SOÓS KÁROLY ATTILA (SZDSZ): Elnök Úr! Tisztelt Ház! A vagyonügynökséggel kapcsolatos törvényjavaslatról szeretnék szólni. Először is azt a kérdést szeretném föltenni, hogy tulajdonképpen mikor fog a vagyonügynökség kormányhatáskörbe kerülni, vagy netán már megtörtént-e ez. Ezt a sajátos kérdésemet arra alapozom, hogy Matolcsy György úr, a miniszterelnökségi államtitkár most, amikor még az én legjobb tudomásom szerint a vagyonügynökség parlamenti hatáskörben van, már nyilatkozott arról, hogy a vagyonügynökség jelenlegi ügyvezető igazgatóját, vezetőjét, Tömpe István urat le kell váltani. Na most én ezt elég sajátos eljárásnak tartom. Itt tulajdonképpen már-már történik intézkedés - kormányintézkedés - akkor, amikor ez még a Kormánynak a hatáskörébe nem tartozik. És még egy, talán nem túlságosan apróság. Ezt a nyilatkozatot az államtitkár úr anélkül tette meg, hogy előzetesen, vagy akár egyidejűleg erről a szándékáról az ügyvezető igazgató urat értesítette volna. Na már most, ez egy nagyon szép sztálinista hagyomány, szerencsére az utóbbi években nemigen gyakorolták, hogy valaki az újságból tudja meg, hogy ki van rúgva. Remélem, a Kormány ki fogja vizsgálni ezt a kérdést, remélem, hogy a válasz nem az lesz - félek tőle, hogy esetleg az lesz - hogy azzal szemben, akinek az apja magas rangú kommunista funkcionárius volt, ez is megengedhető. Remélem, hogy nem ez lesz a válasz, és remélem, hogy a tisztességes személyzeti politika eljárásai meg fognak honosodni Magyarországon. Nagyon remélem. Föl vagyok háborodva azon, hogy ilyesmi megtörtént. (Zaj. Taps bal-középen.) Na már most, ami magát az ügyet illeti, tehát a Vagyonügynökség kormány- hatáskörbe adását, itt meg kell jegyeznem, hogy a Szabad Demokraták Szövetsége, amikor ezt a törvényt meghozták februárban - ha jól emlékszem -, nem javasolta a Vagyonügynökség parlamenti hatáskörbe kerülését, ezt most se tartjuk kívánatosnak. Helyes az, hogy a Vagyonügynökség Kormányhatáskörbe kerüljön, talán egy kicsit jobban kéne a dolgokat kezelni az előbb elmondottak alapján, mint ahogy ez most történik, de attól függetlenül úgy gondolom, hogy a kormány talán mégis alkalmas lesz, és mindenképpen kormányügy ez, úgyhogy igenis egyetértünk azzal, hogy kormányhatáskörbe kerüljön. De úgy gondoljuk, hogy a legfőbb személyi kérdéseket illetően azért mégiscsak fönn kéne tartani a Parlamentnek vagy a köztársasági elnöknek a hatáskörét. Én a módosító javaslatomban mind a két variánst fölvetettem. Azt hiszem, hogy tulajdonképpen a köztársasági elnöki hatáskör lenne ebben a vonatkozásban a szerencsésebb. Ezzel szemben Matolcsy államtitkár úr a bizottsági ülésen azzal érvelt, hogy akkor ez kettős hatalom, hogy itt most nem a Kormány nevezi ki, hanem a köztársasági elnök nevezi ki a vagyonügynökség igazgatótanácsát: és akkor ez kettős hatalom. Én ezt őszintén szólva nem értem, tudniillik, amennyire én tudom, a minisztereket is a köztársasági elnök nevezi ki a miniszterelnök javaslatára, és ennek ellenére a miniszterek létezése eddig még nem teremtett kettős hatalmat, ha nem tévedek, de ha tévedek, akkor kérem, igazítsanak ki. A másik dolog a vagyonügynökség működési szabályzatának a jóváhagyása. Ezt, azt hiszem, hogy parlamenti hatáskörben kellene hagyni. Itt nagyon fontos az átláthatósága a vagyonügynökség működésének. A vagyonügynökség rendkívül kényes dolgokat intéz, külföldi befektetőket érintő dolgokat intéz. Az, hogy itt az egész ország nyilvánossága előtt zajlódjon le a dolog, az egy rendkívül fontos szempont, és én azt hiszem, hogy ezt fönn kellene tartani, tehát ezt is előterjesztettem a módosító javaslatomban. Na, most én rendkívül veszélyesnek tartom azt, ahogyan ezekre a szerintem tényleg nem kettős hatalom felé vívő javaslatokra a Kormány reagál. Már csak azért is, mert ha jól veszem észre, a Parlamentnek megvan a kormánytöbbség, tehát akkor is, hogy ha itt bizonyos parlamenti kompetenciák fennmaradnak - akkor is - a Kormány tulajdonképpen a kormánytöbbség segítségével tudja érvényesíteni az akaratát. Az, hogy itt tulajdonképpen a nyilvánosságot zárja ki azzal, hogy a személyi döntéseket ennyire kormányon belüli üggyé teszi, hogy a vagyonügynökség szabályzatát kivonja a Parlament hatásköréből, és nemcsak a vagyonügynökség irányítását vonja ki, amivel ismétlem, egyetértenék, az, hogy a bíróságot, a bíróság szerepét a Vagyonügynökség bizonyos döntéseinek a megtámadhatósága kapcsán kizárja, ez az én számomra rendkívül aggasztó. Tulajdonképpen itt a nyilvánosságnak, a Parlamentnek a kizárása, ez veszélyes tendencia, ez bizonyos régi pártállami gyakorlatok felé mutat, és nagyon-nagyon szükségesnek tartanám, hogy még egyszer gondolja meg a Kormány ezeket a javaslatokat, és majd a részletes vitában szeretnék még szólni röviden a módosító javaslataimról, és nagyon remélem, hogy ebben az ügyben - a privatizáció rendkívül fontos dolog, nagyon remélem, hogy a privatizációnak az ügyében - sikerül valamifajta konszenzusos megállapodásra jutni ennek az általános keretnek az ügyében. Köszönöm. (Taps.)