1
MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
T/5387.. számú
T Ö R V É N Y J A V A S L A T
a sportról szóló 1996. évi LXIV. törvény
módosításáról
Elõadó: dr. Vastagh Pál
igazságügy-miniszter
1998. január
1998. évi ... törvény
a sportról szóló 1996. évi LXIV. törvény
módosításáról
Az Országgyûlés a sportról szóló 1996. évi LXIV. törvény (a továbbiakban:
Stv.) módosításáról a következõ törvényt alkotja:
1.§
Az Stv. 1.§-ának 4. és 5. pontjai helyébe a következõ rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában)
"4. Hivatásos sportoló: az a természetes személy, aki csapatsportágban,
sportszervezetben munkaviszony vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony,
továbbá vállalkozás (a továbbiakban együtt: szerzõdéses viszony) keretében
jövedelemszerzési céllal sporttevékenységet folytat, és rendelkezik a sportági
szakszövetség, illetõleg a sportszövetség feltételei szerint megszerzett
hivatásos sportolói engedéllyel;
5. Amatõr sportoló: az a természetes személy, aki sporttevékenységet nem
hivatásos sportolóként végez."
2.§
(1) Az Stv. 16.§-a (1) bekezdésének c) és g) pontja helyébe a következõ
rendelkezés lép:
(A szakszövetség a sportágában kizárólagosan jogosult)
"c) a nemzetközi sportszövetség alapszabályával összhangban kialakítani a
versenyrendszert és annak alapján szervezni a hivatásos és amatõr
sportversenyeket, a Nemzeti (Hivatásos, Professzionális) Liga Bajnokságot, a
Nemzeti (Magyar, Országos) Bajnokságot és a Magyar (Köztársasági) Kupa
versenysorozatot;"
"g) az érintett sportszervezetekkel egyetértésben az általa szervezett
vagy rendezett és az általa kiírt sporteseményekkel kapcsolatos vagyoni értékû
jogok - beleértve a sportesemények közvetítési jogát - hasznosítására."
(2) Az Stv. 16.§-a a következõ (3) és (4) bekezdéssel egészül ki:
"(3) A versenyszabályzat (versenykiírás) tartalmazza, hogy a soron
következõ bajnoki (verseny) évben a hivatásos vagy az amatõr versenyrendszer
két legmagasabb osztályában csak az a sportszervezet vehet részt, amelynek
nincs hat hónapot meghaladó lejárt köztartozása, továbbá gazdasági társaság
esetében nem áll felszámolás alatt. A versenyben való indulási jogosultságot
az érintett sportszervezet másra nem ruházhatja át.
(4) A sportszövetség az (1) bekezdésben meghatározott feladatokat abban
az esetben láthatja el, illetõleg az ott felsorolt jogosultságokkal akkor
élhet, ha a sportágban szakszövetség nem mûködik."
3.§
Az Stv. a 28.§-t követõen a következõ címmel, valamint 28/A.§-sal egészül
ki:
"Hivatásos sporttevékenységet folytató sportszervezet
28/A.§
(1) Hivatásos sportolót foglalkoztató sportszervezet sporttevékenységet
csak jogi személyiségû gazdasági társasági formában végezhet.
(2) Hivatásos versenyrendszerben csak az (1) bekezdés szerint mûködõ
sportszervezet vehet részt.
(3) A hivatásos sportoló szerzõdésében ki kell zárni azt, hogy a
szerzõdéses viszony fennállása alatt - a sportszervezet, a szakszövetség és a
sportszövetség kivételével - a játékjog gyakorlásáról más rendelkezhessen.
(4) A sportszervezet hivatásos sportolói szerzõdéses viszonyt nem
létesíthet az e törvény alapján sport ösztöndíjban részesülõ sportolójával, az
ösztöndíj folyósításának tartama alatt.
(5) A hivatásos bajnokságban résztvevõ sportszervezetek számára a
bajnokságba történõ nevezés feltétele a sportszervezet által vállalt pénzügyi
kötelezettségek teljesítése, vagy erre biztosíték nyújtása.
(6) A hivatásos sportolót a sportszervezet keretében végzett
sporttevékenységéért díjazás illeti meg. Sportszervezet amatõr sportolójának a
felkészüléssel és a versenyeztetéssel összefüggõ indokolt költségeit
megtérítheti, részére a szakszövetség és a sportszövetség által meghatározott
természetbeni juttatást nyújthat.
(7) Ha a nem hivatásos sporttevékenységet végzõ sportszervezet
sporttevékenységét üzletszerûen kívánja folytatni és e célból az (1) bekezdés
szerinti szervezetet hoz létre, a versenyzési (játék) jogosultság és a
szerzõdéses viszonnyal kapcsolatos jogok és kötelezettségek a gazdasági
társaságra szállnak át."
4.§
Az Stv. 33.§-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(3) A köztartozások rendezésére kiírt pályázat keretében az OTSH-val
megállapodást kötõ sportszervezetek részére az 1997. december 31-én fennálló
személyi jövedelemadó és járulék (az adózás rendjérõl szóló 1990. évi XCI.
törvény 97.§ z. pont) tartozásaikra 1998. december 31. napjáig fizetési
halasztás és azt követõ öt évi idõtartamra részletfizetés engedélyezhetõ."
5.§
Az Stv. 36.§-a a következõ (6) bekezdéssel egészül ki:
"(6) A MOB és a köztestületként mûködõ szakszövetség kiemelten közhasznú
szervezetnek minõsül, amennyiben a külön törvényben foglalt feltételeknek
megfelel."
6.§
Az Stv. 42.§-a (2) bekezdésének d) pontja helyébe a következõ rendelkezés
lép és a bekezdés a következõ e) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg:)
"d) a sportorvoslásnak és a meg nem engedett teljesítményfokozó szerek,
készítmények és módszerek tilalmának,
e) a sportolók igazolási és átigazolási (nyilvántartási) rendjének
alapvetõ szabályait."
7.§
(1) E törvény 1998. április 1. napján lép hatályba.
(2) Az e törvény 3.§-ával megállapított Stv. 28/A.§-ában foglaltakat a
labdarúgás sportágban 1998. június 30. napjáig, a többi csapatsportágban a
szakszövetség, illetõleg a sportszövetség döntése szerint, de legkésõbb 2001.
december 31. napjáig kell végrehajtani.
(3) Az a sportszervezet, amely az Stv. 33.§-ának a korábbi (3) bekezdése
szerint a köztartozások rendezését megkezdte, aszerint is teljesítheti azt.
(4) Az e törvény 2.§-ával megállapított Stv. 16.§ (3) bekezdésében
foglalt rendelkezéseket az 1999. január 1-ét követõen indult bajnokságban
(versenyben) kell alkalmazni.
(5) Az e törvény 2.§-ával megállapított Stv. 16.§-a (3) bekezdésében
meghatározott köztartozás nem minõsül lejártnak, ha a sportszervezet a 33.§
(3) bekezdésében meghatározott megállapodást az OTSH-val megkötötte.
1
I N D O K O L Á S
a sportról szóló 1996. évi LXIV. törvény módosításáról
szóló törvényjavaslathoz
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A sportról szóló 1996. évi LXIV. törvény alkalmazása során a törvény
hatálybalépése óta eltelt idõszak gyakorlati tapasztalatai alapján
megállapítható, hogy a sporttörvény módosítása nélkülözhetetlen annak
érdekében, hogy tiszta viszonyokat alakuljanak ki a sportban és ennek
érdekében a szükséges szerkezeti, szervezeti és mûködési reformok
megvalósuljanak.
A javaslatban szereplõ módosítások révén elérhetõ, hogy az üzleti alapon
álló hivatásos és az amatõr sporttevékenység egyértelmûen elkülönüljön, a
sportolóknak az Európai Sport Chartával összhangban álló szabályozott
foglalkoztatása, a sporttevékenységnek a piacgazdasági viszonyokhoz történõ
igazítása, valamint olyan gazdálkodási és ellenõrzési mechanizmusok
kialakítása történjen meg, amelyek garanciát jelentenek a sportszervezetek
megengedhetetlen mértékû köztartozásai újratermelõdésének megakadályozására. A
javaslat a sport szervezeti és mûködési reformjának lehetõvé tételével
elõsegíti a sportszervezetek köztartozásainak rendezését, amelyhez állam
segítséget nyújt, mert a sportszervezetek önerõbõl nem képesek köztartozásaik
megfizetésére.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
Az 1.§-hoz
A javaslat pontosítja a hivatásos és az amatõr sportoló fogalmát. A
hivatásos sportoló vonatkozásában utal arra, hogy a hivatásos sportoló
csapatsportágban sportszervezetben munkaviszony vagy munkavégzésre irányuló
egyéb jogviszony, illetve vállalkozás keretében folytathat jövedelemszerzési
céllal sporttevékenységet. A javaslat egyidejûleg megköveteli, hogy a
hivatásos sportoló rendelkezzék a sportági szakszövetség, illetõleg a
sportszövetség által kiadott hivatásos sportolói engedéllyel. A javaslat
egyszerûsíti az amatõr sportoló definícióját, utalva arra, hogy amatõr
sportolónak a sporttevékenységet nem hivatásos sportolóként végzõ természetes
személy minõsül. Ezzel a megoldással a javaslat elõsegíti, hogy tiszta
viszonyok alakuljanak ki a sport területén.
A 2.§-hoz
A javaslat lehetõséget ad arra, hogy a sportszövetség megszervezze a
hivatásos bajnokságot, összhangban a nemzetközi sportszövetség
alapszabályával. Ezen kívül pontosítja a sporteseményekkel kapcsolatos vagyoni
értékû jogokra vonatkozó szabályozást azzal, hogy ezek hasznosítása csak az
érintett sportszervezetekkel egyetértésben lehetséges.
A javaslat elõírja, hogy a versenyszabályzatnak tartalmaznia kell azt,
hogy az a sportszervezet, amelynek 6 hónapot meghaladó lejárt köztartozása
van, illetve gazdasági társaság esetében felszámolás alatt áll, a soron
következõ bajnoki évben a hivatásos vagy az amatõr versenyrendszer két
legmagasabb osztályában nem vehet részt. A javaslat ezzel a megoldással
készteti a sportszervezeteket arra, hogy a köztartozásaikat pontosan fizessék.
A 3.§-hoz
A javaslat rögzíti, hogy hivatásos sportolót foglalkoztató sportszervezet
kizárólag jogi személyiségû gazdasági társasági formában mûködhet. Egyidejûleg
garanciális jelleggel elõírja, hogy a hivatásos sportoló szerzõdésében - a
szakszövetség és a sportszövetség kivételével - kizárandó a játékjog
gyakorlásának átengedése, valamint a sportszervezet hivatásos sportolói
szerzõdéses viszonyt nem létesíthet a sportösztöndíjban részesülõ sportolóval.
A múltban sok problémát okozott, hogy a hivatásos bajnokságban résztvevõ
sportszervezetek pénzügyi kötelezettségeik teljesítése hiányában is részt
vettek a bajnokság küzdelmeiben. Ennek kiküszöbölése érdekében a javaslat
elõírja, hogy a bajnokságba történõ nevezés feltétele a pénzügyi kötelezettség
teljesítése vagy erre biztosíték nyújtása.
A hivatásos sportoló és az amatõr sportoló jogállásának egyértelmû
elválasztását szolgálja, hogy a javaslat kimondja azt, hogy a hivatásos
sportolót a sportszervezet keretében végzett sporttevékenységéért díjazás
illeti meg Ugyanakkor a sportszervezet az amatõr sportolónak a felkészüléssel
és a versenyeztetéssel összefüggõ indokolt költségeit térítheti meg, illetve
részére a szakszövetség és a sportszövetség által meghatározott természetbeni
juttatást nyújthat.
A javaslat a jogutódlás kérdésének egyértelmû tisztázása érdekében
rögzíti, hogy, ha a nem hivatásos sporttevékenységet végzõ sportszervezet
üzletszerûen kívánja folytatni a tevékenységét és erre jogi személyiségû
gazdasági társaságot hoz létre, akkor a versenyzési (játék) jogosultság és a
szerzõdéses viszonnyal kapcsolatos jogai és kötelezettségei a gazdasági
társaságra szállnak át.
A 4.§-hoz
A javaslat elõ kívánja segíteni, hogy a sportszervezetek a
köztartozásaikat rendezzék. Ennek érdekében elõírja, hogy a
sportszervezeteknek pályázniuk kell az ehhez nyújtandó költségvetési
támogatásra. Errõl megállapodást kell kötniük az Országos Testnevelési és
Sporthivatallal. Ennek alapján lehetséges lesz, hogy a sportszervezetek az
1997. december 31-én fennálló tartozásaikra 1998. december 31-ig fizetési
halasztást, és az azt követõ 5 évre részletfizetési kedvezményt kapjanak. Ez a
megoldás elõsegíti, hogy a jelenleg felhalmozott köztartozások rendezésre
kerüljenek. Amennyiben a sportszervezet ezzel a lehetõséggel nem él, a
hatályos adójogszabályok szerint kell vele szemben eljárni.
Az 5.§-hoz
A közhasznú szervezetekrõl szóló 1997. évi CLVI. törvény 2.§-a (1)
bekezdésének e) pontja szerint közhasznú szervezetté minõsíthetõ a
Magyarországon nyilvántartott köztestület, ha a létrehozásáról szóló törvény
azt lehetõvé teszi. Erre figyelemmel a Magyar Olimpiai Bizottság és a
köztestületként mûködõ szakszövetség vonatkozásában a javaslat elõírja, hogy
kiemelten közhasznú szervezetnek minõsülnek, ha a közhasznú szervezetekrõl
szóló törvényben elõírt feltételeknek megfelelnek.
A 6.§-hoz
A javaslat felhatalmazó rendelkezést tartalmaz.
A 7.§-hoz
A javaslat 1998. április 1. napjában határozza meg a törvény
hatálybalépésének idõpontját. Ugyanakkor rögzíti, hogy a javaslat 3.§-ában
foglaltakat a labdarúgás sportágban 1998. június 30. napjáig, a többi
csapatsportágban pedig a szakszövetség, illetve a sportszövetség döntése
szerint, de legkésõbb 2001. december 31. napjáig kell megvalósítani. A
javaslat továbbá átmeneti rendelkezéseket tartalmaz.
Eleje Honlap