DEMSZKY GÁBOR, DR. (SZDSZ): Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztában vagyunk vele, hogy az ország közvéleményét ma elsősorban a péntek reggel bejelentett áremelések foglalkoztatják, amelyeknek sem mértékével, sem módjával nem érthet egyet a Szabad Demokraták Szövetsége, de erről később, holnap egy sajtótájékoztatóban kívánjuk elmondani álláspontunkat. Én most egy súlyos veszélyhelyzet elhárítása érdekében kértem szót napirend előtt, amely a szovjet csapatok távozásával kapcsolatos. Taposóaknákat, páncéltörő rakétákat, harckocsigránátokat, harckocsilövedékek gyújtószerkezeteit, nehézlövegek éleshüvelyeit, indítótölteteket szór szét, ás el és hajigál szét a kivonulásra készülő szovjet hadsereg a Kiskunsági Nemzeti Park területén. Súlyos erdőtüzeket okozó jelzőrakétákat hagynak őrizetlenül az ősborókásban, egy védett faunájú természetvédelmi területen. Veszélyben van a park, amelynek területén a szovjet hadsereg évtizedek óta kiképzőbázist üzemeltet. Veszélyben vannak azok a körzetben élő szőlősgazdák, tanyán élő parasztcsaládok, akik az erdei utakon, az erdőben elhányva nap mint nap fegyverek tömegeire bukkannak. Veszélyben vannak a kirándulók és a területet a szovjetekkel együtt használó magyar katonák.

Kiszámíthatatlan környezeti ártalmak és károk, későbbi katasztrófák előidézője lehet, hogy a szovjet katonák - a parkra felügyelő egyik őr beszámolója szerint - több hordónyi könnygázt és vegyi fegyvereket ásnak el a területen. Veszélyben vannak helyi parkjaink, vizeink, veszélyben van a terület ivóvíztára. A nagy tömegben kiöntött benzin és olaj eredménye egyfajta helyi kútmérgezés.

Tisztelt Ház! Ha nem lenne tudomásom arról, hogy a súlyos környezetszennyezésről és a fegyverek elhajigálásáról videófilm készült, amely a Környezetvédelmi Minisztérium, valamint a HM rendelkezésére áll - azóta tv-műsor is készült erről az ügyről, továbbá a Magyar Nemzetben terjedelmes cikk jelent meg erről -, akkor csak levelet írtam volna erről az ügyről az illetékes miniszternek. Mivel azonban mindez, amit elmondok, nem újdonság, és az ügy feltárva, dokumentálva ott fekszik a HM és a Környezetvédelmi Minisztérium irattáraiban, mégis ehhez az eszközhöz fordultam. A veszélyes robbanóanyagokat ugyanis nem távolították el a területről, és a parkot sem őrzi a honvédség a további rombolás és aknamunka, a további környezetszennyezés megakadályozása érdekében. A honvédelmi kormányzat a rendszeresen érkező vészjelzésekre és az immáron hat hete közismert tényekre fittyet hányva alszik.

Az ügyet súlyosbítja, hogy jelentős részben a HM saját területén történik mindez, Orgovány és Ócsa községek határában. Félreértések elkerülése végett, nem lezárt katonai területről van szó, pusztán a HM által használt területről, ahova bárki beléphet.

Elhoztam magammal néhányat az erdőben és az utakon szétdobált lőszerek közül. Nem az éles bombákat, csak a veszélytelenebbeket. Néhány nehézlöveg hüvelyeit, egy gyakorló harckocsi-taposóaknát és egy gyújtószerkezetet. A nálam levő géppuskaheveder (felmutatja) is az erdőben hevert. (Taps.)

Azért folyamodtam ehhez a módszerhez, hogy kollégáim, az országgyűlésben dolgozó tűzszerészek segítségével felhívjam a figyelmet a robbanásveszélyre.

Tisztelt honvédelmi miniszter úr!

Kérem, hogy ne térjen ki ebben a kényes ügyben a polgári lakossággal szembeni kötelezettségei elől, és ne tűrje el a környezet felelőtlen pusztítását. A miniszter úr tekintse felszólalásomat rendkívüli interpellációnak, amelyre nem várok most választ, de azt kérem, hogy egy hét múlva jelentse az Országgyűlésnek, hogy a bombákat, robbanóanyagokat eltávolították, és őrzik a területet. Köszönöm szépen. (Taps!)