Dr. Vastagh Pál

Dr. Vastagh Pál

Email: nincs

A képviselõ által benyújtott irományok

Ülõhely

SzektorSorSzék
007

Választások

Választási körzet-tól-ig
Békés megye 6. vk.1994.06.28.
Békés megye területi lista1990.05.02.1994.06.27.

Képviselõcsoport tagságok

KépviselõcsoportFunkció-tól-ig
MSZPtag1994.06.28.
MSZPtag1990.05.02.1994.06.27.

Bizottsági tagságok

BizottságTisztség-tól-ig
EK ügyekTag1992.06.23.1994.06.27.
AlkotmányügyiTag1990.05.03.1994.06.27.

Iskolai végzettség

VégzettségIntézmény
egyetemi doktorJózsef Attila Tudományegyetem

Nyelvismeret

NyelvFoka
angolközépfokú
oroszfelsõfokú

Életrajz

Vastagh Pál (MSZP)
   Békés megye 6. sz., Orosház központú választókerület

1946. szeptember 23-án, a Békés vármegyei Nagyszénáson
született szülei egyetlen gyermekeként. Családjában
hagyomány a szocialista, kommunista meggyõzõdés, nagyapja
szociáldemokrata aktivista volt. Szülei egyszerû
parasztcsaládból származtak, 1945-ben mindketten beléptek
a kommunista pártba. Édesapja, Vastagh Pál (1923)
mezõgazdasági munkásként kezdte felnõtt életét; késõbb a
Békési Járási Tanácshoz került, ahol igazgatási
osztályvezetõ lett, majd az 1960-as évek közepén levelezõ
tagozaton elvégezte a jogi egyetemet. 1983-ban mint a
Békés Megyei Temetkezési Vállalat igazgatója ment
nyugdíjba. Édesanyja, Tomasovszki Mária (1926) szintén
mezõgazdasági munkásként kezdett el dolgozni, majd
felsõfokú óvónõképzõt végzett, és több békéscsabai
óvodában dolgozott. Második házasságában él, 1988 óta
felesége Fenyvesi Erzsébet angol-orosz szakos nyelvtanár.
Elsõ házasságából két gyermeke született: Ágnes (1967)
iparmûvészeti fõiskolát végzett, Pál (1974) fogtechnikus.
Második feleségével közös gyermekük, Enikõ 1989-ben
született.
Az általános iskolát Orosházán és Békéscsabán végezte.
1965-ben a szegedi Tartósító- és Húsipari Technikumban
érettségizett. 1965-1966-ban elõfelvételisként
Hódmezõvásárhelyen teljesített sorkatonai szolgálatot.
Szegeden, a József Attila Tudományegyetem Állam- és
Jogtudományi Karán folytatta tanulmányait, 1971-ben
szerzett diplomát. Elsõéves egyetemistaként belépett a
Magyar Szocialista Munkáspártba. A végzést követõen az
egyetemen maradt, a JATE KISZ-bizottságának lett a
függetlenített titkára. 1976-1981 között a KISZ KB
egyetemi és fõiskolai tanácsának az elnöke, továbbá a
KISZ KB intézõbizottságának a tagja. 1973-ban az JATE
ÁJTK állam- és jogelméleti tanszékének a tanársegéde,
1977-tõl adjunktusa. Fõállása mellett 1976-tól 1981-ig a
Szegedi Akadémiai Bizottság tudományszervezõje volt. 1983
és 1986 között aspiráns Moszkvában, az SZKP
Társadalomtudományi Akadémiáján. A szocialista
orientációjú fejlõdõ országok társadalom-, illetve
államelméletérõl írta kandidátusi disszertációját. A
tudományos fokozat megszerzése után egy évvel egyetemi
docenssé nevezték ki, majd 1988 nyarán megválasztották a
jogi kar dékánjává.
A Szovjetunióból való hazatérése idején a
reformkommunistaság határán lévõnek vallotta magát. Közel
két év alatt fokozatosan jutott el annak felismeréséig,
hogy a szovjet típusú politikai rendszer nem
reformálható, ezért gyökeres átalakítására van szükség.
1988. december 11-én, az MSZMP Csongrád megyei tisztújító
küldöttértekezletén a megyei pártbizottság elsõ titkárává
választották. Országos visszhangot váltott ki, amikor az
elõzõ vezetés által leváltott szerkesztõket - köztük
Annus Józsefet, aki 1990-tõl parlamenti frakciótársa -
visszahelyezte a Tiszatáj élére. 1989 februárjában a jogi
kar dékáni tisztét átadta egyik helyettesének. 1989
áprilisában beválasztották az MSZMP Központi és Politikai
Bizottságába, majd a legfelsõ párttestület átszervezése
után a politikai intézõbizottságba. Alapítója volt az
MSZMP reformkörének. 1989. október 9-én, az átalakuló
kongresszuson beválasztották a Magyar Szocialista Párt
Országos Elnökségébe. 1989 novembere és 1990 szeptembere
között a párt vidéki titkáraként dolgozott. 1990-ben
bekerült a párt országos választmányába.
Az 1990. évi országgyûlési választások elsõ fordulójában
Békés megye 7. sz. (Mezõkovácsháza és környéke)
választókerületében a negyedik helyen végzett, a Békés
megyei területi listán jutott mandátumhoz. 1990. május és
október között az MSZP parlamenti frakciójának a
vezetõségi tagja és titkára. 1990. május 3-tól az
Országgyûlés alkotmányügyi, törvény-elõkészítõ és
igazságügyi állandó bizottságának a tagja, emellett 1992.
június 23-tól az európai közösségi ügyek
különbizottságban is dolgozott. 1990. októberben az MSZP-
frakció jogi és közigazgatási munkacsoportja vezetõjévé
és szóvivõjévé választották. A képviselõcsoporton belül a
közigazgatási és alkotmányjogi kérdések, a jogalkotás és
az igazságszolgáltatás szinte valamennyi kérdésével
foglalkozott, gyakorlatilag minden jogi tárgyú
törvénytervezet vitájában õ volt a szocialista párt
vezérszónoka. Igyekezett Békés megye érdekében is
fellépni a törvényhozásban. 1992 márciusában
elõterjesztett egy a területfejlesztést átfogóan
szabályozó törvénytervezetet, amelynek része volt az
elmaradott térségek felzárkóztatása. A javaslatot a
kormánypárti többség is támogatta, így az az Országgyûlés
napirendjére került. A programszerkesztõ bizottság
tagjaként részt vett az MSZP Kihívások és válaszok címû
választási szakmai programjának a kidolgozásában, a
közjogi és igazságszolgáltatási fejezet szerzõje.
Az 1994. évi országgyûlési választásokra készülve 1993
decemberében a Békés megyei szocialista pártértekezlet
ismét a területi lista elsõ helyére jelölte. (Az országos
listán tizennyolcadik volt.) Egyéni választókerületét
megváltoztatta: 1994 tavaszán szülõhelyén, Orosházán és
környékén (Békés megye 6. sz., választókerület) indult. A
választások második fordulójában 48,88 százalékos
eredménnyel az elsõ helyen végzett. Már a választások
elõtt állást foglalt a szocialista-liberális koalíció
mellett. Az 1994. július 15-én hivatalba lépett
MSZP-SZDSZ koalíciós kormány igazságügy-minisztere lett.
Miniszterként arra törekedett, hogy racionalizálja az
erõltetett törvényalkotási folyamatot. Alapvetõ
modernizációs feladatának ítéli a bírói hatalom
függetlenségének biztosítását és a végrehajtó hatalomtól
való elválasztását, illetve a magyar jogrendszer
fokozatos közelítését az Európai Közösség joganyagához.
Fogadóórája: munkatársai munkanapokon ügyeletet tartanak
az orosházi MSZP-irodában.
Hivatali címe: Igazságügyi Minisztérium.

Lezárva: 1996. május 6.


Eleje Honlap