Tirts Tamás
Email: nincsA képviselõ által benyújtott irományok
 |
|
Életrajz
Tirts Tamás (Fidesz-MPP) - Országos lista 1961. január 2-án született Budapesten. Apai ágon régi szepességi szász család leszármazottja, akik a múlt század elején még Szepesváralján éltek. A családi hagyomány számon tartja Tirts Dánielt, aki Thököly oldalán harcolt, és ükapját, Tirts Rezsõt, aki 1848-ban gerillacsapatokban harcolt a Szepességben. Késõbb, az 1870-es években a kialakuló magyar turizmus egyik úttörõje, a dédapa pedig a Pilis hegység feltérképezõinek egyike volt. Nagyapja csendõrtisztként szolgált. Édesapja, Tirts Tibor (1928) a kõszegi katonaiskolába járt, majd a második világháború után közgazdasági pályára ment. Hosszú ideig a vízügyi igazgatásban dolgozott, ma már nyugdíjas. Anyai ági õsei óbudai sváb polgárok voltak. Nagyapja katonai akadémiát végzett, az elsõ világháborúban az olasz fronton szolgált, majd kereskedelmi pályára lépett. Édesanyja, Kovács Gabriella (1931) telefonkezelõ volt, jelenleg nyugdíjas. Szülei gyermekkorában elváltak, nevelõapja, Farkas Vilmos - aki megjárta a hadifogságot, késõbb a filmgyár és az Operaház kellékese volt - nagy hatással volt szellemi fejlõdésére. 1994 júliusától nõs, felesége Szenczi Borbála egyetemi hallgató. Általános és középiskolai tanulmányait Budapesten végezte, 1979-ben érettségizett a Piarista Gimnáziumban. Három éven át könyvtári segédmunkás az Országos Széchényi Könyvtárban, a Tömegkommunikációs Intézetben, illetve az Országos Mûszaki Könyvtárban. 1982-tõl az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának a hallgatója, 1987-ben szerzett magyar-történelem szakos középiskolai tanári diplomát. Már egyetemi tanulmányai alatt dolgozott: 1986 és 1988 között a Dunamenti Mgtsz kazánszerelõje. Ezután egy évig a budapesti Árpád Gimnázium tanára, majd 1989-tõl a Gorkij Könyvtár Nemzetiségi Kutatócsoportjának a tagja. Fõállása mellett 1989-1990-ben a Somogyország címû független megyei hetilap tudósítója volt. 1987-tõl a Kis Áron Játéktársaság, 1989-tõl a Berzsenyi Dániel Irodalmi Társaság tagja. Katolikus bázisközösségek tagja volt. 1983-ban bekapcsolódott a Dialógus Független Békemozgalom munkájába. Az ELTE BTK-n 1986-ban saját neve alatt Pofon címmel szamizdat újságot szerkesztett. 1988. áprilisban belépett a Fiatal Demokraták Szövetségébe, az elsõ országos tanácsülésen, 1988. decemberben az országos választmány tagjává választották, e tisztségében azóta a kongresszusokon minden alkalommal megerõsítették. 1989 nyarán a Fidesz képviselõjeként a háromoldalú politikai egyeztetõ tárgyalásokon az I/3. politikai albizottságban (a választásokkal kapcsolatos kérdések, a választójogi törvények) tagja volt az Ellenzéki Kerekasztal tárgyalócsoportjának. 1989. végi (1990. márciusig tartó) katonai behívásáig a népszavazási kampányban a Fidesz kampányfõnöke volt. Az 1989. november 15-i, a brassói munkásfelkelés emlékére rendezett szolidaritási akció fõ szervezõje volt. 1990-tõl 1993. júniusig a Fidesz Press címû pártkiadvány fõszerkesztõje. Az 1990. évi országgyûlési választásokon Budapest 12. sz. (IX. ker.) választókerületében az elsõ fordulóban a negyedik helyen végzett, a párt országos listáján szerzett mandátumot. 1990. május 3-tól 1993. július 1- jéig az önkormányzati, közigazgatási, belbiztonsági és rendõrségi állandó bizottság tagja volt, ezután december 7-ig a kulturális, tudományos, felsõoktatási, televízió, rádió és sajtó állandó bizottság munkájában vett részt. 1993. december 7-tõl az emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi állandó bizottság tagja. 1993 tavaszán a Fidesz alelnökévé, 1994 júliusában a párt budapesti elnökévé választották. Az 1994. évi önkormányzati választásokon az MDF-KDNP-Fidesz választási együttmûködési szövetség közös listájáról tagja lett a Fõvárosi Közgyûlésnek, azóta a turisztikai albizottság elnöke. Az 1994. évi országgyûlési választásokon ismét Budapest 12. sz. választókerületében indult, s szerepelt a Fidesz budapesti (7.) és országos (16.) listáján is. Mint egyéni jelölt a választások elsõ fordulójában Kökény Mihály (MSZP), Tölgyessy Péter (SZDSZ) és Szabó Iván (MDF) mögött a negyedik helyen végzett, mandátumát az országos listáról szerezte. 1995. szeptember 4-ig az Országgyûlés emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi állandó bizottságában, ezen belül a cigánypolitikai vitanapot elõkészítõ és a Jogsértettek Egyesületének megkeresésére alakított albizottságokban dolgozott. 1996. november 12-tõl a társadalmi szervezetek költségvetési támogatását elõkészítõ állandó bizottság, ezen belül a kulturális és mûvelõdési társadalmi szervezeteket támogató albizottság tagja. Az IPU magyar csoportja magyar-finnugor baráti tagozatának a tagja. 1996. február 17-tõl a Fõvárosi Közgyûlés Fidesz-frakciójának a vezetõje. Hivatali címe: Képviselõi Irodaház, 417. szoba Lezárva: 1996. december 20.