dr. Raskó György

dr. Raskó György

Email: nincs

A képviselõ által benyújtott irományok

Ülõhely

SzektorSorSzék
626

Választások

Választási körzet-tól-ig
Gyõr-Sopron megye 6. vk.1994.06.28.

Képviselõcsoport tagságok

KépviselõcsoportFunkció-tól-ig
Néppárt-MDNPfrakcióvez. h.1997.02.03.
Néppárt-MDNPtag1996.03.11.1997.02.02.
MDFtag1994.06.28.1996.03.10.

Bizottsági tagságok

BizottságTisztség-tól-ig
GazdaságiTag1996.04.16.
Adó-bankkonsz.Tag1995.06.17.
MezõgazdaságiTag1994.06.28.1996.04.15.
Környezetvéd-iTag1994.06.28.1994.11.07.

Iskolai végzettség

VégzettségIntézmény
egyetemi doktorBudapesti Közgazdaságtudományi Egyetem

Nyelvismeret

NyelvFoka
angoltárgyalási
franciatárgyalási
némettárgyalási
spanyoltárgyalási

Életrajz


Raskó György László (MDNP)
   Gyõr-Moson-Sopron megye 6. sz., Kapuvár központú
választókerület

1952. február 4-én született Karcagon (Szolnok megye).
Õsei
mezõgazdasági vállalkozók, árutermelõ középparasztok
voltak. Édesapja a József Nádor Mûszaki Egyetemen
szerzett mezõgazdasági mérnöki oklevelet, s 1980. évi
nyugdíjazásáig osztályvezetõ tudományos munkatárs volt a
Gödöllõi Agrártudományi Egyetem Gépkísérleti Intézetében.
Édesanyja, Horváth Erzsébet népmûvelõ, a Dunakiliti
Faluház vezetõje. Testvérei: Klára (1950) OTP-
tisztviselõ, Géza (1958) közgazdász. 1979-ben feleségül
vette Pap Erzsébet közgazdászt, aki a pénzügyi és
befektetési tanácsadó Raskó és Pap Kft. ügyvezetõje.
Három gyermekük született: Gabriella (1980), Ágnes (1982)
és László (1990).
Általános iskolába Dunakilitiben, középiskolába a
pannonhalmi bencésekhez járt, 1970-ben érettségizett. Egy
év sorkatonai szolgálat után, 1971 és 1976 között
elvégezte a Marx Károly Közgazdaság-tudományi Egyetemet.
Általános közgazdászoklevele mellé 1980-ban megszerezte
az agrármarketing szakközgazdász képesítést is. Elsõ
munkahelye az Agrimpex Külkereskedelmi Vállalat volt,
ahol piackutatóként dolgozott. 1977-ben az Agrárgazdasági
Kutatóintézet tudományos munkatársa lett. 1979-ben a Finn
Agrárgazdasági Kutatóintézet ösztöndíjasa. 1980-ban Az
állati termékek külpiaci versenyképessége címû
disszertációjával egyetemi doktori címet szerzett. Bár a
tervgazdálkodást bíráló cikkei miatt munkahelyi fõnöke
megrótta, 1982-ben bekerülhetett a világbanki
agrárhitelprogramok megalapozásához létrehozott
kutatócsoportba. 1983-ban FAO-pályázat útján az Algériai
Állami Mérnöktovábbképzõ Intézetben vállalati
gazdaságtant és számviteli ismereteket oktatott.
1984-1985-ben a magyar és a mexikói kormány tudományos-
technológiai együttmûködése keretében a Mexikói
Mezõgazdasági Minisztérium (SARH) Mérnöktovábbképzõ
Intézetében ugyancsak a vállalati gazdaságtan és
könyvvitel tanára. Ezzel egyidejûleg Veracruz szövetségi
államban a Világbank által finanszírozott Iparszerû
Kukoricatermelési Program pénzügyi szakértõje. 1986-ban
rövid idõre visszatért az Agrárgazdasági Kutatóintézetbe,
majd 1987 januárjától kilenc hónapon át a Magyar
Hitelbank üzletpolitikai osztályvezetõje. 1987
októberétõl ismét külföldön dolgozott: Kolumbiában és az
északkelet-brazíliai Bahia és Pernanbuco államokban a
Világbank által támogatott öntözési program
végrehajtásában vett részt. 1989 októberében tért haza,
ekkor a Vízépítõ Tröszt kereskedelmi és vállalkozási
igazgatója lett. 1990. július 15-én közszolgálatba
lépett, elvállalta a Földmûvelésügyi Minisztérium
Privatizációs és Vállalkozásfejlesztési Fõosztályának a
vezetését. 1991 márciusától a minisztérium helyettes
államtitkára, majd június 11-én közigazgatási
államtitkárrá nevezték ki; ezt a tisztet 1994. július 28-
ig töltötte be. A mezõgazdasági törvénykezés során két
lényeges esetben maradt kisebbségben véleményével: földet
- szemben az elfogadott kárpótlási törvénnyel - csak a
mezõgazdasági munkát fõfoglalkozásban vállalók részére
juttatott volna, s nem értett egyet teljes egészében az
átmeneti szövetkezeti törvénnyel sem, mert helyesebbnek
véli az üzletrészek szabad adás-vételét. Államtitkárként
1991. július és 1994. június között az Állami
Vagyonügynökség igazgatótanácsának a tagja volt. 1993-ban
a Budapesti Közgazdaság-tudományi Egyetem agrár-
közgazdasági tanszékén címzetes docenssé nevezték ki.
Idõszakosan saját cége, a Raskó és Pap Kft. tanácsadója.
1994 óta a FAO-EGB szervezet által létrehozott Kelet-
közép-európai Agrárpolitikai Tanácsadó Testület elnöke,
valamint a Világbank külsõ szakértõje, e minõségében a
közép-ázsiai országok világbanki programjainak az
elõkészítésében vesz részt. 1977-tõl a Magyar
Közgazdasági Társaság tagja. 1980 és 1983 között számos
tanulmánya jelent meg a magyar agrártermelés
versenyképességérõl, illetve az ennek javulásához
szükséges feltételekrõl.
Vallásos neveltetését, az egyetem egyes oktatói által
közvetített polemizáló szellemiséget és a diákévek nem
hivatalos ifjúsági csoportosulásait ítéli olyan
hatásoknak, amelyek befolyásolták politikai
irányultságát. 1981-ben házilag sokszorosította és
szûkebb környezetében terjesztette a Beszélõ címû
szamizdatot. Jeszenszky Géza, egykori tanára hívására
1989 augusztusában belépett a Magyar Demokrata Fórumba.
Párttagságát közigazgatási államtitkári mûködése idejére
fölfüggesztette. Az 1994. évi országgyûlési választásokon
Gyõr-Moson-Sopron megye 6. sz., Kapuvár központú
választókerületében indult. A választások elsõ
fordulójában a harmadik helyen végzett, a második
fordulóban a Fidesz, az FKGP és a KDNP támogatását is
élvezve 34,85 százalékkal képviselõvé választották. Az
elsõ eredményhirdetés szerint Varga Gyula kapuvári
polgármester, szabad demokrata jelölt mögé szorult, óvás
után az Országos Választási Bizottság az érvénytelen
szavazatokat újraszámolta, s végül tíz
szavazatkülönbséggel a választás gyõztesének
nyilvánította. Képviselõi munkáját fõállásban végzi. 1994
nyarán a kapuvári MDF-szervezet és a párt gazdasági
kabinetjének a tagja lett. 1996. április 15-ig az
országgyûlés mezõgazdasági állandó bizottságában
dolgozott. 1994. november 8-ig a környezetvédelmi állandó
bizottság munkájában is részt vett. Az IPU magyar
csoportja magyar-brit, magyar-francia, magyar-USA és
magyar-latin-amerikai baráti tagozatainak a tagja.
A demokrácia általános kívánalmain túl politikai
programjának gerince a magántulajdonon alapuló
vállalkozások megsokszorozása és megerõsítése. Ehhez egy
pragmatikus, analizáló és problémafeltáró középpárt
szükségességét vallja. Az MDF 1996. márciusi, X. országos
gyûlése után többekkel együtt kilépett a pártból,
társaival Magyar Demokrata Néppárt néven új pártot
alapítottak, amelynek elnökségi tagja és szóvivõje lett.
Az MDNP frakciójának tagjaként folytatja képviselõi
munkáját, 1996. április 16-tól a gazdasági állandó
bizottságban (ezen belül a magyar-ukrán parlamentközi
gazdasági vegyes bizottság magyar albizottságában)
dolgozik. 1995. évi megalakulásától részt vesz az adós-
és bankkonszolidáció körülményeinek tisztázására
létrehozott ideiglenes vizsgálóbizottság tevékenységében
is. 1996. november 30.án az MDNP I. országos gyûlésén
alelnökké választották.
Hivatali címe: Képviselõi Irodaház, 430. szoba.

Lezárva: 1996. december 20.


Eleje Honlap