A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA

T/4927/29.. számú

EGYSÉGES JAVASLAT

a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosításáról

szóló T/4927.. számú törvényjavaslat

zárószavazásához

Elôadó: Dr. Magyar Bálint

mûvelôdési és közoktatási miniszter

1997. november

1997. évi .... törvény

a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX törvény módosításáról

1. §

A közoktatásról szóló - többször módosított - 1993. évi

LXXIX. törvény (a továbbiakban: Kt.) 80. §-a a következõ (6)

bekezdéssel egészül ki:

"(6) A jegyzõ, fõjegyzõ intézkedik a normatív költségvetési

hozzájárulás folyósításának felfüggesztésére, ha a fenntartó a (3)-(4)

bekezdésben szabályozott felhívása ellenére a törvénysértést, a

kifogásolt tevékenységet nem szüntette meg, és ezért kezdeményezte a

bíróságnál a törvénysértés megállapítását."

2. §

A Kt. 81. §-a a következõ (11)-(14) bekezdéssel egészül ki:

"(11) A volt egyházi ingatlanok tulajdoni helyzetének

rendezésérõl szóló 1991. évi XXXII. törvény (a továbbiakban: volt

egyházi ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezésérõl szóló törvény)

rendelkezései alapján az egyházi jogi személy fenntartásába került

nevelési-oktatási intézmény fenntartója, a nevelési-oktatási intézmény

székhelye szerint illetékes községi, városi, megyei jogú városi,

fôvárosi, kerületi önkormányzat részére megküldött nyilatkozatában

vállalhatja az önkormányzati feladatellátásban való közremûködést. A

nyilatkozatnak a (3) bekezdés a)-d) pontjában foglaltakat kell

tartalmaznia, elkészítésénél az (5) bekezdésben, teljesítésénél a (6)

bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni. A települési önkormányzat a

nyilatkozatot három munkanapon belül megküldi a fôvárosi, megyei

önkormányzat részére. Az egyházak hitéleti és közcélú tevékenységének

anyagi feltételeirôl szóló 1997. évi .... törvény (a továbbiakban:

egyházi közcélú tevékenység anyagi feltételeirôl szóló törvény) 6. §-

ának (1)-(2) bekezdésében meghatározott kiegészítô támogatásról a

központi költségvetés terhére kell gondoskodni, a nyilatkozat

megküldését követôen induló tanítási évtôl kezdôdôen.

(12) A mûvelôdési és közoktatási miniszter - kivéve, ha a

nevelési-oktatási intézmény a (13) bekezdés hatálya alá tartozik -

köteles közoktatási megállapodást kötni az egyházi jogi személlyel, ha

az általa fenntartott iskola, kollégium országos feladatot lát el.

(13) Ha a helyi önkormányzat a fenntartásában lévô nevelési-

oktatási intézményt egyházi jogi személy fenntartásába adja és az

átadás nem a volt egyházi ingatlanok tulajdoni helyzetének

rendezésérôl szóló törvény rendelkezései alapján történik, a helyi

önkormányzat - az egyházi jogi személy megkeresésére - köteles

közoktatási megállapodást kötni.

(14) Ha a a mûvelõdési és közoktatási miniszter köt

közoktatási megállapodást, annak egy példányát megküldi a nevelési-

oktatási intézmény székhelye szerint illetékes fõvárosi, megyei

önkormányzat részére.

3. §

A Kt. 88. §-ának (2) bekezdése a következõ mondatokkal

egészül ki:

"A nem helyi önkormányzat, nem állami szerv által

fenntartott közoktatási intézményt a fejlesztési terv elkészítésénél

és módosításánál figyelembe kell venni, ha közoktatási megállapodás

keretében közremûködik a helyi önkormányzati kötelezõ feladat

ellátásában, illetve a 81. § (11) bekezdésében meghatározott esetben a

fenntartó nyilatkozatát a települési önkormányzathoz eljuttatta, vagy

a mûvelôdési és közoktatási miniszterrel közoktatási megállapodást

kötött. Közoktatási megállapodás, illetve nyilatkozat hiányában a nem

helyi önkormányzat, nem állami szerv által fenntartott közoktatási

intézményt a fejlesztési tervben nem lehet feltüntetni."

4. §

A Kt. 88. §-a a következô új (8) bekezdéssel egészül ki,

egyidejûleg a jelenlegi (8)-(9) bekezdés számozása (9)-(10) bekezdésre

módosul, valamint a jelenlegi (9) bekezdésben a (8) bekezdésre való

utalás (9) bekezdésre való utalásra változik:

"(8) Ha a helyi önkormányzat a fôvárosi, megyei önkormányzat

fejlesztési tervre épített szakvéleményében foglaltakkal ellentétesen

közoktatási intézményét meg kívánja szüntetni, illetve a nevelési-

oktatási intézmény tulajdoni vagy fenntartói jogát nem állami szerv

vagy nem helyi önkormányzati fenntartó részére részben vagy egészben

át kívánja engedni, a döntéshez a helyi önkormányzatokról szóló 1990.

évi LXV. törvény 15. §-ának (2) bekezdésében szabályozott minôsített

többségre van szükség. Az ily módon hozott döntésnél is figyelembe

kell venni a (6)-(7) bekezdésben foglaltakat."

5. §

A Kt. 88. §-a a következô új (11) bekezdéssel egészül ki, és

egyidejûleg a jelenlegi (10)-(11) bekezdésének számozása (12)-(13)

bekezdésre változik, továbbá a jelenlegi (10) bekezdésben a (6)-(8)

bekezdésre való utalás helyébe a (6)-(7) és (9) bekezdésre való utalás

lép:

"(11) A fôvárosi, megyei fenntartású közoktatási intézmény

megszüntetéséhez, tulajdoni vagy fenntartói jogának nem állami, nem

helyi önkormányzati fenntartónak részben vagy egészben történõ

átengedéséhez a közgyûlés (8) bekezdésében meghatározottak szerint

hozott döntésére van szükség abban az esetben, ha a döntés nincs

összhangban a fejlesztési tervben foglaltakkal. Ebben a kérdésben -

megyei fenntartású közoktatási intézmény esetén - az egyeztetõ

bizottság véleményét kell beszerezni."

6. §

A Kt. 118. §-a a következô (8)-(9) bekezdéssel egészül ki:

"(8) E törvény 114-116. §-ában foglaltakat alkalmazni kell a

volt egyházi ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezésérõl szóló

törvény rendelkezései alapján az egyházi jogi személy részére átadott

közoktatási intézmény tekintetében, ha a fenntartó a 81. § (11)

bekezdése alapján nyilatkozatát megküldte a települési önkormányzat

részére.

(9) Az egyházi közcélú tevékenység anyagi feltételeirôl

szóló törvény 6. §-ának (1)-(2) bekezdésében meghatározott kiegészítô

támogatás összegét az átadó helyi önkormányzat az átengedett és saját

bevételeibôl köteles átutalni a hozzájárulást folyósító szerv részére,

illetve az átengedett bevételeit mindaddig, ameddig a közoktatási

megállapodás érvényes, a kiegészítô támogatás összegével csökkenteni

kell, ha a helyi önkormányzat a fenntartásában lévô nevelési-oktatási

intézményt egyházi jogi személy fenntartásába adta, továbbá az átadás

nem a volt egyházi ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezésérôl szóló

törvény rendelkezései alapján történt, és a helyi önkormányzat az

egyházi jogi személlyel e törvény 81. §-ának (13) bekezdésében

meghatározottak szerint közoktatási megállapodást kötött. E

rendelkezéseket kell alkalmazni abban az esetben is, ha az egyházi

jogi személy által létesített nevelési-oktatási intézmény által

ellátott feladatokra köt közoktatási megállapodást - közös

megegyezéssel - a helyi önkormányzat és az egyházi jogi személy. A

kiegészítô hozzájárulás összegét be lehet számítani a közoktatási

megállapodásban az e törvény 81. §-a (4) bekezdése alapján kikötött

támogatás összegébe."

7. §

(1) A Kt. 121. §-a (1) bekezdésének 24. pontja a következõk

szerint módosul:

"24. országos feladat ellátása: országos feladatot lát el a

közoktatási intézmény, ha a szolgáltatásait igénybe vevõk legalább

ötvenegy százaléka legkevesebb hét különbözõ megyébõl, (fôvárosból)

élõk közül kerül ki, feltéve továbbá, hogy az adott feladatot ellátó,

szolgáltatást nyújtó közoktatási intézménybõl legfeljebb három mûködik

az országban (pl. nemzeti, etnikai kisebbségi feladatot lát el,

vallási, világnézeti tekintetben elkötelezett intézményként mûködik);

(2) A Kt. 121. §-a a következô (7) bekezdéssel egészül ki:

"(7) Ahol jogszabály valamely kedvezményre, juttatásra való

jogosultságot tanulói jogviszony fennállásához köti, tanulói

jogviszony alatt - a tankötelezettség fennállásának idején - a képzési

kötelezettséget is érteni kell."

8. §

(1) Ez a törvény 1998. január 1-jén lép hatályba.

(2) E törvény hatálybalépésének

a) napján egyházi jogi személy fenntartásában lévõ nevelési-

oktatási intézmények esetén nem kell vizsgálni, hogy a fenntartói jog

átadására a volt egyházi ingatlanok tulajdoni helyzetének

rendezésérõl szóló törvény rendelkezései alapján került-e sor,

b) napján az egyházi jogi személyek és a mûvelõdési és

közoktatási miniszter által kötött közoktatási megállapodások

megszünnek,

c) napjától számított kilencvenedik napon az egyházi jogi

személyek és a helyi önkormányzatok között megkötött közoktatási

megállapodások megszünnek, kivéve, ha a felek a közoktatási

megállapodást közös nyilatkozattal továbbra is fenntartják,

d) napjától számított hatvan napon belül küldhetik meg az

egyházi jogi személyek az önkormányzati feladatellátásban való

közremûködés vállalására vonatkozó - 81. § (11) bekezdés szerinti -

nyilatkozatukat a települési önkormányzat részére.

(3) A (2) bekezdés d) pontjában meghatározottak szerint

megküldött nyilatkozat alapján a külön törvény szerinti kiegészítõ

hozzájárulást 1998. január 1. napjától kell megállapítani.

(4) E törvény hatálybalépésének napján

a) a Kt. 101. §-a (6) bekezdésének utolsó mondata helyébe a

következõ rendelkezés lép:

"Szakképzés tekintetében az Országos szakértõi névjegyzéket

a munkaügyi miniszter, illetve a szakképesítésért felelõs miniszter

készíti el és adja ki."

b) A Kt. 127. §-a (1) bekezdésének a) pontja a következôkkel

egészül ki:

"- egyetemi végzettségnek és szakképzettségnek kell

elfogadni a Magyar Testnevelési Fôiskola által az 1975. évi 16.

törvényerejû rendelet hatálybalépése elôtt kiadott testnevelôtanári

szakképzettséget."

INDOKOLÁS

(Az 1. §-hoz)

A törvény hatályos rendelkezései alapján a jegyzõ, fõjegyzõ

jogosult törvényességi ellenõrzés keretében vizsgálni a nem helyi

önkormányzati fenntartású intézmények törvényes mûködését. Nem

tartalmaz azonban rendelkezést arra nézve, hogy amennyiben

megállapítja a törvénysértõ mûködést, milyen intézkedést kell tenni

annak érdekében, hogy az alanyi jogon járó költségvetési hozzájárulást

ne folyósítsák tovább.

(A 2. §-hoz)

A Magyar Állam és a Szentszék közötti megállapodáshoz

csatolt kiegészítõ jegyzõkönyvben a III. fejezethez fûzött kiegészítés

(2) bekezdése alapján a megyei fejlesztési tervben szereplõ iskolába

járó tanulók után kell számítani a kiegészítõ hozzájárulást. A

fejlesztési tervbe a javaslat szerint akkor kell felvenni a nem

önkormányzati fenntartású iskolát, ha a fenntartóval közoktatási

megállapodást kötnek. A Magyar Állam és a Szentszék között létrejött

megállapodás alapján a javaslatban meghatározottak szerint nincsen

szükség közoktatási megállapodásra. Elégséges a fenntartó nyilatkozata

az önkormányzati feladatadellátásba történõ bekapcsolódáshoz és a

fejlesztési tervbe történõ bekerüléshez.

Az egyházi jogi személy nyilatkozatán múlik, hogy részt

kíván-e venni az önkormányzati feladatellátásban. Ez a nyilatkozat a

Polgári Törvénykönyv 199. §-ában szabályzott egyoldalú jogügyletre

épül. A Polgári Törvénykönyv szerint egyoldalú nyilatkozatból

jogszabályban megállapított esetben jogosultság keletkezik a

szolgáltatás követelésére. Az egyoldalú nyilatkozatra a szerzõdésre

vonatozó szabályokat kell megfelelõen alkalmazni. Jelen esetben a

nyilatkozat tartalmának meg kell egyezni a közoktatási megállapodás

tartalmára meghatározott követelményekkel. Ennek teljesítését vállalja

az egyházi jogi személy.

(A 3. §-hoz)

A közoktatásról szóló törvény 88. §-ának (2) bekezdése

alapján a fõvárosi, megyei önkormányzatok intézmény mûködtetési és

fejlesztési tervet készítenek abból a célból, hogy a megyére,

fõvárosra nézve meghatározzák, melyik település, milyen módon látja el

a közoktatási törvényben meghatározott feladatokat. A hatályos

törvényi rendelkezés nem ad egyértelmûen választ arra a kérdésre, hogy

milyen esetben szükséges figyelembe venni a nem állami, nem helyi

önkormányzati intézményeket a fejlesztési terv elkészítése során.

Indokolt, hogy minden olyan nem önkormányzati, nem állami szerv által

fenntartott közoktatási intézmény bekerüljön a fejlesztési tervbe,

amelyik közoktatási megállapodás alapján közremûködik a helyi

önkormányzati feladatok ellátásában. A közoktatási megállapodás

alapján ezek az intézmények bekerülnek a fejlesztési tervbe, ily módon

a helyi önkormányzatok számíthatnak arra, hogy közremûködnek a

kötelezõ közoktatási feladatok ellátásában. Az egyházi jogi személy

egyoldalú nyilatkozatával bekerül a fejlesztési tervbe.

A mûvelõdési és közoktatási miniszter is köthet közoktatási

megállapodást a pénzügyminiszter egyetértésével. Az ily módon kötött

közoktatási megállapodás alapján azonban a fõvárosi megyei fejlesztési

tervbe nem veszik fel a szerzõdést kötõ felet. Ezért van szükség arra,

hogy a miniszter a szerzõdés egy példányát megküldje a székhely

szerint illetékes fõvárosi, megyei önkormányzat részére, amelyik a 88.

§ (2) bekezdése alapján a nem állami, nem helyi önkormányzati

intézményfenntartót a fejlesztési terv elkészítésénél figyelembe

veszi.

(A 4-5. §-hoz)

A javaslat a közoktatási intézmények megszüntetését és

átadását minden olyan esetben, amikor átadására nem a volt egyházi

ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezésérõl szóló törvény alapján

kerül sor, ahhoz a feltételhez köti, hogy az átadás, átszervezés,

megszüntetés ne okozzon ellátási gondokat, ne hozza aránytalanul nehéz

helyzetbe a lakosságot. E kérdésrõl a fejlesztési terv alapján a

fõvárosi, megyei önkormányzat nyilatkozik. Minden olyan esetben,

amikor a képviselôtestület, közgyûlés a fejlesztési tervre épülõ

szakvélemény ellenében kívánja a döntését meghozni, a javaslat a

döntést minôsített döntéshozatalhoz köti. A minõsített többséggel

hozott döntés azonban nem mentesíti a döntéshozót attól, hogy

megvizsgálja, fennállnak-e az intézmény megszüntetésével, átadásával

kapcsolatosan elõírt követelmények, amelyeket a 88. § (6) és (7)

bekezdése fogalmaz meg.

(A 6. §-hoz)

Ha a helyi önkormányzat az ingatlanát nem az egyházi

ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezésérõl szóló törvény

rendelkezései alapján adja át, köteles biztosítani közoktatási

megállapodás megkötésével az óvoda, iskola, kollégium mûködéséhez

szükséges feltételeket, amennyiben az egyházi jogi személy azt kéri.

(A 7. §-hoz)

A hatályba léptetõ rendelkezések alapján az egyházi jogi

személyek fenntartásában lévõ nevelési-oktatási intézmények esetén

vélelmezni kell, hogy a volt egyházi ingatlanok tulajdoni helyzetének

rendezésérõl szóló törvény rendelkezései alapján kerültek egyházi

fenntartásba. A rendelkezésbõl az következik, hogy minden olyan óvoda,

iskola és kollégium 1998. január 1-jén egyházi fenntartásban mûködik,

amelyik jogosulttá válhat a fenntartói nyilatkozat alapján a

kiegészítõ hozzájárulásra.

Eleje Honlap