MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA

H/5334.. számú

országgyûlési határozati javaslat

a Magyar Köztársaság és a Szingapuri Köztársaság között a beruházások

ösztönzésérõl és védelmérõl Szingapurban, 1997. április 17-én aláírt

Megállapodás megerõsítésérõl

Elõadó: Dr. Medgyessy Péter

pénzügyminiszter

Budapest, 1998. január

Az Országgyûlés ......../1998. (.......) OGY határozata

a Magyar Köztársaság és a Szingapuri Köztársaság között a ber

uházások ösztönzésérõl és védelmérõl Szingapurban, 1997. ápr

ilis 17-én aláírt Megállapodás megerõsítésérõl

Az Országgyûlés

1. a Magyar Köztársaság és a Szingapuri Köztársaság között a beruházások

ösztönzésérõl és védelmérõl Szingapurban, 1997. április 17-én aláírt

Megállapodást e határozattal megerõsíti;

2. felkéri a köztársasági elnököt a megerõsítõ okirat kiállítására;

3. felkéri a külügyminisztert, hogy a megerõsítésrõl diplomáciai úton

tájékoztassa a szingapuri felet.

I N D O K O L Á S

A Magyar Köztársaság és a Szingapuri Köztársaság között a beruházások

ösztönzésérõl és védelmérõl Szingapurban, 1997. április 17-én aláírt

Megállapodás törvényhozási tárgyat érint, ezért megerõsítéséhez az

Országgyûlés döntése szükséges, amely országgyûlési határozat formájában

történik.

MEGÁLLAPODÁS

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ÉS A

SZINGAPURI KÖZTÁRSASÁG KÖZÖTT

A BERUHÁZÁSOK ÖSZTÖNZÉSÉRÕL ÉS VÉDELMÉRÕL

A Magyar Köztársaság és a Szingapuri Köztársaság (a továbbiakban "Szerzõdõ

Fél")

attól az óhajtól vezetve, hogy a kölcsönös elõnyök elve alapján kedvezõ

feltételeket teremtsenek az országaik közötti gazdasági együttmûködés

bõvítéséhez, különös tekintettel az egyik Állam állampolgárai és vállalatai

által a másik Állam területén létrehozott beruházásaira;

felismerve, hogy az ilyen beruházások bátorítása és kölcsönös védelme

hozzájárul az üzleti kezdeményezések elõmozdításához és a gazdasági

fellendülés növeléséhez mindkét államban;

a következõkben állapodtak meg:

1. Cikk

Meghatározások

Jelen Megállapodás alkalmazásában:

1. A "beruházás" kifejezés magában foglal mindenfajta olyan vagyoni értéket,

melyet az egyik Szerzõdõ Fél törvényeivel és jogszabályaival összhangban

engedélyezett, és különösen - de nem kizárólag - a következõket jelenti:

a) az ingó és ingatlan tulajdont, valamint egyéb dologi jogokat, mint például

a jelzálogot, a zálogjogot és a kézizálogjogot;

b) részvényeket, az üzletrészeket, vállalati kötvényeket, és a társasági

érdekeltség hasonló formáit;

c) pénzköveteléseket vagy bármely más, gazdasági értékkel bíró, szerzõdés

alapján történõ teljesítésére vonatkozó követeléseket;

d) a szellemi tulajdonjogokat és a "good-will"-t; és

e) jogszabály vagy szerzõdés alapján biztosított üzleti koncessziókat,

beleértve a természeti erõforrások kutatására, mûvelésére, kitermelésére vagy

kiaknázására vonatkozó jogokat.

2. A "hozam" kifejezés a beruházásból származó eredményt jelenti és magában

foglalja a nyereséget, kamatot, tõkenyereséget, osztalékot, jogdíjat vagy

díjat.

3. Az "állampolgár" kifejezés olyan személyt jelent, aki az egyik Szerzõdõ Fél

állampolgára annak jogszabályai értelmében.

4. A "társaság" kifejezés olyan jogi személyiségû vagy jogi személyiség

nélküli társaságot, céget, egyesülést vagy testületet jelent, amelyet az

egyik Szerzõdõ Fél hatályban lévõ jogszabályai szerint alakítottak meg,

hoztak létre vagy jegyeztek be.

5. A "szabadon konvertálható valuta" kifejezés bármely olyan valutát jelent,

amelyet széles körben használnak a nemzetközi tranzakciókban történõ

fizetésekre és széles körben forgalmaznak a vezetõ nemzetközi devizapiacokon.

2. Cikk

A Megállapodás alkalmazása

1. A jelen Megállapodás kiterjed:

a) a Magyar Köztársaság területén létrehozott beruházások tekintetében a

Szingapuri Köztársaság állampolgárai és társaságai által eszközölt mindazon

beruházásokra, amelyek a Magyar Köztársaság törvényeivel és jogszabályaival

összhangban befogadásra kerültek;

b) a Szingapuri Köztársaság területén létrehozott beruházások tekintetében a

Magyar Köztársaság állampolgárai vagy társaságai révén létrehozott mindazon

beruházásokra, amelyeket a Szingapuri Köztársaság Kormánya által kijelölt

illetékes hatóság az általa megfelelõnek ítélt feltételek mellett írásban

kifejezetten jóváhagyott.

2. Az elõzõ bekezdés rendelkezései mindazon beruházásokra alkalmazandók,

amelyeket bármelyik Szerzõdõ Fél állampolgárai és társaságai a másik Szerzõdõ

Fél területén 1973. január 1-jét követõen hoztak létre.

3. Cikk

A beruházások ösztönzése és védelme

1. Mindkét Szerzõdõ Fél bátorítja és kedvezõ feltételeket teremt a másik

Szerzõdõ Fél állampolgárai és társaságai számára ahhoz, hogy területén olyan

beruházásokat eszközöljenek, amelyek összhangban állnak általános

gazdaságpolitikájával.

2. A 2. Cikk rendelkezéseivel összhangban létrehozott befektetések igazságos

és méltányos bánásmódban, védelemben és biztonságban részesülnek.

4. Cikk

Legnagyobb kedvezményes elbánás

Egyik Szerzõdõ Fél sem fogja a területén kedvezõtlenebb elbánásban részesíteni

a másik Szerzõdõ Fél állampolgárainak és társaságainak a 2. Cikk

rendelkezéseivel összhangban engedélyezett beruházásait és hozamait, mint

amelyet bármely harmadik állam állampolgárainak és társaságainak beruházásai,

vagy hozamai részére biztosít.

5. Cikk

Kivételek

Jelen Megállapodásnak azon rendelkezései, amelyek a bármely harmadik állam

állampolgárai és társaságai számára biztosított elbánásnál nem kedvezõtlenebb

elbánásra vonatkoznak, nem értelmezendõk úgy, mint amelyek az egyik Szerzõdõ

Államot kötelezik arra, hogy a másik Szerzõdõ Fél állampolgáraira és

társaságaira kiterjessze az elõnyeit, bármely olyan bánásmódnak,

kedvezménynek, vagy kiváltságnak, amely

a) regionális vám, monetáris, elszámolási vagy kereskedelmi megállapodásból

(beleértve a szabadkereskedelmi övezetet is), vagy az ilyen regionális

megállapodások jövõbeni létrejöttéhez vezetõ megállapodásból vagy

b) az ugyanabban a földrajzi régióban lévõ harmadik Állammal, vagy Államokkal

a gazdasági, szociális, munkaerõ, ipari vagy monetáris területeken specifikus

projektek keretében történõ regionális együttmûködés elõsegítésére kötött

megállapodásból származik.

2. Jelen Megállapodás rendelkezései adózási kérdésekre egyik Szerzõdõ Fél

területén sem alkalmazandók. Ezeket a kérdéseket az adózásra vonatkozó

nemzetközi megállapodások, beleértve a kettõs adóztatás elkerülésérõl szóló

megállapodásokat, és a két Szerzõdõ Fél hazai jogszabályai szabályozzák.

6. Cikk

Kisajátítás

1. Egyik Szerzõdõ Fél sem fog kisajátítási, államosítási, vagy bármely a

kisajátítással vagy államosítással azonos hatású intézkedést hozni

(továbbiakban "kisajátítás") a másik Szerzõdõ Fél állampolgárainak, vagy

társaságainak beruházásaival szemben, kivéve, ha az intézkedést jogszabályi

felhatalmazáson alapuló célra, az adott állam törvényeivel és jogszabályaival

összhangban, megkülönböztetéstõl mentes alapon és olyan kártalanítás mellett

teszik, amely ténylegesen hozzáférhetõ és indokolatlan késedelem nélkül

történik. A kártalanításnak az adott Szerzõdõ Fél jogszabályainak

megfelelõen kell történnie, a kisajátítást közvetlenül megelõzõ értéken. A

kártalanításnak szabadon konvertálhatónak és átutalhatónak kell lennie.

2. A kisajátítással, vagy értékeléssel kapcsolatos bármely intézkedés az

érintett állampolgár vagy társaság kérésére felülvizsgálandó az intézkedést

hozó Szerzõdõ Fél bírói vagy egyéb független hatósága által jogszabályaiban

elõírt módon.

3. Amennyiben az egy Szerzõdõ Fél kisajátítja egy olyan társaság vagyonát,

amely ezen Szerzõdõ Fél területének bármely részén az érvényes jogszabályok

alapján jött létre, és amelyben a másik Szerzõdõ Fél állampolgárai vagy

társaságai üzletrészekkel bírnak, akkor biztosítania kell, hogy a jelen Cikk

1. bekezdésének a rendelkezései a másik Szerzõdõ Fél azon állampolgárai és

társaságai, amelyek az ilyen üzletrészek tulajdonosai, kártalanításának

biztosításához szükséges mértékben alkalmazásra kerüljenek.

7. Cikk

Kártalanítás veszteségekért

1. Az egyik Szerzõdõ Fél állampolgárait és vállalatait, amelyeknek a

beruházásai a másik Szerzõdõ Fél területén veszteségeket szenvednek háború,

vagy más fegyveres konfliktus, országos szükségállapot, lázadás, zendülés,

felkelés vagy más hasonló esemény következtében, az utóbbi Fél olyan

elbánásban fogja részesíteni a helyreállítás, kártalanítás, kártérítés vagy

más rendezés tekintetében, amely nem kedvezõtlenebb az utóbbi Szerzõdõ Fél

által bármely harmadik Állam állampolgárának vagy társaságának biztosított

bánásmódnál.

2. Nem érintve a jelen Cikk 1. pontjában foglaltakat, az egyik Szerzõdõ Fél

azon állampolgárait és társaságait, amelyek beruházásai az elõzõ pontban

foglalt események kapcsán veszteségeket szenvednek a másik Szerzõdõ Fél

területén abból kifolyólag, hogy

a) tulajdonukat a másik Szerzõdõ Fél erõi, illetve hatóságai igénybe vették,

b) tulajdonukat a másik Szerzõdõ Fél erõi, illetve hatóságai megsemmisítették

és erre nem harci cselekmények folytán, vagy a helyzet szükségszerûsége miatt

került sor,

kárpótlásban kell részesíteni az igénybevétel idõszaka alatt elszenvedett,

vagy a tulajdon megsemmisülése következtében elõállt veszteségeikért. A

kártalanítást ez utóbbi Szerzõdõ Félnek a jogszabályaival összhangban kell

nyújtani, vagy amennyiben jogszabályai ilyet nem irányoznak elõ, olyan

összegben kell meghatározni, amely igazságos és megfelelõ. Az ebbõl eredõ

kifizetések szabadon átváltható valutában történõ szabad átutalását késedelem

nélkül lehetõvé kell tenni.

8. Cikk.

Átutalások

1. Mindkét Szerzõdõ Fél garantálja a másik Szerzõdõ Fél állampolgárai és

társaságai részére bármely beruházásaikból származó tõke és hozam

megkülönböztetésektõl mentes szabad átutalhatóságát. Az átutalásoknak szabadon

átváltható pénznemben kell történniük, bármely korlátozás vagy késedelem

nélkül. Az ilyen átutalások különösen, de nem kizárólag, a következõket

foglalják magukban:

a) nyereséget, tõkenyereséget, osztalékot, jogdíjat, kamatot, és más, a

beruházásból származó folyó jövedelmet;

b) a beruházás teljes vagy részleges felszámolásából származó összegeket;

c) a beruházással kapcsolatosan nyújtott hitel visszafizetésére szolgáló

összegeket;

d) szellemi tulajdonjogokra, vagy good-will-re vonatkozó jogdíjakat, vagy

egyéb díjakat;

e) technikai közremûködéssel, szolgáltatással kapcsolatos fizetéseket és

üzletvezetési díjakat;

f) azon természetes személyek keresetét, akik a másik Szerzõdõ Fél területén

lévõ beruházással kapcsolatban munkát végeznek ezen Állam törvényeivel és

jogszabályaival összhangban.

Ezen Cikk 1. bekezdése nem érinti a jelen Megállapodás 6. Cikke alapján

fizetett kártalanítás szabad átutalhatóságát.

9. Cikk

Árfolyam

A jelen Megállapodás 6., 7. és 8. Cikkében hivatkozott átutalásokat az

átutalás napján érvényes piaci árfolyamon, szabadon átutalható valutában kell

teljesíteni.

10. Cikk

Jogszabályok

A kétségek elkerülése érdekében a Szerzõdõ Felek kijelentik, hogy amennyiben

jelen Megállapodás másként nem rendelkezik, minden beruházásra annak a

Szerzõdõ Félnek a területén érvényes jogszabályt kell alkalmazni, ahol a

beruházás megvalósult.

11. Cikk

Jogutódlás

1. Amennyiben az egyik Szerzõdõ Fél (vagy az általa kijelölt bármely

ügynökség, intézmény, köztestület, vagy társaság) kártalanítás következtében

kifizetést teljesít a saját állampolgárainak és társaságainak a jelen

Megállapodás alá tartozó bármely igény tekintetében, a másik Szerzõdõ Fél

elismeri, hogy az elõzõ Szerzõdõ Fél (vagy az általa kijelölt ügynökség,

intézmény, köztestület vagy társaság) jogátszállás következtében jogosult

gyakorolni mindazokat a jogokat és érvényesíteni mindazokat a követeléseket,

amelyek saját állampolgárait és társaságait illetik meg. Az átruházott jogok

és követelések nem haladhatják meg az említett beruházó eredeti jogait és

követeléseit.

2. Az egyik Szerzõdõ Fél ( vagy az általa kijelölt ügynökség, intézmény,

köztestület vagy társaság) által a saját állampolgárainak és társaságainak

teljesített kifizetések nem érintik ezen állampolgárok és társaságok azon

jogát, hogy a jelen Megállapodás 12. Cikkével összhangban érvényesítsék

követeléseiket a másik Szerzõdõ Féllel szemben.

12. Cikk

Befektetési viták

1. Az egyik Szerzõdõ Fél beruházója és a másik Szerzõdõ Fél közötti, az utóbbi

Szerzõdõ Fél területén lévõ beruházással kapcsolatos jogvitákat a vitában álló

feleknek, lehetõség szerint barátságosan, tárgyalások útján kell rendezniük.

A vita megoldását tárgyalások útján rendezni szándékozó fél értesíti a másik

felet errõl a szándékáról.

2. Amennyiben a vita nem rendezhetõ ezen Cikk 1. bekezdése szerint a vitában

résztvevõ valamelyik Fél által átadott jegyzék keltétõl számított 6 hónapon

belül, akkor, hacsak a felek másként nem állapodnak meg, bármelyik vitában

álló fél kérésére beterjeszthetõ az Államok és más államok állampolgárai

közötti Beruházási Viták Rendezésérõl szóló 1965. március 18-án Washingtonban

aláírásra megnyitott Egyezmény (a továbbiakban "Egyezmény") alapján

létrehozott a Beruházási Viták Rendezésének Nemzetközi Központja (ICSID) ( a

továbbiakban "Központ") által lefolytatandó békéltetésre, vagy választott-

bírósági eljárásra.

Ennek érdekében mindkét Szerzõdõ Fél ezennel visszavonhatatlanul elõzetes

beleegyezését adja ahhoz, hogy az Egyezmény 25. Cikke szerint bármely ilyen

vitával a Központhoz forduljanak.

13. Cikk

A Szerzõdõ Felek közötti viták

1. Mindazon jogvitákat, amelyek a Szerzõdõ Felek között jelen Megállapodás

értelmezésével, vagy alkalmazásával kapcsolatosan felmerülhetnek, amennyiben

lehetséges, tárgyalások útján kell rendezni.

2. Ha a vita ily módon hat hónapon belül nem rendezhetõ, azt bármelyik

Szerzõdõ Fél kérésére Választott Bíróság elé kell terjeszteni. A Választott-

bíróság (a továbbiakban "Bíróság") három választottbíróból áll, mindegyik

Szerzõdõ Fél kijelöl egy bírót és a harmadik bírót aki a Bíróság elnöke lesz,

ezen Cikk 3. pontjának rendelkezései szerint nevezik ki.

3. A választottbírósági eljárás iránti igény vételétõl számított két hónapon

belül mindegyik Szerzõdõ Fél kijelöl egy-egy választottbírót. A két

választottbíró ezután kiválasztja egy harmadik állam állampolgárát, aki a két

Szerzõdõ Fél egyetértésével a Bíróság kijelölt elnöke lesz. Az elnököt a két

választottbíró kijelölésének napjától számított három hónapon belül kell

kijelölni.

4. Amennyiben a Bíróságot a választottbíróság iránti igény kézhezvételétõl

számított 5 hónapon belül nem lehetett megalakítani, bármely Szerzõdõ Fél,

egyéb megállapodás hiányában, felkérheti a Nemzetközi Bíróság elnökét a még ki

nem jelölt választott bíró, vagy választottbírók kijelölésére. Abban az

esetben, ha a Nemzetközi Bíróság elnöke valamelyik Szerzõdõ Fél állampolgára,

vagy valamilyen más ok akadályozza a szükséges kijelölések megtételében, az

alelnököt lehet erre felkérni. Amennyiben az alelnök valamelyik Szerzõdõ Fél

állampolgára, vagy akadályoztatva van a felkérés teljesítésében, akkor a

Nemzetközi Bíróságnak azt a rangidõs tagját lehet felkérni a kijelölések

megtételére, aki egyik Szerzõdõ Félnek sem állampolgára.

5. A Bíróság döntéseit egyszerû szavazattöbbséggel hozza.

6. A Bíróság döntése végleges és a Szerzõdõ Felek kötelesek eleget tenni és

megfelelni a határozatban elõírtaknak.

7. Minden Szerzõdõ Fél maga viseli a Bíróságban résztvevõ saját tagjának és

a választottbírósági eljárásban való képviseletének költségeit, valamint az

elnök és a fennmaradó költségek felét. A Bíróság azonban dönthet úgy, hogy a

költségeknek nagyobb részét kell, hogy viselje a két Fél egyike és ez a döntés

kötelezõ mindkét Fél számára.

8. A fentieken túlmenõen a bíróság maga állapítja meg saját eljárási

szabályait.

14. Cikk

Egyéb kötelezettségek

Amennyiben az egyik Szerzõdõ Fél jogszabályai, vagy a Szerzõdõ Felek között

jelenleg létezõ, vagy ezt követõen létrehozandó nemzetközi kötelezettségek a

jelen Megállapodáson túlmenõen azt eredményezik, hogy a másik Szerzõdõ Fél

állampolgárai és társaságai a jelen Megállapodás által biztosítottnál

kedvezõbb elbánásra jogosultak, ezen kedvezõbb helyzetüket a jelen

Megállapodás nem érinti.

Mindkét Szerzõdõ Fél jogszabályaival összhangban tiszteletben tartja a jelen

Megállapodásban meghatározottakon túlmenõ azon kötelezettségeit, amelyeket a

másik Szerzõdõ Fél állampolgáraival és társaságaival szemben beruházásaikat

illetõen vállalt.

15. Cikk

Hatálybalépés, idõbeli hatály és felmondás

1. A Szerzõdõ Felek tájékoztatják egymást arról, hogy a jelen Megállapodás

hatálybaléptetéséhez szükséges belsõ jogi követelményeiknek eleget tettek.

Jelen Megállapodás a késõbbi értesítés keltétõl számított harmincadik napon

lép hatályba.

2. Jelen Megállapodás tizenöt évig marad hatályban és ezt követõen továbbra is

hatályban marad, hacsak az elsõ 14 év eltelte után egyik Szerzõdõ Fél írásban

nem értesíti a másik Szerzõdõ Felet a Megállapodás felmondására vonatkozó

szándékáról. A felmondásról szóló értesítés egy évvel azt követõen válik

hatályossá, hogy a másik Szerzõdõ Fél azt megkapta.

3. A jelen Megállapodás felmondására vonatkozó értesítés hatályba lépése elõtt

létesített beruházások tekintetében az 1-14. Cikkek rendelkezései ettõl a

naptól számított további tizenöt évig hatályban maradnak.

Ennek hiteléül a Kormányuk által kellõ felhatalmazással rendelkezõ alulírottak

aláírták a Megállapodást.

Készült 2 eredeti példányban Szingapurban, 1997. április 17-én angol nyelven.

A Magyar Köztársaság Kormánya A Szingapuri Köztársaság Kormánya

nevében

nevében

Eleje Honlap