MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA

H/5336.. számú

országgyûlési határozati javaslat

a Magyar Köztársaság és a Szlovén Köztársaság között a beruházások kölcsönös

védelmérõl és ösztönzésérõl Budapesten, 1996. október 15-én aláírt

Megállapodás megerõsítésérõl

Elõadó: Dr. Medgyessy Péter

pénzügyminiszter

Budapest, 1998. január

Az Országgyûlés ......../1998. (.......) OGY határozata

a Magyar Köztársaság és a Szlovén Köztársaság

között a beruházások kölcsönös védelmérõl és ösztönzésérõl Budapest

en, 1996. október 15-én aláírt Megállapodás meg

erõsítésérõl

Az Országgyûlés

1. a Magyar Köztársaság és a Szlovén Köztársaság között a beruházások

kölcsönös védelmérõl és ösztönzésérõl Budapesten, 1996. október 15-én

aláírt Megállapodást e határozattal megerõsíti;

2. felkéri a köztársasági elnököt a megerõsítõ okirat kiállítására;

3. felkéri a külügyminisztert, hogy a megerõsítésrõl diplomáciai úton

tájékoztassa a szlovén felet.

I N D O K O L Á S

A Magyar Köztársaság és a Szlovén Köztársaság között a beruházások kölcsönös

védelmérõl és ösztönzésérõl Budapesten, 1996. október 15-én aláírt

Megállapodás törvényhozási tárgyat érint, ezért megerõsítéséhez az

Országgyûlés döntése szükséges, amely országgyûlési határozat formájában

történik.

MEGÁLLAPODÁS

A BERUHÁZÁSOK KÖLCSÖNÖS VÉDELMÉRÕL ÉS ÖSZTÖNZÉSÉRÕL

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ÉS A SZLOVÉN KÖZTÁRSASÁG KÖZÖTT

A Magyar Köztársaság és a Szlovén Köztársaság, a továbbiakban "Szerzõdõ Felek"

attól az óhajtól vezetve, hogy a gazdasági együttmûködés terén kedvezõbb

feltételeket teremtsenek országaik között, különös tekintettel az egyik

Szerzõdõ Fél beruházóinak beruházásaira a másik Szerzõdõ Fél területén,

felismerve, hogy az ilyen beruházásoknak nyújtott bánásmódról szóló

megállapodás ösztönzi a Szerzõdõ Felek közötti tõke- és technológia áramlást,

és a Szerzõdõ Felek gazdasági fejlõdését, valamint, hogy a beruházások

igazságos és méltányos kezelése kívánatos,

a következõkben állapodtak meg:

1. cikk

Meghatározások

A Megállapodás alkalmazásában:

1. A "beruházás" kifejezés magában foglal mindenfajta olyan vagyoni értéket,

melyet az egyik Szerzõdõ Fél valamely beruházója fektetett be a másik

Szerzõdõ Fél területén ez utóbbi törvényeivel és jogszabályaival összhangban,

és különösen - de nem kizárólag - a következõket jelenti:

a) az ingó és ingatlan tulajdont, valamint minden egyéb dologi jogot, mint például a jelzálogot, a zálogjogot és a kézizálogjogot ;

b) az üzletrészeket, vállalati kötvényeket, részvényeket, és a társasági

érdekeltség egyéb formáit;

c) olyan pénzköveteléseket vagy gazdasági értékkel bíró teljesítés nyújtására

vonatkozó követeléseket, amelyek beruházáshoz kapcsolódnak,

d) a szerzõi jogot, a védjegyeket, a szabadalmakat és más szellemi és ipari tulajdonhoz fûzõdõ jogokat, know-how-t, és good-will-t;

e) olyan - jogszabály vagy szerzõdés keretében biztosított - koncessziókat,

amelyek valamely gazdasági és kereskedelmi tevékenység végzését lehetõvé

teszik, beleértve a természeti erõforrások kutatására, mûvelésére,

kitermelésére vagy kiaknázására vonatkozó jogokat.

2. A "beruházó" kifejezés az egyik Szerzõdõ Fél mindazon természetes és jogi

személyét jelenti, aki illetve amely a másik Szerzõdõ Fél területén beruházást

eszközöl.

3. A "természetes személy" kifejezés bármelyik Szerzõdõ Fél tekintetében

mindazon természetes személyeket jelenti, akik annak a Szerzõdõ Félnek az

állampolgárai annak jogszabályaival összhangban.

4. A "jogi személy" kifejezés jelenti:

a) a Magyar Köztársaság tekintetében mindazon jogalanyt, amely a Magyar

Köztársaság területén jött létre, ott van a székhelye, és a Magyar Köztársaság

törvényei értelmében jogi személynek minõsül. Ez a kifejezés magában foglal

minden olyan személyi egyesülést is, amelynek nincs jogi személyisége, de a

jogszabályok értelmében társaságnak tekintendõ.

b) a Szlovén Köztársaság tekintetében mindazon jogalanyt, amely a Szlovén

Köztársaság területén jött létre, ott van a székhelye és a Szlovén Köztársaság

jogszabályai értelmében jogi személynek minõsül.

5. A "hozam" kifejezés a beruházásból származó eredményt jelenti és magában

foglalja a nyereséget, kamatot, osztalékot, jogdíjakat, licence díjakat és

egyéb törvényes jövedelmeket.

6. A "terület " kifejezés a Magyar Köztársaság illetve a Szlovén Köztársaság

területét jelenti.

2. cikk

A beruházások elõsegítése és védelme

1. Mindkét Szerzõdõ Fél bátorítja és ösztönzi a másik Szerzõdõ Fél

beruházóit, hogy beruházásokat eszközöljenek a területén, és törvényeivel és

jogszabályaival összhangban lehetõvé teszi az ilyen beruházások létrehozását.

2. Mindkét Szerzõdõ Fél biztosítja a másik Szerzõdõ Fél beruházói által

eszközölt beruházások, az újra befektetett hozamok és az ilyen beruházások

bõvítésére és fenntartására szolgáló pótlólagos eszközök igazságos és

pártatlan bánásmódját.

3. cikk

Nemzeti és legnagyobb kedvezményes elbánás

1. Mindkét Szerzõdõ Fél a másik Szerzõdõ Fél beruházóinak a beruházásait és

azokból származó hozamait olyan bánásmódban részesíti, amely nem

kedvezõtlenebb, mint a hasonló körülmények között levõ saját beruházóinak,

illetve bármely harmadik ország beruházóinak biztosított bánásmód közül a

kedvezõbb.

2. Mindkét Szerzõdõ Fél a területén a másik Szerzõdõ Fél beruházóit olyan

bánásmódban részesíti a beruházásaik irányítása, fenntartása, használata,

élvezete vagy a velük való rendelkezés tekintetében, amely igazságos és

pártatlan és nem kedvezõtlenebb, mint a saját beruházói vagy bármelyik

harmadik állam beruházói számára biztosított bánásmód közül a kedvezõbb.

3. E cikk 1. és 2. bekezdésének rendelkezései nem vonatkoznak azokra a

kiváltságokra, bánásmódra, vagy elõnyökre, amelyeket az egyik Szerzõdõ Fél

nyújt vagy nyújtani fog a jövõben egy harmadik országnak a következõk alapján:

a) vám- vagy gazdasági társulási tagság, közös piaci társulási tagság, vámunió

vagy szabadkereskedelmi övezet kialakításához szükséges ideiglenes

megállapodások; kétoldalú megállapodások alapján létrejött szabadkereskedelmi

övezetek; nemzetközi multilaterális gazdasági megállapodások; vagy

b) bármely nemzetközi megállapodás vagy megegyezés, amely egészben vagy

nagyrészt az adózással kapcsolatos.

4. cikk

Kártalanítás kárért és veszteségekért

1. Az egyik Szerzõdõ Fél beruházóit - amelyeknek a beruházásai a másik

Szerzõdõ Fél területén veszteséget szenvednek háború, vagy bármely más

fegyveres összeütközés, országos szükségállapot, vagy egyéb hasonló események

következtében - az utóbbi Szerzõdõ Fél a helyreállítás, kártalanítás vagy

kárpótlás tekintetében olyan elbánásban részesíti, amely nem kedvezõtlenebb

annál, mint amelyet saját beruházóinak vagy bármelyik harmadik ország

beruházóinak biztosít.

2. Nem érintve a jelen cikk 1. bekezdésében foglaltakat, az egyik Szerzõdõ

Fél azon beruházói számára, akik a fenti bekezdésben foglalt események kapcsán

a másik Szerzõdõ Fél területén veszteségeket szenvednek abból kifolyólag, hogy

a ) tulajdonukat a másik Szerzõdõ Fél erõi, illetve hatóságai igénybe vették,

b) tulajdonukat a másik Szerzõdõ Fél erõi, illetve hatóságai

megsemmisítették, és erre nem harci cselekmények folytán vagy a helyzet

szükségszerûsége miatt került sor,

igazságos és megfelelõ kárpótlást kell nyújtani az igénybevétel idõszaka alatt

elszenvedett vagy a tulajdon megsemmisülése következtében elõállt

veszteségeikért. Az ebbõl eredõ kifizetések szabadon átváltható valutában

történõ szabad átutalását késedelem nélkül lehetõvé kell tenni.

5. cikk

Kisajátítás

1. Egyik Szerzõdõ Fél beruházóinak beruházásait sem államosíthatják,

sajátíthatják ki vagy vethetik olyan intézkedések alá a másik Szerzõdõ Fél

területén, melyek hatása megegyezik az államosítással vagy kisajátítással (a

továbbiakban "kisajátítás"), kivéve a közérdeket.

A kisajátítást hátrányos megkülönböztetésektõl mentesen, megfelelõ törvényes

eljárás keretében kell végrehajtani és egyidejûleg rendelkezni kell az

azonnali, megfelelõ és tényleges kártalanítás megfizetésérõl. A

kártalanításnak egyenértékûnek kell lennie a beruházásnak a kisajátítást,

illetve a közelgõ kisajátítás közismertté válását közvetlenül megelõzõ

idõpontban érvényes piaci értékével, tartalmaznia kell a kisajátítás

idõpontjától számított kamatokat, késedelem nélkül teljesítendõnek, továbbá

ténylegesen hozzáférhetõnek és szabadon átváltható pénznemben szabadon

átutalhatónak kell lennie.

2. Az érintett beruházónak joga van az intézkedést hozó Szerzõdõ Fél bírói

vagy egyéb független hatósága által az ügyét, és beruházásának az e cikkben

rögzített elvekkel összhangban történõ értékelését felülvizsgáltatni.

3. A jelen cikk 1. bekezdésének rendelkezései alkalmazandók akkor is, amikor

valamelyik Szerzõdõ Fél egy olyan társaság vagyonát sajátítja ki, amely ezen

Szerzõdõ Fél területének bármely részén az érvényes jogszabályok alapján jött

létre, illetve került bejegyzésre és amelyben a másik Szerzõdõ Fél beruházói

üzletrészekkel bírnak.

6. cikk

Átutalások

1. A Szerzõdõ Felek garantálják a beruházásokkal és a hozamokkal kapcsolatos

kifizetések szabad átutalhatóságát. Az átutalásoknak szabadon átváltható

pénznemben kell történniük, bármely korlátozás és indokolatlan késedelem

nélkül. Az ilyen átutalások különösen - de nem kizárólag - a következõket

foglalják magukban:

a) tõkét és a beruházás fenntartására vagy növelésére fordított pótlólagos

összegeket;

b) a nyereséget, kamatot, osztalékot és az egyéb folyó bevételt;

c) a hitelek visszafizetésére szolgáló összegeket,

d) a jogdíjakat és egyéb díjakat;

e) a beruházás teljes vagy részleges eladásából vagy felszámolásából befolyó

összegeket;

f) a természetes személyek keresetét azon Szerzõdõ Fél jogszabályainak és

rendelkezéseinek megfelelõen, amelyben a beruházás megvalósult.

2. Jelen megállapodás alkalmazásában az átváltási árfolyamnak az adott

mûveletekre az átutalás idõpontjában vonatkozó hivatalos árfolyam tekintendõ.

7. cikk

Jogátruházás

1. Amennyiben az egyik Szerzõdõ Fél vagy annak kijelölt ügynöksége saját

beruházóinak kifizetést teljesít a másik Szerzõdõ Fél területén megvalósult

beruházásra vonatkozóan biztosított garancia keretében, az utóbbi Szerzõdõ Fél

elismeri:

a) a beruházó bármilyen jogának vagy követelésének átszállását az elõbbi

Szerzõdõ Félre vagy annak kijelölt ügynökségére az annak országában érvényes

valamely jogszabály vagy jogügylet útján, valamint,

b) hogy az elõbbi Szerzõdõ Fél vagy annak kijelölt ügynöksége a jogutódlás

címén jogosult a beruházó jogainak gyakorlására és követeléseinek

érvényesítésére, és átvállalja a beruházással kapcsolatos kötelezettségeket.

2. Az átruházott jogok és követelések nem haladhatják meg a beruházó eredeti

jogait és követeléseit.

8. cikk

Az egyik Szerzõdõ Fél és a másik Szerzõdõ Fél beruházója közötti beruházási

jogviták rendezése

1. Az egyik Szerzõdõ Fél beruházója és a másik Szerzõdõ Fél közötti, az utóbbi

Szerzõdõ Fél területén lévõ beruházással kapcsolatos jogvitákat a vitában álló

feleknek tárgyalások útján kell egymás között rendezniük.

2. Ha az egyik Szerzõdõ Fél beruházója és a másik Szerzõdõ Fél közötti vita

négy hónapon belül nem rendezhetõ ily módon, az érintett beruházónak jogában

áll az ügyet beterjeszteni:

a) a Washington D.C.-ben 1965. március 18-án aláírásra megnyílt, az Államok és

más államok természetes és jogi személyei közötti beruházási vitákról szóló

Egyezmény vonatkozó rendelkezései szerint a Beruházási Viták Rendezésének

Nemzetközi Központjához /ICSID/, amennyiben mindkét Szerzõdõ Fél részesévé

vált az Egyezménynek, vagy

b) választottbíróhoz illetve olyan nemzetközi ad hoc választottbírósághoz,

amely az Egyesült Nemzetek Nemzetközi Kereskedelmi Jogi Bizottságának

(UNCITRAL) Választott Bírósági Szabályai szerint jött létre. A vitában álló

felek írásban megegyezhetnek ezen Szabályok módosításában. A bírósági döntés

végleges és kötelezõ a vitában résztvevõ mindkét fél számára.

9. cikk

A Szerzõdõ Felek közötti jogviták rendezése

1. Mindazon jogvitákat, amelyek a Szerzõdõ Felek között jelen Megállapodás

értelmezésével és alkalmazásával kapcsolatosan felmerülhetnek - amennyiben

lehetséges - konzultációk útján kell rendezni.

2. Ha a vita ily módon a rendezésre átnyújtott írásbeli kérelem napjától

számított három hónapon belül nem rendezhetõ, azt bármelyik Szerzõdõ Fél

kérésére ad hoc választott bíróság elé kell terjeszteni.

3. A választottbíróságot a következõ módon kell megalakítani: a

választottbírósági eljárás iránti kérelem átvételétõl számított két hónapon

belül mindkét Szerzõdõ Fél kijelöli a bíróság egy-egy tagját. Ezen két tagnak

azután egy harmadik ország állampolgárát kell kiválasztania, akit a Szerzõdõ

Felek jóváhagyása után a bíróság elnökévé kell kijelölni. A bíróság elnökét a

két másik tag kijelölésének idõpontjától számított két hónapon belül ki kell

jelölni.

4. Amennyiben a jelen cikk 3. bekezdésében meghatározott határidõkön belül a

kijelölésekben nem egyeztek meg, bármelyik Szerzõdõ Fél - három hónapon

belül - felkérheti a Nemzetközi Bíróság elnökét a kijelölések megtételére.

Abban az esetben, ha a Nemzetközi Bíróság elnöke valamelyik Szerzõdõ Fél

állampolgára, vagy valamilyen más ok akadályozza az említett tisztség

ellátásában, az alelnököt kell felkérni a szükséges kijelölések megtételére.

Ha az alelnök valamelyik Szerzõdõ Fél állampolgára, vagy akadályoztatva van

az említett tisztség ellátásában, a Nemzetközi Bíróságnak azt a rangidõs

tagját kell felkérni a kijelölések megtételére, aki egyik Szerzõdõ Félnek sem

állampolgára.

5. A választottbíróság döntését egyszerû szavazattöbbséggel hozza, és a

döntése végleges és kötelezõ érvényû. Mindkét Szerzõdõ Fél maga viseli az

általa választott bírósági tagnak valamint a bírósági eljárásban való

képviseletének a költségeit. Az elnök költségeit és a fennmaradó költségeket

a Szerzõdõ Felek egyenlõ arányban viselik.

Eljárási szabályait a bíróság maga határozza meg.

10. cikk

Egyéb rendelkezések alkalmazása

1. Amennyiben valamely ügyre egyaránt vonatkoznak a jelen Megállapodás és

valamely olyan más nemzetközi egyezmény rendelkezései, melynek mindkét

Szerzõdõ Fél részese, úgy ezen Megállapodás rendelkezései nem

akadályozhatják meg sem a Szerzõdõ Feleket, sem a másik Szerzõdõ Fél területén

beruházással bíró beruházóikat abban, hogy az ügyükre nézve kedvezõbb

szabályozás elõnyeit élvezzék.

2. Amennyiben az egyik Szerzõdõ Fél törvényei és szabályai, vagy különleges

megállapodásai a másik Szerzõdõ Fél beruházói számára kedvezõbb bánásmódot

biztosítanak, mint a jelen Megállapodásban meghatározottak, úgy a kedvezõbb

elbánást kell alkalmazni.

11. cikk

Hatálybalépés, idõbeli hatály és felmondás

1. A Szerzõdõ Felek diplomáciai csatornákon keresztül tájékoztatják egymást,

hogy a jelen Megállapodás hatályba lépéséhez szükséges belsõ jogi

követelményeiknek eleget tettek. A Megállapodás a késõbbi értesítés

átvételének idõpontjában lép hatályba.

2. A Megállapodás rendelkezéseit az egyik Szerzõdõ Fél beruházói által a másik

Szerzõdõ Fél területén ennek törvényeinek és szabályainak megfelelõen a

Megállapodás hatálybalépése elõtt vagy az után megvalósított beruházásokra

kell alkalmazni, de nem alkalmazandók a hatálybalépés elõtt felmerült bármely

jogvitára, vagy olyan jogvitákra, amelyek a hatálybalépés elõtt felmerült

eseményekre közvetlenül vonatkoznak.

3. Jelen megállapodás tíz évig marad hatályban. Ezt követõen továbbra is

hatályban marad attól az idõponttól számított tizenkét hónap lejártáig,

amikor bármelyik Szerzõdõ Fél a felmondásról szóló írásbeli értesítést adott

át a másik Szerzõdõ Félnek.

4. A jelen Megállapodás felmondásáról szóló értesítés hatályossá válásának

idõpontja elõtt megvalósított beruházások tekintetében a jelen Megállapodás

rendelkezései további tíz évig hatályban maradnak.

ENNEK HITELÉÜL a kellõ felhatalmazással rendelkezõ alulírottak a Megállapodást

aláírták.

Készült két eredeti példányban Budapesten, 1996. október 15-én, magyar,

szlovén, és angol nyelven, mindhárom szöveg teljesen azonos.

Értelmezési eltérések esetén esetén az angol szöveg az irányadó.

A Magyar Köztársaság A Szlovén

Köztársaság

nevében

nevében

Eleje Honlap