Tartalom Előző Következő

SOÓS KÁROLY ATTILA, a költségvetési, adó- és pénzügyi bizottság elnöke: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A hozzászólások egy része olyan volt, hogy tulajdonképpen abban a szellemben vetett föl egyes problémákat egyes szervek támogatásával kapcsolatban, amely a bizottsági ülésen is megnyilvánult. Itt erről konkrét döntést nem kell hozni, ezzel kapcsolatban tehát nem szeretnék semmit sem mondani. Székház-visszaadási ügyekről e napirendi pont keretében nem kell dönteni, úgyhogy erről sem szeretnék semmit mondani. Tulajdonképpen Roszík Gábornak szeretnék valamit mondani: a Hazafias Népfront nem 109, hanem 125 millió forintot kapott, Roszík képviselő úr aláírását és s.k.-zását is tartalmazza ez a papír, amely szerint 125 milliót kapott. Én csak a jegyzőkönyv pontossága érdekében szeretném ezt mondani. Jelezni szeretném még, hogy amiről beszélt, hogy az ifjúsági szervezetek között az a bizonyos százmillió forint nem került felosztásra, erről eddig nem értesültem. Rengeteg levelet kapok különböző szervezetektől, hogy ők pénzt szeretnének kapni. Ifjúsági szervezetektől nem kaptam arra levelet, hogy intézkedjünk a 100 millió forint felosztásáról. Nem tudom, ebből mi következik, lehet, az, hogy ezek az ifjúsági szervezetek nagyon jól állnak anyagilag. Lehet, nem ez következik. Az ügyet az ad hoc bizottságnak és a költségvetési bizottságnak kellene konkrétan megvizsgálnia. Ami igazán vitát váltott ki, az az, hogy a költségvetési bizottság kapja meg az elosztás jogát. Kicsit meglepett Schamschula György fölvetése - ő vetette föl először -, mert ezt a bizottsági ülésen is ebben a szellemben tárgyaltuk, így szólt az előterjesztés. Az előterjesztésnek ezt a részét ott senki nem vonta kétségbe. Ez a fölvetés kétféle gyökerű lehet. Az egyik lehetséges gyökere vagy alapja az, hogy nincs jogi lehetőség arra, hogy a bizottság meghozzon egy ilyen döntést. Azt hiszem, ez az ellenvetés ilyen jogi alapokon nem állja meg a helyét. Például, ha jól tudom, a Parlament nemzetbiztonsági bizottsága döntésjellegű tevékenységet folytat. Nem a mi tanácsadó szervünk, tehát van rá precedens az új Parlament keretei között is, hogy egy bizottság nem ilyen jellegű tevékenységet végez. Folytatnám. Az előző Parlament ugyancsak leadta ezt a döntéshozatalt, éspedig nem a költségvetési - akkor terv- és költségvetési - bizottságnak, hanem egy ad hoc bizottságnak. Az ad hoc bizottság maga hozta meg az elosztási döntést. Félreértés ne essék! Én nem szeretném, ha a nyilvánosságtól elzárva, titokban történne itt milliárdok elosztása. Nekem egyáltalán nem ez volt a szándékom. A bizottság ülései nyilvánosak. A bizottság összetétele megfelel a Parlament összetételének, tehát megvan benne a kormánytöbbség. Én egyszerűen úgy gondolom, néhány milliós összegek elosztásáról nem célszerű itt, a plénumon vitatkozni. Úgy gondolom, célszerű lenne ennek a bizottságnak leadni ezt a jogot. Egyszerűen célszerűségről van szó, semmi egyébről. Bármelyik képviselő eljöhet, javaslatot tehet, hozzászólhat stb. Valószínűleg van rá jogi lehetőség, hogy valaki ezt a - tegyük fel, nagyon rosszul megszülető - határozatot megtámadja, és akkor mégis a Parlament plénuma elé kerüljön. Ezt egyszerűen nem tartom célszerűnek. Ugyanakkor azt hiszem, jogilag lehetséges. Olyan kérdés is volt, hogy vajon milyen szervezetekről van itt szó. Nem gondoltam, hogy ilyen hosszú és alapos vita elé néz ez a javaslat, amely végülis néhány tízmillió forintról szól, miközben ezermilliárd forintos államháztartás gondjairól kell majd ennek a Parlamentnek határoznia. Most elmondanám, milyen szervezetekről van szó, talán csak példálózva. A "Társadalmi szervezetek támogatása 1990-re" című dokumentum, amelyet ez a bizonyos ad hoc bizottság fogadott el még februárban, szól arról, hogy kap támogatást a Magyar Vöröskereszt, aztán kap egy sor betegségben szenvedők, fizikailag károsultak szervezete. Sok ilyen szervezet kap támogatást, ezen kívül egyéb, humán szolgáltatást végző szervezetek: a Vitális Életvédők Egyesülete kap 500 ezer forintot, a Magzatvédő Társaság 500 ezer forintot, a Magyar Nyugdíjasegyesületek Országos Szövetsége 5 millió forintot, a Demokratikus Ifjúsági Világszövetség 18 millió forintot (zaj), az Országos Béketanács és az Országos Béketanács Európa Háza együtt 15 millió forintot (zaj.), a Volt Politikai Foglyok Baráti Szövetsége 700 ezer forintot. Az új igénylők közül is elmondanék néhányat: Magyar Postagalambsport Szövetség, Magyar Természetgyógyászok Országos Tudományos Egyesülete, Történelmi Igazságtétel Bizottság, Bajcsy-Zsilinszky Társaság, stb. stb. Egyenként többnyire milliós összegekről van szó. Ha a Parlament úgy dönt, hogy hozzuk ezt a kérdést a plénum elé, és itt vitatkozzunk róla, nekem semmi kifogásom nincs ellene. Nekem mint a költségvetési bizottság elnökének mindenképpen nagyon sok bajom lesz ezzel az üggyel. Ha Önök részt akarnak venni, osztani akarják a mi gondjainkat, én egyetértek, de fölöslegesnek tartom. Módosításként egy dolog merült föl, amit különböző indokokkal támasztottak alá: hogy ez a bizonyos hatáskör-átruházás ne legyen. Szerintem meg kellene kérdezni, tisztázni kellene a jogi helyzetet. Tisztázni kellene azt, hogy jogi alapon egyáltalán lehetséges-e ezt a hatáskört leadni. Ha nincs jogalap arra, hogy leadjuk - és ezek szerint az előző Országgyűlés itt hibásan járt el -, akkor a határozattervezetet nyilván módosítani kell, vissza kell vinni a bizottság elé. Itt volt egy kis félreértés is. Én világos voltam, és az írásbeli előterjesztés is világos: nem arról van szó, hogy az ad hoc bizottság kapjon döntési hatáskört. A döntési hatáskört a költségvetési bizottság mint állandó bizottság kapná. Tehát ha jogi lehetőség van arra, hogy az Országgyűlés plénuma leadja a döntési hatáskört a költségvetési bizottságnak, akkor föl kellene tenni a kérdést a módosító javaslat három előterjesztőjének, hogy ennek ellenére is fenntartják-e módosítási szándékukat. Ha igen, akkor megint ott tartunk, hogy van egy módosító javaslat, a bizottság elé vissza kell vinni az egész kérdést. Kérem tehát először a jogi lehetőség tisztázását. Másodszor, ha a válasz erre a kérdésre az, hogy a jogi lehetőség megvan, akkor a módosítást előterjesztők nyilatkozatát, hogy ennek ellenére is fenntartják-e ezt a szándékukat.