Dr. Lakos László
Email: nincsA képviselõ által benyújtott irományok
 |
|
Életrajz
Lakos László (MSZP) Pest megye 16. sz., Nagykõrös központú választókerület 1945. augusztus 31-én született Furtán (Bihar vármegye). Édesapja, Lakos László (1914-1968) érettségizett, jegyzõként, majd könyvelõként dolgozott. Édesanyja, Farkas Gizella (1921) háztartásbeli. Húga, Gizella (1946) fogorvos, öccse, János (1948) üzemmérnök. 1967 óta nõs, felesége Erdõs Piroska tanítónõ. Két gyermekük született: Piroska (1970) orvos, Mónika (1971) közgazdász. Az elemi iskolát Kõröstetétlenen végezte. 1963-ban a nagykõrösi Arany János Gimnáziumban érettségizett. 1968- ban a budapesti Állatorvos-tudományi Egyetemen szerzett diplomát. A végzést követõen, 1968-1969-ben sorkatonai szolgálatot teljesített. Üzemi állatorvosként kezdett dolgozni a kõröstetétleni Vörös Csillag Termelõszövetkezetben. 1972-ben a szövetkezet elnökévé választották. 1975 után a jászkarajenõi Árpád Mgtsz elnöke, majd az átalakulás után az igazgatóság elnöke volt. 1985-ben a Gödöllõi Agrártudományi Egyetemen vállalatgazdasági szakmérnöki képesítést szerzett. 1979- ben szabadalmaztatta újítását, a mûanyag kormánylemezt. 1969-1989 között a Magyar Szocialista Munkáspárt tagja, egy évig a járási pártbizottság tagja volt. 1989. októberben alapító tagja a Magyar Szocialista Pártnak, az alakuló kongresszuson az országos elnökség tagjává választották. Ezt a funkciót társadalmi munkában látta el 1990-ig. Az 1985. évi országgyûlési választásokon Pest megye 9. sz., abonyi választókerületében képviselõvé választották. 1970-1990 között községi tanácstag, 1990 után önkormányzati képviselõ volt. Az 1990. évi országgyûlési választásokon Pest megye 16. sz. (Nagykõrös és környéke) választókerületében a második fordulóban harmadik lett, pártja országos listáján szerzett mandátumot. 1990. májustól 1991. augusztus 22-ig a gazdasági állandó bizottság alelnöke, ezután 1992. októberig a bizottság tagja. A bizottságon belül a mezõgazdasági és a világkiállítási albizottságokban dolgozott. 1992. október 13-tól az új agrár állandó bizottság alelnöke lett, a kárpótlás végrehajtását vizsgáló albizottság tagja. Az 1994. évi országgyûlési választásokon ismét Pest megye 16. sz. választókerületében indult. Az MSZP országos (50.) és Pest megyei területi (2.) listáján is jelölték. Az egyéni választókerületben, többek között Ábrahám Tibort (SZDSZ) megelõzve, a második fordulóban 42,66 százalékkal szerzett mandátumot. 1994. július 15-tõl az MSZP-SZDSZ koalíciós kormány földmûvelési miniszterévé nevezték ki. Részt vett a kormányalakítást megelõzõ programegyeztetõ megbeszéléseken. Hivatalba lépésekor szektorsemleges agrárszabályozást ígért. A mezõgazdaság alapvetõen magántulajdonosi jellegét megtartva a szövetkezeti szektor létét kifejezetten elõnyösnek látja. Szervezeti változtatásként átalakította a falugazdász intézményt, megszüntette állami alkalmazotti helyzetüket, agrárkamarai és önkormányzati alkalmazásukat szorgalmazva. Célul tûzte ki az agrárkamarák szerepének növelését, arra törekedve, hogy a feladatok és jogkörök egy részét átvegyék a minisztériumtól. Célja az agrárexport termelési-kiviteli támogatással is segített növelése és a belsõ piac védelme, amely a mezõgazdasági foglalkoztatottság további csökkenésének megállítását is szolgálja. A termelés biztonságának a növelése érdekében a legfontosabb termékekre (étkezési búza, sertéshús, tej, kukorica, marhahús) bevezették az államilag garantált ár intézményét. Nagy tehertételt jelentenek a tárca számára az elõzõ kormány által elfogadott kárpótlási törvények, amelyekben olyan mennyiségû földalap kijelölését írták elõ a károsultak számára, amekkora már nem áll rendelkezésre. A problémán a kárpótlási jegyek életjáradékra váltásának vonzóbbá tételével igyekezett enyhíteni. A miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök - érdemei elismerése mellett - 1996. december 15-én felmentette miniszteri tisztébõl. Fogadóórája: bejelentkezés alapján fogadja választókerülete lakóit. Hivatali címe: Képviselõi Irodaház. Lezárva: 1996. december 15.