A képviselõ által benyújtott irományok
|
Géczi József Alajos (MSZP) Csongrád megye 2. sz., Szeged központú választókerület 1950. február 21-én született Kiskunmajsán (Bács- Kiskun megye). Édesapja, Géczi Alajos Péter (1914-1986) ezermesterkedõ parasztember; 1959-ig magángazdálkodó volt, majd nyugdíjba vonulásáig elõbb téesztagként, késõbb betanított munkásként dolgozott. Az 1950-es években kuláknak nyilvánították. Édesanyja, Tóth Nagy Eszter (1922) hat elemit és négy polgári iskolát végzett, szintén gazdálkodó volt, ma nyugdíjas. Apja családja Kiskunmajsa vidékérõl való kisbirtokos család, anyja családja Kiskunhalas környékén, 60 kat. holdon gazdálkodott. Bátyja, Lajos (1948) kertészmérnök, öccse, Tibor (1954) épületvillamossági üzemmérnök. 1975 óta nõs, felesége Vizi Ilona gyermekszakorvos. Két fiúk született, József (1976) és Balázs (1978). Az általános iskolát Kiskunmajsa-Ötfán és Felsõ- Balotán tanyai iskolában, majd Pusztamérgesen végezte. 1968-ban érettségizett a szegedi Radnóti Miklós Gimnáziumban. Két évig autóvillamossági mûszerész iparitanuló volt Kecskeméten, ezt követõen néhány hónapig szakmunkásként dolgozott. 1971-ben felvételt nyert a József Attila Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karára, elõtte 1970-1971-ben elõfelvételisként Kalocsán teljesített sorkatonai szolgálatot. 1976-ban szerzett diplomát, majd 1979-ben az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán elvégezte a tudományos szocializmus kiegészítõ szakot. 1976-tól tanársegéd, 1982-tõl egyetemi adjunktus a JATE tudományos szocializmus tanszékén (1987-tõl jelenkor- és politikatörténeti tanszék). Jelenleg a JATE ÁJTK-n mûködõ politológiai tanszék munkatársa. Kutatási területe a 19. századi szocialisták jövõképe, a szakszervezetek pozíciója az úgynevezett létezõ szocializmusban, továbbá a sztálini modell vizsgálata, különös tekintettel annak bomló szakaszára és magyar sajátosságaira. Leginkább e témákról készített tanulmányokat, cikkeket, kutatási jelentéseket, szakértõi anyagokat. Egyik legsikerültebb "alkotásának" azt a dokumentációs és információs bázist tartja, mely az MTA-Soros Alapítvány és más szervezetek támogatásával 1985-ben jött létre Szegeden. Ez lett a vidék elsõ olyan intézménye, mely kelet-európai, addig zárolt dokumentumokat, emigránsirodalmat és szamizdatokat gyûjtött könyvtárszerûen össze, hogy azokat az oktatók és a hallgatók rendelkezésére bocsássa. Az utóbbi években közéleti és politikai tárgyú cikkeket, tanulmányokat ír, ezek országos és helyi lapokban, folyóiratokban láttak napvilágot. A Polgári Tanácsadó Szolgálat (1994) és a Magyarországi Gazdakörök Károlyi Sándor Alapítványának (1994) elnöke. Több civil szervezetben is betölt hasonló megbízatást, így például a Kiskundorozsmáért Alapítványban (1992). A közép-európai együttmûködés számos területén kezdeményezõként lépett fel, tagja a Közép-európai Gazdatanácsnak (1995). 1975-ben belépett a Magyar Szocialista Munkáspárt. 1988 õszén az MSZMP-n belül szervezõdött reformköri mozgalom egyik alapítója. 1989-ben a rövid életû Demokratikus Magyarországért Mozgalom ügyvivõje lett. 1989. október 7-én, az MSZMP átalakuló kongresszusán belépett a Magyar Szocialista Pártba, az országos elnökség tagjává választották. 1994 õszéig töltötte be e tisztét. 1990. június 30-án a programja szerint a politikai konfliktusok kezelését megkísérlõ Magyar Centrum Szövetség társadalmi mozgalom alapító tagja. 1991-tõl lakossági felkérésre részt vett Kiskundorozsma részönkormányzatának munkájában. Az 1990. évi országgyûlési választásokon sem az országos, sem a Csongrád megyei területi listán nem szerzett mandátumot, 1991. február 26-án lett országgyûlési képviselõ, miután a Demény Pál halálával megürült helyre õt jelölték az MSZP országos listájáról. 1991-ben a parlamenti agrárklub kezdeményezõje. 1992. október 13-tól az Országgyûlés akkor megszervezett mezõgazdasági állandó bizottságának a tagja. Az 1994. évi országgyûlési választásokon Csongrád megye 2. sz., Szeged központú választókerületében indult, s szerepelt a Csongrád megyei területi (3.) és az országos (33.) listán is. Mandátumát mint egyéni jelölt a választások második fordulójában 40,49 százalékkal szerezte. Az Országgyûlés mentelmi, összeférhetetlenségi és mandátumvizsgáló állandó bizottságának az elnöke, ezen belül vezeti az Európai Unióhoz való csatlakozással foglakozó albizottságot is, és állandó meghívottként részt vesz a kulturális bizottsághoz tartozó millecentenáriumi, illetve millenniumi albizottság munkájában is. Az MSZP-frakcióban a közjogi és ügyrendi munkacsoportban dolgozik. Az IPU magyar csoportja magyar-finnugor, valamint magyar-kazah és közép-ázsiai baráti tagozatának a tagja. Fogadóórája: a helyi sajtóban elõre meghirdetett idõpontokban. Hivatali címe: Szeged, Tisza Lajos körút 2.; Képviselõi Irodaház, 551. szoba. Lezárva: 1996. december 20.