1
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
T/2064.. számú
TÖRVÉNYJAVASLAT
a tervezõ- és szakértõ mérnökök valamint építészek szakmai kamaráiról
elõadó: dr. Baja Ferenc
Budapest, 1996. február hó.
1996. évi ..... törvény
a tervezõ- és szakértõ mérnökök valamint
építészek szakmai kamaráiról
Az Országgyûlés - a hazai hagyományokat és a fejlett demokráciák gyakorlatát
követve - a környezet alakítása, fejlesztése és védelme szempontjából
meghatározó tervezõ- és szakértõ mérnökök és építészek tevékenységének
jelentõségét elismerve, a szakmai és etikai elvek érvényesítéséhez szükséges
szakmai önigazgatást támogatva, a következõ törvényt alkotja:
I. fejezet
Általános rendelkezések
1. §
(1) Törvény, kormányrendelet, vagy miniszteri rendelet (a továbbiakban:
jogszabály) által engedélyhez és névjegyzékbe vételhez (továbbiakban
együtt: jogosultság) kötött önálló mérnöki és építészeti tervezõi és
mûszaki szakértõi tevékenység (továbbiakban együtt: mérnöki illetve
építészeti tevékenység) csak az ezen törvényben szabályozott kamarai
tagság alapján folytatható.
(2) A kamarai tagsághoz kötött mérnöki és építészeti tevékenységet a kamara
tagja az ország egész területén végezheti.
(3) A Ptk. 685. § c.) pontja szerinti gazdálkodó szervezet és más jogi
személy az (1) bekezdésben megjelölt mérnöki, illetve építészeti
tevékenységet csak az (1) bekezdésben foglalt feltételeknek megfelelõ
alkalmazottja vagy tagja - ideértve az egyéni vállalkozót is - útján
végezhet.
2. §
(1) A megyékben (több megyére kiterjedõen, vagy megyénként) és a fõvárosban
az e törvényben szabályozott kamarai tagsági feltételeknek megfelelõ
természetes személyek által létrehozott területi mérnöki, illetve építész
kamarák (továbbiakban együtt: területi kamara) nyilvántartott tagsággal,
önkormányzattal, területi feladat- és hatáskörrel rendelkezõ
köztestületek.
(2) A területi kamarák az e törvényben szabályozott módon hozzák létre az
országos mérnöki kamarát (Magyar Mérnöki Kamara), illetve az országos
építész kamarát (Magyar Építész Kamara) (a továbbiakban együtt: országos
kamarák). Az országos kamarák országos feladat- és hatáskörrel rendelkezõ
köztestületek. Az országos kamaráknak az azonos tevékenységi körû
területi kamarák a tagjai. A területi kamara a bírósági nyilvántartásba
vétellel - alapszabálya elfogadása napjára visszaható hatállyal - válik
az országos kamara tagjává.
(3) A területi kamarák az alapszabályukban (továbbiakban: területi
alapszabály) meghatározott módon és feltételek szerint helyi csoportokat
alakíthatnak, melyek ellátják a területi kamara által rájuk átruházott
kamarai feladatokat. A területi kamara alapszabálya a helyi csoportokat
jogi személyiséggel ruházhatja fel.
(4) Az országos kamarákon belül a Magyar Mérnöki Kamara legalább építési,
tartószerkezeti, épületgépészeti, közlekedési, hírközlési,
vízgazdálkodási, vízépítési, környezetvédelmi, földmérõ és térképészeti,
erdészeti és faipari, mezõgazdasági, gépészeti, hõ- és villamos-
energetikai, gázipari szakterületeken, illetve a jogosultsághoz kötött
egyéb szakértõi és tervezõi mérnöki szakterületeken, a Magyar Építész
Kamara legalább terület- és településrendezési, táj- és kertépítészeti,
építészeti, belsõépítészeti és mûemlékvédelmi szakterületeken szakmai
tagozatokat köteles létrehozni.
(5) Az országos és a területi kamara jogosult a Magyar Köztársaság címerének
használatára.
(6) A területi kamara tagja jogosult hivatalos irataiban kamarai tagságának
tényét feltüntetni.
II. fejezet
A területi kamara
3. §
(1) A területi kamara az 1.§ (1) bekezdésében meghatározott mérnöki, illetve
építészeti tevékenység jogszerûségének biztosítása és szakmai
színvonalának javítása érdekében az alábbi közfeladatokat köteles ellátni:
a) az érvényes jogszabályok alapján - elsõ fokon -, az államigazgatási
eljárás általános szabályai szerint eljárva elbírálja a tervezõi,
illetve a szakértõi tevékenység folytatásához elõírt feltételek
teljesülését és határoz a Tervezõi, illetve Szakértõi Névjegyzékbe
vételrõl, kizárásról és törlésrõl,
b) figyelemmel kíséri, hogy a mérnöki és építészeti tevékenységet csak az
arra jogosultak végezzék, szükség esetén az intézkedésre jogosult
hatóságnál eljárást kezdeményez,
c) ellenõrzi, hogy tagjai, valamint az 1.§ (3) bekezdésében meghatározott
gazdálkodó szervezetek, vállalkozók tevékenységének minõsége megfelel-
e a vonatkozó jogszabályoknak, hatósági elõírásoknak és a szakmai
követelményeknek, szükség esetén saját hatáskörben eljár, vagy az
intézkedésre jogosult hatóságnál eljárást kezdeményez,
d) kivizsgálja a tagjait érintõ szakmai és etikai panaszokat, eljár ezen
panaszok okának mielõbbi megszüntetésében,
e) együttmûködik a mérnöki, illetve építészeti tevékenységet érintõ
kérdésekben a helyi önkormányzati szervekkel,
f) a megbízók és tagjai érdekeit figyelembe véve közremûködik a tervezõi
és szakértõi tevékenység minõségellenõrzési rendszerének
kialakításában és mûködtetésében,
g) vezeti a Mûszaki Ellenõri Névjegyzéket.
(2) A területi kamara képviseli tagjainak érdekeit a hatáskörébe tartozó
mérnöki, illetve építészeti tevékenységgel összefüggõ ügyekben. Ennek
keretében:
a) támogatja a felsõoktatásban tanulók és a pályakezdõk szakmai
gyakorlaton való részvételét,
b) együttmûködik a mérnöki illetve építészeti tevékenységet érintõ
kérdésekben a területi érdekképviseleti és egyéb társadalmi
szervezetekkel, más köztestületekkel,
c) véleményezi az igazságügyi mérnök illetve építész szakértõvé történõ
kijelölést,
d) figyelemmel kíséri és nyilvántartja a tevékenységi körét érintõ
versenytárgyalások, tervpályázatok kiírását és lebonyolítását.
(3) A területi kamara önigazgatási feladatkörében:
a) megalkotja - e törvény keretei között - a területi alapszabályt,
b) tagjaival szemben elsõ fokon etikai-fegyelmi eljárást folytat le,
c) nyilvántartást vezet tagjairól és tagjelöltjeirõl, ennek során a
személyes adatok védelmérõl és a közérdekû adatok nyilvánosságáról szóló
törvénynek a személyes adatvédelemre vonatkozó szabályai szerint köteles
eljárni,
d) tagjai mérnöki illetve építészeti tevékenységével kapcsolatban
egyéb szolgáltatásokat nyújt.
4. §
(1) A területi kamara szervei:
a) a taggyûlés,
b) az elnökség,
c) a felügyelõ bizottság,
d) az etikai-fegyelmi bizottság,
e) a területi alapszabályban meghatározott egyéb bizottságok.
(2) A területi kamara legfelsõbb szerve a taggyûlés. Az (1) bekezdés b)-e)
pontjaiban szereplõ szervek a területi kamara ügyintézõ illetve ellenõrzõ
szervei (továbbiakban együtt: területi ügyintézõ szervek).
(3) A területi kamara tisztségviselõi: az elnök, az alelnök, az elnökség
tagjai, a titkár és az állandó bizottságok - a felügyelõ bizottság és az
etikai-fegyelmi bizottság - elnökei.
(4) A területi ügyintézõ szervek mûködésének rendjét - az e törvényben
meghatározott és a közigazgatási ügyekre vonatkozó kivételekkel -, és a
bizottságok tagjainak számát a területi alapszabály állapítja meg.
(5) A területi alapszabály úgy rendelkezhet, hogy - nagy létszám esetében -
a taggyûlést küldöttgyûlés helyettesítse.
5. §
(1) A taggyûlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:
a) e törvény keretei között a területi alapszabály elfogadása,
módosítása
b) a területi kamarák egyesülésérõl, szétválásáról szóló döntés,
c) a területi kamara elnökének, ha a taglétszám indokolja: alelnökének,
elnökségének és a bizottságok tagjainak megválasztása,
d) az országos kamara küldöttgyûlésébe az országos alapszabályban m
eghatározott számú, 20-50 tag után egy-egy küldött megválasztása,
e) a területi kamara éves költségvetési tervének és éves költségvetési
beszámolójának elfogadása.
(2) A törvény az (1) bekezdésben meghatározottakon túl más feladat
ellátását is a taggyûlés hatáskörébe utalhatja.
(3) A taggyûlés határozatképes, ha a bejegyzett tagok több mint fele jelen
van. A taggyûlés határozatképtelensége miatt megismételt taggyûlés a
megjelent tagok számától függetlenül határozatképes.
(4) A taggyûlés határozatait egyszerû szótöbbséggel hozza. A taggyûlés
kizárólagos hatáskörébe tartozó ügyekben való döntéshez a jelenlévõk
kétharmadának a szavazata szükséges.
(5) A taggyûlést szükség szerint, de legalább évente egyszer össze kell
hívni. A területi alapszabály a taggyûlés kötelezõ összehívásának más
eseteit is meghatározhatja.
6. §
(1) A területi kamara elnöksége az elnökbõl, az alelnökbõl és az elnökségi
tagokból áll, akiket a taggyûlés választ meg.
(2) Az elnökség feladata, hogy a taggyûlések közötti idõszakban - a
taggyûlés határozatainak megfelelõen - a területi kamara mûködését
irányítsa és feladatait végrehajtsa.
(3) A Kamarát az elnök képviseli. Helyettesítésének rendjét a területi
alapszabályban kell meghatározni.
(4) Az elnökség nevében aláírásra az elnök jogosult, továbbá azok, akiket az
elnökség aláírási joggal ruházott fel.
(5) Az elnökség döntéseit szótöbbséggel hozza. A határozatképességhez az
elnökségi tagok többségének jelenléte szükséges.
(6) A területi kamara ügyviteli szervének vezetõje a kamara titkára, aki a
kamarával munkaviszonyban áll. Titkár csak az lehet, aki a
köztisztviselõk jogállásáról szóló törvény szerint jegyzõvé kinevezhetõ.
(7) A titkár felett a munkaviszony létesítésével és megszüntetésével
kapcsolatos jogokat az elnökség, az egyéb munkáltatói jogokat az elnök
gyakorolja.
(8) A területi kamara hatáskörébe utalt közigazgatási ügyekben a titkár jár
el. Közigazgatási ügyekben ügyintézõként csak az járhat el, aki a
köztisztviselõk jogállásáról szóló törvény szerint köztisztviselõnek vagy
ügykezelõnek kinevezhetõ.
(9) A titkár gyakorolja a területi kamara szervezetében dolgozó
munkavállalók felett a munkáltatói jogokat.
7. §
(1) A felügyelõ bizottság elsõ ülésén, tagjai közül elnököt választ,
ügyrendjét maga állapítja meg.
(2) A felügyelõ bizottság ellenõrzi a területi kamara mûködését,
gazdálkodását, a pénzügyi-számviteli rendre vonatkozó jogszabályok, a
területi alapszabály és az egyéb szabályzatok érvényesülését .
(3) A felügyelõ bizottság a területi ügyintézõ és ügyviteli szervektõl,
illetve a területi kamara tisztségviselõitõl minden olyan adatot,
tájékoztatást megkérhet, továbbá minden olyan iratot megtekinthet, amely
feladatainak ellátásához szükséges.
(4) A taggyûlés a területi kamara éves költségvetési tervérõl és az éves
költségvetési beszámolóról csak a felügyelõ bizottság véleményének
ismeretében dönthet.
(5) A felügyelõ bizottság tagjai tevékenységükért kizárólag a taggyûlésnek
tartoznak felelõsséggel és feladataik ellátása körében részükre utasítás
nem adható.
8. §
(1) Az etikai-fegyelmi bizottság elsõ ülésén, tagjai közül elnököt választ.
(2) Az etikai-fegyelmi bizottság az e törvényben és az országos kamara
etikai-fegyelmi szabályzatában meghatározott módon:
a) közremûködik a szakmai és etikai normák kialakításában,
b) kivizsgálja a szakmai és etikai panaszokat és lefolytatja az
elsõfokú szakmai és etikai-fegyelmi eljárást.
A területi kamara alapszabálya
9. §
(1) A területi alapszabályban meg kell határozni:
a) a területi kamara nevét és székhelyét,
b) a területi kamara ügyintézõ szerveinek feladataira, hatáskörére és
mûködésére vonatkozó fõbb szabályokat,
c) mindent, aminek a területi alapszabályban történõ rendezését e
törvény kötelezõen elõírja.
(2) A területi kamara nevének ki kell fejeznie illetékességi területét.
A területi kamarák egyesülése és szétválása
10. §
(1) A területi kamarák egyesülhetnek és szétválhatnak.
(2) A területi kamarák egyesülése esetén az új területi kamara illetékességi
területe az egyesülõ területi kamarákéhoz igazodik.
(3) Az egyesüléssel létrejövõ területi kamara az egyesült területi kamarák
általános jogutódja.
(4) A területi kamara szétválásával megyénként, illetve a fõvárosban mûködõ
területi kamarák hozhatók létre.
(5) A szétválásról hozott döntésben rendelkezni kell a vagyon megosztásáról.
A területi kamara joga és kötelezettségei a vagyonmegosztás arányában a
szétválás során létrejött területi kamarákra, mint jogutódokra szállnak
át.
(6) A területi kamarák egyesülése illetve szétválása nem érinti tagjaik
jogait és kötelességeit.
III. fejezet
Az országos kamara
11. §
(1) Az országos kamarák országos feladat- és hatáskörrel rendelkezõ
köztestületek.
(2) Az országos kamarák a mérnöki, illetve építészeti tevékenység
jogszerûségének biztosítása és szakmai színvonalának emelése érdekében az
alábbi közfeladatokat kötelesek ellátni:
a) az érvényes jogszabályok alapján, az államigazgatási eljárás általános
szabályait alkalmazva másodfokon döntenek a tervezõi, illetve
szakértõi jogosultsági kérelmekrõl és határoznak a Tervezõi illetve
Szakértõi Névjegyzékbe vételrõl, kizárásról és törlésrõl.
b) országos összesítésben vezetik a Tervezõi illetve Szakértõi, továbbá a
Mûszaki Ellenõri Névjegyzéket és biztosítják annak nyilvánosságát,
c) a nemzetközi szakmai elõírásokkal összhangban lévõ módszertani
útmutatók, segédletek, irányelvek, kamarai szabályzatok (etikai kódex,
versenyszabályzat) kidolgozásával és közreadásával elõsegítik a
mérnöki és építészeti tevékenység fejlõdését.
d) véleményezik a szakmai illetékességüket érintõ felsõoktatási képzési,
illetve továbbképzési célokat és azok tartalmát, a képesítési
követelményeket, továbbá - az adott felsõoktatási intézménnyel való
kölcsönös megállapodás alapján - részt vesznek ezek végrehajtásában,
e) közremûködnek a - szakmai illetékességüket érintõ - mûszaki
szabályozási, szabványosítási, akkreditálási és minõségügyi
tevékenységben,
f) közremûködnek a mérnöki és építészeti tervezõi illetve szakértõi
tevékenység minõségellenõrzési rendszerének kialakításában és
elõsegítik annak alkalmazását,
g) kidolgozzák tájékoztatásul a mérnöki és építészeti tevékenységek
ajánlott díjszabását a hozzátartozó szolgáltatások tartalmi
követelményeivel együtt,
h) szervezik a fiatal mérnökök és építészek szakmai gyakorlati képzését,
elõsegítve az önálló tevékenységre, a szakmai jogosultság
megszerzésére való felkészülésüket,
i) együttmûködnek más szakmai kamarákkal.
(3) Az országos kamarák képviselik a mérnöki illetve építészeti tevékenység
érdekeit. Ennek keretében:
a) elõsegítik a mérnöki, illetve építészeti tevékenység társadalmi
elismertségének javítását,
b) figyelemmel kísérik és értékelik a különbözõ vállalkozási és
szervezeti formák mûködését,
c) képviselik tagjaiknak a szakmai felelõsségbiztosítással kapcsolatos
érdekeit,
d) tájékoztatják a mérnököket, illetve építészeket az aktuális szakmai
kérdésekrõl, a pályázatokról, az ösztöndíjakról, a szabad állásokról,
e) együttmûködnek a mérnöki illetve az építészeti tevékenységet érintõ
kérdésekben a parlamenti és kormányszervekkel, kapcsolatot tartanak
más országok szakmai szervezeteivel,
f) szakmai kérdésekben együttmûködnek a kapcsolódó tudományos
egyesületekkel illetve azok szövetségeivel,
g) véleményezik a mérnökök illetve az építészek szakmai tevékenységét és
anyagi helyzetét közvetlenül befolyásoló jogszabályok tervezeteit,
h) véleményezik a külföldi diplomák honosítását.
(4) A kamarák szakterületeit érintõ - jogszabály alkotására, program
elfogadására, átfogó intézkedés meghozatalára irányuló - elõterjesztések
esetében az illetékes kamarának véleményezési joga van.
(5) Az országos kamara önigazgatási feladatkörében:
a) megalkotja - e törvény keretei között - az országos alapszabályt,
b) megalkotja az etikai-fegyelmi szabályzatot,
c) másodfokon etikai-fegyelmi eljárást folytat le,
d) a mérnöki és az építészeti tevékenységével kapcsolatban tagjainak
- ezen törvény felhatalmazása alapján - egyéb, általános szakmai
szolgáltatásokat nyújt.
(6) Az országos kamarák a bírósági nyilvántartásba vételükkel jönnek létre,
az alapszabály elfogadásának napjára visszaható hatállyal.
(7) A területi kamarák az országos kamarák létrejöttével válnak azok
tagjaivá.
12. §
(1) Az országos kamara szervei:
a) a küldöttgyûlés,
b) az országos elnökség,
c) az országos felügyelõ bizottság,
d) az országos etikai-fegyelmi bizottság,
e) az országos alapszabály szerint létrehozott szakmai tagozatok,
f) az országos alapszabály szerint létrehozott más állandó
bizottságok.
(2) Az országos kamara legfelsõbb szerve a küldöttgyûlés. Az (1) bekezdés
b)-e) pontjaiban meghatározott szervek az országos kamara ügyintézõ,
illetve ellenõrzõ szervei (továbbiakban együtt: országos ügyintézõ
szervek).
(3) Az országos kamara tisztségviselõi: az elnök, az alelnök(ök), az
elnökség tagjai, a titkár, az országos felügyelõ bizottság, az országos
etikai fegyelmi bizottság és a szakmai tagozatok elnökei.
(4) Az országos ügyintézõ szervek mûködésének rendjét, a tisztségviselõk
számát az országos alapszabály állapítja meg.
13. §
(1) A küldöttgyûlést a területi kamarák szavazati joggal rendelkezõ
küldöttei alkotják.
(2) Szavazati jogosultság nélkül vehetnek részt az országos kamara
küldöttgyûlésének munkájában az országos kamara elnökségének tagjai, az
országos kamara állandó bizottságainak elnökei és a szakmai tagozatok
elnökei, ha nem küldöttek.
14. §
(1) A küldöttgyûlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:
a) az országos alapszabály megállapítása, módosítása,
b) az országos kamara tisztségviselõinek - a titkár kivételével - és a
bizottságok tagjainak megválasztása,
c) az éves költségvetési terv - ennek részeként az éves tagdíjnak a
jövedelmi viszonyok alapján sávosan történõ megállapítása és ebbõl az
országos kamara részesedési arányának - meghatározása, továbbá az éves
költségvetési beszámoló elfogadása,
d) az etikai-fegyelmi, valamint más országos - önkormányzati -
szabályzat elfogadása,
e) az országos ügyintézõ szervek beszámolóinak elfogadása.
(2) Az országos alapszabály - e törvény keretei között - a küldöttgyûlés
részére más kizárólagos hatáskört is megállapíthat.
(3) A küldöttgyûlést az országos alapszabályban meghatározott eljárás
szerint évente legalább egyszer össze kell hívni.
(4) A küldöttgyûlés határozatképes, ha a küldöttek többsége jelen van. A
küldöttgyûlést határozatképtelenség esetén 15 napon túli és 60 napon
belüli idõpontra újra össze kell hívni. A megismételt küldöttgyûlés a
megjelentek létszámától függetlenül határozatképes.
(5) A küldöttgyûlés határozatait egyszerû szótöbbséggel hozza. A
küldöttgyûlés kizárólagos hatáskörébe tartozó kérdésekben a döntéshez a
jelenlévõk kétharmadának a szavazata szükséges.
(6) Az országos ügyintézõ szervek évente beszámolnak a küldöttgyûlésnek.
15. §
(1) Az országos elnökség elnökbõl, alelnök(ök)bõl és elnökségi tagokból áll,
akiket a küldöttgyûlés választ meg.
(2) Az országos elnökség feladata - a küldöttgyûlések közötti idõszakban - a
küldöttgyûlés határozatainak megfelelõen az országos kamara mûködésének
irányítása és feladatainak végrehajtása.
(3) Az országos kamarát az elnök képviseli. Helyettesítésének rendjérõl az
országos alapszabályban kell intézkedni.
(4) Az országos kamara képviseletében aláírásra az elnök, továbbá az
elnökség azon tagjai jogosultak, akiket az országos elnökség aláírási
joggal ruházott fel.
(5) Az országos elnökség döntéseit egyszerû szótöbbséggel hozza.
Határozatképességéhez a tagok többségének jelenléte szükséges.
(6) Az országos kamara ügyviteli szervének vezetõje a kamara titkára, aki a
kamarával munkaviszonyban áll. Titkár csak az lehet, aki a
köztisztviselõk jogállásáról szóló törvény szerint fõjegyzõvé kinevezhetõ.
(7) A titkár felett a munkaviszony létesítésével és megszüntetésével
kapcsolatos jogokat az elnökség, az egyéb munkáltatói jogokat az elnök
gyakorolja.
(8) Az országos kamara hatáskörébe utalt közigazgatási ügyekben a titkár a
közigazgatási szerv vezetõje. Ezekben az ügyekben csak az járhat el, aki
a köztisztviselõk jogállásáról szóló törvény szerint köztisztviselõnek
vagy ügykezelõnek kinevezhetõ.
(9) A titkár gyakorolja az országos kamara szervezetében dolgozó
munkavállalók felett a munkáltatói jogokat.
16. §
(1) Az országos felügyelõ bizottság elnökét a bizottság elsõ ülésén a tagok
választják meg. A bizottság maga állapítja meg ügyrendjét.
(2) Az országos felügyelõ bizottság ellenõrzi az országos kamara mûködését,
gazdálkodását, a pénzügyi-számviteli rendjére vonatkozó jogszabályok, az
országos alapszabály illetve a szakmai szabályzatok érvényesülését.
(3) Az országos felügyelõ bizottság az országos kamara ügyintézõ és
ügyviteli szerveitõl, azok tisztségviselõitõl, valamint szakmai
tagozataitól és a területi kamaráktól minden olyan adatot, tájékoztatást
megkérhet, illetve minden olyan iratot megtekinthet, amely feladatainak
ellátásához szükséges.
(4) A küldöttgyûlés az országos kamara éves költségvetésérõl és az éves
költségvetési beszámolóról csak az országos felügyelõ bizottság
véleményének ismeretében dönthet.
(5) Az országos felügyelõ bizottság tagjai tevékenységükért kizárólag a
küldöttgyûlésnek tartoznak felelõsséggel és feladataik ellátása körében
részükre utasítás nem adható.
17. §
(1) Az országos etikai-fegyelmi bizottság elsõ ülésén tagjai közül elnököt
választ.
(2) Az országos etikai-fegyelmi bizottság:
a) a küldöttgyûlés elé terjeszti az etikai-fegyelmi szabályzatot,
illetve annak módosítását és
b) lefolytatja a másodfokú szakmai és etikai-fegyelmi eljárást.
18. §
(1) A szakmai tagozatok létrehozásáról, mûködésérõl és feladatairól az
országos alapszabályban kell intézkedni. A tagozat elsõ ülésén elnököt
választ.
(2) A kamara tagja egyidejûleg több szakmai tagozatnak is tagja lehet.
(3) A szakmai tagozat mûködését és feladatait érintõ alapszabály-módosítás
elõtt ki kell kérni a szakmai tagozat véleményét.
(4) A szakmai tagozatok véleményezési és egyetértési joggal rendelkeznek,
amely a kamarai állásfoglalások elõkészítése során az érintett szakmai
tagozattól nem vonható el, véleményüket a kamara állásfoglalásában
képviselni köteles.
(5) Több érintett szakmai tagozat eltérõ véleménye esetén az országos kamara
elnöke vagy az általa kijelölt tisztségviselõk a tagozatokkal történt
egyeztetés és egyetértésük alapján alakítják ki a kamara állásfoglalását.
(6) Az országos kamara szakmai állásfoglalásától a területi kamarák nem
térhetnek el.
Az országos kamara alapszabálya
19. §
Az országos alapszabályban meg kell határozni:
a) az országos kamara székhelyét,
b) az országos kamara ügyintézõ szerveinek feladataira, hatáskörére és
mûködésére vonatkozó szabályokat,
c) a szakmai tagozatok létesítésére, feladataira és mûködésére vonatkozó
fõbb szabályokat,
d) a területi kamarák által a tagdíjakból fizetendõ hozzájárulás
mértékét,
e) mindazt, amiben e törvény az országos alapszabály rendelkezését írja
elõ.
IV. fejezet
A választás szabályai
20. §
(1) A területi és az országos kamara tisztségviselõi és a küldöttek
jelölésének, választásának és visszahívásának rendjét, megbízatásuk
idõtartamát és újraválaszthatóságuk mértékét az e törvényben meghatározott
keretek között a területi és az országos alapszabály határozza meg.
(2) A tisztségviselõk, a bizottsági tagok, küldöttek és a tagozatok elnökei
megbízatásának leghosszabb idõtartama négy év, de egy alkalommal
megbízatásuk ismételt megválasztásukkal meghosszabbítható.
(3) A területi kamarába tisztségviselõnek az ott nyilvántartott kamarai tag
választható meg. Az országos kamara tisztségviselõjének bármely azonos
szakmai területi kamara tagja megválasztható.
(4) A tisztségviselõket titkos szavazással kell megválasztani.
21. §
(1) A kamarai tag egyidejûleg nem lehet az elnökség és a felügyelõ bizottság
tagja, továbbá az elnökség és a felügyelõ bizottságok tagjai nem lehetnek
egymás közeli hozzátartozói (Ptk. 685.§ b) pontja), illetve munkakörükben
egymás alá- és fölérendeltjei.
(2) Az összeférhetetlenség fennállásának kérdésében a tisztségviselõ
választására jogosult testület foglal állást az illetékes etikai-fegyelmi
bizottság véleménye alapján.
22. §
(1) A tisztségviselõ megbízatása megszûnik a tisztségviselõ:
a) halálával,
b) lemondásával,
c) visszahívásával,
d) megbízatása idõtartamának lejártával.
e) a kamarai tagság megszûnésével.
(2) A tisztségviselõ visszahívását az (1) bekezdés c) pontjában
meghatározott esetben az õt megválasztó testület tagjainak 10 %-a, a
területi kamara tisztségviselõje esetén a területi kamara felügyelõ
bizottsága, valamint országos kamarai tisztségviselõ esetén az országos
felügyelõ bizottság indokolt írásbeli javaslattal kezdeményezheti.
(3) A visszahívásról - titkos szavazással - az a testület dönt, amelyik a
tisztségviselõt megválasztotta.
(4) Az (1) bekezdés e) pontja körébe tartozik a kamarai tagság végleges
megszüntetése, valamint a területi kamara tisztségviselõjének másik azonos
szakmai területi kamarába történõ átjegyzése.
V. fejezet
A kamara gazdálkodása
23. §
(1) A kamara a mûködésével járó költségeket a következõ bevételekbõl fedezi:
a) a tagdíjakból,
b) az eljárási díjakból,
c) a kamara szolgáltatásaiért fizetett díjakból,
d) az egyéb bevételekbõl.
(2) Az (1) bekezdés a)-c) pontjaiban meghatározott díjak országosan egységes
mértékûek.
Közhasznú társaság alapítása
24. §
(1) A kamara gazdasági tevékenységet (ellenérték fejében, nyereség vagy
haszonszerzés céljából rendszeresen folytatott termelõ vagy szolgáltató
tevékenység) nem végezhet.
(2) A kamara gazdasági társaságnak nem lehet tagja és ilyen társaságban nem
szerezhet részesedést.
(3) A kamara - feladatainak ellátása érdekében - közhasznú társaságot
alapíthat.
(4) A kamara által alapított közhasznú társaság gazdasági társaságnak nem
lehet tagja és ilyen társaságban nem szerezhet részesedést.
(5) A kamara által alapított közhasznú társaság tagja lehet más közhasznú
társaságnak, feltéve, hogy az nem tagja gazdasági társaságnak és ilyenben
nincs részesedése.
VI. fejezet
A tagsági viszony és a tag jogai
25. §
(1) A kamarai felvételre jogosult, aki
a) magyar állampolgár, vagy
b) nem magyar állampolgár, ha Magyarországon állandó lakóhellyel vagy
tartózkodási engedéllyel rendelkezik, vagy
c) nem magyar állampolgár nemzetközi egyezmény vagy viszonosság alapján,
és
d) nem áll büntetõ eljárás, vagy büntetõ ügyben hozott ítélet, illetõleg
foglalkozástól való eltiltás hatálya alatt,
e) a (3) illetve a (4) bekezdésben meghatározott szakmai feltételekkel
rendelkezik.
(2) Az (1) bekezdés c) pontja szerinti viszonosság fennállásáról a kamara
nyilatkozik.
(3) A kamarai felvételre jogosító szakmai feltételek a következõk:
a) a szakterületnek megfelelõ szakirányú képzést nyújtó egyetemen
szerzett oklevél és legalább 2 év mérnöki illetve építészeti
tevékenységben szerzett szakmai gyakorlat,
b) a szakterületnek megfelelõ szakirányú képzést nyújtó fõiskolán
szerzett oklevél és legalább 5 év mérnöki illetve építészeti
tevékenységben szerzett szakmai gyakorlat,
c) a szakterületnek megfelelõ szakirányú képzést részlegesen nyújtó
egyetemen szerzett oklevél és legalább 5 év szakirányú mérnöki illetve
építészeti tevékenységben szerzett szakmai gyakorlat.
(4) Az egyetemen, fõiskolán szerzett szakirányú kiegészítõ képzés,
továbbképzés idõtartamát a (3) bekezdésben elõírt szakmai gyakorlat
idõtartamába be kell számítani.
(5) Nem tagadható meg a kamarai felvétele annak, aki az (1) - (4)
bekezdésekben meghatározott feltételekkel rendelkezik, és nem esik a (6)
bekezdésben foglalt tiltó rendelkezések hatálya alá.
(6) Nem vehetõ fel a kamarába:
a) akit a kamarából kizártak, a kizárástól számított 3 évig,
b) aki cselekvõképességet korlátozó, vagy kizáró gondnokság alatt áll.
(7) A kamarai tag Magyarországon egyidejûleg csak a lakóhelye szerint
illetékes területi mérnöki vagy területi építész kamara tagja lehet. A
korlátozás a nem azonos szakmai kamarai tagságra nem terjed ki.
(8) A kamarai tagot a választása szerinti - a szakképesítése, tevékenysége
alapján meghatározott - szakmai tagozatba, vagy tagozatokba is fel kell
venni.
26. §
(1) A tagfelvételi kérelmet írásban ahhoz a területi kamarához kell
elõterjeszteni, amelynek területén a tevékenységet folytató természetes
személy lakóhelye van.
(2) A kamarába való felvételrõl a területi kamara elnöksége a törvényi
feltételek igazolása után 30 napon belül határoz.
(3) A felvételt megtagadó határozat ellen a kérelmezõ a kézbesítéstõl
számított 15 napon belül az országos kamarához fellebbezhet. A
fellebbezést 30 napon belül el kell bírálni.
(4) Ha az országos kamara a felvételi kérelmet elutasította, e határozatot a
kérelmezõ a határozat kézbesítésétõl számított 30 napon belül a területi
kamara székhelye szerint illetékes megyei (fõvárosi) bíróság elõtt
keresettel támadhatja meg. A bíróság az eljárás során a polgári
perrendtartásról szóló 1952. évi III.törvény rendelkezéseit alkalmazza.
27. §
(1) A kamara tagját lakóhelye megváltozása esetén - kérésére - az illetékes
területi kamarához kell átjegyezni.
(2) Az átjegyzési kérelmet a lakóhelyváltozástól számított 30 napon belül
annál a kamaránál kell elõterjeszteni, ahol a kérelmezõt a
lakóhelyváltozást megelõzõen tagként nyilvántartották. Az átjegyzéssel a
kérelmezõ elõzõ területi kamarai tagsága megszûnik.
28. §
A tag joga, hogy:
a) tanácskozási és szavazati joggal részt vegyen a taggyûlésen,
b) tisztséget viseljen a kamarában,
c) igénybe vegye a kamara által nyújtott szolgáltatásokat,
d) részt vegyen a szakmai tagozatok tevékenységében.
29. §
(1) A tag kötelezettsége, hogy
a) a területi alapszabályban rögzített határidõig és az országos
küldöttgyûlés által megállapított sáv szerinti mértékben megfizesse a
tagdíjat,
b) megtartsa az alapszabályban és a szabályzatokban foglaltakat,
c) szakmai tevékenységét a jogszabályoknak, a hatósági elõírásoknak,
szakmai követelményeknek és a kamara által megállapított etikai
szabályoknak megfelelõen végezze.
(2) A tag tagdíját a területi kamara elnöksége a tag nyilatkozata alapján
állapítja meg. A tag jövedelmi viszonyai változása alapján módosítást
köteles kérni.
(3) Amennyiben a tagnak tagsági viszonya alatt egy évi tagdíjat meghaladó
hátraléka halmozódott fel, a területi kamara elnöksége a tagsági viszonyt
határozatával megszüntetheti. A határozat ellen a kézbesítéstõl számított
15 napon belül az országos elnökséghez lehet fellebbezni. Amennyiben a
fellebbezéssel egyidejûleg a tag a hátralékos tagdíjat maradéktalanul
megfizeti, az elsõfokú határozatot hatályon kívül kell helyezni. A
pótlólagos tagdíjfizetésnek ezzel a lehetõségével a tag tíz évente csak
egy alkalommal élhet.
30. §
(1) A területi kamara elnöksége felfüggeszti a tagsági viszonyt, ha:
a) a tag ezt kéri,
b) a tagot a 35. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott fegyelmi
büntetéssel sújtották.
(2) A felfüggesztés ideje alatt a tagsági viszonyból eredõ valamennyi jog és
kötelezettség szünetel.
(3) Az (1) bekezdés a) pontja szerint felfüggesztett tagsági viszonyt a tag
kérelmére, az (1) bekezdés b) pontja szerint felfüggesztett tagsági
viszonyt a határozott idõ elteltével - a tag kérésére - a területi
elnökség helyreállítja. A tagnak mindkét esetben nyilatkoznia kell, hogy a
25. § (1) bekezdés a)-d) pontjaiban szereplõ feltételekben történt-e a
felfüggesztés ideje alatt változás.
31. §
A kamarai tagság megszûnik:
a) lemondással,
b) fegyelmi határozattal történõ kizárással,
c) a 25. § (1) bekezdés a)-c) pontjaiban meghatározott feltétel
megszûntével, vagy a foglalkozástól való eltiltással,
d) a tag halálával,
e) ha a tagot cselekvõképességének korlátozottsága vagy hiánya
miatt gondnokság alá helyezték,
f) a 29. § (3) bekezdés szerinti jogerõs megszüntetõ határozattal.
32. §
(1) A területi kamara - kérelmére - tagjelöltként veszi fel azt a mérnököt
illetve építészt, aki - az egyéb feltételek fennállása mellett - a 25. §
(2) bekezdésében meghatározott gyakorlati idõvel nem rendelkezik.
(2) A tagjelölt a területi kamara és a szakmai tagozatok munkájában
tanácskozási joggal vehet részt.
33.§
(1) A kamaráknak a tervezõi, illetve szakértõi névjegyzékbe vételrõl,
kizárásról és törlésrõl hozott határozatai közigazgatási határozatnak
minõsülnek.
(2) A kamarának az etikai-fegyelmi felelõsséget megállapító, valamint minden
olyan határozatára, amely ügyintézõ szerveire, illetve tagjaira
kötelezettséget állapít meg, vagy jogokat von el, vagy amelyre nézve e
törvény a bírósági felülvizsgálatot lehetõvé teszi, a közigazgatási
határozatokra vonatkozó szabályokat kell megfelelõen alkalmazni.
(3) A kamarák munkaviszonyban álló tisztségviselõinek és az ügyintézõ
szervek alkalmazottainak a jogállására a Munka Törvénykönyve
rendelkezéseit kell alkalmazni.
VII. fejezet
Etikai és fegyelmi szabályok
34. §
(1) E törvény alkalmazásában szakmai és etikai-fegyelmi vétség:
a) a mérnöki illetve építészeti tevékenység szakmai szabályainak,
b) a kamara etikai-fegyelmi szabályzatában foglaltaknak szándékos vagy
gondatlan megszegése.
(2) Szakmai és etikai-fegyelmi vétség esetén e törvény és az etikai-fegyelmi
szabályzatban elõírtak szerint kell az eljárást lefolytatni.
35. §
(1) Szakmai, és etikai-fegyelmi vétség esetén kiszabható büntetések:
a) figyelmeztetés,
b) pénzbírság, legfeljebb a kiszabás idõpontjában érvényes
közalkalmazotti alapilletmény összegéig,
c) a tagsági viszony legfeljebb egy évig terjedõ felfüggesztése,
d) kizárás.
(2) A jogerõsen kiszabott etikai-fegyelmi büntetést a kamarai
nyilvántartásban fel kell tüntetni.
(3) A bejegyzett büntetést a nyilvántartásból három év eltelte után törölni
kell.
36. §
(1) Az etikai- fegyelmi bizottságok mûködését, a fegyelmi eljárás rendjét,
az összeférhetetlenségi szabályokat a kamarák etikai-fegyelmi
szabályzatában kell meghatározni.
(2) Az eljárást elsõ fokon a területi kamara etikai-fegyelmi bizottsága,
másodfokon az országos kamara etikai-fegyelmi bizottsága folytatja le.
(3) A megválasztott etikai-fegyelmi bizottságok tagjaiból az elnök által
kijelölt háromtagú bizottság jár el az etikai fegyelmi ügyben.
(4) A bizottságok a döntéseiket bizonyítási eljárás lefolytatása után hozzák
meg, ebben az eljárás alá vont kamarai tag részvételi és védekezési
lehetõségét (jogi képviselõ igénybevételét) biztosítani kell.
37. §
(1) Az etikai-fegyelmi eljárást a szakmai vagy etikai fegyelmi vétség alapos
gyanúja esetén az a területi kamara köteles megindítani, amelynek a
gyanúval érintett személy a tagja. Az eljárás lefolytatását az érintett
személy maga is kérheti, ez esetben az eljárást le kell folytatni.
(2) Nem lehet etikai- fegyelmi eljárást indítani, ha az elsõfokú etikai-
fegyelmi bizottság az eljárást a cselekmény tudomására jutásától számított
három hónapon belül nem indítja meg, vagy ha az etikai, illetve fegyelmi
vétséget megalapozó cselekmény elkövetése óta egy év eltelt, kivéve ha az
eljárás lefolytatását az érintett személy kéri.
(3) Az etikai- fegyelmi eljárást annak megindításától számított 60 napon
belül be kell fejezni.
(4) Az elsõfokú határozat ellen az érintett kamarai tag a kézhezvételtõl
számított 15 napon belül fellebbezéssel élhet.
(5) Az országos etikai- fegyelmi bizottság etikai, illetve fegyelmi
felelõsséget megállapító másodfokon hozott határozata ellen az
elmarasztalt tag a határozat kézbesítésétõl számított 30 napon belül a
területi kamara székhelye szerint illetékes megyei (fõvárosi) bírósághoz
fordulhat. A keresetnek a végrehajtás tekintetében halasztó hatálya van.
VIII. fejezet
Törvényességi felügyelet
38. §
(1) A Magyar Mérnöki Kamara törvényességi felügyeletét az ipari és
kereskedelmi miniszter (a továbbiakban: miniszter), a Magyar Építészek
Kamarája törvényességi felügyeletét a környezetvédelmi és
területfejlesztési miniszter (a továbbiakban: miniszter) gyakorolja.
(2) A miniszter ellenõrzi, hogy az alapszabályok és a többi önkormányzati
szabályzat megfelel-e a jogszabályoknak, továbbá, hogy a kamara
szerveinek határozatai nem sértik-e a jogszabályokat, az alapszabályt,
vagy a többi önkormányzati szabályzatot.
(3) Az e törvény alapján gyakorolt törvényességi felügyelet nem terjed ki az
olyan ügyekre, amelyekben egyébként bírósági vagy államigazgatási
eljárásnak van helye.
(4) Ha a kamara mûködésének törvényessége másképpen nem állítható helyre, a
miniszter bírósághoz fordul.
A bíróság
a) megsemmisítheti a kamara testületi szervének jogsértõ határozatát,
és új határozat hozatalát rendelheti el;
b) felfüggesztheti a kamara testületi szerveinek és tisztségviselõinek
mûködését, és a kamara irányítására - a felfüggesztés tartamára -
felügyelõ biztost rendelhet ki.
(5) A felügyelõ biztos köteles a mûködés törvényességének helyreállítása
céljából haladéktalanul összehívni a kamara küldöttgyûlését. Ha a
küldöttgyûlés a mûködés törvényességét helyreállítja, a kamara más
testületi szervének és tisztségviselõinek mûködése sem függeszthetõ fel
tovább.
(6) Nem rendelhetõ ki felügyelõ biztosként az, aki a szakmai kamarában
tisztséget nem viselhet.
(7) A felügyelõ biztos tevékenységérõl és annak eredményérõl tájékoztatja a
bíróságot, valamint a törvényességi felügyelet gyakorlóját.
(8) A felügyelõ biztos költségtérítését a bíróság állapítja meg.
39.§
A szakmai kamarák azokat a határozataikat, amelyekre a törvényességi
felügyelet kiterjed, továbbá alapszabályukat és egyéb önkormányzati
szabályzataikat - meghozataluktól, illetve elfogadásuktól számított 15 napon
belül - kötelesek megküldeni a törvényességi felügyeletet ellátó
miniszternek.
Jogsértõ határozatok bírósági felülvizsgálata
40.§
(1) A területi kamara bármely tagja kérheti a bíróságtól a kamara valamely
testületi szerve által hozott olyan határozat felülvizsgálatát, amely e
törvény rendelkezéseibe, más jogszabályba, a kamara alapszabályába, vagy
más önkormányzati szabályzatába ütközik. Az országos kamara testületi
szerve által hozott jogsértõ határozattal kapcsolatban ez a jog a területi
kamarákat illeti meg.
(2) Perindítás elõtt a sérelmet szenvedett tag, illetve területi kamara
köteles a jogsértést a jogsértõ határozatról történt tudomásszerzéstõl
számított 30 napon belül, de legkésõbb a határozat meghozatalától
számított hat hónapon belül a felügyelõ bizottságnak bejelenteni. Ez
utóbbi határidõ elmulasztása jogvesztéssel jár.
(3) A felügyelõ bizottság a bejelentést követõ 30 napon belül köteles állást
foglalni.
(4) A pert a tag a területi kamara ellen, illetve a területi kamara az
országos kamara ellen a felügyelõ bizottság állásfoglalásától , vagy a
(3) bekezdésben említett határidõ eredménytelen elteltétõl számított 30
napon belül indíthatja meg. A perindításnak nincs halasztó hatálya, a
bíróság azonban a határozat végrehajtását felfüggesztheti.
(5) A (4) bekezdésben megállapított határidõ elmulasztása miatt igazolásnak
nincs helye.
(6) A bíróság eljárására egyebekben a polgári perrendtartásról szóló 1952.
évi III. törvény általános szabályait kell alkalmazni.
A bíróságok és a hatóságok feladatai
a kamarai tagsággal kapcsolatban
41.§
(1) A bíróság a területi kamara nyilvántartásba vételérõl és törlésérõl
értesíti az országos kamarát.
(2) A cégbíróság az 1. §-ban említett gazdálkodó szervezetek cég-
nyilvántartásba történt bejegyzésérõl, törlésérõl, székhelyének vagy
tevékenységi körének megváltoztatásáról, valamint a gazdálkodó szervek
bejegyzésére irányuló kérelem elutasításáról értesíti az illetékes
területi kamarát.
(3) A községi, a városi, a fõvárosi kerületi jegyzõ az 1. § (3)
bekezdésében meghatározott esetekben a vállalkozói igazolvány kiadásáról,
illetve tevékenységi körének megváltozásáról, valamint az egyéni
vállalkozói tevékenység gyakorlására való jog megszûnésérõl értesíti az
illetékes területi kamarát.
IX. fejezet
Átmeneti szabályok a területi és az országos kamarák létrehozására
42. §
(1) A területi kamara alapító taggyûlésének, illetve az országos kamara
alakuló küldöttgyûlésének megszervezését és összehívását - e törvény
felhatalmazása alapján - a Mérnöki, illetve Építész Tanács (a továbbiakban
együtt: Tanács) felügyeletével a törvény hatálybalépése elõtt létrehozott
és egyesületként mûködõ Mérnök Egylet, illetve Magyar Építészek
Szövetsége, illetve területi szervezõ csoportjaik (továbbiakban együtt:
területi szervezõ csoport) végzik. A szervezésrõl felhívást kell
közzétenni.
(2) A Tanács elnökbõl és 10 tagból áll. A Tanács elnökét és tagjait a
környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter
a) az érintett szakminisztériumok,
b) a Mérnök Egylet, a Magyar Építészek Szövetsége, valamint a Magyar
Urbanisztikai Társaság, a Mûszaki és Természettudományi Egyesületek
Szövetsége és annak tagegyesületei, továbbá
c) a szakirányú felsõfokú oktatási intézmények javaslatának
figyelembevételével bízza meg.
(3) A Tanács független szerv, határozatait egyszerû szótöbbséggel hozza.
A Tanácsot elnöke képviseli.
(4) A Tanács feladata a Magyar Mérnöki Kamara illetve a Magyar Építész
Kamara létrehozásában való közremûködés és a megalakulás demokratizmusának
biztosítása.
(5) A Tanács jogosult a Mérnök Egyletnek, a Magyar Építészek Szövetségének,
illetve területi szervezõ csoportjaiknak a Magyar Mérnöki Kamara, illetve
a Magyar Építész Kamara megalakulását célzó intézkedéseit ellenõrizni,
továbbá az alapító taggyûlésen, illetve alakuló küldöttgyûlésen részt
venni.
(6) A Tanács a Magyar Mérnöki Kamara, illetve a Magyar Építész Kamara
országos alapszabályának elfogadásával megszûnik.
43. §
(1) A Mérnök Egylet illetve a Magyar Építészek Szövetsége a szervezõ
csoportok létrehozásával egyidejûleg azon tagjaiból, akik a 25. §-ban
elõírt feltételeknek megfelelnek, 10-10 tagú alapszabályt elõkészítõ
bizottságot hoz létre az alapszabályok tervezetének elõkészítése céljából.
(2) Az alapszabályt elõkészítõ bizottság elnököt választ, maga állapítja meg
mûködésének rendjét, döntéseit egyszerû szótöbbséggel hozza.
(3) A területi kamara alapító taggyûlésén a bizottságok elnökei
elõterjesztik a területi alapszabály javasolt tervezetét, és ezzel a
bizottságok felhatalmazása a területi kamara vonatkozásában megszûnik.
(4) A Magyar Mérnöki Kamara, illetve a Magyar Építész Kamara alakuló
küldöttgyûlésein a bizottságok elnökei elõterjesztik az országos
alapszabály javasolt tervezetét. Az elõterjesztéssel egyidejûleg a
bizottságok megszûnnek.
44. §
(1) Az a természetes személy, aki a kamarai tagság jelen törvényben
szabályozott feltételeinek megfelel és a mérnöki vagy az építész kamara
tagja kíván lenni, a Mérnök Egylet illetve a Magyar Építészek Szövetsége
felhívását követõ 30 napon belül jogosult jelentkezni a lakóhelye szerinti
területi szervezõ csoportnál.
(2) A területi szervezõ csoport a jelentkezõket ideiglenes névjegyzékbe
veszi.
(3) Az ideiglenes névjegyzékbevételt elutasító határozatot a kérelmezõ annak
kézbesítésétõl számított 30 napon belül a megyei (fõvárosi) bíróságnál
keresettel megtámadhatja.
45. §
(1) A területi szervezõ csoport megyénként és a fõvárosban, az ideiglenes
névjegyzék lezárásától számított 30 napon belül köteles az alapító
taggyûlést összehívni és megtartani.
(2) A területi mérnöki, illetve építész kamara alapító taggyûlése
határozatképes, ha az ideiglenes névjegyzékbe felvettek többsége
megjelent.
A határozatképességhez egyszerû többség szükséges.
(3) Határozatképtelenség esetén az alapító taggyûlést 15 napon belül ismét
össze kell hívni. A határozatképtelenség miatt ismét összehívott taggyûlés
a megjelentek létszámától függetlenül határozatképes.
(4) A taggyûlés helyét és idõpontját 8 nappal korábban, írásban kell közölni
az ideiglenes névjegyzékben szereplõ mérnökökkel illetve építészekkel és
meg kell hirdetni két napilapban is.
46. §
(1) Az alapító taggyûlés levezetõ elnökét a Tanács javaslatára egyszerû
szótöbbséggel, nyílt szavazással választják meg.
(2) Az alapító taggyûlés a levezetõ elnök javaslatára a jelenlévõ ideiglenes
névjegyzékbe felvett tagok közül 3-3 tagú jelölõ bizottságot és
szavazatszedõ bizottságot választ.
(3) Az ideiglenes névjegyzékbe felvett bármely tag jogosult választani és
megválasztható.
(4) Az alapító taggyûlésen a választást jelölés elõzi meg. A (6) bekezdésben
meghatározott tisztségekre az az ideiglenes névjegyzékbe vett tag lesz a
jelölt, akit a megjelentek közül bárki ajánl.
(5) Minden jelenlévõ ideiglenes névjegyzékbe vett tag csak annyi személyt
jelölhet, amennyit a (6) bekezdés alapján meg lehet választani.
(6) Az alapító taggyûlés
a) dönt a területi alapszabályról,
b) megválasztja tisztségviselõit, az elnökséget és az állandó bizottságok
tagjait,
c) a Magyar Mérnöki Kamara illetve a Magyar Építész Kamara alakuló
küldöttgyûlésébe minden ideiglenes névjegyzékbe vett 20 tag után egy
küldöttet, továbbá
d) 5 személybõl álló területi tagfelvételi bizottságot,
e) amennyiben az alapszabályt nem fogadja el, 3 tagú alap-
szabályelõkészítõ bizottságot választ.
(7) Ha az alapszabályt az alapító taggyûlés nem fogadja el, a taggyûlést 15
napon belül ismételten össze kell hívni.
47. §
(1) Megválasztott az a kamarai tag, aki a legtöbb, de legalább a jelenlévõk
többségének érvényes szavazatát megkapta.
(2) Ha a választható tagoknál kevesebb jelölt kapta meg az (1) bekezdésben
megállapított szavazat-többséget, a szavazás második fordulóját - újabb
jelölés nélkül - azonnal meg kell tartani. A második szavazás során azt
kell megválasztottnak tekinteni, aki a legtöbb, de legalább a jelenlévõk
egynegyedének érvényes szavazatát kapta meg.
(3) Szavazategyenlõség esetén a szavazást meg kell ismételni.
48. §
A szavazás titkos és azt úgy kell lebonyolítani, hogy eredménye ellenõrizhetõ
legyen.
49. §
(1) A Mérnök Egylet illetve a Magyar Építészek Szövetsége országos szerve
- szakmai kamaránként - az elsõ területi kamara alapító taggyûlésétõl
számított 60 napon belül megtartja a Magyar Mérnöki Kamara illetve a
Magyar Építész Kamara alakuló küldöttgyûlését. A kitûzött idõpontról és a
küldöttgyûlés helyérõl a megválasztott küldötteket legalább 15 nappal
elõbb írásban értesíteni kell.
(2) Az alakuló küldöttgyûlés a Tanács javaslatára, egyszerû szótöbbséggel,
nyílt szavazással, levezetõ elnököt választ.
(3) Az alakuló küldöttgyûlésen az országos tisztségviselõk megválasztását
jelölés elõzi meg. Jelöltnek azt kell tekinteni, akit a küldöttek legalább
5 százaléka írásban ajánl.
(4) Az alakuló küldöttgyûlés megalkotja a Magyar Mérnöki Kamara, illetve a
Magyar Építész Kamara alapszabályát és ez alapján megválasztja a Magyar
Mérnöki Kamara illetve a Magyar Építész Kamara országos ügyintézõ
szerveit.
(5) Ha az alakuló küldöttgyûlés az alapszabályt nem fogadja el, 5 tagú
elõkészítõ bizottságot választ és a küldöttgyûlést 15 napon belül
ismételten össze kell hívni.
50. §
(1) Az alakuló küldöttgyûlést követõen a 46. § (6) bekezdés d) pontja
szerinti tagfelvételi bizottságok összeállítják a területi mérnöki és a
területi építész kamara tagjainak végleges névjegyzékeit és döntenek
azoknak a mérnököknek, építészeknek a felvételérõl, akik a 44. § (1)
bekezdésében meghatározott határidõ után jelentkeztek.
(2) A tagfelvételi bizottságok elutasító határozata esetén a kérelmezõ a
44. § (2) bekezdésében foglaltak szerinti keresettel élhet.
X. fejezet
Felhatalmazás
51. §
Felhatalmazást kap a földmûvelésügyi miniszter, az ipari és kereskedelmi
miniszter, a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter, valamint a
környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter, hogy az e törvényben
meghatározott feladatok átadásának a végrehajtásához szükséges rendeleteket
megalkossa.
Átmeneti rendelkezések
52. §
Az engedélyhez és névjegyzékbe vételhez kötött önálló mérnöki és építészeti
tervezõi és mûszaki szakértõi tevékenységre az e törvény hatálybalépését
megelõzõen kiadott engedélyek - amennyiben a jogosult személy a kamarai
tagfelvételét nem kéri, - az 53. § (1) bekezdése szerinti hatálybalépést
követõ 90. napig érvényesek.
Hatálybalépés
53.§
(1) Ez a törvény - a 42-52. §-ok kivételével, - a kihirdetését követõ 180.
napon lép hatályba.
(2) A törvény 42-52. §-ainak rendelkezései a kihirdetés napján lépnek
hatályba.
Hatályát vesztõ rendelkezés
54.§
E törvény hatálybalépésével egyidejûleg a távközlésrõl szóló 1992. évi LXXII.
tv. 19. § (4) bekezdése c) pontjából a "tervezõi", "és szakértõi"
szövegrészek hatályukat vesztik.
I n d o k o l á s
a tervezõ- és szakértõ mérnökök valamint
a tervezõ- és szakértõ építészek szakmai kamaráiról
szóló törvénytervezethez
Általános indokolás
1. A törvényjavaslat célja, hogy a mérnöki és építészeti tervezõi és
szakértõi tevékenység gyakorlásának engedélyezését és felügyeletét az
államigazgatásból a szakma önkormányzatával mûködõ, a Ptk. 65. §-ának
alapján álló köztestülethez telepítse át.
Ez a szabályozás ahhoz a jogalkotási folyamathoz kapcsolódik, amely az
önálló szellemi tevékenységet folytatók jogállását a piacgazdaság
követelményeihez igazítja. A közelmúlt hazai elõzményeihez tartozik az
ügyvédi, a közjegyzõi, az orvosi, a gyógyszerészeti és a szabadalmi
ügyvivõi kamarák köztestületként való létrehozása. Ennek következtében
ezen hivatások gyakorlói sem a kereskedelmi és iparkamarának, sem a
kézmûves kamarának nem lesznek tagjai.
2. A hazai, a nemzetközi és az Európai Közösségi gyakorlat azokban a
szakmákban hozott létre köztestületi hatáskörrel mûködõ szakmai kamarákat,
amely tevékenységekre elsõsorban az jellemzõ, hogy
- individuálisak, azaz a tevékenységet a szakember (pl. ügyvéd, orvos
stb.)
alapvetõen maga folytatja és eredményét személyes képessége, munkája
határozza meg;
- a megbízó (ügyfél) és a szakember között bizalmi viszonyt feltételez;
- a tevékenység jelentõs élet és vagyonbiztonsági, környezeti, erkölcsi,
anyagi illetve kulturális értékhez kapcsolódik.
Mindezek igen jellemzõek a mérnöki- és építészeti tervezõi, illetve
szakértõi tevékenységekre is.
3. A személyhez kötõdõ tervezõi jogosultságot 25 éve, a szakértõi
jogosultságot 48 éve - és jelenleg is - jogszabályok kötelezõ
jogosultsághoz és névjegyzékbe vételhez kötik. E törvény nem érinti a
kormánynak azt a jogát, hogy a tervezõi és szakértõi jogosultság
feltételrendszerét, mint eddig is, rendeletben szabályozza, de annak
végrehajtását kamarai körbe utalja.
4. E törvény szerint a mérnöki és építészeti tervezõi illetve szakértõi
tevékenység csak kamarai tagsági viszony keretében végezhetõ. A kötelezõ
tagság lehetõvé teszi azt, hogy a kamara a hivatás etikai és szakmai
normáit megállapítsa és azoknak érvényt szerezzen. E normaalkotás a kamara
önkormányzati hatáskörébe tartozik, ugyanakkor a kijelölt miniszter
törvényességi felügyelete és a bírósági kontroll biztosítja, hogy
diszkriminatív intézkedésekre és az alkotmánnyal, jogrenddel egyébként
össze nem egyeztethetõ döntésekre ne kerülhessen sor.
5. A kamarai tagság alanyi jog: elnyeréséhez kizárólag a törvény által
szabott feltételek meglétét kell igazolni (normativitás). A kamara további
feltételek megszabására nem jogosult, az elõírt feltételek megléte esetén
tehát a kérelmezõt fel kell venni. A kamara célszerûségi, vagy
versenypolitikai megfontolásokból a mérnökök, építészek piacra lépését nem
korlátozhatja.
6. A kamarák védik a közérdeket, a társadalom egyes tagjait a színvonaltalan
illetve etikátlan mérnöki és építészeti tevékenységtõl, továbbá védik és
képviselik tagjaiknak és szervezeteiknek szakmai érdekeit az állami,
önkormányzati és az igazságszolgáltatási szervek elõtt. A munkáltatói és a
munkavállalói érdekképviselet nem tartozik a kamara feladatai közé, mert
ezt más társadalmi szervezetek látják el.
A kamarák mûködésének rendjét a törvény és az alapszabályok határozzák
meg. A javaslat arra törekszik, hogy kötelezõ szabályokat csak a
legszükségesebb mértékben írjon elõ (ez alól kivétel a kamarák
megalakulását elõkészítõ folyamat kötelezõ szabályainak meghatározása az
átmeneti rendelkezések körében). Természetesen az alapszabályok
rendelkezései sem lehetnek ellentétesek az alkotmány és más törvény
elõírásával; ezt a törvényességi felügyelet biztosítja.
7. A kamara önkormányzati alapon mûködõ, önigazgató szervezet. Az önigazgatás
az a módszer, amellyel a kamarai feladatok megvalósíthatók, a kamarai
önkormányzat adja az alapot a közhatalmi jellegû jogosítványok
gyakorlásának. Ezért a kamara területi elven épül fel, átfogva az ország
egészét. A területi kamarák országos kamarát hoznak létre. Ez az országos
kamara olyan köztestület, amelynek tagjai maguk is köztestületek. Az egyes
szintek között kapcsolatok vannak, amelyek elengedhetetlenek az
összehangolt kamarai mûködéshez. Az országos kamara hozza létre az egyes
mérnöki és építészeti szakágakat képviselõ szakmai tagozatokat.
A javaslat abból az alapelvbõl indul ki, hogy az önigazgatás - a
döntéshozók szakmai és helyi ismereteinél fogva - hatékonyabb, mint az
állami irányítás.
8. A kamara közfeladatainak ellátása érdekében szolgáltatásokat nyújthat
tagjai részére. A kamara e szolgáltatásaira is vonatkoznak azok a
korlátozások, amelyeket a köztestületek üzletszerû tevékenységére a Ptk.
megállapít. A korlátlan üzletszerû gazdasági tevékenység ugyanis nem
egyeztethetõ össze a kamara hatósági és igazgatási jogosítványaival. A
köztestület vagyonával önállóan gazdálkodik, gondoskodik értékének
megõrzésérõl (tagsági jogosultság nélküli értékpapír stb.) egyébként
üzletszerû gazdasági tevékenységet nem folytathat.
Részletes indokolás
I. fejezet
Általános rendelkezések
1. §-hoz
A rendelkezés az itt meghatározott, külön engedélyhez, illetve névjegyzékbe
vételhez kötött tevékenységek végzéséhez szükséges jogosultság megszerzését
egy új feltételhez, a szakmai kamarai tagsághoz köti. A kötelezõ feltétel a
garanciája a kamarák szakmai minõséget és etikai elveket érvényesítõ
mûködésének.
A meghatározott tevékenységet végzõ gazdálkodó szervezetek és vállalkozók a
tevékenységüket csak akkor folytathatják, ha kamarai tagsággal rendelkezõ
személyt alkalmaznak, vagy a tulajdonos illetve a vállalkozó saját
személyében felel meg e követelményeknek.
A gazdasági kamarákról szóló 1994. évi XVI. törvény rendelkezései alapján
ezek a gazdálkodó szervezetek, vállalkozások a jelen törvény hatálya alá
tartoznak.
2. §-hoz
A szakmai kamarák területi elven létrejövõ, tagsággal, önkormányzattal,
feladat- és hatáskörrel rendelkezõ köztestületek. A javaslat alapján két
szakmai kamarai szervezet jön létre, az 1. §-ban meghatározott
tevékenységeket folytató mérnökök és építészek kamarája.
A kamarai rendszer mindkét esetben két szintû.
A területi kamarákat a tagsági feltételeknek megfelelõ természetes személy
tagok meghatározott területi (regionális, megyei, fõvárosi) illetékességgel,
az országos kamarákat - a Magyar Mérnöki Kamarát és a Magyar Építész Kamarát
- az azonos tevékenységû területi kamarák hozzák létre országos
illetékességgel.
A kamarák önálló jogi személyek.
A területi kamarák alapszabályukban meghatározottan helyi csoportot hozhatnak
létre, mely különösen regionális szervezõdés esetén célszerû és indokolt,
mivel e szervezeti egységeket a területi alapszabály átruházott jogi
személyiséggel ruházhatja fel és így a kamara hatékony mûködését tudja
biztosítani.
Az országos kamaráknak, tekintettel a tevékenységek széles körére, szakmai
tagozatokat kell létrehozni a megfelelõ szakmai érdekképviselet biztosítása
érdekében.
A rendelkezés meghatározza azokat a szakterületeket amelyeken az országos
kamarák tagozatokat kötelesek létrehozni, illetve a meghatározottakon túl a
kamarákra bízza a döntést a további tagozatok létrehozásának lehetõségét
biztosítva.
II. fejezet
A területi kamara
A területi kamara a szabályozás centruma. Itt történik a mérnökök és
építészek tagfelvétele, az országos ügyintézõ szervek megválasztása és az
Alapszabály elfogadására jogosult küldöttek megválasztása.
3. §-hoz
A területi kamara a köz érdekében az e §-ban felsorolt
- közfeladatokat,
- érdekképviseletet,
- önigazgatási feladatokat,
látja el.
A területi kamara közfeladatai körében átvesz - eddig az államigazgatást
terhelõ - feladatokat és elsõfokú közhatalmi szervezetként eljár. Kezeli a
jogosultsági ügyeket, de a jogosultsági szabályokat nem a kamara hozza,
azokat jogszabály számára elõírja. Tagjairól és azok jogosultságáról
közhiteles nyilvántartást vezet. A közérdek védelme megkívánja, hogy a kamara
megóvja a társadalom egyes tagjait a színvonalatlan mérnöki, építészeti
szolgáltatástól, ezért szakmailag felügyeli a jogosultak tevékenységét,
kivizsgálja a megrendelõi panaszokat.
A területi mérnöki és építész kamarák érdekképviseleti jogköre kizárólag
szakmai kérdésekre korlátozott.
A területi mérnöki és építész kamarák önigazgatási feladatkörükben ellátnak
minden olyan tevékenységet, amely elõsegíti a szakmai és etikai elveknek a
tagság munkájában való érvényre jutását . Elsõfokú etikai-fegyelmi jogkört
gyakorolnak.
4-9. §-okhoz
A területi kamarák legfõbb képviseleti és döntéshozó szerve - a demokratikus
elveknek megfelelõen - a taggyûlés, mely jogosult a tisztségviselõk, a
küldöttek és az ügyintézõ szervek megválasztására, a területi kamarák
egyesülésének és szétválásának kimondására. A törvény az ügyintézõ szervek és
tisztségviselõk legfontosabb feladatairól intézkedik.
Elsõdlegesen a taggyûlés kizárólagos hatáskörébe tartozó döntések, a
választás és határozathozatal, valamint a felügyelõ- és az etikai
bizottságokra vonatkozó szabályok, valamint a kamara hatáskörébe utalt
közigazgatási ügyek intézésének szervezeti és eljárási rendjének
megállapításával megalkotja az önkormányzat mûködését biztosító törvényi
garanciákat.
10. §-hoz
A területi kamarák, ahol ezt kis létszámuk, vagy a mûködési költségekkel való
racionálisabb gazdálkodásuk indokolja, egyesülhetnek és közös területi
kamaraként mûködhetnek tovább. Az egyesülést kiváltó indokok elmúltával
ugyanezen területi kamarák szét is válhatnak és így a közigazgatási
határokhoz igazodó területi kamarák jöhetnek létre.
III. fejezet
Az országos kamara
11. §-hoz
Az országos mérnöki illetve építész kamara az e §-ban felsorolt
- közfeladatokat,
- érdekképviseletet,
- önigazgatási feladatokat
látja el.
Az országos kamara közfeladatai körében átvesz eddig az államigazgatást
terhelõ feladatokat és másodfokú jogkörben eljár. Országos összesítésben
vezeti, és a nyilvánosság számára biztosítja a tervezõ és szakértõi
jogosultsággal rendelkezõk közhiteles névjegyzékét.
Szakmai szabályzat határozza meg a mérnöki, építészeti szolgáltatás kötelezõ
tartalmát és a hozzárendelt ajánlott díjat, védve ezzel a rendszerint
szakértelemmel nem bíró megrendelõ (fogyasztó) érdekeit.
Az országos kamara feladatainak ellátása során a szakminisztériumokkal,
önkormányzatokkal, kamarákkal és más köztestületekkel való kapcsolata és
együttmûködése elengedhetetlen feltétel. A javasolt rendelkezések ezt
biztosítják.
Az országos mérnöki és építész kamara önigazgatási feladatkörében megalkotja
az Alapszabályát, etikai-fegyelmi szabályzatát, és e törvény keretei között
intézkedik még minden olyan kérdésrõl, melyet a szakma a szakszerû és etikus
mûködéséhez szükségesnek tart. Másodfokon etikai-fegyelmi jogkört gyakorol.
12-17.§-hoz
Az országos kamarák legfõbb képviseleti szerve a küldöttgyûlés, mely
jogosult az országos tisztségviselõk megválasztására és az országos
alapszabály, az etikai-fegyelmi szabályzat elfogadására, a tagdíj
megállapítására.
A küldöttgyûlés létszámát a tervezet nem állapítja meg, az a területi kamarák
taglétszáma függvényében, a választás alapján alakul ki.
A törvényjavaslat az országos ügyintézõ szervek és tisztségviselõk
legfontosabb feladatairól intézkedik, továbbá rendelkezik törvényességi
garanciákat hordozó szervezeti és eljárási kérdésekben.
18. §-hoz
Az egyes mérnöki és építészeti szakterületek szakmai kérdéseinek országosan
egységes kezelésére az országos kamarán belül szakmai tagozatok mûködnek. Az
országos szakmai tagozatok munkájában bármelyik területi kamarai tag részt
vehet. Egy kamarai tag akár több szakmai tagozatnak is tagja lehet. A szakmai
tagozatokra vonatkozó részletesebb szabályozást a törvény az országos
alapszabály hatáskörébe utalja, azonban a szakmai tagozatoknak véleményezési
(egyetértési) jogot biztosít, mellyel a szakmai színvonal és országosan
egységes gyakorlat kialakításának feltételét teremti meg. Ettõl való
eltérésre nincs lehetõség.
19. §-hoz
Az országos kamarák szervezetének és mûködésének alapdokumentuma az országos
alapszabály. A törvényjavaslat csak a kifejezetten indokolt szabályokat
állapítja meg, egyébként a kamarai önkormányzatiságot nem korlátozza.
IV. fejezet
A választás szabályai
A jelölések és választások rendjérõl az önkormányzatiság elvének megfelelõen,
az országos alapszabályban kell intézkedni. A törvényjavaslat a
választásokkal kapcsolatban csupán garanciális rendelkezéseket tartalmaz.
20-22. §-okhoz
A tisztségviselõk, bizottsági tagok, küldöttek és tagozati elnökök
megbízatása legfeljebb négy évre szól és egy alkalommal újraválaszthatók.
A területi kamarában bármelyik tag jelölhetõ tisztségviselõnek, az országos
kamarába pedig bármelyik területi kamara bármelyik tagja jelölhetõ, tehát
nemcsak a küldöttek. A tisztségviselõket titkosan kell megválasztani. Az
összeférhetetlenség szabályai a kamarai közélet tisztaságát szolgálják. A
törvényjavaslat a tisztségviselõk megbízatása megszûnésének eseteit és a
visszahívás módját megállapítja.
Ezekkel a rendelkezésekkel az önkormányzati mûködés garanciáit teremti meg.
V. fejezet
A kamara gazdálkodása
23. §
A mérnöki és építész kamarák legfõképpen tagdíjbevételükbõl gazdálkodnak. A
tagdíj mértéke országosan egységes kell legyen és annak megállapítását az
országos küldöttgyûlés hatáskörébe kell utalni, ahol a területi kamarák
tagsági képviselete jár el. A jövedelmi viszonyoknak megfelelõ arányos tagdíj
fizetésének kialakítása érdekében a sávos rendszer kialakítása a célszerû.
24. §-hoz
A kamara gazdálkodása körében csak közhasznú társaságot alapíthat, illetve
annak lehet tagja.
VI. fejezet
A tagsági viszony és a tag jogai
25-31. §-hoz
A kamarai tagság alanyi jog, a törvényi feltételek megléte esetén a
tagfelvétel nem tagadható meg. Ennek érvényesülését a bírói jogvédelem
garantálja. A kamarai tagságra jogosultak köre szélesebb, mint a kötelezõ
tagsághoz kötött tervezõi illetve szakértõi tevékenységet végzõk köre. A
kamarai felvételre jogosító követelmények elsõsorban az elméleti, felsõfokú
ismeretek megszerzésébõl és azok begyakorlásából állnak. A feltételek megléte
esetén a jelentkezõ mérnököket kérésükre fel kell venni a területi kamarába.
A rendelkezés garanciális szabályokat alkot meg a kérelem benyújtására, annak
elbírálási rendjére. A tagfelvétel csak a törvényben meghatározott esetekben
tagadható meg. A tagfelvételi eljárásban biztosítva van az elsõ és a
másodfok, illetve végül a bírósági jogorvoslat lehetõsége.
A javaslat a nemzetközi kötelezettségeknek megfelelõ feltételrendszert alakít
ki.
A mérnök illetve az építész egyidejûleg csak egy, azonos jellegû szakmai
területi kamarának lehet tagja.
Mindkét szakmai kamarában való egyidejû tagság kizárása nem indokolt.
A tag jogait és kötelezettségeit a javaslat megállapítja. A jogok
korlátozásának lehetõségét kizárja.
A tagsági viszonynak a kamara által való megszüntetése kizárólag a törvényben
meghatározott okokból és esetekben, és akkor is csak jogerõs határozattal
lehetséges.
32. §-hoz
A tagfelvételhez szükséges gyakorlati idõvel még nem rendelkezõ mérnököt
illetve építészt kérésére a kamara szavazati jog nélküli tagjelöltként
felveheti.
33. §-hoz
A rendelkezés az eltérõ jogviszonyok eljárási kérdéseit rendezi.
VII. fejezet
Etikai és fegyelmi szabályok
34-35. §-okhoz
A mérnöki illetve építész kamarák feladata az általános szakmai szabályok és
a saját döntéseikkel kialakított etikai normákkal megállapított minõségi
szint biztosítása. Ennek betartása a kamara számára követelmény. Ennek a
feltételét a javaslat meghatározza. A tagok tevékenységével összefüggõ
szakmai illetve etikai szabályok szándékos, vagy gondatlan megszegésének
szankcionálása tartozik e körbe.
36-37. §-okhoz
A teljes körû tényfeltárás és a jogorvoslat biztosítása érdekében az eljárás
kétfokú és az eljárás alá vont tag részvételét és védekezését biztosítani
kell. Az etikai-fegyelmi bizottság tanácsban jár el, amelynek személyi
összetétele nem sértheti az összeférhetetlenség elvét. Az eljárás
méltányossága és célszerûségének megõrzése miatt annak megindítására a
javaslat elévülési határidõket szab meg.
A szakmai kamara alapvetõ feladata a tag szakmai érdekképviselete.
Meghatározó a tag tevékenysége vonatkozásában a szakmai megítélése, a jó
hírnév.
Ezért a rendelkezés elévülési határidõt a tag kérelme esetére nem enged
megállapítani.
VIII. fejezet
Törvényességi felügyelet
38-39. §-okhoz
A mérnöki, illetve építész kamarák mûködésének törvényességi felügyeletét a
Kormány által kijelölt miniszterek gyakorolják. A kamarák jogsértõ
magatartása esetén a törvényességi felügyeletet gyakorló miniszter az itt
meghatározott szabályok szerint jár el.
Jogsértõ határozatok bírósági felülvizsgálata
40. §-hoz
A jogsértõ határozatok eseteire vonatkozó jogorvoslati és eljárási
szabályokat állapítja meg.
A bíróságok és a hatóságok feladatai a
kamarai tagsággal kapcsolatban
41. §-hoz
Az országos kamarában való tagság a bírósági nyilvántartásba vétellel jön
létre, errõl az országos kamara közvetlenül a bíróságtól értesül.
Az 1. § (3) bekezdésére tekintettel e megoldást kell érvényesíteni az
érintett gazdálkodó szervezetek, illetve vállalkozók eseteire is.
IX. fejezet
Átmeneti szabályok a Magyar Mérnöki Kamara és
a Magyar Építész Kamara létrehozására
42. §-hoz
A mérnöki illetve az építész kamarák megalakulási folyamatát egy Mérnöki
illetve Építész Tanács felügyeli. E Tanácsok tagjait a szakma által érintett
minisztériumok, társadalmi szervezetek és felsõoktatási intézmények javaslata
alapján a törvényességi felügyeletet ellátó miniszter bízza meg. Ezek a
Tanácsok az országos kamarák megalakulása és az alapszabály elfogadása után
megszûnnek.
A Mérnöki illetve Építész Tanács szervezési munkájában a szakmai
egyesületként mûködõ Mérnök Egylet és a Magyar Építészek Szövetsége
együttmûködése biztosítja a szervezés kontrollját, mivel törvényességi
felügyelet még nincs.
43-48. §-okhoz
A megalakulás feltételeinek biztosítása érdekében alapszabály elõkészítõ
bizottságokat kell létrehozni, mely bizottságok feladata kizárólag a javaslat
elkészítése és elõterjesztése.
A szervezés az alsóbb szinten, a területi kamaráknál kezdõdik. Mivel az új
köztestületi kamarák ma meglévõ szervezetnek nem jogutódjai, így azok
szervezése a tagsági feltételnek megfelelõ jelentkezõk ideiglenes
névjegyzékbe vételével kezdõdik.
Az alapító taggyûlés feladata a küldöttek megválasztása az országos kamara
alakuló küldöttgyûlésébe, az alapszabály elfogadása, valamint a tagfelvételi
bizottság megválasztása.
Mivel az alapító taggyûlés tartásakor a kamarák még nem rendelkeznek hatályos
országos alapszabállyal, ezért ezek lefolytatásának módjáról,
eljárásrendjérõl e törvény részletesen intézkedik.
49. §-hoz
A területi kamarák küldötteit a szervezõk 60 napon belül összehívják az
országos kamarák alakuló küldöttgyûlésére. Az országos mérnöki és építész
kamara alakuló küldöttgyûlése megválasztja az országos kamara
tisztségviselõit, elfogadja az országos alapszabályt.
50. §-hoz
A végleges névjegyzék összeállítására vonatkozó külön rendelkezés biztosítja
a kamarai feladatok átvételét, a hatálybalépés idõpontjától a névjegyzék
nyilvánosságának teljesíthetõségét.
Az országos kamara megalakulása, az országos alapszabály és az etikai-
fegyelmi szabályzat elfogadása után kerül sor újra a területi kamaráknál a
tagság összehívására, de most már a végleges megalakulás céljából. Ez az
alakuló taggyûlés fogadja el a területi kamara mûködési szabályzatát és
választja meg a tisztségviselõket. Ekkor döntenek a területi kamarák
esetleges egyesülésérõl.
X. fejezet
Felhatalmazás
51. §-hoz
A feladatok átadásának a végrehajtásához jogszabályok megalkotása szükséges.
Ez rendeleti szinten történik e felhatalmazás alapján.
Átmeneti rendelkezések
52. §
Az érvényes engedéllyel rendelkezõ jogosultak részére a kamarába történõ
belépéshez hosszabb határidõt szükséges szabni a tevékenység folyamatos
ellátásának biztosítása érdekében. A létrehozandó kamarák érdeke azonban a
mûködés érdekében a tagság biztosítása, ezért az átmenet csak a kettõs
érdekhez egyeztetett határidõvel történhet.
Hatálybalépés
53. §-hoz
A kamarák létrehozása csak a törvény alapján lehetséges. Ezért az átmeneti
rendelkezések azonnali hatályba léptetésével biztosítani kell a feltételeket
megalakításukhoz, mivel a feladatokat a teljes hatálybalépéstõl kötelesek a
kamarák ellátni.
Hatályát vesztõ rendelkezés
54. §-hoz
A törvényhely az érintett tervezõk és szakértõk engedélyének kiadásáról és
névjegyzékének vezetésérõl rendelkezik.