A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG
KORMÁNYA
T/1566.. számú
TÖRVÉNYJAVASLAT
a
hadköteles katonák szolgálati viszonyáról
Elõadó: Keleti György
honvédelmi miniszter
Budapest, 1995. október
Törvényjavaslat
a hadköteles katonák szolgálati viszonyáról
A Magyar Köztársaság függetlenségének és területi sérthetetlenségének
katonai védelme olyan nemzeti haderõ fenntartását igényli, amelyben a
hivatásos állományú katonák mellett a sor-, tartalékos és póttartalékos
katonák a demokratikus jogállam szerinti törvényes keretek között
fegyelmezetten, és ha kell, az önfeláldozásig terjedõ bátor helytállással
teljesítik alkotmányos hadkötelezettségüket. Mindezekre tekintettel -
kifejezve a katonai szolgálatért a társadalom fokozott megbecsülését - az
Országgyûlés a hadköteles katonák szolgálati viszonyáról a következõ törvényt
alkotja:
ELSÕ RÉSZ
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
I. Fejezet
A TÖRVÉNY ALKALMAZÁSI KÖRE
1.§
(1) A honvédelemrõl szóló 1993.évi CX. törvény (a továbbiakban: Hvt.)
44.§-ának (2) bekezdésére figyelemmel e törvényt a Magyar Honvédségnél,
illetõleg a Határõrségnél (a továbbiakban együtt: honvédség) a Hvt. 44.§-a
(1) bekezdésének c) pontja szerinti, az általános hadkötelezettség alapján
sor-, tartalékos és póttartalékos katonai, illetõleg határõr szolgálatot
teljesítõ (a továbbiakban együtt: hadköteles katona) állomány katonai
szolgálati viszonyára (a továbbiakban: szolgálati viszony) kell alkalmazni. E
törvény X. fejezetét a Hvt. 43. §-a szerinti, rendfokozattal rendelkezõ
tartalékos állományba helyezettre, a IX. Fejezetnek a honvédség kártérítési
felelõsségérõl szóló 122-129. §-át a hadkötelezettséggel kapcsolatos
megjelenési kötelezettséget teljesítõkre, valamint a jóléti és kegyeleti
gondoskodásról szóló XI. Fejezetben meghatározott személyekre is alkalmazni
kell. E törvény rendelkezéseit megfelelõen kell alkalmazni a katonai
szakképzésben résztvevõ tényleges állományú hallgatókra is.
(2) A hadköteles katonai szolgálati viszony az általános honvédelmi
kötelezettség alapján az állam által egyoldalúan létesített jogviszony,
meghatározott idejû katonai szolgálat teljesítése - kiképzés, át- és
továbbképzés, gyakorlat, különleges szolgálat, fegyveres és fegyver nélküli
szolgálat - céljából.
(3) A szükségállapot és rendkívüli állapot idejére külön jogszabályok
állapítják meg a hadköteles katona szolgálati viszonyára vonatkozó eltérõ
rendelkezéseket.
2.§
E törvény alkalmazásában a Hvt. 25. §-a szerinti elöljárók közül:
a) az állományilletékes parancsnok: a honvédség önálló katonai (határõri)
szervezeti egységének (a továbbiakban: katonai szervezet) általános
hatáskört gyakorló szolgálati elöljárója, aki e szervezetet vezeti, és
gyakorolja mindazokat a vezetõi jogköröket, amelyeket jogszabály, utasítás,
intézkedés és parancs nem utal más elöljáró (vezetõ) hatáskörébe;
b) közvetlen szolgálati elöljáró: az állományilletékes parancsnok
alárendeltségébe tartozó, elöljárói jogkörrel rendelkezõ parancsnok (vezetõ);
II. Fejezet
A HADKÖTELES KATONA ALAPVETÕ
KÖTELESSÉGEI ÉS JOGAI
Alapvetõ kötelességek
3.§
(1) A hadköteles katona az 1.§ (2) bekezdésében meghatározott szolgálati
viszony alapján köteles:
a) a (2) bekezdésben foglalt korlátozással részt venni a Hvt. 22.§-
ának (1) bekezdésében felsorolt feladatok végrehajtásában,
b) a haza katonai védelmére felkészülni és részt venni az ehhez
szükséges kiképzésben (gyakorlaton), átképzésben és továbbképzésben,
c) õr-, ügyeleti, készenléti, készültségi és futárszolgálatot,
valamint katonai rendészeti szolgálatot ellátni;
d) részt venni a katonai szervezet mûködéséhez szükséges munkák
elvégzésében.
(2) A hadköteles katona - a gyakorlaton való részvétel kivételével -
csak a beleegyezésével vehet részt békeidõben külföldön teljesítendõ katonai
feladat végrehajtásában, valamint a Hvt. 22.§-a (1) bekezdésének j) és k)
pontjában említett segítségnyújtásban.
4.§
(1) A hadköteles katona köteles:
a) tiszteletben tartani a hadviselésrõl és a háború áldozatainak
védelmérõl szóló nemzetközi szerzõdéseket, továbbá a lakosság, az anyagi javak
és a környezet védelmére vonatkozó rendelkezéseket,
b) óvni és rendeltetésszerûen használni a rábízott fegyvert és
felszerelési tárgyakat,
c) tiszteletben tartani bajtársainak az emberi méltósághoz fûzõdõ
jogait, szükség- vagy veszélyhelyzet esetén nekik segítséget nyújtani,
d) megtartani az államtitkot és a szolgálati titkot.
(2) A szolgálati feladatok végrehajtására vonatkozó tényeket és
körülményeket a hadköteles katona a valóságnak megfelelõen köteles jelenteni.
5.§
(1) A hadköteles katona a szolgálati helyén, illetõleg a szolgálati
feladatai ellátásának ideje alatt - ha eltérõ parancsot vagy engedélyt nem
kapott - a jogszabállyal rendszeresített egyenruhát az elõírásoknak megfelelõ
módon köteles viselni. Szolgálati helyét polgári ruhában is elhagyhatja, és
oda polgári ruhában is érkezhet.
(2) Ha a katonai szervezet fegyelmi helyzete indokolja - a Magyar
Honvédség parancsnoka, illetõleg a Határõrség Országos parancsnoka javaslatára
- a honvédelmi miniszter, vagy a belügyminiszter legfeljebb 3 hónap
idõtartamra felfüggesztheti a katonai szervezet hadköteles katonáinak az (1)
bekezdés szerinti polgári ruha viselésére való jogosultságát.
6.§
A hadköteles katona a szolgálati helyén nem fogyaszthat alkoholt vagy
kábítószert, a szolgálati feladatainak ellátásakor nem állhat alkohol vagy
kábítószer befolyása alatt.
7.§
(1) A hadköteles katona köteles a szolgálati feladatait a jogszabályokban
és egyéb rendelkezésekben foglaltak szerint, a kapott parancsoknak
megfelelõen esküjéhez (fogadalmához) hûen teljesíteni.
(2) A parancsot a hadköteles katona ellentmondás nélkül, a kellõ idõben,
a legjobb tudása szerint és maradéktalanul köteles teljesíteni.
(3) A fegyver nélküli katonai szolgálatot teljesítõ kivételével a
hadköteles katona a szolgálati elöljárótól a Hvt. 22. §-a (1) bekezdésének
a)-d), valamint a Hvt. 34.§-a (1) bekezdésének e) pontjában meghatározott
feladatok végrehajtására kapott parancsot az önfeláldozásig terjedõ
bátorsággal köteles végrehajtani.
(4) A fegyver nélküli katonai szolgálatot teljesítõ kivételével a
hadköteles katona a Hvt. 22.§-a (1) bekezdésének f) és h), valamint a Hvt.
34. §-a (l) bekezdésének a)-d) pontjában meghatározott feladatok
végrehajtására kiadott parancsot akkor is köteles teljesíteni, ha az az
életét vagy testi épségét közvetlenül vagy súlyosan veszélyezteti.
(5) A fegyver nélküli katonai szolgálatot teljesítõ hadköteles katona a
Hvt. 22. § (1) bekezdésének a)-d) és h) pontjában meghatározott feladatok
végrehajtására kiadott parancsot akkor is köteles teljesíteni, ha az az életét
vagy testi épségét veszélyezteti.
(6) A hadköteles katonának a parancs végrehajtását meg kell tagadnia,
ha számára nyilvánvaló, hogy annak teljesítésével bûncselekményt valósítana
meg.
(7) Az (6) bekezdés szerinti kivétellel a hadköteles katona a
jogszabálysértõ parancsot nem tagadhatja meg. Ha azonban a parancs
jogellenessége felismerhetõ számára, arra haladéktalanul köteles az elöljáró
figyelmét felhívni. Ha az elöljáró a parancsát ennek ellenére fenntartja, azt
kérelemre írásba kell foglalnia. A jogszabálysértõ parancs végrehajtásáért
kizárólag a parancsot kiadó felel.
Alapvetõ jogok
8.§
A szolgálati viszony keretében a hadköteles katona jogosult:
a) a beosztásának megfelelõ szolgálati feltételekre, elhelyezésre és
illetményre,
b) a szolgálatteljesítés érdekében szükséges katonai kiképzésre,
átképzésre, továbbképzésre, e törvényben és más jogszabályban meghatározott
kötelezettségeire és jogosultságaira vonatkozó tájékoztatásra,
c) a beosztás ellátásához szükséges katonai szakmai ismeretek,
továbbá jogi, környezetvédelmi, tûz-, baleset- és munkavédelmi ismeretek
megszerzésére,
d) a Hvt-ben, a társadalombiztosításról szóló törvényben és más
jogszabályban meghatározott egészségügyi és orvosi ellátásra, valamint jóléti
(szociális) gondoskodásra,
e) jogainak és jogos érdekeinek védelmére,
f) halála esetén kegyeleti gondoskodásra.
A személyi szabadság és a személyi biztonság
9.§
(1) A hadköteles katona a Hvt. 25-ának § (4) bekezdése szerinti
feljebbvaló, a katonai rendész, a határõr járõr és a rendõr felszólítására
személyazonosságát igazolni köteles.
(2) A feljebbvaló a hadköteles katonát a személyazonossága igazolására a
Hvt-ben meghatározott azokban az esetekben szólíthatja fel, amelyekben a
katona részére parancsadásra jogosult.
(3) A hadköteles katona személyazonosságának igazolására a katonai
igazolvány szolgál.
A személyi szabadság korlátozása
10§
A hadköteles katona személyi szabadsága korlátozható, ha
a) a kimaradást és az eltávozást megvonják vagy a hadköteles
katona a fogság fenyítését tölti,
b) vele szemben a 11.§ szerint járnak el,
c) az ellene indult fegyelmi eljárás során vele szemben a 100.§
szerinti elkülönítést alkalmazzák,
d) elfogása és elõállítása szükséges.
11.§
(1) Ha a szolgálati rend és a fegyelem fenntartása érdekében
elkerülhetetlenül szükséges, az állományilletékes parancsnok, a helyõrség-
, illetve az egységügyeletes a hadköteles katonát súlyos fegyelemsértés vagy
bûncselekmény elkövetésének alapos gyanúja esetén az eljárás megindítására
illetékes személy vagy szerv intézkedéséig e törvény 100. §-a szerint
elkülönítheti.
(2) Az orvos döntése alapján az (1) bekezdésben említett szolgálati
személyek az ittas vagy bódult állapotban levõ hadköteles katonát -
felügyelet céljából - egészségügyi felügyelet alá helyezhetik, ha állapota a
katonai szervezet rendjét zavarja, illetve saját testi épségét
veszélyezteti. A felügyelet az intézkedésre okot adó állapot megszûnéséig, de
legfeljebb 24 órán át tarthat.
12.§
(1) A katonai rendész elfogja és további intézkedés végett a
legközelebbi helyõrségügyeletes vagy az illetékes katonai nyomozó szerv elé
állítja azt a hadköteles katonát,
a) akit bûncselekmény elkövetésén tetten értek,
b) aki ellen elfogató parancsot adtak ki, vagy akinek
személykörözésben az elfogását rendelték el,
c) akinek õrizetbe vételét, elõzetes letartóztatását, ideiglenes
kényszergyógykezelését vagy elmeállapotának megfigyelését rendelték el,
d) aki az õrizetbe vétel, az elõzetes letartóztatás, továbbá a
szabadságvesztés során megszökött, vagy a fogvatartás helyérõl engedéllyel
eltávozva oda nem tért vissza, illetõleg aki az ideiglenes
kényszergyógykezelés vagy elmeállapotának megfigyelése alól magát kivonta,
e) akinek - külön törvény rendelkezése szerint - meghatározott
szervhez való elõállítását rendelték el.
(2) A katonai rendész a közbiztonság, a közrend vagy a katonai fegyelem
biztosítása érdekében - további intézkedés végett - a legközelebbi
helyõrségügyeletes, illetve az illetékes katonai nyomozó vagy rendõri szerv
elé állítja azt a hadköteles katonát,
a) aki felszólítására nem tudta magát hitelt érdemlõen
igazolni, vagy az igazolást megtagadta,
b) aki bûncselekmény elkövetésével alaposan gyanúsítható,
c) akitõl bûncselekmény gyanúja vagy szabálysértés bizonyítása
érdekében vizeletvétel vagy véralkohol vizsgálat céljából vérvétel,
valamint mûtétnek nem minõsülõ módon egyéb mintavétel szükséges,
d) aki a pártfogó felügyelet szabályait megszegte,
e) aki a fegyelemsértést vagy szabálysértést az abbahagyásra
irányuló felszólítás után is folytatja, továbbá akitõl tárgyi bizonyítási
eszközt kell megszerezni, vagy elkobzás alá esõ dolgot kell visszatartani,
f) aki a szolgálati helyétõl az (1) bekezdésben meghatározott
eseteken túl, jogellenesen van távol,
g) aki a laktanyai elhelyezésen kívüli tartózkodása vagy szolgálati
tevékenysége során olyan súlyú, illetve jellegû fegyelemsértést követett el,
hogy elõállítása szükséges.
(3) A katonai rendész a hadköteles katonát kivételesen indokolt esetben
- az illetékes helyõrségügyeletes értesítése mellett - rendõrségi szervhez is
elõállíthatja.
(4) A hadköteles katona elõállítása legfeljebb az intézkedés
megkezdésétõl számított 24 órán át, ha az elõállítás foganatosítása a rendõri
szervnél történik, legfeljebb 8 órán át tarthat, amely idõ alatt a
hadköteles katona folyamatos, biztonságos õrzésérõl és ellátásáról az a szerv
gondoskodik, amely az elõállítottat befogadta.
(5) A hadköteles katona személyi szabadságának korlátozására:
a) fegyelemsértés esetén e törvény fegyelmi rendelkezései az
irányadók,
b) bûncselekmény elkövetése esetén a büntetõeljárás szabályait kell
alkalmazni,
c) ha az elõállításra okot adó fegyelemsértés vagy szabálysértés
miatt a hadköteles katonával szemben fogság fenyítést szabtak ki, annak
tartamába az (1) és (2) bekezdés alapján a fogdában eltöltött idõt be kell
számítani.
13.§
Ha a hadköteles katona megkísérelte, hogy szolgálati helyét önkényesen
elhagyja,vagy a fogdába helyezése során, továbbá a fogdában töltött idõ
alatt,illetõleg a katonai rendész vagy határõr járõr jogszerû intézkedése
során ellenszegült, vele szemben arányosan szükséges kényszerítõ eszköz
alkalmazható.
A szabad mozgás és a tartózkodási hely
szabad megválasztása
14.§
(1) A hadköteles katona szolgálatteljesítésének helyõrségét (helyét) a
katonai (határõri) szervezetek területi elhelyezkedésére és a honvédség
feladatából fakadó szakmai igényekre, valamint a Hvt. 98. és 100.§-ára
figyelemmel kell meghatározni.
(2) A hadköteles katona a szolgálati elöljáró által meghatározott
szolgálati helyen köteles tartózkodni. Szolgálati helyét a hadköteles katona
jogszabályban, továbbá a napirendben, illetõleg munkarendben (a továbbiakban:
napirend) megállapított esetekben és módon hagyhatja el. A hadköteles katona e
törvényben meghatározott esetekben és feltételek szerint a szolgálati
helyérõl áthelyezhetõ, vagy más szolgálati helyre vezényelhetõ.
(3) A szolgálati helynek a 72.§ (2) bekezdés c) és d) pontja szerint
engedélyezett elhagyása esetén a hadköteles katona köteles bejelenteni
tartózkodási helyét, ahol szükség esetén értesíthetõ vagy elérhetõ. A
bevonulás akkor rendelhetõ el, ha a szolgálati feladatot a hadköteles katona
személyes jelenléte nélkül nem lehet végrehajtani. A bevonulás
elrendelésére a közvetlen szolgálati elöljáró jogosult.
15.§
(1) A hadköteles katona a külföldre utazásról és az útlevélrõl szóló
1989. évi XXVIII. törvény 2.§ (2) bekezdésének b) pontja, valamint a Hvt. 88.
§ (3) bekezdése rendelkezéseinek megfelelõen engedéllyel utazhat külföldre. A
külföldi tartózkodás ideje a szabadság mértékébe beszámít.
(2) A külföldre utazás engedélyezése nem tagadható meg, ha azt a
hadköteles katona különös méltánylást érdemlõ személyes okból, így különösen
a) külföldön élõ, a Hvt. 145. §-ának (2) bekezdése szerinti hozzátartozó
halála, vagy
b) a külföldön élõ vérszerinti, örökbefogadott, mostoha- és nevelt
gyermeke, szülõje, örökbefogadó, mostoha- és nevelõszülõje, nagyszülõje,
testvére, felesége szülõje vagy testvére házasságkötése
miatt kérte.
Lelkiismereti és vallásszabadság
16.§
(1) A hadköteles katona a szolgálati helyén a szolgálati kötelezettség
teljesítésének sérelme nélkül vehet igénybe lelki gondozást, és vehet részt
vallási szertartáson.
(2) A hadköteles katona a szolgálatteljesítési (kiképzési, munka-) idõn
kívül szabadon igénybe vehet lelki gondozást, illetve részt vehet vallási
szertartáson.
(3) A lelki gondozáson és vallási szertartáson való részvételre senki
nem kötelezhetõ.
(4) A lelki gondozáson és vallási szertartáson való részvétel vagy
az attól való távolmaradás miatt semmilyen elõnyös vagy hátrányos
megkülönböztetés nem alkalmazható.
Szabad véleménynyilvánítás
17.§
(1) A hadköteles katona a szolgálati feladatainak végrehajtása során
köteles a pártpolitikai tevékenységtõl tartózkodni.
(2) A laktanyában a hadköteles katona nem folytathat politikai agitációt,
politikai szervezet képviselõjeként vagy megbízottjaként nem nyilváníthat
véleményt.
(3) A hadköteles katona a szolgálati parancsokat, utasításokat,
intézkedéseket - a 7.§ (6) bekezdésében szabályozott eset kivételével - nem
bírálhatja, azokról a jog- és érdekérvényesítõ tevékenysége körén kívül
elmarasztaló véleményt nem nyilváníthat, a szolgálati rendet és a fegyelmet
sértõ nyilatkozatot nem tehet, a sajtónyilvánosság igénybevételével
hivatalos ügyben magánvéleményt nem nyilváníthat.
(4) A fegyveres erõk törvényben meghatározott feladataival ellentétes
célú szervezethez tartozó hadköteles katona a katonai szolgálat idõtartamára
köteles tagsági viszonyát felfüggeszteni és az azzal összefüggõ
tevékenységet mellõzni.
(5) A szolgálati helyen a szolgálati rendet és a fegyelmet veszélyeztetõ,
valamint pártpolitikai sajtótermék nem állítható elõ és nem terjeszthetõ,
ilyen tartalmú plakát, hirdetmény vagy embléma nem függeszthetõ ki.
(6) A hadköteles katonák érdekvédelmi szerveinek a tevékenységi körükbe
tartozó hirdetményei a kijelölt helyeken kifüggeszthetõk.
Gyülekezési jog
18.§
(1) A szolgálati helyen a gyülekezési jog alapján nyilvános rendezvény
csak az állományilletékes parancsnok engedélyével tartható.
(2) Nem engedélyezhetõ a rendezvény, ha az
a) pártpolitikai célt szolgál,
b) a szolgálati feladat, a szolgálati rend és a fegyelem ellen
irányul vagy azt bírálja,
c) a fegyveres erõk iránti közbizalom megingatására alkalmas,
d) a fegyveres erõk törvényben meghatározott feladataival ellentétes
célra irányul.
(3) A hadköteles katona pártrendezvényen egyenruhát nem viselhet.
Szolgálati helyén kívül egyéb politikai rendezvényen egyenruhát csak akkor
viselhet, ha az állományilletékes parancsnok engedélyével a katonai
szervezetet hivatalosan képviseli.
Egyesülési jog
19.§
(1) A hadköteles katona nem csatlakozhat olyan szervezethez, amelynek
szervezõdési célja, tevékenysége a fegyveres erõk törvényben meghatározott
feladataival ellentétes.
(2) A hadköteles katonák érdekeik védelmére az egyesülési jogról szóló
törvény alapján - e törvényben meghatározott keretek között - érdekvédelmi
szervezeteket hozhatnak létre, illetve azokhoz csatlakozhatnak.
Az anyanyelv használata
20.§
(1) A fegyveres erõk szolgálati és vezényleti nyelve a magyar.
(2) A hadköteles katona az (1) bekezdésben meghatározott korlátok között
az anyanyelvét szabadon használhatja.
Választójog
21.§
Az országgyûlési és a helyi önkormányzati képviselõi, polgármesteri,
társadalombiztosítási és kisebbségi önkormányzati választáson jelöltként
nyilvántartásba vett hadköteles katona a jelölését köteles haladéktalanul
jelenteni az állományilletékes parancsnoknak. A bejelentés alapján a
hadköteles katona sorkatonai szolgálatát a Hvt. 112. §-a szerint félbe kell
szakítani.
22.§
(1) Az országgyûlési, illetve a helyi önkormányzati képviselõi általános
választások és az országos népszavazás napja kiképzési szünnap. Az
országgyûlési és a helyi önkormányzati képviselõi választásokon a hadköteles
katona a választójogával általában a lakóhelyén élhet. A szolgálat ellátását
úgy kell megszervezni, hogy a hadköteles katona lehetõleg a lakóhelyén
szavazhasson. A mozgásszabadságot korlátozó fenyítések végrehajtását úgy kell
elrendelni, hogy az a választásokon való részvételt ne akadályozza. Ha ez nem
lehetséges, a választás napjára a fenyítés végrehajtását félbe kell szakítani.
(2) Ha a hadköteles katona a választások napján kényszerítõ okkal
fennálló szolgálati érdekbõl a szavazáshoz szükséges ideig nem tartózkodhat a
lakóhelyén, errõl õt a választást megelõzõen legalább 15 nappal értesíteni
kell. Ez esetben lehetõvé kell tenni számára - ha a választásokról szóló
törvény másként nem rendelkezik -, hogy a szolgálati helyén szavazhasson. A
szavazáson való részvételhez szükséges idõre a hadköteles katonát
szolgálatmentesség illeti meg.
(3) Ha a hadköteles katona társadalombiztosítási, kisebbségi
önkormányzati, illetõleg idõközi választáson kíván részt venni, ezt a
választás napját legalább 15 nappal megelõzõen be kell jelentenie. A
bejelentése alapján részére a választáson való részvételhez szükséges idõre -
ha ez kényszerítõ okból fennálló szolgálati érdekbe nem ütközik -
szolgálatmentességet kell adni. Egyebekben az (1) és (2) bekezdésben
foglaltakat kell megfelelõen alkalmazni.
A munkavégzésre vonatkozó szabály
23.§
A hadköteles katona a szolgálati viszonyának fennállása alatt
munkavégzéssel járó jogviszony alapján tevékenységet nem végezhet.
A mûvelõdéshez való jog, a tudományos
és mûvészeti élet, a tanulás és a tanítás szabadsága
24.§
(1) A hadköteles katona a mûvelõdéshez, a tudományos és mûvészeti élet
szabadságához, a tanulás és a tanítás szabadságához való jogát a szolgálati
kötelességek teljesítésére vonatkozó szabályok korlátai között
gyakorolhatja.
(2) A sorkatona polgári képzésben való részvételét kérelmére az
állományilletékes parancsnok - a szolgálati feladatokra figyelemmel
meghatározott feltételek szerint - engedélyezheti.
III. Fejezet
A HADKÖTELES KATONÁK ÉRDEKVÉDELME
ÉS ÉRDEKKÉPVISELETE
Az érdekvédelem alapelvei
25.§
(1) A hadköteles katona jogai érvényesülésének biztosítása és jogos
érdekeinek védelme az állományilletékes parancsnok alapvetõ kötelessége.
(2) A hadköteles katona jogait és jogos érdekeit az érdekvédelmi
szervezetek is védik és képviselik.
(3) Azok az érdekvédelmi szervezetek, amelyeket e törvény 28. §-a
alapján, valamint az egyesülési jogról szóló törvény alapján a Hvt. 44.§-ának
(1) bekezdése szerinti tényleges katonai állományúak a szolgálati
viszonnyal kapcsolatos, e törvényben és más jogszabályokban biztosított
jogaik és jogos érdekeik védelme céljából hoztak létre, e fejezet
rendelkezései szerint a katonai szervezeteknél szabadon mûködnek.
26.§
(1) Az érdekvédelmi kapcsolatokban részt vevõ szervezetek és személyek
jóhiszemûen kötelesek gyakorolni jogaikat.
(2) Az érdekvédelmi kapcsolatokban joggal való visszaélésnek minõsül a
jog gyakorlása, ha az a jog társadalmi rendeltetésével össze nem férõ célra
irányul, különösen ha az a Hvt. 44.§-ának (1) bekezdése szerinti tényleges
katonai állományúak jogainak és jogos érdekeinek csorbítására, illetéktelen
elõnyök megszerzésére vezet,vagy a katonai szolgálat ellátását
veszélyezteti.
(3) A hadköteles katonák érdekvédelmének képviseletében nem járhat el az
a) aki ellen bûntett miatt büntetõeljárás folyik, az eljárás
befejezéséig,
b) akit szándékos bûncselekmény miatt elítéltek, és a büntetés
hátrányos jogkövetkezményei alól még nem mentesült.
27.§
(1) A katonai érdekvédelmi szervezet a katonai létesítményen belül a
katonai mûködési rend sérelme nélkül mûködhet.
(2) Az érdekvédelmi szervezet a katonai szervezet által rendelkezésre
bocsátott helyiségeket megállapodás szerint, térítésmentesen jogosult
használni. A mûködéséhez szükséges egyéb feltételekrõl az állományilletékes
parancsnok az érdekvédelmi szervezettel megállapodhat.
28.§
(1) A sorkatonák és a póttartalékos katonák a kötelezõ katonai
szolgálati viszonyból eredõ jogaik és jogos érdekeik védelmére az
egyesülési jogról szóló törvény alapján létrehozható érdekvédelmi szervezeten
felül külön érdekvédelmi szervezetet is létrehozhatnak.
(2) Az (1) bekezdés szerint megalakuló érdekvédelmi szervezetnek
összhangban kell állnia a katonai szervezet szintjével a következõk szerint:
a) a századnál, ütegnél (a továbbiakban: század), illetve a
kötelékben levõ zászlóaljnál, osztálynál (a továbbiakban: zászlóalj)
alegységbizalmiak választhatók;
b) az a) pont szerint megválasztott bizalmiak maguk közül fõbizalmit
vagy dandárnál, ezrednél, önálló zászlóaljnál, illetve azzal azonos szintû
katonai szervezetnél 3-5 fõs képviseleti testületet választhatnak.
(3) A bizalmiakat az állományváltásokat követõ katonai eskütétel után
állománygyûlésen választhatják.
29.§
(l) Az alegységnél magasabb szintû katonai szervezeteknél 3 havonként
fõbizalmi értekezletet lehet tartani az egységszintû parancsnokok vagy
képviselõik részvételével. Magasabb parancsnoksági és határõrségi szinten
évente érdekvédelmi konferenciát lehet tartani a fõbizalmiaknak,illetve a
képviseleti testület tagjainak részvételével.
(2) A 28.§ (3) bekezdésében meghatározott állománygyûlésen - az
érdekvédelmi szervezet megalakulásától függetlenül -az újonnan bevonult
sorkatonák közül egy képviselõt kell megválasztani érdekeik védelmére. A
képviselõ megbízatása a következõ állományváltást követõ választásig tart,
jogosultságai megegyeznek a bizalmi jogosultságaival.
(3) Ha a sorkatonák érdekvédelmének képviselete a 26. § (3) bekezdésében
foglaltak miatt nincs biztosítva, az állományilletékes parancsnok soron
kívül állománygyûlést hív össze, amelyen a sorkatonák dönthetnek a
képviseletükben eljáró új bizalmi személyérõl.
(4) A tartalékos katonai szolgálatra bevonult katonák maguk közül egy
képviselõt választhatnak érdekeik védelmére. Megbízatása a leszerelésig tart,
jogosultságai megegyeznek a bizalmi jogosultságaival.
A tagok és a tisztségviselõk jogai
30.§
(1) A hadköteles katona - az érdekvédelmi szervezet
tisztségviselõjének kivételével - nem köteles érdekvédelmi tagságáról
nyilatkozni.
(2) A hadköteles katonával szemben érdekvédelmi tagsága vagy annak hiánya
miatt semmilyen elõnyös vagy hátrányos megkülönböztetés nem alkalmazható.
31.§
(1) Az érdekvédelmi szervezetnek a hadköteles katona tisztségviselõjét
megilleti:
a) a kiképzési idõ alatt heti 2 óra szabadidõ,
b) évi 3 nap szolgálatmentesség az érdekvédelmi szervezet által
szervezett képzésen, továbbképzésen, nemzetközi és egyéb rendezvényen való
részvételre; az állományilletékes parancsnok méltányosságból ennél több
szolgálatmentes napot engedélyezhet.
(2) A tisztségviselõ az (1) bekezdésben megjelölt szabadidõ kedvezményt
nem veheti igénybe a katonai szervezet által végrehajtott gyakorlat,
harckészültségi, illetve más rendkívüli feladat ellátása idején.
(3) Az érdekvédelmi szervezet tisztségviselõjének áthelyezéséhez,
vezényléséhez az általa képviselt szervezetnek a mûködési rendje szerinti
egyetértése szükséges.
Érdekképviselet és érdekérvényesítés
32.§
(1) Az állományilletékes parancsnok együttmûködik az érdekvédelmi
szervezet képviseletére jogosult tisztségviselõvel.
(2) Az (1) bekezdés szerinti együttmûködés keretében az érdekvédelmi
szervezet véleményt nyilvánít (javaslatot tesz) a hadköteles katonák
szociális helyzetével, szolgálati és életkörülményeivel kapcsolatos
kérdésekben. Így különösen:
a) a hadköteles katonák szolgálati viszonyával kapcsolatos szociális
juttatásokról, leszerelési segélyekrõl, a pihenési, jóléti, egészségügyi és
kulturális ellátásról,
b) a szolgálatteljesítés körülményeirõl,
c) az ellátási, elhelyezési feltételekrõl és járandóságokról,
d) a szolgálatteljesítési idõn túli szabadidõ felhasználásáról,
valamint
e) az érdekvédelmi szervezet tagjait és tisztségviselõit megilletõ
jogok érvényesülésérõl.
(3) Ha az állományilletékes parancsnoknak a (2) bekezdésben
szabályozott esetben nincs döntési jogosultsága, a véleményt (javaslatot) 3
munkanapon belül megküldi az ügyben döntésre jogosult parancsnokhoz. A
döntésre jogosult (pl. helyõrségparancsnok, laktanyaparancsnok) az ilyen
eljárás során állományilletékes parancsnoknak minõsül.
(4) Több katonai érdekvédelmi szervezet mûködése esetén egyeztetett
vélemény nyújtható be az állományilletékes parancsnokhoz.
33.§
(1) Az érdekvédelmi szervezet el nem fogadott véleményére (javaslatára)
az állományilletékes parancsnok 8 napon belül - a 32. § (3) bekezdésében
meghatározott parancsnok 15 napon belül - köteles írásban indokolt választ
adni.
(2) Ha az (1) bekezdés szerinti válasszal az érdekvédelmi szervezet nem
ért egyet, kérheti a vélemény (javaslat) és a parancsnoki válasz együttes
felterjesztését az elöljáró parancsnokhoz, amit az állományilletékes
parancsnok 8 napon belül köteles megtenni. A felterjesztésnek az
állományilletékes parancsnok döntésére nincs halasztó hatálya.
34.§
(1) Az állományilletékes parancsnok a véleményezési jogosultságok
gyakorlásához szükséges körülményekrõl (adatokról) tájékoztatja az
érdekvédelmi szervezetet.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltakon kívül tájékoztatást kell adni:
a) a hadköteles állomány legalább 10 %-át elérõ személyi
mozgatásról,
b) a katonai szervezet békemûködési rendjérõl és a napirendrõl.
MÁSODIK RÉSZ
A HADKÖTELES KATONA SZOLGÁLATI VISZONYA
IV. Fejezet
A SZOLGÁLATI VISZONY TARTALMA
A szolgálati viszony kezdete
35.§
(1) A hadköteles katona szolgálati viszonya az állományba vétellel
kezdõdik. Az állományba vétel tényérõl és a szolgálati viszonyára vonatkozó
alapvetõ rendelkezésekrõl (pl. a parancsteljesítési kötelezettségrõl valamint
arról, hogy ezen idõponttól a katonákra vonatkozó büntetõtörvények hatálya alá
tartozik) a hadköteles katonát tájékoztatni kell.
(2) Az állományba vétel ideje az az idõpont, amikor a bevonult
hadkötelest a bevonulási helyre való beérkezést követõen a katonai szervezet
az állománybavételi névjegyzéken a hadkiegészítõ parancsnokság képviselõjétõl
átvette.
A szolgálati viszony megszûnése
36.§
(1) A szolgálati viszony megszûnik a szolgálat félbeszakításával vagy
leszereléssel. Akinek sor- vagy tartalékos katonai szolgálatát
félbeszakították, az a szolgálat folytatására a félbeszakításra okot adó
körülmény megszûnését követõen a behívhatóság felsõ korhatárának betöltése
elõtt visszahívható.
(2) A szolgálati viszony a félbeszakításra vagy a leszerelésre vonatkozó
parancsban meghatározott napon abban az idõpontban szûnik meg, amikor a
hadköteles a laktanyát (katonai szervezetet) elhagyta.
A bevonulási és a szolgálatteljesítési hely
37.§
(1) A hadköteles katona bevonulási helye a behívóparancsban (bevonulási
parancsban) meghatározott hely.
(2) Az állományilletékes parancsnok parancsban rendelkezik arról, hogy a
hadköteles katona melyik alegységnél, milyen beosztásban teljesíti
szolgálatát (szolgálatteljesítési hely). A szolgálatteljesítési hely
áthelyezéssel és vezényléssel megváltoztatható.
(3) A bevonult sor- és póttartalékos katonát az állományba vétele után a
személyi tulajdonságai és adottságai alapján az alapkiképzés befejezését
követõen az adott katonai szervezetnél rendszeresített, a tervezett tartalékos
katonai szolgálatra való felkészítést biztosító beosztásba kell helyezni.
A hadköteles katona képzése
38.§
(1) A sor- és a póttartalékos katonának a 37.§ (3) bekezdése szerinti
beosztásban történõ kiképzése, valamint a tartalékos katona át- és
továbbképzése a honvédelmi miniszter, illetõleg a belügyminiszter (a
továbbiakban együtt: illetékes miniszter) által meghatározott felkészítési
követelményeknek megfelelõ kiképzés szerint történik.
(2) A sor- és a póttartalékos katonai szolgálat elsõ idõszaka az
alapkiképzés. Ennek keretében a katonát a fegyverhasználat, õr-, ügyeleti és
más szolgálat, a határõrségnél a határõrszolgálat szabályaira, az alapvetõ
jogai és kötelezettségei, továbbá a katonai rend és a fegyelem szabályaira
kell kiképezni. Nem vezényelhetõ fegyveres szolgálatra az a katona, aki
alapkiképzésben nem részesült, és katonai esküt nem tett.
(3) A fegyver nélküli katonai szolgálatot teljesítõ hadköteles katona
képzése, szolgálati feladatainak ellátása fegyver nélkül történik.
Áthelyezés
39.§
(1) Az áthelyezés a hadköteles katonának a 37. § (2) bekezdése szerinti
szolgálatteljesítési helyrõl más szolgálatteljesítési helyre történõ
helyezése. Az áthelyezés a honvédségen és a határõrségen belül és azok
között is történhet.
(2) Áthelyezésre a szolgálat érdekében, a hadköteles katona egészségi
minõsítésének megváltozása miatt vagy a hadköteles katona kérelme alapján
méltányolható személyi okból kerülhet sor.
(3) Szolgálati érdekbõl és a hadköteles katona kérelme alapján
elsõsorban a szakképzettségének megfelelõ beosztásba helyezhetõ át a
hadköteles katona.
(4) A sorkatonát elsõsorban a sorállomány váltásának idõszakában
lehet áthelyezni.
Vezénylés
40.§
(1) A hadköteles katonát az alegységétõl, egységétõl (szervtõl) a
szolgálat érdekében más alegységhez, egységhez (szervhez) idõlegesen,
parancsban meghatározott szolgálati célra lehet vezényelni.
(2) Egységek közötti vezénylést harckészültségi, õrzésvédelmi, továbbá a
Hvt. 22.§-a (l) bekezdésének b), h) és i) pontjában, illetve (4) bekezdésében
meghatározott feladatok ellátására, valamint kiképzési célból lehet
elrendelni.
(3) A vezénylés legfeljebb 3 hónapig, tartalékos parancsnoki képzésen
részt vevõk esetében legfeljebb 6 hónapig - a báziskiképzésre vezényeltek
esetében a kiképzés befejezéséig - tarthat.
Az áthelyezésre és vezénylésre jogosultak
41.§
Az áthelyezés és vezénylés elrendelésére jogosult:
a) egységen belül az állományilletékes parancsnok,
b) egységek és más magasabb szintû katonai szervezetek között a
közös szolgálati elöljáró,
c) a honvédség és a határõrség között - a határõrség szervezési
fõigazgatójával történõ egyeztetés alapján - a honvédség vezérkari fõnöke,
aki ezt a jogkörét átruházhatja.
A hadköteles katona minõsítése
42.§
A hadköteles katona hadibeosztásra való alkalmasságát a leszereléskor az
állományilletékes parancsnok állapítja meg.
Rendfokozatba elõléptetés
43.§
Rendfokozatba elõléptethetõ az a hadköteles katona, aki megfelel az
elõírt beosztási és képzettségi feltételeknek, ha az állománytáblában
rendszeresített rendfokozat ezt lehetõvé teszi.
44.§
(1) A 43.§-ban meghatározott feltételek fennállása esetén a sorkatona
a) a soron következõ tisztesi rendfokozatba elõléptethetõ, ha az
adott rendfokozatban a várakozási ideje letelt,
b) soron kívül elõléptethetõ, ha szolgálatát kiemelkedõen teljesíti.
(2) A sorkatonai szolgálatot teljesítõk tisztesi rendfokozatban
eltöltendõ várakozási ideje:
a) õrvezetõ 2 hónap,
b) tizedes 3 hónap.
(3) A leszereléssel egyidejûleg õrmesterré léptethetõ elõ az a
legalább középiskolai végzettséggel rendelkezõ tisztes rendfokozatú
sorkatona, illetve póttartalékos katona, aki a katonai szolgálatát
kiemelkedõen teljesítette, és a tervezett tartalékos katonai beosztásához
szükséges képzésben részesült, vagy ilyen ismeretekkel rendelkezik.
Tartalékos tiszt és tiszthelyettes képzés
45.§
(1) A Hvt. 95. és 97. §-a alapján tartalékos tiszt és
tiszthelyettes képzésen részt vevõket az elméleti képzés után - tanulmányi
eredményüktõl függõen - ha tisztképzésben vesznek részt, tiszthelyettesi vagy
tisztesi, ha tiszthelyettesképzésben vesznek részt, tisztesi rendfokozatba
kell elõléptetni.
(2) A tartalékos tiszti vagy tiszthelyettesi képzésben részt vevõket az
elméleti záró vizsgán elért eredményeik, valamint a csapatgyakorlaton kapott
értékelésük alapján - leszerelésükkel egyidejûleg - hadnagyi, zászlósi,
illetve õrmesteri rendfokozatba kell elõléptetni.
(3) A tartalékos tiszt és tiszthelyettes képzésen kitûnõen végzetteket
eggyel magasabb rendfokozatba kell elõléptetni.
46.§
A tartalékos katona akkor léptethetõ elõ soron kívül a következõ
rendfokozatba, ha átképzésen, továbbképzésen vagy gyakorlaton vett részt,
és a tartalékos katonai szolgálatát kiemelkedõen teljesítette.
Az elõléptetésre jogosultak
47.§
Elõléptetésre jogosult:
a) tisztesi és tiszthelyettesi rendfokozatba az állományilletékes
parancsnok,
b) zászlósi rendfokozatba az állományilletékes parancsnok elöljáró
parancsnoka,
c) tiszti rendfokozatba az illetékes miniszter, aki ezt a jogkörét
átruházhatja.
V. fejezet
A HADKÖTELES KATONA ELLÁTÁSA
A sor- és póttartalékos katona illetménye
48.§
(1) A sor- és póttartalékos katona a szolgálati viszonya alapján havonta
illetményre jogosult.
(2) Az illetmény:
a) rendfokozati (rendfokozat nélküli honvéd, határõr, matróz /a
továbbiakban együtt: honvéd/) illetménybõl és
b) illetménypótlékból áll.
(3) A sor- és póttartalékos katona rendfokozati illetményét a
köztisztviselõi illetményalap (a továbbiakban: illetményalap) és az egyes
rendfokozatokhoz e törvény 1. számú mellékletében meghatározott szorzószám
szorzata adja.
49.§
A sor- és póttartalékos katona illetményjogosultságát naptári
hónapokra kell megállapítani.
50.§
(1) Az a sor- és póttartalékos katona, akit tiszti, zászlósi vagy
tiszthelyettesi beosztás ellátására neveztek ki, beosztási pótlékra
jogosult.
(2) Az egyes beosztásokra meghatározott beosztási pótlék mértékét az
illetményalap és e törvény 2. számú melléklete szerinti szorzószámok szorzata
adja.
51.§
A sor- és póttartalékos katona az alapilletményében ki nem fejezhetõ
többletkövetelmények teljesítéséért, az átlagosnál lényegesen nagyobb
igénybevételért és nehezebb körülmények között teljesített szolgálatért az
52-57.§-ban említett pótlékokra jogosult.
52.§
(1) A technikai eszközöket közvetlenül kezelõ és kiszolgáló gépjármû-,
harcjármû-, munkagépvezetõ és kezelõ, valamint a távírász, továbbá a
mûszerkezelõ sor- és póttartalékos katona az osztályos szintek szerint
meghatározott elméleti és gyakorlati követelmények teljesítése esetén
osztálybasorolási pótlékra jogosult.
(2) Az osztálybasorolási pótlék havi mértéke:
a) a I. osztályba sorolt sor- és póttartalékos katonának az
illetményalap 3 %-a, ha a "Kiváló Katona" címet is elnyerte, az
illetményalap 4 %-a,
b) a II. osztályba sorolt sor- és póttartalékos katonának az
illetményalap 2 %-a, ha a "Kiváló Katona" címet is elnyerte, az
illetményalap 3 %-a.
53.§
(1) Az illetékes miniszter által meghatározottak szerint a sor- és
póttartalékos katona készültségi pótlékra jogosult.
(2) A készültségi pótlék havi mértéke az illetményalap 4 %-a.
54. §
(1) Ejtõernyõs ugrási pótlék jár annak a sor- és póttartalékos katonának,
akinek az ejtõernyõs ugrás a beosztása ellátásával együtt jár.
(2) Az ejtõernyõs ugrási pótlék mértéke ugrásonként:
a) 1-75 ugrás között az illetményalap 2 %-a,
b) 76-500 ugrás között az illetményalap 3,5 %-a,
c) 500 ugrás felett az illetményalap 5 %-a.
(3) A sor- és póttartalékos katona az ejtõernyõs ugrás bonyolultságától
függõen a (2) bekezdés szerinti pótlékon felül
a) a rendszeresített katonai felszerelés nélkül, ejtõernyõs vagy
repülõhajózó öltözetben végrehajtott ugrásért a (2) bekezdés szerinti pótlék
összegének 25 %-ára jogosult, ha az ugrást nappal bonyolult vagy éjjel
egyszerû terepen hajtja végre, az 50 %-ára jogosult, ha azt éjjel
bonyolult terepen végzi;
b) a rendszeresített katonai felszereléssel vagy fegyverrel,
illetõleg nagy magasságból felszerelés nélkül végrehajtott ugrásért a (2)
bekezdés szerinti pótlék 25 %-ára jogosult, ha az ugrást nappal egyszerû
terepen, 50 %-ára, ha nappal bonyolult vagy éjjel egyszerû terepen, illetõleg
75 %-ára, ha éjjel bonyolult terepen végzi;
c) a nagy magasságból felszereléssel vagy fegyverrel
végrehajtott ugrásért a (2) bekezdés szerinti pótlék összegének 50 %-ára
jogosult, ha az ugrást nappal egyszerû terepen, 75 %-ára, ha nappal bonyolult
vagy éjjel egyszerû terepen, illetõleg 100 %-ára, ha éjjel bonyolult terepen
végzi.
(4) Az ugrás körülményeinek és bonyolultságának elbírálása szempontjából
a) egyszerû terep: a repülõtér, szántás, általában az akadálymentes,
sima terep,
b) bonyolult terep: az erdõs, hegyes, vízzel, (vízi akadállyal
borított) és a lakott terület,
c) a nagy magasságban végrehajtott ugrás: a 4000 méter feletti
ugrás,
d) éjjeli ugrás: a szürkülettõl a napkeltéig végrehajtott ugrás.
(5) Az ugrás végrehajtásának módja (bekötött, stabilizátoros vagy
késleltetett) a pótlék összegét nem befolyásolja.
(6) A pótlékra jogosító teljesített ugrások számába a fegyveres
erõknél szolgálati feladatként végrehajtott ugrásokon kívül be kell számítani
a polgári ejtõernyõs kiképzés vagy az ejtõernyõs sporttevékenység során
végrehajtott ugrások számát.
55.§
(1) Az aknazárak telepítését, továbbá a lõszerek és robbanóanyagok
felkutatását, valamint az árvízvédelem során a jégtorlaszok robbantását végzõ
sor- és póttartalékos katonák a tevékenység végzésének napjaira tûzszerész
pótlékra jogosultak.
(2) A tûzszerész pótlék naponkénti mértéke:
a) a telepítést, felkutatást és a robbantást közvetlenül végzõk
részére az illetményalap 2,5 %-a,
b) annak, aki nem tûzszerész munkát végez, de feladatainak ellátása
érdekében robbanásveszélyes helyen kell tartózkodnia, az illetményalap 1,5 %-
a.
56.§
(1) A búvár feladatot ellátó sor- és póttartalékos katona búvárpótlékra
jogosult.
(2) A búvárpótlék mértéke minden óra merülési idõ után:
a) ha a merülés folyóvízben történik, az illetményalap 2,5 %-a,
b) ha állóvízben és búvárkeszonban, az illetményalap 1,5 %-a.
57.§
(1) Az õrszolgálati feladatra az illetékes miniszter által kijelölt
katonai szervezet õrszolgálatot teljesítõ sor- és póttartalékos katonája
õrszolgálati pótlékra jogosult.
(2) Az õrszolgálati pótlék havi mértéke az illetményalap 4 %-a.
58.§
A sor- és póttartalékos katona a kiküldetése esetén a hivatásos
katonának a jogszabály szerint járó napidíj 50 %-ára jogosult.
A tartalékos katona illetménye
59.§
(1) A tartalékos katona a szolgálati viszonya alapján illetményre
jogosult.
(2) Az illetmény
a) beosztási illetménybõl,
b) rendfokozati illetménybõl és
c) illetménypótlékból áll.
(3) A beosztási és a rendfokozati illetmény együttes összege képezi az
alapilletményt.
(4) A tartalékos katona beosztási illetménye az illetményalap és fõtiszt
esetén 1,3, tiszt esetén 1,25, zászlósok és tiszthelyettes esetén 1,1,
tisztes és honvéd esetén 1,0 szorzószám szorzatából áll.
(5) A tartalékos katona rendfokozati illetményét a hivatásos katonáéval
azonos összegben kell megállapítani.
(6) A tartalékos katona - a feltételek teljesítése esetén - a Hvt.
szerinti hivatásos katonának a jogszabály szerint megállapított parancsnoki,
ejtõernyõs ugrási, tûzszerész, búvár és idegen nyelvtudási pótlékára jogosult.
(7) A tartalékos katona illetményjogosultságát naptári napokra kell
megállapítani.
60.§
A tartalékos katona a kiküldetése esetén a hivatásos katonának a
jogszabály szerint járó napidíj 50 %-ára jogosult.
A hadköteles katona elhelyezése
61.§
(1) A hadköteles katonát elsõsorban a katonai szervezet elhelyezési
körletében (laktanyában) kell elhelyezni.
(2) A laktanyában az illetékes miniszter követelményei szerint
biztosítani kell az oktatásnak és kiképzésnek, a tisztálkodásnak, az
étkeztetésnek, az egészségügyi ellátásnak, valamint a pihenõidõ eltöltésének
és az alvásnak az általános feltételeit.
(3) A laktanyai elhelyezéstõl béke idején el lehet tekinteni
gyakorlatok alkalmával, vagy ha azt a Hvt. 22.§-a (1) bekezdésének h)-k)
pontjában foglalt feladatok végrehajtása feltétlenül indokolttá teszi.
(4) A hadköteles katona laktanyán kívüli elhelyezését az
állományilletékes parancsnok a (3) bekezdésben nem említett esetben
szolgálati érdekbõl vagy más különös méltánylást érdemlõ indok alapján akkor
engedélyezheti, ha a laktanyai elhelyezésre megállapított feltételek ilyen
módon is biztosíthatók.
Természetbeni ellátás és juttatás
62.§
(1) A hadköteles katonát el kell látni a képzéséhez és feladatai
ellátásához jogszabályban megállapított szükséges katonai felszerelési és
munkavédelmi eszközökkel, valamint - a fegyver nélküli katonai szolgálatot
teljesítõk kivételével -fegyverrel.
(2) A hadköteles katonát természetbeni élelmezési ellátás illeti meg. Ha
fokozott fizikai vagy pszichikai terhelésnek van kitéve, az alapellátáson
felül pótellátás illeti meg. Ha a természetbeni élelmezési ellátás nem
biztosítható (pl. szabadság, vezénylés esetén), akkor a hadköteles katona az
élelmezési norma szerinti pénzösszegre jogosult.
(3) Az élelmezési ellátásnak mennyiségben, minõségben és választékban
olyannak kell lennie, hogy az - a katonák fizikai igénybevételi és életkori
sajátosságaira is figyelemmel - kielégítse az élettani követelményeket.
Ruházati ellátmány
63.§
(l) A hadköteles katona az évszaknak és az idõjárásnak, illetve a
szolgálati feladatai jellegének megfelelõ ruházatra, a szabadidõ eltöltéséhez
alkalmas kimenõ ruházatra, valamint a szükséges mértékû szolgáltatásra
(mosatás, tisztítás stb.) jogosult.
(2) Az intézkedésben szabályozottak szerint a ruházati ellátmány egyes
tárgyai a leszerelõ sor- és póttartalékos katona tulajdonába ingyenesen
átadhatók.
(3) A hadköteles katona az illetékes miniszter által megállapított
költségtérítésre jogosult, ha az állományilletékes parancsnok parancsára
szolgálati érdekbõl - 3 napot meghaladóan - a saját polgári öltözetét viseli
a szolgálati feladata ellátásakor.
Egészségügyi ellátás
64.§
(1) A hadköteles katona a szolgálatképességének megõrzése - betegsége
esetén az egészségének, illetõleg szolgálatképességének a helyreállítása -
érdekében jogosult térítésmentes egészségvédelmi és gyógyító-megelõzõ
egészségügyi, valamint orvosi alap- és szakellátás igénybevételére.
(2) Az állományilletékes parancsnok felelõs a katonai szervezet
hadköteles katonai állománya egészségi állapotának megõrzéséhez szükséges
feltételek biztosításáért, valamint az (1) bekezdés szerinti jogosultságok
érvényesüléséért.
(3) A hadköteles katona egészségügyi ellátását a honvédség és a
Belügyminisztérium egészségügyi szolgálatainál, illetõleg - ha az ellátása
indokolja - polgári egészségügyi szervnél kell biztosítani.
(4) A gyógyszer és gyógyászati segédeszköz ellátásra, valamint a
fogpótlásra a Hvt. 165.§-ának (2) bekezdését kell alkalmazni.
65.§
(1) A hadköteles katonának joga van ahhoz, hogy a honvédség és a
Belügyminisztérium egészségügyi szolgálatainak orvosához forduljon.
Halaszthatatlan esetben a katonát azonnal orvosi ellátásban kell részesíteni.
Ha a hadköteles katona a katonai szervezet orvosától ellátást kíván igénybe
venni, ennek tényét jelentenie kell. Az orvosi ellátás igénybevételét nem
lehet megtiltani.
(2) A hadköteles katonának betegsége esetén szolgálatmentességet vagy
egészségügyi szabadságot kell adni, ideiglenes vagy végleges alkalmatlanság
megállapítása esetén a Hvt.-ben meghatározottak szerint szolgálatát félbe
kell szakítani, illetve õt le kell szerelni.
66.§
(1) A hadköteles katonát betegsége esetén alapellátásban a szolgálata
szerinti katonai szervezet egészségügyi szolgálata látja el. Ha az
alapellátása e szervezetnél nem biztosítható, vagy orvosi szakmai szempontból
nem folytatható, a beteg gyógykezelését - a sürgõsségi ellátás szükségét
kivéve - elsõdlegesen a honvédség és a Belügyminisztérium gyógyintézetében
kell folytatni.
(2) Ha a hadköteles katona a szolgálati helyén kívül járóképtelen beteg
lett, ezt bármely, ennek megállapítására jogosult orvos igazolhatja. A
hadköteles katona a járóképtelenségérõl és tartózkodási helyérõl a
legrövidebb idõn belül értesíteni köteles azt a katonai szervezetet, ahol
szolgálatot teljesít.
(3) A (2) bekezdésben foglalt esetben - kivéve ha a hadköteles katona
gyógykezelését a fegyveres erõk gyógyintézetében folytatják - a katonai
szervezet a járóképtelenséget bármikor ellenõrizheti.
(4) Ha a hadköteles katona az (1) és (2) bekezdés szerinti ellátás
igénybevételében akadályozott, a Hvt. 165.§-ának (1) bekezdése szerinti
ellátást jogosult igénybe venni azzal, hogy szolgálatképtelenségének
megállapítására csak a fegyveres erõk egészségügyi szolgálata jogosult.
67.§
(1) A katonai szervezet orvosa a katonai szolgálatra való alkalmasság
vizsgálatát kezdeményezi, ha a hadköteles katona legalább 90 egymást követõ
napon át egészségi okból folyamatosan szolgálatképtelen volt.
(2) Az (1) bekezdésben foglalt feltétel hiányában is kezdeményezheti
a katonai szolgálatra való egészségi alkalmasság vizsgálatát
a) a hadköteles katona, ha véleménye szerint a szolgálati
feladatainak megfelelõ ellátására egészségi állapota miatt alkalmatlan;
b) a hadköteles katona állományilletékes parancsnoka, ha úgy ítéli
meg, hogy a katona a betegsége folytán a saját, illetve mások életét, testi
épségét veszélyeztetheti, vagy szolgálati feladatainak megfelelõ ellátására
képtelen;
c) a katonai szervezet orvosa, katonai kórház osztályvezetõ
fõorvosa vagy ennél magasabb beosztású katonai orvos, illetõleg a Határõrség
Egészségügyi Szolgálatának vezetõje, ha úgy ítéli meg, hogy a hadköteles
katonai szolgálatra való ideiglenes vagy végleges alkalmatlanságának
megállapítása valószínûsíthetõ.
(3) A hadköteles katonának a 4.§ (2) bekezdése szerinti kötelezettsége
alapján az egészségi állapotára vonatkozó tényeket a valóságnak megfelelõen
kell jelentenie. A hadköteles katona a tényleges egészségi állapotának
megállapítása érdekében köteles alávetni magát a szükséges vizsgálatoknak,
valamint - betegsége megállapítása esetén - a megfelelõ gyógykezelésnek.
A hadköteles katona szociális támogatása,
utazási kedvezménye
68.§
A hadköteles katona a Hvt. szerint szociális támogatásra és
jogszabályban meghatározott ingyenes utazásra, valamint 90 %-os utazási
kedvezményre jogosult.
VI. Fejezet
A SZOLGÁLATTELJESÍTÉS
Szolgálatteljesítési idõ
69.§
(1) A kiképzés idõtartama munkanapokon (kiképzési nap) napi 8 óra. A
kiképzési idõ ennél rövidebb, illetõleg összevont kiképzési napon hosszabb is
lehet, de a 16 órát nem haladhatja meg.
(2) A hadköteles katona a kiképzési idõn kívül is köteles az alábbi
szolgálati tevékenységek végzésére:
a) a Hvt. 22.§-a (1) bekezdésének a)-i) pontjában meghatározott
egyes feladatok ellátása, amennyiben az a szolgálati idõn kívül is szükséges;
b) õr-, ügyeleti, készültségi, készenléti, futár- és katonai
rendészeti szolgálat ellátása,
c) gyakorlaton való részvétel,
d) a katonai szervezet mûködéséhez szükséges munkákban való
részvétel, ha a munka jellege a kiképzési idõn kívüli munkavégzést
szükségessé teszi.
(3) A (2) bekezdés b) pontjában felsorolt szolgálatokra, valamint a d)
pontjában említett munkavégzésre a hadköteles katonákat úgy kell beosztani,
hogy megterhelésük egymás között arányos legyen. A szolgálatra vagy
munkavégzésre való beosztásnak nem lehet büntetõ jellege.
(4) A hadköteles katona - a szervezetszerû õralegységeknél szolgálatot
teljesítõk kivételével - havonta nyolcnál több 24 órás fegyveres szolgálatot
csak beleegyezése esetén teljesíthet.
(5) A jogszabályban meghatározott, egészségre ártalmas beosztásokban és
egészségre ártalmas feladatok végrehajtása során - ha jogszabály másképpen nem
rendelkezik - a szolgálati idõ a napi 6 órát nem haladhatja meg.
70.§
(1) A napi szolgálati tevékenység rendjét (napirend) e törvény és más
jogszabályok alapján az állományilletékes parancsnok (laktanya-,
objektumparancsnok) határozza meg.
(2) A hadköteles katona részére a napirendben alvásra legalább 8 órát
kell biztosítani. Ébrenlét idején az étkezések közötti idõ 7 óránál több nem
lehet.
Pihenõidõ
71.§
(1) A hadköteles katonát a kiképzési napokon a szolgálati tevékenység
napirend szerinti befejezésének idõpontja és a másnapi ébresztõ között,
továbbá kiképzési szünnapokon pihenõidõ illeti meg.
(2) A legalább 12 órás õr-, ügyeleti vagy készültségi szolgálat
befejezését követõen a 8 órát meghaladó szolgálat idõtartamával megegyezõ
pihenõidõt kell biztosítani. Ha a szolgálat teljesítésének ideje kiképzési
szünnapra esik, akkor az elmaradt, valamint az e bekezdés alapján járó
pihenõidõt a szolgálat befejezését követõen általában egybefüggõen kell
kiadni. Fontos szolgálati érdekbõl e szabálytól el lehet térni, de legalább
24 óra pihenõidõt ilyenkor is biztosítani kell, és a további pihenõidõt 14
napon belül ki kell adni.
(3) Gyakorlaton való részvétel esetén, ha a gyakorlat legalább 3
egymást követõ napon tart, és ha a jogszabályban elõírt elhelyezési
körülmények nem biztosíthatók, az (1) és (2) bekezdésben foglaltakon túl
további pihenõidõt kell biztosítani. A pihenõidõ tartamát a gyakorlatot
elrendelõ állapítja meg azzal, hogy az 1 napnál kevesebb nem lehet.
(4) A (2) és a (3) bekezdés szerinti eseteket kivéve a napi 10 órát
meghaladó igénybevételért a 10. órán felüli igénybevételi idõvel azonos
szabadidõt kell biztosítani a hadköteles katonának.
(5) A hadköteles katonát hetenként 2 pihenõnap illeti meg, amelyek
közül havonta legalább egynek vasárnapra kell esnie.
(6) Ha a katonai beosztás szerinti kiképzési idõ az általános kiképzési
idõtõl eltér (pl.: szakács beosztásban), a pihenõidõt e beosztás ellátására
figyelemmel kell biztosítani.
A szolgálati hely elhagyása
72.§
(1) A hadköteles katona a szolgálati helyét (laktanyát) parancsra vagy -
kimaradás kivételével - engedély alapján hagyhatja el, illetõleg maradhat
attól távol. A katonai szervezettõl - a 73. § szerinti kimaradás kivételével
- az eltávozás, szabadság miatt egyidejûleg távollévõ hadköteles katonai
létszám százalékos arányát - a katonai szervezet feladatainak, készültségi és
készenléti fokának figyelembevételével - a honvédség vezérkari fõnöke,
illetõleg a határõrség országos parancsnoka állapítja meg.
(2) A hadköteles katona a következõ célból kaphat engedélyt a laktanya
elhagyására:
a) kilépés,
b) kimaradás,
c) eltávozás,
d) szabadság.
(3) A Hvt. 22.§-a (1) bekezdésének a)-i) pontjában meghatározott egyes
feladatok ellátásakor, harckészültség, illetõleg gyakorlat végrehajtása idején
a hadköteles katona a (2) bekezdés a)-d) pontja alapján kivételesen és csak
az állományilletékes parancsnok engedélyével hagyhatja el a laktanyát,
illetõleg a szolgálat ellátásának helyét.
Kilépés, kimaradás
73.§
(1) A kilépés keretében a hadköteles katona a napi kiképzési idõ alatt
állampolgári kötelesség teljesítése, egészségügyi vizsgálat, gyógykezelés
céljából és fontos személyi okból engedéllyel hagyhatja el a laktanyát.
(2) A hadköteles katonát - a szolgálatban lévõ vagy más szolgálati
feladatot teljesítõ, valamint a 92.§ (1) bekezdésének a) és b) pontjában
megjelölt fenyítésnél súlyosabb fenyítés hatálya alatt álló kivételével -
a napirendben meghatározott szolgálati feladatok befejezésétõl a takarodóig
kimaradás illeti meg. A hadköteles katona a napirendben szabályozott idõpontig
a 62.§ (2) bekezdése szerinti élelmezési norma pénzösszegére való
jogosultságának érvényesítése érdekében bejelentheti kimaradását. A kiképzési
szünnapon a kimaradás a napirend szerinti ebédet követõen a takarodóig illeti
meg a sor- és póttartalékos katonát.
(3) A kimaradás ideje az õrvezetõnél 1 órával, a tizedesnél 2 órával, a
szakaszvezetõnél 3 órával haladhatja meg a takarodó idõpontját.
(4) A tartalékos honvéd és tisztes, valamint a helyõrség illetékességi
területén, továbbá annak közelében lakó nõs, családos sor- és
póttartalékos katona részére a következõ nap ébresztõjéig engedélyezhetõ a
kimaradás.
74.§
A tartalékos tiszthelyettes, zászlós és tiszt a napi szolgálati
tevékenység befejezésétõl a következõ napi szolgálati tevékenység
megkezdéséig, ha ezalatt szolgálatot nem kell teljesítenie, az elhelyezési
körletét elhagyhatja.
Eltávozás
75.§
(1) Az eltávozás a kiképzési szünnapot megelõzõ nap szolgálati
feladatainak befejezésétõl az azt követõ kiképzési nap ébresztõjéig tart.
Szolgálati, kiképzési érdekbõl az eltávozás 2 napra korlátozható.
(2) A sor- és póttartalékos katona számára havonta legalább egyszer
eltávozást kell engedélyezni.
(3) A nõs, családos sor- és póttartalékos katona, valamint a tartalékos
honvéd és tisztes katona számára havonta legalább 2 alkalommal eltávozást
kell engedélyezni.
Szabadság
76.§
(1) A hadköteles katonát a szolgálati ideje alatt rendes szabadság illeti
meg, amely alap- és pótszabadságból áll. Ezen felül részére jutalom- és
rendkívüli, valamint egészségügyi szabadság engedélyezhetõ.
(2) A szabadság idejébe a lakóhelyre utazás és az onnan való
visszautazás idõtartama nem számítható be.
(3) A szabadságot kiképzési napokban kell számítani.
77.§
(1) A sor- és póttartalékos katonát szolgálatának teljesítése során
havonta 1 kiképzési nap alapszabadság illeti meg.
(2) A szabadság kiadásának idõpontját a sor- és póttartalékos katona
meghallgatása után a közvetlen szolgálati elöljáró állapítja meg a
következõk figyelembevételével:
a) a szabadságot legalább 2 alkalommal, esetenként legalább 4
egymást követõ kiképzési napra kell kiadni;
b) a szabadság felét a szolgálatteljesítés elsõ felében kell
kiadni.
(3) A (2) bekezdésben foglaltaktól csak a katona kérésére lehet eltérni.
(4) A tisztesi, tiszthelyettesi, zászlósi vagy tiszti beosztást
betöltõ sor- és póttartalékos katonát az ebben a beosztásban eltöltött ideje
alapján 3 hónaponként 1 kiképzési nap pótszabadság illeti meg.
78.§
A tartalékos katonát szabadság akkor illeti meg, ha szolgálatának
ideje a 30 napot meghaladja. A szabadság idõtartama havonként 2 kiképzési
nap, amelynek kiadását a katona meghallgatása után a közvetlen szolgálati
elöljáró engedélyezi.
79.§
(1) A kiképzésben és a katonai feladatok teljesítésében elért eredmény
elismeréseként jutalomszabadság adható.
(2) A jutalomszabadság ideje sor- és póttartalékos katona esetén a
szolgálat teljes idõtartama alatt a 7 kiképzési napot, tartalékos katona
esetén a havi 1 kiképzési napot nem haladhatja meg.
80.§
(1) A hadköteles katona részére méltányolható személyi érdekbõl vagy
közérdekbõl rendkívüli szabadság engedélyezhetõ, ha rendes szabadsága már
nincs.
(2) Rendkívüli szabadságot kell engedélyezni a hadköteles katona részére
a Hvt.145. § (2) bekezdése szerinti hozzátartozójának halála, saját
gyermekének születése, továbbá saját vagy a 15. § (2) bekezdés b) pontjában
felsorolt hozzátartozójának házasságkötése esetére.
(3) A rendkívüli szabadságot az állományilletékes parancsnok 5, az
elöljáró parancsnok további 5 kiképzési napig terjedõ idõre engedélyezheti.
Ennél hosszabb idejû rendkívüli szabadságot a (4) bekezdés
figyelembevételével a honvédség vezérkari fõnöke, illetve a határõrség
országos parancsnoka engedélyezhet.
(4) A hadköteles katona részére a szolgálata alatt rendkívüli szabadság
legfeljebb 2 alkalommal, összesen legfeljebb 15 kiképzési nap idõtartamra
engedélyezhetõ.
Látogatók fogadása
81.§
A hadköteles katona kiképzési szünnapon látogatható. Kivételes esetben
az állományilletékes parancsnok, kiképzési idõn túl a laktanya (egység)
ügyeletes a látogatást kérelemre más idõpontban is engedélyezheti. Kiképzési
szünnap: a heti pihenõnap, a munkaszüneti nap és a jogszabályban
meghatározott egyéb kiképzési szünnap.
Az elhelyezési körletben tartható tárgyak
82.§
(1) A hadköteles katona a szolgálati helyén, illetve az elhelyezési
körletében a napi tevékenység során általa rendszeresen használt olyan
személyi tárgyakat tarthat magánál, amelyek birtoklása a katonai szolgálat
rendjével összeegyeztethetõ.
(2) A hadköteles katona jogosult a szolgálati helyére behozni egy váltás
- az évszaknak megfelelõ - polgári ruházatot.
(3) Jogszabály egyes tárgyaknak a szolgálati helyen való tartását
megtilthatja vagy engedélyhez kötheti, és meghatározhatja azt az értékhatárt,
amely felett a katonai szervezetnek e tárgyakban keletkezett kárért való
felelõssége kizárt, vagy az általános szabályokhoz képest eltérõ.
(4) A szolgálati helyre való beérkezésekor és annak elhagyásakor a
hadköteles katona jelenlétében a kézitáskája (csomagja) átvizsgálható. Az (1)-
(3) bekezdésben foglalt tilalmak és korlátozások betartása indokolt esetben, a
hadköteles katona jelenlétében a csomagjának vagy a tárgyai megõrzésére
szolgáló helynek (szekrénynek) az átvizsgálása útján ellenõrizhetõ. Az
ellenõrzés a hadköteles katona emberi méltóságát nem sértheti.
(5) Ha a hadköteles katonánál olyan tárgyat találtak, amelyet
jogszabály alapján nem tarthat magánál, azt tõle elismervény ellenében át kell
venni. Ha alapos a gyanú arra, hogy a tárgy birtoklása önmagában is
bûncselekményt vagy szabálysértést valósít meg, a feljelentéssel együtt a
tárgyat a bûncselekményt, vagy szabálysértést elbírálónak (vizsgálónak) át
kell adni. Ha a tárgy birtoklása fegyelemsértést valósít meg, a tárgyat - a
fegyelemsértés bejelentése mellett - a szolgálati hely legközelebbi
elhagyásakor a hadköteles katona részére vissza kell adni.
Levelezés, csomagküldés
83.§
(1) A hadköteles katona ellenõrzés és mennyiségi korlátozás nélkül
küldhet és kaphat levelet.
(2) A hadköteles katona szolgálati helyérõl küldendõ csomagja a
jelenlétében ellenõrizhetõ. A részére érkezõ csomag a 82.§-ban szabályozottak
betartása céljából a jelenlétében ellenõrizhetõ.
(3) A hadköteles katona részére küldött levelet vagy csomagot legkésõbb a
katonai szervezethez történõ beérkezést követõ napon vagy a címzett hadköteles
katona õr-, ügyeleti vagy egyéb szolgálatának letelte után a címzettnek
haladéktalanul át kell adni.
HARMADIK RÉSZ
A SZOLGÁLATI VISZONYT ÉRINTÕ EGYÉB
SZABÁLYOK
VII. Fejezet
KATONAI ELISMERÉSEK
84.§
(1) Az a hadköteles katona, aki a szolgálati viszonyából származó
feladatait kiemelkedõen jól vagy hosszabb idõn át eredményesen teljesíti,
elismerésben részesíthetõ.
(2) A hadköteles katona elismerése vagy annak kezdeményezése a szolgálati
elöljáró joga.
85.§
A hadköteles katonának adható elismerések:
a) dicséret parancsban a katonai szervezet személyi állománya elõtt,
b) 7 kiképzési napig terjedõ jutalomszabadság,
c) pénz- vagy tárgyjutalom,
d) emléktárgy,
e) kitüntetõ díjak,
f) soron kívüli elõléptetés,
g) Szolgálati Jel,
h) kitüntetés.
86.§
(1) A hadköteles katonának adható kitüntetés adományozására az
állományilletékes parancsnok a szolgálati út betartásával az illetékes
miniszternek tesz javaslatot.
(2) Az elismerésben való részesítés feltételét, módját és rendjét
jogszabály állapítja meg.
VIII. Fejezet
FEGYELMI FELELÕSSÉG ÉS
FELELÕSSÉGRE VONÁS
A fegyelmi felelõsség és felelõsségre vonás általános szabályai
87.§
(1) Az a hadköteles katona, aki a szolgálati viszonyával kapcsolatos
kötelezettségét, a szolgálati rend és a fegyelem szabályait vétkesen
(szándékosan vagy gondatlanul) megszegi, fegyelemsértést követ el.
(2) A fegyelemsértõ hadköteles katonát - a felelõsségre vonását kizáró
vagy megszüntetõ ok hiányában - fegyelmi eljárás során felelõsségre kell
vonni.
(3) A fegyelmi eljárásban a fegyelmi jogkör gyakorlója a fegyelemsértõ
katonát az e törvényben meghatározott olyan joghátránnyal sújtja, amely
arányban áll a fegyelemsértés tárgyi súlyával, a vétkessége fokával, egyben
alkalmas a szolgálati rend és fegyelem védelmére, a fegyelemsértõ nevelésére
és másoknak a fegyelemsértéstõl való visszatartására.
(4) A fegyelmi fenyítés mellõzhetõ, ha a fegyelemsértés olyan csekély
súlyú, hogy - figyelembe véve a fegyelemsértõ hadköteles katona életvezetését
és a szolgálati rendhez való viszonyát - a (3) bekezdésben meghatározott cél
figyelmeztetéssel is elérhetõ.
(5) A fegyelmi eljárás lefolytatására és a fegyelemsértés elbírálására
illetékes parancsnok fegyelmi jogkörét elvonni tilos, más elöljáró a
fegyelemsértést csak e törvényben meghatározott esetekben bírálhatja el.
(6) A fegyelmi eljárásban a hadköteles katonát megilleti a védelem joga.
A fenyített hadköteles katona a fenyítéssel szemben az elöljáró parancsnokhoz
a fenyítés felülvizsgálatára irányuló panasszal élhet, továbbá a 105. §-ban
meghatározottak szerint felülvizsgálati kérelemmel, illetve keresettel
bírósághoz fordulhat.
88. §
(1) Egyszerû ténybeli megítélésû, csekélyebb tárgyi súlyú fegyelemsértés
esetén a fegyelmi eljárás elrendelése és a fegyelmi ügy elbírálása a század
(üteg) parancsnok -vagy azzal azonos szintû szolgálati elöljáró -
hatáskörébe tartozik, és az eljárást a 98. § (1) bekezdése szerint kell
lefolytatni.
(2) A (1) bekezdésben nem szabályozott esetben, továbbá tiszthelyettesi
vagy zászlósi állománycsoportba tartozó hadköteles katona fegyelmi ügyében a
fegyelmi eljárás elrendelése és a fegyelmi ügy elbírálása az állományilletékes
parancsnok hatáskörébe tartozik, és az eljárást a 99. § szerint kell
lefolytatni.
(3) Zászlósi állománycsoportba tartozó hadköteles katonával szemben az
eggyel alacsonyabb rendfokozatba visszavetés, továbbá a lefokozás fenyítés
kiszabására az állományilletékes parancsnok elöljáró parancsnoka jogosult.
(4) Tiszti, fõtiszti és tábornoki állománycsoportba tartozó hadköteles
katona fegyelmi ügyében az eljárás elrendelésére, a fegyelmi vizsgálat
lefolytatására, valamint a fegyelmi ügy elbírálására a fegyveres szervek
hivatásos állománya szolgálati viszonyáról szóló törvény rendelkezéseit kell
alkalmazni.
Szabálysértés fegyelmi eljárásban történõ elbírálása
89. §
(1) A hadköteles katona által a szolgálati viszonya alatt elkövetett
szabálysértés fegyelmi eljárás keretében történõ elbírálására a
szabálysértésekrõl szóló törvénynek a katonákra vonatkozó rendelkezései,
továbbá e törvény VIII. fejezete az irányadó.
(2) Szabálysértés fegyelmi eljárásban történõ elbírálására az
állományilletékes parancsnok jogosult.
(3) Ha a szabálysértési hatóság iratai alapján az ügyben való érdemi
döntés lehetõsége kétséget kizáróan biztosított, mellõzni kell a további
bizonyítékok beszerzését, az eljárás alá vont hadköteles katonát azonban meg
kell hallgatni, és vele az iratokat ismertetni kell.
(4) A szabálysértés miatt indult fegyelmi eljárásban a hadköteles
katonával szemben - a fogságfenyítés kivételével - e törvényben meghatározott
bármely fenyítés kiszabható.
A fegyelmi felelõsséget kizáró okok
90. §
(1) A fegyelmi felelõsséget kizárja:
a) az elöljáró parancsa,
b) a kóros elmeállapot,
c) a tévedés,
d) a jogos védelem,
e) a végszükség,
f) a kényszer,
g) a fenyegetés.
(2) Az (1) bekezdés a) pontja értelmében nem fenyíthetõ az a hadköteles
katona, aki a fegyelmi eljárás alapjául szolgáló cselekménye során e törvény
7. §-ának (7) bekezdése szerint járt el.
(3) Az (1) bekezdés b)-g) pontjának értelmezésére a Büntetõ Törvénykönyv
vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelõen alkalmazni.
(4) E törvény 7. §-ának (3) és (4) bekezdésében meghatározott esetekben a
szolgálati feladat végrehajtásával együttjáró veszély során a hadköteles
katona végszükségre nem hivatkozhat.
A fegyelmi felelõsséget megszüntetõ okok
91.§
(1) Fegyelmi eljárás nem indítható, illetve a megindított fegyelmi
eljárást meg kell szüntetni, ha a fegyelmi eljárás alatt álló hadköteles
katona:
a) meghalt,
b) szolgálati viszonya a fenyítés jogerõs kiszabása elõtt megszûnt,
c) fenyíthetõsége elévült,
d) fegyelemsértését már elbírálták,
(2) Elévül a fenyíthetõség, ha
a) a fegyelemsértés elkövetése óta 3 hónap úgy telt el, hogy a
fegyelmi eljárás elrendelésére jogosult elöljáró arról nem szerzett
tudomást,
b) a fegyelmi eljárás elrendelésére jogosult parancsnok a
fegyelemsértés tudomására jutásától számított 30 napon belül a fegyelmi
eljárást nem rendelte el.
(3) Az elévülést megszakítja minden olyan eljárási cselekmény, amely a
fegyelmi felelõsség megállapítására irányul.
Fegyelmi fenyítések
92. §
(1) Fegyelemsértés miatt a hadköteles katonával szemben alkalmazható
fegyelmi fenyítések:
a) feddés,
b) megrovás,
c) kimaradás és eltávozás megvonása 3-tól 21 napig,
d) a soron következõ rendfokozatba történõ elõléptetés várakozási
idejének 1 hónaptól 3 hónapig terjedõ meghosszabbítása,
e) eggyel alacsonyabb rendfokozatba való visszavetés 1 hónaptól 6
hónapig,
f) alacsonyabb szolgálati beosztásba helyezés,
g) lefokozás,
h) 21 napig terjedõ, fogdában letöltendõ fogság.
(2) Az (1) bekezdés c) és h) pontjában meghatározott fenyítés csak a
rendfokozat nélküli vagy a tisztes rendfokozati állománycsoportba tartozó
hadköteles katonára szabható ki.
A fenyítés végrehajtásának felfüggesztése
93.§
(1) A kimaradás és eltávozás megvonása, valamint a fogdában letöltendõ
fogság fenyítés végrehajtása 1 hónaptól 3 hónapig terjedõ próbaidõre
felfüggeszthetõ, ha a fenyítés célja így is elérhetõ.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott fenyítés végrehajtása nem
függeszthetõ fel, ha a fegyelemsértést vagy szabálysértést (a továbbiakban
együtt: fegyelemsértést) a hadköteles katona azonos vagy súlyosabb fenyítés
hatálya alatt követte el.
(3) Végre kell hajtani a felfüggesztett fenyítést, ha
a) a próbaidõ alatt megállapították, hogy azt a (2) bekezdésben
meghatározott kizáró ok ellenére függesztették fel, vagy
b) a próbaidõ alatt elkövetett fegyelemsértés miatt a
felfüggesztett fenyítéssel azonos fenyítést szabtak ki.
(4) Elrendelhetõ a felfüggesztett fenyítés végrehajtása, ha a próbaidõ
alatt elkövetett fegyelemsértés miatt eggyel alacsonyabb rendfokozatba való
visszavetés, alacsonyabb szolgálati beosztásba helyezés vagy lefokozás
fenyítést alkalmaztak.
(5) A 92.§ (1) bekezdésének c) és h) pontjában meghatározott azonos, még
végre nem hajtott fenyítéseket egyhuzamban kell letölteni. Több, így
letöltendõ fenyítés együttes tartama a 30 napot nem haladhatja meg.
A fenyítés hatálya
94.§
(1) A fenyítés hatálya az az idõtartam, amíg a hadköteles katona a
fenyítése miatt a törvényben meghatározott joghátrányokat viseli.
(2) A hadköteles katona a fenyítés jogerõre emelkedésétõl a fenyítés
kitöltéséig, illetõleg a felfüggesztett fenyítés próbaidejének elteltéig
áll a fenyítés hatálya alatt.
(3) A (2) bekezdésben foglaltaktól eltérõen a fenyített hadköteles
katona a fenyítés hatálya alatt áll:
a) fogság fenyítés esetén - ha a végrehajtását nem függesztették fel
- annak kitöltését követõ 3 hónapig,
b) alacsonyabb szolgálati beosztásba helyezés fenyítés esetén a
jogerõre emelkedésétõl számított 3 hónapig,
c) lefokozás fenyítés esetén a jogerõre emelkedésétõl számított 6
hónapig.
(4) A fenyített hadköteles katonát tilos más joghátránnyal sújtani,
mint amit a fenyítettség tényéhez a törvény fûz.
Mentesülés a fenyítés hatálya alól
95.§
(1) A fenyítés hatálya alól a hadköteles katona
a) mentesül, ha e törvényben meghatározott idõ eltelt, vagy ha a
szolgálati viszonya az alatt megszûnt,
b) mentesíthetõ az érdemei alapján, ha a fenyítés hatálya
kezdetétõl számított 1 hónap eltelt.
(2) A mentesült hadköteles katona fenyítését törölni kell.
A fegyelmi eljárás általános szabályai
96.§
(1) A fegyelmi felelõsség bizonyítása az ügy elbírálására jogosult
elöljáró feladata.
(2) A fegyelmi eljárás alá vont hadköteles katona nem köteles magával
szemben, hozzátartozója pedig vele szemben terhelõ bizonyítékot szolgáltatni.
(3) A fegyelmi eljárás alá vont hadköteles katonát mindaddig vétlennek
kell tekinteni, amíg törvényes eljárás során a felelõsségét jogerõsen nem
állapították meg, és nem lehet a terhére róni olyan tényt, amelyet kétséget
kizáróan nem bizonyítottak. Az eljárás alatt mind a terhére, mind a javára
szolgáló bizonyítékokat fel kell deríteni.
(4) A fegyelmi eljárás alá vont hadköteles katonát tájékoztatni kell a
védelemhez való jogáról, továbbá e törvény 103. §-ának (1) bekezdése és 105.
§-ának (1) bekezdése szerinti jogáról.
(5) A fegyelmi ügy kivizsgálásában és elbírálásában nem vehet részt az
ügy sértettje, a fegyelmi eljárás alá vont személy hozzátartozója, továbbá
akitõl elfogulatlan állásfoglalás vagy döntés egyéb okból nem várható.
(6) A fegyelmi ügyben védõként járhat el a katonák érdekvédelmére
jogosult az a katona vagy más személy, akit a fegyelmi eljárás alá vont erre
felkért, vagy - meghatalmazás alapján - az ügyvéd.
(7) A fegyelmi eljárást - ha azt nem függesztették fel - az
elrendelésétõl számított 30 napon belül be kell fejezni. E határidõt az
elöljáró parancsnok egy alkalommal - legfeljebb 15 nappal -
meghosszabbíthatja.
(8) A fegyelmi ügyben hozott érdemi döntés közlésére a Hvt. 26. § (4)
bekezdése b) pontjának a rendelkezései az irányadók.
(9) A fegyelmi fenyítést a fegyelemsértés tárgyi súlyának, a fegyelemre
gyakorolt hatásának, az elkövetõ vétkessége mértékének, a személyi
körülményeinek, valamint a szolgálatban tanúsított magatartásának
mérlegelésével kell kiszabni.
(10) Tilos ugyanazon fegyelemsértésért több fenyítést kiszabni, vagy
egyik fenyítést a másikkal összekapcsolni. Ha több fegyelemsértést egy
eljárásban bírálnak el, csak egy fenyítés szabható ki.
(11) E fejezet alkalmazása során hozzátartozó: a fegyelmi eljárás alá
vont hadköteles katona egyeneságbeli rokona vagy ennek házastársa, az
örökbefogadó vagy nevelõszülõje, örökbe fogadott vagy nevelt gyermeke,
testvére, házastársa vagy élettársa, házastársának egyeneságbeli rokona,
testvére, testvérének házastársa.
A fegyelmi eljárás lefolytatása
97.§
(l) Fegyelemsértés alapos gyanúja esetén az annak elbírálására jogosult
parancsnok a fegyelmi eljárást haladéktalanul, de legkésõbb a fegyelemsértés
tudomására jutásától számított 5 napon belül határozattal rendeli el, amit a
fegyelmi eljárás alá vont hadköteles katonának kézbesíteni kell.
(2) A fegyelmi eljárást elrendelõ határozatban meg kell jelölni az
eljárás alapjául szolgáló fegyelemsértést, az annak kivizsgálásával megbízott
személyt - bonyolultabb ügyben a háromtagú bizottság összetételét és annak
elnökét (a továbbiakban együtt: vizsgáló) - és az eljárás befejezésének
határidejét.
(3) A fegyelmi eljárás során az eljárási cselekmények idõpontját úgy
kell kitûzni, hogy azon a védõ - ha kíván - jelen lehessen. Az értesített
védõ távolmaradása az eljárási cselekmény lefolytatásának nem akadálya.
98.§
(1) A 88.§ (1) bekezdésében meghatározott esetben a fegyelmi eljárás
elrendelésétõl számított 3 napon belül az illetékes parancsnok megvizsgálja
az ügy bizonyítékait, meghallgatja a fegyelmi eljárás alá vont hadköteles
katonának az üggyel kapcsolatos jelentését és védekezését, továbbá - ha védõ
jár el - a védõt, majd a fegyelmi döntését parancsban meghozza, és azt közli
az eljárás alá vont hadköteles katonával, védõ esetén a védõjével is. A
lefolytatott eljárás tartalmi lényegérõl feljegyzést készít.
(2) Az (1) bekezdés szerinti eljárásban a feddés, megrovás, továbbá a
kimaradás és eltávozás megvonása fenyítésnél súlyosabb fenyítés nem
szabható ki. Súlyosabb fenyítés kiszabásának szükségessége esetén a 88.§ (2)
bekezdése szerint kell eljárni.
99.§
(1) A 88. § (2) bekezdésében meghatározott fegyelmi ügy kivizsgálására
az állományilletékes parancsnok által kijelölt vizsgáló a fegyelmi eljárás
alá vont hadköteles katonánál nem lehet alacsonyabb szolgálati beosztásban,
és nem lehet alacsonyabb rendfokozatú. Kivétel az a személy, aki beosztása
(feladatköre) alapján végez nyomozati (vizsgálati) cselekményt. Ilyennek kell
tekinteni a jogász fõtisztet, igazgatási fõtisztet (tisztet) és a nyomozó
tisztet.
(2) A vizsgáló a fegyelmi eljárás elrendelésétõl számított 8 napon belül,
az ügy bonyolultsága vagy a szolgálat által indokolt esetben 20 napon
belül köteles a vizsgálatot lefolytatni.
(3) A vizsgáló az eljárása során meghallgatja a fegyelemsértéssel
gyanúsított hadköteles katonát, továbbá tanút, szakértõt hallgathat meg,
szemlét tarthat, okiratot és egyéb bizonyítékot szerezhet be. Az eljárási
cselekményeknél az eljárás alá vont hadköteles katona, valamint a védõje jelen
lehet, a tanúhoz, a szakértõhöz kérdést intézhet, és bizonyítási indítványt
tehet, a fegyelmi ügy érdemi elbírálása során hozandó döntés elõtt
felszólalhat.
(4) A tanút a hamis tanúzás, a szakértõt a hamis szakvéleményadás
büntetõjogi következményeire figyelmeztetni kell, illetve a tanút még arra
is, hogy a vallomása során magát vagy hozzátartozóját nem köteles
bûncselekménnyel vagy szabálysértéssel vádolni.
(5) A vizsgáló a lefolytatott eljárásról jegyzõkönyvet készít. A
hadköteles katona és védõje az ügy iratait megtekintheti, azokkal
kapcsolatban észrevételt tehet, és további bizonyítást kérhet.
(6) Ha az eljárás alá vont hadköteles katona meghallgatására a tartós
személyes vagy szolgálati akadályoztatása folytán nincs lehetõség, a (3) -
(5) bekezdés alkalmazásával az egyéb eljárási cselekményeket el kell végezni,
majd a fegyelmi eljárást az akadályoztatás megszûnéséig fel kell függeszteni.
(7) A fegyelmi vizsgálat befejezése után a fegyelmi eljárás alá vont
hadköteles katonával az ügy iratait ismertetni kell.
(8) A vizsgáló a vizsgálat befejezésétõl számított 10 napon belül az ügy
iratait megküldi a saját - bizottság esetén annak elnöke a többségi vélemény
alapján kialakított - összefoglaló jelentésével együtt az állományilletékes
parancsnoknak. Ha a bizottság valamelyik tagja különvéleményt jelentett be,
azt az iratokhoz kell csatolni.
100.§
Az állományilletékes parancsnok a vizsgáló javaslatára - ha a
fegyelemsértés ismétlõdésének veszélye, illetõleg a szolgálati rend és a
fegyelem megóvása egyébként szükségessé teszi - a hadköteles katonát az
eljárás tartamára vagy annak meghatározott idejére a katonai szervezet más
körletébe elhelyezve alegységétõl elkülönítheti. Az elkülönített hadköteles
katona szolgálatba nem vezényelhetõ, és a kiképzési idõn túl a számára
kijelölt elhelyezési körletet csak a katonai szervezet egységügyeletesének
engedélyével hagyhatja el.
101.§
(1) Az állományilletékes parancsnok a fegyelmi ügy iratainak
kézhezvételét követõ 5 napon belül kitûzi a fegyelmi ügy érdemi elbírálásának
az idõpontját, és errõl a vizsgálót, a fegyelmi eljárás alá vont hadköteles
katonát, továbbá a védõt legalább 3 nappal korábban értesíti.
(2) Az állományilletékes parancsnok a fegyelmi ügy elbírálása során az
érdemi döntés elõtt meghallgatja a fegyelmi eljárás alá vont hadköteles
katonát, továbbá a vizsgálót (fegyelmi bizottság esetén annak elnökét),
illetve - a szükséghez képest - a fegyelmi bizottságnak azt a tagját, aki
különvéleményt jelentett be, s felszólalása esetén a védõt; ezt követõen
az indokolt fegyelmi döntését parancsban meghozza, és közli a fegyelmi
eljárás alá vont hadköteles katonával, továbbá védõ esetén a védõvel is.
(3) A fegyelmi döntés során az állományilletékes parancsnok
a) fegyelemsértés megállapítása esetén fenyítést szab ki, vagy
b) a 102.§-ban meghatározott ok esetén az eljárást megszünteti.
(4) Fogdában letöltendõ fogságfenyítés kiszabására a fegyelemsértõ
hadköteles katona állományilletékes parancsnoka, önálló század kötelékébe
tartozó hadköteles katonával szemben pedig az állományilletékes parancsnok
elöljáró parancsnoka jogosult.
(5) Amennyiben a 88. § (3) bekezdésére, továbbá a 101. § (4) bekezdésére
figyelemmel a fenyítés kiszabása az állományilletékes parancsnok fenyítõ
hatáskörét meghaladja, a fegyelmi ügy iratait - javaslatával - 3 napon belül
az elöljáró parancsnoknak megküldi, aki az érdemi döntését 5 napon belül hozza
meg.
A fegyelmi eljárás megszüntetése
102.§
Meg kell szüntetni a fegyelmi eljárást:
a) a fegyelmi felelõsséget kizáró vagy megszüntetõ ok esetén,
b) ha a fegyelemsértést a fegyelmi eljárás alá vont hadköteles
katona nem követte el, vagy azt nem lehet bizonyítani.
A fenyített panaszjoga
103.§
(1) A fenyített hadköteles katona vagy hozzájárulásával a védõje a
fenyítés közlésétõl számított 3 napon belül - az azt kiszabó parancsnok útján
- az elöljáró parancsnokhoz panaszt jelenthet be, amelyben a fenyítése
felülvizsgálatát kéri.
(2) A panaszt a fenyítést kiszabó parancsnok elöljáró parancsnoka 8
napon belül bírálja el.
104.§
(1) A panasz elbírálása során - indokolt esetben a fenyített katona
meghallgatása után - a 103.§ (2) bekezdése szerinti elöljáró
a) a panaszt elutasítja, ha az alaptalan,
b) a fenyítést enyhítheti,
c) ténybeli megalapozatlanság vagy a fegyelmi döntés eredményére is
kiható eljárási vagy anyagi jogi jogsértés esetén a fenyítést kiszabó
parancsot hatályon kívül helyezi, és az ügyet új eljárásra visszaadja,
d) a 102. §-ban meghatározott ok esetén a fegyelmi eljárást
megszünteti, és a fenyítést kiszabó parancsot hatályon kívül helyezi.
(2) A megismételt fegyelmi eljárást a hatályon kívül helyezést
elrendelõ parancsban adott iránymutatás szerint kell lefolytatni.
(3) A fegyelmi eljárással összefüggõ költségeket - a meghatalmazott
védõ készkiadása és díja kivételével - a katonai szervezet viseli.
Bírósági felülvizsgálat
105.§
(l) A panaszjog kimerítése után a hadköteles katona a fegyelmi ügyében
bírósághoz fordulhat.
(2) A keresetet a jogerõs parancsnoki döntés kézhezvételétõl
számított 15 napon belül a polgári perrendtartás (a továbbiakban: Pp.)
közigazgatási perekre vonatkozó szabályai szerint lehet a bírósághoz
elõterjeszteni.
(3) A fogság fenyítés - kérelemre történõ - bírósági felülvizsgálatáról
külön törvény rendelkezik.
A fenyítés végrehajtása
106.§
(1) A fenyítés végrehajtható, ha az azt kiszabó parancs jogerõre
emelkedett.
(2) A fenyítést kiszabó parancs akkor jogerõs, ha
a) ellene a jogosult 103.§ (1) bekezdésében meghatározott határidõn
belül panaszt nem jelentett be, vagy a bejelentett ilyen panaszt visszavonta,
b) a jogosult a bírósági felülvizsgálati kérelmét, vagy a Pp.
szabályai szerint a keresetét visszavonta,
c) a bíróság a fogság fenyítést helybenhagyta, annak tartamát
csökkentette, vagy enyhébb fenyítést alkalmazott.
(3) A fenyítést kiszabó parancsot a jogerõssé válása napján jogerõsségi
záradékkal kell ellátni.
(4) A fenyítés végrehajtását az azt kiszabó parancs jogerõre
emelkedésétõl számított 30 napon belül meg kell kezdeni. E határidõ eltelte
után a fenyítés végrehajtása nem kezdhetõ meg.
(5) Ha a hadköteles katona a fenyítése jogerõs kiszabása után kiemelkedõ
katonai helytállást tanúsított, a fenyítés végrehajtását - vagy további
végrehajtását - kimaradás és eltávozás megvonása fenyítés esetén az
állományilletékes parancsnok, fogdában letöltendõ fogság fenyítés esetén pedig
az azt kiszabó elöljáró a 93. § (1), (2) bekezdések rendelkezései szerint
felfüggesztheti.
(6) Ha a kimaradás és eltávozás megvonásával, illetve a fogdában
letöltendõ fogsággal sújtott hadköteles katona beteg, a 66. § (l) bekezdése
szerinti szolgálat orvosa javaslatára az említett fenyítések végrehajtását a
felgyógyulásáig el kell halasztani vagy félbe kell szakítani. Ha a fenyítést
kiszabó parancs jogerõre emelkedésétõl számítva 2 hónap így eltelt, a
fenyítés nem hajtható végre.
IX. Fejezet
A HADKÖTELES KATONA ÉS A HONVÉDSÉG KÁRTÉRÍTÉSI FELELÕSSÉGE
A hadköteles katona kártérítési felelõssége
107.§
(1) A hadköteles katona a szolgálati viszonyából eredõ kötelességének
vétkes megszegésével okozott kárért kártérítési felelõsséggel tartozik.
(2) A hadköteles katona vétkességét, a kár bekövetkeztét és mértékét,
valamint az okozati összefüggést a katonai szervezetnek kell bizonyítania.
108. §
A kár és a hiány megtérítésénél illetményként a kár megállapításának
hónapjában esedékes havi alapilletmény és a rendszeresen járó pótlékok
együttes összegét kell alapul venni, levonva belõle a külön jogszabályban
meghatározott összeget (a továbbiakban: illetmény).
109.§
(1) Gondatlan károkozás esetén - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel -
a kártérítés mértéke a hadköteles katona 1 havi illetményének 50 %-át nem
haladhatja meg.
(2) A hadköteles katona a 3 havi illetményének erejéig felel, ha a
kárt
a) a beosztásának ellátására, a katonai szervezet gazdálkodására
vagy az anyagi-technikai eszközök kezelésére vonatkozó szabályok súlyos
megsértésével, illetve gondatlan bûncselekménnyel,
b) az ellenõrzési kötelezettség elmulasztásával vagy hiányos
teljesítésével okozta.
110.§
Szándékos károkozás esetén a hadköteles katona a teljes kárt köteles
megtéríteni.
111.§
(1) A hadköteles katona vétkességére tekintet nélkül a teljes kárt
köteles megtéríteni a visszaszolgáltatási vagy elszámolási kötelezettséggel
átvett olyan dolgokban bekövetkezett hiány esetén, amelyeket állandóan
õrizetben tart, kizárólagosan használ vagy kezel.
(2) Mentesül a hadköteles katona a felelõsség alól, ha bizonyítja, hogy a
hiányt elháríthatatlan külsõ ok idézte elõ, vagy a katonai szervezet a
biztonságos õrzés feltételeit nem biztosította.
(3) A hadköteles katonát az (1) bekezdés szerinti teljes anyagi
felelõsség csak akkor terheli, ha a dolgot jegyzék vagy elismervény alapján
vette át. A pénztárost, a pénzkezelõt vagy értékkezelõt enélkül is terheli a
felelõsség az általa kezelt pénz, értékpapír és egyéb értéktárgy tekintetében.
(4) Az (1) és (3) bekezdésben meghatározott feltételek meglétének, a kár
(hiány) bekövetkeztének, illetve mértékének bizonyítása a katonai szervezetet
terheli.
(5) Ha a megõrzésre átadott dolog megrongálódott, a hadköteles katona a
vétkességi felelõsségre vonatkozó szabályok szerint felel. Ilyenkor a
vétlenség bizonyítása a hadköteles katonát terheli.
112.§
(1) Ha a kárt többen együttesen okozták, vétkességük - a megõrzésre
átadott dologban bekövetkezett hiány esetén pedig illetményük - arányában
felelnek.
(2) Ha a kárt többen szándékosan okozták, egyetemleges kötelezésnek van
helye.
113.§
(1) A leltárhiány a kezelésre szabályszerûen átadott és átvett anyagban,
áruban (leltári készletben) ismeretlen okból keletkezett, a természetes
mennyiségi csökkenés és a kezeléssel járó veszteség mértékét meghaladó hiány.
(2) A leltárhiányért
a) a raktárvezetõ és a raktárvezetõ-helyettes 6 havi,
b) a beosztott raktáros (anyagkezelõ) 4 havi illetménye erejéig
felel.
(3) Ha a hadköteles katona olyan beosztásban teljesít szolgálatot,
ahol az átvett anyagokat (raktári készleteket) állandóan egyedül kezeli, a
teljes leltárhiányért felel.
(4) A leltárhiányért a raktárvezetõ és helyettese, valamint a beosztott
raktáros (a továbbiakban együtt: raktáros) illetményük arányában felelnek,
ha a leltárhiány nem éri el a (2) bekezdés szerinti felelõsség alapján
megállapítható megtérítési kötelezettség együttes összegét.
114.§
A leltárhiányért megtérítési felelõsséget akkor lehet megállapítani,
ha
a) a raktárost a raktári beosztásba helyezéskor írásban
tájékoztatták a kártérítési felelõsség formájáról és mértékérõl,
b) az anyagokat (raktári készleteket) kezelésre szabályszerûen
átadták, illetve átvették,
115.§
(1) A leltárhiányért megtérítési felelõsséget - a raktáros elõzetes
hozzájárulásának hiányában - csak a raktár teljes készletének leltározása
alapján lehet megállapítani.
(2) A raktárvezetõnek és helyettesének személyében történõ változás vagy
a felelõsségi szabályok megváltozása esetén a raktárt leltározással kell
átadni, illetve átvenni.
(3) Leltározásnál a raktárosnak, illetve akadályoztatása esetén a
képviselõjének a jelenlétét lehetõvé kell tenni. Ha a raktáros a
képviseletérõl nem gondoskodott, az állományilletékes parancsnok e feladat
ellátására szakmailag alkalmas, érdektelen képviselõt köteles kijelölni.
(4) A raktáros a leltározással kapcsolatban a leltárfelvétel során és azt
követõen is észrevételt tehet.
(5) A leltárhiányért való felelõsséget a leltárfelvétel befejezését
követõ 60 napon belül el kell bírálni, és a határozatot a raktárossal
írásban közölni kell. Büntetõeljárás esetén a határidõ a nyomozó hatóság,
illetve a bíróság jogerõs határozatának kézhezvételét követõ nappal kezdõdik.
.
116.§
Nem kell a hadköteles katonának megtérítenie a kárnak azt a részét,
amely a katonai szervezet közrehatása következtében állott elõ.
117.§
(1) A hadköteles katona kártérítési felelõsségének megállapítására az
állományilletékes parancsnok jogosult.
(2) Az állományilletékes parancsnok a kár felfedezése után
haladéktalanul köteles intézkedni a kár összegének és a károkozó
személyének megállapítására.
(3) A kártérítési eljárás során a tényállás megállapítására arra
alkalmas, érdektelen és elfogulatlan személyt kell megbízni. Ha a tényállás
bonyolult, a kárügy lefolytatására bizottságot kell kijelölni.
(4) A kártérítési eljárásban a hadköteles katonát meg kell hallgatni,
és lehetõvé kell tenni, hogy védekezését részletesen elõadja. A lefolytatott
bizonyításról jegyzõkönyvet kell készíteni.
(5.) A kártérítési ügyben a hadköteles katonát a Pp. rendelkezése
szerinti meghatalmazott képviselheti.
(6) A kár összegének és a károkozó személyének megállapítását követõ 60
napon belül az állományilletékes parancsnok a kártérítésre kötelezésrõl
indokolt írásbeli határozattal dönt.
118.§
(1) A kártérítést az állományilletékes parancsnok mellõzheti, ha ezt az
eset összes körülményei indokolják, és az nem jár a honvédségi vagyontárgyak
megóvásához fûzõdõ érdekek sérelmével.
(2) A megõrzési és a leltárhiányért való felelõsség körében a kártérítés
mérséklésének csak rendkívüli méltánylást érdemlõ esetben van helye.
(3) A kártérítés mérséklésének nincs helye, ha a károkozásból a
hadköteles katona vagyoni elõnyhöz jutott, vagy a károkozás szándékosan
történt.
(4) Ha a büntetõeljárás során a kártérítési igényt érdemben nem bírálták
el, vagy a bíróság nem utasította egyéb törvényes útra a kártérítésre való
kötelezésrõl a büntetõ ügyben hozott jogerõs határozat kézbesítésétõl
számított 60 napon belül kell dönteni.
119.§
(1) A hadköteles katona a kártérítési felelõsségét megállapító
határozat ellen - a kézbesítésétõl számított 15 napon belül - a határozatot
hozó parancsnok elöljáró parancsnokához fellebbezéssel élhet. A
fellebbezésnek a határozat végrehajtására halasztó hatálya van.
(2) A fellebbezési határidõ elmulasztása esetén a katona a mulasztását
igazolási kérelemmel kimentheti, ha bizonyítja, hogy a mulasztás önhibáján
kívül történt. Az igazolási kérelemmel együtt a fellebbezést is be kell
nyújtani.
(3) Az igazolási kérelmet az elmulasztott határidõ utolsó napjától,
illetve a mulasztásra okot adó körülmény megszûnésétõl számított 15 napon
belül lehet elõterjeszteni.
(4) Az elmulasztott határidõ utolsó napjától számított 6 hónapon túl
igazolási kérelmet nem lehet elõterjeszteni.
(5) Az igazolási kérelemrõl a fellebbezés elbírálására jogosult
parancsnok dönt.
120.§
(1) Az elbírálásra jogosult parancsnok a fellebbezést 30 napon belül
írásbeli határozattal köteles elbírálni. A határozatot meg kell indokolni.
(2) A fellebbezés elutasítása esetén a kártérítésre kötelezett a
kártérítési határozat kézbesítésétõl számított 30 napon belül halasztó
hatályú keresettel fordulhat a bírósághoz. A perre az elbírálásra jogosult
parancsnok szolgálati helye szerinti bíróság illetékes.
121.§
(1) Az állományilletékes parancsnok által jogerõsen megállapított
kártérítést a katonai szervezet az adózás rendjérõl szóló jogszabályok szerint
hajtja be.
(2) A bíróság által megítélt kártérítés behajtása - a (3)
bekezdésben foglalt kivétellel - a bírósági végrehajtás szabályai szerint
történik.
(3) A hadköteles katona illetményébõl kártérítés címén tartozást
levonni nem lehet.
(4) Méltánylást érdemlõ személyi körülményekre tekintettel a tartozást
nyilvántartó katonai szervezet állományilletékes parancsnoka a kártérítés
végrehajtását elhalaszthatja, a megállapított kártérítés összegét
mérsékelheti vagy elengedheti.
(5) Jogszabály állapítja meg a kárösszegnek azt az alsó határát, amely
alatt nincs helye kártérítési eljárásnak, illetve kártérítésre kötelezésnek.
A honvédség kártérítési felelõssége
122.§
(l) A katonai szervezet a vétkességére tekintet nélkül teljes mértékben
felel a hadköteles katonának a szolgálati viszonya keretében keletkezett
káráért. A kártérítési felelõsség a hadkötelezettséggel kapcsolatos
megjelenési kötelezettség teljesítése során bekövetkezett kárért is fennáll.
(2) Mentesül a katonai szervezet a felelõsség alól, ha bizonyítja, hogy
a kárt a mûködési körén kívül esõ elháríthatatlan ok vagy kizárólag a károsult
elháríthatatlan magatartása okozta.
(3) Nem kell megtéríteni a kárnak azt a részét, amelyet a károsult
vétkes magatartása idézett elõ.
(4) A katonai szervezet köteles megtéríteni a hadköteles katona közeli
hozzátartozójának (Ptk. 658. § b) pont) a károkozással összefüggésben
felmerült kárát és indokolt költségeit.
123.§
(1) A katonai szervezet a vétkességére tekintet nélkül felel a kárért,
ha az olyan betegség következménye, amely a szolgálat teljesítésével
összefüggésben keletkezett vagy súlyosbodott (szolgálati betegség).
(2) A szolgálati betegségen kívüli egyéb megbetegedés folytán
keletkezett kárért a katonai szervezet csak vétkessége esetén felel.
124.§
Nem felel a katonai szervezet a kárért, ha az a lakóhelyen
(tartózkodási helyen), a szolgálati helyrõl (a kötelezettség teljesítésének
helyérõl) a lakóhelyre (tartózkodási helyre) vagy onnan visszautazás közben
következett be, kivéve ha az utazás a katonai szervezet saját vagy általa
igénybe vett szállító eszközzel történt.
.
125.§
(1) A katonai szervezet a hadköteles katona dolgaiban bekövetkezett
kárért - vétkességére tekintet nélkül - akkor felel, ha az a katonai szervezet
engedélyével, annak körletében, megõrzõjében vagy az általa erre a célra
kijelölt más helyen elhelyezett dologban keletkezett.
(2) Ha a hadköteles katona polgári ruházatot hozott be a szolgálati
helyére, e ruházatban bekövetkezett kárért - vétkességére tekintet nélkül -
akkor felel a katonai szervezet, ha azt jegyzéken megõrzésre átvette.
126.§
A kár bekövetkezése esetén a károsult hadköteles katona
állományilletékes parancsnoka a károkozástól számított 30 napon belül köteles
a hadköteles katonát felhívni a kárigénye elõterjesztésére, valamint
tájékoztatást adni a kártérítési eljárásról.
127.§
(1) Ha a kárért a katonai szervezet felelõssége egyértelmûen
megállapítható, és az ügy ténybeli és jogi megítélése egyszerû, továbbá ha a
kártérítés összege nem haladja meg az illetékes miniszter által megállapított
összeghatárt, valamint a kártérítés nem jár járadékfizetési
kötelezettséggel, a kártérítés kifizetésére az állományilletékes parancsnok
intézkedik.
(2) A kártérítést a károsult részére az igénybejelentéstõl számított 60
napon belül ki kell fizetni.
(3) Az (l) bekezdés hatálya alá nem tartozó esetben vagy ha a károsult a
döntéssel nem értett egyet, az ügyben keletkezett iratokat haladéktalanul fel
kell terjeszteni az illetékes miniszter által meghatározott katonai szervezet
parancsnokához.
128.§
(l) A kártérítési eljárás lefolytatása, a kártérítés összegének
megállapítása és kifizetése - a 127. § (1) bekezdésében foglalt kivétellel -
a 127.§ (3) bekezdése szerinti katonai szervezet hatáskörébe tartozik.
(2) A kártérítési igényt 90 napon belül kell elbírálni, és a döntést a
károsulttal indokolt írásbeli határozatban kell közölni.
(3) A határozat ellen a kézbesítéstõl számított 15 napon belül az
illetékes miniszterhez fellebbezést lehet benyújtani.
(4) Az illetékes miniszter a fellebbezést 60 napon belül indokolt
határozattal bírálja el, és határozatát a károsulttal írásban közli.
(5) A károsult az illetékes miniszter határozata ellen a kézbesítéstõl
számított 30 napon belül keresettel fordulhat a Pesti Központi Kerületi
Bírósághoz.
129. §
(1) E fejezet szerint a hadköteles katona és a honvédség kártérítési
felelõssége alapján támasztható kártérítési igények 3 év alatt évülnek el. A
bûncselekménnyel okozott kárért fennálló felelõsség 5 év alatt, ha pedig a
büntethetõség elévülési ideje ennél hosszabb, az ennek megfelelõ idõ alatt
évül el. Az elévülés akkor kezdõdik, amikor a kárigény, illetõleg a
kártérítési követelés esedékessé vált. Ha a jogosult a kártérítési igényét
menthetõ okból nem tudta érvényesíteni, azt az akadály megszûnésétõl
számított 6 hónapon belül akkor is megteheti, ha az elévülési idõ már
eltelt, vagy abból 6 hónapnál kevesebb van hátra.
(2) A hadköteles katona és közeli hozzátartozója igényének elbírálásakor
- ha e törvény másképp nem rendelkezik - a Polgári Törvénykönyvrõl szóló
1959. évi IV. törvény, valamint az államigazgatási eljárás általános
szabályairól szóló 1957.évi IV. törvény szabályait kell megfelelõen
alkalmazni.
X. Fejezet
A TARTALÉKOS ÁLLOMÁNYBA HELYEZETTEKRE
VONATKOZÓ SZABÁLYOK
130.§
A tartalékos tiszthelyettesi, zászlósi, tiszti és fõtiszti rendfokozatok
eléréséhez a következõ végzettséggel kell rendelkezni:
a) õrmestertõl fõtörzsõrmesterig: középiskolai,
b) zászlóstól fõtörzszászlósig: középiskolai végzettségre épülõ
szaktanfolyam,
c) hadnagytól századosig: katonai vagy polgári fõiskolai,
d) õrnagy: fõiskolai végzettségre épülõ szaktanfolyam,
e) alezredes vagy ennél magasabb rendfokozat esetén: egyetemi
(akadémiai).
131.§
A tartalék állományba helyezett katona - a szakbeosztásának és
állományviszonyának megjelölésével - jogosult a rendfokozatát használni.
XI. Fejezet
JÓLÉTI ÉS KEGYELETI GONDOSKODÁS
Jóléti gondoskodás
132.§
A fegyveres erõk Hvt. szerinti jóléti és szociális gondoskodása
keretében ellátásra jogosult:
a) a hadköteles katona, továbbá a katonai kötelmekkel összefüggõ
baleset vagy betegség következtében rokkantsági nyugállományba helyezett
személy,
b) az a) pont szerinti rokkantsági nyugállományba helyezett személy
halála esetén az ellátásra jogosult hozzátartozója, amíg ellátást
folyósítanak számára, az özvegye akkor is, ha saját jogú nyugdíjat kap,
c) akinek a hadkötelezettség alapján keletkezett szolgálati viszonya
katonai kötelmekkel összefüggõ baleset vagy betegség miatt szûnt meg, és
részére járadékot folyósítanak,
d) akinek jóléti ellátását az illetékes miniszter méltányosságból
engedélyezte.
133.§
A jóléti tevékenység keretében gondoskodni kell:
a) a rászorulók szociális érdekvédelmérõl,
b) a szükséges rendkívüli segélyezésrõl,
c) a hadköteles katonák és hozzátartozóik külön jogszabályban
megállapított ellátásáról.
Kegyeleti gondoskodás
134.§
(1) A szolgálati kötelezettség teljesítése következtében az életét
feláldozó hadköteles katonát az illetékes miniszter hõsi halottá
nyilváníthatja.
(2) A személyügyi hatáskörrel rendelkezõ elöljáró az elhunyt hadköteles
katonát a szolgálat teljesítése során szerzett érdemeire figyelemmel a
Magyar Honvédség (a Határõrség), a fegyvernem (szolgálat), a katonai
szervezet, illetõleg a helyõrség halottjává nyilváníthatja.
(3) A hõsi halottá nyilvánított rendfokozat nélkülit, tisztest,
tiszthelyettest és zászlósokat hadnaggyá, más rendfokozatú hadköteles katonát
eggyel magasabb rendfokozatba kell elõléptetni.
135.§
(l) A kegyelet hivatalos kifejezéseként az elhunyt hadköteles katonát -
a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - végtisztesség megadásaként katonai
tiszteletadással és az intézkedésre hivatott hozzátartozó kérésére egyházi
szertartással kell eltemetni. Az elhunyt katona intézkedésre hivatott
hozzátartozójának kérésére a katonai tiszteletadástól el kell tekinteni.
(2) Nem illeti meg a katonai tiszteletadással történõ temetés az (1)
bekezdésben említett elhunytat, ha a halálát szándékosan okozta.
(3) Különös méltánylást érdemlõ körülmények figyelembevételével a (2)
bekezdésben foglalt esetben is engedélyezhetõ az elhunytnak a katonai
tiszteletadással történõ temetése.
136.§
(l) A Hvt. 166. §-ában említett elhunyt hadköteles katona temetésének a
költségeit a honvédség, illetõleg a határõrség viseli.
(2) A katonai szolgálattal összefüggõ baleset vagy betegség
következtében a leszerelést követõ 1 éven túl elhunyt személy temetésének
költségeihez a honvédség, illetõleg a határõrség parancsnoka méltányosságból
hozzájárulhat.
XII. Fejezet
KÉRELEM ÉS PANASZ
Beadványok
137.§
A hadköteles katona - ha a jogszabály nem tiltja, hogy a szolgálati
viszonyával összefüggõ ügyben elöljáró vagy más szolgálati személy döntését
kérje - kérelmet, a szolgálati viszonyával összefüggõ bármely jog- vagy
érdeksérelem megszüntetése végett pedig panaszt nyújthat be (a továbbiakban
együtt: beadvány).
A beadvány elõterjesztése
138.§
(1) A panaszt írásban, a kérelmet szóban is elõ lehet terjeszteni. Azon
kérelmek esetében, amelyekben a Hvt. szerint az államigazgatási eljárás
általános szabályai az irányadóak, a szóban elõterjesztett kérelmekrõl
jegyzõkönyvet kell készíteni.
(2) A kérelmet általában az állományilletékes parancsnokhoz, a panaszt
pedig a döntést hozó vagy azt megtagadó elöljáró közvetlen szolgálati
elöljárójához kell benyújtani. Jogszabály elõírhatja, hogy a beadványt más
szolgálati személyhez kell benyújtani.
(3) Ha a beadványt a (1) bekezdésben említett parancsnoknál magasabb
beosztású elöljáróhoz vagy a miniszterhez nyújtották be, az elöljáró
(miniszter) a beadványt átteheti az elbírálásra elsõsorban jogosulthoz, de
azt kivételesen maga is elbírálhatja.
139.§
(1) A beadványt általában szolgálati úton kell elõterjeszteni a
következõk szerint:
a) kérelem esetén a közvetlen szolgálati elöljárónak jelenteni kell
annak tartalmát és elmondásának várható idejét,
b) a panaszt vagy írásba foglalt kérelmet a közvetlen szolgálati
elöljárónak kell átadni, aki azt legkésõbb 2 munkanapon belül továbbítja az
állományilletékes parancsnokhoz, ha pedig az elbírálásra õ sem jogosult, a
beadványt az állományilletékes parancsnok az elbírálásra jogosulthoz 3
munkanapon belül továbbítja.
(2) Az (1) bekezdés szempontjából a századparancsnoknál alacsonyabb
beosztású szolgálati elöljárókat figyelmen kívül kell hagyni.
(3) Az írásbeli beadvány továbbítását megtagadni, illetõleg a kérelem
elmondását megtiltani nem lehet. Ha az írásbeli beadvány valamely
jogszabályban foglalt feltételnek nem felel meg, az (1) bekezdés b)
pontjában említett elbírálásra nem jogosult elöljáró erre a hadköteles katona
figyelmét felhívhatja. Ha a hadköteles katona a beadvány továbbításához ennek
ellenére ragaszkodik, a beadványt az elõírt idõn belül továbbítani, illetõleg
a kérelem elbírálására jogosult elöljáró elõtt a szóbeli kérelem elmondását
biztosítani kell.
(4) A sorkatonai szolgálat félbeszakítására okot adó körülmények
bizonyított fennállása esetén a kérelmet közvetlenül a honvédség vezérkari
fõnökéhez kell továbbítani.
(5) A szolgálati út betartása nélkül lehet panaszt elõterjeszteni:
a) a katonai ügyészségnek,
b) fogadóórán a fogadóórát tartó elöljárónak,
c) az illetékes miniszternek.
A beadvány elbírálása
140.§
(1) A beadványt a közvetlen elöljáróhoz való benyújtástól számított 30
napon belül el kell bírálni. Az elbíráló ezt a határidõt - a beadványt
benyújtó egyidejû értesítésével - indokolt esetben 15 nappal
meghosszabbíthatja.
(2) Ha a beadványt - a 139.§ (4) bekezdésében foglalt kivétellel - a
szolgálati út mellõzésével terjesztették elõ, vagy a beadvány névtelen,
azt általában érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani, vagy az ügyet le kell
zárni. Kivételesen indokolt esetben a beadvány ekkor is elbírálható,
illetõleg tartalma kivizsgálható.
(3) A beadvány elbírálására jogosult szükség esetén, vagy ha azt
jogszabály elõírja, a beadványt benyújtót meghallgatja.
(4) A beadványt a jogszabályban meghatározott feltételek alapján kell
elbírálni. Ha a jogszabály a beadvány elbírálására irányadó szempontot nem
tartalmaz, a döntést mérlegelési jogkörben a szolgálati érdek és a
méltánylást érdemlõ egyéni érdek figyelembevételével kell meghozni.
(5) A döntést indokolni kell, ha azt jogszabály elõírja, vagy ha a
jogszabály az elbírálásnál irányadó szempontokat meghatározza.
(6) A döntést általában írásba kell foglalni, és a beadványt
elõterjesztõnek kézbesíteni kell.
(7) Ha a jogszabály másként nem rendelkezik, mellõzhetõ az írásbeli
tájékoztatás, feltéve hogy az elbírálásra jogosult a beadványnak helyt
adott, errõl a beadvány elõterjesztõjét szóban tájékoztatták, és õ nem kér
írásba foglalást.
A panaszra vonatkozó sajátos szabályok
141.§
(1) A panasz valamely döntés ellen vagy döntés elmaradása miatt
nyújtható be.
(2) Nem lehet panaszt benyújtani:
a) a miniszter által hozott döntés ellen,
b) ha a jogszabály a panaszjogot bíróság által
felülvizsgálható döntés esetében kizárja,
c) ha a panaszra okot adó sérelemnek a panasz benyújtására
jogosult tudomására jutásától számított 6 hónap vagy a panasz benyújtására
jogosult leszerelésétõl számított 30 nap eltelt.
(3) A panaszt a hadköteles katona egyénileg nyújthatja be. A hadköteles
katonák érdekvédelmérõl és érdekképviseletérõl szóló III. Fejezet
rendelkezései szerint több hadköteles katona együttesen is panaszt nyújthat
be.
(4) A panasz érdemi elintézésében nem vehet részt az a személy (szerv),
aki (amely) ellen a beadvány irányul, továbbá aki a panasszal érintett döntés
meghozatalában részt vett. A panaszt nem lehet áttenni olyan szervhez, amely
vagy amelynek vezetõje a panasszal érintett döntést hozta.
(5) Jogszabály elrendelheti, hogy a panaszt csak a döntés meghozatalától
számított meghatározott idõn belül lehet benyújtani. Az elõírt határidõ
elmulasztása esetén a panasz érdemi vizsgálat nélkül elutasítható, indokolt
esetben azonban a (2) bekezdés c) pontjában meghatározott idõn belül
ilyenkor is elbírálható. A határidõ elmulasztása esetén az államigazgatási
eljárás általános szabályai szerint van helye igazolásnak.
(6) A panasznak - a fenyítés ellen benyújtott panasz kivételével - a
végrehajtásra általában nincs halasztó hatálya. Jogszabály azonban halasztó
hatályt írhat elõ, a panaszt elbíráló elöljáró pedig a végrehajtást kérelemre
vagy hivatalból felfüggesztheti.
(7) A panasz elbírálására jogosult a sérelmezett döntést hatályon kívül
helyezheti vagy megváltoztathatja. Jogszabálysértés esetén a hatályon kívül
helyezés, illetve a megváltoztatás kötelezõ.
A döntés megváltoztatása
142.§
(1) A beadvány alapján hozott döntést hatályon kívül kell helyezni,
illetve meg kell változtatni, ha az jogszabálysértõ volt. A hatályon kívül
helyezésre vagy megváltoztatásra a döntéshozó vagy annak bármely elöljárója,
továbbá az illetékes miniszter jogosult. A hatályon kívül helyezés vagy
megváltoztatás a jóhiszemûen szerzett és gyakorolt jogokat, valamint 1 év
elteltével a hadköteles katona jogait nem érintheti.
(2) Jogszabály a beadványokkal kapcsolatos további részletes szabályokat
állapíthat meg.
143.§
A panasz jogát kimerítõ hadköteles katona a panasza elutasítását követõ
15 napon belül - jogszabálysértésre hivatkozva - a Pp. közigazgatási perekre
vonatkozó szabályai szerint a bíróságnál a döntés felülvizsgálatát kérheti.
NEGYEDIK RÉSZ
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
XIII. Fejezet
A TÖRVÉNY HATÁLYBALÉPÉSE ÉS VÉGREHAJTÁSA
Hatálybalépés
144.§
(1) Ez a törvény a kihirdetését követõ harmadik hónap 1. napján lép
hatályba.
(2) A törvény 48-60. §-ai 1996. szeptember 1-jén lépnek hatályba.
(3) Az (1) bekezdés szerinti hatálybalépéssel egyidejûleg a hatályát
veszti a fegyveres erõk, a fegyveres testületek és a rendészeti szervek
tagjainak a testülettel szemben fennálló anyagi felelõsségérõl szóló 7/1970.
(IV.1.) Korm. rendelet és az azt módosító 33/1980. (VIII.19.) Mt rend. és a
9/1988. (II.23.) Mt rendelet, továbbá a fegyveres erõk, a fegyveres testületek
és a rendészeti szervek kártérítési felelõsségérõl szóló 16/1978. (III.1.) Mt
rendelet, valamint a rendõrség, a határõrség, a polgári védelem és a
tûzoltóság szerveinek, valamint hivatásos állományú tagjainak anyagi
felelõsségét szabályozó egyes rendeletek módosításáról szóló 79/1993. (V.12.)
Korm. rendelet. E törvény hatálybalépése elõtt a szolgálati viszonyból
származó igényre és eljárásra az igény keletkezésekor hatályos jog az
irányadó.
145. §
A határidõ számítása
(1) Napon - ha e törvény eltérõen nem rendelkezik - naptári napot kell
érteni.
(2) A napokban megállapított határidõbe nem számít be az a nap, amelyen a
határidõ megkezdésére okot adó intézkedés (pl: kézbesítés) történt.
(3) A hónapokban vagy években megállapított határidõ (idõtartam)
lejártának napja az a nap, amely számánál fogva a kezdõ napnak megfelel. Ha
ez a nap a lejárat hónapjában hiányzik, a határidõ a hónap utolsó napján jár
le.
(4) Ha valamely nyilatkozat megtételére elõírt határidõ utolsó napja
szombat, vasárnap vagy munkaszüneti nap, a határidõ a következõ munkanapon jár
le.
Felhatalmazás
146.§
(1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a törvényi szabályozásig
rendeletben állapítsa meg a hadköteles katonával szemben alkalmazható
kényszerítõ eszközöket, az alkalmazásuk feltételeit és rendjét.
(2) Felhatalmazást kap a honvédelmi miniszter és a belügyminiszter, hogy
rendeletben állapítsa meg a hadköteles katonákra vonatkozólag azokat a
részletes szabályokat, amelyek a következõkrõl rendelkeznek:
a) a katonai egyenruháról, és a rendfokozati jelzésekrõl,
b) az egészségügyi és jóléti ellátásról,
c) az illetményellátásról, a leszerelõ sorkatonák egyszeri pénzjuttatása
(leszerelési segély) összegérõl és folyósításának szabályairól,
d) az anyagi és természetbeni ellátásról, a szociális támogatásról,
e) a kártérítésrõl, ideértve annak a kárösszegnek a megállapítását, amely
alatt nincs helye kártérítési eljárásnak, illetve kártérítésre kötelezésnek,
valamint a szolgálati kötelmekkel összefüggõ balesetekrõl és a betegségek
körérõl, minõsítésükrõl,
f) a beadványokkal kapcsolatos eljárásról,
g) az elhelyezési körletben tartható tárgyakról.
Módosuló rendelkezések
147. §
(1) A Hvt. 28. §-a (5) bekezdésének a) pontja helyébe a következõ
rendelkezés lép:
(Tilos a parancs kiadása, ha az)
"a) a törvényben foglalt kivétellel a katona életét, egészségét
vagy testi épségét közvetlenül vagy súlyosan veszélyeztetné;"
(2) A Hvt. 78. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(2) A bevonulási paranccsal ellátott hadkötelesnek a 3 hónapot meghaladó
idõtartamú külföldre utazását be kell jelentenie."
(3) A Hvt. 87. §-a (5) bekezdésének utolsó mondata helyébe a következõ
rendelkezés lép:
" Az átvett személyi okmányokat a leszereléssel egyidejûleg a leszerelt
részére vissza kell adni."
(4) A Hvt. 88. §-ának (3) és (4) bekezdése helyébe a következõ
rendelkezések lépnek:
"(3) A besorozott hadköteles az illetékes hadkiegészítõ parancsnokság
engedélyével, aki pedig a katonai szolgálatát teljesíti, az
állományilletékes parancsnok elöljáró parancsnokának engedélyével utazhat
külföldre.
(4) A külföldre utazás engedélyezése nem tagadható meg, ha a besorozott
hadköteles kérelmében vállalja, hogy a tervezett behívását megelõzõ 15 napig
külföldrõl hazatér."
(5) A Hvt. 96. §-a a következõ új (6) bekezdéssel egészül ki:
"(6) A honvédelmi miniszter a belügyminiszterrel egyetértésben évente
rendeletben határozza meg a sorkatonák leszerelésének naptári napjait. Az
állományváltásokra figyelemmel a sorkatonák szolgálatteljesítési ideje az
(1) bekezdésben meghatározottnál kevesebb is lehet, azonban a csökkentés a
20 napot nem haladhatja meg."
(6) A Hvt. 100. §-a (5) bekezdése E/ pontjának e) alpontja helyébe a
következõ rendelkezés lép, és az E) pont a következõ f) alponttal egészül ki:
(aki azért nem teljesíthetett sorkatonai szolgálatot, mert)
"e) országgyûlési vagy helyi önkormányzati képviselõi, polgármesteri,
társadalombiztosítási vagy kisebbségi önkormányzati képviselõi jelölése vagy
megválasztása miatt,
f) bejelentett vagy engedélyezett külföldi tartózkodása miatt nem volt
behívható,".
(7) A Hvt. 103. §-a (1) bekezdésének k) pontja helyébe a következõ
rendelkezés lép:
(Nem hívható be sorkatonai szolgálatra az a hadköteles)
"k) akit országgyûlési vagy helyi önkormányzati képviselõjelöltként,
polgármesterjelöltként, társadalombiztosítási vagy kisebbségi önkormányzati
képviselõjelöltként nyilvántartásba vettek vagy megválasztottak, a
jelöltsége, illetõleg mandátuma (megbízatása) fennállásáig;"
(8) A Hvt. 112. §-a (1) bekezdésének c)-e) pontja helyébe a következõ
rendelkezések lépnek:
(Félbe kell szakítani a sorkatonai szolgálatát annak a hadkötelesnek,)
"c) akit felsõoktatási intézmény nappali tagozatára alapképzésre
hallgatónak vettek fel, a tanulmányai igazolt megkezdését megelõzõ 30. naptól
a tanulmányai befejezéséig;
d) akit jogerõsen nem katonai fogdában végrehajtandó szabadságvesztésre
ítéltek, a szabadulásáig;
e) akit országgyûlési, helyi önkormányzati, polgármesteri,
társadalombiztosítási vagy kisebbségi önkormányzati választáson
képviselõjelöltként (polgármesterjelöltként) nyilvántartásba vettek, a
választást, illetõleg megválasztása esetén a mandátuma (megbízatása)
megszûnésének idõpontját követõ 30 napig."
(9) A Hvt. 114. § (2) bekezdése a következõ új j) ponttal egészül ki:
(A váltási rendtõl eltérõ idõpontban kell leszerelni azt a sorkatonát,
akinek)
"j) legalább 4 hónapos sorkatonai szolgálata letelt, és vele hivatásos
vagy szerzõdéses katonai szolgálati viszonyt létesítettek."
(10) A Hvt. 172. § (2) bekezdése elsõ mondatában a "2 napot" szövegrész
helyébe az "1 napot" szövegrész lép.
148. §
A külföldre utazásról és az útlevélrõl szóló 1989. évi XXVIII. törvény
2. §-a (2) bekezdésének b) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:
(Nem utazhat külföldre az sem, aki)
"b) sor-, tartalékos, póttartalékos katonai szolgálatát teljesíti, ha
nem rendelkezik az állományilletékes parancsnokának elöljáró parancsnokától
kapott engedéllyel, illetve a besorozott hadköteles, ha az illetékes
hadkiegészítõ parancsnokság engedélyével nem rendelkezik."
1.számú melléklet a hadköteles katonák
szolgálati viszonyáról szóló törvényjavaslathoz
A sor- és póttartalékos katonák rendfokozati (rendfokozat nélküli)
illetménye
Rendfokozat Szorzószám
honvéd (határõr, matróz) 0,15
õrvezetõ 0,17
tizedes 0,19
szakaszvezetõ 0,21
õrmester 0,23
törzsõrmester 0,25
fõtörzsõrmester 0,27
zászlós 0,31
törzszászlós 0,33
fõtörzszászlós 0,35
2.számú melléklet a hadköteles katonák szolgálati viszonyáról szóló
törvényjavaslathoz
A sor- és póttartalékos katonák
beosztási pótléka
A beosztás megnevezése Szorzószám
a) Sorállományú rajparancsnok
(kezelõszemélyzet, harcjármû-,
löveg-, aknavetõ-, rádióállomás-,
munkagép-, váltás-, járõr- stb.
parancsnok) részére 0,10
b) Tiszthelyettesi beosztásba ki-
nevezett sorkatona részére (a
szakaszparancsnoki beosztást be-
töltõ kivételével) 0,12
c) Szakaszparancsnoki és bármely
tiszti beosztásba kinevezett
sorkatona részére 0,14
d) Csapatgyakorlaton levõ tiszt
vagy tiszthelyettes képzés
során a csapatgyakorlaton
részt vevõk részére 0,15
INDOKOLÁS
a hadköteles katonák szolgálati viszonyáról szóló
törvényjavaslathoz
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A nemzetközi körülmények, Magyarország geopolitikai helyzete,
valamint hazánk azon szándéka, hogy a jövõben a NATO tagja kíván lenni,
indokolja, hogy hosszú távon is önálló nemzeti hadereje legyen országunknak.
E nemzeti haderõre vonatkozó alapvetõ szabályokat a Magyar Köztársaság
Alkotmánya, valamint a honvédelemrõl szóló 1993. évi CX. törvény (a
továbbiakban: Hvt.) tartalmazza. A hadköteles katonák szolgálati viszonyáról
szóló törvényjavaslat (a továbbiakban: Javaslat) feladata, hogy a fegyveres
erõk hadköteles (sor-, tartalékos és póttartalékos) állományára vonatkozó
részletes törvényi szabályokat megállapítsa. Az alkotmányos rend, az
Alkotmány 70/H. §-a és a jogállamiság megköveteli, hogy a hadköteles katonák
sajátos szolgálati viszonyát törvény szabályozza.
A hadköteles katonák szolgálati viszonyára vonatkozó alapvetõ
rendelkezéseket jelenleg a honvédelmi miniszteri rendelettel kihirdetett, de
nem nyilvános, "a Magyar Köztársaság fegyveres erõi Szolgálati Szabályzat"-a
és más belsõ rendelkezések tartalmazzák. E szabályozás sem tartalmilag, sem
formailag nem tartható fenn a jövõben. A Javaslat legfõbb célja, hogy a
jelenlegi alacsony szintû szabályozást törvényi szintû szabályozás váltsa
fel úgy, hogy az tartalmában is megfeleljen a jogállamiság követelményeinek,
biztosítsa a fegyveres erõk átláthatóságát, az ún. civil kontrollját. A
Javaslat célja, hogy visszaállítsa és megszilárdítsa a hadköteles katonák
társadalmi elismertségét és megbecsülését, továbbá lehetõvé tegye az érintett
állampolgári kör számára a katonai szolgálattal kapcsolatos jogosultságainak
és kötelezettségeinek a megismerését.
A Javaslat magába foglalja mindazokat a részletszabályokat, amelyek a
hadköteles katonákra vonatkoznak, ezen belül a Javaslatba épültek be a
hadköteles katonák alapvetõ jogaira és kötelezettségeire vonatkozó, a Hvt.-
bõl külön törvény alapján hatályon kívül helyezésre kerülõ szabályok is.
A Hvt. 51.§-ának (4) bekezdése értelmében a sor-, tartalékos és
póttartalékos katonai szolgálati viszony az általános honvédelmi
kötelezettségbõl eredõ, az állam által egyoldalúan létesített jogviszony. A
Javaslat a jogviszonyt keletkeztetõ állami döntésre tekintettel a
szolgálati viszony államigazgatási jellegét tekinti dominánsnak, szemben a
fegyveres szervek hivatásos állománya szolgálati viszonyának munkajogi
jellegével.
Az államigazgatási jelleg elsõdlegesen abban nyilvánul meg, hogy - élve
a Pp. 324.§-ának (2) bekezdése c) pontjában kapott felhatalmazással - a Pp.
XX. fejezete szerinti közigazgatási peres eljárás szabályait kell alkalmazni
a sorkatonai szolgálati viszonyból eredõ jogviták eldöntésekor.
A fõszabály alól két lényeges kivételt tartalmaz a Javaslat:
- a kártérítési ügyek elbírálása során a Pp. általános szabályai
alkalmazása indokolt a vagyonjogi jelleg miatt, ezzel szemben
- a fogságfenyítés külön törvény szerinti bírósági felülvizsgálata a
büntetõ ügyszakba tartozik, mivel az európai emberi jogi értelmezés
fényében a szabadságelvonással járó szankciók büntetõjogi jellegûnek
minõsülnek.
Az Alkotmány elõírásainak megfelelõen a hadkötelezettségre vonatkozó
szabályokat az Országgyûlés a jelen levõ képviselõk kétharmadának szavazatával
megalkotott törvényben állapíthatja meg.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
ELSÕ RÉSZ
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
I. Fejezet
A TÖRVÉNY ALKALMAZÁSI KÖRE
Az 1. §-hoz
A Javaslat meghatározza a törvény személyi hatályát, amely szerint az
a fegyveres erõk hadkötelezettség alapján szolgálatot teljesítõ sor-,
tartalékos, póttartalékos, illetõleg határõr állományára terjed ki, illetve a
hadköteles katonai szolgálati viszony tartalmát. A Javaslat X. fejezete külön
rendelkezéseket tartalmaz a tartalékos állományba helyezettekre.
Az 2. §-hoz
A Javaslat fogalommeghatározásokat ad arra vonatkozólag, hogy e törvény
alkalmazásában a különbözõ elöljárókon kiket kell érteni.
II. Fejezet
A HADKÖTELES KATONA ALAPVETÕ KÖTELESSÉGEI ÉS JOGAI
Alapvetõ kötelességek
A 3.-7.§-hoz
A Javaslat a Hvt. 53.§, illetõleg 55. §-ának tervezett hatályon kívül
helyezésére tekintettel szabályozza a hadköteles katona alapvetõ
kötelességeit. Ezen túl tartalmazza azt is, hogy a hadköteles katona a
szolgálati feladatainak ellátása során egyenruhát köteles viselni, azonban
szolgálati helyét polgári ruhában is elhagyhatja és oda polgári ruhában is
érkezhet.
A szolgálati feladatainak ellátása során a hadköteles katona nem
fogyaszthat alkoholt, illetve nem állhat alkohol vagy kábítószer befolyása
alatt.
Alapvetõ alkotmányos jog az élethez való jog. A hadköteles katona
alapvetõ kötelessége a haza katonai védelme. A Hvt.ben elfogadott eskü szövege
szerint háborúban harci feladatot az önfeláldozásig terjedõ bátorsággal kell
végrehajtani. A Javaslat tartalmazza a fegyver nélküli katonai szolgálatot
teljesítõnek a parancsteljesítési kötelezettségét is. Vannak ezen túlmenõen
is egyes katonai szolgálati feladatok, amelyek békében is megkövetelik a
helytállást.
A parancsot úgy kell kiadni, hogy annak végrehajtása során a katona az
életét és testi épségét közvetlenül és súlyosan, indokolatlanul ne
veszélyeztesse. Vannak azonban olyan katonai szolgálati feladatok, amelyeknek
a végrehajtáskor az élet és a testi épség veszélyeztetése nem zárható ki.
Ezeket az eseteket a Javaslat a hatályos jognál részletesebben szabályozza.
Alapvetõ jogok
A 8.§-hoz
A Javaslat a hadköteles katona alapvetõ jogait a Hvt. 56. §-ának (1)
bekezdése rendelkezéseit alapul véve állapítja meg.
A személyi szabadság és a személyi biztonság -
A személyi szabadság korlátozása
A 9.-13.§-hoz
A Javaslat azokat a korlátozó rendelkezéseket tartalmazza, amelyek a
katona személyi szabadságának és biztonságának alkotmányos jogait érintik.
A katonai rend és a fegyelem a nemzetközi jogban vállalt
kötelezettségekkel összhangban a demokratikus állam belsõ rendjének és
biztonságának szerves alkotó eleme, ezért azt fokozott védelemben kell
részesíteni. Más államokhoz hasonlóan ennek a rendnek a fenntartásán a
katonai rendészeti szolgálat szervezete õrködik.
A Javaslatban meghatározott szolgálati személyek és a katonai
rendészeti szolgálat tagjai a rend és fegyelem fenntartása érdekében
jogosultságokkal rendelkeznek, és a hadköteles katona köteles az
intézkedéseiknek eleget tenni.
A szabad mozgás és a tartózkodási hely szabad megválasztása
A 14. és 15.§-hoz
A katonai életviszonyoknak is biztosítaniuk kell a mozgásszabadságot és
a tartózkodási hely megválasztásának jogát, ideértve a külföldre utazás
szabadságát is. A szolgálat ellátása azonban megkívánja, hogy ez a jog
megfelelõ korlátok között valósuljon meg. A hadköteles katonák külföldre
utazása a katonai szolgálatuk teljesítése során engedélyhez kötött. A hatá-
lyos rendelkezésekkel ellentétben azonban nem szükséges, hogy ezt az
engedélyt a honvédelmi miniszter adja meg, ezért a Javaslat a záró
rendelkezésekben foglalt Hvt. módosításnak megfelelõ új hatásköri keretek
között állapítja meg az engedélyezési jogkört gyakorló személyt.
A Hvt. rendelkezéseivel összhangban szabályozza a Javaslat a hadköteles
katona szolgálatteljesítésének helyét, e hely elhagyásának általános
szabályait, továbbá azt, hogy meghatározott esetben a szolgálati helyétõl való
távollét esetén a tartózkodási helyét a hadköteles katonának meg kell
jelölnie.
Lelkiismereti és vallásszabadság
A 16.§-hoz
A lelkiismereti és vallásszabadság megvalósulásához szükséges jogi
feltételek biztosítása az állam kötelessége. Fontos ennek a hangsúlyozása a
hadkötelezettséget teljesítõk esetében is. A lelkiismereti és
vallásszabadságról szóló törvénnyel összhangban tartalmazza a Javaslat azt a
rendelkezést, amely a katonák számára e jog gyakorlásához szükséges
feltételeket alakítja ki.
Szabad véleménynyilvánítás
Gyülekezési jog
Egyesülési jog
A 17.-19.§-hoz
A szabad véleménynyilvánításnak, illetõleg a gyülekezési és egyesülési
jognak a katonai szolgálatra tekintettel indokolt korlátozását tartalmazza a
Javaslat, megfelelõ módon beépítve a Hvt.-nek e jogokra vonatkozó - hatályon
kívül helyezendõ - korlátozó rendelkezéseit is. A korlátozás alapvetõen a
katonai szervezeten belüli pártpolitikai semlegesség jogi kereteit kívánja
meghatározni.
Az anyanyelv használata
A 20.§-hoz
A Magyarországon élõ nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló
alkotmányos rendelkezések és a rájuk vonatkozó külön törvény rendelkezéseinek
alkalmazásával a Javaslat biztosítja a hadköteles katona számára, hogy
anyanyelvét a szolgálata során bárhol és bármikor szabadon használhassa. E
jogot korlátozza az a szabály, amely szerint a katonai szolgálati és ve-
zényleti nyelv a magyar. Ez azt jelenti, hogy a hadköteles katona számára
magyar nyelven adják a parancsokat, illetve határozzák meg a szabályzatokat,
a szolgálati feladatokat, beleértve a katonai képzést és oktatást is.
Választójog
A 21. és 22.§-hoz
A Hvt. rendelkezése szerint a hadköteles katonának - a Javaslatban
felsorolt választásokon való jelöltsége esetén - a katonai szolgálatát félbe
kell szakítani. Erre figyelemmel tartalmaz a Javaslat eljárási
rendelkezéseket, illetõleg a hadköteles katonák aktív választójogának
gyakorlása érdekében állapít meg különbözõ szabályokat.
A munkavégzésre vonatkozó szabály
A 23.§-hoz
A hadköteles katona szolgálati viszonyának sajátos köve-
telményrendszeréhez tartozik az is, hogy e viszony ideje alatt a hadköteles
katona munkavégzéssel járó jogviszony alapján tevékenységet nem végezhet.
A mûvelõdéshez való jog,
a tudományos és mûvészeti élet,
a tanulás és a tanítás szabadsága
A 24.§-hoz
A Javaslat biztosítja a kulturális tevékenységgel összefüggõ jogok -
megfelelõ korlátok közötti - gyakorlását, és lehetõvé teszi, hogy ilyen
kérelme alapján a sorkatonai szolgálatot teljesítõ hadköteles - a szolgálati
feladatok figyelembevételével - engedélyt kapjon polgári képzésben való
részvételre.
III. Fejezet
A HADKÖTELES KATONÁK ÉRDEKVÉDELME ÉS ÉRDEKKÉPVISELETE
Az érdekvédelem alapelvei
A 25.§-hoz
A jelenleg érvényes szabályozók a parancsnokot - mint egyszemélyi
vezetõt - teljes felelõsséggel és szolgálati hatalommal ruházzák fel a
katonai szervezet mûködtetésére, egész személyi állományára, valamint a
katonák szolgálatának minden területére vonatkozólag. Ebbõl az elvbõl adódik
az is, hogy a parancsnok alapvetõ kötelessége az alárendeltek jogai
érvényesülésének biztosítása és jogos érdekeinek a védelme. A hadsereg
demokratikus vonásainak kiterjesztéséhez tartozik azonban, hogy a hadköteles
katonák lehetõséget kapnak az alapvetõ jogaik és jogos érdekeik közösségi
védelmére és képviseletére.
A 26. és 27.§-hoz
A honvédség személyi állományán belül az egyes állománykategóriák a
sajátos, egymástól eltérõ helyzetük alapján több érdekvédelmi szervezetet
hozhatnak létre érdekeik képviselete céljából. Szükséges azonban rögzíteni,
hogy egyes szervezetek érdekvédelmi tevékenysége más állománykategóriák jogos
érdekeit nem sértheti, illetve a katonai szolgálat ellátását és a katonai
feladatok teljesítését sem veszélyeztetheti.
Az érdekvédelmi szervezet alapvetõ mûködési feltételeinek a katonai
szervezetnél történõ térítésmentes biztosítását indokolja egyrészt az, hogy
a mûködéshez szükséges tárgyi feltételek ott legyenek meg, ahol a szervezet
tagjai szolgálnak, másrészt az, hogy a hadkötelezettség alapján sorkatonai
szolgálatot teljesítõk érdekvédelmi szervezeteinek nincs semmilyen
pénzeszköze (tagdíj, költségvetési támogatás stb.).
A 28. és 29.§-hoz
A Magyar Honvédségnél a sorkatonai érdekvédelmi szervezetek 1990 óta
mûködnek. A sorkatonáknak más érdekvédelmi szervezete jelenleg nincs, ezért
ezek mûködésének pontos szabályozása indokolt. Ennek alapján a hadköteles
katonák jogosultak az egyesülési jogról szóló törvény rendelkezése szerint
létesült érdekvédelmi szervezettõl eltérõ, a Javaslat szerinti szervezeti
formákat is létrehozni.
A Javaslatban meghatározott sorkatonai érdekképviselet rendszere a
katonai szervezetek struktúrájához igazodik, így lehetõség van az azonos
körülmények között szolgáló sorkatonák érdekvédelmének összehangolására,
érdekeik egyeztetésére.
A fõbizalmik értekezlete és az érdekvédelmi konferenciák lehetõséget
adnak az érdekek magasabb vezetési szinteken való képviseletére és
egyeztetésére, a tapasztalatok összegezésére, a tisztségviselõk
felkészítésére és tájékoztatására, magasabb szintû vezetõi döntések
meghozatala elõtt az érintettek véleményének kikérésére.
Az újoncok külön képviselõjének a megválasztását az újoncállomány
sajátos helyzete indokolja. Így biztosítható, hogy ez az állománykategória
ne kerülhessen hátrányos helyzetbe a választáskor.
A tagok és a tisztségviselõk jogai
A 30. és 31.§-hoz
Különösen a sorkatonai érdekképviselet tekintetében, az érdekvédelmi
munka eredményes végzése lehetõségeinek biztosítása érdekében indokolt a
tisztségviselõket megilletõ egyes jogokat külön meghatározni.
Érdekképviselet és érdekérvényesítés
A 32.-34.§-hoz
A parancsnokok együttmûködési kötelezettségének elõírása biztosítja az
érdekképviselet és érdekérvényesítés lehetõségét.
Több érdekvédelmi szervezet egyeztetett véleményének a benyújtása
elsõsorban ahhoz a katonai érdekhez fûzõdik, hogy az egyszemélyi parancsnok
figyelmét és tevékenységét a katonai feladatoktól az érdekvédelmi
szervezetekkel való együttmûködés a szükséges és indokolt mértéknél jobban ne
vonhassa el.
MÁSODIK RÉSZ
A HADKÖTELES KATONA SZOLGÁLATI VISZONYA
IV. Fejezet
A SZOLGÁLATI VISZONY TARTALMA
A 35.§-hoz
A hadköteles katonák szolgálati viszonyának fogalmát a Javaslat - a
Hvt. 51. §-ának (4) bekezdését alapul véve - az 1. §-ának (2) bekezdésében
adja meg. A szolgálati viszonyt érintõ egyes rendelkezéseket - mint például
a sorkatonai szolgálat félbeszakítása, a leszerelés, a tartalékos katonai
szolgálat fõ szabályai stb. - szintén szabályozzák a Hvt. különbözõ fejeze-
tei, azonban csak olyan mértékben és tartalommal, ami a hadkötelezettség -
mint állampolgári kötelezettség - teljesítésével összefüggésben indokolt
volt.
A Javaslat IV. fejezete a szolgálati viszony tartalmát részletesen
kibontja, megadva így azokat a törvényi kereteket, amelyek a katonai
szolgálat elkerülhetetlen kötöttségét és az egyén szabadságát a lehetõ
legkevesebb érdeksérelemmel valósítják meg.
A Javaslat alapján pontosan meghatározható a szolgálati viszony kezdete.
Ez az az idõpont, amikor a fogadó katonai szervezet képviselõje a
hadkiegészítõ parancsnokságnak a bevonulókról összeállított névjegyzékét
aláírja, és ezzel a hadköteles átvételét igazolja. Ez az idõpont éles
határvonalat jelent a hadköteles számára is, mert ettõl az idõponttól a
Hvt. elõírásain túl a Javaslat által rögzített szabályok is vonatkoznak rá.
A szolgálati viszony megszûnése
A 36.§-hoz
A Javaslat rendelkezik a szolgálati viszony megszûnésérõl. Ennek
részletes szabályait a Hvt. tartalmazza, így a Javaslatban csak a szolgálati
viszony megszûnésének - a keletkezéshez hasonlóan meghatározható - idõpontja
kapott helyet.
A szolgálati viszony keletkezésének és megszûnésének egyértelmûen
megállapítható idõpontja a szolgálati viszonnyal összefüggõ jogvitákban a
hatáskör és illetékesség megállapítása szempontjából is nagy jelentõséggel
bír.
A bevonulási és a szolgálatteljesítési hely
A 37.§-hoz
A sor- és a póttartalékos katonai szolgálat lefolyásának térben és idõben
történõ meghatározhatósága miatt egyértelmûen szükséges meghatározni a
bevonulás és a szolgálatteljesítés helyét. E rendelkezés a tartalékos
katonai szolgálatot teljesítõkre nem vonatkozik, mert a tartalékos katonai
szolgálat teljesítésének helye vagy már a behívás elõtt is meghatározott a
mozgósítás személyi biztosításának rendszerében, vagy pedig átképzés,
illetve továbbképzés esetén - a behívás nem konkrét beosztásba, hanem
kiképzõ szervezetekbe történik.
A Javaslat szerint a szolgálatteljesítés helye egy meghatározott
alegység konkrét beosztását jelenti, ami egyben behatárolja a hadköteles
különbözõ helyzetekben - pl. kiképzés vagy munkavégzés során - elfoglalt
helyét is. A szolgálatteljesítés helyét az állományilletékes parancsnok
parancsban határozza meg, így az csak újabb, az említett vagy annál
magasabb szintû parancsnok által kiadott paranccsal változtatható meg.
A hadköteles katona képzése
A 38.§-hoz
A sor- és a póttartalékos katona képzése a szolgálatteljesítés helyével
meghatározott beosztásban történik az illetékes miniszter által megállapított
követelmények szerint. A sor- és a póttartalékos katonai szolgálat elsõ
idõszaka az alapkiképzés. Ennek idõtartama az említett követelményektõl
függ. Az alapkiképzés során elsajátítandó legfõbb ismereteket a Javaslat
rögzíti, egyben meghatározza azt is, hogy ezen ismeretek és a katonai eskü
letétele nélkül a katona fegyveres szolgálatra nem vezényelhetõ. A Javaslat
nem köti meg a katonai eskütétel idejét az alapkiképzés idõrendjében, de
célszerû, hogy az eskütétel legkésõbb az alapkiképzés végéig megtörténjék.
A tartalékos katona az alapkiképzést sorkatonai szolgálata idején már
végrehajtotta. Át- és továbbképzésének rendje törvényi szabályozást nem
igényel.
A fegyver nélküli katonai szolgálatot a Hvt. 93. §-ának (3) bekezdése
szerint az e célra - a honvédség parancsnoka által kormányrendelet
felhatalmazása alapján kijelölt - katonai szervezetnél vagy meghatározott
beosztásban kell teljesíteni. Az ilyen szolgálatot teljesítõ katona a
fegyveres szogálatok és fegyveres kiképzés alól mentesül, egyéb
kötelezettségeinek teljesítését azonban e szolgálati forma választása nem
befolyásolja.
Áthelyezés
Vezénylés
A 39. és 40.§-hoz
A katonai szolgálat alatt szükségessé válhat a szolgálatteljesítés
helyének megváltoztatása, ami történhet áthelyezéssel véglegesen vagy
vezényléssel idõlegesen. A Javaslat részletesen szabályozza e kérdéseket,
többek között a változtatás indokait, az intézkedésre jogosultak körét, és a
változtatás fõbb idõpontjait.
A hadköteles katona érdekeit védõ szabály, hogy kérelmére áthelyezhetõ. A
honvédség érdekeinek védelmét szolgálja viszont, hogy az áthelyezés - még
szolgálati érdekbõl is - elsõsorban a már megszerzett katonai
szakképzettségnek megfelelõ beosztásba történhet. Az áthelyezésnek alapvetõen
a sorállomány váltásának idõszakában - tehát a leszerelés és bevonulás idején
- kell történnie.
A vezénylés idõlegesen, parancsban meghatározott szolgálati célra
történhet.
A katona az áthelyezés vagy vezénylés végrehajtását nem tagadhatja meg.
Az áthelyezésre és vezénylésre jogosultak
A 41.§-hoz
Az áthelyezésre és vezénylésre jogosult legalacsonyabb szintû parancsnok az
állományilletékes parancsnok. A különbözõ katonai szervezetek közötti
áthelyezés és vezénylés joga a két katonai szervezet legalacsonyabb beosztású
közös elöljáró parancsnokát illeti meg.
A hadköteles katona minõsítése
A 42.§-hoz
A Javaslat elõírja, hogy a hadköteles katonát a hadibeosztásra való
alkalmasság szempontjából minõsíteni kell. E minõsítés alapvetõen annak
megállapítása, hogy a hadköteles katona az illetékes hadkiegészítõ
parancsnokság által tervezett - vagy áthelyezés miatt indokolt - katonai
szakképzettség követelményeinek megfelel. A minõsítés végrehajtása a
leszereléskor történik, és azt jelenti, hogy a valóságos katonai szakképzett-
ségének megfelelõ - az állományilletékes parancsnok által parancsban
megállapított - jelzõszám a hadköteles katona adatai között szerepel.
Rendfokozatba elõléptetés
Tartalékos tiszt és tiszthelyettes képzés
Az elõléptetésre jogosultak
A 43.-47.§-hoz
A hadköteles katona a hadkötelezettség tartama alatt különbözõ
rendfokozatokat érhet el. A rendfokozatba történõ elõlépés, bár tartalmaz
bizonyos automatizmusokat, alapvetõen a szolgálatteljesítés minõségét
hivatott kifejezni úgy, hogy a magasabb rendfokozat elérése elsõsorban a
szolgálatteljesítés során tanúsított pozitív teljesítmény elismerése. A
Javaslat megállapítja az elõléptetés feltételeit és az elõléptetésre jo-
gosultak körét. Lehetõvé teszi azt is, hogy a katonai szolgálatát kiemelkedõen
teljesített sor- és póttartalékos katona - bizonyos feltételek mellett -
leszerelésekor õrmesterré lépjen elõ. Ez utóbbi lehetõség bevezetésének
célja, hogy elõnyösen befolyásolja a hadköteleseknek a katonai szolgálathoz
való viszonyát.
V. Fejezet
A HADKÖTELES KATONA ELLÁTÁSA
A sor- és póttartalékos katona illetménye
A 48.-50.§-hoz
A Javaslat megállapítja a sor- és póttartalékos katonák illetményét,
amely rendfokozati illetménybõl és illetménypótlékból áll. A Javaslat
1.számú melléklete tartalmazza a köztisztviselõi illetményalaphoz
viszonyítva ennek meghatározott mértékét.
A sor- és póttartalékos katona, - ha tiszti, zászlósi vagy
tiszthelyettesi beosztást lát el - a Javaslat 2. számú melléklete szerinti
beosztási pótlékra jogosult.
Az 51.-58.§-hoz
Az alapilletményben ki nem fejezhetõ többletkövetelmények
teljesítéséért, az átlagosnál lényegesen nagyobb igénybevételért, valamint a
nehezebb körülmények között végzett feladatok teljesítéséért a sor- és
póttartalékos katonát illetménypótlék illeti meg.
Az egyes technikai eszközök kezelõjét osztálybasorolási pótlék, a
készültséget ellátó sor- és póttartalékost készültségi pótlék, az ejtõernyõs
ugrást végrehajtót ejtõernyõs ugrási pótlék, a tûzszerész feladatokat
ellátót tûzszerész pótlék, a búvárfeladatokat ellátót pedig búvárpótlék
illeti meg.
Az õrszolgálati feladatokat állandó jelleggel ellátó sor- és
póttartalékos katonák - a miniszter által kijelölt katonai szervezeteknél -
õrszolgálati pótlékra jogosultak.
A tartalékos katona illetménye
Az 59. és 60.§-hoz
A tartalékos katonai szolgálatot ellátó katona illetménye beosztási,
rendfokozati illetménybõl, illetõleg illetménypótlékból áll. A Javaslat
meghatározza az egyes rendfokozati kategóriák szerinti illetményalap
szorzószámát. A tartalékos katona rendfokozati illetményét a hivatásos
katonáéval azonos összegben kell megállapítani. Ugyanígy az egyes
pótlékokat a Hvt. szerinti hivatásos katonáknak a jogszabály szerint megál-
lapított pótlékával azonos módon kell a tartalékos katona részére juttatni.
A hadköteles katona elhelyezése
Természetbeni ellátás és juttatás
Ruházati ellátmány
A 61.-63.§-hoz
A hadköteles katona elhelyezésével kapcsolatban a Javaslat megállapítja a
garanciális követelményeket, illetõleg az attól való eltérés lehetõségét
béke idején.
Az alkotmányos hadkötelezettséget teljesítõ hadköteles katona
szolgálatteljesítése érdekében az államnak kell törvényi szinten gondoskodnia
e feladat ellátásához szükséges feltételrendszerrõl. Ennek keretében a
hadköteles katonát el kell látni a képzéséhez szükséges katonai
felszereléssel, fegyverrel, munkavédelmi eszközökkel, természetbeni
élelmezéssel, katonai ruházattal.
Egészségügyi ellátás
A 64.-67.§-hoz
Biztosítani kell a hadköteles katona szolgálatteljesítésének ideje alatt
a szolgálatképessége megõrzése céljából, továbbá betegsége esetén az
egészsége, illetõleg szolgálatképességének helyreállítása érdekében a
térítésmentes egészségvédelmi és gyógyító-megelõzõ egészségügyi, orvosi alap-
és szakellátás igénybevételét.
A hadköteles katonának joga van ahhoz, hogy a fegyveres erõk
egészségügyi szolgálatának orvosához forduljon. Az orvosi ellátás
igénybevételét nem lehet megtiltani. Betegsége esetén szolgálatmentességet,
illetõleg egészségügyi szabadságot kell biztosítani részére, egészségügyi
alkalmatlansága esetén pedig - a Hvt.-ben meghatározottak szerint -
szolgálatát félbe kell szakítani, vagy le kell õt szerelni.
A Javaslat meghatározza a fegyveres erõk egészségügyi alap- illetõleg
szakellátására vonatkozó alapvetõ rendelkezéseket.
A Javaslat egyértelmûen meghatározza azokat a személyeket - közöttük a
hadköteles katonát -, akik jogosultak a hadköteles katona egészségi
alkalmassági vizsgálatát kezdeményezni.
A hadköteles katona szociális támogatása,
utazási kedvezménye
A 68.§-hoz
A hadköteles katonát a Hvt.-ben meghatározottak szerinti szociális
ellátás, külön jogszabály szerinti ingyenes utazás, illetve utazási
kedvezmény illeti meg.
VI. Fejezet
A SZOLGÁLATTELJESÍTÉS
Szolgálatteljesítési idõ
A 69. és 70.§-hoz
A Javaslat a kiképzés idõtartamát munkanapokon 8 órában határozza meg,
azonban lehetõséget ad ennél rövidebb, illetve hosszabb, de a 16 órát meg
nem haladó napi kiképzésre is. Ez utóbbiak engedélyezésére, illetve
elrendelésére a kiképzési tervet jóváhagyó jogosult.
A kiképzési idõn kivül is szükséges bizonyos feladatok folyamatos
végzése, ezért a Javaslat meghatározza azokat a szolgálati
tevékenységeket, melyeket a hadköteles katona a kiképzési idõn túl is köteles
elvégezni. Külön kiemeli a Javaslat, hogy az ezekkel kapcsolatos
megterhelésnek a katonák között arányosnak kell lennie, továbbá hogy az
ilyen feladatokra való beosztásnak nem lehet büntetõ jellege. Ennek
kimondásával a katonák bevonulási idõ szerinti hátrányos megkülönböztetése,
illetve egyes feladatok büntetõ jelleggel történõ végrehajtatása
törvénysértésnek minõsül.
Pihenõidõ
A 71.§-hoz
A Javaslat rögzíti, hogy a szolgálati tevékenységen kívüli idõben a
hadköteles katonát pihenõidõ illeti meg. Amennyiben a napirend szerinti
pihenõidõben a hadköteles katona a 69.§-ban elõírt feladatok
végrehajtásában vesz részt, akkor részére a pihenõidõt az itt
meghatározottak szerint késõbb biztosítani kell. A (6) bekezdés szerint, ha
adott beosztásban a foglalkoztatás (kiképzés) ideje a napirendben
meghatározottól rendszeresen és lényegesen eltér, akkor a pihenõidõt ennek
figyelembevételével, az elõzõekben meghatározott idõtartamban kell
biztosítani.
A szolgálati hely elhagyása
A 72.§-hoz
A Javaslat szabályozza, hogy kiképzési, illetve pihenõidõben a szolgálati
helyet (laktanyát) a hadköteles katona milyen módon hagyhatja el. A
honvédség vezérkari fõnöke, illetõleg a határõrség országos parancsnoka
katonai szervezetenként állapítja meg, hogy - figyelemmel a katonai
szervezet sajátos feladataira - egyidõben a rendszeresített létszám hány
százaléka lehet kilépés, eltávozás és szabadság céljából a laktanyától távol.
A laktanyaelhagyás engedélyezésére általában a század(üteg-) parancsnok
jogosult, de a (3) bekezdésben meghatározott esetekben ezt a jogot csak az
állományilletékes parancsnok gyakorolhatja.
Kilépés, kimaradás
A 73. és 74.§-hoz
A sor- és póttartalékos katonát - ha nem áll meghatározott fenyítés
hatálya alatt - a kimaradás alanyi jogon illeti meg, õt annak
igénybevételében a 72.§ (3) bekezdésében foglalt körülmények fennállását
kivéve korlátozni nem lehet.
A kimaradás rendfokozattól, állományviszonytól, illetve a Javaslatban
felsorolt körülményektõl függõen különbözõ idõpontokig engedélyezhetõ. A
tiszthelyettesi vagy annál magasabb rendfokozatú tartalékos hadköteles a
hivatásos állományra érvényes szabályok szerint hagyhatja el a laktanyát.
Eltávozás
A 75.§-hoz
Hétvégi eltávozás sor- és póttartalékos katonát havonta egy alkalommal,
a nõs vagy családos ilyen katonát két alkalommal illeti meg.
Szabadság
A 76.-80.§-hoz
A katonai szolgálatot teljesítõ hadköteles szabadságra jogosult. A
rendes szabadság mértéke a szolgálati idõtõl függ úgy, hogy a
szolgálatteljesítés várható idõtartamát figyelembe véve számára havonta egy -
tartalékos katona részére, ha a szolgálati ideje a 30 napot meghaladja,
kettõ - kiképzési nap szabadság jár. Ennek alapján a rövidebb sorkatonai
szolgálatra kötelezettek (tartalékos parancsnoki képzésben részt vevõk,
kétgyermekesek, tanulmányaikat abbahagyó katonai és rendõrségi tanintézeti
hallgatók stb.) részére járó szabadságot a leszerelés várható idõpontjának
figyelembevételével kell megállapítani.
A parancsnoki beosztást betöltõ sor- és póttartalékos katonát a
beosztással járó nagyobb felelõsség elismeréseként pótszabadság illeti meg.
A hadköteles katona részére a kiképzésben és a katonai feladatok
teljesítésében elért eredmény elismeréseként jutalomszabadság adható,
illetve jogos személyi vagy közérdekbõl rendkívüli szabadság
engedélyezhetõ. A rendkívüli szabadság akkor engedélyezhetõ, ha a hadköteles
katona az egyéb jogcímen biztosított szabadságát már letöltötte.
A rendkívüli szabadság összes idõtartama a hadköteles katona
bevonulása és leszerelése között a 15 napot nem haladhatja meg.
Látogatók fogadása
A 81.§-hoz
A hadköteles katona általában kiképzési szünnapon, - kivételesen
engedéllyel más idõpontban is - fogadhat látogatót.
Az elhelyezési körletben tartható tárgyak
A 82.§-hoz
Az elhelyezési körletben tartható személyi tárgyak köre tételesen nem
került meghatározásra. Nem tartható azonban ott olyan tárgy, melynek
birtoklása a katonai szolgálat rendjével
nem egyeztethetõ össze. Ilyen tárgy csomagban sem küldhetõ. E szabályok
betartása a hadköteles katona jelenlétében, emberi méltóságát nem sértve,
átvizsgálással ellenõrizhetõ.
A hadköteles katona a szolgálati helyen az évszaknak megfelelõ egy
váltás polgári ruházatot tarthat, melynek használatát a Javaslat szabályozza.
A Javaslat rögzíti, hogy jogszabály állapíthatja meg egyes tárgyak
szolgálati helyen való tartásának részletes szabályait.
Levelezés, csomagküldés
A 83. §-hoz
A hadköteles katona részére levél - beleértve a táviratot is -, illetve
csomag az õr- és ügyeleti vagy egyéb szolgálat letelte elõtt nem adható át.
HARMADIK RÉSZ
A SZOLGÁLATI VISZONYT ÉRINTÕ EGYÉB SZABÁLYOK
VII. Fejezet
KATONAI ELISMERÉSEK
A 84.-86.§-hoz
A Javaslat a Hvt. 60. és 61.§-ának tervezett hatályon kívül
helyezésére figyelemmel állapítja meg a hadköteles katonák elismerésének
szabályait.
VIII. Fejezet
FEGYELMI FELELÕSSÉG ÉS FELELÕSSÉGREVONÁS
A katonai fegyelem fenntartásának egyik eszköze a szolgálati viszonyokat
sértõ magatartásért való felelõsségre vonás bizonyossága. A katonai fegyelmi
jog szabályainak törvénybe foglalásával a Javaslat ezen elv érvényesülésének
anyagi jogi és eljárásjogi feltételeit kívánja biztosítani, figyelembe véve a
hadköteles katonák szolgálati viszonyának sajátosságait is. Ennek során
abból indult ki, hogy az eljárás alapjául szolgáló cselekmények vagy
mulasztások természetüknél fogva többnyire büntetõjogi jellegû jogsértések,
igy a katonai fegyelmi jog felelõsségi rendszere - a fenyítési nemek
formájában - többségében büntetõ jellegû szankciókat tartalmaz. A fegyelmi
jog szabályainak megalkotásánál ezért a Javaslat az emberi jogok vo-
natkozásában vállalt nemzetközi jogi kötelezettségeinket is érvényre juttatja.
A fegyelmi jog részletes kodifikálásával a Javaslat arra törekedett, hogy
a hatályos - minden tekintetben mára túlhaladott - szabályozás rendkívül
hierarchikus, ezért számos visszaélésnek lehetõséget nyújtó rendszerével
szakítson, és az esetleges parancsnoki önkény lehetõségét kiiktatva bármikor
ellenõrizhetõ módon, a modern európai katonai fegyelmi jogokhoz hasonlóan
rendezze a katonai felelõsségi rendszert és fegyelmi eljárást.
A fegyelmi felelõsség és felelõsségre vonás
általános szabályai
Szabálysértés fegyelmi eljárásban történõ elbírálása
A 87.-89.§-hoz
A fegyelmi felelõsség és felelõsségre vonás alapvetõ szabályai között
a Javaslat meghatározza a katonai fegyelemsértés fogalmát, a fegyelmi
felelõsségre vonás célját, a felelõsségre vonás mellõzésének lehetõségét,
megszabja a hadköteles katona által elkövetett szabálysértés fegyelmi
eljárásban történõ elbírálásának jogi kereteit, végül garanciális elveket
rögzít a fegyelmi ügyben eljárásra és döntésre jogosult illetékes parancsnok
jogainak biztosítására.
A Javaslat a fegyelmi eljárás alá vont hadköteles katona számára
biztosítja a védelem, a fenyítésnek az elöljáró parancsnok által történõ
felülvizsgálatára irányuló panasz, végül a bíróság elõtti jogorvoslat
lehetõségének jogát, valamint hatásköri és illetékességi szabályokat állapít
meg.
A szabálysértésnek fegyelmi eljárásban történõ elbírálása szabályozásakor
a Javaslat nemcsak eljárási kereteket határoz meg, de a szabálysértésekrõl
szóló törvény által meghatározott körben a szabálysértésekért alkalmazható
jogkövetkezményeket illetõen kiterjeszti a katonai fegyelmi jog szankció-
rendszerét is.
A fegyelmi felelõsséget kizáró okok
A fegyelmi felelõsséget megszüntetõ okok
A 90. és 91.§-hoz
A Javaslat a fegyelmi felelõsséget kizáró, illetve megszüntetõ okok
meghatározásakor a katonai fegyelmi jog hagyományos elveit érvényesíti a vele
határos jogágak néhány alapfogalmát felhasználva, és a fegyelemsértés
elévülésének szabályozásakor a hadköteles katonák szolgálati idejének
tartamát is figyelembe véve állapít meg objektív és szubjektív elévülési
határidõket.
Fegyelmi fenyítések
A 92.§-hoz
A Javaslat a hadköteles katonával szemben kiszabható fenyítési nemek
tételes meghatározásával a fegyelmi jog alapvetõ - részben hagyományos -
eszközrendszerét rögzíti úgy, hogy az egyrészt igazodjon a hadköteles
katonák állománycsoportjaihoz, másrészt azok tartalmában döntõen a katonai
jelleg érvényesüljön.
A fenyítés végrehajtásának felfüggesztése
A fenyítés hatálya
Mentesülés a fenyítés hatálya alól
A 93.-95.§-hoz
A Javaslat lehetõvé teszi egyes fenyítések végrehajtásának próbaidõre
való felfüggesztését, ugyanakkor megjelöli ennek akadályát, illetve
meghatározza, hogy milyen esetekben kell vagy lehet a felfüggesztett fenyítés
végrehajtását utólag elrendelni. Rendelkezik végül a több, azonos fenyítési
nem folyamatos végrehajtásáról is: a fogságfenyítés leghosszabb tartamát ebben
a kivételes esetben 3Ó napban határozza meg.
A 94.§ az egyes fenyítési nemek alapulvételével rendelkezik a fenyítés
hatályáról, a 95.§ pedig a fenyítés hatálya alóli mentesülés eseteit és
feltételeit szabályozza.
A fegyelmi eljárás általános szabályai
A 96.§-hoz
A fegyelmi eljárás keretében nyomatékos hangsúlyt kap az ártatlanság
vélelme. Új elem a hadköteles katonák érdekének védelmével kapcsolatban, hogy
a fegyelmi eljárás alá vont hadköteles katonát tájékoztatni kell a
védelemhez, a fegyelmi panaszhoz és a bíróság elõtti jogorvoslathoz való
jogáról. A Javaslat megengedi, hogy a fegyelmi eljárás során védõ járjon el,
elõsegítve ezzel az eljárás alá vont jogainak, jogos érdekeinek teljes körû
érvényesülését, a fegyelmi ügy kivizsgálásában és elbírálásában résztvevõkre
nézve pedig kizárási szabályokat állapít meg.
A fegyelmi eljárás lefolytatása
A 97.-101.§-hoz
A fegyelmi eljárás részletes szabályainál a Javaslat arra törekedett,
hogy az eljárás különbözõ szakaszai jól elkülönüljenek, és az egyes eljárási
fázisok szigorú határidõhöz kötésével is biztosítsa a bizonyítás
megalapozottságát, valamint az ügyek kellõ idõben történõ befejezését.
A Javaslat a fegyelmi ügy elbírálásának két változatát ismeri, és az
elbírálási hatásköröket is ahhoz igazítja: a 88.§ (1) bekezdése szerinti
egyszerû ténybeli megítélésû és enyhébb súlyú fegyelemsértés esetén a 98.§
(1) bekezdése szerint, a 88.§ (2) bekezdésében, valamint a 98.§ (2)
bekezdésében meghatározottak esetén pedig a 99.§ és 100.§-nak megfelelõen
kell a fegyelmi eljárást lefolytatni. A Javaslat fokozott figyelmet fordít
arra, hogy egyrészt a fegyelmi eljárás alatt álló hadköteles katona jogai
kellõen érvényesüljenek, ugyanakkor a lefolytatott fegyelmi eljárás
törvényessége - annak írásbeliségénél fogva - bármikor ellenõrizhetõ legyen.
Az eddigi tapasztalatokra is figyelemmel új intézményként vezeti be a
javaslat 99.§-a az elkülönítést. Ennek indoka, hogy a fegyelmi eljárás alatt
állók - elsõsorban az ún. "öreg katonák" és a tisztesek - ne tudják a
hadköteles katonatársaik esetleges megfélemlítésével a tényfelderítés
alaposságát hátrányosan befolyásolni.
A Javaslat 101.§-ának (4) bekezdése a fogságfenyítés mint a
legsúlyosabb fenyítési nem - kiszabására állapít meg részben különleges
hatáskört, amikor a századszintû önálló katonai szervezet parancsnokát annak
kiszabására nem jogosítja fel.
A fegyelmi eljárás megszüntetése
A 102.§-hoz
A Javaslat 102.§-a azokat az eseteket határozza meg, amikor a
fegyelmi eljárást meg kell szüntetni.
Fegyelmi panasz
Bírósági felülvizsgálat
A 103.-105.§-hoz
A fegyelmi ügyben igénybe vehetõ, intézményesített jogorvoslatok két
formáját ismeri a Javaslat, mégpedig a fegyelmi panaszt és a bírósági
felülvizsgálatot.
A fegyelmi panasz keretében a fenyítést kiszabó parancsnok elöljáró
parancsnoka a lefolytatott fegyelmi eljárást a maga egészében felülbírálja, és
a 104.§ (1) bekezdésében rögzített széles körû jogosítványai szerint
dönthet. A Javaslat itt szakított azzal a hatályos - és ma már régen
tarthatatlan - fegyelmi eljárási szabállyal,hogy a panasz nyomán az elöljáró
parancsnok a fenyítést nem enyhítheti.
A büntetõeljárásban is követett méltányossági szempontokra tekintettel
a Javaslat kimondja azt is, hogy a hadköteles katona elleni fegyelmi
eljárásban felmerült költségeket - a meghatalmazott védõ díjának és
készkiadásának kivételével - az állam viseli.
A hadköteles katona szolgálati viszonya - miként az 1.§ (2) bekezdésébõl
ez következik - közigazgatási határozattal (ezen belül honvédelmi igazgatási
határozattal), egyoldalúan létesített szolgálati viszony. Ennek kötelezett
alanyával szemben a hatáskörrel rendelkezõ parancsnok ugyancsak a katonai
igazgatási jogkörben eljárva folytatja le a fegyelmi eljárást és szabja
ki a szankciót tartalmazó fenyítést. A javaslat 105.§-a ezért - új elemként,
a fegyelmi panasz joga kimerítését követõen - a fenyített katona számára a Pp-
nek a közigazgatási perekre vonatkozó szabályai szerint megnyitja a bírósági
felülvizsgálat lehetõségét.
A fogságfenyítés bírósági felülvizsgálatára azonban - a már hatályban
lévõ - külön törvény rendelkezik.
A fenyítés végrehajtása
A 106.§-hoz
A Javaslat tételesen rögzíti a fenyítés végrehajthatóságának eseteit,
további végrehajtást kizáró okokat állapít meg, illetve szabályozza a
fenyítés végrehajtása elhalasztását, valamint félbeszakítását.
IX. Fejezet
A HADKÖTELES KATONA ÉS A HONVÉDSÉG KÁRTÉRÍTÉSI
FELELÕSSÉGE
A hadköteles katona kártérítési felelõssége
A 107.-121.§-hoz
A Javaslat több, mint 40 év után ismét törvényben szabályozza a katonák
kártérítési felelõsségét ugyanúgy, mint az 1950. augusztus 27-éig hatályban
volt 1887. évi XXXV. törvény.
A Javaslat a kártérítési felelõsség szabályozásánál egyrészt fenntartja a
hatályos rendelkezéseknek a gyakorlatban bevált szabályait, ugyanakkor néhány
új, jogi garanciát tartalmazó szabályt iktat a rendelkezései közé.
Fõszabály a vétkesen (szándékosan vagy gondatlanul) okozott kárért való
felelõsség. A vétkesség nélküli teljes kárfelelõsség csak akkor terheli a
károkozót, ha a katonai szervezet a hiány bekövetkezésének megelõzésére
alkalmas tárgyi feltételekrõl gondoskodott (objektív felelõsség).
A Javaslat figyelembe vette a katonai életviszonyokra is megfelelõen
alkalmazható munkajogi szabályokat, a munkavállalókra vonatkozó Munka
Törvénykönyve (1992. évi XXII. törvény), valamint a köztisztviselõk
jogállását szabályozó 1992. évi XXIII. törvény rendelkezéseit.
Új eleme a Javaslatnak a bírósági út igénybevételének lehetõsége a
másodfokú parancsnoki kártérítési határozat ellen. A jogbiztonságot fokozza
ezenkívül a kártérítési eljárás során jogi képviselõ (ügyvéd)
igénybevételének lehetõsége.
A honvédség kártérítési felelõssége
A 122.-129.§-hoz
A Javaslat a Polgári Törvénykönyvvel és a Munka Törvénykönyvével
összhangban állapítja meg a tényleges állomány tagjának a szolgálati viszonya
keretében keletkezett kára megtérítésének szabályait. A Javaslat továbbra is
fenntartja a hatályos szabályozásban meglévõ és alapvetõen bevált - "szûrõ"
szerepet betöltõ - szolgálati úton folyó kártérítési eljárást. A kárren-
dezésnek ez a módja - a bírósági út garanciája mellett - alkalmas a katona
kártérítési igényének megbízható elbírálására.
A Javaslatban megfogalmazott "a szolgálati viszony keretében" kifejezés
átfogja a sajátos katonai életviszonyok teljességét.
A katonai szervezet objektív - vétkességre tekintet nélkül fennálló -
felelõssége jelenik meg a szolgálati kötelezettség teljesítésével, valamint a
szolgálati jog gyakorlásával összefüggésben keletkezett károk esetén. E
fokozott felelõsségi forma indoka, hogy a katonai szervezetet olyan baleset-
és munkavédelmi rendszer kialakítására, valamint olyan technológiai és
mûszaki feltételek megteremtésére kötelezze, amelyek biztosítják a katonák
egészségének, testi épségének és javainak legszélesebb körû védelmét. A
katonai szervezet szinte kimentés nélküli felelõssége garancia arra is, hogy a
bekövetkezett károk esetén a károsult - a lehetõ legszélesebb körben indokolt
kártérítéshez jusson.
A Javaslat szerint a katonai szervezetet terhelõ, vétkesség nélküli
kártérítési felelõsség nem tekinthetõ feltétlennek. Összhangban egyrészt a
munkáltatónak, másrészt a veszélyes üzem üzemeltetõjének kártérítési
felelõsségére vonatkozó hatályos szabályozással, a kimentési lehetõség igen
szûk körben érvényesül, azt csak a szervezet mûködési körén kívül esõ elhá-
ríthatatlan ok, valamint a károsult kizárólagos és elháríthatatlan
magatartása alapozza meg.
A Javaslat tartalmazza a kármegosztás lehetõségét is, követve a már
idézett tételes szabályokban rögzített jogelveket.
A Javaslat - a kártérítési eljárás részletes szabályainak kidolgozása
mellett - lehetõséget teremt az egyszerû megítélésû kárügyek gyors
lezárására, a kár soron kívüli megtérítésére. Ilyen esetben is a károsult
rendelkezésére áll a fellebbezés és a bírósági út igénybevételének
lehetõsége.
A Javaslat részletesen szabályozza a kártérítési igény elbírálásának
rendszerét, a jogvitában eljáró fórumok feladat- és hatáskörét, a bírósági út
lehetõségét. A kárügyekben vizsgálatot folytató fórumok eljárásában lehetõvé
válik az államigazgatási eljárás szabályainak megfelelõ alkalmazása, e
fórumokat azonban a Javaslat - a hatályos szabályozástól eltérõen - nem
minõsíti hatóságoknak. Ebbõl következik, hogy a bírósági út igénybevétele
során a károsult mint a polgári jog alanya áll szemben a katonai
szervezettel.
X. Fejezet
A TARTALÉKOS ÁLLOMÁNYBA HELYEZETTEKRE VONATKOZÓ
SZABÁLYOK
A 130.-131.§-hoz
A Javaslat meghatározza a tiszthelyettesi rendfokozati
állománycsoportba tartozókkal kezdõdõen a rendfokozatok elérésének iskolai
végzettségi követelményeit, továbbá a rendfokozattal rendelkezõ tartalékos
hadköteles rendfokozata használatára vonatkozó szabályt.
XI. Fejezet
JÓLÉTI ÉS KEGYELETI GONDOSKODÁS
Jóléti gondoskodás
A 132. és 133.§-hoz
A Javaslatban törvényi szinten elõször kerül rögzítésre, hogy a honvédség
/határõrség/ a jóléti tevékenység keretében gondoskodik a szolgálati
kötelezettségüket teljesítõ hadkötelesek mellett a honvédelmi
kötelezettséggel összefüggõ baleset vagy betegség miatt kivált
hadkötelesekrõl, illetve az elhunyt hadkötelesek hozzátartozóiról.
Meghatározza a jóléti gondoskodásba tartozók körét és a gondoskodás
tartalmát.
Kegyeleti gondoskodás
A 134.-136.§-hoz
A Javaslat - a korábbi szabályozástól eltérõen - méltányosságból
lehetõséget biztosít a honvédelmi kötelezettséggel összefüggõ baleset vagy
betegség következtében elhunytak temetési költségeihez való hozzájárulásra,
mégpedig a leszerelést követõ 1 éven túl is.
XII. Fejezet
KÉRELEM ÉS PANASZ
Beadványok
A beadvány elõterjesztése A beadvány elbírálása
A panaszra vonatkozó sajátos szabályok
A döntés megváltoztatása
A 137.-143.§-hoz
A Javaslat 137.§-a a hadköteles katona alapvetõ jogaként szabályozza a
jog vagy érdeksérelem megszüntetése végett a beadvány jogát.
A Javaslat a továbbiakban részletesen megállapítja a panasz vagy más
beadvány elõterjesztésének szabályait mind a hadköteles, mind a panasz,
kérelem továbbítására vagy elbírálására jogosult szolgálati személy
vonatkozásában, és meghatározza a beadvány elintézésének határidejét. A
szabályozás nem zárja ki a szolgálati út betartásának mellõzésével vagy
névtelenül elõterjesztett beadvány elbírálását, illetõleg kivizsgálását sem.
A Javaslat 141.§-a kifejezetten a panaszra vonatkozó sajátos szabályokat
tartalmazza. Ezen belül meghatározza a panaszjog gyakorlása tekintetében a
kizáró, illetve korlátozó okokat, továbbá a panasz elbírálására jogosult
számára adott döntési lehetõséget.
A Javaslat 143.§-a - a 105.§-al kapcsolatban az Indokolásban már
kifejtettek alapján - új jogorvoslati jogintézményként megnyitja a bírósági
utat abban az esetben, ha a panasz jogát kimerített hadköteles katona a
panasza elutasítását jogszabálysértõnek találja.
NEGYEDIK RÉSZ
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
XIII. Fejezet
A TÖRVÉNY HATÁLYBALÉPÉSE ÉS VÉGREHAJTÁSA
Hatálybalépés, a határidõ számítása,
felhatalmazás
A 144. és 146.§-hoz
A Javaslat rendelkezik a törvény hatálybalépésének idejérõl, azzal, hogy
az illetményrendszerre (pótlékokra) vonatkozó rendelkezések a Javaslatban
meghatározott idõpontban lépnek hatályba, a hatályba lépéssel egyidejûleg
hatályát vesztõ jogszabályokról, továbbá e törvény alkalmazására
megállapítja a határidõk számításának szabályait, valamint felhatalmazást ad
a honvédelmi miniszternek és a belügyminiszternek, hogy a 146.§-ban felsorolt
körben rendeletben állapítsa meg a hadköteles katonákra vonatkozó részletes
szabályokat.
Módosuló rendelkezések
A 147.§-hoz
A Hvt. alkalmazásának eddigi tapasztalatai, valamint a Javaslattal való
összhang megteremtése a Hvt. néhány rendelkezésének módosítását teszi
szükségessé.
A Hvt. 28.§-ához: A Hvt. rendelkezésein túl e Javaslat, és a hivatásos
állomány szolgálati viszonyáról szóló törvényjavaslat is tartalmaz parancsra
vonatkozó rendelkezést, ezért ennek megfelelõen módosítani kell a Hvt. 28.§
(5) bekezdés a) pontját.
A Hvt. 78., 88. és 100.§-ához: A hadkötelesek külföldre történõ
utazásának engedélyezését azért szükséges újból rendezni, mert egyrészt e
szabályok egységes alkalmazása a fogalmak egyértelmû meghatározását igényli,
másrészt - a törvény késõbbi §-aiban -indokolatlan az engedélyezésnek a
honvédelmi miniszter személyéhez kötése. Ennek megfelelõen a bejelentési
kötelezettség csak a bevonulási paranccsal ellátott hadkötelesre vonatkozik,
másrészt a külföldre távozásban indokolatlan korlátozni azt a hadkötelest,
akinek katonai szolgálatra történõ behívását nem tervezik.
A fentiek alapján engedélyhez kötött a külföldre távozása annak a
hadkötelesnek, akinek a sorozását végrehajtották, és ott katonai szolgálatra
alkalmasnak minõsítették ( besorozott hadköteles), illetve aki katonai
szolgálatát tölti. Az elõbbiek részére az engedélyezés joga a katonai
szolgálatot tervezõ hadkiegészítõ parancsnokot, az utóbbiak részére a katonai
feladatok végrehajtásáért felelõs (állományilletékes) parancsnok elöljáró
parancsnokát illeti meg.
A besorozott hadköteles külföldre utazását nem lehet megtagadni, ha a
tervezett behívását megelõzõ 15. napig kérte az engedélyt.
Ezzel összefüggésben a Hvt. 100.§-a (5) bekezdésének E/ pontját egy új
f) ponttal szükséges kiegészíteni, mivel az elõzõ szabályok szándékos vagy
gondatlan megszegése esetén egyes sorkötelesek túlléphetik a sorköteles kor
(25 év) felsõ határát, így nem lennének behívhatók sorkatonai szolgálatra.
A Hvt. 87.§ (5) bekezdés módosítása pontosítást tartalmaz (Az útlevél
tulajdonosa a magyar állam).
A Hvt.96.§-ához: A sorkatonai szolgálat legfeljebb 20 nappal történõ
lerövidítésének miniszteri jogkörbe adása azért szükséges, mert a katonai
objektumok többségében a technikai feltételek hiánya miatt nincs lehetõség
a leszerelõk elbocsátásának és az újoncok fogadásának szinte egyidejû, átmenet
nélküli megvalósítására. A honvédelmi miniszter a rendelkezésére álló adatok
alapján meghatározhatja annak az átmeneti idõnek - 20 napnál nem hosszabb -
idõtartamát, ami az újoncok megfelelõ fogadása feltételeinek megteremtéséhez
szükséges.
A Hvt. 100.§-a (5) bekezdése E/ pontjának e) alpontjához: Az eredeti
törvényszöveg kiegészül a társadalombiztosítási, valamint a kisebbségi
önkormányzati képviselõk behívhatóságának szabályozásával. Ugyanebbõl a
szempontból szükséges a Hvt.103.§-a (1) bekezdése k) pontjának kiegészítése
is, mivel az ott említett választásokon induló képviselõjelöltek, illetve a
megválasztott képviselõk sorkatonai szolgálatának félbeszakítására eddig nem
volt törvényi lehetõség.
A Hvt. 103.§ (1) bekezdés k) pontjának módosítása a választójogra
vonatkozó törvényi szabályozás változása miatt indokolt.
A Hvt. 112.§-ához: A sorkatonai szolgálat félbeszakításának szabályai
alapvetõen nem változnak, csak az egységes alkalmazhatóság szempontjából
szükséges egyértelmû rendelkezések kerülnek a normaszövegbe.
A Hvt.114.§-ához: A hivatásos (szerzõdéses) állományba vétel joga a
honvédelmi miniszteré (állományilletékes parancsnoké). Az állományba vételét
az is kérheti, aki sorkatonai szolgálatát tölti, azonban felvétele a
szükséges feltételek fennállása esetén sem történhetett meg, mert a
sorkatonai szolgálatból történõ leszerelésre ilyen okból nem volt lehetõség. A
4 hónapnak sorkatonai szolgálatban történõ eltöltése azért szükséges,
hogy amennyiben a hivatásos (szerzõdéses) jogviszony megszûnik, az érintett
kiképzettként tartalékos állományba legyen helyezhetõ.
A 148.§-hoz
A Javaslat a hadköteles katonák külföldre utazásának korlátaival
összefüggésben módosítja a külföldre utazásról és az útlevélrõl szóló
törvény megfelelõ rendelkezését.