A képviselõ által benyújtott irományok
|
Pusztai Erzsébet (MDPN) - MDF országos lista 1952. október 21-én született Budapesten. Édesapja, Pusztai Lajos (1923-1983) egy viharsarki kubikos fia, Békésrõl került Budapestre, ahol elvégezte az orvosi egyetemet; 1957-tõl Gyálon körzeti orvos. Édesanyja, Kósa Ilona (1926) orvosírnok. Testvérei közül Ilona (1947) gyógyszertári asszisztens, Éva (1950) képzõmûvész. 1977- ben házasságot kötött Major Bálint mezõgazdásszal, aki az ajkai termelõszövetkezet telepvezetõje. Éva leányuk 1979- ben született. Általános iskolába Gyálon, középiskolába Ócsán, a Bolyai János Gimnáziumba járt. Az érettségi (1971) után felvételt nyert a Semmelweis Orvostudományi Egyetemre, 1977-ben avatták általános orvosdoktorrá. 1982-ben belgyógyászatból, 1985-ben infektológiából tett szakvizsgát. A diploma megszerzése óta az Ajkai Városi Kórház és Rendelõintézetben dolgozik; 1982-ig a belgyógyászati osztályon, azt követõen a fertõzõosztályon, adjunktus beosztásban. Képviselõvé választása óta, 1990. májustól fizetés nélküli szabadságon van. A fertõzõ betegségekkel kapcsolatos közleményeit 1987-1989-ben az Orvosi Hetilap közölte. 1987-ben a Yersinia pseudotuberculosis fertõzéseirõl írt munkájával elnyerte a Magyar Infektológiai Társaság pályadíját. Tagja a Magyar Orvosi Kamarának, a Magyar Belgyógyászok és a Magyar Infektológusok Társaságának. Tiszteletbeli tagja a Magyar Ápolási Egyesületnek. 1993. október 6-án a Család- és Nõvédelmi Tudományos Társaság alelnökévé választották. Az 1980-as évek végén munkahelyén szervezõje a Másodorvosok Fóruma elnevezésû érdekvédelmi csoportosulásnak. Jelentõs szerepet játszott a munkahelyi és a megyei szakszervezet átalakításában. A Magyar Demokrata Fórum ajkai szervezetének alapító, 1990-ben vezetõségi tagja. Az 1990. évi országgyûlési választásokon a második fordulóban Ajka és környéke (Veszprém megye 1. sz. választókerület) képviselõjévé választották. Az 1990-1994-es ciklusban az Országgyûlés szociális, egészségügyi és családvédelmi állandó bizottságában, ezen belül az egészségügyi albizottságban dolgozott 1992. június 19-ig. Ekkor kinevezték a Népjóléti Minisztérium politikai államtitkárává, egyidejûleg a kormány Humán- és Ifjúságpolitikai Kabinetjének a titkárává, mindkét tisztét a Horn-kormány megalakulásáig töltötte be. Képviselõként, majd államtitkárként meghatározó szerepe volt az 1992. évi magzatvédelmi törvény és az ahhoz kapcsolódó rendeletek megalkotásában, valamint a Családvédelmi Szolgálat létrehozásában és az 1993. májusi, a lakásgazdálkodás átalakításáról szóló kormányhatározat megszületésében. 1994-ben a kormány részérõl sikerrel vezette a közalkalmazotti törvénynek az egészségügyben történõ végrehajtását célzó, a szakszervezetekkel és az Egészségbiztosítási Önkormányzattal folytatott tárgyalásokat. Az 1994. évi országgyûlési választásokon ismét Veszprém megye 1. sz. választókerületében indult, a második fordulóban 21,35 százalékkal a harmadik helyen végzett. A Veszprém megyei területi listán is jelölték (4.), a parlamentbe az MDF országos listájának huszonharmadik helyérõl került be. Az Országgyûlésben 1996. április 15- ig a költségvetési és pénzügyi állandó bizottságban, azon belül az államháztartási és a privatizációs albizottságban dolgozott. Emellett kezdetektõl részt vesz a szociális és egészségügyi állandó bizottság munkájában. Belépett az emberi jogi bizottság kezdeményezésére létrejött, a nõk jogaival foglalkozó nyílt albizottságba is. 1995. május-1996. március között az MDF Országos Elnökségének a tagja, 1995. októbertõl az MDF frakcióvezetõ-helyettese. 1996. március 4-én, a X. országos gyûlés után kilépett az MDF-bõl, a Magyar Demokrata Néppárt alapító tagja, az új frakció helyettes vezetõje. Az MDNP 1996. novemberi, I. országos gyûlésén elindult az elnöki tisztért; Szabó Ivánnal szemben alulmaradt, ugyanakkor a küldöttek alelnökké választották. Fogadóórája: alkalmanként, elõzetes egyeztetés után. Hivatali címe: Képviselõi Irodaház, 427. szoba. Lezárva: 1996. november 30.