MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA

H/5580.. számú

országgyûlési határozati javaslat

az Európai Energia Charta Egyezmény, Döntések az Energia Charta

Egyezmény tekintetében, az Energiahatékonyságról és a kapcsolódó

környezeti vonatkozásokról szóló Energia Charta Jegyzõkönyv, valamint az

Európai Energia Charta Konferencia Záróokmánya megerõsítésérõl

Elõadó: dr Fazakas Szabolcs

ipari, kereskedelmi és

idegenforgalmi miniszter

Budapest, 1998. február

Az Országgyûlés

............./ 1998. ( ....) OGY

határozata

az Európai Energia Charta Egyezmény, Döntések az Energia Charta

Egyezmény tekintetében, az Energiahatékonyságról és a kapcsolódó

környezeti vonatkozásokról szóló Energia Charta Jegyzõkönyv, valamint az

Európai Energia Charta Konferencia Záróokmánya megerõsítésérõl

Az Országgyûlés

1. megerõsíti az Európai Energia Charta Egyezményt, a Döntéseket

az Energia Charta Egyezmény tekintetében, az Energiahatékonyságról és a

kapcsolódó környezeti vonatkozásokról szóló Energia Charta

Jegyzõkönyvet, valamint az Európai Energia Charta Konferencia

Záróokmányát.

2. felkéri a Köztársasági Elnököt a megerõsítõ okirat kiállítására.

Indokolás

az Európai Energia Charta Egyezmény, Döntések az Energia Charta

Egyezmény tekintetében, az Energiahatékonyságról és a kapcsolódó

környezeti vonatkozásokról szóló Energia Charta Jegyzõkönyv, valamint az

Európai Energia Charta Konferencia Záróokmánya megerõsítésérõl szóló

országgyûlési határozati javaslathoz

Az Európai Energia Charta Konferencia Záróokmánya (a továbbiakban:

Záróokmány), és az annak mellékleteit képezõ Energia Charta Egyezmény (a

továbbiakban: Egyezmény), Döntések az Energia Charta Egyezmény

tekintetében, valamint az Energiahatékonyságról és a kapcsolódó

környezeti vonatkozásokról szóló Energia Charta Jegyzõkönyv (a

továbbiakban: kapcsolt okmányok) aláírására 1995. február

27-én került sor.

Az Európai Energia Charta Konferencia által kidolgozott multilaterális

nemzetközi szerzõdés-csomag alap dokumentumát az Egyezmény képezi, amely

az 1991 decemberében Hágában aláírt Európai Energia Chartában

megfogalmazott politikai célkitûzések alapján jött létre.

Az Egyezmény olyan, a kereskedelem és a beruházások liberalizálását

elõíró nemzetközi szerzõdés, amelynek hatálya az általa definiált

energetikai szektorban folytatott gazdasági tevékenységre terjed ki. A

kezdeményezõk mind az energetikai termékek kereskedelmében, mind a

beruházások terén olyan fegyelmet kívánnak betartatni a Kereskedelmi

Világszervezeten (a továbbiakban: WTO) kívül álló és a piacgazdasági

átalakulás különbözõ szintjén lévõ országokkal, mint amelyet az elõbbiek

a WTO, továbbá más sokoldalú, illetve kétoldalú megállapodások keretében

már vállaltak.

Az Egyezmény és a kapcsolt okmányok nemzetközi ratifikálási folyamata -

amint az a ratifikáló országok listájából is kiderül - az utóbbi idõben

felgyorsult, ennek függvényében vált szükségessé, hogy azokat a magyar

fél is megerõsítse.

Az Egyezmény aláírói között szerepelnek például a Gazdasági

Együttmûködési és Fejlesztési Szervezet (a továbbiakban: OECD)

tagországai az USA, Kanada, Mexikó és a Koreai Köztársaság kivételével,

Közép- és Kelet-Európai országai és a Független Államok Közösségének (a

továbbiakban: FÁK) tagjai. Fõ célja a FÁK energetikai forrásaihoz való

hozzáférés és az odairányuló befektetések feltételeinek biztosítása az

OECD országok részére.

Általában a legnagyobb kedvezmény, illetve a nemzeti elbánás elvének

alkalmazását írja elõ attól függõen, hogy a befektetõk számára melyik a

kedvezõbb. Az Egyezmény létrehozását kezdeményezõk célja az volt, hogy

az katalizátor szerepet töltsön be a közép- és kelet-európai országok

piacgazdaságának kialakulásában, elõsegítse ezen országok integrálódását

a nemzetközi gazdasági életbe, hozzájáruljon az energiahatékonyságnak a

környezet fokozottabb védelmével összekapcsolódó növeléséhez.

A kereskedelem tekintetében az Egyezmény az Általános Vám- és

Kereskedelmi Egyezmény ( a továbbiakban: GATT ) szabályait veszi alapul.

Ennek megfelelõen az az elv érvényesül, hogy az Egyezményt aláíró GATT-

tagok közötti kereskedelem tekintetében a GATT elõírásokat kell szem

elõtt tartani. Ugyanakkor az Egyezményt aláíró, de a GATT tagjai közé

nem tartozó államok és a GATT-tagok között folytatott kereskedelemre is

a GATT szabályok alkalmazását írja elõ. A vámok tekintetében - bár ez

nem kötelezõ erejû - a GATT tagországok tartózkodhatnak olyan

vámmódosításoktól, amelyekre a GATT eljárások szerint módjuk lehet.

(Tárgyalások folynak arról, hogy a GATT helyett annak utódja, a WTO

elõírásaira történjék hivatkozás).

A kereskedelmi vonatkozású beruházások tekintetében az Egyezmény

szigorúbb feltételeket támaszt, mint ahogy a GATT Uruguayi Fordulóban

létrehozott Kereskedelmi Vonatkozású Beruházási Intézkedésekrõl szóló

megállapodásban (TRIM) kötelezettségvállalásként szerepel.

Az Egyezmény jelentõsen túlmutat a GATT-on, mivel felöleli az

energetikai beruházások területét is. A beruházások elõmozdítása és

védelme érdekében az Egyezmény stabil, kedvezõ és transzparens

feltételrendszert hozott létre a külföldi befektetések számára.

Nem sikerült azonban megállapodást elérni az Egyezményt aláíró partner

országból származó befektetõ, illetve befektetés számára a letelepedés

elõtti fázisban nyújtandó nemzeti bánásmód tekintetében. A

feloldhatatlan nézetkülönbségek áthidalására a végleges egyezmény

megkötését két fázisra bontották. Az aláírt Egyezmény csupán a már

letelepedett külföldi befektetõk, illetve befektetéseik vonatkozásában

kötelezi a résztvevõ országokat a nemzeti bánásmód biztosítására.

A nemzeti elbánás elvének a beruházás elõtti szakaszra történõ

kiterjesztése egy második lépcsõben létrehozott egyezmény feladata lesz,

amelynek tárgyalása folyamatban van.

A beruházásokkal kapcsolatban a szerzõdõ felek, valamint a szerzõdõ fél

és a beruházó közötti jogviták tekintetében az Egyezmény a nemzetközi

gyakorlathoz igazodóan, de speciális céljainak megfelelõen saját

vitarendezési eljárás alkalmazását teszi lehetõvé, illetve írja elõ. A

magyar fél az érvényes hazai jog értelmében e tárgyban fenntartással

élt: az Egyezmény elõírásaival összhangban csak akkor adja

hozzájárulását a vita nemzetközi választottbíróság útján történõ

rendezéséhez, ha a panaszos elõzõleg sem bíróság, sem elõzetesen

egyeztetett vitarendezési eljárás keretén belül nem kísérelte meg a

jogvita rendezését.

Az Egyezménynek az energetikai anyagok tranzitálására vonatkozó cikke a

GATT-hoz képest többlet kötelezettségvállalást tartalmaz, amelynek

speciális pontjaira a Szolgáltatás Kereskedelmérõl Szóló Általános

Egyezmény (GATS) sem tér ki.

Az Egyezmény figyelembe veszi, hogy a piacgazdaságra való áttérés egyes

országokban hosszabb idõt igényel, ezért egyes cikkek bevezetése alól -

bejelentés alapján - 2000. július 1-ig felmentést ad. A magyar fél két

cikk tekintetében jelentette be ilyen igényét (lásd: Egyezmény "T"

Függeléke). A felmentések egyikének határideje már lejárt; az idõközben

elfogadott energia-törvény egyébként is idejétmúlttá tette az erre

vonatkozó átmeneti kivétel alkalmazását. A második felmentés fontosságát

az új devizatörvény hatályba lépése csökkenti, mivel megszüntette a

külföldiek magyarországi jövedelmének átutalására vonatkozó korlátozást.

Mindazonáltal bizonyos, az átutalásokra vonatkozó szabályozás most is

hatályban van, az értelmezési viták elkerülésére ezen 2001-ig érvényes

kivétel felfüggesztését a magyar fél nem kezdeményezte.

Az Egyezmény létrehozta a Charta Konferencia állandó titkárságát,

amelynek költségeihez a részes államok már az Egyezmény hatályba lépése

elõtt kötelesek hozzájárulni.

A Záróokmány további mellékletét képezõ Döntések az Energia Charta

Egyezmény Tekintetében a részes államok kérésére az Egyezmény egyes

cikkeihez fûzött értelmezéseket és könnyítéseket tartalmazza. Az

elfogadott döntések a magyar fél érdekeit nem sértik.

A Záróokmány 3. mellékletét képezõ energiahatékonyságra és

környezetvédelmi aspektusokra vonatkozó Jegyzõkönyv tárgykörében

kiegészíti, kibõvíti és kiterjeszti az Energia Charta Egyezmény

szövegét. Az aláíró részes államok kifejezték szándékukat az

energiapolitikák és stratégiák energiahatékonyságot és környezetvédelmet

elõsegítõ összehangolásában és megfogalmazásában.

A Záróokmány a részes államoknak az Egyezménnyel vagy annak egyes

cikkeivel kapcsolatban kialakított - értelmezõ jellegû - megállapodásait

és nyilatkozatait tartalmazza. Nincs közöttük olyan, amely a magyar fél

számára hátrányos helyzetet teremtene, vagy vele szemben diszkriminációt

alkalmazna.

Az Egyezményt az érvénybelépés feltételeként elõírt 30 ország aláírta és

ennek megfelelõen várhatóan 1998. április elején hatályba lép. A magyar

fél élt azzal a jogával, hogy az Egyezmény ideiglenes alkalmazását ne

vállalja. A ratifikáció elõrehaladásával immár érdekünk, hogy az

Egyezményt a Magyar Köztársaság megerõsítse és letétbe helyezze.

Összességében elmondható, hogy az Európai Energia Charta Konferencián

létrejött dokumentumok megerõsítése összhangban van Magyarország

külpolitikai céljaival, elõsegíti gazdaságpolitikai céljaink elérését a

gazdaság egy speciális ágazatában, energiapolitikánk nemzetközi

támaszául szolgál.

AZ EURÓPAI ENERGIA CHARTA KONFERENCIA

ZÁRÓOKMÁNYA

1994. december 17.

AZ EURÓPAI ENERGIA CHARTA KONFERENCIA ZÁRÓOKMÁNYA

I. Az Európai Energia Charta Konferencia végsõ plenáris

ülését 1994. december 16-17. között tartották Lisszabonban. A

Konferencián az Albán Köztársaság, az Amerikai Egyesült Államok,

Ausztrália, az Azerbajdzsán Köztársaság, a Belga Királyság, a

Belorusz Köztársaság, a Bolgár Köztársaság, a Ciprusi Köztársaság,

a Cseh Köztársaság, a Dán Királyság, az Európai Közösség, az Észt

Köztársaság, a Finn Köztársaság, a Francia Köztársaság, a Görög

Köztársaság, a Grúz Köztársaság, a Holland Királyság, a Horvát

Köztársaság, az Izlandi Köztársaság, Írország, Japán, Kanada, a

Kazah Köztársaság, a Kirgiz Köztársaság, a Lengyel Köztársaság, a

Lett Köztársaság, a Liechtensteini Fejedelemség, a Litván

Köztársaság, a Luxemburgi Nagyhercegség, a Magyar Köztársaság, a

Máltai Köztársaság, a Moldáv Köztársaság, Nagy-Britannia és Észak-

Írország Egyesült Királysága, a Német Szövetségi Köztársaság, a

Norvég Királyság, az Olasz Köztársaság, az Orosz Föderáció, az

Osztrák Köztársaság, az Örmény Köztársaság, a Portugál Köztársaság,

Románia, a Spanyol Királyság, a Svájci Konföderáció, a Svéd

Királyság, a Szlovák Köztársaság, a Szlovén Köztársaság, a Tadzsik

Köztársaság, a Török Köztársaság, a Türkmén Köztársaság, Ukrajna és

az Üzbég Köztársaság képviselõi vettek részt (a továbbiakban:

delegációk), továbbá megfigyelõket hívtak meg bizonyos országokból

és nemzetközi szervezetektõl.

HÁTTÉR

II. Az Európa Tanács 1990. júniusi dublini ülésén a

holland miniszterelnök azt javasolta, hogy a gazdasági fellendülést

Kelet-Európában és az akkori Szovjet Szocialista Köztársaságok

Szövetségében az energia szektorban való együttmûködéssel

katalizálják és gyorsítsák fel. A javaslatot a Tanács üdvözölte és

felkérte az Európai Közösségek Bizottságát annak tanulmányozására,

hogy hogyan lehet ezt az együttmûködést a legjobban megvalósítani.

A Bizottság 1991. februárjában elõterjesztette az Európai Energia

Charta koncepcióját.

A Bizottság javaslatának az Európai Közösségek Tanácsában

folytatott vitáját követõen az Európai Közösségek meghívták a többi

nyugat- és kelet-európai országot, a Szovjet Szocialista

Köztársaságok Szövetségét, valamint a Gazdasági Együttmûködési és

Fejlesztési Szervezet nem európai tagjait, hogy vegyenek részt a

Brüsszelben 1991. júliusában az Európai Energia Charta

tárgyalásainak megindításával kapcsolatosan tartandó konferencián.

Számos más ország és nemzetközi szervezet is meghívást kapott, hogy

megfigyelõként vegyenek részt az Európai Energia Charta

Konferencián.

Az Európai Energia Chartával kapcsolatos tárgyalások 1991-

ben befejezõdtek, és a Chartát Záródokumentum aláírásával a Hágában

1991. december 16-17. között tartott konferencia elfogadta. A

Charta akkori és késõbbi aláírói a fenti I. szakaszban - a

megfigyelõkön kívül - felsorolt delegációk.

Az Európai Energia Charta aláírói vállalták, hogy

- követik a Charta célkitûzéseit és elveit, továbbá a

lehetõ legrövidebb idõn belül megvalósítják és szélesítik

együttmûködésüket az Alapmegállapodás és a Jegyzõkönyvek jóhiszemû

megtárgyalásával.

Az Európai Energia Charta Konferencia ennek megfelelõen

tárgyalásokat kezdett az Alapmegállapodással kapcsolatosan - ennek

elnevezése késõbb az Energia Charta Egyezmény lett -, amelynek

célja a nyugati-keleti ipari együttmûködés elõsegítése jogi

biztosítékok nyújtásával olyan területeken, mint a befektetések, a

tranzitszállítás és a kereskedelem. Elkezdte a jegyzõkönyvek

tárgyalását is az energiahatékonyság, a nukleáris biztonság és a

szénhidrogének területén, bár ez utóbbi esetben a tárgyalásokat

felfüggesztették az Energia Charta Egyezmény létrehozásáig.

Az Energia Charta Egyezmény és az Energiahatékonyságról és

a Kapcsolódó Környezeti Vonatkozásokról szóló Energia Charta

Jegyzõkönyv tárgyalásai eredményesen fejezõdtek be 1994-ben.

AZ ENERGIA CHARTA EGYEZMÉNY

III. Tanácskozásai eredményeként az Európai Energia Charta

Konferencia elfogadta az Energia Charta Egyezmény szövegét (a

továbbiakban: Egyezmény), amely az 1. Mellékletben található, és az

ezzel kapcsolatos Döntéseket, amelyek a 2. Mellékletben találhatók,

és megállapodtak arra nézve, hogy az Egyezményt aláírásra

megnyitják Lisszabonban 1994. december 17. és 1995. június 16.

között.

MEGÁLLAPODÁSOK

IV. Az Záróokmány aláírásával a delegációk megegyeztek

abban, hogy az Egyezménnyel kapcsolatosan az alábbi

megállapodásokat fogadják el:

1. Az Egyezményre, mint egészre tekintettel

(a) A delegációk hangsúlyozzák, hogy az

Egyezmény rendelkezéseirõl az Egyezmény azon sajátos

természetének szem elõtt tartásával állapodtak meg, hogy

célja egy adott szektorban a hosszú távú együttmûködés

jogi kereteinek megteremtése, és ennek eredményeként nem

értelmezhetõ úgy, hogy precedenst képez más nemzetközi

tárgyalások összefüggésében.

(b) Az Egyezmény rendelkezései:

(i) nem kötelezik Szerzõdõ Feleket, hogy

kötelezõ harmadik félbeli hozzáférési jogot

vezessenek be; vagy

(ii) nem akadályozzák az olyan árképzési

rendszerek alkalmazását, amelyek - a fogyasztók egy

adott kategóriáján belül - ugyanolyan árakat

alkalmaznak a különbözõ helyeken található

fogyasztókra.

(c) A legnagyobb kedvezményes elbánástól való

eltéréseknek nem célja, hogy kiterjedjenek olyan

intézkedésekre, amelyek kifejezetten valamely befektetõre

vagy befektetõi csoportra irányulnak, hanem inkább az,

hogy általánosan alkalmazzák.

2. Az 1(5) Cikkre tekintettel

(a) Elfogadásra került, hogy az Egyezmény nem

biztosít jogokat arra nézve, hogy gazdasági

tevékenységgel foglalkozzanak az energia szektorhoz

kapcsolódó gazdasági tevékenységen kívül.

(b) Az alábbi tevékenységek példák az energia

szektorhoz kapcsolódó gazdasági tevékenységre:

(i) olaj, gáz, szén és uránium kutatása és

feltárása, valamint kitermelése;

(ii) áramfejlesztõ létesítmények építése

és üzemeltetése, beleértve a szél és az egyéb

megújuló erõforrások által hajtottakat;

(iii) energetikai anyagok és termékek

szárazföldi szállítása, elosztása, tárolása és

forgalmazása, pl. vezetéki és elosztási hálózatok és

csõrendszerek vagy e célra alkalmazott vasútvonalak

útján, továbbá ilyen jellegû létesítmények építése,

beleértve az olaj-, gáz- és szénzagy csõvezetékek

lefektetését is;

(iv) az olyan energetikai létesítmények

hulladékainak eltávolítása és megsemmisítése, mint

például az erõmûvek, beleértve a nukleáris erõmûvek

radioaktív hulladékát is;

(v) az energetikai létesítmények üzemen

kívül helyezése, beleértve az olajfúrókat,

olajfinomítókat és áramfejlesztõ üzemeket is;

(vi) energetikai anyagok és termékek

piacravitele és eladása, valamint a velük való

kereskedelem, pl. a benzin kiskereskedelmi eladása;

és

(vii) a fentiekben említett tevékenységekkel

kapcsolatos kutatási, konzultációs, tervezési

irányítási és kivitelezési tevékenységek, beleértve

az energiahatékonyság javítását célzó tevékenységeket

is.

3. Az 1(6) Cikkre tekintettel

Annak tisztázása érdekében, hogy egy Szerzõdõ Fél

területén eszközölt befektetést egy másik Szerzõdõ Fél

befektetõje ellenõrzi-e közvetve vagy közvetlenül, a

befektetés ellenõrzése a valós ellenõrzést jelenti, amelyet a

konkrét helyzet tényleges körülményeinek vizsgálata után

állapítanak meg. Az ilyen vizsgálat során az összes releváns

tényezõt figyelembe kell venni, beleértve a következõket:

(a) a befektetõ pénzügyi érdekeltsége

- részvényérdekeltségével együtt - a befektetés

tekintetében;

(b) a befektetõ azon képessége, hogy lényegi

befolyást gyakoroljon a befektetés vezetése és

mûködtetése felett; és

(c) a befektetõ azon képessége, hogy lényegi

befolyást gyakoroljon az igazgatótanács vagy más vezetõ

testület tagjainak kiválasztása felett.

Ha kétség merül fel atekintetben, hogy vajon a

befektetõ közvetve vagy közvetlenül ellenõrzi-e a befektetést,

az ilyen ellenõrzésre hivatkozó befektetõre hárul annak

bizonyításának terhe, hogy egy ilyen ellenõrzés létezik.

4. Az 1(8) Cikkre tekintettel

Ausztrália külföldi befektetési politikájával

megegyezõen új befektetésnek tekintendõ az olyan új bányászati

vagy nyersanyag feldolgozó projekt létesítése Ausztráliában,

amely esetében a külföldi érdekeltség által eszközölt

összbefektetés 10 millió $. A vagy több, még akkor is, ha a

külföldi érdekeltség már hasonló tevékenységet folytat

Ausztráliában.

5. Az 1(12) Cikkre tekintettel

A delegációk elismerik a szellemi tulajdonjogok

megfelelõ és hatékony védelmének szükségességét a

nemzetközileg elfogadott legmagasabb kívánalmaknak

megfelelõen.

6. Az 5(1) Cikkre tekintettel

Az 5. Cikknek a delegációk általi elfogadása nem

jelent vélemény-nyilvánítást abban a tekintetben, hogy az

Uruguay Forduló Multilaterális Kereskedelmi Tárgyalásai

Záróokmányához csatolt, a "Kereskedelmi vonatkozású

befektetési intézkedésekrõl szóló Megállapodás" rendelkezései

beleértendõek-e a GATT III. és XI. cikkelyeibe és ha igen,

milyen mértékben.

7. A 6. Cikkre tekintettel

(a) A 6(2) Cikkben hivatkozott egyoldalú és

összehangolt versenyellenes magatartást jogszabályaiknak

megfelelõen az egyes Szerzõdõ Feleknek kell

meghatározniuk, és az a kitermelés során elkövetett

visszaéléseket is magába foglalhatja.

(b) "Érvényesítés" és "érvényesít" a Szerzõdõ

Fél versenyjogának megfelelõ intézkedést jelent

vizsgálat, jogi eljárás vagy igazgatási cselekmény,

valamint olyan döntés vagy késõbbi jogszabály útján,

amely engedélyt nyújt vagy hosszabbít meg.

8. A 7(4) Cikkre tekintettel

A hatályos jogszabályok közé tartoznak azok, amelyek a

környezetvédelemmel, a földhasználattal, a biztonsággal vagy a

mûszaki elõírásokkal kapcsolatosak.

9. A 9. és a 10. Cikkekre, valamint az V. Részre

tekintettel

Ha a Szerzõdõ Fél programja, amely a külföldre

irányuló kereskedelem vagy befektetés megkönnyítése számára

állami hitelek, támogatások, garanciák vagy biztosíték

megadását rendeli el, nem kapcsolódik az adott területen más

Szerzõdõ Felek befektetõi által eszközölt befektetési vagy

rokon tevékenységéhez, akkor az ilyen programok korlátozások

tárgyai lehetnek a bennük való részvételt illetõen.

10. A 10(4) Cikkre tekintettel

Kiegészítõ egyezmény állapítja meg a feltételeket a

10(3) Cikkben leírt elbánás alkalmazására nézve. E feltételek

- többek között - rendelkezéseket tartalmaznak az állami

eszközök eladásával vagy elidegenítésével (privatizáció) és a

monopóliumok felszámolásával (demonopolizáció) kapcsolatosan.

11. A 10(4) és a 29(6) Cikkekre tekintettel

A Szerzõdõ Felek foglalkozhatnak a kapcsolattal a

10(4) és a 29(6) Cikkek rendelkezései között.

12. A 14(5) Cikkre tekintettel

A cél az, hogy a 14(5) Cikkben hivatkozott

megállapodást megkötõ Szerzõdõ Fél biztosítsa, hogy az adott

megállapodás feltételei nem mondanak ellent az illetõ Szerzõdõ

Félnek a Nemzetközi Valutaalappal kötött megállapodása alapján

való kötelezettségeinek.

13. A 19(1)(i) Cikkre tekintettel

Az egyes Szerzõdõ Felek állapítják meg, hogy a

környezeti hatások felmérését és figyelését milyen mértékben

rendezik jogilag, mely hatóságok rendelkeznek döntéshozatali

hatáskörrel az ilyen elõírások tekintetében, és hogy milyen

megfelelõ eljárásokat kell követni.

14. A 22. és a 23. Cikkelyekre tekintettel

A 29. Cikk által szabályozott, az energetikai

anyagokkal és termékekkel folytatott kereskedelem tekintetében

az adott Cikk határozza meg a 22. és a 23. Cikkekben foglalt

tárgyakra vonatkozó rendelkezéseket.

15. A 24. Cikkre tekintettel

A GATT-ba és a Csatolt Okmányaiba foglalt kivételek

alkalmazásra kerülnek az olyan adott Szerzõdõ Felek között,

amelyek a GATT aláíró felei, ahogyan az elismerésre került a

4. Cikkben. A 29. Cikk által szabályozott energetikai

anyagokkal és termékekkel folytatott kereskedelem tekintetében

az adott Cikk határozza meg a 24. Cikkben foglalt tárgyakra

vonatkozó rendelkezéseket.

16. A 26(2)(a) Cikkre tekintettel

A 26(2)(a) Cikk nem értelmezhetõ annak elõírásaként,

hogy a Szerzõdõ Félnek az Egyezmény III. Részét be kell

cikkelyezni hazai jogszabályai közé.

17. A 26. és a 27. Cikkekre tekintettel

A 10(1) Cikk utolsó elõtti mondatában az egyezménybõl

fakadó kötelezettségekre való hivatkozás nem tartalmazza a

nemzetközi szervezetek által hozott döntéseket, még akkor sem,

ha azok jogilag köteleznek, vagy az 1970. január 1-je elõtt

hatálybalépett egyezményeket.

18. A 29(2)(a) Cikkre tekintettel

(a) Ha a jelen bekezdésben hivatkozott GATT

1947 vagy Csatolt Okmány rendelkezései a GATT felei

általi közös cselekvést írnak elõ, a cél az, hogy a

Charta Konferencia ilyen intézkedést hozzon.

(b) Annak a megfogalmazásnak, "amiképpen azt a

GATT 1947 tagjai egymás között az energetikai anyagok és

termékekre vonatkozóan 1994. március 1-jén alkalmazták és

gyakorolták", nem az a célja, hogy azokra az esetekre

utaljon, amikor a GATT aláíró fele a GATT XXXV. cikkéhez

folyamodik, és ezáltal a GATT nem kerül alkalmazásra egy

másik GATT aláíró féllel szemben, de mindazonáltal

egyoldalúan de facto alapon a GATT néhány rendelkezése

alkalmazásra kerül az azon másik GATT aláíró féllel

szemben.

19. A 33. Cikkre tekintettel

Az ideiglenes Charta Konferenciának a lehetõ

legrövidebb idõn belül el kell döntenie, hogy hogyan lehet a

legjobban érvényt szerezni az Európai Energia Charta III. Címe

azon célkitûzésének, hogy Jegyzõkönyveket kell megtárgyalni az

együttmûködés olyan területein, amelyek a Charta III. Címében

felsorolásra kerültek.

20. A 34. Cikkre tekintettel

(a) Az ideiglenes Fõtitkár azonnali kapcsolatba

lép más nemzetközi szervezetekkel annak érdekében, hogy

feltárják, milyen feltételek mellett vállalnának az

Egyezménybõl és a Chartából származó feladatokat. Az

ideiglenes Fõtitkár beszámolhat az ideiglenes Charta

Konferencia azon ülésén, amelyet a 45(4) Cikk

rendelkezéseinek megfelelõen 180 napon belül összehívnak

az Egyezmény aláírásra való megnyitásának idõpontja után.

(b) A Charta Konferenciának az éves

költségvetést a pénzügyi év megkezdése elõtt el kell

fogadnia.

21. A 34(3)(m) Cikkre tekintettel

A függelékek technikai változtatásai például magukba

foglalhatják az aláírás visszautasítóinak vagy az olyan

aláíróknak a felsorolásból való kivételét, amelyek kifejezésre

jutatták szándékukat a ratifikálás visszautasítására, vagy

magukban foglalhatják az N és a VC Függelékek kiegészítéseit.

Az a cél, hogy megfelelõ idõben a Titkárság javasolja az ilyen

változtatásokat a Charta Konferencia számára.

22. A TFU(1) Függelékre tekintettel

(a) Ha az (1) bekezdésben hivatkozott

megállapodás valamely fele nem írta alá vagy nem

csatlakozott az Egyezményhez az értesítésre elõírt

idõben, a megállapodás azon felei, amelyek aláírták vagy

csatlakoztak az Egyezményhez, a nevükben értesítést

küldhetnek.

(b) Általában az az álláspont, hogy a tisztán

kereskedelmi jellegû megállapodásokat nem szükséges

bejelenteni, mivel az ilyen megállapodások nem vetik fel

a 29(2)(a) Cikk betartásának kérdését, még akkor sem, ha

azokat állami szervek kötik. A Charta Konferencia azonban

a TFU Függelék céljaira nézve tisztázhatja, hogy a

29(2)(a) Cikkben hivatkozott megállapodások mely típusai

esetében követeli meg a bejelentést a Függelék alapján,

és melyek esetében nem.

NYILATKOZATOK

V. A delegációk kijelentik, hogy a 18(2) Cikk nem

értelmezhetõ úgy, hogy lehetõvé teszi az Egyezmény más

rendelkezései alkalmazásának kijátszását.

VI. A delegációk figyelembe vették az Egyezménnyel

kapcsolatosan tett alábbi nyilatkozatokat is:

1. Az 1(6) Cikkre tekintettel

Az Orosz Föderáció szeretné, ha - a 10(4) Cikkben

hivatkozott kiegészítõ egyezménnyel kapcsolatos tárgyalások

során - újból foglalkoznának a nemzeti jogszabályok

jelentõségének kérdésével az ellenõrzéssel kapcsolatosan,

ahogyan az 1(6) Cikkhez fûzött megállapodásban kifejezésre

került.

2. Az 5. és a 10(11) Cikkre tekintettel

Ausztrália azt az észrevételt teszi, hogy az 5. és a

10(11) Cikkek rendelkezései nem csorbítják a GATT alapján való

jogait és kötelességeit, beleértve ahogyan azok az Uruguayi

Fordulón a kereskedelmi vonatkozású befektetési

intézkedésekrõl szóló megállapodásban kidolgozásra kerültek,

különösen az 5(3) Cikkben felsorolt kivételek jegyzékére való

tekintettel, amelyet nem tekint teljesnek.

Ausztrália észrevételezi továbbá, hogy nem lenne

helyes, ha az Egyezmény alapján felállított, a viták

rendezésével foglalkozó testületek értelmeznék a GATT III. és

XI. cikkeit a GATT aláíró felei közötti, vagy a GATT egy

aláíró fele befektetõje és a GATT egy másik aláíró fele

közötti vitákkal összefüggésben. Úgy véli, hogy a 10(11)

Cikknek egy befektetõ és a GATT egy aláíró fele közötti

alkalmazására nézve a 26. Cikk alapján tekintetbe vehetõ

egyetlen kérdés a választott bírósági ítélet kérdése abban az

esetben, amikor a GATT bizottság vagy a WTO vitarendezõ

testület elsõ ízben megállapítja, hogy a Szerzõdõ Fél által

fenntartott kereskedelmi vonatkozású befektetési intézkedés

összeegyeztethetetlen a GATT vagy a kereskedelmi vonatkozású

befektetési intézkedésekrõl szóló Megállapodás alapján való

kötelességeivel.

3. A 7. Cikkre tekintettel

Az Európai Közösségek és tagállamai, valamint

Ausztria, Norvégia, Svédország és Finnország kijelentik, hogy

a 7. Cikk rendelkezései a nemzetközi jognak a tenger alatti

kábelek és csõvezetékek feletti fennhatósággal kapcsolatos

konvencionális jogszabályai, vagy az ilyen jogszabályok

hiányában az általános nemzetközi jog hatálya alá tartoznak.

Kijelentik továbbá, hogy a 7. Cikknek nem célja, hogy

hatással legyen a tenger alatti kábelek és csõvezetékek

feletti fennhatósággal kapcsolatos jelenlegi nemzetközi jog

Brtelmezésére, és nem is tekinthetõ ilyennek.

4. A 10. Cikkre tekintettel

Kanada és az Egyesült Államok külön-külön megerõsítik,

hogy a 10. Cikk rendelkezéseit az alábbi megfontolásoknak

megfelelõen alkalmazzák:

A más Szerzõdõ Felek befektetõi számára nyújtandó

elbánás céljaira nézve a körülményeket a konkrét eset

körülményeire alapozva kell mérlegelni. Az összevetés az

adott Szerzõdõ Fél befektetõje vagy az adott Szerzõdõ Fél

befektetõje által eszközölt befektetés számára nyújtott

elbánás és egy másik Szerzõdõ Fél befektetõje vagy befektetése

számára nyújtott elbánás között csak akkor érvényes, ha azt

hasonló körülmények közötti befektetõkre vagy befektetésekre

nézve teszik. Annak megállapítása során, hogy vajon a

befektetõk vagy a befektetések eltérõ elbánása megfelel-e a

10. Cikknek, két alapvetõ tényezõt kell számításba venni.

Az elsõ tényezõ a Szerzõdõ Felek politikai

célkitûzései a különbözõ területeken, amennyiben azok

megfelelnek a 10. Cikkben rögzített, a diszkriminációt

tilalmazó elveknek. Legitim politikai célkitûzések

indokolhatják a külföldi befektetõk vagy az általuk eszközölt

befektetések eltérõ elbánásban való részesítését annak

érdekében, hogy tükrözzék a releváns körülmények

különbözõségét ezen befektetõk és befektetéseik és a hazai

partnerek között. Például, az ország pénzügyi rendszere

integritásának biztosítására irányuló célkitûzés indokolt

prudenciális intézkedéseket igazolhat a külföldi befektetõk

vagy befektetések tekintetében, míg ezek az intézkedések

esetleg szükségtelenek lennének annak biztosításához, hogy

ugyanezek a célkitûzések megvalósuljanak, ami a hazai

befektetõket vagy befektetéseket illeti. Így a külföldi

befektetõk vagy befektetések nem lennének "hasonló körülmények

között", összevetve a hazai befektetõkkel vagy

befektetésekkel. ekképpen - bár az intézkedés eltérõ elbánást

nyújt - mégsem ellentétes a 10. Cikkel.

A második tényezõ az, hogy az intézkedést milyen

mértékben motiválja az a tény, hogy az adott befektetõ vagy

befektetés külföldi tulajdonjog alanya vagy külföldi

ellenõrzés alá tartozik. Az olyan intézkedés, amely a

befektetõket specifikusan azok külföldi mivolta miatt célozza

a megelõzõ bekezdésnek megfelelõ elégséges ellensúlyozó

politikai indokok nélkül, ellentétes a 10. Cikk elveivel. A

külföldi befektetõ vagy befektetés "hasonló körülmények

között" lenne, összevetve a hazai befektetõkkel és

befektetéseikkel, és az intézkedés mégis ellentétes lenne a

10. Cikkel.

5. A 25. Cikkre tekintettel

Az Európai Közösségek és Tagállamai hivatkoznak arra,

hogy az Európai Közösséget létrehozó Egyezmény 58. Cikkének

megfelelõen:

(a) a tagállam jogszabályainak megfelelõen

létesített társaságokat vagy cégeket, amelyek központi

irodája, fõ ügyviteli és telephelye a Közösség területén

belül került bejegyzésre a létesítés jogára nézve az

Európai Közösséget létrehozó Egyezmény Harmadik Rész,

III. Cím, 2. Fejezetének értelmében ugyanolyan elbánásban

részesül, mint a tagállamok természetes személy

állampolgárai; az olyan társaságoknak vagy cégeknek,

amelyek csak bejegyzett irodával rendelkeznek a

Közösségben, e célra nézve tényleges és folyamatos

kapcsolatot kell kialakítaniuk az egyik tagállam

gazdaságával;

(b) a "társaságok és cégek" a polgári vagy a

kereskedelmi jog alapján alapított társaságokat és

cégeket jelenti, beleértve a szövetkezeteket is, továbbá

a köz- vagy a magánjog alá tartozó egyéb jogi

személyeket,

a non-profit jellegûek kivételével.

Az Európai Közösségek és Tagállamai hivatkoznak a

következõkre:

A közösségi jog rendelkezik a fentiekben tárgyalt

elbánás kiterjesztésének lehetõségérõl olyan vállalatok vagy

cégek fiókjaira és képviseleteire, amelyek egyik tagállamban

sem rendelkeznek bejegyzett székhellyel; és hogy az Energia

Charta Egyezmény 25. Cikkének alkalmazása csak azokat az

eltéréseket tegye lehetõvé, amelyek az Európai Közösségeket

létrehozó Szerzõdésekbõl származó, a szélesebb gazdasági

együttmûködésbõl eredõ preferenciális elbánás biztosításához

szükségesek.

6. A 40. Cikkre tekintettel

Dánia emlékeztetve arra, hogy az Európai Energia

Chartát nem alkalmazzák Grönlandra és a Faroe-szigetekre

mindaddig, amíg Grönland és a Faroe-szigetek önkormányzataitól

ilyen értelmû értesítést nem kapnak.

E tekintetben Dánia megerõsíti, hogy az Egyezmény 40.

Cikke alkalmazásra kerül Grönland és a Faroe-szigetek

esetében.

7. A G(4) Függelékre tekintettel

(a) Az Európai Közösségek és az Orosz Föderáció

kijelenti, hogy a nukleáris anyagok közöttük folyó

kereskedelmére - más megállapodás megkötéséig - a Korfun

1994. június 24-én aláírt, az egyrészrõl az Európai

Közösség és Tagállamai és másrészrõl az Orosz Föderáció

közötti partneri viszonyt létrehozó Partneri és

Együttmûködési Megállapodás 22. Cikkének rendelkezései,

az ezen okmányhoz csatolt levélváltások és a vonatkozó

közös nyilatkozatok az irányadóak, és az ilyen jellegû

kereskedelemmel kapcsolatos viták az említett

Megállapodás eljárásai alá vannak vetve.

(b) Az Európai Közösségek és Ukrajna kijelenti,

hogy a Luxemburgban 1994. június 14-én aláírt Partneri és

Együttmûködési Megállapodásnak, valamint az ugyanazon a

napon aláírt Közbensõ Megállapodásnak megfelelõen a

nukleáris anyagok közöttük folyó kereskedelmére nézve

kizárólagosan az Európai Atomenergia Közösség és Ukrajna

között megkötendõ különleges megállapodás rendelkezései

az irányadóak.

E különleges megállapodás hatálybalépéséig a

Brüsszelben 1989. december 18-án az Európai Gazdasági

Közösség, az Európai Atomenergia Közösség és a Szovjet

Szocialista Köztársaságok Szövetsége által aláírt

Kereskedelmi, valamint Gazdasági és Kereskedelmi

Együttmûködési Megállapodás rendelkezései alkalmazandók

továbbra is kizárólagosan a nukleáris anyagok közöttük

folyó kereskedelmére nézve.

(c) Az Európai Közösségek és Kazahsztán

kijelenti, hogy a Brüsszelben 1994. május 20-án aláírt

Partneri és Együttmûködési Megállapodásnak megfelelõen a

nukleáris anyagok közöttük folyó kereskedelmére nézve

kizárólagosan az Európai Atomenergia Közösség és

Kazahsztán között megkötendõ különleges megállapodás

rendelkezései az irányadóak.

E különleges megállapodás hatálybalépéséig a

Brüsszelben 1989. december 18-án az Európai Gazdasági

Közösség, az Európai Atomenergia Közösség és a Szovjet

Szocialista Köztársaságok Szövetsége által aláírt

Kereskedelmi, valamint Gazdasági és Kereskedelmi

Együttmûködési Megállapodás rendelkezései alkalmazandók

továbbra is kizárólagosan a nukleáris anyagok közöttük

folyó kereskedelmére nézve.

(d) Az Európai Közösségek és Kirgizihsztán

kijelenti, hogy a Brüsszelben 1994. május 31-én aláírt

Partneri és Együttmûködési Megállapodásnak megfelelõen a

nukleáris anyagok közöttük folyó kereskedelmére nézve

kizárólagosan az Európai Atomenergia Közösség és

Kirgizihsztán között megkötendõ különleges megállapodás

rendelkezései az irányadóak.

E különleges megállapodás hatálybalépéséig a

Brüsszelben 1989. december 18-án az Európai Gazdasági

Közösség, az Európai Atomenergia Közösség és a Szovjet

Szocialista Köztársaságok Szövetsége által aláírt

Kereskedelmi, valamint Gazdasági és Kereskedelmi

Együttmûködési Megállapodás rendelkezései alkalmazandók

továbbra is kizárólagosan a nukleáris anyagok közöttük

folyó kereskedelmére nézve.

(e) Az Európai Közösségek és Tadzsikisztán

kijelenti, hogy a nukleáris anyagok köztük folyó

kereskedelmére nézve kizárólagosan az Európai Atomenergia

Közösség és Tadzsikisztán között megkötendõ különleges

megállapodás rendelkezései az irányadóak.

E különleges megállapodás hatálybalépéséig a

Brüsszelben 1989. december 18-án az Európai Gazdasági

Közösség, az Európai Atomenergia Közösség és a Szovjet

Szocialista Köztársaságok Szövetsége által aláírt

Kereskedelmi, valamint Gazdasági

és Kereskedelmi Együttmûködési Megállapodás rendelkezései

alkalmazandók továbbra is kizárólagosan a nukleáris

anyagok közöttük folyó kereskedelmére nézve.

(f) Az Európai Közösségek és Üzbegisztán

kijelenti, hogy a nukleáris anyagok közöttük folyó

kereskedelmére nézve kizárólagosan az Európai Atomenergia

Közösség és Üzbegisztán között megkötendõ különleges

megállapodás rendelkezései az irányadóak.

E különleges megállapodás hatálybalépéséig a

Brüsszelben 1989. december 18-án az Európai Gazdasági

Közösség, az Európai Atomenergia Közösség és a Szovjet

Szocialista Köztársaságok Szövetsége által aláírt

Kereskedelmi, valamint Gazdasági és Kereskedelmi

Együttmûködési Megállapodás rendelkezései alkalmazandók

kizárólagosan továbbra is a nukleáris anyagok köztük

folyó kereskedelmére nézve.

AZ ENERGIAHATÉKONYSÁGRA ÉS A

KAPCSOLATOS KÖRNYEZETI ASPEKTUSOKRA VONATKOZÓ

ENERGIA CHARTA JEGYZÕKÖNYV

VII. Az Európai Energia Charta Konferencia elfogadta az

Energiahatékonyságra és a Kapcsolatos Környezeti Aspektusokra

vonatkozó Energia Charta Jegyzõkönyvet, amelyet a 3. Melléklet

tartalmaz.

AZ EURÓPAI ENERGIA CHARTA

VIII. Az ideiglenes Charta Konferencia és az Egyezményben

elõírt Charta Konferencia hatáskörébe tartozik ettõl az idõponttól

kezdve, hogy döntéseket hozzon a Hágai Értekezletnek az Európai

Energia Chartáról szóló Záródokumentuma és az ennek alapján

elfogadott Európai Energia Charta aláírására irányuló kérések

tekintetében.

DOKUMENTÁCIÓ

IX. Az Európai Energia Charta Konferencia tárgyalási

jegyzõkönyvei a Titkárságon kerülnek elhelyezésre.

Készült Lisszabonban, az ezerkilenszázkilencvennegyedik év

december havának tizenhetedik napján.

1. MELLéKLET

AZ ENERGIA CHARTA EGYEZMÉNY

1994. DECEMBER 17.

AZ ENERGIA CHARTA EGYEZMÉNY

PREAMBULUM

A jelen Egyezmény Szerzõdõ Felei,

Figyelembe véve az Új Európáról szóló, 1990. november 21-én

aláírt Párizsi Chartát;

Figyelembe véve az Európai Energia Chartáról rendezett Hágai

Konferencia 1991. december 17-én Hágában aláírt Záróokmányában

elfogadott Európai Energia Chartát;

Emlékeztetve arra, hogy a Hágai Konferencia Záróokmányának

minden aláírója kötelezettséget vállalt az Európai Energia Charta

céljainak és elveinek érvényesítésére, valamint arra, hogy a lehetõ

legrövidebb idõn belül az Energia Charta Egyezményre és Jegyzõkönyvekre

vonatkozó jóhiszemû tárgyalásokkal megvalósítják és szélesítik

együttmûködésüket; és kifejezve azon törekvésüket, hogy biztos és

kötelezõ nemzetközi jogi alapokra helyezzék a Chartában rögzített

kötelezettségeket;

Tekintettel arra, hogy Szerzõdõ Felek meg akarják teremteni az

Európai Energia Chartában kinyilvánított elvek megvalósításának

szerkezetei kereteit;

Azon törekvéstõl vezérelve, hogy megvalósítsák az Európai

Energia Charta kezdeményezéséhez vezetõ alapkoncepciót, vagyis azt hogy

az energetikai befektetések és az energiakereskedelem liberalizálására

irányuló intézkedésekkel elõsegítsék a gazdasági növekedést;

Megerõsítve, hogy a Szerzõdõ Felek kiemelt jelentõséget

tulajdonítanak a teljes nemzeti elbánás és a legnagyobb kedvezmény elve

hatásos érvényesítésének, és ezeket az elveket alkalmazni kívánják a

kiegészítõ egyezmény alapján létesített beruházásoknál;

Figyelembe véve a nemzetközi kereskedelem fokozatos

liberalizációjának célját és a diszkriminációmentes nemzetközi

kereskedelem elvét az Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény és

Csatolt Okmányok, valamint a jelen Egyezmény rendelkezései alapján;

Azon eltökélt szándéktól vezérelve, miszerint fokozatosan

felszámolják az energetikai anyagok és termékek, valamint a kapcsolódó

berendezések, technológiák és szolgáltatások kereskedelmének mûszaki,

hatósági és egyéb akadályait;

Tekintettel arra, hogy amíg azok a Szerzõdõ Felek, amelyek

jelenleg nem tagjai a GATT-nak, csatlakoznak az Egyezményhez, szükség

van olyan átmeneti megoldásokra, amelyek segítik ezeket a Szerzõdõ

Feleket és nem hátráltatják tagságuk elõkészítését;

Tekintettel az olyan Szerzõdõ Felek jogaira és kötelességeire,

amelyek szintén tagjai az Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezménynek

és a Csatolt Okmányoknak;

Figyelembe véve a fúziókra, monopóliumokra, versenyellenes

módszerekre és a gazdasági erõfölénnyel való visszaélésre vonatkozó

versenyszabályokat;

Figyelembe véve a szerzõdést a Nukleáris Fegyverek

Elterjedésének Megakadályozásáról Szóló Egyezményre, és a Nukleáris

Eszközök Szállítóira Vonatkozó Irányelveket és a nukleáris fegyverek

terjesztésének és kereskedelmének korlátozására vonatkozó egyéb

nemzetközi kötelezettségeket és megállapodásokat;

Felismerve az energia lehetõ leghatékonyabb kitermelésének,

elõállításának, átalakításának, tárolásának, szállításának, elosztásának

és felhasználásának szükségességét;

Emlékeztetve az Egyesült Nemzetek Éghajlatváltozási

Keretegyezményére, a Nagy Távolságra Jutó, Országhatárokon Átterjedõ

Légszennyezésrõl Szóló Konvencióra, és más, energiával kapcsolatos

nemzetközi környezetvédelmi egyezményekre; valamint

Felismerve a környezet védelmét szolgáló intézkedések, többek

között bizonyos energiatermelõ kapacitások leállításával és a hulladék

anyagok kezelésével kapcsolatos intézkedések egyre sürgetõbb voltát és

emlékeztetve a nemzetközileg egyeztetett célkitûzésekre és ezek

megvalósítási kritériumaira,

AZ ALÁBBIAKBAN ÁLLAPODNAK MEG:

I. RÉSZ

MEGHATÁROZÁSOK ÉS CÉL

1. CIKK

MEGHATÁROZÁSOK

Ahogyan a jelen Egyezményben alkalmazásra kerül:

(1) "Charta" - az Európai Energia Chartáról rendezett

Hágai Konferencia záróokmányaként 1991. december 17-én Hágában

aláírt Európai Energia Charta; a Záróokmány aláírását a Charta

aláírásának kell tekinteni.

(2) "Szerzõdõ Fél" - egy állam vagy regionális gazdasági

integrációs szervezet, amely jelen Egyezményt magára nézve

kötelezõnek ismerte el, és amely számára az Egyezmény hatályos.

(3) "Regionális gazdasági integrációs szervezet" -

államok által létrehozott szervezet, amelyre az államok bizonyos, és

részben a jelen Egyezményben is szabályozott ügyekre vonatkozó

hatásköröket átruháztak, beleértve a kötelezõ erejû döntések

meghozatalára feljogosító hatáskört azon bizonyos ügyek

vonatkozásában.

(4) "Energetikai anyagok és termékek" - a

Vámegyüttmûködési Tanács Nomenklatúrája (Harmonizált Nomenklatúra)

és az Európai Közösségek Egységesített Nomenklatúrája alapján az EM

Függelékben felsorolt tételek.

(5) "Az energiaszektorban folytatott gazdasági

tevékenység" - energetikai anyagok és termékek feltárásával,

kinyerésével, finomításával, termelésével, tárolásával, szárazföldi

szállításával, átvitelével, elosztásával, kereskedelmével,

marketingjével vagy eladásával kapcsolatos gazdasági tevékenység,

kivéve az NI Függelékben felsorolt tevékenységeket vagy a

hõellátással kapcsolatos tevékenységeket.

(6) "Befektetés" - egy befektetõ által közvetlenül vagy

közvetve birtokolt vagy ellenõrzött bármely vagyon, többek között:

(a) anyagi és eszmei, ingó és ingatlan vagyon,

valamint vagyoni jogok, többek között bérleti jogok, jelzálogok,

visszatartási jogok és biztosítékok;

(b) vállalat vagy üzleti vállalkozás, vagy részvények,

törzsrészvények, vagy a tõkerészesedés egyéb formái, valamint

kötvények és egy vállalat vagy üzleti vállalkozás egyéb

adósságállománya;

(c) pénzkövetelések vagy teljesítési követelések egy

befektetéshez kapcsolódó, gazdasági értéket képviselõ szerzõdés

alapján;

(d) szellemi tulajdon;

(e) hozam;

(f) az energiaszektorban végezhetõ gazdasági

tevékenységgel kapcsolatos, törvényben vagy szerzõdésben vagy a

törvény alapján kiállított engedélyekben rögzített jogok.

A vagyonok befektetési formájának változása nem érinti azok

befektetés jellegét, és a kifejezés "befektetés" magába foglal

minden befektetést akár létezett már az Egyezménynek a befektetést

létrehozó befektetõ szerinti Szerzõdõ Fél, valamint azon Szerzõdõ

Fél számára, amelynek területén a befektetést létrehozták

(a továbbiakban: "hatálybalépés napja"), feltéve hogy az Egyezményt

kizárólag olyan ügyekre alkalmazzák, amelyek a befektetésre

a hatálybalépés napja után hatnak.

A "befektetés" kiterjed az energiaszektorban folytatott

gazdasági tevékenységgel kapcsolatos bármely befektetésre, valamint

egy Szerzõdõ Fél által saját területén "Charta érvényesítési

projektként" megvalósított és a Titkárságnak bejelentett

beruházásokra és beruházási kategóriákra.

(7) "Befektetõ":

(a) egy Szerzõdõ Fél vonatkozásában:

(i) természetes személy, aki a nevezett Szerzõdõ

Fél állampolgára, belföldi személye, vagy állandó lakosa az

ott hatályos törvényeknek megfelelõen.

(ii) társaság vagy egyéb szervezet, amelyet a

nevezett Szerzõdõ Fél hatályos törvényeinek megfelelõen

hoztak létre.

(b) egy "harmadik állam" vonatkozásában olyan

természetes személy, társaság, vagy egyéb szervezet, aki vagy

amely megfelel, mutatis mutandis, a Szerzõdõ Fél vonatkozásában

az (a) albekezdésben meghatározott feltételeknek.

(8) "Befektetni" vagy "Befektetések létesítése" - új

befektetések létrehozása a meglévõ befektetések egészének vagy

részének megszerzésével, illetve a befektetõi tevékenységnek más

területeire való átlépés.

(9) "Hozamok" - egy befektetésbõl származó vagy

befektetéssel kapcsolatos összegek, függetlenül azok kifizetési

formájától, beleértve a nyereséget, az osztalékot, a kamatot, a

tõkenyereséget,

a szabadalmi díjakat, a menedzsment, a szakmai, a tanácsadói és az

egyéb díjakat, valamint a természetbeni kifizetéseket.

(10) "Terület" egy állam vonatkozásában a Szerzõdõ Fél,

(a) az állam felségjoga alá tartozó terület, a

területbe beleértve

a belföldi vizeket és a felségterületéhez tartozó tengert;

valamint

(b) a nemzetközi tengerjognak megfelelõen és azzal

összhangban

a tengernek, a tengerfenéknek és a tengeri altalajnak az a része,

amire kiterjednek a Szerzõdõ Fél felségjogai és joghatósága.

Egy olyan regionális gazdasági integrációs szervezet

vonatkozásában, amely a jelen Egyezménynek Szerzõdõ Fele, a Terület

megegyezik

a Szervezet tagállamainak területével a Szervezet alapító

egyezményének rendelkezései szerint.

(11) (a) "GATT" - "GATT 1947" vagy a "GATT 1994", vagy

mindkettõt, ha mindkettõ hatályos.

(b) "GATT 1947" - az Egyesült Nemzetek Szövetségének

Kereskedelmi és Foglalkoztatási Konferenciája Elõkészítõ

Bizottságának második ülésszakán elfogadott Záróokmány

függelékeként 1947. október 3-án aláírt Általános Vám- és

Kereskedelmi Egyezmény, az utólagos helyesbítésekkel,

módosításokkal és kiegészítésekkel.

(c) "GATT 1994" - a Világkereskedelmi Szervezet

alapító Egyezményének 1A Függelékeként elfogadott Általános Vám-

és Kereskedelmi Egyezmény, az utólagos helyesbítésekkel,

módosításokkal és kiegészítésekkel.

A Világkereskedelmi Szervezet alapító Egyezményét aláíró

fél a GATT 1994 szerzõdõ felének minõsül.

(d) "Kapcsolódó Okmányok" - a szövegkörnyezet

függvényében,

(i) az utólag helyesbített, módosított és

kiegészített GATT 1947 égisze alatt megkötött, illetve

elfogadott szerzõdések, megállapodások és egyéb okmányok,

beleértve a határozatokat, nyilatkozatokat és

megállapodásokat is; vagy

(ii) a Világkereskedelmi Szervezet alapító

Egyezménye, beleértve az 1. (kivéve GATT 1994), 2., 3. és 4.

Függeléket, valamint a kapcsolódó döntéseket, határozatokat,

nyilatkozatokat és megállapodásokat, az azt követõ

módosításokkal és kiegészítésekkel.

(12) "Szellemi tulajdon" - szerzõi jogok és kapcsolódó

egyéb jogok, védjegyek, földrajzi jelzések, ipari minták,

szabadalmak, integrált áramkörök tervei és a titkosnak minõsülõ

információk védelme.

(13) (a) "Energia Charta Jegyzõkönyve" vagy

"Jegyzõkönyv" - olyan egyezmény, amelynek tárgyalását a Charta

Konferencia engedélyezte és amelynek szövegét a Charta

Konferencia elfogadta, és amely két vagy több Szerzõdõ Fél között

lépett hatályba az Egyezmény rendelkezéseinek kiegészítésére,

bõvítésére, kiterjesztésére vagy bõvebb kifejtésére valamilyen, a

jelen Egyezmény hatálya alá tartozó konkrét ágazat vagy

tevékenység területén, vagy a Charta III. címe szerinti

együttmûködés területein.

(b) "Energia Charta Nyilatkozat" vagy "Nyilatkozat" -

olyan, jogi kötõerõvel nem bíró okmányt jelent, amelynek

tárgyalását a Charta Konferencia engedélyezte és amelynek

szövegét jóváhagyta; két vagy több Szerzõdõ Fél között jött létre

a jelen Egyezmény rendelkezéseinek kiterjesztésére vagy

kiegészítésére.

(14) "Konvertibilis valuta" - a nemzetközi devizapiacokon

széles körben forgalmazott és a nemzetközi tranzakciókban széles

körben használt valuta.

2. CIKK

AZ EGYEZMÉNY CÉLJA

Jelen Egyezmény jogi keretet létesít az energia szektorban

folytatott hosszú távú együttmûködés elõmozdítása érdekében, amely az

egymást kiegészítõ és kölcsönös elõnyökön nyugszik a Charta céljaival és

elveivel összhangban.

II. RÉSZ

KERESKEDELEM

3. CIKK

NEMZETKÖZI PIACOK

Szerzõdõ Felek arra törekednek, hogy kereskedelmi eszközökkel

elõsegítsék a nemzetközi piacokra való kijutást, és általában hogy az

energetikai anyagok és termékek számára kifejlesszenek egy nyitott és

versenyorientált piacot.

4. CIKK

A GATT ÉS CSATOLT OKMÁNYAINAK CSORBÍTATLANSÁGA

Jelen Egyezményben, mint amelynek egyes Szerzõdõ Felei a GATT

tagjai, semmi sem csorbítja a GATT és Csatolt Okmányainak

rendelkezéseit, amiképpen azt annak Szerzõdõ Felei alkalmazzák.

5. CIKK

KERESKEDELMI VONATKOZÁSÚ BEFEKTETÉSI INTÉZKEDÉSEK

(1) A Szerzõdõ Felek nem alkalmaznak olyan kereskedelmi

vonatkozású befektetési intézkedéseket, amelyek a GATT III. vagy XI.

Cikkének rendelkezéseivel összeegyeztethetetlenek; ez nem csorbítja

Szerzõdõ Félnek a GATT és Csatolt Okmányai, valamint a 29. Cikk

szerinti jogait és kötelességeit.

(2) Az ilyen intézkedések körébe tartoznak a nemzeti jog vagy

egyéb közigazgatási szabályozás szerint kötelezõ és végrehajtható

befektetési intézkedések, vagy olyan szolgáltatások, amelyekkel

szükségképpen elõny jár együtt, és amely megköveteli:

(a) nemzeti eredetû vagy nemzeti forrásból származó termékeknek

valamely vállalat által történõ beszerzését vagy felhasználását, akár

konkrét termékek, akár termékek mennyisége vagy értéke, akár helyi

termelésének mennyisége vagy értéke arányában határozták meg azt; vagy

(b) hogy egy vállalat által beszerzett vagy felhasznált behozott

termékeket a kivitt helyi termékek mennyisége vagy értéke szerinti

mértékben korlátozzanak.

vagy amely korlátozza

(c.) egy vállalat helyi termelésében vagy azzal kapcsolatban

felhasznált termékek behozatalát általában vagy a helyi termelés

mértékében, amelyet kivisz.

(d) egy vállalat helyi termelésében vagy azzal kapcsolatban

felhasznált termékek behozatalát úgy, hogy devizához való hozzájutását a

vállalatnak tulajdonítható devizabevétel szerint meghatározott mértékben

korlátozzák.

(e) egy vállalat termékkivitelét vagy eladását, akár konkrét

termékek, akár termékek mennyisége vagy értéke, akár helyi termelésének

mennyisége vagy értéke arányaként határozták meg azt.

(3) Az (1) bekezdés nem értelmezhetõ úgy, hogy Szerzõdõ Felet

meggátolja a (2)(a) és (c) albekezdésekben leírt kereskedelmi

vonatkozású befektetési intézkedéseknek, mint export-támogatásra,

külföldi segélyre, állami megrendelésre vagy preferenciális tarifa

illetve quota programban való részvételre feljogosító feltételnek

alkalmazásában.

(4) Az (1) bekezdéstõl függetlenül Szerzõdõ Fél ideiglenesen

továbbra is fenntarthatja azokat a kereskedelmi vonatkozású befektetési

intézkedéseket, amelyek jelen Egyezmény aláírását megelõzõen több mint

180 napig hatályban voltak, a TRM Függelékben megállapított értesítési

és megszüntetési rendelkezéseknek megfelelõen.

6. CIKK

VERSENY

(1) Minden Szerzõdõ Fél törekszik arra, hogy az

energiaszektorhoz kapcsolódó gazdasági tevékenységekben csökkentse a

piacot torzító hatásokat, és a versenyt korlátozó akadályokat.

(2) Minden Szerzõdõ Fél saját illetékességi területén

gondoskodik olyan törvények elfogadásáról és érvényesítésérõl, amelyek

az energiaszektorhoz kapcsolódó gazdasági tevékenységekben szükségesek

és alkalmasak az egyoldalú és összehangolt versenyellenes magatartás

elleni fellépésre.

(3) Azok a Szerzõdõ Felek, amelyek tapasztalatokkal rendelkeznek

a versenyszabályok alkalmazása terén, mindent megtesznek azért, hogy -

kérésre és a rendelkezésre álló eszközökön belül - szakmai támogatást

nyújtsanak más Szerzõdõ Feleknek a versenyszabályok kialakításában és

alkalmazásában.

(4) A Szerzõdõ Felek konzultációkkal és információcserével

együttmûködhetnek versenyszabályaik érvényesítésében.

(5) Amennyiben valamelyik Szerzõdõ Fél azon a véleményen van,

hogy egy másik Szerzõdõ Fél területén valamely konkrét versenyellenes

magatartást folytatnak, és ez hátrányosan befolyásol egy az ebben a

cikkben meghatározott célokkal kapcsolatos fontos érdeket, a Szerzõdõ

Fél értesítheti a másik Szerzõdõ Felet, és kérheti, hogy annak

versenyhatóságai a szabályok érvényesítésére megfelelõ intézkedést

kezdeményezzenek. Az értesítõ Szerzõdõ Félnek az értesítésben elegendõ

információt kell közölnie ahhoz, hogy a másik Szerzõdõ Fél ennek alapján

azonosítani tudja az értesítés tárgyát képezõ versenyellenes

magatartást, valamint fel kell ajánlania a másik Szerzõdõ Félnek az

olyan további tájékoztatás és együttmûködés lehetõségét, amelyet az

értesítõ Szerzõdõ Fél biztosítani tud. Az értesített Szerzõdõ Fél, vagy

- adott esetben - az illetékes versenyhatóságok konzultálhatnak az

értesítõ Szerzõdõ Fél versenyhatóságaival, és maradéktalanul figyelembe

veszik az értesítõ Szerzõdõ Fél kérését annak eldöntésénél,

kezdeményezzenek-e intézkedést a szabályok érvényesítésére az

értesítésben meghatározott versenyellenes magatartásra vonatkozóan. Az

értesített Szerzõdõ Fél tájékoztatja az értesítõ Szerzõdõ Felet

döntésérõl vagy az illetékes versenyhatóságok döntésérõl, és - ha

kívánja - tájékoztathatja az értesítõ Szerzõdõ Felet döntésének

indokairól. Ha a szabályok érvényesítése érdekében intézkedés

kezdeményezésére kerül sor, az értesített Szerzõdõ Fél tájékoztatja az

értesítõ Szerzõdõ Felet annak eredményérõl, és - lehetõség szerint - a

közbensõ fontosabb fejleményekrõl.

(6) Jelen Cikk nem írja elõ, hogy Szerzõdõ Fél olyan adatot

szolgáltasson, amely ellentétes az adatvédelemre, titoktartásra és

üzleti titokra vonatkozó törvényeivel.

(7) Az (5) albekezdésben és a 27. Cikk (1) albekezdésében

rögzített eljárások jelen Egyezmény keretében kizárólagos eszközei a

jelen Cikk végrehajtása vagy értelmezése során keletkezõ viták

rendezésének.

7. CIKK

TRANZITSZÁLLITÁS

(1) Minden Szerzõdõ Fél megteszi a szükséges intézkedéseket,

hogy az energetikai anyagok és termékek tranzitszállítását elõsegítse,

összhangban a tranzit szabadságára vonatkozó elvvel, és ezen energetikai

anyagok és termékek eredetének, rendeltetési helyének vagy tulajdonának

megkülönböztetése, illetve az ilyen megkülönböztetéseken alapuló

árképzésben tett diszkrimináció nélkül, mellõzve az indokolatlan

késedelmeket, korlátozásokat és terheket.

(2) Szerzõdõ Felek ösztönzik a kapcsolódó egységeket, hogy

együttmûködjenek

(a) az energetikai anyagok és termékek

tranzitszállításához szükséges energiaszállítási létesítmények

korszerûsítésében

(b) egynél több Szerzõdõ Fél területére kiterjedõ

energiaszállítási létesítmények fejlesztésében és mûködtetésében;

(c) az energetikai anyagok és termékek ellátásában

jelentkezõ fennakadások hatásainak mérséklésében;

(d) energiaszállítási létesítmények összekapcsolásának

elõsegítésében

(3) Minden Szerzõdõ Fél kötelezettséget vállal arra, hogy az

energetikai anyagok és termékek szállítására és az energiaszállítási

létesítmények használatára vonatkozó rendelkezései a tranzitáló

energetikai anyagokat és termékeket nem részesítik kedvezõtlenebb

elbánásban annál, mint amilyenben rendelkezései az ilyen anyagokat és

termékeket részesítik, ha azok saját területérõl származnak, illetve

oda érkeznek, hacsak fennálló nemzetközi egyezmény másként nem

rendelkezik.

(4) Amennyiben az energetikai anyagok és termékek

tranzitszállítása nem oldható meg kereskedelmi eszközökkel

energiaszállítási létesítmények igénybevételével, Szerzõdõ Felek nem

gördítenek akadályt új kapacitások létesítése elé, kivéve ha a hatályos

jogszabályok másképpen rendelkezhetnek az (1) bekezdéssel megegyezõen.

(5) Az a Szerzõdõ Fél, amelynek területén keresztül energetikai

anyagok és termékek áthaladhatnak, nem köteles

(a) engedélyezni energiaszállítási létesítmények

építését vagy átalakítását; vagy

(b) engedélyezni új vagy kiegészítõ

tranzitszállításokat a meglevõ energiaszállítási létesítményeken,

ha bizonyítja a többi érintett Szerzõdõ Fél elõtt, hogy

energiarendszerének biztonsága és teljesítménye, beleértve az ellátás

biztonságát is veszélybe kerülne.

Szerzõdõ Felek a (6) és (7) bekezdéseknek megfelelõen

biztosítják az energetikai anyagok és termékek szállításának már

kiépített csatornáit a szerzõdõ felek területeire, területeirõl vagy

területei között.

(6) Azon Szerzõdõ Fél, amelynek területén keresztül energetikai

anyagok és termékek áthaladnak, az áthaladásból származó semmilyen vita

esetén nem szakítja meg vagy csökkenti, illetve nem engedi meg, hogy

valamely ellenõrzése alatt álló egység megszakítsa vagy csökkentse,

vagy nem követeli meg, hogy valamely joghatósága alatt álló egység

megszakítsa vagy csökkentse energetikai anyagok és termékek

szállításának létezõ csatornáját a (7) bekezdésben megállapított

vitarendezési eljárás lezárulása elõtt, kivéve ha tranzitszállítást

szabályozó szerzõdés vagy más egyezmény ezt kifejezetten rendeli, vagy

békéltetõ döntése megengedi.

(7) A következõ rendelkezéseket alkalmazzák a (6) bekezdésben

leírt vita esetén a Szerzõdõ Felek, a vita résztvevõje, vagy valamely a

(6) bekezdésben hivatkozott egység és egy másik Szerzõdõ Fél egysége, a

vita résztvevõje között, de csak azt követõen, hogy minden vonatkozó

szerzõdéses vagy más, a vita rendezésére szolgáló jogorvoslatot

kimerítettek.

(a) A Szerzõdõ Fél, a vita résztvevõje a vitás tárgyakat

összefoglaló bejelentést terjeszthet be a Fõtitkárhoz. A Fõtitkár minden

Szerzõdõ Felet értesít az ilyen beterjesztésrõl.

(b) A bejelentés átvételétõl számított 30 napon belül a

Fõtitkár, miután konzultált a vita résztvevõivel és a többi érintett

Szerzõdõ Féllel, kinevez egy békéltetõt. A békéltetõ a vita tárgyát

alkotó kérdésekben szakértelemmel bír, nem belföldi és nem állampolgára

vagy állandó lakosa a vita résztvevõjének vagy valamelyik érintett

Szerzõdõ Félnek.

(c) A békéltetõ törekszik a vita résztvevõinek a vita

rendezésében vagy a rendezés elérésére alkalmas eljárásban való

megegyezésére. Ha kinevezésétõl számított 90 napon belül nem sikerül

ilyen egyezséget elérnie, ajánlást tesz a vita rendezésére, vagy az

ilyen rendezés elérésére alkalmas eljárásra, és meghatározza az

ideiglenes tarifákat, az egyéb kikötéseket és feltételeket, amelyeket a

tranzitszállításokban be kell tartani az általa kijelölt naptól kezdve a

vita rendezéséig.

(d) Szerzõdõ Felek kötelezettséget vállalnak, hogy betartják,

illetve az ellenõrzésük és joghatóságuk alatt álló egységekkel

betartatják a (c) albekezdésnek megfelelõen hozott ideiglenes döntést a

tarifákról, kikötésekrõl és feltételekrõl a békéltetõ döntését követõ 12

hónapig, vagy a vita rendezéséig, bármelyik is a korábbi.

(e) A (b) albekezdéstõl függetlenül a Fõtitkár dönthet úgy is,

hogy nem nevez ki békéltetõt, amennyiben megítélése szerint a vita az

(a)-(d) albekezdésekben ismertetett eljárások tárgyát képezi vagy

képezte, és ezek az eljárások nem eredményezték a vita rendezését.

(f) A Charta Konferencia elfogadja a békéltetés vezetésére és a

békéltetõk illetményére vonatkozó alapvetõ rendelkezéseket.

(8) Jelen Cikk nem csorbítja Szerzõdõ Fél nemzetközi jogon -

beleértve nemzetközi szokásjogon -, illetve fennálló kétoldalú vagy

többoldalú megállapodásokon alapuló jogait és kötelezettségeit,

beleértve a tenger alatti kábelekre és távvezetékekre vonatkozó

szabályokat is.

(9) Jelen Cikket nem lehet úgy értelmezni, hogy bizonyos típusú,

tranzitszállításra használt energiaszállítási létesítményekkel nem

rendelkezõ Szerzõdõ Felet ezen Cikk alapján kötelezzenek az ilyen típusú

energiaszállítási létesítményekkel kapcsolatban intézkedést hozni. Az

ilyen szerzõdõ fél mindazonáltal köteles eleget tenni a (4) bekezdésnek.

(10) Jelen Cikk céljai szerint:

"Tranzitszállítás"

(i) Valamely szerzõdõ fél területén keresztül, vagy annak

területén lévõ kikötõi létesítményekhez, illetve kikötõi

létesítményektõl ki- illetve berakodásra egy másik állam területérõl

származó és egy harmadik állam területére rendelt energetikai anyagok és

termékek szállítása, feltéve hogy a másik állam vagy a harmadik állam

Szerzõdõ Fél, vagy

(ii) Szerzõdõ Fél területén keresztül egy másik Szerzõdõ Fél

területérõl származó és ennek a másik Szerzõdõ Félnek területére rendelt

energetikai anyagok és termékek szállítása, hacsak a két érintett

Szerzõdõ Fél másként

nem dönt, és az N Függelékben feltüntetett közös feljegyzéssel nem

jelentik be döntésüket. A két Szerzõdõ Fél törölheti az N Függelékben

feltüntetett listáját, ha szándékairól írásban közös értesítést küldenek

a Titkárságnak, amely az értesítést továbbítja az összes Szerzõdõ

Félnek. A törlés az elõzetes értesítés után négy héttel hatályba lép.

(b) az "Energiaszállítási létesítmények" a nagynyomású

gáztávvezetékek, a magas feszültségû elektromos hálózatok és

távvezetékek, nyersolaj távvezetékek, szénzagy távvezetékek,

olajtermékeket szállító távvezetékek és egyéb, különösen az energetikai

anyagok és termékek kezelésére szolgáló rögzített létesítmények.

8. CIKK

A TECHNOLÓGIÁK ÁTADÁSA

A Szerzõdõ Felek egyetértenek abban, hogy elõmozdítják az

energetikai technológiákhoz való hozzáférést, és azoknak kereskedelmi és

diszkrimináció-mentes alapon történõ átadását, hogy segítsék az

energetikai anyagok és termékek terén folytatott eredményes kereskedést

és beruházást, és hogy törvényeiknek és szabályzataiknak, valamint a

szellemi tulajdonjogok védelmének megfelelõen teljesítsék a Charta

célkitûzéseit.

(2) Ezzel összhangban az (1) bekezdés alkalmazásához szükséges

mértékben felszámolják, illetve nem hoznak létre új, a technológiák

átadását akadályozó korlátokat az energetikai anyagok és termékek

valamint a kapcsolódó berendezések és szolgáltatások terén a

non-proliferáció és egyéb, nemzetközi jogi kötelezettségeknek

megfelelõen.

9. CIKK

TÕKÉHEZ VALÓ HOZZÁFÉRÉS

(1) Szerzõdõ Felek elismerik a nyitott tõkepiacok fontosságát

azzal, hogy elõsegítik az energetikai anyagok és termékek

kereskedelmének finanszírozására szolgáló tõkeáramlást, és a

beruházásokat, illetve a beruházások támogatását az energia szektorhoz

kapcsolódó gazdasági tevékenységben más, különösen az átalakuló

gazdaságú Szerzõdõ Felek területén. Ennek megfelelõen minden Szerzõdõ

Fél arra törekszik, hogy javítsa a tõkepiacára való bejutás feltételeit

más Szerzõdõ Felek társaságai és állampolgárai számára, abból a célból,

hogy az energetikai anyagok és termékek területén folytatott

kereskedelmet finanszírozzák, valamint abból a célból, hogy

befektessenek az energia szektorhoz kapcsolódó gazdasági tevékenységben

a fentebb említett, más Szerzõdõ Felek területén ugyanolyan kedvezményes

alapon, mint amit azok hasonló körülmények között saját társaságaiknak

és állampolgáraiknak, vagy más Szerzõdõ Fél társaságainak és

állampolgárainak vagy harmadik államnak biztosítanak, bármelyik is a

legkedvezõbb.

(2) Szerzõdõ Fél elfogadhat és fenntarthat állami hitelekhez,

támogatásokhoz, garanciákhoz vagy biztosítékhoz hozzáférést biztosító

programokat a kereskedelem vagy külföldi befektetés elõmozdítására. A

kedvezményeket a programok céljaival, korlátaival és ismérveivel

összhangban (beleértve minden olyan célt, korlátot vagy ismérvet, amely

a valamely kedvezményre pályázó üzleti székhelyére, vagy a javak

szolgáltatásának, illetve valamely ilyen kedvezmény segítségével

létrehozott szolgáltatás nyújtásának a helyére vonatkozik) másik

Szerzõdõ Félnek az energiaszektorhoz kapcsolódó gazdasági tevékenységben

való befektetéseire, vagy másik Szerzõdõ Féllel az energetikai anyagok

és termékek terén folytatott kereskedelem finanszírozására teszi

hozzáférhetõvé.

(3) Szerzõdõ Felek az energiaszektorban folytatott gazdasági

tevékenységekhez kapcsolódó programok végrehajtása során a gazdasági

stabilitás és a befektetési feltételek javítása érdekében, mint erre

megfelelõ eszközt, igyekeznek támogatni az illetékes nemzetközi

pénzintézmények mûveleteit és hasznosítani szakértelmüket.

(4) Jelen Cikk semmilyen vonatkozásban nem akadályozza, hogy

(a) pénzügyi intézmények saját, piaci elvekre és prudenciális

megfontolásokra alapozott hitel-kihelyezési és jegyzési gyakorlatukat

folytassák; vagy hogy

(b) Szerzõdõ Fél intézkedéseket hozzon:

(i) prudenciális okokból, ideértve a befektetõk,

fogyasztók, betétesek, kötvénytulajdonosok, vagy olyan személyek

védelmét, akiknek valamely pénzügyi szolgáltató fiduciárius szolgálattal

tartozik, vagy

(ii) hogy pénzügyi rendszerének és tõkepiacainak

integritását és stabilitását biztosítsa.

III. rész

BEFEKTETÉSEK TÁMOGATÁSA ÉS VÉDELME

10. CIKK

BEFEKTETÉSEK TÁMOGATÁSA, VÉDELME ÉS KEZELÉSE

(1) Minden Szerzõdõ Fél, jelen Egyezmény rendelkezéseivel

összhangban, elõsegíti stabil, méltányos, kedvezõ és átlátható

feltételek kialakítását más Szerzõdõ Felek befektetõi számára, hogy

azok befektessen területén. E feltételek magukba foglalják azon

elkötelezettséget, hogy más Szerzõdõ Felek befektetõi

befektetéseinek mindig tisztességes és méltányos elbánás

biztosítanak. Az ilyen befektetések egyúttal élvezik a legállandóbb

védelmet és biztonságot, és Szerzõdõ Fél semmilyen módon nem

károsítja indokolatlan vagy diszkrimináló intézkedésekkel azok

igazgatását, mûködtetését, hasznosítását, élvezetét, vagy

megszüntetését. Semmilyen esetben sem szenved kedvezõtlenebb

elbánást, mint amilyet nemzetközi jog, ideértve egyezménybõl fakadó

kötelezettségeket, megkövetel. Minden Szerzõdõ Fél tiszteletben

tartja azokat a kötelezettségeket, amelyekhez csatlakozott valamely

befektetõvel, vagy befektetõ befektetésével, vagy más Szerzõdõ

Féllel együtt.

(2) Minden Szerzõdõ Fél törekszik arra, hogy más Szerzõdõ

Felek befektetõinek a területén létesítendõ befektetések

tekintetében a (3) bekezdésben leírt elbánást biztosítsa.

(3) Jelen Cikk céljai szerint "elbánás" jelenti azt a

Szerzõdõ Fél által biztosított elbánást, amely nem kedvezõtlenebb

annál, mint amit saját befektetõinek, vagy másik Szerzõdõ Fél,

illetve harmadik állam befektetõinek biztosít, bármelyik is a

legkedvezõbb.

(4) Kiegészítõ egyezmény, az abban lefektetett

feltételeknek megfelelõen kötelezi minden résztvevõjét arra, hogy

más résztvevõk befektetõinek a területén létesítendõ befektetések

tekintetében a (3) bekezdésben leírt elbánást biztosítsa. Az

egyezmény azon államok és regionális

gazdasági integrációs szervezetek számára nyílik meg

aláírásra, amelyek aláírták, és csatlakoztak jelen Egyezményhez. A

kiegészítõ egyezményre irányuló tárgyalások 1995. január 1-jén

elkezdõdnek azzal a céllal, hogy 1998. január 1-jéig befejezõdjenek.

(5) Minden Szerzõdõ Fél a területén létesítendõ

befektetések tekintetében arra törekszik, hogy

(a) a legkisebbre csökkentse a (3) bekezdésben leírt

elbánás alóli kivételek számát;

(b) fokozatosan felszámolja a másik Szerzõdõ Fél

befektetõit érintõ még meglévõ korlátozások számát.

(6) (a) Szerzõdõ Fél a Titkárságon keresztül önként

bejelentheti a Charta Konferenciának azon szándékát, hogy a

területén létesítendõ befektetések tekintetében nem vezet be új

kivételeket a (3) bekezdésben leírt elbánás alól.

(b) Szerzõdõ Fél ezen túlmenõen bármikor önkéntesen

kötelezettséget vállalhat arra, hogy területén más Szerzõdõ Felek

befektetõinek az energiaszektorhoz kapcsolódó némely vagy minden

gazdasági tevékenységben létesítendõ befektetések tekintetében a (3)

bekezdésben leírt elbánást biztosítja. Az ilyen

kötelezettségvállalást bejelentik a Titkárságnak, a VC Függelékben

lévõ listán feltüntetik, és kötelezõ erõvel ruházzák fel jelen

Egyezménynek megfelelõen .

(7) Minden Szerzõdõ Fél saját területén a más Szerzõdõ

Felek befektetõi által létesített befektetéseknek és az azokkal

kapcsolatos tevékenységeknek, ideértve az igazgatást, mûködtetést,

hasznosítást, élvezetet vagy megszüntetést ugyanolyan kedvezményes

elbánást biztosít, mint amilyet saját befektetõi, illetve más

Szerzõdõ Fél vagy harmadik állam befektetéseinek és az azokkal

kapcsolatos tevékenységeknek, ideértve az igazgatást, mûködtetést,

hasznosítást, élvezetet vagy megszüntetést, bármelyik is a

legkedvezõbb.

(8) A (7) bekezdés alkalmazásának módjait azon programokra

vonatkozóan, amelyekkel Szerzõdõ Fél támogatásokat vagy egyéb

pénzügyi segítséget nyújt, vagy szerzõdéseket köt energetikai

technológiai kutatásra és fejlesztésre, a (4) bekezdésben leírt

kiegészítõ szerzõdés rendezi. Minden Szerzõdõ Fél a Titkárságon

keresztül folyamatosan informálja a Charta Konferenciát azon

módokról, amelyeket a jelen bekezdésben leírt programokra alkalmaz.

(9) Minden állam vagy regionális gazdasági integrációs

szervezet. amely aláírja vagy csatlakozik jelen Egyezményhez, az

Egyezmény aláírásának vagy csatlakozási okmányainak letétbe

helyezése napján a Titkárságnak jelentést nyújt be, amelyben

összefoglalja mindazon törvényeket, jogszabályokat vagy egyéb

rendeleteket, amelyek kapcsolódnak

(a) a (2) bekezdés alóli kivételekhez; vagy

(b) a (8) bekezdésben hivatkozott programokhoz.

Szerzõdõ Fél a módosításoknak a Titkársághoz való

haladéktalan benyújtásával napra készen tartja jelentését. A Charta

Konferencia idõrõl-idõre felülvizsgálja a jelentéseket.

Tekintettel az (a) albekezdésre, a jelentés megjelölheti

az energiaszektor azon részeit, amelyekben Szerzõdõ Fél más Szerzõdõ

Felek befektetõinek a (3) bekezdésben leírt elbánást biztosítja.

Tekintettel a (b) albekezdésre, a Charta Konferencia

felülvizsgálatkor számba veheti azokat a hatásokat, amelyek e

programok a versenyre és befektetésekre gyakorolnak.

(10) Jelen Cikk egyéb rendelkezéseitõl függetlenül, a (3)

és a (7) bekezdésekben leírt elbánást nem alkalmazzák a szellemi

tulajdonjogok védelmére; ehelyett olyan elbánást biztosítanak, mint

amilyet a hatályos nemzetközi egyezmények, amelyeknek érintett

Szerzõdõ Felek részvevõi, vonatkozó rendelkezéseikben a szellemi

jogok védelmére meghatároznak.

(11) A 26. Cikk céljainak megfelelõen, ha Szerzõdõ Fél az

5(1) és (2) cikkelyben leírt kereskedelmi vonatkozású befektetési

intézkedést alkalmazza egy másik Szerzõdõ Fél befektetõjének az

ilyen

alkalmazás idején meglévõ befektetésére, akkor azt az

5(3) és (4) Cikknek megfelelõen az ezen Rész alkalmazásában vett

korábban említett Szerzõdõ Fél kötelezettség-szegésének minõsül.

(12) Minden Szerzõdõ Fél gondoskodik arról, hogy nemzeti

joga hatékony eszközöket biztosítson a befektetésekkel, befektetési

megállapodásokkal és befektetési engedélyekkel kapcsolatos igények

kinyilvánítására és jogok érvényesítésére.

11. CIKK

KULCSSZEMÉLYZET

(1) Szerzõdõ Fél a természetes személyek belépésére,

tartózkodására és munkavállalására vonatkozó törvényeinek és

jogszabályainak megfelelõen jóhiszemûen megvizsgálja másik Szerzõdõ Fél

befektetõinek, és a befektetõ vagy a befektetõ befektetése

alkalmazásában álló kulcsszemélyzetnek kérelmeit, hogy területére

beléphessenek és ideiglenesen ott tartózkodjanak a célból, hogy a

hozzájuk kapcsolódó befektetést létrehozzák, fejlesszék, igazgassák,

mûködtessék, hasznosítsák, élvezzék vagy megszüntessék, ide értve a

tanácsadást és kulcsfontosságú technikai szolgáltatások nyújtását is.

(2) Szerzõdõ Fél engedélyezi, hogy egy másik, a területén

befektetéssel bíró Szerzõdõ Fél befektetései, és ezen befektetõk

befektetései bármely kulcsfontosságú személyt alkalmazzanak a befektetõ

vagy befektetés választása szerint nemzetiségre és állampolgárságra való

tekintet nélkül feltéve, hogy ezen kulcsfontosságú személy engedélyt

kapott a korábban említett Szerzõdõ Fél területére történõ belépésre,

tartózkodásra és munkavállalásra, és hogy az illetõ alkalmazása megfelel

az ezen kulcsfontosságú személy számára kiadott engedély kikötéseinek,

feltételeinek és idõhatárainak.

12. CIKK

KÁRTALANÍTÁS VESZTESÉGEKÉRT

(1) A 13. Cikk alkalmazásának esetét kivéve, Szerzõdõ Fél

befektetõjének, ha egy másik Szerzõdõ Fél területén befektetése háború

vagy egyéb fegyveres konfliktus, szükségállapot, polgárháborús zavargás,

vagy más hasonló, a területen lejátszódó esemény miatt kárt szenved, a

késõbb említett Szerzõdõ Fél a jóvátétel, kárpótlás, kártalanítás, vagy

más kárrendezés tekintetében a legkedvezõbb elbánást biztosítja, olyat,

mint amelyet a Szerzõdõ Fél bármely más befektetõnek biztosít, legyen az

saját befektetõje, bármely más Szerzõdõ Fél befektetõje, vagy bármely

harmadik állam befektetõje.

(2) Az (1) bekezdés fenntartása mellett, Szerzõdõ Fél, ha az

ebben a bekezdésben hivatkozott valamelyik helyzetben egy másik Szerzõdõ

Fél területén kárt szenved, amelynek oka, hogy

(a) az utóbb említett fél fegyveres erõi vagy hatóságai

befektetését, vagy annak egy részét lefoglalták;

(b) az utóbb említett fél fegyveres erõi vagy hatóságai

befektetését vagy annak egy részét szükségtelenül, anélkül hogy a

helyzet megkövetelte volna, elpusztították,

mindegyik esetben azonnali, megfelelõ és hatékony jóvátételben

vagy kártalanításban részesül.

13. CIKK

KISAJÁTÍTÁS

(1) Szerzõdõ Fél befektetõinek befektetései egy másik Szerzõdõ

Fél területén nem államosíthatók, nem sajátíthatóak ki vagy nem vethetõk

olyan intézkedés vagy intézkedések hatálya alá, amelyeknek hatása

egyenérték az államosítással vagy a kisajátítással (a továbbiakban:

kisajátítás), kivéve, ha a kisajátítás:

(a) közérdeket szolgál

(b) nem diszkriminatív

(c) a törvényes eljárásnak megfelelõen történik

(d) azonnali, megfelelõ és hatékony kártalanítással párosul.

A kártalanítás összege a kisajátított befektetés tisztességes

piaci értéke közvetlenül azelõtt, hogy a kisajátítás vagy a küszöbön

álló kisajátítás ismerté válása a befektetés értékét befolyásolná (a

továbbiakban: az értékelés napja);

A tisztességes piaci értéket a befektet kérésére konvertibilis

valutában fejezik ki az ezen valuta számára az értékelés napján érvényes

piaci átváltási árfolyam alapján. A kártalanítás magába foglalja a

kereskedelmi kamatot, amelyet piaci alapon a kisajátítás napjától a

kifizetés napjáig állapítanak meg.

(2) Az érintett befektetõnek joga van, a kisajátítást végzõ

Szerzõdõ Fél törvényei szerint, ügyének, befektetése felértékelésének és

a kártalanítás kifizetésének bírói vagy egyéb szakértõ és független

hatóság általi felülvizsgálatára az (1) bekezdésben kifejezett elveknek

megfelelõen.

(3) Kétségek elkerülése végett kisajátítás alatt érteni kell

olyan helyzeteket is, amikor Szerzõdõ Fél olyan területén lévõ

társaságnak vagy vállalatnak vagyonát sajátítja ki, amelyben Szerzõdõ

fél befektetõje befektetéssel bír, ide értve részvények tulajdonlását

is.

14. CIKK

BEFEKTETÉSEKKEL KAPCSOLATOS ÁTUTALÁSOK

(1) Minden Szerzõdõ Fél, amelynek területén más Szerzõdõ Fél

befektetõinek befektetései vannak, ezen befektetések vonatkozásában

garantálja a területérõl kifelé és a területére irányuló átutalásokat,

ide értve a következõ átutalásokat:

(a) az induló tõke és a befektetés fejlesztésére és mûködtetésére

szolgáló járulékos tõkék;

(b) hozamok

(c) szerzõdés alapján történõ kifizetések, ide értve a kölcsön-

megállapodásoknak megfelelõ tõketörlesztést és a felszaporodott

kamatot

(d) a befektetéssel kapcsolatban alkalmazott külföldi személyzet

el nem költött bérei és egyéb fizetése;

(e) a befektetés egészének vagy részének eladásából vagy

felszámolásából származó bevételek;

(f) vita rendezésébõl adódó kifizetések

(g) a 12. és 13. Cikk szerinti kártalanításból folyó

kifizetések

(2) Az (1) bekezdésnek megfelel átutalásokat haladéktalanul

és konvertibilis valutában végzik el.

(3) Az átutalást az átutalás napjára érvényes piaci

árfolyamon végzik el tekintettel az átutalásra kerülõ valutában

végrehajtott spot tranzakciókra. Mûködõ devizapiac hiányában az

országba beáramló befektetéseknél alkalmazott legutóbbi árfolyamot,

vagy a különleges lehívási jogok (SDR) által érintett valuták

átváltására alkalmazott árfolyamot kell alkalmazni annak

függvényében, hogy a befektetõ számára melyik a legkedvezõbb.

(4) Az (1) és (3) bekezdésektõl függetlenül Szerzõdõ Fél

saját törvényeinek és jogszabályainak méltányos,

diszkriminációmentes és jóhiszemû alkalmazásával gondoskodhat a

hitelezõk jogainak védelmérõl, vagy biztosíthatja az értékpapírok

kibocsátásáról, saját számlás és bizományos kereskedelmérõl szóló

törvények betartását, és a polgári-, közigazgatási- és

büntetõbírósági eljárások végzéseinek végrehajtását.

(5) A (2) bekezdés rendelkezéseitõl függetlenül azon

Szerzõdõ Felek, amelyek a volt Szovjet Szocialista Köztársaságok

Szövetségének tagállamai, az egymás között megkötött

megállapodásokban rendelkezhetnek arról, hogy az egymás közötti

fizetési átutalásokat az ilyen Szerzõdõ Felek hivatalos pénznemeiben

teljesítik feltéve, hogy az ilyen megállapodásokban a más Szerzõdõ

Felek befektetõi által a területükön létesített befektetéseket

ugyanolyan kedvezõ elbánásban részesítik, mint más, az ilyen

megállapodásokhoz csatlakozott Szerzõdõ Felek befektetõinek

befektetéseit, vagy bármely harmadik állam befektetõinek a

befektetéseit.

(6) Az 1(b) albekezdéstõl függetlenül a Szerzõdõ Fél

korlátozhatja egy természetben kifizetett hozam átutalását olyan

körülmények között, amikor a 29(2)(a) Cikk vagy a GATT és Csatolt

Okmányai megengedik, hogy Szerzõdõ Fél korlátozza, vagy megtiltsa a

természetbeni hozamot képezõ termék exportját vagy exportcélú

eladását; feltéve hogy Szerzõdõ Fél engedélyezi természetbeni

hozamok átutalásait befektetési megállapodásban, illetve befektetési

engedélyben adott felhatalmazás és eljárási szabályok, vagy más a

Szerzõdõ Fél és egy másik Szerzõdõ Fél bármely befektetõje, illetve

befektetése között írásban kötött megállapodás alapján.

15. CIKK

JOGÁTRUHÁZÁS

(1) Ha Szerzõdõ Fél vagy kijelölt képviselete (a

továbbiakban: Kártalanító Fél) egy befektetõ (a továbbiakban:

Kártalanított Fél) befektetésével kapcsolatban vállalt kártalanítási

kötelezettség vagy garancia alapján kifizetéseket teljesít egy másik

Szerzõdõ Fél (a továbbiakban: Befogadó Fél) területén, a Befogadó

Fél elismeri:

(a) az ilyen befektetéssel kapcsolatos minden jog és

követelés Kártalanító Félre való átruházását; valamint

(b) a Kártalanító Fél jogát az ilyen jogoknak és

követeléseknek a jogátruházás alapján történõ gyakorlására és

érvényesítésére.

(2) A Kártalanító Fél minden körülmények között jogosult

(a) azonos bánásmódra az (1) bekezdésben hivatkozott

átruházással szerzett jogok és követelések vonatkozásában;

valamint

(b) a fenti jogok és követelések alapján minden olyan

kifizetésre,

amelyre a jelen Egyezmény alapján a Kártalanított Fél az

érintett befektetéssel kapcsolatban jogosult volt.

(3) A 26. Cikk alapján kezdeményezett eljárásokban

Szerzõdõ Fél védekezésként, ellenkövetelésként, ellentételezési

jogként vagy egyéb más oknál fogva nem tesz olyan kijelentést,

miszerint az állított károk egészének vagy egy részének a

megtérítésére vagy a kártalanításra biztosítás vagy

garanciaszerzõdés alapján került vagy kerül sor.

16. CIKK

VISZONY MÁS MEGÁLLAPODÁSOKHOZ

Amennyiben két vagy több Szerzõdõ Fél aláírt egy korábbi

nemzetközi megállapodást, vagy ezt követõen köt olyan nemzetközi

megállapodást, amelynek feltételei érintik a jelen Egyezmény III. vagy

V. részének tárgyát,

(1) a jelen Egyezmény III. vagy V. része nem értelmezhetõ

úgy, hogy sértse a másik megállapodás ilyen feltételeinek valamely

rendelkezését, vagy azt a jogot, hogy vitassanak egy annak alapján

hozott, a megállapodás hatálya alá tartozó határozatot.

(2) a másik megállapodás egyetlen feltétele sem

értelmezhetõ úgy, hogy sértse jelen Egyezmény III. vagy V. részének

valamely rendelkezését, vagy azt a jogot, hogy vitassanak egy annak

alapján hozott, a jelen Egyezmény hatálya alá tartozó határozatot.

amennyiben az ilyen rendelkezés a befektetõ vagy befektetés

számára kedvezõbb.

17. CIKK

A III. RÉSZ NEM ALKALMAZÁSA BIZONYOS KÖRÜLMÉNYEK KÖZÖTT

Minden Szerzõdõ Fél fenntartja a jogot arra, hogy megtagadja az

ebben a Részben szabályozott kedvezmények biztosítását:

(1) jogi személynek, ha azt egy harmadik állam

állampolgárai vagy belföldi személyei birtokolják vagy ellenõrzik,

és ha ez a jogi személy nem folytat számottevõ üzleti tevékenységet

annak a Szerzõdõ Félnek a területén, ahol azt bejegyezték; vagy

(2) befektetésnek, ha az elutasító Szerzõdõ Fél

megállapítja, hogy a nevezett befektetés egy harmadik állam

befektetõjének befektetése, amellyel vagy amellyel kapcsolatban a

Szerzõdõ Fél

(a) nem tart fenn diplomáciai kapcsolatokat; vagy

(b) olyan intézkedéseket vezet be és tart fenn, amelyek

(i) tiltják a nevezett állam befektetõivel való

tranzakciókat; vagy

(ii) sérülnének illetve nem teljesülnének, ha

nevezett állam befektetõi vagy azok befektetései az ezen

Részben szabályozott kedvezményekben részesülnének.

IV. RÉSZ

VEGYES RENDELKEZÉSEK

18. CIKK

ENERGIAFORRÁSOK FELETTI FELSÉGJOG

(1) Szerzõdõ Felek elismerik az államok szuverenitását és

az energiaforrások fölötti felségjogot. Megerõsítik, hogy ezeket a

jogokat a nemzetközi jog szabályaival összhangban, annak megfelelõen

kell gyakorolni.

(2) Az energiaforrásokhoz kereskedelmi alapon való

hozzáférésnek, azok feltárásának és kitermelésének elõmozdítására

vonatkozó célkitûzések érintetlenül hagyása mellett az Egyezmény

semmilyen módon nem sérti azokat a szabályokat, amelyek Szerzõdõ

Feleknél az energiaforrások tulajdonlására vonatkozó tulajdonviszo

nyok rendjét meghatározzák.

(3) Minden állam továbbra is önállóan dönt arról, hogy

saját területének mely földrajzi térségeiben engedélyezi az

energiaforrások feltárását és kitermelését, továbbá a kinyerés

optimális szintjérõl, és hogy milyen ütemben engedélyezi azok

kimerítését és egyéb módon történõ kiaknázását; önállóan határozza

meg és szedi be a különbözõ adókat, koncessziós díjakat és az

erõforrások feltárásához és kiaknázásához kapcsolódó egyéb fizetési

kötelezettségeket, és azt, hogy hogyan szabályozza területén belül

az ilyen feltárás és kitermelés környezeti és biztonsági

vonatkozásait, valamint a térség helyreállítását.

Az állam önállóan dönt továbbá arról, hogy részt vesz-e az

erõforrások feltárásában és kitermelésében, többek között a kormány

közvetlen részvételével vagy állami vállalatokon keresztül.

(4) A Szerzõdõ Felek kötelezettséget vállalnak arra, hogy

elõsegítik az energiaforrásokhoz való hozzáférést többek között

azzal, hogy diszkriminációmentesen, nyilvános kritériumok alapján

adják ki az engedélyeket, jogosítványokat, koncessziókat, illetve

kötnek szerzõdéseket az energiaforrások kutatására, feltárására azok

kiaknázása vagy kitermelése céljából.

19. CIKK

KÖRNYEZETI VONATKOZÁSOK

(1) Az egyes Szerzõdõ Felek a fenntartható gazdasági

fejlõdés érdekében és figyelembe véve a Szerzõdõ Felek által aláírt

nemzetközi környezetvédelmi egyezményekben vállalt

kötelezettségeket, minden tõlük telhetõt elkövetnek annak érdekében,

hogy gazdaságilag hatékony módon és a biztonság szempontjainak

érvényesítésével minimálisra csökkentsék területükön az

energiaciklus összes mûveletébõl akár a saját területükön belül,

akár azon kívül jelentkezõ káros környezeti hatásokat. Ennek során

Szerzõdõ Felek költséghatékony módon járnak el. Alkalmazott

politikájukban és mûködésükben minden Szerzõdõ Fél törekszik

elõvigyázatossági intézkedéseket tenni a környezetkárosítás

megelõzésére, vagy minimálisra való csökkentésére. A Szerzõdõ Felek

egyetértenek abban, hogy az, aki a Szerzõdõ Felek területén

szennyezõdést idéz elõ elvben köteles viselni az ilyen károk

felszámolásának költségeit beleértve a határokon túlnyúló

szennyezõdését is. Ennek során kellõen figyelembe veszi a közérdeket

és nem torzítja az energiaciklusban létesített befektetések és a

nemzetközi kereskedem feltételeit. A Szerzõdõ Felek ennek

megfelelõen:

(a) az energiapolitika megfogalmazásában és

megvalósításában figyelembe veszik a környezeti megfontolásokat;

(b) támogatják az energiaciklus egészét átfogó

piacorientált árképzést és a környezetvédelem költségeinek és

elõnyeinek mind teljesebb érvényesítését;

(c) figyelembe véve a 34(4) Cikket, ösztönzik az

együttmûködést a Charta környezetvédelmi céljainak

megvalósításában és az együttmûködést az energiaciklusra

vonatkozó nemzetközi környezetvédelmi elõírások kimunkálása

terén, figyelembe véve a környezeti hatásokban és a környezeti

károk felszámolásának költségeiben a Szerzõdõ Felek között

megmutatkozó különbségeket;

(d) kiemelten kezelik az energiagazdálkodás

hatékonyságának javítását, a megújúló energiaforrások

fejlesztését és felhasználását, a tisztább üzemanyagok

felhasználásának és a szennyezést csökkentõ technológiák

alkalmazásának támogatását;

(e) elõsegítik a környezetbarát és gazdasági

szempontból hatékony energiapolitikákkal, és költséghatékony

módszerekkel és technológiákkal kapcsolatos információknak

gyûjtését és Szerzõdõ Felek között való terjesztését;

(f) segítik a közvélemény tájékoztatását az

energiarendszerek környezeti hatásairól, a káros környezeti

hatások megakadályozásáról és felszámolásáról, valamint a

különbözõ prevenciós és megszüntetõ intézkedések költségeirõl;

(g) támogatást nyújtanak és együttmûködnek az olyan

energiatakarékos és környezetbarát technológiák, módszerek és

eljárások kutatásában, fejlesztésében, és alkalmazásában, amelyek

gazdaságilag hatékony módon mérséklik az energiaciklus minden

vonatkozásának káros környezeti hatásait;

(h) ösztönzik az ilyen technológiák átadását és

terjesztését szolgáló kedvezõ feltételek kialakulását összhangban

a szellemi tulajdonjogok megfelelõ és hatékony védelmének

követelményeivel;

(i) segítik a beruházások korai szakaszaiban és a

beruházási döntések elõtt a környezeti szempontból jelentõs

beruházások környezeti hatásainak áttekinthetõ értékelését, és

folyamatos ellenõrzését;

(j) segítik a nemzetközi tájékoztatást és

információcserét a Szerzõdõ Felek vonatkozó környezetvédelmi

programjairól és elõírásairól, valamint a programok és elõírások

megvalósításáról, illetve érvényesítésérõl;

(k) kérésre és a rendelkezésre álló forrásaik keretein

belül részt vesznek a megfelelõ környezetvédelmi programok

fejlesztésében és megvalósításában.

(2) Egy vagy több Szerzõdõ Fél kérése alapján a jelen

Cikk rendelkezéseinek alkalmazásával és értelmezésével kapcsolatban

fölmerülõ vitákat, amennyiben az ilyen viták eldöntésére más

megfelelõ nemzetközi fórumokon egyezményes lehetõség nincsen, a

Charta Konferencia fogja felülvizsgálni a megoldás szándékával.

(3) A jelen Cikk céljaira nézve:

(a) Az "energiaciklus" jelenti a teljes energialáncot,

beleértve a kutatáshoz, feltáráshoz, a kitermeléshez, az energia

átalakításához, tárolásához, szállításához, az energia különbözõ

formában történõ elosztásához és fogyasztásához, továbbá hulladék

feldolgozásához és megsemmisítéséhez fûzõdõ tevékenységeket,

valamint a káros környezeti hatások csökkentése céljából a

leépítéshez, a leállításhoz vagy megszüntetéshez kapcsolódó

tevékenységeket.

(b) A "környezeti hatás" jelenti egy adott

tevékenységnek a környezetre, beleértve az emberek egészségére és

biztonságára, a növény- és állatvilágra, a talajra, a levegõre, a

vizekre, az idõjárásra, a tájra, a történelmi emlékekre vagy

egyéb építményekre, illetve ezen tényezõk együttesére gyakorolt

hatását; ide tartoznak továbbá a fenti tényezõk változásából

eredõen a kulturális örökségre vagy a társadalmi-gazdasági

feltételrendszerre gyakorolt hatások is.

(c) Az "energiagazdálkodás hatékonyságának javítása"

jelenti az azonos egységnyi termék és szolgáltatás kibocsátását

(output) a kibocsátás minõségének vagy hatékonyságának

csökkentése nélkül, az adott kibocsátáshoz szükséges energia

mennyiségének csökkentésével.

(d) "Költséghatékony" jelenti egy meghatározott cél

elérését a lehetõ legkisebb költséggel, vagy a legnagyobb haszon

elérését egy adott költséggel.

20. CIKK

ÁTLÁTHATÓSÁG

(1) Az általánosan alkalmazott törvények, jogszabályok,

bírósági határozatok és közigazgatási rendeletek, amelyek hatással

vannak az energetikai anyagok és termékek kereskedelmére a 29(2)(a)

Cikkel összhangban azon intézkedések közé tartoznak, amelyek a GATT

és Csatolt Okmányai Átláthatósági Szabályainak hatálya alá esnek.

(2) Szerzõdõ Fél által hatályba léptetett, és általánosan

alkalmazott törvényeket, jogszabályokat, bírósági határozatokat és

közigazgatási rendeleteket, valamint a Szerzõdõ Felek között

jogerõvel bíró azon megállapodásokat, amelyek más, a jelen

Egyezménybe foglalt tárgyakra vonatkoznak, szintén haladéktalanul

közzéteszik akképpen, hogy Szerzõdõ Felek és befektetõk ezeket

megismerhessék. A jelen bekezdés rendelkezései egyik Szerzõdõ Felet

sem kötelezik arra, hogy felfedjen bizalmas információkat,

amennyiben ez akadályozná a törvények érvényesítését, vagy a

közérdekkel egyéb módon ellentétes lenne, illetve sértené befektetõk

törvényes kereskedelmi érdekeit.

(3) Minden Szerzõdõ Fél kijelöl egy vagy több olyan

tájékoztató központot, ahol a fent említett törvényekrõl,

jogszabályokról, bírósági határozatokról és közigazgatási

rendeletekrõl érdeklõdni lehet, és haladéktalanul bejelenti az ilyen

központokat a Titkárságnak, ahol ezek az adatok kérés alapján

hozzáférhetõk.

21. CIKK

ADÓZÁS

(1) Amennyiben a jelen Cikk másként nem rendelkezik, a

jelen Egyezmény nem hoz létre jogokat, vagy ír elõ kötelezettségeket

a Szerzõdõ felek adózási intézkedéseinek tekintetében. Jelen Cikk

és az Egyezmény egyéb rendelkezései közötti ellentmondások esetén a

jelen Cikk rendelkezései az irányadók.

(2) A 7(3) Cikket alkalmazzák a nem a jövedelemmel vagy a

tõkével kapcsolatos adózási intézkedésekre azzal a kivétellel, hogy

ezt a rendelkezést nem alkalmazzák:

(a) egy Szerzõdõ Fél által a (7)(a)(ii) albekezdésben

hivatkozott bármely konvenció, megállapodás vagy egyezség alapján

nyújtott elõnyre; vagy

(b) a hatékony adóbehajtás érdekében hozott adózási

intézkedésekre, kivéve, ha a Szerzõdõ Fél intézkedése önkényes

megkülönböztetést tartalmaz másik Szerzõdõ Fél területérõl

származó vagy oda irányuló energetikai anyagokkal vagy

termékekkel szemben, vagy önkényesen korlátozza a (7)(3) Cikk

alapján nyújtott kedvezményeket.

(3) A 10(2) és (7) Cikket alkalmazzák a Szerzõdõ Feleknek

a nem a jövedelemmel vagy tõkével kapcsolatos adózási intézkedéseire

azzal a kivétellel, hogy ezeket a rendelkezéseket nem alkalmazzák:

(a) a legnagyobb kedvezmény elvének alkalmazására

olyan elõnyök vonatkozásában, amelyeket Szerzõdõ Fél a (7)(a)(ii)

albekezdésben hivatkozott bármely konvenció, megállapodás vagy

egyezmény alapján illetve regionális gazdasági integrációs

szervezetben való tagság nyomán alkalmaz; vagy

(b) a hatékony adóbehajtás érdekében hozott adózási

intézkedésekre kivéve, ha az intézkedés önkényes

megkülönböztetéseket alkalmaz egy másik Szerzõdõ Fél befekte

tõjével szemben, vagy önkényesen korlátozza a jelen Egyezmény

befektetési rendelkezései alapján nyújtott kedvezményeket.

(4) A 29(2)-(6) Cikket alkalmazzák a nem a

jövedelemmel vagy a tõkével kapcsolatos adózási intézkedésekre.

(5) (a) A 13. Cikket az adókra alkalmazzák.

(b) Ha 13. Cikk alapján kérdés merül fel, amennyiben a

kérdés arra vonatkozik, hogy kisajátításnak minõsül-e egy adó,

vagy egy kisajátításnak vélt adó diszkriminatív-e, az alábbi

rendelkezéseket alkalmazzák:

(i) A kisajátítást állító befektetõ vagy Szerzõdõ

Fél beszámol az illetékes adóhatóságnak a kérdésrõl, amely

arra vonatkozik, hogy vajon kisajátításnak minõsül-e, vagy

diszkriminatív-e az adó. Amennyiben a befektetõ vagy a

Szerzõdõ Fél elmulasztja a beszámoló megtételét, a 26(2)(c)

vagy 27(2) Cikk alapján a viták rendezésére összehívott

testületek számolnak be az illetékes adóhatóságoknak.

(ii) Az illetékes adóhatóságok a beszámoló

megtételétõl számított hat hónapon belül igyekeznek megoldani

az ekképpen beterjesztett kérdéseket. Amennyiben a

diszkriminációmentesség kérdése merül fel, az illetékes

adóhatóságok a vonatkozó adókonvenció

diszkriminációmentességre vonatkozó rendelkezéseit

alkalmazzák, vagy - amennyiben a vonatkozó adókonvencióban

nincs diszkriminációmentességre vonatkozó rendelkezés, vagy

az érdekelt Szerzõdõ Felek között nincs ilyen hatályos adó-

megállapodás - az adóhatóságok a Gazdasági Együttmûködési és

Fejlesztési Szervezet jövedelem és tõke adóztatására

vonatkozó minta-konvenciójának diszkriminációmentességi

elveit alkalmazzák.

(iii) A 26(2)(c) vagy 27(2) Cikk alapján a viták

rendezésére összehívott testületek figyelembe vehetik az

illetékes adóhatóságoktól hozzájuk beérkezett

állásfoglalásokat arra vonatkozóan, hogy az adó

kisajátításnak minõsül-e. Az ilyen testületek figyelembe

veszik a (b)(ii) albekezdésben elõírt hat hónap idõszak alatt

hozzájuk az illetékes adóhatóságoktól

beérkezõ állásfoglalásokat arra vonatkozóan, hogy

az adó kisajátításnak minõsül-e. A ilyen testületek

figyelembe vehetik a hat hónapi idõszak lejárta után az

illetékes adóhatóságoktól hozzájuk beérkezõ állásfoglalásokat

is.

(iv) A (b)(ii) albekezdésben hivatkozott hat hónapi

idõszak lejártát követõen az illetékes adóhatóságok bevonása

semmilyen körülmények között nem eredményezheti a 26. és 27.

Cikkben hivatkozott eljárások késedelmes lebonyolítását.

(6) Kétségek elkerülése végett a 14. Cikk nem korlátozza

Szerzõdõ Fél jogát egy adó visszatartással vagy egyéb módon való

kivetésére vagy behajtására.

(7) A jelen Cikk céljaira nézve:

(a) Az "adóintézkedés" fogalma magába foglal:

(i) minden olyan rendelkezést, amely a Szerzõdõ Fél

nemzeti jogában, vagy közigazgatási alegységének vagy

helyhatóságának rendeleteiben az adókra vonatkozik; valamint

(ii) minden olyan rendelkezést, amely valamely

kettõs adóztatást elkerülésérõl szóló konvencióban, vagy

bármely más a Szerzõdõ Feleket kötelezõ nemzetközi

megállapodásban vagy egyezségben az adókra vonatkozik.

(b) Jövedelemre és tõkére kivetett adónak minõsül

minden olyan adó, amelyet a jövedelem és tõke egészére vagy annak

bármely részére vetettek ki, beleértve a tulajdon

elidegenítésébõl származó nyereséget terhelõ adókat, az

ingatlanokra, örökségre és ajándékokra kivetett adókat, vagy az

alapvetõen hasonló jellegû adókat, a vállalatok által kifizetett

bérek és fizetések teljes összege szerint fizetett adókat,

valamint a tõke értéknövekedését terhelõ adókat.

(c) Az "illetékes adóhatóság" jelenti a két Szerzõdõ

Fél között érvényben levõ, a kettõs adóztatás elkerülésére

vonatkozó megállapodásban illetékes adóhatóságként feltüntetett

testületet,

vagy - ha nincs ilyen megállapodás hatályban - az

adókért felelõs minisztert vagy minisztériumot, vagy azok

felhatalmazott képviselõit.

(d) Kétségek elkerülése végett az "adórendelkezések"

és "adók" fogalma a vámokra nem vonatkozik.

22. CIKK

ÁLLAMI ÉS PRIVILEGIZÁLT VÁLLALATOK

(1) Minden Szerzõdõ Fél biztosítja, hogy az általa

alapított és mûködtetett állami vállalat az értékesítéssel vagy a

javak és szolgáltatások biztosításával kapcsolatos tevékenységeit a

területén a Szerzõdõ Feleknek jelen Egyezmény III. Részében

szabályozott kötelezettségeinek megfelelõen folytatja.

(2) Szerzõdõ Fél az ilyen állami vállalatot nem ösztönzi

arra, illetve nem követeli meg tõle, hogy tevékenységeit a

területén a Szerzõdõ Feleknek jelen Egyezmény III. Részében

szabályozott kötelezettségeivel össze nem férõ módon folytassa.

(3) Minden Szerzõdõ Fél biztosítja, hogy ha valamely

egységet alapít vagy mûködtet, és az egységet jog-szabályalkotási,

közigazgatási vagy más kormányzati hatáskörrel ruházza fel, az ilyen

egység hatáskörét a Szerzõdõ Felek jelen Egyezményben szabályozott

kötelezettségeinek megfelelõen folytatja.

(4) Szerzõdõ Fél az olyan egységet, amelynek kizárólagos

és különös privilégiumokat juttat, nem ösztönzi arra, illetve nem

követeli meg tõle, hogy tevékenységeit a területén a Szerzõdõ Felek

jelen Egyezményben szabályozott kötelezettségeivel össze nem férõ

módon folytassa.

(5) A jelen Cikk céljai szerint az "egység" fogalmába

beletartoznak a vállalatok, képviseletek, illetve egyéb szervezetek

vagy magánszemélyek.

23. CIKK

AZ EGYEZMÉNY NEM ORSZÁGOS HATÓSÁGOK ÁLTALI TISZTELETBEN TARTÁSA

(1) Minden Szerzõdõ Fél a jelen Egyezmény alapján teljes

felelõsséggel tartozik az Egyezmény összes rendelkezésének

betartásáért, és minden olyan rendelkezésére álló ésszerû

intézkedést megtesz, ami biztosítja, hogy a területén lévõ

regionális és helyi önkormányzatok és hatóságok is betartsák azokat.

(2) Jelen Egyezmény II. IV. és V. Részében lefektetett

vitarendezési rendelkezések felhívhatóak olyan intézkedésekkel

kapcsolatban, amelyek érintik Szerzõdõ Félnek az Egyezmény

betartására irányuló magatartását, és amelyeket Szerzõdõ Fél

területén lévõ regionális és helyi önkormányzatok vagy hatóságok

hoztak.

24. CIKK

KIVÉTELEK

(1) A jelen Cikk a 12., 13. és 29. Cikkekre nem

vonatkozik.

(2) Az Egyezmény rendelkezései, az

(a) (1) bekezdésben hivatkozottak; valamint

(b) (i) albekezdés tekintetében az Egyezmény III.

részének kivételével

nem zárják ki annak lehetõségét, hogy bármely Szerzõdõ Fél

olyan intézkedéseket hozzon és érvényesítsen, amelyek

(i) szükségesek emberek, állatok és növények

életének és egészségének védelméhez;

(ii) alapvetõek energetikai anyagok és termékek

beszerzéséhez és forgalmazásához a Szerzõdõ Fél által nem

befolyásolható okok miatt keletkezett ellátási hiány

körülményei között, feltéve, hogy az ilyen intézkedés

megfelel azon elveknek, miszerint

(A) az összes többi Szerzõdõ Fél jogosult

arra, hogy méltányos arányban részesüljön az ilyen

energetikai anyagok és termékek ellátásának

biztosításában; valamint

(B) minden olyan intézkedést, amely nem felel

meg a jelen Egyezmény rendelkezéseinek, az intézkedést

kiváltó körülmények megszûnését követõen haladéktalanul

meg kell szüntetni; vagy

(iii) azon célból hoztak, hogy kedvezményben

részesítsenek elmaradott népeket, vagy szociálisan illetve

gazdaságilag hátrányos helyzetû egyéneket vagy csoportokat,

illetve azok befektetéseit, és ezt mint ilyet bejelentették a

Titkárságnak, feltéve hogy

(A) nincs számottevõ hatással ezen Szerzõdõ

Fél gazdaságára; valamint

(B) nem tesz diszkrimináló megkülönböztetést

más Szerzõdõ Felek befektetõi és az intézkedések által

nem érintett saját befektetõk között,

feltéve hogy az ilyen intézkedés nem jelent az

energiaszektorban folytatott gazdasági tevékenység terén burkolt

megszorítást, vagy önkényes, illetve igazolhatatlan diszkriminációt

a Szerzõdõ Felek, vagy befektetõk, vagy Szerzõdõ Felek egyéb

érdekelt személyei között. Az ilyen intézkedések kellõ indoklást

kapnak, és nem érvénytelenítenek vagy csorbítanak a megállapított

célhoz szigorúan szükséges mértéken túl olyan kedvezményeket,

amelyeket egy vagy több Szerzõdõ Fél jelen Egyezmény értelmében

ésszerûen elvárhat.

(3) A jelen Egyezmény rendelkezései - az (1) bekezdésben

hivatkozottak kivételével - nem értelmezhetõk úgy, hogy Szerzõdõ

Felet meggátolják olyan intézkedések meghozatalában, amelyeket

szükségesnek tart:

(a) alapvetõ biztonsági érdekeinek védelmére,

beleértve azokat

(i) amelyek katonai létesítményeknek energetikai

anyagokkal és termékekkel való ellátásával kapcsolatosak,

vagy

(ii) amelyeket háború, fegyveres konfliktus idején,

vagy egyéb, a nemzetközi kapcsolatokban kialakult

válsághelyzetben hoznak;

(b) a nukleáris fegyverek vagy egyéb nukleáris

robbanóeszközök elterjesztésének megakadályozásával kapcsolatos

nemzeti politika megvalósítására, vagy a Nukleáris Fegyverek

Elterjedésének Megakadályozásáról Szóló Egyezményben, a Nukleáris

Eszközök Szállítóira Vonatkozó Irányelvekben és egyéb ilyen

jellegû nemzetközi kötelezettségvállalásokban és

megállapodásokban vállalt kötelezettségek érvényesítéséhez; vagy

(c) a közrend fenntartásához.

Az ilyen intézkedések nem jelentik a tranzit burkolt

korlátozását.

(4) A jelen Egyezmény azon rendelkezései, amelyek a

legnagyobb kedvezményes elbánásban részesítenek nem kötelezik

Szerzõdõ Felet arra, hogy más Szerzõdõ Fél befektetõire kiterjesszen

olyan preferenciális elbánást, amely:

(a) szabad kereskedelmi övezetben vagy vámunióban való

tagságából adódik; vagy amelyet

(b) bilaterális vagy multilaterális megállapodás

biztosít gazdasági együttmûködés tekintetében a volt Szovjet

Szocialista Köztársaságok Szövetségének tagállamai között

mindaddig, amíg kölcsönös gazdasági kapcsolataikat véglegesen nem

rendezik.

25. CIKK

GAZDASÁGI INTEGRÁCIÓS MEGÁLLAPODÁSOK

(1) A jelen Egyezmény rendelkezéseit nem lehet úgy

értelmezni, hogy kötelezze Szerzõdõ Felet, amely tagja valamely

gazdasági integrációs megállapodásnak (a továbbiakban: EIA) arra,

hogy egy másik Szerzõdõ Félre, amely nem tagja az EIA-nak, a

legnagyobb kedvezményes elbánás alkalmazásával kiterjesszen

valamely, az EIA tagjai között alkalmazott, azok tagságából származó

preferenciális elbánást.

(2) Az (1) bekezdés céljai szerint "EIA" olyan

megállapodást jelent, amely alapvetõen liberalizálja többek között a

kereskedelmet és a befektetést úgy, hogy gondoskodik tagjai között

minden lényeges diszkrimináció felszámolásáról a meglévõ

diszkriminatív intézkedések kiiktatásával és/vagy új megkülönböztetõ

intézkedések bevezetésének tiltásával akár a megállapodás

hatálybalépésével egy idõben, akár egy ésszerû idõkereten belül.

(3) A jelen Cikk nem érinti a GATT és Csatolt Okmányai

alkalmazását a 29. Cikknek megfelelõen.

V. RÉSZ

VITARENDEZÉS

26. CIKK

BEFEKTETÕ ÉS SZERZÕDÕ FÉL KÖZÖTTI VITÁK RENDEZÉSE

(1) Szerzõdõ Fél és egy másik Szerzõdõ Fél befektetõje

közötti vitát, amely a korábban említett Fél területén az utóbb

említett Fél által létesített befektetéssel kapcsolatos, és amely

valamely a korábban említett Fél állítólagos kötelezettségszegésére

vonatkozik, ha lehetséges, baráti módon rendezik.

(2) Ha ilyen vitákat nem lehet attól a naptól számítva,

amelyen valamelyik fél barátságos rendezést kér, három hónapon belül

az (1) bekezdés rendelkezéseinek megfelelõen rendezni, a befektetõ,

aki a vita résztvevõje dönthet úgy, hogy azt döntésre beterjeszti:

(a) a Szerzõdõ Fél, a vita résztvevõjének bíróságai

vagy közigazgatási törvényszékei elé;

(b) egy korábbi megállapodásban rögzített, hatályos

vitarendezési eljárásnak megfelelõen; vagy

(c) a jelen Cikk következõ bekezdésének megfelelõen.

(3) (a) Kizárólag a (b) és (c) albekezdések

függvényében az egyes Szerzõdõ Felek feltétel nélküli

hozzájárulásukat adják ahhoz, hogy a vita rendezését a jelen Cikk

alapján nemzetközi választottbíróság vagy békéltetõ bizottság

hatáskörébe utalják.

(b) (i) Az ID Függelékben felsorolt Szerzõdõ Felek

nem adnak ilyen feltétel nélküli hozzájárulást abban az

esetben, ha a befektetõ korábban döntött a vita (2)(a) vagy

(b) albekezdés szerinti rendezésérõl.

(ii) Az átláthatóság érdekében az ID Függelékben

felsorolt minden Szerzõdõ Fél írásbeli nyilatkozatot tesz a

Titkárságnak az ebben a tekintetben követett eljárásáról,

gyakorlatáról és feltételeirõl legkésõbb a ratifikációs,

elfogadási vagy jóváhagyási okmányának letétbe helyezésekor a

39. Cikknek, vagy csatlakozási okmányának letétbe he

lyezésekor a 41. Cikknek megfelelõen.

(c) Az IA Függelékben felsorolt Szerzõdõ Felek a 10(1)

Cikk utolsó mondata alapján keletkezett vita tekintetében nem

adják feltétel nélküli jóváhagyásukat.

(4) Abban az esetben, ha egy befektetõ a (2)(c)

albekezdés értelmében úgy dönt, hogy a vitát döntésre beterjeszti, a

befektetõ írásbeli beleegyezését adja, hogy a vitát az alábbi

testületekhez illetve eljárások hatálya alá utalják:

(a) (i) Beruházási Viták Rendezésének Nemzetközi

Központjához, amelyet az 1965. március 18-tól aláírható, az

államok és más államok állampolgárai között keletkezõ

befektetési viták rendezésérõl rendelkezõ Konvenció

(továbbiakban: ICSID Konvenció) alapján állítottak fel, abban

az esetben, ha befektetõ Szerzõdõ Fele és a Szerzõdõ Fél, a

vita résztvevõje mindketten tagjai az ICSID Konvenciónak;

vagy

(ii) az (a)(i) albekezdésben hivatkozott Konvenció

alapján létrehozott Beruházási Viták Rendezésének Nemzetközi

Központjához, ahol az eljárást a Központ Titkársága által

kidolgozott Kiegészítõ Végrehajtási Utasítás szabályai

szerint

kell lefolytatni, amennyiben a befektetõ Szerzõdõ

Fele vagy a Szerzõdõ Fél, a vita résztvevõje, de nem

mindkettõ tagja az ICSID Konvenciónak;

(b) egyedüli választottbíró vagy az Egyesült Nemzetek

Nemzetközi Kereskedelmi Joggal Foglalkozó Bizottságának

(továbbiakban: UNCITRAL) Választottbírósági Szabályzata alapján

felállított ad hoc választottbíróság elé; vagy

(c) a Stockholmi Kereskedelmi Kamara

Választottbírósági Intézetének választottbírósági eljárási

szabályainak hatálya alá.

(5) (a) A (3) bekezdésben adott hozzájárulás a

befektetõnek a

(4) bekezdés értelmében adott írásbeli hozzájárulásával

együttesen tekinthetõ olyannak, amely megfelel az alábbiakra

irányuló elõírásnak:

(i) egy vita résztvevõinek írásban adott

hozzájárulása az ICSID Konvenció II. cikke és a Kiegészítõ

Végrehajtási Utasítás céljainak megfelelõen;

(ii) egy "írásban adott hozzájárulás" az Egyesült

Nemzeteknek a Külföldi Választottbírósági Határozatok

Elismerésérõl és Végrehajtásáról szóló 1958. június 10-én

kelt Konvenciója

(a továbbiakban: New York-i Konvenció) II. cikke céljai

szerint; valamint

(iii) "írásban rögzített megállapodás szerzõdõ felei"

az UNCITRAL Választottbírósági Szabályzata 1. cikke céljai

szerint.

(b) A jelen Cikk alapján lefolytatott

választottbírósági eljárást a vita bármelyik résztvevõjének

kérésére olyan államban tartják meg, amely tagja a New York-i

Konvenciónak. Az ennek hatálya alá tartozó választottbíráskodás

elé utalt igényeket úgy tekintik ezen Konvenció 1. cikkének

céljai szerint, mint amelyek nem kereskedelmi kapcsolatokból és

tranzakciókból származnak.

(6) A (4) bekezdés alapján felállított bíróság a vitás

kérdésrõl a jelen Egyezménnyel valamint nemzetközi jog alkalmazott

szabályaival és elveivel összhangban hozza meg döntéseit.

(7) Ha a befektetõ nem olyan természetes személy, aki a

(4) bekezdésben hivatkozott írásbeli egyetértés idõpontjában a

vitában érdekelt Szerzõdõ Félnek, a vita résztvevõjének

állampolgárságával bír, és amelyet a közte és ezen Szerzõdõ Fél

közötti vita felmerülése elõtt egy másik Szerzõdõ Fél befektetõi

ellenõriztek, az ICSID Konvenció 25(2)(b) cikkének célja szerint

"másik Szerzõdõ Fél állampolgárának" minõsül és a Kiegészítõ

Végrehajtási Utasítás 1(6) cikkelye értelmében "egy másik állam

állampolgárának" tekintik.

(8) A választottbírósági ítéletek, amelyek kiterjedhetnek

a kamat odaítélésére is, véglegesek és a vita résztvevõire nézve

kötelezõek

A vitában érdekelt Szerzõdõ Fél nem országos önkormányzata vagy

hatósága által hozott intézkedés tárgyában hozott választottbírósági

!télet gondoskodik arról, hogy a Szerzõdõ Fél pénzbeli kártérítést

fizethessen egyéb más jogorvoslati lehetõségek helyett. Az egyes

Szerzõdõ Felek késedelem nélkül végrehajtják az ítéletet és saját

területükön megteszik a szükséges intézkedéseket az ilyen

határozatok hatékony végrehajtásához.

27. CIKK

SZERZÕDÕ FELEK KÖZÖTTI VITÁK RENDEZÉSE

(1) A Szerzõdõ Felek megkísérlik a jelen Egyezmény

alkalmazásával vagy értelmezésével kapcsolatban keletkezett vitákat

diplomáciai úton rendezni.

(2) Ha a vitát nem rendezték az (1) bekezdésnek

megfelelõen ésszerû idõtartamon belül, annak bármelyik résztvevõje a

vita másik résztvevõjének küldött írásos feljegyzés alapján jelen

Cikknek megfelelõen ad hoc bíróság elé utalhatja azt kivéve, ha

jelen Egyezmény másként rendelkezik, vagy a Szerzõdõ Felek másként

egyeztek meg írásban, valamint kivéve ha a 6. vagy a 19. Cikk

alkalmazására vagy értelmezésére vonatkozik az IA Függelékben

felsorolt Szerzõdõ Felek esetében, vagy ha a 10(1) Cikke utolsó

mondatát érinti.

(3) Az ilyen ad hoc választottbíróság az alábbiak szerint

állítják fel:

(a) Az a Szerzõdõ Fél, amely az eljárást

kezdeményezte, kinevezi a bíróság egy tagját, és a kinevezésrõl

értesíti a másik Szerzõdõ Felet, aki a vita résztvevõje 30 napon

belül attól a naptól számítva, hogy a másik Fél a (2)

bekezdésben hivatkozott feljegyzést átvette.

(b) A (2) bekezdésben hivatkozott feljegyzés

átvételétõl számított 60 napon belül a másik Szerzõdõ Fél, a vita

résztvevõje kinevezi a bíróság egy tagját. Ha a fent említett

idõhatáron belül a kijelölésre nem kerül sor, az eljárást

kezdeményezõ Szerzõdõ Fél a (2) bekezdésben hivatkozott

feljegyzés átvételétõl számított 90 napon belül kérheti a (d)

albekezdés szerinti kinevezést.

(c) Egy harmadik tagot, aki nem lehet Szerzõdõ

Feleknek, a vita résztvevõinek belföldi személye vagy

állampolgára, a Szerzõdõ Felek, a vita résztvevõi kineveznek. Ez

a tag a választottbíróság elnöke. Ha a (2) bekezdésben

hivatkozott feljegyzés átvételétõl számított 150 napon belül a

Szerzõdõ Felek nem tudnak megállapodni egy harmadik tag

kinevezésérõl, akkor a kinevezésre a (d) albekezdésnek

megfelelõen kerül sor, bármelyik Szerzõdõ Fél kérésére, amelyet

az ezen feljegyzés átvételétõl számított 80 napon belül terjeszt

be.

(d) A jelen bekezdés alapján kért kinevezéseket az

Állandó Nemzetközi Választottbíróság Fõtitkára teszi meg az erre

vonatkozó kérés átvételétõl számított 30 napon belül. Ha a

Fõtitkár akadályoztatva van ezen feladat ellátásában, a

kinevezéseket az Iroda Elsõ Titkára teszi meg. Ha utóbbi is

akadályoztatva van ezen feladat ellátásában, a kinevezéseket a

rangidõs Képviselõ teszi meg.

(e) Az (a)-(d) albekezdések értelmében eszközölt

kinevezéseknél tekintettel lesznek a kinevezendõ tagok

szakképzettségére és szakmai tapasztalatára, különösen a jelen

Egyezményben tárgyalt kérdésekben;

(f) A Szerzõdõ Felek között létrejött ellentétes

értelmû megállapodás hiányában az eljárást az UNCITRAL

Választottbírósági Szabályzata alapján folytatják le, kivéve ha

azokat a Szerzõdõ Felek, a vita résztvevõi, vagy a

választottbírák módosítják.

A bíróság a tagok szavazatainak többsége alapján hozza meg

döntését.

(g) A bíróság a jelen Egyezménnyel és nemzetközi jog

alkalmazott szabályaival és elveivel összhangban dönti el a

vitát.

(h) A választottbíróság döntése végleges, és kötelezõ

a Szerzõdõ Felekre, a vita résztvevõire nézve.

(i) Amennyiben az ítélet meghozatala során egy bíróság

arra a megállapításra jut, hogy egy a P Függelék I. részének

listáján szereplõ Szerzõdõ Fél területén regionális vagy helyi

önkormányzat illetve hatóság intézkedése nem felel meg a jelen

Egyezmény elõírásainak, a vita bármelyik résztvevõje hivatkozhat

a P Függelék II. része rendelkezéseire.

(j) A bíróság költségeit, beleértve tagjainak

illetményét, a Szerzõdõ Felek, a vita résztvevõi egyenlõ arányban

kötelesek viselni.

A bíróság mindazonáltal saját belátása szerint rendelkezhet

arról, hogy valamelyik Szerzõdõ Fél, aki a vita résztvevõje a

költségeket magasabb arányban viselje.

(k) Hacsak a Szerzõdõ Felek, a vita résztvevõi ettõl

eltérõen nem állapodnak meg, a bíróság Hágában ülésezik, és

használja az Állandó Választottbíróság hivatalos helyiségeit és

berendezéseit.

(l) Az ítélet egy példányát a Titkárságnál helyezik

letétbe, ahol az mindenki számára megtekinthetõ.

28. CIKK

A 27. CIKK NEM ALKALMAZÁSA BIZONYOS VITÁK ESETÉBEN

Az 5. vagy 29. Cikk alkalmazása vagy értelmezése tekintetében

Szerzõdõ Felek között keletkezett vitát nem a 27. Cikk szerint rendezik,

kivéve ha Szerzõdõ Felek, a vita résztvevõi ebben megegyeznek.

VI. RÉSZ

ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK

29. CIKK

KERESKEDELMI KÉRDÉSEKRE VONATKOZÓ KÖZBENSÕ RENDELKEZÉSEK

(1) Jelen Cikk rendelkezéseit alkalmazzák az energetikai

anyagokkal és termékekkel folytatott kereskedelemre, ha valamely

szerzõdõ fél nem tagja a GATT-nak és Csatolt Okmányainak.

(2)(a) Ha valamely Szerzõdõ Fél nem tagja a GATT-nak vagy

valamely vonatkozó Csatolt Okmányának, az energetikai anyagokkal és

termékekkel folytatott kereskedelmet úgy kell szabályozni - az (a)

és (b) albekezdéseknek, valamint a GATT 1947 és Csatolt Okmányai G

Függelékében szereplõ kivételeknek és szabályoknak megfelelõen, és

amiképpen azt a GATT 1947 tagjai egymás között az energetikai

anyagokra és termékekre vonatkozóan 1994 március 1.-én alkalmazták,

és gyakorolták -, mintha mindegyik Szerzõdõ Fél az GATT 1947 és

Csatolt Okmányainak tagja lenne.

(b) Azon Szerzõdõ Félnek, amely a volt Szovjet

Szocialista Köztársaságok Szövetségét alkotó államok közé tartozik,

ilyen jellegû kereskedelmét ehelyett, a TFU Függelék rendelkezései

szerint, a két vagy több ilyen állam között létrejött megállapodás

szabályozhatja 1999 december 1-ig, vagy a Szerzõdõ Fél GATT-hoz való

csatlakozásáig, bármelyik is korábbi.

(c) Két GATT-hoz tartozó fél közötti kereskedelemre az

(a) albekezdés nem vonatkozik, ha e felek valamelyike nem tagja a

GATT 1947-nek.

(3) Jelen Egyezmény minden aláírója, és minden állam,

vagy Regionális Gazdasági Integrációs Szervezet, amely csatlakozik

jelen Egyezményhez annak aláírásakor vagy a csatlakozási okiratok

letétbe helyezésekor átadja a Titkárságnak az energetikai anyagok és

termékek exportjára és importjára kivetett összes tarifáinak és

egyéb vámterheinek a jegyzékét, jelezve ezen tarifák és vámterhek

színvonalát az aláírás, illetve a letétbe helyezés idõpontjában.

Ezen tarifák és egyéb vámterhek minden változását bejelenti a

Titkárságnak, amely értesíti a szerzõdõ feleket ezekrõl a

változásokról.

(4) Minden Szerzõdõ Fél arra törekszik, hogy ne növelje az

exportnál és importnál alkalmazott tarifáit vagy egyéb vámterheit:

(a) a GATT II. cikkében hivatkozott Szerzõdõ Felekre

vonatkozó Ütemterv I. részében leírt energetikai anyagok és

termékek importjának esetében, az Ütemtervben közzétett szint

fölé, ha a Szerzõdõ Fél a GATT tagja.

(b) az energetikai anyagok és termékek exportjának, és

importjának esetében, ha a Szerzõdõ Fél nem tagja a GATT-nak, a

Titkárságnak legújabban közölt szint fölé, kivéve, ha a (2)(a)

albekezdés szerint alkalmazható rendelkezések megengedik.

(5) Szerzõdõ Fél csak akkor emelheti tarifáit vagy egyéb

vámterheit a (4) bekezdésben hivatkozott szint fölé, ha

(a) az import során kivetett tarifa vagy egyéb

vámteher esetében az ilyen intézkedés nem mond ellent a GATT

alkalmazandó rendelkezéseinek, kivéve a G Függelékben felsorolt

GATT 1947 és a Csatolt Okmányok rendelkezéseit, és a GATT 1994 és

a Csatolt Okmányok megfelelõ rendelkezéseit; vagy

(b) saját jogalkotási eljárása értelmében mindent

megtett annak érdekében, hogy tájékoztassa a Titkárságot az ilyen

emelési javaslatáról, lehetõséget nyújtott minden érdekelt

Szerzõdõ Félnek a konzultációra, és figyelembe vette a Szerzõdõ

Felektõl érkezett ellenjavaslatokat és észrevételeket.

(6) Az aláírók kötelezettséget vállalnak arra, hogy 1995.

január 1-jéig tárgyalásokat kezdenek a jelen Egyezmény szövegének

módosításáról azzal a szándékkal, hogy 1998. január 1-jéig az addigi

fejlemények ismeretében elfogadják a módosítást; ez a módosítás

kötelezné a Szerzõdõ Feleket arra, hogy ne emeljék a tarifákat és

egyéb vámterheket a módosításban rögzített szint fölé.

(7) A D Függelék vonatkozik a jelen Cikkben rögzített,

kereskedelmi kapcsolatokra vonatkozó rendelkezéseknek való

megfelelésre, valamint - hacsak a Szerzõdõ Felek ettõl eltérõ

megállapodást nem kötnek - a Szerzõdõ Felek között az 5. Cikk

teljesítésével kapcsolatban keletkezett vitákra olyan esetekben, ha

a Szerzõdõ Felek valamelyike nem tagja a GATT-nak; a D Függelék nem

terjed ki a Szerzõdõ Felek között keletkezett vitákra, amennyiben a

vita egy olyan megállapodás nyomán keletkezik, amelyet:

(a) a (2)(b) albekezdés alapján rendben bejelentettek,

és amely egyéb vonatkozásban is megfelel a (2)(b) albekezdés és a

TFU Függelék rendelkezéseinek; vagy

(b) egy szabad kereskedelmi övezet vagy vámunió

létesítése céljából kötöttek a GATT XXIV. cikke alapján.

30. CIKK

FEJLEMÉNYEK A NEMZETKÖZI KERESKEDELMI MEGÁLLAPODÁSOKBAN

A Szerzõdõ Felek kötelezettséget vállalnak arra, hogy az Uruguay

Forduló Multilaterális Kereskedelmi Tárgyalásai során elért és az 1994.

április 15-én Marrakesh-ben a Záróközleményben rögzített eredmények

ismeretében legkésõbb 1995. július 1-jén vagy a jelen Egyezmény

hatálybalépésének napján, bármelyik is a késõbbi, megkezdik jelen

Egyezmény szükségessé váló módosításainak számba vételét abból a célból,

hogy a Charta Konferencia elfogadja a módosító indítványokat.

31. CIKK

ENERGIAIPARI BERENDEZÉSEK

Az ideiglenes Charta Konferencia elsõ ülésszakán megvizsgálja a

jelen Egyezmény kereskedelmi rendelkezéseinek kiegészítését az

energetikai berendezésekre vonatkozó rendelkezésekkel.

32. CIKK

ÁTMENETI MEGÁLLAPODÁSOK

(1) Tekintettel arra, hogy a piacgazdaság

követelményeihez való alkalmazkodáshoz idõre van szükség, a T

Függelékben felsorolt Szerzõdõ Felek a (3)-(6) bekezdések

rendelkezéseinek függvényében ideiglenesen felmentést kapnak a jelen

Egyezmény alábbi rendelkezései alól:

6(2) és (5) Cikk

7(4) Cikk

9(1) Cikk

10(7) Cikk - meghatározott intézkedések

14(1)(d) Cikk - csak az el nem költött bérek

átutalása vonatkozásában

20(3) Cikk

22(1) és (3) Cikk

(2) Más Szerzõdõ Felek az olyan Szerzõdõ Feleket, akik az

(1) bekezdés szerint felfüggesztették kötelezettségeik teljesítését,

segítik abban, hogy megfeleljenek azoknak a feltételeknek, amelyek

lehetõvé teszik a felfüggesztés megszüntetését. A segítség bármely

formát ölthet, amelyet Szerzõdõ Felek hatásosnak tartanak a 4(c)

albekezdésben ismertetett igények szempontjából, beleértve

bilaterális és multilaterális megállapodásokat is, ha ez a

célravezetõ.

(3) A vonatkozó rendelkezéseket, az egyes rendelkezések

maradéktalan megvalósításához vezetõ szakaszokat, a szükséges

intézkedéseket és az egyes szakaszok befejezésének dátumait, illetve

az egyes szakaszok befejezését jelzõ eseményeket a T Függelék

tartalmazza, az átmeneti megállapodásokat igénylõ Szerzõdõ Felek

szerinti felsorolásban. Minden felsorolt Szerzõdõ Fél a függelékben

felsorolt határidõk szerint hozza meg az említett intézkedéseket.

Azok a Szerzõdõ Felek, amelyek ideiglenesen felfüggesztették az (1)

bekezdésben hivatkozott teljes megfelelést, kötelezettséget

vállalnak arra, hogy 2001. július 1-jén maradéktalanul eleget

tesznek a vonatkozó rendelkezéseknek. Amennyiben egy Szerzõdõ Fél a

különleges körülmények hatására ezt szükségesnek érzi, kérheti a

felfüggesztés idõszakának meghosszabbítását vagy a T Függelékben

korábban nem említett további felfüggesztési idõszak kijelölését; az

erre vonatkozó döntést a Charta Konferencia hozhatja meg.

(4) Az a Szerzõdõ Fél, amely élt az átmeneti

megállapodások adta lehetõségekkel minden 12 hónapban legalább

egyszer értesíti a Titkárságot az alábbiakról:

(a) a T Függelékben felsorolt intézkedések

megvalósításáról, és a haladásról, amelyet a teljes megfelelés

elérése irányában tett;

(b) a haladásról, amelyet a kötelezettségeinek való

teljes megfelelés felé tenni kíván az elkövetkezõ 12 hónapban,

valamint az elõrelátható problémákról, és az azok megoldására

tett javaslatairól;

(c) az olyan technikai segítség iránt támasztott

igényérõl, amely megkönnyíti a T Függelékben lefektetett, és az

Egyezmény teljes végrehajtásához szükséges szakaszoknak való

megfelelést, vagy amely lehetõvé teszi, hogy a (b) bekezdés

szerint bejelentett problémákat megoldja, illetve más

piacorientált reformot és energia szektorának modernizációját

elõmozdítsa.

(d) minden olyan igényrõl, amely a (3) bekezdésben

hivatkozott kérelem benyújtásához szükséges lehet.

(5) A Titkárság:

(a) megküldi a Szerzõdõ Feleknek a (4) bekezdésben

említett értesítéseket;

(b) megküldi és tevékenyen támogatja a (2) bekezdésben

és a (4)(c) albekezdésben említett technikai segítség iránt

támasztott igényeknek és az ilyenek nyújtására tett

felajánlásoknak egymásnak való megfeleltetését, támaszkodva - ott

ahol ez célravezetõ - az egyéb nemzetközi szervezetek keretei

között létezõ megállapodásokra.

(c) megküldi minden hatodik hónap végén a Szerzõdõ

Felek számára a (4)(a) vagy (d) albekezdések alapján készített

értesítések összegzését.

(6) A Charta Konferencia évenként felülvizsgálja azt a

haladást, amelyet Szerzõdõ Felek jelen Cikk rendelkezéseinek

végrehajtásában és a (2) bekezdésben illetve a (4)(c) albekezdésben

említett technikai segítség iránti igényeknek és az ilyenek

nyújtására tett felajánlásoknak egymásnak való megfeleltetésében

tettek. A felülvizsgálat során a Konferencia megfelelõ intézkedés

megtételét határozhatja el.

VII. RÉSZ

FELÉPÍTÉS ÉS INTÉZMÉNYEK

33. CIKK

ENERGIA CHARTA JEGYZÕKÖNYVEK ÉS NYILATKOZATOK

(1) A Charta Konferencia a Charta céljainak és elveinek

érvényesítése érdekében engedélyezheti több Charta jegyzõkönyv és

nyilatkozat tárgyalását.

(2) A Charta minden aláírója részt vehet ilyen

tárgyalásban.

(3) Egy állam vagy regionális gazdasági integrációs

szervezet csak akkor lehet aláírója egy jegyzõkönyvnek vagy

nyilatkozatnak, ha egyúttal aláírója a Chartának és Szerzõdõ Fele a

jelen Egyezménynek.

(4) A (3) bekezdésnek és a (6)(a) albekezdésnek

megfelelõen a jegyzõkönyvben meg kell határozni a jegyzõkönyvre

vonatkozó záró rendelkezéseket.

(5) Egy jegyzõkönyv csak azokra a Szerzõdõ Felekre

vonatkozik, amelyek azt magukra nézve kötelezõnek fogadják el, és

nem befolyásolja azoknak a Szerzõdõ Feleknek a jogait és

kötelességeit, amelyek nem írták alá a jegyzõkönyvet.

(6) (a) Jegyzõkönyv megbízhatja a Charta Konferenciát

bizonyos feladatokkal és a Titkárságot bizonyos funkciókkal azzal

a feltétellel, hogy ilyen megbízást jegyzõkönyv módosítás nem

tartalmazhat csak akkor, ha azt a Charta Konferencia jóváhagyta

függetlenül a (b) albekezdésben engedélyezett jegyzõkönyv

rendelkezéseitõl.

(b) Jegyzõkönyv, amely rendelkezik a Charta

Konferenciának általa meghatározott döntéseirõl, az (a)

albekezdésnek megfelelõen az ilyen döntések vonatkozásában

rendelkezhet:

(i) szavazási szabályokról, ha azok eltérnek a 36.

Cikkben leírtaktól;

(ii) aképpen, hogy a 36. Cikk értelmében csak a

jegyzõkönyv aláírói minõsülhetnek Szerzõdõ Feleknek vagy

jogosultak a szavazásra a jegyzõkönyvben rögzített szabályok

szerint.

34. CIKK

ENERGIA CHARTA KONFERENCIA

(1) A Szerzõdõ Felek meghatározott idõszakonként

találkoznak

az Energia Charta Konferencián (a továbbiakban: "Charta

Konferencia"), ahová minden Szerzõdõ Fél egy-egy képviselõjét

delegálhatja.

A rendes ülésszakokra a Charta Konferencia által meghatározott

idõszakonként kerül sor.

(2) A Charta Konferencia rendkívüli üléseire a Charta

Konferencia által meghatározott idõpontokban vagy egy Szerzõdõ Fél

írásbeli kérelme alapján kerülhet sor feltéve, hogy a kérelemnek

Szerzõdõ Felekkel

a Titkárság által történõ közlésétõl számított hat héten belül

Szerzõdõ Feleknek legalább egy harmada támogatja az ülés

összehívását.

(3) A Charta Konferencia:

(a) ellátja a jelen Egyezményben és a jegyzõkönyvekben

meghatározott feladatait;

(b) figyelemmel kíséri és elõsegíti a Charta elveinek,

a jelen Egyezmény és a jegyzõkönyvek rendelkezéseinek a

megvalósítását;

(c) elõsegíti a jelen Egyezménynek és a

jegyzõkönyveknek megfelelõen a Charta elveinek megvalósításához

szükséges, általános jellegû intézkedések egyeztetését;

(d) megvizsgálja és elfogadja a Titkárság által

végrehajtandó munkaprogramokat;

(e) megvizsgálja és jóváhagyja a Titkárság éves

számláit és költségvetését;

(f) megvizsgálja és jóváhagyja, illetve elfogadja a

székhelyre vonatkozó szerzõdést vagy más megállapodást, beleértve

a Charta Konferencia és a Titkárság számára szükségesnek tartott

privilégiumokat és mentességeket;

(g) ösztönzi a közös erõfeszítéseket azzal a céllal,

hogy megkönnyítse és elõmozdítsa az energia szektor piacorientált

reformját és modernizációját az átalakuló gazdaságú közép- és

kelet-európai országokban, valamint a volt Szovjet Szocialista

Köztársaságok Szövetségében;

(h) felhatalmazást ad és jóváhagyja a hatásköröket a

jegyzõkönyvek tárgyalására, megvizsgálja és elfogadja a

jegyzõkönyvek és módosításaik szövegét;

(i) felhatalmazást ad a nyilatkozatok tárgyalására, és

jóváhagyja kibocsátásukat;

(j) dönt az Egyezményhez való csatlakozásokról;

(k) felhatalmazást ad társulási szerzõdések

tárgyalására, megvizsgálja, jóváhagyja illetve elfogadja azok szö

vegét;

(l) megvizsgálja és elfogadja az Egyezmény

módosításait;

(m) megvizsgálja és jóváhagyja a jelen Egyezmény

függelékeinek módosításait és technikai jellegû változtatásait;

(n) kinevezi a Fõtitkárt és meghozza Titkárság

felállításához szükséges döntéseket, többek között meghatározza a

Titkárság struktúráját, létszámát, a tisztviselõk és

alkalmazottak foglalkoztatásának feltételeit.

(4) Kötelezettségei ellátása során a Charta Konferencia a

Titkárságon keresztül, a gazdaságosság és hatékonyság követelményei

alapján, a lehetõ legteljesebb mértékben együttmûködik és

támaszkodik olyan egyéb intézmények és szervezetek szolgáltatásaira

és programjaira, amelyek bizonyították hozzáértésüket a jelen

Egyezmény céljaihoz kapcsolódó területeken.

(5) A Charta Konferencia létrehozhatja a kötelezettségei

ellátásához szükségesnek vélt alárendelt testületeket.

(6) A Charta Konferencia kialakítja és elfogadja saját

eljárási és pénzgazdálkodási szabályait.

(7) 1999-ben és azt követõen, a Charta Konferencia által

eldöntendõ idõközönként (de legalább ötévenként) a Charta

Konferencia rendszeresen és alaposan, különös tekintettel az

Egyezmény és a jegyzõkönyvi rendelkezések megvalósításának mértékére

felülvizsgálja funkcióinak ellátását. Az ilyen vizsgálatot követõen

a Charta Konferencia módosíthatja vagy megszüntetheti a (3)

bekezdésben meghatározott funkciókat és felmentheti a Titkárságot.

35. CIKK

TITKÁRSÁG

(1) Feladatai ellátása során a Charta Konferencia egy

titkárságot mûködtet, amelynek tagjai a Fõtitkár és olyan

személyzet, amely szükséges és elégséges a feladatok hatékony

ellátásához.

(2) A Fõtitkárt a Charta Konferencia nevezi ki. Az elsõ

ilyen kinevezés legfeljebb öt évre szól.

(3) Feladatai ellátásért a Titkárság a Charta

Konferenciának tartozik felelõsséggel.

(4) A Titkárság biztosítja a Charta Konferencia részére

utóbbi feladatainak ellátásához szükséges segítséget, ellátja a

jelen Egyezményben vagy bármely jegyzõkönyvben meghatározott

feladatait vagy a Charta Konferencia által megállapított egyéb

feladatokat.

(5) A Titkárság igazgatási és szerzõdéses jogviszonyt

teremthet, amennyiben ez feladata hatékony ellátásához szükséges.

36. CIKK

SZAVAZÁS

(1) A Charta Konferencia ülésszakain minden résztvevõ

jelenlétére és egyhangú szavazására van szükség az alábbi ügyekre

vonatkozó döntéseknél:

(a) az Egyezmény módosításának elfogadása, kivéve a

34. és 35. Cikk és a T Függelék módosításait;

(b) olyan államok vagy regionális gazdasági

integrációs szervezetek csatlakozási kérelmeinek jóváhagyása az

Egyezmény 41. Cikke alapján, amelyek nem aláírói 1995. június 16-

ig a Chartának;

(c) a társulási szerzõdések tárgyalásának

engedélyezése és a szerzõdések szövegének jóváhagyása;

(d) az EM, NI, G és B Függelékek módosításainak

jóváhagyása;

(e) az Egyezményhez tartozó függelékek technikai

módosításainak jóváhagyása;

(f) a Fõtitkár által a D Függelék (7) bekezdése

alapján ajánlott személyek jóváhagyása.

A Szerzõdõ Felek minden tõlük telhetõt megtesznek annak

érdekében, hogy az általuk az Egyezmény alapján eldöntendõ

kérdésekben konszenzus alapján döntsenek. Amennyiben konszenzussal

nem lehet egy kérdést eldönteni, a (2)-(5) bekezdést kell

alkalmazni.

(2) A 34(3)(e) Cikkben hivatkozott költségvetési ügyekkel

kapcsolatos döntésekben minõsített többségre van szükség úgy, hogy a

B Függelékben meghatározott számszerûsített befizetések legalább

háromnegyedét képviselõ Szerzõdõ Felek szavazatára van szükség egy

kérdés eldöntéséhez.

(3) A 34(7) Cikkben hivatkozott döntéseket a Szerzõdõ

Felek háromnegyedes többségével kell meghozni.

(4) Az (1)(a)-(f) albekezdésben, a (2) és (3)

bekezdésben, és a (6) bekezdés függvényében meghatározott esetek

kivételével a jelen Egyezményben szabályozott döntésekben a Charta

Konferencia ülésszakán jelenlevõ és szavazatra jogosult Szerzõdõ

Felek háromnegyedének szavazatára van szükség.

(5) A jelen cikkben "jelenlevõ és szavazó" Szerzõdõ

félnek minõsül minden olyan Szerzõdõ Fél, amely vagy aki jelen van

és leadja támogató vagy elutasító szavazatát - azzal a megkötéssel,

hogy a Charta Konferencia dönthet olyan eljárási szabályokról,

amelyek lehetõvé teszi a szavazatok levélben történõ leadását.

(6) A (2) bekezdésben leírtaktól eltekintve a jelen

Cikkben hivatkozott határozatok közül egyik sem tekinthetõ

érvényesnek, hacsak meg nem kapta a Szerzõdõ Felek szavazatainak

egyszerû többségét.

(7) Egy regionális gazdasági integrációs szervezet a

szavazás során annyi szavazattal rendelkezik, ahány tagja Szerzõdõ

Fele a jelen Egyezménynek, azzal a megkötéssel, hogy az ilyen

szervezet nem érvényesíti szavazati jogát, ha tagállamai azt már

érvényesítették, és fordítva.

(8) Abban az esetben, ha egy Szerzõdõ Fél rendszeresen

nem teljesíti fizetési kötelezettségeit, a Charta Konferencia

teljesen vagy részben felfüggesztheti a Szerzõdõ Fél szavazati

jogát.

37. CIKK

FINANSZÍROZÁSI ALAPELVEK

(1) A Charta Konferencián vagy más testületek ülésen való

részvétellel kapcsolatos költségeket minden Szerzõdõ Fél saját maga

fedezi.

(2) A Charta Konferencia egy egyéb testületek

ülésszakainak költségeit a Titkárság költségeinek kell tekintetni.

(3) A Titkárság költségeit a Szerzõdõ Felek viselik a B

Függelékben megállapított fizetõképességük arányában; a hivatkozott

függelék rendelkezései a 36(1)(d) Cikk értelmében bármikor

módosíthatók.

(4) Jegyzõkönyvnek kell rendelkezéseket tartalmaznia

annak biztosításáról, hogy az abból a jegyzõkönyvbõl származó

titkársági költségeket a jegyzõkönyv aláírói viselik.

(5) A Charta Konferencia elfogadhat önkéntes

befizetéseket a Szerzõdõ Felektõl és egyéb külsõ forrásoktól. Az

ilyen befizetésekbõl befolyt költségeket a Szerzõdõ Felek a (3)

bekezdés értelmében nem minõsítik a Titkárság költségeinek.

VIII. RÉSZ

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

38. CIKK

ALÁÍRÁS

A jelen Egyezményt 1994. december 17. és 1995. június 16. között

írhatják alá Lisszabonban azok az államok és regionális gazdasági

integrációs szervezetek, amelyek aláírták a Chartát.

39. CIKK

RATIFIKÁCIÓ, ELFOGADÁS VAGY JÓVÁHAGYÁS

A jelen Egyezményt az aláíróknak ratifikálni, elfogadni vagy

jóváhagyni kell. A ratifikációs, elfogadási vagy jóváhagyási okmányokat

a Letéteményesnél kell letétbe helyezni.

40. CIKK

TERÜLETEKRE VALÓ ALKALMAZÁS

(1) Az aláírás, a ratifikáció, az elfogadás, a jóváhagyás

vagy a csatlakozás idejében bármely állam vagy regionális gazdasági

integrációs szervezet a Letéteményesnél elhelyezett nyilatkozat

útján kijelentheti, hogy az Egyezmény rá nézve kötelezõ az összes,

vagy egy vagy több olyan egyéb terület tekintetében, amely területek

nemzetközi kapcsolataiért az adott állam vagy regionális gazdasági

integrációs szervezet felelõs. Ez a nyilatkozat akkor lép életbe,

amikor az Egyezmény az adott Szerzõdõ Félre nézve hatályosul.

(2) A Letéteményesnél elhelyezett nyilatkozat útján egy

késõbbi idõpontban bármely Szerzõdõ Fél kötelezheti magát a jelen

Egyezmény alapján a nyilatkozatban meghatározott egyéb terület

tekintetében. E területekre tekintettel a jelen Egyezmény a

kilencvenedik napon lép életbe azt követõen, hogy a Letéteményes az

ilyen értelmû nyilatkozatot átvette.

(3) A megelõzõ két bekezdés alapján, az adott

nyilatkozatban meghatározott bármely területre tekintettel tett

nyilatkozat a Letéteményeshez intézett értesítéssel vonható vissza.

A 47(3) Cikk alkalmazhatóságától függõen a visszavonás egy évvel azt

követõen válik hatályossá, hogy a Letéteményes az ilyen értelmû

nyilatkozatot átvette.

(4) Az 1(10) Cikkben a terület meghatározását a jelen

Cikk alapján letétbe helyezett nyilatkozatra tekintettel kell

értelmezni.

41. CIKK

CSATLAKOZÁS

Az aláírásra való lezárása idõpontjától kezdve a jelen Egyezmény

a Chartát aláíró államok és regionális gazdasági integrációs szervezetek

általi csatlakozásra megnyílik a Charta Konferencia által jóváhagyott

feltételek mellett. A csatlakozási okmányok a Letéteményesnél

helyezendõk el.

42. CIKK

MÓDOSÍTÁSOK

(1) Bármely Szerzõdõ Fél javaslatot tehet a jelen

Egyezmény módosítására.

(2) Legalább három hónappal a módosítás tervezetének a

Charta Konferencia általi megvitatása és esetleges elfogadása elõtt

a Titkárság megküldi a Szerzõdõ Feleknek a javasolt módosítások

szövegét.

(3) A Egyezmény módosításainak a Charta Konferencia által

elfogadott szövegét a Titkárság megküldi a Letéteményesnek; utóbbi

ratifikáció, elfogadás vagy jóváhagyás céljából megküldi a szöveget

a Szerzõdõ Feleknek.

(4) A Letéteményesnél kell elhelyezni a jelen Egyezmény

módosításainak ratifikációjáról, elfogadásáról vagy jóváhagyásáról

szóló okmányokat. A módosítások az azokat ratifikáló, jóváhagyó vagy

elfogadó felek között a Szerzõdõ Felek legalább háromnegyede általi,

a ratifikálásról, elfogadásról vagy jóváhagyásról szóló okmányának a

Letéteményes általi átvételtõl számított kilencvenedik napon lépnek

hatályba. Ezt követõen a további Szerzõdõ Felek esetében a

módosítások a nevezett Szerzõdõ Fél ratifikációs, elfogadási vagy

jóváhagyási okmányának letétbe helyezésétõl számított kilencvenedik

napon lépnek hatályba.

43. CIKK

TÁRSULÁSI SZERZÕDÉSEK

(1) A Charta Konferencia a Charta céljainak és elveinek,

a jelen Egyezmény és egy vagy több jegyzõkönyv rendelkezéseinek

érvényesítése érdekében meghatalmazást adhat társulási szerzõdések

tárgyalására államokkal vagy regionális gazdasági integrációs

szervezetekkel, vagy nemzetközi szervezetekkel.

(2) Az állammal, a regionális gazdasági integrációs

szervezettel vagy a nemzetközi szervezettel létesített társult

jogviszony nyomán kialakult kapcsolat, a jogok és kötelességek a

tárulás konkrét körülményeihez igazodnak; ezeket minden esetben a

társulási szerzõdésben rögzítik.

44. CIKK

HATÁLYBALÉPÉS

(1) A jelen Egyezmény a kilencvenedik napon lép hatályba

azt követõen, hogy a Chartát 1995. június 16-ig aláíró állam vagy

regionális gazdasági integrációs szervezet általi harmincadik

ratifikációs, elfogadási vagy jóváhagyási, illetve csatlakozási

okmányt letétbe helyezték.

(2) Minden állam vagy regionális gazdasági integrációs

szervezet vonatkozásában, amely a ratifikálásra, elfogadásra vagy

jóváhagyásra vonatkozó harmincadik okmány Letéteményesnél való

elhelyezése után ratifikálta, fogadta el vagy hagyta jóvá a jelen

Egyezményt vagy lépett be az Egyezménybe, az Egyezmény a ratifiká

lásra, elfogadásra vagy jóváhagyásra vonatkozó okmány

Letéteményesnél való elhelyezésétõl számított kilencvenedik napon

lép hatályba.

(3) Az (1) bekezdés vonatkozásában egy regionális

gazdasági integrációs szervezet által letétbe helyezett okmány nem

minõsül a tagállamok által elhelyezett okmányok kiegészítésének.

45. CIKK

IDEIGLENES ALKALMAZÁS

(1) Az egyes aláírók kötelezettséget vállalnak arra, hogy

ideiglenesen, a jelen Egyezmény hatálybalépéséig a 44. Cikk szerint

alkalmazzák az Egyezmény rendelkezéseit, amennyiben az ilyen

ideiglenes alkalmazás nem mond ellent alkotmányuknak, törvényeiknek

vagy jogszabályaiknak.

(2) (a) Az (1) bekezdéstõl függetlenül bármely aláíró

az Egyezmény aláírása után eljuttathat a Titkársághoz egy olyan

nyilatkozatot, amelyben közli, hogy nem tudja elfogadni az

Egyezmény ideiglenes alkalmazását. Az (1) bekezdésben rögzített

kötelezettség az ilyen aláíróra nem vonatkozik. Minden ilyen

aláíró a Titkárság írásbeli értesítésével bármikor visszavonhatja

ezt a nyilatkozatot.

(b) Sem az (a) albekezdésben hivatkozott nyilatkozatot

tevõ aláíró, sem a nevezett aláíró befektetõi nem élvezhetik az

Egyezmény ideiglenes alkalmazása esetén az (1) bekezdés alapján a

Szerzõdõ Feleket megilletõ elõnyöket.

(c) Az (a) albekezdés ellenére az (a) albekezdésben

hivatkozott nyilatkozatot tevõ aláíró átmenetileg alkalmazza a

VII. Rész rendelkezéseit és az Egyezménynek az ilyen aláírásra

nézve történõ hatálybalépéséig a 44. Cikknek megfelelõen,

amennyiben az ilyen ideiglenes alkalmazás nem mond ellent

alkotmányának, törvényeinek vagy jogszabályainak.

(3) (a) Bármely aláíró megszüntetheti a jelen

Egyezmény ideiglenes jellegû alkalmazását, amennyiben írásban

értesíti a Letéteményest, miszerint nem kíván az Egyezmény

Szerzõdõ Felévé válni. Az ideiglenes alkalmazás megszüntetése

minden aláíró esetében az írásbeli bejelentés Letéteményes általi

átvételétõl számított 60 nap elteltével veszi kezdetét.

(b) Abban az esetben, ha egy aláíró az (a) albekezdés

alapján megszünteti az Egyezmény ideiglenes alkalmazását, az (1)

bekezdés alapján vállalt kötelezettség, miszerint az aláíró az

átmeneti alkalmazás idején a területén más aláírók befektetõi

által eszközölt befektetésekre alkalmazza a III. és V. Rész ren

delkezéseit, a nevezett befektetések vonatkozásában a

megszüntetés napjától számított húsz éven keresztül hatályban

marad, hacsak a (c) albekezdés ettõl eltérõ módon nem

rendelkezik.

(c) A (b) albekezdés a PA Függelékben felsorolt

aláírókra nem vonatkozik. A Letéteményesnek benyújtott erre

vonatkozó írásbeli kérelem alapján az aláíró neve törölhetõ a PA

Függelékben található jegyzékbõl.

(4) A jelen Egyezmény hatálybalépéséig az aláírók

rendszeresen találkoznak az ideiglenes Charta Konferencia keretében;

az elsõ ilyen ülést az (5) bekezdésben hivatkozott ideiglenes

Titkárság hívja össze a jelen Egyezmény aláírásra való megnyitásától

(38. Cikk) számított 180 napon belül.

(5) A Titkárság funkcióit átmenetileg ideiglenes

Titkárság látja el mindaddig, amíg a 44. Cikk alapján hatályba nem

lép a jelen Egyezmény és a Titkárságot fel nem állítják.

(6) Az aláírók az (1) bekezdés vagy a (2)(c) albekezdés

szerint és azok függvényében hozzájárulnak az ideiglenes Titkárság

mûködési költségeihez úgy, mintha az Egyezmény Szerzõdõ Felei

lennének a 37(3) Cikk alapján. Az aláírók által a B Függelékben

eszközölt bármely módosítás felfüggeszti a jelen Egyezmény

hatálybalépését.

(7) Állam vagy regionális gazdasági integrációs

szervezet, amely az Egyezmény hatálybalépését megelõzõen a 41. Cikk

alapján csatlakozik az Egyezményhez, az Egyezmény hatálybalépéséig a

jelen Cikk alapján az aláíró jogait gyakorolhatja és köteles eleget

tenni az aláíró kötelezettségeinek.

46. CIKK

JOGFENNTARTÁSOK

A jelen Egyezményben jogfenntartásoknak helye nincs.

47. CIKK

KILÉPÉS

(1) Öt évvel azután, hogy a jelen Egyezmény az adott

Szerzõdõ Fél számára hatályba lép, a Szerzõdõ Fél bármikor

bejelentheti az Egyezménybõl való kilépést, amirõl írásban

értesítenie kell a Letéteményest.

(2) Minden ilyen kilépés a Letéteményes értesítésének

kézbesítésétõl számított egy év elteltével vagy az értesítésben

megállapított késõbbi idõpontban lép érvénybe.

(3) A jelen Egyezménynek vagy az érintett Szerzõdõ Fél

által aláírt jegyzõkönyvnek az adott Szerzõdõ Fél területén

eszközölt befektetésekre vonatkozó, a kilépés napjára megvalósított

rendelkezései a kilépéstõl számított 20 éven keresztül érvényben ma

radnak.

(4) A jelen Egyezménybõl kilépõ Szerzõdõ Fél a kilépés

hatálybalépési idõpontjában egyben kilép minden, az adott Szerzõdõ

félre nézve hatályos jegyzõkönyvbõl is.

48. CIKK

FÜGGELÉKEK ÉS DÖNTÉSEK JOGÁLLÁSA

Az Egyezmény függelékei, valamint az Európai Energia Charta

Konferencia 1994. december 17-én Lisszabonban aláírt Záróokmánya 2.

Mellékletében szereplõ döntések a jelen Egyezmény szerves részét

képezik.

49. CIKK

LETÉTEMÉNYES

A jelen Egyezmény letéteményese a Portugál Köztársaság kormánya.

50. CIKK

HITELES SZÖVEGEK

A fentiek hiteléül alulírottak a kellõ meghatalmazások

birtokában aláírják a jelen Egyezményt angol, francia, német, olasz,

orosz és spanyol nyelven; mindegyik szöveg egyformán hiteles, a szövegek

együttesen egy okmánynak minõsülnek, amely okmány a Portugál Köztársaság

kormányánál kerül letétbe helyezésre.

Készült Lisszabonban az ezerkilencszázkilencvennegyedik év

decemberének tizenhetedik napján.

AZ ENERGIA CHARTA EGYEZMÉNY

FÜGGELÉKEI

TARTALOMJEGYZÉK

1. EM FÜGGELÉK

ENERGETIKAI ANYAGOK ÉS TERMÉKEK

(Az 1(4) cikknek megfelelõen)

2. NI FÜGGELÉK

Az "ENERGIA SZEKTORRAL KAPCSOLATOS GAZDASÁGI

TEVÉKENYSÉG"

MEGHATÁROZÁSRA NEM ALKALMAZHATÓ ENERGETIKAI ANYAGOK ÉS TERMÉKEK

(Az 1(5) cikknek megfelelõen)

3. TRM FÜGGELÉK

ÉRTESÍTÉS ÉS MEGSZÜNTETÉS (TRIM)

(Az 5(4) cikknek megfelelõen)

4. N FÜGGELÉK

LEGALÁBB 3 KÜLÖN TERÜLETET TRANZITBA BEVONNI

KÍVÁNÓ SZERZÕDÕ FELEK FELSOROLÁSA

(A 7(10) cikknek megfelelõen)

5. VC FÜGGELÉK

A 10(3) CIKKRE TEKINTETTEL ÖNKÉNTES

KÖTELEZETTSÉGET VÁLLALÓ SZERZÕDÕ FELEK

FELSOROLÁSA

(A 10(6) cikknek megfelelõen)

6. ID FÜGGELÉK

BEFEKTETÕ SZÁMÁRA UGYANAZON VITÁNAK A 26.

CIKK ALAPJÁN KÉSÕBBI SZAKASZBAN NEMZETKÖZI VÁLASZTOTTBÍRÓSÁG ELÉ

VALÓ ÚJBÓLI

ELÕTERJESZTÉSÉT NEM NENGEDÉLYEZÕ

SZERZÕDÕ FELEK FELSOROLÁSA

(A 26(3)(b)(i) cikknek megfelelõen)

7. IA FÜGGELÉK

BEFEKTETÕ SZÁMÁRA A 10(1) CIKK UTOLSÓ

MONDATÁVAL KAPCSOLATOS VITA NEMZETKÖZI

VÁLASZTOTTBÍRÓSÁG ELÉ VALÓ ELÕTERJESZTÉSÉT

NEM ENGEDÉLYEZÕ SZERZÕDÕ FELEK FELSOROLÁSA

(A 26(3)(c) cikknek megfelelõen)

8. P FÜGGELÉK

SPECIÁLIS NEM ORSZÁGOS SZINTEN FELMERÜLÕ

VITÁKBAN ALKALMAZOTT ELJÁRÁS

(A 27(3)(c) cikknek megfelelõen)

9. G FÜGGELÉK

A GATT ÉS CSATOLT OKMÁNYAI

RENDELKEZÉSEINEK ALKALMAZÁSÁRA IRÁNYADÓ

KIVÉTELEK ÉS SZABÁLYOK

(A 29(2)(a) cikknek megfelelõen)

10. TFU FÜGGELÉK

RENDELKEZÉSEK A VOLT SZOVJET SZOCIALISTA

KÖZTÁRSASÁGOK SZÖVETSÉGÉT ALKOTÓ ÁLLAMOK

KÖZÖTTI KERESKEDELMI MEGÁLLAPODÁSOKRA NÉZVE

(A 29(2)(b) cikknek megfelelõen)

11. D FÜGGELÉK

KÖZBENSÕ RENDELKEZÉSEK A KERESKEDELMI VITÁK

RENDEZÉSÉRE

(A 29(7) cikknek megfelelõen)

12. B FÜGGELÉK

A CHARTA KÖLTSÉGEI TELEPÍTÉSÉNEK SZABÁLYA

(A 37(3) cikknek megfelelõen)

13. PA FÜGGELÉK

A 45(3)(b) CIKK IDEIGLENES ALKALMAZÁSI

KÖTELEZETTSÉGÉT NEM ELFOGADÓ ALÁÍRÓK

JEGYZÉKE

(A 45(3)(c) cikknek megfelelõen)

14. T FÜGGELÉK

SZERZÕDÕ FELEK ÁTMENETI INTÉZKEDÉSEINEK

JEGYZÉKE

(A 32(1) cikknek megfelelõen)

1. EM FÜGGELÉK

ENERGETIKAI ANYAGOK ÉS TERMÉKEK

(Az 1(4) cikknek megfelelõen)

Nukleáris energia

26.12 Uránium vagy thorium ércek és koncentrátumok

26.12.10 Uránium ércek és koncentrátumok

26.12.20 Thorium ércek és koncentrátumok

28.44 Radioaktív kémiai elemek és radioaktív izotópok

(beleértve a hasadó vagy hasadó anyagot tartalmazó kémiai elemeket

és izotópokat) és ezek vegyületei; ilyen termékeket tartalmazó

keverékek és üledékek

28.44.10 Természetes uránium és vegyületei

28.44.20 U235-tel dúsított uránium és vegyületei; plutónium és

vegyületei

28.44.30 U235-tel szegényített uránium és vegyületei; thorium

és vegyületei

28.44.40 A 28.44.10, 28.44.20, 28.44.30 pontokon kívüli

radioaktív elemek, izotópok és radioaktív vegyületek

28.44.50 Nukleáris reaktorok kiégett fûtõelemei

28.45.10 Nehézvíz (deuterium oxid)

Szén, földgáz, kõolaj és kõolaj termékek, elektromos energia

27.01 Szén, brikett, tojásbrikett és hasonló szilárd,

szénbõl elõállított tüzelõanyag

27.02 Tömörített vagy nem tömörített lignit, a barnaszén

kivételével

27.03 Tömörített vagy nem tömörített tõzeg (tõzegporral együtt)

27.04 Tömörített vagy nem tömörített lignit- vagy

tõzegkoksz vagy szén; retortaszén

27.05 Széngáz, vízgáz, városi gáz és hasonló gázok a

földgázon és más gázhalmazállapotú szénhidrogéneneken kívül

27.06 Szénbõl, lignitbõl vagy tõzegbõl desztillált kátrány

és más ásványi kátrányok, akár dehidratálva, akár részlegesen

desztillálva, beleértve a finomított kátrányt is

27.07 Olajok és a magas hõmérsékletû szénkátrány

desztillációjának egyéb termékei; hasonló termékek, ahol az aromás

összetevõk súlya meghaladja a nem aromás összetevõkét (pl. benzol,

toluol, xylol, naftalin, egyéb aromás szénhidrogén vegyületek,

fenol, kreozit olaj és mások)

27.08 Szénkátrányból vagy más ásványi kátrányból nyert

szurok és szurok koksz

27.09 Kõolaj és bitumenes ásványokból nyert olajok, nyersolaj

27.10 Kõolaj és bitumenes ásványokból nyert olaj, a nyersolajon

kívül

27.11 Benzingáz és más gázhalmazállapotú szénhidrogén

Cseppfolyósított:

- földgáz

- propán

- bután

- etilén, propilén, butilén és butadién (27.11.14)

- egyéb

Gáznemû állapotban:

- földgáz

- egyéb

27.13 Kõolajkoksz, kõolaj bitumen, kõolajak más üledékei és

bitumenes ásványokból nyert olajok

27.14 Természetes bitumen és aszfalt; bitumen vagy olajpala

és kátrány tartalmú homok; aszfaltok és aszfalt kövek

27.15 Természetes aszfaltra, természetes bitumenre, kõolaj

bitumenre, ásványi kátrányra vagy ásványi kátrány szurokra

alapozott bitumen keverékek (pl. bitumen ragasztók, fuvatott

bitumen)

27.16 Elektromos energia

Egyéb energia

44.01.10 Tüzifa rönkökben, hasábokban, kötegekben, rõzsében

vagy más hasonló formában

44.02 Tömörített vagy nem tömörített faszén (beleértve a

növényi héjakból nyert növényi szenet is)

2. NI FÜGGELÉK

AZ "ENERGIA SZEKTORRAL KAPCSOLATOS GAZDASÁGI TEVÉKENYSÉG" MEGHATÁROZÁSRA

NEM ALKALMAZHATÓ ENERGIAIPARI ANYAGOK ÉS TERMÉKEK

(Az 1(5) cikknek megfelelõen)

27.07 Olajok és a magas hõmérsékletû szénkátrány

desztillációjának egyéb termékei; hasonló termékek, ahol az

aromás össztevõk súlya meghaladja a nem aromás összetevõkét

(pl. benzol, toluol, xylol, naftalin, egyéb aromás

szénhidrogén keverékek, fenol, kreozit olaj és mások)

44.01.10 Tüzifa rönkökben, hasábokban, kötegekben,

rõzsében vagy más hasonló formában

44.02 Tömörített vagy nem tömörített faszén (beleértve

a növényi héjakból nyert szenet is).

3. TRM FÜGGELÉK

ÉRTESÍTÉS ÉS MEGSZÜNTETÉS (TRIM)

(Az 5(4) cikknek megfelelõen)

(1) Minden Szerzõdõ Fél értesíti a Titkárságot minden

olyan általuk alkalmazott kereskedelmi vonatkozású beruházási

intézkedésrõl, amely nem felel meg az 5. cikk rendelkezéseinek

(a) a jelen Egyezmény hatálybalépésétõl számított 90

napon belül, ha a Szerzõdõ Fél tagja a GATT-nak; vagy

(b) a jelen Egyezmény hatálybalépésétõl számított 12

hónapon belül, ha a Szerzõdõ Fél nem tagja a GATT-nak.

Az általános vagy speciális alkalmazású kereskedelmi

vonatkozású beruházási intézkedésekrõl alapvetõ jellegzetességeik-

kel együtt küldenek értesítést.

(2) Abban az esetben, ha a kereskedelmi vonatkozású

beruházási intézkedéseket diszkrecionális hatáskörben alkalmazzák,

az egyes konkrét alkalmazásokról küldenek értesítést. Nem szükséges

feltárni azokat az információkat, amelyek hátrányosak lennének az

adott vállalatok jogos kereskedelmi érdekeire.

(3) Az egyes Szerzõdõ Felek megszüntetik azokat a

kereskedelmi vonatkozású beruházási intézkedéseket, amelyekrõl

értesítést kell küldeni az (1) bekezdés alapján az alábbi idõn

belül:

(a) a jelen Egyezmény hatálybalépésétõl számított

két éven belül, ha a Szerzõdõ Fél tagja a GATT-nak; vagy

(b) a jelen Egyezmény hatálybalépésétõl számított

három éven belül, ha a Szerzõdõ Fél nem tagja a GATT-nak.

(4) A (3) bekezdésben hivatkozott idõszak alatt Szerzõdõ

Fél nem módosíthatja az (1) bekezdés alapján bejelentett

kereskedelmi vonatkozású beruházási intézkedések jelen Egyezmény

hatályba lépésekor irányadó feltételeit aképpen, hogy az által

növelje a jelen Egyezmény 5. cikkének rendelkezéseivel való

ellentét mértékét.

(5) A (4) bekezdés rendelkezései ellenére a Szerzõdõ Fél

- annak érdekében, hogy nehogy hátrányos helyzetbe hozza azokat a

mûködõ vállalatokat, amelyek az (1) bekezdés alapján bejelentett

kereskedelmi vonatkozású intézkedések hatálya alá esnek, a

megszüntetési idõszak alatt ugyanazt a kereskedelmi vonatkozású

intézkedést alkalmazhatja új beruházásra, ha

(a) a beruházás terméke a mûködõ vállalatok

termékeihez hasonló és

(b) az alkalmazás szükséges annak érdekében, hogy

elkerüljék az új beruházás és a mûködõ vállalatok közötti

verseny feltételeinek torzulását.

Minden ilyen, új beruházásra alkalmazott kereskedelmi

vonatkozású beruházási intézkedésrõl értesíteni kell a Titkárságot.

A kereskedelmi vonatkozású intézkedés feltételei versenyhatásukban

megfelelnek azoknak, amelyeket mûködõ vállalatokra alkalmaznak és

azt ugyanabban az idõben kell megszüntetni.

(6) Ha állam vagy regionális gazdasági integrációs

szervezet csatlakozik a jelen Egyezményhez az Egyezmény

hatálybalépése után:

(a) az (1) és a (2) bekezdésekben hivatkozott

értesítést az (1) bekezdésben megadott késõbbi idõpontban vagy

a csatlakozási okmány letétbe helyezésekor kell megtenni, és

(b) a megszüntetési idõszak vége a (3) bekezdésben

megadott késõbbi idõpont, vagy az az idõpont, amikor az

Egyezmény hatályba lép arra az államra vagy regionális

gazdasági integrációs szervezetre nézve.

4. N FÜGGELÉK

LEGALÁBB 3 KÜLÖN TERÜLETET TRANZITBA BEVONNI KÍVÁNÓ SZERZÕDÕ FELEK

JEGYZÉKE

(A 7(10)(a) cikknek megfelelõen)

1. Kanada és az Amerikai Egyesült Államok

5. VC FÜGGELÉK

A 10(3) CIKKELY TEKINTETÉBEN ÖNKÉNTES KÖTELEZETTSÉGET VÁLLALÓ SZERZÕDÕ

FELEK JEGYZÉKE

(A 10(6) cikknek megfelelõen)

6. ID FÜGGELÉK

BEFEKTETÕ SZÁMÁRA UGYANAZON VITÁNAK A 26. CIKK ALAPJÁN KÉSÕBBI

SZAKASZBAN NEMZETKÖZI VÁLASZTOTTBÍRÓSÁG ELÉ VALÓ ÚJBÓLI ELÕTERJESZTÉSÉT

NEM ENGEDÉLYEZÕ SZERZÕDÕ FELEK JEGYZÉKE

(A 26(33)(b)(i) cikk alapján)

1. Ausztrália 13. Olaszország

2. Azerbajdzsán 14. Japán

3. Bulgária 15. Kazahsztán

4. Kanada 16. Norvégia

5. Horvátország 17. Lengyelország

6. Ciprus 18. Portugália

7. A Cseh Köztársaság 19. Románia

8. Europai Közösség 20. Orosz Föderáció

9. Finnország 21. Szlovénia

10. Görögoroszág 22. Spanyolország

11. Magyarország 23. Svédország

12. Irország 24. Amerikai Egyesült Államok

7. IA FÜGGELÉK

BEFEKTETÕ VAGY SZERZÕDÕ FÉL SZÁMÁRA A 10(1) CIKK UTOLSÓ MONDATÁVAL

KAPCSOLATOS VITÁNAK NEMZETKÖZI VÁLASZTOTTBÍRÓSÁG ELÉ VALÓ TERJESZTÉSÉT

NEM ENGEDÉLYEZÕ SZERZÕDÕ FELEK JEGYZÉKE

(A 26(3)(c) és a 27(2) cikkeknek megfelelõen)

1. Ausztrália

2. Kanada

3. Magyarország

4. Norvégia

8. P FÜGGELÉK

SPECIÁLIS NEM ORSZÁGOS SZINTEN FELMERÜLÕ VITÁKBAN ALKALMAZOTT ELJÁRÁS

(A 27(3)(i) cikknek megfelelõen)

I. Rész

1. Kanada

2. Ausztrália

II. Rész

(1) Ha ítélethozatal során a bíróság azt állapítja meg,

hogy egy Szerzõdõ Fél (a továbbiakban: Felelõs Fél) regionális vagy

helyi önkormányzatának, illetve hatóságának intézkedése nem felel

meg a jelen Egyezmény rendelkezésének, a Felelõs Félnek olyan

indokolt intézkedéseket kell hoznia, amelyek biztosítják a jelen

Egyezmény betartását az adott intézkedés tekintetében.

(2) A Felelõs Félnek az ítélethozataltól számított 30

napon belül írásban értesítenie kell a Titkárságot azon

szándékáról, hogy az adott intézkedés tekintetében biztosítja az

Egyezmény betartását. A Titkárság az értesítést a lehetõ legkorábbi

alkalommal bemutatja a Charta Konferenciának, de legkésõbb az

értesítést követõ Charta Konferencián. Ha a betartás biztosítása

azonnal nem megvalósítható, a Felelõs Fél számára indokolt idõ áll

rendelkezésre ennek megtételére. Az indokolt idõ tekintetében a

vita feleinek kell megállapodniuk. Ilyen megállapodás hiányában a

Felelõs Fél javasolja az indokolt idõtartamot a Charta Konferencia

általi jóváhagyásra.

(3) Ha a Felelõs Fél az indokolt idõn belül nem tesz

eleget a betartás biztosításának az intézkedésre tekintettel, a

vitában szereplõ másik Szerzõdõ Fél kérésére (a továbbiakban: a

Sértett Fél) a vita kölcsönösen kielégítõ megoldását szolgáló

megfelelõ kártalanításban kell megállapodnia a Sértett Féllel.

(4) Ha nem állapodnak meg kielégítõ kártalanításban a

Sértett Fél kérésétõl számított 20 napon belül, akkor a Sértett Fél

a Charta Konferencia felhatalmazásával felfüggesztheti a Felelõs

Fél irányában, az Egyezmény alapján való azon kötelezettségeit,

amelyeket a kérdéses intézkedés által megtagadottakkal

egyenértékûnek tekint, mindaddig, amíg a Szerzõdõ Felek

megállapodásra nem jutnak vitájuk megoldása tekintetében, vagy a

nem egyezõ intézkedést összhangba nem hozták az Egyezménnyel.

(5) Annak eldöntése során, hogy mely kötelezettségek

kerüljenek felfüggesztésre, a Sértett Félnek az alábbi elveket és

eljárásokat kell alkalmaznia:

(a) A Sértett Félnek elõször azon kötelezettségek

felfüggesztésére kell törekednie az Egyezmény ugyanazon

Részére tekintettel, amelyek esetében a bíróság jogsértést

állapított meg.

(b) Ha a Sértett Fél úgy véli, hogy nem

megvalósítható vagy hatásos a kötelezettségek felfüggesztése

az Egyezmény ugyanazon részére tekintettel, igénybe veheti az

Egyezmény más részeiben szereplõ kötelezettségek

felfüggesztését. Ha a Sértett Fél felhatalmazást kér arra

nézve, hogy a jelen albekezdés alapján függesszen fel

kötelezettséget, akkor mindezt indokolnia kell a Charta

Konferenciához intézett felhatalmazási kérésében.

(6) A Felelõs Fél írásbeli kérésére, amelyet kézbesítenek

a Sértett Félnek és az ítéletet hozó bíróság elnökének is, a

bíróság eldönti, hogy vajon a Sértett Szerzõdõ Fél által

felfüggesztett kötelezettségek túlzottak-e és ha igen, akkor milyen

mértékben. Ha a bíróságot nem lehet újból összehívni, akkor a

döntést a Fõtitkár által kijelölt egy vagy több választottbírónak

kell meghoznia. Az e bekezdés alapján való döntéseket a kérésnek a

bírósághoz való beterjesztése vagy a Fõtitkár általi kijelölés után

60 napon belül meg kell hozni. Kötelezettségeket nem lehet

felfüggeszteni a döntés meghozataláig, amely végleges és jogerõs.

(7) A Felelõs Fél irányában való kötelezettség

felfüggesztése során a Sértett Félnek minden erõfeszítést meg kell

tennie, hogy ne érintse hátrányosan más Szerzõdõ Félnek az

Egyezmény alapján való jogait.

9. G FÜGGELÉK

A GATT ÉS A CSATOLT OKMÁNYOK RENDELKEZÉSEINEK ALKALMAZÁSÁRA IRÁNYADÓ

KIVÉTELEK ÉS SZABÁLYOK

(A 29(2)(a) cikknek megfelelõen)

(1) A GATT és a Csatolt Okmányok alábbi rendelkezéseit

nem kell alkalmazni a 29((2)(a) cikk alapján:

(a) Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény

II. Koncessziók függeléke (és az Általános

Vám- és Kereskedelmi Egyezményhez fûzött

függelékek)

IV. Mozifilmekkel kapcsolatos speciális rendelkezések

XV. Cseremegállapodások

XVIII. Gazdaságfejlesztés kormányzati támogatása

XXII. Konzultáció

XXIII. Megsemmisítés vagy hatálytalanítás

XXV. Szerzõdõ Felek általi közös intézkedés

XXVI. Elfogadás, hatálybalépés és bejegyzés

XXVII. Koncessziók megtagadása vagy visszavonása

XXVIII. Függelékek módosítása

XXVIIIbis Vámtarifa tárgyalások

XXIX. A jelen Egyezmény kapcsolata a Havannai

Chartával

XXX. Kiegészítések

XXXI. Visszalépés

XXXII. Szerzõdõ Felek

XXXIII. Csatlakozás

XXXV. Az Egyezmény nem kerül alkalmazásra

meghatározott felek között

XXXVI. Elvek és célkitûzések

XXXVII. Kötelezettségvállalások

XXXVIII. Közös intézkedés

H Melléklet Az I. cikkre vonatkozóan

I Melléklet Jegyzetek és kiegészítõ rendelkezések (a fenti

GATT cikkekre vonatkozóan)

Fejlesztési célú biztonsági intézkedés

Az értesítésrõl, a konzultációról, a viták rendezésérõl és a

felügyeletrõl szóló megállapodás

(b) Csatolt Okmányok

(i) A kereskedelem technikai akadályairól szóló

megállapodás (Szabványok Kódexe)

Preambulum (1., 8., 9. bekezdései)

1.3 Általános rendelkezések

2.6.4 A központi állami szervezetek által

elkészítésre, elfogadásra és alkalmazásra

kerülõ technikai szabályozások és szabványok

10.6Tájékoztató a technikai szabályokról,

szabványokról és igazolási rendszerekrõl

11 Technikai támogatás más felek számára

12 Fejlõdõ országok speciális és megkülönböztetõ

elbánása

13 A kereskedelem technikai akadályaival

f oglalkozó Bizottság

14 Konzultáció és vitarendezés

15. Végsõ rendelkezések (15.5 és 15.13 pontokon

kívül)

2. Melléklet Technikai szakértõi csoportok

3. Melléklet Panelek

(ii)Kormányzati beszerzésekrõl szóló megállapodás

(iii) A VI., XVI. és XXIII. cikkek értelmezésérõl és

alkalmazásáról szóló megállapodás (támogatások és

ellensúlyozó intézkedések)

10 Bizonyos elsõdleges termékek export-

támogatása

12 Konzultációk

13 Békéltetés, vitarendezés és engedélyezett

ellenintézkedések

14 Fejlõdõ országok

16 Támogatásokkal és ellensúlyozó

intézkedésekkel foglalkozó Bizottság

17 Békéltetés

18 Vitarendezés

19.2 Elfogadás és csatlakozás

19.4 Hatálybalépés

19.5(a) Nemzeti jogalkotás

19.6 Felülvizsgálat

19.7 Módosítások

19.8 Visszalépés

19.9 Jelen megállapodás nem kerül

alkalmazásra meghatározott felek között

19.11 Titkárság

19.12 Letétbe helyezés

19.13 Bejegyzés

(iv)A VII. cikk végrehajtásáról szóló megállapodás

(vámértékelés)

1.2(b)(iv) Tranzakciós érték

11.1 Vámérték meghatározása

14 Mellékletek alkalmazása (második

mondat)

18 Intézmények (Vámértékelõ Bizottság)

19 Konzultáció

20 Vitarendezés

21 Fejlõdõ országok speciális és eltérõ

elbánása

22 Elfogadás és csatlakozás

24 Hatálybalépés

25.1 Nemzeti jogalkotás

26 Felülvizsgálat

27 Módosítások

28 Visszalépés

29 Titkárság

30 Letétbe helyezés

31 Bejegyzés

II. Melléklet Technikai Vámértékelõ Bizottság

III. Melléklet Ad hoc panelek

A VII. cikk végrehajtásáról szóló megállapodáshoz

fûzött jegyzõkönyv (az 1.7 és 1.8 pontok kivételével; a

szükséges bevezetõ szöveggel)

(v) Az importengedélyezési eljárásokról szóló megállapodás

1.4 Általános rendelkezések (utolsó mondat)

2.2 Automatikus importengedélyezés (2.

lábjegyzet)

4 Intézmények, konzultáció és a viták rendezése

5 Végsõ rendelkezések (2. bekezdés kivételével)

(vi)A VI. cikk végrehajtásáról szóló megállapodás

(antidömping kódex)

13 Fejlõdõ országok

14 Dömpingellenes Gyakorlatok Bizottsága

15 Konzultáció, békéltetés és vitarendezés

16 Végsõ rendelkezések (1. és 3. bekezdések

kivételével)

(vii) Marhahússal kapcsolatos megállapodás

(viii) Nemzetközi Tejmegállapodás

(ix)Polgári repülõgéppel való kereskedelemrõl szóló

megállapodás

(x) Fizetésimérleg célú kereskedelmi intézkedésekrõl szóló

deklaráció

(c) A GATT és a Csatolt Okmányok minden egyéb

rendelkezése az alábbiakkal kapcsolatosan:

(i) a fejlõdõ országok gazdasági fejlõdéséhez és

kezeléséhez nyújtott kormánytámogatás, kivéve a fejlõdõ

országok

megkülönböztetett és kedvezõbb elbánásáról, viszonosságáról és

teljesebb részvételérõl szóló, 1979. november 28. keltezésû

L/4903) Döntés (1)-(4) bekezdéseit;

(ii)szakértõi bizottságok és más kisegítõ intézmények

létesítése vagy mûködése;

(iii) aláírás, csatlakozás, hatálybalépés,

visszalépés, letétbe helyezés és bejegyzés.

(d) Megállapodások, egyezmények, döntések, elfogadások

vagy egyéb közös intézkedések a fenti (a)-(c) albeklezdésekben

felsorolt rendelkezések értelmében.

(2) A Szerzõdõ Feleknek alkalmazniuk kell a

"Fizetésimérleg célú kereskedelmi intézkedésekrõl szóló deklaráció"

rendelkezéseit az azon Szerzõdõ Felek által hozott intézkedésekre,

amelyek nem tagjai a GATT-nak, olyan mértékben, ahogyan ez

megvalósítható a jelen Egyezmény egyéb rendelkezései

összefüggésében.

(3) A 29(2)(a) cikk által alkalmazandó rendelkezések

által elõírt értesítésekre tekintettel:

(a) Azoknak a Szerzõdõ Feleknek, amelyek nem tagjai

a GATT-nak vagy a Csatolt Okmánynak, értesítéseiket a

Titkársághoz kell elküldeniük. A Titkárság elküldi az

értesítések másolatát az összes Szerzõdõ Fél számára. A

Titkárság számára való értesítéseket a jelen Egyezmény egyik

hivatalos nyelvén kell megtenni. A kapcsolódó dokumentumokat

kizárólag a Szerzõdõ Fél nyelvén is be lehet nyújtani.

(b) Ezek az elõírások nem alkalmazhatóak a jelen

Egyezmény azon Szerzõdõ Feleire, amelyek egyben a GATT és a

Csatolt Okmányok felei is, amelyek szintén tartalmazzák saját

értesítési elõírásaikat.

(4) A nukleáris anyagokkal való kereskedelemre a jelen

bekezdésre vonatkozó Deklarációkban hivatkozott azon megállapodások

is irányadók lehetnek, amelyeket az Európai Energia Charta

Záróokmánya tartalmaz.

10. TFU FÜGGELÉK

RENDELKEZÉSEK A VOLT SZOVJET SZOCIALISTA KÖZTÁRSASÁGOK SZÖVETSÉGÉT

ALKOTÓ ÁLLAMOK KÖZÖTTI KERESKEDELMI MEGÁLLAPODÁSOKRA NÉZVE

(A 29(2)(b) cikknek megfelelõen)

(1) A 29(2)(b) cikkekben leírt megállapodásról írásban

értesíteni kell a Titkárságot az ilyen megállapodások minden olyan

fele nevében vagy által, amely aláírja vagy csatlakozik a jelen

Egyezményhez:

(a) három hónappal azt követõen hatálybalépõ

megállapodás esetében, amikor az elsõ fél aláírja a jelen

Egyezményt vagy elhelyezi a csatlakozási dokumentumot, de

legkésõbb hat hónappal az aláírás vagy elhelyezés után és

(b) az olyan megállapodás esetében, amely a fenti

(a) bekezdésben hivatkozott idõpont után lép hatályba, a

hatálybalépés elõtt elégséges idõn belül más olyan államok

vagy regionális gazdasági integrációs szervezetek számára,

amelyek aláírták vagy csatlakoztak a jelen Egyezményhez (a

továbbiakban: az Érdekelt Fél), hogy lehetõségük legyen a

megállapodás tanulmányozására, és hogy ezzel kapcsolatosan

bejelentéseket tegyenek a feleknek és a Charta Konferenciának

még a megállapodás hatálybalépése elõtt.

(2) Az értesítésnek az alábbiakat kell tartalmaznia:

(a) a megállapodás eredeti szövegének másolata az

összes nyelven, amelyen aláírásra került;

(b) azoknak a meghatározott energetikai anyagoknak

és termékeknek a leírása, amelyekre nézve alkalmazásra kerül,

hivatkozással az EM Függelékbe foglalt pontokra;

(c) azon körülmények ismertetése, külön-külön a

29(2)(a) cikk által alkalmazandó egyes vonatkozó GATT és

Csatolt Okmány rendelkezésekre nézve, amelyek a megállapodás

felei számára lehetetlenné vagy megvalósíthatatlanná teszik az

adott rendelkezés teljes betartását;

(d) a megállapodás egyes felei által alkalmazandó

meghatározott intézkedések, hogy megoldják a fenti (c)

bekezdésben hivatkozott körülményeket és

(e) a felek azon programjainak leírása, hogy

megvalósítsák a megállapodás nem egyezõ rendelkezéseinek

fokozatos csökkentését és végsõ megszüntetését.

(3) A megállapodás feleinek, amelyrõl az (1) bekezdésnek

megfelelõen értesítést nyújtottak, megfelelõ lehetõséget kell

biztosítaniuk az Érdekelt Felek számára, hogy konzultáljanak velük

az ilyen megállapodásokkal kapcsolatosan és foglalkozniuk kell

bejelentéseikkel. Bármely Érdekelt Fél kérésére a megállapodással a

Charta Konferenciának foglalkoznia kell és ezzel kapcsolatosan

ajánlásokat fogadhat el.

(4) A Charta Konferenciának idõszakosan felül kell

vizsgálnia azokat a megállapodásokat, amelyekrõl az (1) bekezdésnek

megfelelõen értesítést nyújtottak és azt az elõrehaladást, amelyet

annak érdekében tettek, hogy megszüntessék azokat a

rendelkezéseket, amelyek nem egyeztek a 29(2)(a) cikk alapján

alkalmazandó GATT és kapcsolódó okmány rendelkezésekkel. Bármely

érdekelt fél kérésére a Charta Konferencia ajánlásokat fogadhat el

az ilyen megállapodásokkal kapcsolatban.

(5) A 29(2)(b) cikkben leírt megállapodás kivételes

kényszerhelyzetben hatályba léphet az 1(b)-(3) bekezdésekben elõírt

értesítés és konzultáció nélkül, amennyiben az ilyen értesítés

megtörténik és a konzultáció lehetõségét is azonnal biztosítják.

Ilyen esetekben a megállapodás feleinek mindazonáltal értesítést

kell nyújtaniuk a megállapodás szövegérõl a (2)(a) bekezdésnek

megfelelõen közvetlenül annak hatálybalépésekor.

(6) Azok a Szerzõdõ Felek, amelyek nem minõsülnek a

29(2)(b) cikkben leírt megállapodás feleinek, vállalják, hogy a

GATT-nak és a Csatolt Okmánynak a 29(2)(a) cikk alapján

alkalmazandó rendelkezéseivel nem egyezõ részeket azokra

korlátozák, amelyek az adott körülmények megoldásához és az olyan

megállapodás végrehajtásához szükségesek, amelyek a legkisebb

mértékben térnek el az említett rendelkezésektõl. Minden

erõfeszítést meg kell tenniük az orvosló intézkedések érdekében az

Érdekelt Felek bejelentései és a Charta Konferencia ajánlásai

fényében.

11. D FÜGGGELÉK

KÖZBENSÕ RENDELKEZÉSEK A KERESKEDELMI

VITÁK RENDEZÉSÉRE

(A 29(7) cikknek megfelelõen)

(1)(a)Egymással való kapcsolataik során a Szerzõdõ

Feleknek együttmûködésen és konzultációkon keresztül minden

erõfeszítést meg kell tenniük, hogy bármilyen olyan hatályos

intézkedéssel kapcsolatos vita esetében kölcsönösen kielégítõ

megoldásra jussanak, amely intézkedés lényegesen érintheti a

kereskedelemre az 5. vagy a 29. cikk alapján alkalmazható

rendelkezések betartását.

(b) A Szerzõdõ Fél írásbeli kérést intézhet bármely

Szerzõdõ Félhez a másik Szerzõdõ Fél olyan hatályos

intézkedésével kapcsolatos konzultáció érdekében, amely

véleménye szerint lényegesen érintheti a kereskedelemre az 5.

vagy a 29. cikk alapján alkalmazható rendelkezések betartását.

A konzultációt kérõ Szerzõdõ Félnek a lehetõ legteljesebb

mértékben jeleznie kell a panaszolt intézkedést, hivatkoznia

kell az 5. vagy a 29. cikk rendelkezéseire és meg kell

határoznia az általa relevánsnak tekintett GATT és Csatolt

Okmány rendelkezéseket. Az e bekezdés értelmében való

konzultációs kérésekrõl értesíteni kell a Titkárságot, amely

idõszakonként tájékoztatja a Szerzõdõ Feleket azokról a

folyamatban lévõ konzultációkról, amelyekrõl értesítést

kapott.

(c) A Szerzõdõ Fél ugyanolyan módon kezeli az

ilyenként feltüntetett bizalmas vagy tulajdont képezõ

információkat, amelyeket az írásbeli kérésbe foglaltak vagy az

erre való válaszban kaptak vagy amelyekrõl a konzultáció során

értesültek, mint ahogyan azokat az információkat szolgáltató

Szerzõdõ Fél kezeli.

(d) Az olyan kérdések megoldása során, amelyekrõl a

Szerzõdõ Fél úgy véli, hogy azok érintik a közte és a másik

Szerzõdõ Fél közötti kereskedelemre az 5. vagy a 29. cikk

alapján alkalmazandó rendelezések betartását, a konzultációban

vagy más vitarendezésben résztvevõ Szerzõdõ Félnek minden

erõfeszítést meg kell tennie az olyan megoldás elkerülése

érdekében, amely hátrányosan érinti más Szerzõdõ Fél

kereskedelmét.

(2)(a)Ha a fenti (1)(b) bekezdésben hivatkozott

konzultációra irányuló kérés átvételétõl számított 60 napon

belül a Szerzõdõ Felek nem oldották meg vitájukat, vagy nem

állapodtak meg annak békéltetés, közvetítés, választottbíróság

útján vagy más módon való rendezésében, bármely Szerzõdõ Fél

írásbeli kérést nyújthat be a Titkársághoz, hogy testületet

állítsanak fel a (2)(b)-(f) bekezdéseknek megfelelõen.

Kérésében a kérelmezõ Szerzõdõ Félnek ismertetnie kell a vita

lényegét és jeleznie kell, hogy az 5. vagy a 29. cikk,

valamint a GATT és a Csatolt Okmány mely rendelkezéseit

tekinti relevánsnak. A Titkárság haladéktalanul elküldi a

kérés másolatát az összes Szerzõdõ Félnek.

(b) A többi Szerzõdõ Fél érdekeit figyelembe kell

venni a vita megoldása során. A kérdésben lényegesen érdekelt

más Szerzõdõ Félnek joga van a testület általi meghallgatásra,

és hogy írásbeli elõterjesztést tegyen, amennyiben a vitában

álló Szerzõdõ Felek és a Titkárság is értesítést kapott

érdekeltségérõl legkésõbb a testület felállításának

idõpontjáig, ahogyan azt a (2)(c) bekezdésnek megfelelõen

megállapítják.

(c) A testületet 45 nappal azt követõen kell

felállítottnak tekinteni, hogy a Titkárság megkapta a Szerzõdõ

Fél írásbeli kérését a (2)(a) bekezdésnek megfelelõen.

(d) A testület három tagból áll, akiket a Fõtitkár

választ ki a (7) bekezdésben leírt névsorból. Amennyiben a

vitában álló felek másként nem állapodnak meg, a testület

tagjai nem lehetnek olyan Szerzõdõ Felek állampolgárai,

amelyek vagy a vita felei, vagy érdekeltségükrõl értesítést

küldtek a (2)(b) bekezdés értelmében, vagy regionális

gazdasági integrációs szervezet olyan tagállamának

állampolgárai, amelyek vagy a vita felei, vagy

érdekeltségükrõl értesítést küldtek a (2)(b) bekezdés

értelmében.

(e) A vitában álló Szerzõdõ Feleknek tíz munkanapon

belül reagálniuk kell a testületi tagok jelölésére és csak

kivételes indokok alapján ellenezhetik a nevezéseket.

(f) A testület tagjai egyéni minõségükben járnak el,

és nem kérhetnek vagy fogadhatnak el utasítást semmilyen

kormánytól vagy testülettõl. Az egyes Szerzõdõ Felek

vállalják, hogy tiszteletben tartják ezeket az elveket, és

hogy nem próbálják befolyásolni a testület tagjait feladatuk

ellátása során. A testület tagjait azzal a céllal kell

kiválasztani, hogy biztosítják függetlenségüket, és hogy a

testületben a megfelelõ háttér és gyakorlat képviselve legyen.

(g) A Titkárság azonnal értesíti a Szerzõdõ Feleket,

amennyiben létrehoztak egy ilyen Testületet.

(3)(a)A Charta Konferenciának a jelen Függeléknek

megfelelõ eljárási szabályokat kell elfogadnia a testület

számára. Az eljárási szabályoknak a lehetõ legközelebb kell

állniuk a GATT és a Csatolt Okmányok eljárási szabályaihoz. A

testületnek is joga van arra, hogy olyan további eljárási

szabályokat fogadjon el, amelyek nem ellentétesek a Charta

Konferencia által elfogadott eljárási szabályokkal vagy a

jelen Függelékkel. A testület elõtti eljárás során bármely

vitában álló Szerzõdõ Félnek vagy a (2)(b) bekezdés értelmében

minden egyéb az értesítésben érdekelt Szerzõdõ Félnek joga

van legalább egy meghallgatásra a testület elõtt, és hogy

írásbeli elõterjesztést nyújtson be. A vitában álló Szerzõdõ

Feleknek arra is joguk van, hogy írásbeli cáfolatot

terjesszenek elõ. A testület helyt adhat bármely más, az

érdekeltségérõl a (2)(b) bekezdés alapján értesítést nyújtó

Szerzõdõ Fél azon kérésének, hogy betekintsen a testülethez

benyújtott elõterjesztésekbe, az azt benyújtó Szerzõdõ Fél

egyetértésével.

A testület eljárása bizalmas. A testület objektíven

értékeli az eléje terjesztett kérdéseket, beleértve a vita

tényeit és a kereskedelemre az 5. vagy a 29. cikkek alapján

alkalmazandó rendelkezések betartását. Feladata ellátása során

a testületnek konzultálnia kell a vitában álló Szerzõdõ

Felekkel és megfelelõ lehetõséget kell biztosítania számukra,

hogy kölcsönösen kielégítõ megoldásra jussanak. Ha a vitában

álló Szerzõdõ Felek másként nem állapodnak meg, a testület a

döntését a Szerzõdõ Felek érvelésére és elõterjesztéseire

alapozza. A testületet a GATT keretein belül a GATT és a

Csatolt Okmányok számára nyújtott értelmezések vezetik és nem

kérdõjelezheti meg a GATT tagjának minõsülõ Szerzõdõ Fél által

alkalmazott olyan gyakorlatnak a jelen Egyezmény 5. vagy 29.

cikkével való összeegyeztethetõségét a GATT más tagjaival

szemben, amelyre a GATT-ot alkalmazza.

Hacsak a vitában álló Szerzõdõ Felek másként nem

állapodnak meg, a testület részvételével folyó eljárásokat,

beleértve a végsõ jelentés kiadását is, a testület

felállításától számított 180 napon belül be kell befejezni; ha

azonban nem fejezik be az összes eljárást ezen idõszak alatt,

az nem érinti a végsõ jelentés érvényességét.

(b) A testület határozza meg saját hatáskörét; ez a

döntés végleges és jogerõs. A vitában álló Szerzõdõ Fél azon

kifogásával, hogy a vita nem tartozik a testület hatáskörébe,

a testületnek foglalkoznia kell, és el kell döntenie, hogy a

kifogással elõzetes kérdésként foglalkozik-e, vagy a vita

érdemi részéhez csatolja.

(c) Abban az esetben, ha alapvetõen hasonló vitákkal

kapcsolatosan testület felállítására két vagy több kérést

nyújtanak be, a Fõtitkár az összes vitában álló Szerzõdõ Fél

egyetértésével egyetlen testületet jelöl ki.

(4)(a)Az ellenérvek meghallgatása után a testület a

vitában álló Szerzõdõ Felek számára átadja az írásba foglalt

jelentés-tervezet leíró szakaszait, beleértve a

ténymegállapítást és a vitában álló felek érvelésének

összegzését is. A vitában álló Szerzõdõ Felek számára

lehetõséget kell biztosítani arra, hogy a testület által

megállapított idõn belül írásban véleményezzék a leíró

szakaszokat.

A Szerzõdõ Felektõl származó véleményezés átvételére

megállapított határidõ után a testület közbensõ írásbeli

jelentést ad ki a vitában álló Szerzõdõ Felek számára,

beleértve a leíró szakaszokat, a testület javasolt

megállapításait és a következtetéseket. A testület által

megállapított idõn belül a vitában álló Szerzõdõ Fél írásbeli

kérést intézhet a testülethez, hogy a testület a végsõ

jelentés elõtt vizsgálja felül a közbensõ jelentés

meghatározott aspektusait. A végsõ jelentés kiadása elõtt a

testület saját belátása szerint úgy dönthet, hogy eleget tesz

a vitában álló Szerzõdõ Fél kérésének és foglalkozik a

felvetett kérdéssel.

A végsõ jelentés tartalmazza a leíró szakaszokat

(beleérve a ténymegállapítást és a vitában álló Szerzõdõ Felek

általi érvelések összegzését is), a testület megállapításait

és következtetéseit, valamint a közbensõ jelentés

meghatározott aspektusaival kapcsolatos érvelések

megtárgyalását a felülvizsgálati szakaszban. A végsõ

jelentésnek foglalkoznia kell a testület elõtt felvetett

minden lényeges kérdéssel és azokkal, amelyek a vita

megoldásához szükségesek, továbbá indokolnia kell a testület

következtetéseit.

A testület a végsõ jelentést a Titkárság és a vitában

álló Szerzõdõ Felek számára való azonnali átadással adja ki. A

Titkárság a lehetõ legrövidebb idõn belül az összes Szerzõdõ

Fél számára elküldi a végsõ jelentést, azokkal az írásbeli

véleményekkel együtt, amelyeket a vitában álló Szerzõdõ Fél

csatolni kíván.

(b) Ha a testület arra a következtetésre jut, hogy a

Szerzõdõ Fél által bevezetett vagy alkalmazott intézkedés nem

tesz eleget az 5. vagy a 29. cikk rendelkezésének, vagy a 29.

cikk alapján alkalmazandó GATT vagy Csatolt Okmány

rendelkezésnek, akkor a testület végsõ jelentésében azt

ajánlhatja, hogy a Szerzõdõ fél változtassa meg az intézkedést

vagy hagyjon fel magatartásával az adott rendelkezés betartása

érdekében.

(c) A testületi jelentéseket a Charta Konferenciának

el kell fogadnia. Annak érdekében, hogy elégséges idõ álljon a

Charta Konferencia rendelkezésére, hogy foglalkozni tudjon a

testületi jelentésekkel, a jelentést a Charta Konferencia

legalább 30 napig nem fogadhatja el azt követõen, hogy azt a

Titkárság az összes Szerzõdõ Félnek megküldte. A testületi

jelentéssel szemben kifogással élõ Szerzõdõ Feleknek

kifogásaikat írásban indokolniuk kell a Titkárság számára

legalább 10 nappal azelõtt, hogy a jelentés elfogadásra a

Charta Konferencia elé kerül, és a Titkárságnak a kifogást

haladéktalanul el kell küldenie az összes Szerzõdõ Fél

számára. A vitában álló Szerzõdõ Feleknek és az

érdekeltségükrõl a (2)(b) bekezdésnek megfelelõen értesítést

nyújtó Szerzõdõ Feleknek joguk van arra, hogy teljes mértékben

részt vegyenek a testületi jelentésnek a Charta Konferencia

általi vitáján, és hogy ott véleményük teljes mértékben

feljegyzésre kerüljön.

(d) Annak érdekében, hogy a viták tényleges

megoldása az összes Szerzõdõ Fél hasznára legyen, alapvetõ a

Charta Konferencia által elfogadott végsõ testületi jelentés

szabályozásainak és ajánlásainak azonnali jogkövetése.

A Charta Konferencia által elfogadott végsõ testületi

jelentés szabályozásainak és ajánlásainak alanyaként szereplõ

Szerzõdõ Félnek tájékoztatnia kell a Charta Konferenciát

arról, hogy mit szándékozik tenni az adott szabályozás vagy

ajánlás betartása érdekében. Abban az esetben, ha az azonnali

jogkövetés nem megvalósítható, az érintett Szerzõdõ Félnek

ismertetnie kell ennek indokait a Charta Konferencia számára,

és az ismertetés fényében ésszerû idõ áll rendelkezésére a

jogkövetésre nézve. A viták rendezésének célja az ellentétes

intézkedések módosítása vagy megszüntetése.

(5)(a)Ha a Szerzõdõ Fél ésszerû idõn beül nem tesz

eleget a Charta Konferencia által elfogadott végsõ testületi

jelentés szabályozásainak vagy ajánlásainak, a vita sértett

Szerzõdõ Fele a jogsértõ Szerzõdõ Félhez írásbeli kérést

intézhet, hogy a jogsértõ Szerzõdõ Fél tárgyalásokba kezdjen

annak érdekében, hogy kölcsönösen elfogadható kártérítésben

állapodjanak meg. Ha erre felkérést kap, a jogsértõ Szerzõdõ

Félnek haladéktalanul ilyen tárgyalásokat kell kezdenie.

(b) Ha a jogsértõ Szerzõdõ Fél megtagadja a

tárgyalást, vagy ha a Szerzõdõ Felek nem jutnak megállapodásra

30 napon belül a tárgyalásra irányuló kérés kézbesítése után,

a sértett Szerzõdõ Fél írásbeli kérést intézhet a Charta

Konferenciához, hogy engedélyezze kötelezettségei

felfüggesztését a jogsértõ Szerzõdõ Féllel szemben az 5. vagy

a 29. cikke alapján.

(c) A Charta Konferencia engedélyezheti a sértett

Szerzõdõ Fél számára, hogy felfüggessze azon kötelezettségeit

a jogsértõ Szerzõdõ Féllel szemben, az 5. vagy a 29. cikk

rendelkezései alapján vagy a 29. cikke értelmében alkalmazandó

GATT és Csatolt Okmány rendelkezések alapján, amelyeket a

sértett Szerzõdõ Fél egyenértékûnek tekint az adott

körülmények között.

(d) A kötelezettségek felfüggesztése átmeneti és azt

csak addig lehet alkalmazni, amíg az 5. vagy a 29. cikkel

ellentétesnek talált intézkedést meg nem szüntetik, vagy amíg

kölcsönösen kielégítõ megoldásra nem jutnak.

(6)(a)A kötelezettségek felfüggesztése elõtt a sértett

Szerzõdõ Félnek tájékoztatnia kell a jogsértõ Szerzõdõ Felet a

javasolt felfüggesztés jellegérõl és szintjérõl.

Ha a jogsértõ Szerzõdõ Fél írásbeli kifogást terjeszt

a Fõtitkár elé a sértett Szerzõdõ Fél által javasolt

kötelezettség felfüggesztésének szintjével kapcsolatosan, a

kifogást az alábbiakban tárgyalásra kerülõ választottbíróság

elé kell terjeszteni. A kötelezettség javasolt felfüggesztését

le kell állítani mindaddig, amíg a választottbírósági eljárást

le nem folytatják és a választottbíróság döntése végleges és

jogerõs a (6)(e) bekezdésnek megfelelõen.

(b) A Fõtitkár állítja fel a választottbíróságot a

(2)(d)-(f) bekezdéseknek megfelelõen, amely - ha

megvalósítható - ugyanaz a testület, amely a (4)(d)

bekezdésben hivatkozott szabályozást vagy ajánlást hozta és ez

a választottbíróság vizsgálja az azon kötelezettségek

szintjét, amelyeket a sértett Szerzõdõ Fél felfüggeszteni

javasol. Hacsak a Charta Konferencia másként nem dönt, a

testületi eljárási szabályokat kell alkalmazni a (3)(a)

bekezdésnek megfelelõen.

(c) A választottbíróság dönti el, hogy vajon a

sértett Szerzõdõ Fél által felfüggeszteni javasolt

kötelezettségek szintje nem túlzott-e az elszenvedett

jogsértéshez képest, és ha igen, akkor milyen mértékben. Nem

vizsgálhatja a felfüggesztett kötelezettség jellegét csak

annyiban, amennyiben az nem elkülöníthetõ a felfüggesztett

kötelezettségek szintjétõl.

(d) A választottbíróságnak át kell adnia írásbeli

döntését a sértett és a jogsértõ Szerzõdõ Feleknek, valamint a

Titkárságnak 60 napon belül a testület felállításától számítva

vagy más idõn belül, amelyre nézve a sértett és a jogsértõ

Szerzõdõ Fél megállapodik. A Titkárság a döntést a lehetõ

legrövidebb idõn belül a Charta Konferencia elé terjeszti, de

legkésõbb a döntés átvételét követõ Charta Konferencia

üléséig.

(e) A választottbíróság döntése véglegessé és

jogerõssé válik a Charta Konferencia számára való

elõterjesztés után 30 nappal és az ennek alapján lehetõvé tett

felfüggesztési szintet a sértett Szerzõdõ Fél olymódon

foganatosíthatja, amelyet az adott Szerzõdõ Fél a körülémények

között egyenértékûnek tekint, hacsak a 30 napos idõtartam

lejárta elõtt a Charta Konferencia másként nem dönt.

(f) A kötelezettségek felfüggesztése során a

jogsértõ Szerzõdõ Féllel szemben, a sértett Szerzõdõ Félnek

minden erõfeszítést meg kell tennie, hogy ne érintse

hátrányosan más Szerzõdõ Fél kereskedelmét.

(7) Az egyes Szerzõdõ Felek két személyt jelölhetnek ki,

akik - olyan Szerzõdõ Felek esetében, amelyek szintén a GATT tagjai

és amennyiben szándékukban áll testületi tagokként szolgálni a

jelen Függelék alapján - állandó jelölésû testületi tagok a GATT

vita testületek céljaira nézve. A Charta Konferencia jóváhagyásával

a Fõtitkár is legfeljebb tíz személyt jelölhet, akik szívesen

szolgálnak testületi tagokként a viták megoldása során a (2)-(4)

bekezdéseknek megfelelõen. A Charta Konferencia emellett úgy

dönthet, hogy ugyanerre a célra legfeljebb 20 személyt jelöl, akik

más nemzetközi szervek vitarendezési névsorán szerepelnek és akik

szívesen szolgálnak testületi tagokként. Az így kijelölt személyek

nevét kell felvenni a vitarendezési névsorra. Az egyes személyeket

szigorúan az objektivitás, a megbízhatóság és a megalapozott

megítélés alapján kell kijelölni és a lehetõ legnagyobb

gyakorlattal kell rendelkezniük a nemzetközi kereskedelem és az

energia kérdések területén, különösen ami a 29. cikk alapján

alkalmazandó rendelkezéseket illeti. A jelen Függelék alapján való

funkciók ellátása során, a jelöltek nem follyamodhatnak vagy

fogadhatnak el utasításokat egyik Szerzõdõ Féltõl sem. A kijelölés

öt évre szól, amely megújítható és addig, amíg utódjuk kijelölésre

nem kerül. A jelöltnek, akinek hivatali ideje lejárt, továbbra is

el kell látnia azokat a funkciókat, amelyekre a jelen Függelék

alapján az adott személyt kiválasztották. A jelölt elhalálozása,

lemondása vagy alkalmatlanná válása esetében az adott jelöltet

kiválasztó Szerzõdõ Félnek vagy a Fõtitkárnak áll jogában, hogy a

fennmaradó hivatali idõre egy másik személyt jelöljön ki. A

Fõtitkár általi kijelöléshez meg kell szerezni a Charta Konferencia

jóváhagyását is.

(8) A jelen Függelékbe foglalt rendelkezések ellenére, a

Szerzõdõ Feleket arra ösztönözzük, hogy a vita megoldási eljárás

során mindvégig konzultáljanak a vita rendezése érdekében.

(9) A Charta Konferencia más szerveket vagy fórumokat is

kijelölhet a jelen Függelékben a Titkárságra vagy a Fõtitkárra

delegált funkciók ellátására.

12. B FÜGGELÉK

A CHARTA KÖLTSÉGEK TELEPÍTÉSÉNEK SZABÁLYA

(A 37(3) cikknek megfelelõen)

(1) A Szerzõdõ Felek által fizetendõ hozzájárulást a

Titkárság állapítja meg évente az legfrissebb rendelkezésre álló az

Egyesült Nemzetek Szövetségének Rendszeres Költségvetési Felmérése

alapján elõírt százalékos hozzájárulásuk alapján (amelyet a nem

ENSZ tag Szerzõdõ Felek elméleti hozzájárulásairól szóló

információk egészítenek ki).

(2) A hozzájárulásokat szükség szerint ki kell igazítani

annak biztosítása érdekében, hogy a Szerzõdõ Felek teljes

hozzájárulása összesen 100 % legyen.

13. PA FÜGGELÉK

A 45(3)(b) CIKK IDEIGLENES ALKALMAZÁSI KÖTELEZETTSÉGÉT NEM ELFOGADÓ

ALÁÍRÓK JEGYZÉKE

(A 45(3)(b) cikknek megfelelõen)

1. A Cseh Köztársaság

2. Németország

3. Magyarország

4. Litvánia

5. Lengyelország

6. Szlovákia

14. T FÜGGELÉK

SZERZÕDÕ FELEK ÁTMENETI INTÉZKEDÉSEINEK JEGYZÉKE

(A 32(1) cikknek megfelelõen)

Átmeneti megállapodásokra jogosult Szerzõdõ Felek jegyzéke

Albánia Lettország

Örményország Litvánia

Azerbajdzsán Moldávia

Belorusszia Lengyelország

Bulgária Románia

Horvátország Orosz Föderáció

Cseh Köztársaság Szlovákia

Észtország Szlovénia

Grúzia Tadzsikisztán

Magyarország Türkmenisztán

Kazahsztán Ukrajna

Kirgizisztán Üzbegisztán

Rendelkezés Oldal Rendelkezés Oldal

6(2) cikk 36 10(7) cikk 55

6(5) cikk 43 14(1)(d) cikk 56

7(4) cikk 49 20(3) cikk 58

9(1) cikk 52 22(3) cikk 63

6(2) CIKK

"A Szerzõdõ Felek saját illetékességi területükön gondoskodnak

olyan törvények elfogadásáról és érvényesítésérõl, amelyek az

energiaszektorban végzett gazdasági tevékenységben szükségesek és

alkalmasak egyoldalú és összehangolt versenyellenes intézkedések

megakadályozására."

***

ORSZÁG: ALBÁNIA

SZEKTOR

Minden energia szektor.

KORMÁNYZATI SZINT

Országos.

LEÍRÁS

A verseny védelmében nincsen törvény Albániában. A

szénhidrogénekrõl szóló 1993. július 28. keltezésû 7746. sz. törvény és

az ásványi anyagokról szóló 1994. február 17. keltezésû törvény nem

tartalmaz ilyen rendelkezéseket. Nincsen energiáról szóló törvény

kidolgozás alatt. Ezt a törvényt várhatóan 1996. végéig terjesztik a

parlament elé. Albánia ezekbe a törvényekbe szándékozik belefoglalni a

versenyellenes magatartásról szóló rendelkezéseket.

MEGSZÜNTETÉS

1998. január 1.

ORSZÁG: ÖRMÉNYORSZÁG

SZEKTOR

Minden energia szektor.

KORMÁNYZATI SZINT

Országos.

LEÍRÁS

A legtöbb energia szektorban jelenleg állami monopólium létezik

Örményországban. Nincsen törvény a verseny védelmében, így

versenyszabályok még nem kerültek bevezetésre. Nincsen energiatörvény.

Az energiatörvényrõl szóló javaslatot 1994-ben tervezik a parlament elé

terjeszteni. A törvények várhatóan rendelkezéseket tartalmaznak a

versenyellenes magatartással kapcsolatosan, amelyeket harmonizálnak az

EK versenyszabályaival.

MEGSZÜNTETÉS

1997. december 31.

ORSZÁG: AZERBAJDZSÁN

SZEKTOR

Minden energia szektor.

KORMÁNYZATI SZINT

Országos.

LEÍRÁS

A monopóliumellenes jogalkotás kidolgozás alatt.

MEGSZÜNTETÉS

2000. január 1.

ORSZÁG: BELORUSSZIA

SZEKTOR

Minden energia szektor.

KORMÁNYZATI SZINT

Országos.

LEÍRÁS

A monopóliumelenes jogalkotás kidolgozás alatt.

MEGSZÜNTETÉS

2000. január 1.

ORSZÁG: GRÚZIA

SZEKTOR

Minden energia szektor.

KORMÁNYZATI SZINT

Országos.

LEÍRÁS

A demonopolizációról szóló törvény jelenleg kidolgozási

szakaszban van Grúziában és emiatt rendelkezik az állam ezidáig is

monopóliummal gyakorlatilag az összes energiaforrás és energia erõforrás

felett, amely korlátozza a verseny lehetõségét az energia és a

tüzelõanyagok területén.

MEGSZÜNTETÉS

1999. január 1.

ORSZÁG: KAZAHSZTÁN

SZEKTOR

Minden energia szektor.

KORMÁNYZATI SZINT

Országos.

LEÍRÁS

A verseny fejlesztésérõl és a monopolisztikus tevékenységek

korlátozásáról szóló törvényt (1991. június 11., 656. sz.) elfogadták,

de ez csak általános jellegû. Szükséges a jogalkotás továbbfejlesztése,

különösen a releváns módosítások vagy egy új törvény elfogadásával.

MEGSZÜNTETÉS

1998. január 1.

ORSZÁG: KIRGIZISZTÁN

SZEKTOR

Minden energia szektor

KORMÁNYZATI SZINT

Országos.

LEÍRÁS

A versenyellenes politikáról szóló törvényt már elfogadták.

Átmeneti idõszak szükséges ahhoz, hogy ezt a törvényt az energia

szektorhoz adaptálják, amelyet jelenleg az állam szabályoz szigorúan.

MEGSZÜNTETÉS

2001. július 1.

ORSZÁG: MOLDÁVIA

SZEKTOR

Minden energia szektor.

KORMÁNYZATI SZINT

Országos.

LEÍRÁS

Az 1992. január 29. keltezésû, a monopolisztikus tevékenységek

korlátozásáról és a verseny fejlesztésérõl szóló törvény szervezeti és

jogi alapot biztosít az olyan versenyfejlesztési intézkedések számára,

hogy megakadályozzák, korlátozzák és megszorítsák a monopolisztikus

tevékenységeket; a törvényt a piacgazdasági feltételek felé orientálták.

A törvény azonban nem rendelkezik a versenyellenes magatartás konkrét

mértékérõl az energia szektorban és nem fogja át teljesen a 6. cikk

rendelkezéseit.

1995-ben törvényjavaslatokat terjesztenek a parlament elé a

versenyrõl és a gazdaság demonopolizálásának állami programjáról. Az

energiáról szóló törvényjavaslatot szintén 1995-ben terjesztik a

parlament elé, amely átfogja a demonopolizáció és a versenyfejlesztés

kérdéseit az energia szektorban.

MEGSZÜNTETÉS

1998. január 1.

ORSZÁG: ROMÁNIA

SZEKTOR

Minden energia szektor.

KORMÁNYZATI SZINT

Országos.

LEÍRÁS

Versenyszabályokat még nem vezettek be Romániában. A verseny

védelmérõl szóló törvényjavaslatot már beterjesztették a parlament elé

Bs ezt várhatóan 1994. során elfogadják.

A törvényjavaslat rendelkezéseket tartalmaz a versenyellenes

magatartással kapcsolatosan, összhangban az EK versenyjogával.

MEGSZÜNTETÉS

1996. december 31.

ORSZÁG: OROSZ FÖDERÁCIÓ

SZEKTOR

Minden energia szektor

KORMÁNYZATI SZINT

Szövetségi.

LEÍRÁS

A monopóliumellenes jogalkotás átfogó kereteit már létrehozták

az Orosz Föderációban, de egyéb jogi és szervezeti intézkedéseket kell

elfogadni a monopolisztikus tevékenységek és a tisztességtelen verseny

korlátozására, megakadályozására vagy felszámolására, különösen az

energia szektorban.

MEGSZÜNTETÉS

2001. július 1.

ORSZÁG: SZLOVÉNIA

SZEKTOR

Minden energia szektor.

KORMÁNYZATI SZINT

Országos.

LEÍRÁS

Az 1993-ban elfogadott és a Hivatalos Közlöny 18/93. számában

publikált versenyvédelmi törvény általában foglalkozik a versenyellenes

magatartással. A hatályos törvény a versenyhatóságok létesítésének

feltételeirõl is rendelkezik. Jelenleg a fõ versenyhatóság a

Versenyvédelmi Hivatal a Gazdasági Kapcsolatok és Fejlesztések

Minisztériumában. Az energia szektor jelentõségére tekintettel külön

törvényt terveznek, és így a teljes jogkövetésig még idõre van szükség.

MEGSZÜNTETÉS

1998. január 1.

ORSZÁG: TADZSIKISZTÁN

SZEKTOR

Minden energia szektor.

KORMÁNYZATI SZINT

Országos.

LEÍRÁS

1993-ban elfogadták a demonopolizációról és a versenyrõl szóló

törvényt. Azonban a nehéz gazdasági helyzetnek tulajdoníthatóan a

törvény alkalmazását átmenetileg felfüggesztették.

MEGSZÜNTETÉS

1997. december 31.

ORSZÁG: TÜRKMENISZTÁN

SZEKTOR

Minden energia szektor.

KORMÁNYZATI SZINT

Országos.

LEÍRÁS

A türkmén elnök 1993. október 21. keltezésû, 1532. sz. irányelve

alapján felállították a Monopolisztikus Tevékenységeket Korlátozó

Bizottságot, amely jelenleg is mûködik, és amelynek a feladata a

vállalatok és más szervezetek megvédése a monopolisztikus

magatartásoktól és gyakorlatoktól, és hogy elõsegítse a piaci elvek

kialakulását a verseny és a vállalkozások fejlesztése alapján.

A jogalkotás és a szabályozás további olyan fejlesztésére van

szükség, amely szabályozná a vállallatok monopóliumellenes magatartását

a gazdasági tevékenységek tekintetében az energia szektorban.

MEGSZÜNTETÉS

2001. július 1.

ORSZÁG: ÜZBEGISZTÁN

SZEKTOR

Minden energia szektor.

KORMÁNYZATI SZINT

Országos.

LEÍRÁS

A monopolisztikus tevékenységek korlátozásáról törvényt fogadtak

el, amely 1992. júliusa óta hatályos. Azonban a törvény (ahogyan azt az

1. cikk 3. bekezdése meghatározza) nem terjed ki a vállalatok

tevékenységére az energia szektorban.

MEGSZÜNTETÉS

2001. július 1.

6(5) CIKK

"Amennyiben valamelyik Szerzõdõ Fél azon a véleményen van, hogy

egy másik Szerzõdõ Fél területén konkrét versenyellenes gyakorlatot

folytatnak és ez hátrányosan befolyásolja a bejelentõ Szerzõdõ Fél

fontos érdekeit, a Szerzõdõ Fél felhívhatja erre a másik Szerzõdõ Fél

figyelmét és kérheti, hogy a másik Szerzõdõ Fél versenyhivatala

megfelelõ jogérvényesítõ intézkedéseket kezdeményezzen. Az értesítõ

Szerzõdõ Félnek az értesítésben elegendõ információt kell közölnie

ahhoz, hogy a másik Szerzõdõ Fél ennek alapján azonosítani tudja az

értesítés tárgyát képezõ versenyellenes tevékenységet, valamint fel kell

ajánlania a másik Szerzõdõ Félnek a megfelelõ tájékoztatás és további

együttmûködés lehetõségét. A címzett Szerzõdõ Fél vagy annak illetékes

versenyhivatala konzultációkat folytathat a másik Szerzõdõ Féllel és

maradéktalanul figyelembe veheti a másik fél kérését annak eldöntésénél,

kezdeményezzen-e jogérvényesítõ intézkedéseket az értesítésben

meghatározott versenyellenes magatartás tárgyában. Az értesített

Szerzõdõ Fél tájékoztatja a másik Szerzõdõ Felet a saját vagy a

versenyhivatal döntésérõl, valamint - saját belátása szerint -

ismertetheti annak indokait is. Amennyiben jogérvényesítõ intézkedések

kezdeményezésére kerül sor, az értesített Szerzõdõ Fél tájékoztatja az

értesítõ Szerzõdõ Felet az intézkedések eredményérõl és - lehetõség

szerint - a közbensõ fontosabb fejleményekrõl."

***

ORSZÁG: ALBÁNIA

SZEKTOR

Minden energia szektor.

KORMÁNYZATI SZINT

Országos.

LEÍRÁS

Albániában nem hoztak létre intézményeket a versenyszabályok

érvényesítésére. Ezekrõl az intézményekrõl a versenyvédelemrõl szóló

törvény rendelkezik, amelynek véglegesítését 1996-ra tervezik.

MEGSZÜNTETÉS

1999. január 1.

ORSZÁG: ÖRMÉNYORSZÁG

SZEKTOR

Minden energia szektor.

KORMÁNYZATI SZINT

Országos.

LEÍRÁS

Még nem hoztak létre intézményeket a jelen bekezdés

rendelkezéseinek érvényesítésére.

Az energiáról és a versenyvédelemrõl szóló törvények

tartalmazzák majd a tervek szerint az ilyen intézmények létrehozására

irányuló rendelkezéseket.

MEGSZÜNTETÉS

1997. december 31.

ORSZÁG: AZERBAJDZSÁN

SZEKTOR

Minden energia szektor.

KORMÁNYZATI SZINT

Országos.

LEÍRÁS

Monopóliumellenes hatóságokat hoznak létre a monopóliumellenes

törvény elfogadása után.

MEGSZÜNTETÉS

2000. január 1.

ORSZÁG: BELORUSSZIA

SZEKTOR

Minden energia szektor.

KORMÁNYZATI SZINT

Országos.

LEÍRÁS

Monopóliumellenes hatóságokat hoznak létre a monopóliumellenes

tövrény elfogadása után.

MEGSZÜNTETÉS

2000. január 1.

ORSZÁG: GRÚZIA

SZEKTOR

Minden energia szektor.

KORMÁNYZATI SZINT

Országos.

LEÍRÁS

A demonoplizációról szóló törvények jelenleg kidolgozási

szakaszban vannak, és ezért nem hoztak létre még versenyhatóságokat.

MEGSZÜNTETÉS

1999. január 1.

ORSZÁG: KAZAHSZTÁN

SZEKTOR

Minden energia szektor.

KORMÁNYZATI SZINT

Országos.

LEÍRÁS

Monopóliumellenes Bizottságot már létrehozak, de ennek

tevékenységét javítani kell jogi és szervezeti szempontból egyaránt

annak érdekében, hogy hatékony mechanizmust dolgozzanak ki a

versenyellenes magatartással kapcsolatos panaszok kezelésére.

MEGSZÜNTETÉS

1998. január 1.

ORSZÁG: KIRGIZISZTÁN

SZEKTOR

Minden energia szektor.

KORMÁNYZATI SZINT

Országos.

LEÍRÁS

Nem található mechanizmus és vonatkozó jogszabály a

versenyellenes magatartás ellenõrzésére. Létre kell hozni az illetékes

monopóliumellenes hatóságokat.

MEGSZÜNTETÉS

2001. július 1.

ORSZÁG: MOLDÁVIA

SZEKTOR

Minden energia szektor.

KORMÁNYZATI SZINT

Országos.

LEÍRÁS

A Gazdasági Minisztérium felelõs a versenyellenes magatartás

ellenõrzéséért. A közigazgatási szabályok megszegésérõl szóló törvényen

megfelelõ módosításokat eszközöltek, amely bizonyos büntetéseket helyez

kilátásba a versenyszabályoknak a vállalati monopóliumok általi

megsértése esetében.

A kidolgozási szakaszban lévõ, a versenyrõl szóló

törvényjavaslat tartalmaz rendelkezéseket a versenyszabályok

érvényesítésére.

MEGSZÜNTETÉS

1998. január 1.

ORSZÁG: ROMÁNIA

SZEKTOR

Minden energia szektor.

KORMÁNYZATI SZINT

Országos.

LEÍRÁS

E bekezdés rendelkezéseinek érvényesítére nem hoztak létre

intézményeket. A versenyvédelemrõl szóló törvényjavaslat rendelkezik a

versenyszabályok érvényesítésével megbízott intézményekrõl, amely

törvény elfogadását 1994-re tervezik. A törvényjavaslat kilenc hónapos

érvényesítési idõt is elõír, a kihírdetés napjától számítva. A Románia

és az Európai Közösség között társulást létrehozó Európa Megállapodásnak

megfelelõen, Románia számára ötéves idõszakot biztosítottak a

versenyszabályok bevezetésére.

MEGSZÜNTETÉS

1998. január 1.

ORSZÁG: TADZSIKISZTÁN

SZEKTOR

Minden energia szektor.

KORMÁNYZATI SZINT

Országos.

LEÍRÁS

Elfogadták a demonopolizációról és a versenyrõl szóló

törvényeket, de kidolgozási szakaszban vannak az intézmények a

versenyszabályok érvényesítésére.

MEGSZÜNTETÉS

1997. december 31.

ORSZÁG: ÜZBEGISZTÁN

SZEKTOR

Minden energia szektor.

KORMÁNYZATI SZINT

Országos.

LEÍRÁS

A monopolisztikus tevékenységek korlátozásáról szóló törvényt

elfogadták és 1992. júliusa óta hatályos. A törvény azonban (ahogyan ezt

az 1. cikk, 3. bekezdése megállapítja) nem terjed ki a vállalatok

tevékenységére az energia szektorban.

MEGSZÜNTETÉS

2001. július 1.

7(4) CIKK

"Abban az esetben, ha az energiaipari anyagok és termékek

szállítása enrgiaszállítási létesítmények igénybevételével, kereskedelmi

feltételekkel nem oldható meg, a Szerzõdõ Felek nem gördítenek akadályt

új kapacitások létesítése elé, hacsak az (1) paragrafusnak megfelelõ

alkalmazandó jogszabályok ettõl eltérõ módon nem rendelkeznek."

***

ORSZÁG: AZERBAJDZSÁN

SZEKTOR

Minden energia szektor.

KORMÁNYZATI SZINT

Országos.

LEÍRÁS

Számos jogszabályt kell elfogadni az energiával kapcsolatosan,

beleérve a tranzitot szabályozó engedélyezõ eljárásokat is. Az átmeneti

idõszak alatt tervezik az áramvezetékek építését és korszerûsítését,

valamint kapacitások létrehozását a mûszaki szintnek az általános

követelményeknek való megfeleltetése érdekében, és hogy igazodjanak a

piacgazdaság feltételeihez.

MEGSZÜNTETÉS

1999. december 31.

ORSZÁG: BELORUSSZIA

SZEKTOR

Minden energia szektor.

KORMÁNYZATI SZINT

Országos.

LEÍRÁS

Jelenleg dolgozzák ki az energiáról, a földrõl és az egyéb

témákról szóló törvényeket, és ezek elfogadásáig bizonytalanság övezi az

új szállítási kapacitások létesítésének feltételeit.

MEGSZÜNTETÉS

1998. december 31.

ORSZÁG: BULGÁRIA

SZEKTOR

Minden energia szektor.

KORMÁNYZATI SZINT

Országos.

LEÍRÁS

Bulgária nem rendelkezik az energiaipari anyagok és termékek

tranzitját szabályozó törvénnyel. Az energia szektorban átfogó

szerkezetátalakítás megy végbe, beleértve az intézményi, a jogi és a

szabályozási keretek fejlesztését is.

MEGSZÜNTETÉS

7 éves átmeneti idõszak szükséges ahhoz, hogy az energiaipari

anyagok és termékek tranzitjával kapcsolatos jogalkotás teljes mértékben

megfeleljen ennek a rendelkezésnek.

2001. július 1.

ORSZÁG: GRÚZIA

SZEKTOR

Minden energia szektor.

KORMÁNYZATI SZINT

Országos.

LEÍRÁS

A kérdésben számos jogszabályt kell kidolgozni. Jelenleg

lényegesen eltérõ feltételek állnak fenn a különbözõ energiaforrások

szállítására és tranzitjára (villamosáram, földgáz, olajtermékek, szén).

MEGSZÜNTETÉS

1999. január 1.

ORSZÁG: MAGYARORSZÁG

SZEKTOR

Villamosipar.

KORMÁNYZATI SZINT

Országos.

LEÍRÁS

A hatályos jogszabályok szerint a magasfeszültségû vezetékek

létesítése és üzemeltetése állami monopólium. Jelenleg dolgozzák ki az

új jogi és szabályozási kereteket a magasfeszültségû vezetékek

létesítésére, üzemeltetésére és tulajdonjogára. Az Ipari és Kereskedelmi

Minisztérium már elõterjesztette az új villamosáram törvényt, amely

hatással lesz a polgári törvénykönyvre és a koncessziós törvényre is. Az

új villamosságáram törvény és a végrehajtó rendeletek hatálybalépése

után lehet számítani a rendekezés betartására.

MEGSZÜNTETÉS

1996. december 31.

ORSZÁG: LENGYELORSZÁG

SZEKTOR

Minden energia szektor.

KORMÁNYZATI SZINT

Országos.

LEÍRÁS

A koordináció végsõ szakaszában lévõ lengyel energia törvény

olyan új jogi szabályozások kialakításáról rendelkezik, amelyek

hasonlatosak a szabad piacgazdaságok által alkalmazottakhoz

(energiahordozók létrehozásának, vezetésének, elosztásának és

kereskedelmének engedélyezése). A parlament általi elfogadásig az ezen

bekezdés alapján való kötelezettségek átmeneti felfüggesztése szükséges.

MEGSZÜNTETÉS

1995. december 31.

9(1) CIKK

"A Szerzõdõ Felek elismerik a nyitott tõkepiacok jelentõségét az

energiaipari anyagok és termékek kereskedelmének finanszírozásához

szükséges tõkeáramlás ösztönzésében, az energiaszektorban folyó

gazdasági tevékenységgel kapcsolatban más országokban, különösen a

piacgazdaság felé tartó gazdaságokban eszközölt beruházások

támogatásában. Ezért minden Szerzõdõ Fél az energiaipari anyagok és

termékek kereskedelmének finanszírozása és az energiaszektorban folyó

gazdasági tevékenységgel kapcsolatban más országokban eszközölt

beruházások terén olyan feltételeket biztosít más Szerzõdõ Felek

vállalatai és állampolgárai számára, amelyek nem kedvezõtlenebbek saját

befektetõivel, más Szerzõdõ Felek vagy egy harmadik fél befektetõ

vállalataival és állampolgáraival szemben hasonló körülmények között

alkalmazott bánásmódnál."

***

ORSZÁG: AZERBAJDZSÁN

SZEKTOR

Minden energia szektor.

KORMÁNYZATI SZINT

Országos

LEÍRÁS

A vonatkozó jogalkotás kidolgozási szakaszban van.

MEGSZÜNTETÉS

2000. január 1.

ORSZÁG: BELORUSSZIA

SZEKTOR

Minden energia szektor.

KORMÁNYZATI SZINT

Országos.

LEÍRÁS

A vonatkozó jogalkotás kidolgozási szakaszban van.

MEGSZÜNTETÉS

2000. január 1.

ORSZÁG: GRÚZIA

SZEKTOR

Minden energia szektor.

KORMÁNYZATI SZINT

Országos.

LEÍRÁS

A vonatkozó jogalkotás a kidolgozási szakaszban van.

MEGSZÜNTETÉS

1997. január 1.

ORSZÁG: KAZAHSZTÁN

SZEKTOR

Minden energia szektor.

KORMÁNYZATI SZINT

Országos.

LEÍRÁS

A külföldi beruházásokról szóló törvényjavaslat az engedélyezési

jóváhagyás szakaszában van, azzal a céllal, hogy a parlament 1994. õszén

elfogadja.

MEGSZÜNTETÉS

2001. július 1.

ORSZÁG: KIRGIZISZTÁN

SZEKTOR

Minden energia szektor.

KORMÁNYZATI SZINT

Országos.

LEÍRÁS

A vonatkozó jogalkotást jelenleg dolgozzák ki.

MEGSZÜNTETÉS

2001. július 1.

10(7) CIKK - SPECIÁLIS INTÉZKEDÉSEK

"Minden Szerzõdõ Fél kötelezettséget vállal arra, hogy egy másik

Szerzõdõ Fél által az elsõ Szerzõdõ Fél területén megvalósított

befektetések, valamint az ilyen befektetésekhez kapcsolódó tevékenységek

- menedzsment, karbantartás, üzemeltetés, jogérvényesítés és értékesítés

- vonatkozásában saját befektetõi, más Szerzõdõ Felek befektetõi és

harmadik országok befektetõi által eszközölt befektetésekkel, valamint

kapcsolódó tevékenységekkel - menedzsment, karbantartás, üzemeltetés,

jogérvényesítés vagy értékesítés - szemben alkalmazottal legalább azonos

elbánást alkalmazza."

***

ORSZÁG: BULGÁRIA

SZEKTOR

Minden energia szektor.

KORMÁNYZATI SZINT

Országos.

LEÍRÁS

Külföldi személyek nem szerezhetnek földtulajdonjogot. A több,

mint ötven százalékos külföldi érdekeltséggel rendelkezõ vállalat sem

szerezhet tulajdonjogot mezõgazdasági földterület felett.

Külföldiek és külföldi jogi személyek nem szerezhetnek

földtulajdonjogot, csak törvényes öröklés útján. Ebben az esetben át

kell azt adniuk.

Külföldi személy megszerezheti épületek tulajdonjogát, de a

földtulajdonjog nélkül.

A külföldi személyeknek vagy a többségi külföldi részesedésû

vállallatoknak engedélyt kell szerezniük az alábbi tevékenységek végzése

elõtt:

- természetes erõforrások feltárása, kinyerése és kiaknázása

tengerbõl, kontinentális talapzatból vagy kizárólagos gazdasági

övezetbõl;

- ingatlanok megszerzése a minisztertanács által kijelölt

földrajzi régiókban;

- Az engedélyeket a minisztertanács vagy az általa

felhatalmazott szerv adja ki.

MEGSZÜNTETÉS

2001. július 1.

14(1)(d) CIKK

"Minden Szerzõdõ Fél bármely másik Szerzõdõ Fél befektetõi által

az elõbbi Szerzõdõ Fél területén eszközölt befektetések vonatkozásában

garantálja a nevezett befektetésekkel kapcsolatos bejövõ és kimenõ

pénzátutalások szabadságát. Az ilyen átutalásokba beletartoznak többek

között az alábbiak:

a befektetéssel kapcsolatban alkalmazott külföldi személyzet el

nem költött kersete és egyéb illetménye;"

ORSZÁG: BULGÁRIA

SZEKTOR

Minden energia szektor.

KORMÁNYZATI SZINT

Országos.

LEÍRÁS

A több, mint 50 %-os külföldi részesedésû vállalatok, vagy

egyéni kereskedõként, külföldi vállalat fiókjaként vagy képviseleteként

Bulgáriában bejegyzett külföldi személy által alkalmazott külföldi

állampolgárok, akik fizetésüket bolgár levában kapják, fizetésük 70 %-ig

külföldi fizetõeszközt vásárolhatnak, beleértve a társadalombiztosítási

kifizetéseket is.

MEGSZÜNTETÉS

2001. július 1.

ORSZÁG: MAGYARORSZÁG

SZEKTOR

Minden energia szektor.

KORMÁNYZATI SZINT

Országos.

LEÍRÁS

A magyarországi külföldi befektetésekrõl szóló törvény 33.

cikkének megfelelõen a külföldi felsõ vezetõk, ügyvezetõ igazgatók, a

felügyelõbizottság tagjai és a külföldi alkalmazottak a munkaadó

vállalattól származó adózás utáni jövedelmük legfeljebb 50 %-át

átutalhatják a vállalat bankján keresztül.

MEGSZÜNTETÉS

E korlátozás kivonása attól az elõrehaladástól függ, amelyet

Magyarország megtesz a külföldi fizetõeszközök liberalizációs programja

végrehajtása során, amelynek végsõ célja a forint konvertibilitása. Ez a

korlátozás nem állít fel akadályokat a külföldi befektetõk számára. A

kivonást a 32. cikk kikötéseire alapozzák.

2001. július 1.

20(3) CIKK

"Minden Szerzõdõ Fél kijelöl egy vagy több olyan tájékoztató

központot, ahol érdeklõdni lehet a fentemlített törvényekrõl,

jogszabályokról, döntésekrõl és hatósági rendszabályokról, és

haladéktalanul közlik az ilyen központok címét a Titkársággal, ahol ezek

az adatok beszerezhetõk."

***

ORSZÁG: ÖRMÉNYORSZÁG

SZEKTOR

Minden energia szektor.

KORMÁNYZATI SZINT

Országos.

LEÍRÁS

Örményországban egyelõre nincsen olyan hivatalos tájékozódási

központ, ahová a vonatkozó jogszabályokkal és egyéb szabályozásokkal

kapcsolatos kéréseket címezni lehet. Még információs központ sincsen.

1994-1995. körül tervezik az ilyen központ létrehozását. Technikai

támogatás szükséges.

MEGSZÜNTETÉS

1996. december 31.

ORSZÁG: AZERBAJDZSÁN

SZEKTOR

Minden energia szektor.

KORMÁNYZATI SZINT

Országos.

LEÍRÁS

Nem létezik olyan hivatalos tájékozódási központ, ahová a

vonatkozó jogszabályokkal és szabályozásokkal kapcsolatos kéréseket

címezni lehet. Jelenleg az ilyen információk a különbözõ szervezeteknél

koncentrálódnak.

MEGSZÜNTETÉS

1997. december 31.

ORSZÁG: BELORUSSZIA

SZEKTOR

Minden energia szektor.

KORMÁNYZATI SZINT

Országos.

LEÍRÁS

Nem létezik olyan hivatalos tájékozódási iroda, amely

információkat nyújthat a jogszabályokkal, szabályozásokkal, bírósági

döntésekkel és hatósági rendszabályokkal kapcsolatosan. Ami a bírósági

döntéseket és ahatósági rendszabályokat illeti, azokat nem publikálják.

MEGSZÜNTETÉS

1998. dcember 31.

ORSZÁG: KAZAHSZTÁN

SZEKTOR

Minden energia szektor.

KORMÁNYZATI SZINT

Országos.

LEÍRÁS

A tájékozódási központok létrehozása már megindult. Ami a

bírósági döntéseket és a hatósági rendszabályokat illeti, ezeket nem

publikálják (néhány legfelsõbb bírósági döntés kivételével), mert nem

tekintik joforrásnak. A jelenlegi gyakorlat megváltoztatásához hosszú

átmeneti idõszakra van szükség.

MEGSZÜNTETÉS

2001. július 1.

ORSZÁG: MOLDÁVIA

SZEKTOR

Minden energia szektor.

KORMÁNYZATI SZINT

Országos.

LEÍRÁS

Tájékozódási központokat kell felállítani.

MEGSZÜNTETÉS

1995. december 31.

ORSZÁG: OROSZ FÖDERÁCIÓ

SZEKTOR

Minden energia szektor.

KORMÁNYZATI SZINT

A föderáció és az azt alkotó köztársaságok.

LEÍRÁS

Jelenleg nem létezik olyan hivatalos tájékozódási központ, ahová

a vonatkozó jogszabályokkal és az egyéb szabályozó aktusokkal

kapcsolatos kéréseket címezni lehet. Ami a bírósági döntéseket és a

hatósági rendszabályokat illeti, ezeket nem tekintik jogforrásnak.

MEGSZÜNTETÉS

2000. december 31.

ORSZÁG: SZLOVÉNIA

SZEKTOR

Minden energia szektor.

KORMÁNYZATI SZINT

Országos.

LEÍRÁS

Szlovéniában nincsen olyan hivatalos tájékozódási központ, ahová

a vonatkozó jogszabályokkal és egyéb szabályozó aktusokkal kapcsolatos

kéréseket címezni lehet. Az információk a különbözõ minisztériumokban

állnak rendelkezésre. A külföldi befektetésekrõl szóló, kidolgozás alatt

álló törvény tervezi az ilyen tájékozódási központ felállítását.

MEGSZÜNTETÉS

1998. január 1.

ORSZÁG: TADZSIKISZTÁN

SZEKTOR

Minden energia szektor.

KORMÁNYZATI SZINT

Országos.

LEÍRÁS

Nem található olyan tájékozódási központ, ahová a vonatkozó

jogszabályokkal és egyéb szabályozásokkal kapcsolatos kéréseket címezni

lehet. Ez csak finanszírozás kérdése.

MEGSZÜNTETÉS

1997. december 31.

ORSZÁG: UKRAJNA

SZEKTOR

Minden energia szektor.

KORMÁNYZATI SZINT

Országos.

LEÍRÁS

Szükséges a jogszabályok áttekinthetõségének javítása, hogy

elérjék a nemzetközi gyakorlat szintjét. Olyan tájékozódási központokat

kell felállítani, amelyek információkat nyújtanak a jogszabályokkal,

szabályozásokkal, bírósági döntésekkel és hatósági rendszabályokkal,

valamint az általános alkalmazású elõírásokkal kapcsolatosan.

MEGSZÜNTETÉS

1998. január 1.

22(3) CIKK

"Minden Szerzõdõ Fél gondoskodni fog arról, hogy az általa

alapított vagy mûködtetett és szabályozó, hatósági vagy egyéb

kormányzati jogkörrel felruházott állami intézmény a Szerzõdõ Félnek a

jelen Egyezményben vállalt kötelezettségeivel összhangban lássa el

feladatát."

***

ORSZÁG: A CSEH KÖZTÁRSASÁG

SZEKTOR

Urán és nukleáris iparágak.

KORMÁNYZATI SZINT

Országos.

LEÍRÁS

Annak érdekében, hogy kitermeljék az Állami Anyagkészletek

Felügyelete alá tartozó uránérc telepeket, az uránérc és koncentrátumok

semmilyen importját nem engedélyezik, beleértve a nem cseh eredetû uránt

tartalmazó urántartalmú tüzelõanyag tételeket is.

MEGSZÜNTETÉS

2001. július 1.

2. MELLÉKLET

DÖNTÉSEK AZ ENERGIA CHARTA EGYEZMÉNY TEKINTETÉBEN

DÖNTÉSEK AZ ENERGIA CHARTA EGYEZMÉNY TEKINTETÉBEN

Az Európai Energia Charta Konferencia az alábbi döntéseket

fogadta el:

1. Az Egyezményre, mint egészre tekintettel

Abban az esetben, ha összeütközés merül fel az 1920.

február 9. keltezésû, a Spitzbergákról szóló egyezmény (a Svalbard

Egyezmény) és az Energia Charta Egyezmény között, akkor a

Spitzbergákról szóló egyezmény az irányadó az összeütközés

mértékéig, jogfenntartással a Szerzõdõ Felek pozíciójára a Svalbard

Egyezmény tekintetében. Abban az esetben, amikor az összeütközés

vagy vita atekintetben merül fel, hogy fennáll-e ilyen

összeütközés, illetve milyen mértékben, az Energia Charta Egyezmény

16. Cikke és az V. Rész nem alkalmazandó.

2. A 10(7) Cikkre tekintettel

Az Orosz Föderáció kérheti, hogy a külföldi részesedéssel

rendelkezõ vállalatok törvényes jóváhagyást szerezzenek a föderáció

tulajdonában álló ingatlanok bérléséhez, amennyiben az Orosz

Föderáció biztosítja, hogy ezt az eljárást kivétel nélkül olymódon

alkalmazzák, hogy nem tesznek megkülönböztetést a többi Szerzõdõ

Fél befektetõi által eszközölt befektetései között.

3. A 14. Cikkre tekintettel

(1) A "szabad átutalás" kifejezés a 14(1) Cikkben

nem zárja ki a Szerzõdõ Felet (a továbbiakban Korlátozó Fél)

az alól, hogy megszorításokat alkalmazzon a tõkének saját

befektetõi általi mozgása tekintetében, amennyiben:

(a) az ilyen megszorítások nem korlátozzák a

többi Szerzõdõ Fél befektetõi számára a 14(1) Cikk

alapján nyújtott jogokat befektetéseikre nézve;

(b) az ilyen korlátozások nem érintik a folyó

tranzakciókat; és

(c) a Szerzõdõ fél biztosítja, hogy területén

az összes többi Szerzõdõ Fél befektetõi által eszközölt

befektetéseket - az átutalásokra tekintettel - legalább

olyan kedvezményes elbánásban részesítik, mint bármilyen

más Szerzõdõ Fél vagy harmadik állam befektetõi által

eszközölt befektetéseket, bármelyik is legyen a

kedvezõbb.

(2) A jelen Döntést az Egyezmény hatálybalépése után

öt évvel, de legkésõbb a 32(3) Cikkben tervezett idõpontban a

Charta Konferencia megvizsgálja.

(3) A Szerzõdõ Fél nem alkalmazhat ilyen

megszorításokat, hacsak nem olyan Szerzõdõ Fél, amely a volt

Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége olyan tagállama,

amely írásban legkésõbb 1995. július 1-jéig értesíti az

ideiglenes Titkárságot arról, hogy a megszorítások

alkalmazására való alkalmasságot választja a jelen Döntésnek

megfelelõen.

(4) A kétségek elkerülése érdekében a jelen

Döntésben a 16. Cikket illetõen semmi sem csorbítja a

Szerzõdõ Félnek, befektetõinek vagy az általuk eszközölt

befektetéseknek a jelen okmány alapján való jogait vagy a

Szerzõdõ Fél kötelezettségeit.

(5) A jelen Döntés céljaira nézve:

A "folyó tranzakciók" árucikkek, szolgáltatások vagy

személyek mozgásával kapcsolatos olyan kifizetések, amelyeket

a rendes nemzetközi gyakorlatnak megfelelõen eszközölnek, és

amelyek nem tartalmaznak olyan megállapodásokat, amelyek

alapvetõen a folyó kifizetések és a tõke tranzakciók

kombinációjának minõsülnek, mint például a kifizetések

elhalasztása vagy az elõlegek, amely a Korlátozó Fél vonatkozó

jogszabályainak kijátszását jelenti az adott területen.

4. A 14(2) Cikkre tekintettel

Jogfenntartással a 14. Cikk elõírásaira és egyéb nemzetközi

kötelezettségeire, Románia nemzeti fizetõeszközének teljes

konvertibilitásáig megfelelõ lépéseket tesz a befektetési hozamok

átutalásával kapcsolatos eljárások hatékonyságának javítása

érdekében, és minden esetben szabadon átutalható fizetõeszközben,

megszorítások nélkül és legfeljebb hat hónapos késedelemmel

garantálja az ilyen átutalásokat. Románia biztosítja, hogy az

átutalásokat illetõen területén az összes többi Szerzõdõ Fél

befektetõi által eszközölt befektetéseket legalább olyan

kedvezményes elbánásban részesítik, mint bármilyen más Szerzõdõ Fél

vagy harmadik állam befektetõi által eszközölt befektetéseket,

bármelyik is legyen a kedvezõbb.

5. A 24(4) és 25. Cikkekre tekintettel

EIA aláíró felének vagy szabadkereskedelmi térség vagy

vámunió tagjának nem minõsülõ Szerzõdõ Félnek az 1(7)(a)(iii)

Cikkben hivatkozott befektetõi által eszközölt befektetések az

adott EIA, szabadkereskedelmi térség vagy vámunió szerinti

elbánásra jogosultak, amennyiben a befektetés:

(a) bejegyzett irodával, fõ ügyviteli vagy fõ

telephellyel rendelkezik az adott EIA aláíró felének vagy az

adott szabadkereskedelmi térség vagy vámunió területén; vagy

(b) abban az esetben, ha az adott területen csak

bejegyzett irodával rendelkezik, tényleges és folyamatos

kapcsolatban áll az adott EIA egyik aláíró felének vagy az

adott szabadkereskedelmi térség vagy vámunió egyik tagjának

gazdaságával.

3. MELLÉKLET

AZ ENERGIAHATÉKONYSÁGRÓL ÉS A KAPCSOLÓDÓ KÖRNYEZETI VONATKOZÁSOKRÓL

SZÓLÓ

ENERGIA CHARTA JEGYZÕKÖNYV

1994. december 17.

AZ ENERGIAHATÉKONYSÁGRÓL ÉS A KAPCSOLÓDÓ KÖRNYEZETI VONATKOZÁSOKRÓL

SZÓLÓ ENERGIA CHARTA JEGYZÕKÖNYV

PREAMBULUM

A jelen Jegyzõkönyv SZERZÕDÕ FELEI,

Tekintettel a Hágában, 1991. december 17-én aláírt, az Európai

Energia Charta tárgyában tartott Hágai Konferencia Záródokumentumára; és

különösen tekintettel az abban foglalt nyilatkozatokra és arra, hogy

együttmûködésre van szükség az energiahatékonyság és az ahhoz kapcsolódó

környezetvédelem területén.

Tekintettel továbbá az 1994. december 17-tõl 1996. június 16-ig

aláírásra megnyitott Energia Charta Egyezményre.

Ismerve a nemzetközi szervezetek és fórumok által vállalt munkát

az energiahatékonyság és az energiaciklus környezeti vonatkozásai

területén.

Tudatában annak, hogy a szállítási biztonság javul, valamint a

költségigényes energiahatékonysági intézkedések végrehajtásából származó

jelentõs gazdasági és környezeti haszon származik; és tudatában annak,

hogy fontos a gazdaságok szerkezetátalakítása és az életszínvonal

javítása.

Felismerve, hogy az energiahatékonyság javulása csökkenti az

energiaciklus negatív környezeti következményeit, beleértve a globális

felmelegedést és az elsavanyosodást.

Meggyõzõdve arról, hogy az energiaáraknak a lehetõség szerint a

szabadversenyes piacot kell tükrözniük, biztosítva a piacorientált

árképzést, beleértve a környezeti költségek és hasznok teljesebb

tükrözõdését,

és felismerve, hogy az ilyen jellegû árképzés alapvetõen szükséges

az elõrehaladáshoz az energiahatékonyság és az ehhez kapcsolódó

környezetvédelem területén.

Nagyra értékelve a magánszektor - beleértve a kis- és

középvállalatok - alapvetõ szerepét az energiahatékonysági intézkedések

támogatása és végrehajtása során, és azzal a szándékkal, hogy elõnyös

intézményi keretet biztosítsanak a gazdaságilag megvalósítható beruházás

számára az energiahatékonyság területén.

Felismerve, hogy az együttmûködés kereskedelmi formáit esetleg

kormányközi együttmûködéssel kell kiegészíteni, különösen az

energiapolitika megfogalmazása és elemzése területén, valamint egyéb

olyan területeken, amelyek alapvetõek az energiahatékonyság fokozása

tekintetében, de magánjellegû finanszírozásra nem alkalmasak.

Attól az óhajtól vezérelve, hogy együttmûködõ és koordinált

tevékenységet végezzenek az energiahatékonyság és a kapcsolódó

környezetvédelem területén, és hogy olyan Jegyzõkönyvet fogadjanak el,

amely biztosítja a lehetõ leggazdaságosabb és leghatékonyabb

energiafelhasználás kereteit.

A KÖVETKEZÕKBEN ÁLLAPODTAK MEG:

I. RÉSZ

BEVEZETÉS

1. CIKK

A JEGYZÕKÖNYV HATÁLYA ÉS CÉLKITÛZÉSEI

(1) A jelen Jegyzõkönyv politikai elveket állapít meg az

energiahatékonyság, mint jelentõs energiaforrás elõsegítése és

következésképpen az energiarendszerek káros környezeti hatásainak

csökkentése tekintetében. Iránymutatásul szolgál továbbá az

energiahatékonysági programok kidolgozása számára, jelzi az

együttmûködés területeit és biztosítja az együttmûködõ és

koordinált tevékenység kereteit. E tevékenység magában foglalhatja

az energia feltárását, kitermelését, elõállítását, átalakítását,

tárolását, szállítását, elosztását és fogyasztását, és bármely

gazdasági szektorra vonatkozhat.

(2) A jelen Jegyzõkönyv célkitûzései a következõk:

(a) a fenntartható fejlõdésnek megfelelõ

energiahatékonysági politikák elõsegítése;

(b) olyan keretfeltételek kialakítása, amelyek a

gyártókat és a fogyasztókat a lehetõ leggazdaságosabb,

leghatékonyabb és környezetileg legmegbízhatóbb

energiafelhasználásra ösztönzik, különösen a hatékony

energiapiacok megszervezésén, valamint a környezeti költségek

és hasznok teljesebb tükrözésén keresztül; és

(c) az együttmûködés erõsítése az energiahatékonyság

területén.

2. CIKK

MEGHATÁROZÁSOK

Ahogyan a jelen Jegyzõkönyvben alkalmazásra kerül:

(1) "Charta" - az Európai Energia Chartáról rendezett

Hágai Konferencia záróokmányaként 1991. december 17-én Hágában

aláírt Európai Energia Charta; a Záróokmány aláírását a Charta

aláírásának kell tekinteni.

(2) "Szerzõdõ Fél" - egy állam vagy regionális gazdasági

integrációs szervezet, amely jelen Egyezményt magára nézve

kötelezõnek ismerte el, és amely számára az Egyezmény hatályos.

(3) "Regionális gazdasági integrációs szervezet" -

államok által létrehozott szervezet, amelyre az államok bizonyos, és

részben a jelen Egyezményben is szabályozott ügyekre vonatkozó

hatásköröket átruháztak, beleértve a kötelezõ erejû döntések

meghozatalára feljogosító hatáskört azon bizonyos ügyek

vonatkozásában.

(4) "Energiaciklus" jelenti a teljes energialáncot,

beleértve a kutatáshoz, feltáráshoz, a kitermeléshez, az energia

átalakításához, tárolásához, szállításához, az energia különbözõ

formában történõ elosztásához és fogyasztásához, továbbá hulladék

feldolgozásához és megsemmisítéséhez fûzõdõ tevékenységeket,

valamint a káros környezeti hatások csökkentése céljából a

leépítéshez, a leállításhoz vagy megszüntetéshez kapcsolódó

tevékenységeket.

(5) "Költséghatékony" jelenti egy meghatározott cél

elérését a lehetõ legkisebb költséggel, vagy a legnagyobb haszon

elérését egy adott költséggel.

(6) "Energiagazdálkodás hatékonyságának javítása" jelenti

az azonos egységnyi termék és szolgáltatás kibocsátását (output) a

kibocsátás minõségének vagy hatékonyságának csökkentése nélkül, az

adott kibocsátáshoz szükséges energia mennyiségének csökkentésével.

(7) "Környezeti hatás" jelenti egy adott tevékenységnek a

környezetre, beleértve az emberek egészségére és biztonságára, a

növény- és állatvilágra, a talajra, a levegõre, a vizekre, az

idõjárásra, a tájra, a történelmi emlékekre vagy egyéb

építményekre, illetve ezen tényezõk együttesére gyakorolt hatását;

ide tartoznak továbbá a fenti tényezõk változásából eredõen a

kulturális örökségre vagy a társadalmi-gazdasági

feltételrendszerre gyakorolt hatások is.

II. RÉSZ

POLITIKAI ELVEK

3. CIKK

ALAPELVEK

A Szerzõdõ Feleket az alábbi elvek vezérlik:

(1) A Szerzõdõ Felek együttmûködnek, és adott esetben

segítséget nyújtanak egymásnak az energiahatékonysági politikák,

jogszabályok és szabályozások kidolgozása során.

(2) A Szerzõdõ Felek olyan energiahatékonysági

politikákat, valamint megfelelõ jogi és szabályozási kereteket

dolgoznak ki, amelyek

- többek között - elõsegítik az alábbiakat:

(a) a piaci mechanizmusok hatékony mûködése,

beleértve a piacorientált árképzést, valamint a környezeti

költségek és hasznok teljesebb tükrözését;

(b) az energiahatékonyság akadályainak csökkentése,

ílymódon ösztönözve a beruházásokat;

(c) az energiahatékonysági ösztönzõk

finanszírozásának mechanizmusai;

(d) oktatás és tudatformálás;

(e) technológiák terjesztése és átadása;

(f) a jogi és szabályozási keretek

áttekinthetõsége.

(3) A Szerzõdõ Felek az energiahatékonyság általi teljes

haszon elérésére törekednek az egész energiacikluson keresztül.

Ennek érdekében legjobb tudásuknak megfelelõen a

költséghatékonyságra és a gazdaságosságra alapozott

energiahatékonysági politikákat és együttmûködõ vagy koordinált

tevékenységeket dolgoznak ki és hajtanak végre, a környezeti

vonatkozások kellõ figyelembevételével.

(4) Az energiahatékonysági politikák magukban foglalják

mind a korábbi gyakorlatok kiigazítására irányuló rövidtávú

intézkedéseket, mind pedig az energiahatékonyság javítására

irányuló hosszú távú intézkedéseket az egész energiacikluson

keresztül.

(5) A jelen Jegyzõkönyv célkitûzéseinek megvalósítására

irányuló együttmûködés során a Szerzõdõ Felek figyelembe veszik a

káros hatások és a költségcsökkentések közötti eltéréseket a

Szerzõdõ Felek körében.

(6) A Szerzõdõ Felek elismerik a magánszektor alapvetõ

szerepét. Bátorítják az energiaszolgáltató vállalatok, a hatósági

és szakmai intézmény tevékenységét, az ipar és a közigazgatás

közötti szoros együttmûködést.

(7) Az együttmûködõ és koordinált tevékenység során

figyelembe veszik a környezet védelmének és javításának céljából a

Szerzõdõ Felek által kötött nemzetközi megállapodásokban

elfogadásra került vonatkozó elveket.

(8) A Szerzõdõ Felek teljes mértékben felhasználják a

mértékadó nemzetközi vagy egyéb szervezetek munkáját és

szaktudását, és ügyelnek az ismétlõdés elkerülésére.

4. CIKK

HATÁSKÖRMEGOSZTÁS ÉS EGYÜTTMÛKÖDÉS

Az egyes Szerzõdõ Felek annak biztosítására törekednek annak

biztosítására, hogy az energiahatékonysági politikákat az összes felelõs

hatósági intézményeik körében koordinálják.

5. CIKK

STRATÉGIÁK ÉS POLITIKAI CÉLOK

A Szerzõdõ Felek stratégiákat és politikai célokat fogalmaznak

meg az energiahatékonyság javítása, és ezáltal az energiaciklus

környezeti hatásainak saját adott energiafeltételeiknek megfelelõ

csökkentése érdekében. Ezek a stratégiák és politikai célok minden

érintett fél számára áttekinthetõk.

6. CIKK

FINANSZÍROZÁS ÉS PÉNZÜGYI ÖSZTÖNZÕK

(1) A Szerzõdõ Felek bátorítják az energiahatékonyság és

az energiavonatkozású környezetvédelmi beruházások finanszírozására

irányuló olyan új megközelítéseket és módszereket, mint például az

energiafelhasználók és a külsõ befektetõk közötti vegyesvállalati

megállapodások (a továbbiakban "harmadik fél általi finanszírozás"

hivatkozással).

(2) A Szerzõdõ Felek arra törekednek, hogy kihasználják

és elõsegítsék a magán tõkepiacokhoz és a mûködõ nemzetközi

pénzintézetekhez való hozzáférés lehetõségeit annak érdekében, hogy

biztosítsák a beruházásokat az energiahatékonyság javítása és az

energiahatékonysággal kapcsolatos környezetvédelem terén.

(3) A Szerzõdõ Felek - az Energia Charta Egyezmény

rendelkezéseinek és egyéb nemzetközi jogi kötelezettségeiknek

megfelelõen - adó- vagy pénzügyi ösztönzõket nyújthatnak az

energiafelhasználók számára annak érdekében, hogy lehetõvé tegyék

az energiahatékonysági technológiák, termékek és szolgáltatások

piacralépését. Minderre olymódon törekednek, hogy egyaránt

biztosítsák az átláthatóságot és a minimumra csökkentsék a

nemzetközi piacok torzulását.

7. CIKK

ENERGIAHATÉKONY TECHNOLÓGIÁK TÁMOGATÁSA

(1) Az Energia Charta Egyezmény rendelkezéseivel

megegyezõen a Szerzõdõ Felek támogatják a kereskedelmet és az

együttmûködést az energiahatékony és környezetileg megbízható

technológiák, energiával kapcsolatos szolgáltatások és a

gazdálkodási gyakorlatok terén.

(2) A Szerzõdõ Felek támogatják az ilyen technológiák,

szolgáltatások és gazdálkodási gyakorlatok alkalmazását az egész

energiacikluson keresztül.

8. CIKK

HAZAI PROGRAMOK

(1) Az 5. Cikknek megfelelõen megfogalmazott politikai

célok megvalósítása érdekében az egyes Szerzõdõ Felek adott

körülményeikhez legjobban illõ energiahatékonysági programokat

dolgoznak ki, hajtanak végre és ezeket rendszeresen aktualizálják.

(2) Ezek a programok olyan tevékenységeket

tartalmazhatnak, mint például:

(a) hosszútávú energiaügyi keresleti és kínálati

forgatókönyvek kidolgozása iránymutatásul a döntéshozatal

számára;

(b) a megtett intézkedések energiavonatkozású,

környezeti és gazdasági hatásának felmérése;

(c) szabványok megállapítása az energiát felhasználó

berendezések hatékonyságának javítása céljával, valamint e

szabványok nemzetközi harmonizálása, a kereskedelem

torzulásának elkerülése érdekében;

(d) a magánkezdeményezések és az ipari együttmûködés

fejlesztése és ösztönzése, beleértve a vegyesvállalatokat is;

(e) a legnagyobb energiahatékonyságú technológiák

alkalmazásának támogatása, amelyek gazdaságilag

megvalósíthatóak és környezetileg megbízhatóak;

(f) az energiahatékonyság javításába történõ

befektetésekre irányuló olyan innovatív megközelítések

ösztönzése, mint például a harmadik fél általi finanszírozás

és a társfinanszírozás;

(g) megfelelõ energiamérlegek és adatbázisok

kidolgozása, például adatokkal az energiakeresletrõl

elégségesen részletezett szinten és adatokkal az

energiahatékonyság javítására irányuló technológiákról;

(h) tanácsadó és konzultációs szolgáltatások

létrehozásának támogatása, amelyeket állami vagy magánkézben

lévõ ipari vagy közszolgáltató vállalat mûködtethet, és amely

tájékoztat az energiahatékonysági programokról és

technológiákról, továbbá segítséget nyújt a fogyasztók és a

vállalatok számára;

(i) a kogeneráció támogatására, és azon intézkedések

elõsegítésére, amelyek a középületek, az ipari

elosztórendszerek, és a távhõtermelés hatékonyságának

növelését szolgálják,

(j) szakosított energiahatékonysági intézmények

létrehozása megfelelõ szinten, amelyek elégséges pénzeszközzel

és alkalmazotti gárdával rendelkeznek az energiapolitika

kidolgozására és végrehajtására.

(3) Energiahatékonysági programjaik végrehajtása során a

Szerzõdõ Felek biztosítják a megfelelõ intézményi és jogi

infrastruktúrákat.

III. RÉSZ

NEMZETKÖZI EGYÜTTMÛKÖDÉS

9. CIKK

AZ EGYÜTTMÛKÖDÉS TERÜLETEI

A Szerzõdõ Felek közötti együttmûködés bármilyen megfelelõ

formát ölthet. A lehetséges együttmûködés területei a Függelékben

kerülnek felsorolásra.

IV. RÉSZ

ADMINISZTRÁCIÓS ÉS JOGI RENDELKEZÉSEK

10. CIKK

A CHARTA KONFERENCIA SZEREPE

(1) A Charta Konferencia által a jelen Jegyzõkönyvnek

megfelelõen hozott döntéseket az Energia Charta Egyezmény azon

Szerzõdõ Felei hozhatják meg, amelyek egyben a jelen Jegyzõkönyv

Szerzõdõ Felei is.

(2) A Charta Konferencia arra törekszik, hogy a jelen

Jegyzõkönyv hatálybalépésétõl számított 180 napon belül eljárásokat

fogadjon el a Jegyzõkönyv rendelkezéseinek folyamatos

felülvizsgálata és végrehajtásának biztosítása tekintetében,

beleértve a beszámolási követelményeket is, valamint az

együttmûködés területeinek megállapítása tekintetében a 9. Cikknek

megfelelõen.

11. CIKK

TITKÁRSÁG ÉS FINANSZÍROZÁS

(1) Az Energia Charta Egyezmény 35. Cikke alapján

felállított Titkárság minden szükséges támogatást biztosít a Charta

Konferencia számára a jelen Jegyzõkönyv alapján való feladatai

teljesítéséhez és ellátja az idõrõl idõre szükségessé váló

szolgáltatásokat a Jegyzõkönyv támogatása során a Charta

Konferencia jóváhagyásától függõen.

(2) A Titkárságnak és a Charta Konferenciának a jelen

Jegyzõkönyvbõl származó költségeit a jelen Jegyzõkönyv Szerzõdõ

Felei viselik fizetési kapacitásuknak megfelelõen, amelyet az

Energia Charta Egyezményhez fûzött "B" Függelékben megállapított

szabálynak megfelelõen határoznak meg.

12. CIKK

SZAVAZÁS

(1) Az alábbiak tárgyában hozandó döntések során a Charta

Konferencia ülésén jelenlévõ és szavazó Szerzõdõ Felek egyhangú

szavazata szükséges:

(a) a jelen Jegyzõkönyv módosításainak elfogadása; és

(b) a jelen Jegyzõkönyvhöz való csatlakozás a 16. Cikk

alapján.

A Szerzõdõ felek minden erõfeszítést megtesznek, hogy

konszenzus által megállapodásra jussanak egyéb olyan kérdésekben,

amelyekhez a jelen Jegyzõkönyv alapján döntésük szükséges. Ha

konszenzus által nem lehet megállapodásra jutni, akkor nem

költségvetési kérdésekben a döntést a Charta Konferencia azon

ülésén jelenlévõ és szavazó Szerzõdõ Felek kétharmados többségével

hozzák, amely ülésen az adott kérdésben döntenek.

A költségvetési kérdésekben a döntést az azon Szerzõdõ

Felek minõsített többségével hozzák, amelyeknek a 11(2) Cikk

alapján megállapított hozzájárulásai együttesen a teljes

megállapított hozzájárulások legalább háromnegyedét képviselik.

(2) A jelen Cikk céljaira nézve a "jelenlévõ és szavazó

Szerzõdõ Felek" a jelen Jegyzõkönyv jelenlévõ és igenlõ vagy

nemleges szavazatokat leadó Szerzõdõ Feleit jelentik; a Charta

Konferencia azonban olyan eljárási szabályokat is hozhat, amelyek

lehetõvé teszik, hogy az ilyen döntéseket a Szerzõdõ Felek

levelezés útján hozzák.

(3) Az (1) bekezdésben a költségvetési kérdésekkel

kapcsolatosan elõírtak kivételével, a jelen Cikkben hivatkozott

döntések csak akkor érvényesek, ha azokat a Szerzõdõ Felek egyszerû

többsége támogatja.

(4) A szavazás során a regionális gazdasági integrációs

szervezet annyi szavazattal rendelkezik, amennyi azon tagállamai

száma, amelyek egyben a jelen Jegyzõkönyv Szerzõdõ Felei is; az

adott szervezet azonban nem gyakorolja szavazati jogát, ha a

tagállamok gyakorolják saját szavazati jogukat és fordítva.

(5) Abban az esetben, ha egy Szerzõdõ Fél tartósan

hátralékban van a jelen Jegyzõkönyv alapján való pénzügyi

kötelezettségei teljesítése tekintetében, a Charta Konferencia

részben vagy egészben felfüggesztheti az adott Szerzõdõ Fél

szavazati jogát.

13. CIKK

AZ ENERGIA CHARTA EGYEZMÉNNYEL VALÓ KAPCSOLAT

(1) A jelen Jegyzõkönyv rendelkezései és az Energia

Charta Egyezmény rendelkezései közötti eltérés esetében az eltérés

mértékében az Energia Charta Egyezmény rendelkezései az irányadóak.

(2) A 10(1) Cikk és a 12(1)-(3) Cikk nem alkalmazandó a

Charta Konferencián a jelen Jegyzõkönyv módosításairól szóló

szavazásra, amelyek olyan feladatokkal vagy funkciókkal ruházzák

fel a Charta Konferenciát vagy a Titkárságot, amelyek

létrehozásáról az Energia Charta Egyezmény rendelkezik.

V. RÉSZ

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

14. CIKK

ALÁÍRÁS

A jelen Jegyzõkönyv Lisszabonban 1994. december 17-tõl 1995.

június 16-ig olyan államok és regionális gazdasági integrációs

szervezetek általi aláírásra nyitva áll, amelyek képviselõi aláírták a

Chartát és az Energia Charta Egyezményt.

15. CIKK

RATIFIKÁLÁS, ELFOGADÁS VAGY JÓVÁHAGYÁS

A jelen Jegyzõkönyvet az aláírók ratifikálják, elfogadják vagy

jóváhagyják. A ratifikációs, elfogadási vagy jóváhagyási okmányok a

Letéteményesnél helyezendõk el.

16. CIKK

CSATLAKOZÁS

Aláírásra való lezárása idõpontjától kezdve a jelen Jegyzõkönyv

a Chartát aláíró és az Energia Charta Egyezmény Szerzõdõ Feleinek

minõsülõ államok és regionális gazdasági integrációs szervezetek általi

csatlakozásra megnyílik a Charta Konferencia által jóváhagyott

feltételek mellett. A csatlakozási okmányok a Letéteményesnél

helyezendõk el.

17. CIKK

MÓDOSÍTÁSOK

(1) Bármely Szerzõdõ Fél javasolhatja a jelen Jegyzõkönyv

módosítását.

(2) A jelen Jegyzõkönyv javasolt módosításának szövegét a

Titkárság a Szerzõdõ Felekkel legalább három hónappal azelõtt az

idõpont elõtt közli, amely idõpontra azt a Charta Konferencia

általi elfogadásra javasolják.

(3) A jelen Jegyzõkönyv azon módosításait, amelyek

szövegét a Charta Konferencia elfogadta, a Titkárság közli a

Letéteményessel, amely a módosításokat a Szerzõdõ Felek számára

ratifikálásra, elfogadásra vagy jóváhagyásra elõterjeszti.

(4) A jelen Jegyzõkönyv módosításainak ratifikálásáról,

elfogadásáról vagy jóváhagyásáról szóló okmányokat a

Letéteményesnél helyezik letétbe. A módosítások az azokat

ratifikáló, elfogadó vagy jóváhagyó Szerzõdõ Felek között harminc

nappal azt követõen lépnek hatályba, hogy a Letéteményesnél a

Szerzõdõ Felek legalább háromnegyede letétbe helyezte a

ratifikálásról, elfogadásról vagy jóváhagyásról szóló okmányokat.

Ezt követõen a módosítások bármely egyéb Szerzõdõ Félre nézve

harminc nappal azt követõen lépnek hatályba, hogy az adott Szerzõdõ

Fél letétbe helyezte a módosítások ratifikációs, elfogadási vagy

jóváhagyási okmányát.

18. CIKK

HATÁLYBALÉPÉS

(1) A jelen Jegyzõkönyv harminc nappal azt követõen lép

hatályba, hogy a Charta aláírójának és az Energia Charta Egyezmény

Szerzõdõ Felének minõsülõ állam vagy regionális gazdasági

integrációs szervezet általi tizenötödik ratifikációs, elfogadási

vagy jóváhagyási, vagy az ahhoz való csatlakozási okmányt letétbe

helyezték, vagy az Energia Charta Egyezmény hatálybalépésének

idõpontjában (a kettõ közül a késõbbi idõpontban).

(2) Az egyes olyan államok vagy regionális gazdasági

integrációs szervezetek esetében, amelyekre nézve az Energia Charta

Egyezmény hatályba lépett, és amelyek a jelen Jegyzõkönyvet azt

követõen ratifikálták, fogadták el vagy hagyták jóvá, hogy a jelen

Jegyzõkönyv az (1) bekezdésnek megfelelõen hatályba lépett, a jelen

Jegyzõkönyv harminc nappal azt követõen lép hatályba, hogy az adott

állam vagy regionális gazdasági integrációs szervezet ratifikációs,

elfogadási vagy jóváhagyási okmányát letétbe helyezte.

(3) Az (1) bekezdés céljaira nézve a regionális gazdasági

integrációs szervezet által letétbe helyezett okmány nem pótolja az

adott szervezet tagállamai által letétbe helyezett okmányokat.

19. CIKK

JOGFENNTARTÁSOK

A jelen Jegyzõkönyv tekintetében jogfenntartásnak helye nincs.

20. CIKK

KILÉPÉS

(1) Bármikor azt követõen, hogy a jelen Jegyzõkönyv egy

Szerzõdõ Félre nézve hatályba lépett, az adott Szerzõdõ Fél írásban

értesítheti a Letéteményest a jelen Jegyzõkönyvbõl való kilépési

szándékáról.

(2) Az Energia Charta Egyezménybõl kilépõ Szerzõdõ Felet

úgy kell tekinteni, mint amely egyben a jelen Jegyzõkönyvbõl is

kilépett.

(3) Az (1) bekezdés alapján való kilépés hatálybalépési

idõpontja a kilencvenedik nap azt követõen, hogy a Letéteményes az

errõl szóló értesítést megkapta. A (2) bekezdés alapján való

kilépés hatálybalépési idõpontja az Energia Charta Egyezménybõl

való kilépés hatálybalépési idõpontja.

21. CIKK

LETÉTEMÉNYES

A jelen Jegyzõkönyv Letéteményese a Portugál Köztársaság

kormánya.

22. CIKK

HITELES SZÖVEGEK

A fentiek hiteléül az alulírottak kellõ meghatalmazások

birtokában aláírják a jelen Jegyzõkönyvet angol, francia, német, olasz,

orosz és spanyol nyelven; minden szöveg egyformán hiteles, a szövegek

együttesen egy okmánynak minõsülnek, amely okmányt a Portugál

Köztársaság kormányánál helyezik letétbe.

Készült Lisszabonban az ezerkilenszázkilencvennegyedik év

december havának tizenhetedik napján.

FÜGGELÉK

AZ EGYÜTTMÛKÖDÉS LEHETSÉGES TERÜLETEINEK PÉLDASZERÛ ÉS NEM KIMERÍTÕ

JEGYZÉKE

A 9. CIKK ÉRTELMÉBEN

Energiahatékonysági programok kidolgozása, beleértve az

energiahatékonysági akadályok és potenciálok megállapítását, valamint az

energiabesorolási és hatékonysági szabványok kidolgozása;

Az energiaciklus környezeti hatásainak felmérése;

Gazdasági, jogi és szabályozási intézkedések kidolgozása;

A technológia átadása, technikai segítségnyújtás és ipari

vegyesvállalatok a nemzetközi tulajdonjogi rendszerek és az egyéb

alkalmazandó nemzetközi megállapodások tárgyaként;

Kutatás és fejlesztés;

Oktatás, képzés, tájékoztatás és statisztikák;

Intézkedések megállapítása és elrendelése, mint például adóügyi

vagy egyéb, a piacra alapozott eszközöké, beleértve a forgalmazhatósági

engedélyeket, hogy figyelembe vegyék a külsõ, nevezetesen a környezeti

költségeket és hasznokat is.

Energiaelemzés és politika megfogalmazása:

-energiahatékonysági potenciálok felmérése;

-energiakeresleti elemzés és statisztikák;

-jogi és szabályozási intézkedések kidolgozása;

-integrált erõforrástervezés és keresleti oldal gazdálkodás;

-környezeti hatás felmérése, beleértve a fõ energiaprojekteket

is.

Az energiahatékonyság javítására és a környezeti célkitûzésekre

irányuló gazdasági eszközök értékelése.

Energiahatékonysági elemzés a szénhidrogének finomítása,

átalakítása, szállítása és elosztása terén.

Az energiahatékonyság javítása a villamos áram elõállítás és

átvitel terén:

-kogeneráció;

-gyári összetevõk (kazánok, turbinák, generátorok stb.);

-hálózat integrálás.

Az energiahatékonyság javítása az építõiparban:

-hõszigetelési szabványok, passzív napenergia és szellõztetés;

-helyiségek fûtése és légkondicionáló rendszerek;

-magas hatékonyságú, alacsony NOx égõk;

-mérõtechnológiák és egyéni mérõmûszerek;

-háztartási készülékek és világítás.

Önkormányzati és helyi kommunális szolgáltatások:

-körzeti távfûtési rendszerek;

-hatékony gázelosztó rendszerek;

-energiatervezési technológiák;

-városok vagy más területi egységek ikresítése;

-energiagazdálkodás a városokban és a középületekben;

-hulladékkezelés és energiavisszanyerés hulladékból.

Az energiahatékonyság javítása az ipari szektorban:

-vegyesvállalatok;

-energia kaszkádkapcsolás, kogenerálás és hulladékhõ-

visszanyerés;

-energiaauditok.

Az energiahatékonyság javítása a szállítási szektorban;

-gépjármû teljesítményi szabványok;

-gazdaságos szállítási infrastruktúrák kifejlesztése.

Tájékoztatás:

-tudatosság kialakítása;

-adatbázisok: hozzáférés, mûszaki specifikációk, információs

rendszerek;

-mûszaki információk terjesztése, gyûjtése és egybevetése;

-viselkedési tanulmányok.

Képzés és oktatás:

-energiaipari vezetõk, tisztviselõk, mérnökök és diákok

cseréje;

-nemzetközi képzési tanfolyamok rendezése;

Finanszírozás:

-jogi keretek kidolgozása;

-harmadik fél általi finanszírozás;

-vegyesvállalatok;

-társfinanszírozás.

Eleje Honlap