslatnak ugyanis egyidejűleg legalább két alapvető követelménynek kell megfelelni. Az egyik követelmény, a lakosság igénye, jogos követelménye az, hogy a közvetlenül őt érintő közügyeket hozzá közel álló, önálló képviselőtestület útján intézze. A kerületek önállóságot követelnek maguknak a kerületi közügyekben. Ez úgy biztosítható, ha a fővárosi kerületek önkormányzata rendelkezik azokkal az önkormányzati jogokkal, hatáskörökkel, amelyek általában a városokat illetik meg. Indokolt igényük, hogy ezekben az ügyekben legyenek önállóak, az ilyen típusú ügyeket ne a főváros irányítsa, ne a főváros döntse el. A törvény általános rendelkezései alapján az egyes kerületek részönkormányzatokat is alakíthatnak. Ilyen módon a kerületen belül egyes önkormányzati ügyek eldöntését még közelebb vihetik a lakossághoz. Különösen fontos ez a lakótelepek részönkormányzatának kialakításakor, nem feltétlenül az előbb említett 1950-ben csatolt részközségek részéről. A főváros tekintetében a másik alapvető követelmény, amit nem szabad figyelmen kívül hagynunk, a főváros egységének megtartása. A fővárosban a közszolgáltatások jelentős része a főváros egészét átszövi. Ilyen a közút, a közműhálózat, a közlekedés s a közszolgáltatások egy része. Ez egységes városüzemeltetést, városműködtetést követel, a főváros egységének jelentős megbontása komoly zavarokat okozna a lakossági szolgáltatásokban. Mindebből következik, hogy a főváros az egyetlen település, ahol két szinten működik önkormányzat. Lényegileg különbözik ez a kétszintű önkormányzat a jelenlegi tanácsrendszertől. A két szint között a munkamegosztást a törvény rendezi, mégpedig a valóságos funkciók alapján. Itt is hangsúlyozni kell, hogy a fővárosi önkormányzat semmilyen tekintetben nem felettese a kerületi önkormányzatoknak, a fővárosi szint ugyanis a főváros egészét vagy nagy részét érintő ügyekben önkormányoz. A törvényjavaslat a két szint közötti feladatelhatárolás elveit határozza meg; természetesen nem vállalhatja magára az önkormányzati feladatok és hatáskörök tételes elosztását a fővárosi és a kerületi szint között. Ez a későbbi jogalkotás feladata, mint a többi önkormányzat tekintetében is. Ennek során kell a törvényi elveknek megfelelően megteremteni a fővárosi kerületek gazdasági, hatásköri önállóságát szolgáló biztosítékokat. A társulás elvei a fővárosban is érvényesek. Ennek alapján a fővárosi kerületek is társulhatnak. A társulás adja a lehetőséget a főváros agglomerációjával történő együttműködés kialakításában is. Például az egyes fővárosi kerületek nemcsak egymással, de a szomszédos települési önkormányzatokkal is társulhatnak. Mód van arra is, hogy a fővárosi önkormányzat egyes közszolgáltatások ellátásában társuljon a szomszédos megyei önkormányzatokkal. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a jobb oldalról.)