ORSZÁGGYÛLÉSI KÉPVISELÕ

T/4459/212..

Módosító javaslat

Dr.Gál Zoltán Elnök úrnak

Magyar Országgyûlés

Helyben

Tisztelt Elnök Úr!

Az egészségügyról szóló T/4459..sz. törvényjavaslathoz az alábbi módosító

indítványokat nyújtom be:

1.) Javaslom, hogy 8. és a 9. §-ok sorrendje kerüljön megcserélésre. Így a

régi 9. § legyen az új 8. §, míg a régi 8. § legyen az új 9. §.

Indokolás:

Az érintett két szakasz megcserélésével állítható helyre a rendelkezések

közötti logikai sorrend.

2.) A fenti módon elõálló új 9. § elé az alábbi alcím beillesztését javaslom:

"Az orvosválasztás joga"

Indokolás:

Az új 9. § a többi rendelkezéstõl eltérõen az orvosválasztás jogáról

rendelkezik, éppen ezért indokolt külön címet adni ennek a szakasznak.

3.) A 10. § (4) bekezdésének szövegét az alábbiak szerint javaslom módosítani:

"A beteg ellátása során fizikai, kémiai, biológiai vagy pszichikai

módszerekkel vagy eljárásokkal indokolatlanul nem korlátozható. Erre kizárólag

sürgõs szükség esetén, illetõleg a beteg vagy betegtársak élete, testi épsége

és egészsége védelmében kerülhet sor. Korlátozó módszerek vagy eljárások

alkalmazását - ha e törvény kivételt nem tesz - a beteg kezelõorvosa írásban

rendelheti el, pontosan megjelölve azok indítékát és alkalmazásuk idõtartamát.

A beteg korlátozása nem lehet büntetõjellegû, és csak addig tarthat, amíg az

elrendelés oka fennáll."

Indoklás:

Az értelmezési bizonytalanságok elkerülése érdekében szükséges a veszélyeztetõ

állapotok felsorolása.

A büntetõjellegû korlátozás tilalma pedig garanciális okokból indokolt.

4.) A 11. § (1) bekezdésének szövegét az alábbiak szerint javaslom módosítani:

"Az (2)-(7) bekezdésekben foglalt jogokat a beteg a fekvõbeteg-gyógyintézetben

meglévõ feltételektõl függõen, betegtársai jogainak tiszteletben tartásával és

a betegellátás zavartalanságát biztosítva gyakorolhatja. Ennek részletes

szabályait a fekvõbeteg-gyógyintézet házirendjében kell meghatározni. A

házirend e jogok tartalmát nem korlátozhatja, az (2)-(7) bekezdésekben

foglaltakon túl további jogokat is megállapíthat."

Indoklás:

Garanciális okok indokolják az indíványt.

5.) A 11. § (2) bekezdésének szövegét az alábbiak szerint javaslom

módosítani:

"A beteg fekvõbeteg-gyógyintézeti elhelyezése során jogosult más személyekkel

írásban vagy szóban kapcsolatot tartani, és látogatókat fogadni. Amennyiben a

beteg megtiltja, hogy a gyógykezelésének tényét vagy a gyógykezelésével

kapcsolatos egyéb információt más elõtt feltárják, akkor e döntését

tiszteletben kell tartani és ettõl csak [a beteg gondozása érdekében,] közeli

hozzátartozójának vagy a gondozásra köteles személy kérésére lehet

eltekinteni a beteg gondozása érdekében.

Indoklás:

A kapcsolattartás vagy kommunikáció joga az írásbeli és szóbeli kommunikációt,

és a látogató fogadását egyaránt magában foglalja. A másik módosítás

pontosítást szolgál.

6.) A 12. § (1) bekezdését az alábbiak szerint javasoljuk kiegészíteni:

"A betegnek - amennyiben azzal mások testi épségét, egészségét nem

veszélyeztetik - joga van az egészségügyi intézményt elhagyni. E jog csak

törvényben meghatározott esetekben korlátozhatók. A beteget az egészségügyi

intézménybõl haladéktalanul el kell bocsátani, amint további gyógykezelésre

nincs szüksége.

Indoklás:

Rendelkezni kell arról, hogy a gyógykezelés végeztével a beteget, kérés nélkül

is, haladéktalanul is el kell bocsátani.

7.) A 14. § (2) bekezdésének szövegét az alábbiak szerint javasoljuk

módosítani:

"A cselekvõképes betegnek joga van írásban vagy egyéb hitelt érdemlõ módon

kijelöni azt a személyt, akit helyette tájékoztatni kell. [Ezt a személyt a

beteg - cselekvõképtelenné válása esetére - jogosult írásban felhatalmazni - a

várható eseményekkel kapcsolatos döntések tartalmának konkrét meghatározásával

is - a vizsgálatokhoz, ill. a beavatkozásokhoz történõ beleegyezésre, valamint

azok visszautasítására.]

Indoklás:

Szükségtelen a betegjogok gyakorlására jogosult személy kijelölésére vonatkozó

részletes szabályozás, hiszen azt ennél jóval részletezõbben a 16.§ is

tartalmazza .

8. A 14. § szövegét egy új (3). bekezdéssel javaslom kiegészíteni:

"A tájékoztatás joga a beteget akkor is megilleti, amikor beleegyezése

egyébként nem feltétele a gyógykezelés megkezdésének (hatósági, ill. bírósági

határozattal kezelésre kötelezettek, cselekvõképtelen betegek). A

cselekvõképtelen beteg tájékoztatása során az orvos annyi információt és olyan

megfogalmazásban köteles közölni a beteggel, amennyit az megérteni képes. A

cselekvõképtelen beteg törvényes képviselõjét is tájékoztatni kell."

Indoklás:

Garanciális okokból szükséges a tájékoztatáshoz való jog fenti szabályozása.

9.) A 15. § (4) bek. szövegét az alábbiak szerint javaslom módosítani:

"A beteg a 3. bekezdésben foglalt beleegyezését szóban[, írásban vagy ráutaló

magatartással megadhatja, kivéve ha e törvény eltérõen nem rendelkezik.] is

megadhatja. A szóbeli beleegyezés érvényességéhez az szükséges, hogy azt az

orvos az egészségügyi dokumentációba bejegyezze. Invazív beavatkozások

elvégzéséhez a beteg írásbeli hozzájárulása szükséges. Az egészségügyi

intézmény felkeresésével, az ott-tartózkodással rutinszerûen együttjáró

vizsgálatok esetében a beleegyezés ráutaló magatartással is megadható.

Indoklás:

Javaslatom szerint az érvényes beleegyezés egyes formáit a beavatkozás fajtája

szabja meg. Rutinszerû vizsgálat esetén elfogadható érvényes beleegyezésként a

ráutaló magatartás. Gyógyszeres terépia megkezdéséhez, invazív beavatkozásnál

a törvénynek írásos beleegyezést kell elõírnia. A szóbeli beleegyezés csak nem

invazív diagnosztikai eljárások, egyszerûbb gyógyszeres kezelések esetére

alkalmazhatók. Amennyiben a beavatkozáshoz elegendõ a beteg szóbeli

beleegyezése is, ennek megadását a beavatkozás megkezdése elõtt az orvosnak

fel kell tüntetnie a beteg egészségügyi dokumentációjában a visszaélések

elkerülése, a jogviták tisztázása érdekében.

10.) A 17. § (2) bekezdésének a) pontját az alábbiak szerint javaslom

módosítani:

"Amennyiben a beteg egészségi állapota következtében beleegyezõ nyilatkozat

megtételére nem képes és

a) nincs a 16. § (1) bek. a) pontja alapján a nyilatkozat megtételére jogosult

személy [vagy] és

Indoklás:

Helyesebb, ha az a) és b) pontok nem vagylagos, hanem együttes feltételek.

11.) A 18. § szövegét az alábbiak szerint javaslom módosítani:

"Ha egy invazív beavatkozás során annak olyan kiterjesztése válik szükségessé,

amely elõre nem volt látható, a kiterjesztésre vonatkozó írásbeli beleegyezés

hiányában az csak akkor végezhetõ el, ha azt sürgõs szükség fenállása

indokolja. Az életveszély esetét kivéve a beavatkozás kiterjesztéséhez való

beleegyezés hiányában nem szabad olyan beavatkozást végezni, amely egyszer

vagy testrész elvesztéséhez vagy funkciójának teljes kieséséhez vezethet.

Indoklás:

Garanciális okokból szükséges a beleegyezés írásba foglalása.

12.) A 19. § (1) bek. következõ módosítását javaslom:

"A beteg írásbeli beleegyezése szükséges bármely - a beavatkozással

összefüggésben - életében eltávolított sejtjének, sejtalkotórészének,

szövetének, szervének, testrészének - ellátásával össze nem függõ - bármilyen

célú felhasználásához. Nem kell a beteg beleegyezése ezen anyagok szokásos

módon történõ megsemmisítéséhez."

Indoklás:

Garanciális okokból szükséges a beleegyezés írásba foglalása.

13.) A 24. § (1) bek. szövegét a következõk szerint javaslom módosítani;

"A beteg jogosult megismerni a róla készült egészségügyi dokumentációban

szereplõ adatait, ill. joga van ahhoz, hogy [- a 135. § -ban foglaltak

figyelembevételével-] egészségügyi adatairól tájékoztatást kérjen."

Indoklás:

A törvény a 14. § (1) bekezdésben meghatározza a beteg jogát a tájékoztatásról

való lemondásra, ezért indokolatlan a 135. §-ra, mint korlátozási lehetõségre

utalni.

14.) A 24. § (6) bek. az alábbiak szerint javaslom kiegészíteni:

"Cselekvõképtelen személy dokumentációjába való betekintési jog a 15. § (1)-

(2) bekezdései szerinti személyt, valamint a betegjogi képviselõt illeti meg."

Indoklás:

Indokolt a betekintési jog kiterjesztése a betegjogi képviselõre is.

15.) A 24. § (8) bek. szövegét az alábbiak szerint javaslom kiegészíteni:

"A beteg egészségügyi ellátásának befejezését követõen csak a beteg által

adott teljes bizonyító erõvel rendelkezõ magánokiratban felhatalmazott személy

jogosult az egészségügyi dokumentációba való betekintésre, és arról másolat

készítésére."

Indoklás:

A (8) bek. azt a látszatot kelti, mintha az ellátás befejezése után a

meghatalmazott már nem kérhetne másolatot az iratokról.

16.) A 25. § (6) bek. szövegét az alábbiak szerint javaslom módosítani:

"A betegnek joga van ahhoz, hogy vizsgálatára és kezelésére olyan körülmények

közütt kerüljön sor, hogy azt beleegyezése nélkül mások ne láthassák, ill. ne

hallhassák, kivéve ha a sürgõs szükség és a veszélyeztetõ állapot esetén ez

elkerülhetetlen."

Indoklás:

Sürgõs szükség és veszélyeztetõ állapot esetén is tiszteletben kell tartani a

beteg emberi méltóságát és információs önrendelkezési jogát, amennyiben ennek

nincs elháríthatatlan akadálya.

17.) A 25. § (7) bekezdését a következõk szerint javaslom módosítani:

"A betegnek joga van megnevezni azt a személyt, akit fekvõbeteg-gyógyintézetbe

történõ elhelyezésérõl, egészségi állapotának alakulásáról [értesíthetnek]

értesíteni kell, illetve joga van bármely személyt ebbõl kizárni.

Indoklás:

Amennyiben a beteg csak megnevezheti ezt a személyt, ugyanakkor az

intézménynek az értesítés nem kötelessége, akkor elképzelhetõ, hogy a beteg

nem tud élni a kapcsolattartás jogával.

18.) A 27. § (3) bek. szövegét az alábbiak szerint javaslom módosítani:

"A betegjogok gyakorlásának módját - e törény keretei között - az intézmény

házirendje szabályozza. A házirend a törvényben foglalt jogokat nem

korlátozhatja, csak azok helyi megvalósulásának szabályait ismertetheti.

Indoklás:

Egyértelmûen ki kell mondani az egészségügyi intézménynek házirendjének helyét

és szerepét az új egészségügyi törvény által megalkotandó struktúrában.

19.) A II. fejezet 3. címe alá ("A beteg jogainak érvényesítése") elsõ

alcímként az alábbiakat javaslom beilleszteni:

"A betegek tájékoztatása jogaikról"

Indoklás:

A fejezet jobb áttekinthetõségét szolgáljastruktúrája a fenti alcím

beillesztése.

20.) A 29. § (3) bek. az alábbiak szerint módosul:

"A [panasz kivizsgálásának] panaszjog gyakorlásának [részletes] szabályait [az

egészségügyi szolgáltató belsõ szabályzatban rögzíti] külön [jogszabály]

törvény állapítja meg."

Indoklás:

A javaslat nem dolgozza ki az eljárás szabályait, nem tudható meg belõle,

kinek kell a panaszt benyújtani, milyen testület vizsgálja meg a panaszt,

kötelesek-e a beteget meghallgatni, stb. A részletes szabályokat - garanciális

jelentõgésük miatt - nem az intézmény belsõ szabályzatában kellene rögzíteni,

hanem külön jogszabályban.

21.) A 32. § (1) bek. szövegét a következõk szerint javaslom módosítani:

"A betegjogi képviselõ [az ÁNTSZ városi (fõvárosi, kerületi) intézetének

szervezeti keretei között mûködik] munkáltatója az intézmény fenntartója."

Indoklás:

A betegjogi képviselõk alkalmazása jelenti az egyik legfõbb garanciát arra,

hogy a gyógykezelés során a polgárt megilletõ jogok érvényesíthetõek legyenek.

E képviselõk munkáltatója nem lehet egészségügyi intézmény. Az ÁNTSZ

egészségügyi intézmény, amely hatósági jogkört gyakorol. A törvényjavaslat

korábbi változataiban az intézmény fenntartója (önkormányzat, minisztérium)

szerepelt a betegjogi képviselõ munkáltatójaként. Ez a megoldás inkább

összhangban lenne az intézmény rendeltetésével.

22.) A 138. § (2) bek. szövegét az alábbiak szerint javaslom módosítani:

"A titoktartási kötelezettség nem vonatkozik arra az esetre, ha ez alól a

beteg felmentést adott vagy [jogszabály] törvény az adat szolgáltatásának

kötelezettségét írja elõ."

Indoklás:

Javaslatommal az adatvédelmi törvény elõírásának feleltethetõ meg a fenti

rendelkezés.

23.) A 159. § (3) bekezdésének felvezetõ mondata az alábbiak szerint módosul:

"A kutatás alanyát a kutatásba való beleegyezését megelõzõen szóban és írásban

tájékoztatni kell"

Indoklás:

Garanciális okokból szükséges megkövetelni azt, hogy a kutatás alanyát a

kutatásba való beleegyezését megelõzõen szóban és írásban egyaránt

tájékoztassák.

24.) A 162.§ egészüljön ki az alábbi (2) bekezdéssel a jelenlegi szöveg (1)

bekezdés formájában való megtartása mellett:

"Az emberi génállomány alapján történõ bármely megkülönböztetés tilos."

Indoklás:

A genetikai vizsgálatok elterjedése következtében elõáll annak a veszélye,

hogy az adatok illetéktelen kezekbe jutása esetén kialakulhatnak a

"genetikailag elõnyös és a genetikailag hátrányos" embercsoportok kategóriái,

aminek adott esetben rendkívül káros munkaerõpiaci, biztosítási, és egyéb

következményei lehetnek. Ezért idejekorán célszerû leszögezni ezt az Európa

Tanács által nemrégiben kidolgozott boietikai konvencióban is lefektetett

alapelvet.

25.) A 185.§ a) pontjának második mondata az alábbiak szerint módosul:

"[A 186-192.§] E fejezet rendelkezései tekintetében pszichiátriai intézetnek

minõsül a ..."

Indoklás:

Az ún. elmeszociális otthonok csak a 186-192.§ tekintetében esnének a törvény

hatálya alá, jóllehet ezen intézményekben is élnek kényszerítõ eszközökkel.

Mind az állampolgári jogok országgyûlési biztosának vizsgálata, mind peig az

ún. Rosenthal jelentés betekintést nyújtott abban., milyen jogsértések

történnek ezekben az intézményekben.

26.) A 187.§ b.) pontja az alánbbiak szerint módosul:

"b) pszichiátriai gyógykezelésre egyéni kezelési terv alapján, az állapotának

megfelelõ és a többi beteg ..."

Indoklás:

Az egyéni kezelési terv kihangsúlyozása nyomatékosítja, hogy a betegek

tényleges terápiás szükségleteiknek megfelelõ ellátásban részesüljenek.

27.) A 187.§ c) pontja az alábbiak szerint módosul:

"c) pszichiátriai gyógykezelése során korlátozó, vagy kényszerítõ intézkedés

alkalmazására, valamint korlátozó feltételek közötti elhelyezésére csak

[feltétlenül indokolt esetben] önmaga vagy mások közvetlen veszélyeztetése

esetén kerüljön sor.

Indoklás:

A kényszerítés és korlátozás miatt garanciális okokból szükséges a pontosítás.

28.) A 188.§ (1) bekezdése egészüljön ki az alábbi mondattal:

"A kezelésre önként vállalkozó pszichiátriai beteget mindazon betegjogok

megilletik, mint a többi beteget."

Indoklás:

A cél az, hogy a pszichiátriai betegek közül is minél többen önként

vállalkozzanak gyógykezelésre.

29.) A 188.§ (2) bekezdése az alábbiak szerint módosul:

"A pszichiátriai intézetbe felvett beteget a 13.§ szerinti általánosan elõírt

tájékotztatáson túlmenõen szóban és írásban tájékoztatni kell jogairól,

különös tekintettel a bírósági eljárás lényegére, a betegnek azzal kapcsolatos

jogaira."

Indoklás:

Pszichiátriai betegeknél garanciális jellege van az írásbeli tájékoztatásnak.

3O.) A 189.§ (2) bekezdésébõl maradjon el a második mondattal kezdõdõ teljes

rész.

Indoklás:

A korlátozások jellege miatt garanciális követelmény, hogy azt csak orvos

rendelhesse el.

31.) A 189.§ (2) bekezdése egészüljön ki az alábbi mondattal:

"A korlátozás ideje alatt a beteget rövid idõközönként ellenõrizni, és fizikai

szükségleteirõl gondoskodni kell."

Indoklás:

Akit az ágyához kötöznek, nem tu WC-re menni, de még egy pohár vizet sem tu

meginni stb. Az emberi méltóság megõrzése szükségessé teszi a fentiek

kimondását.

32.) A 206.§ (1) bekezdése az alábbiak szerint módosul:

"A szerv, illetve szövet eltávolítása elõtt a donort az általános szabályokon

(13.§) túlmenõen szóban és írásban részletesen tájékoztatni kell a...."

Indoklás:

A szervátültetés olyan nagy horderejû invazív beavatkozás, amely különös

garanciát igényel.

33.) A 216.§ (2) bekezdésének felvezetõ mondata az alábbiak szerint módosul:

Az elhunyt személy kórbhonctani vizsgálatától el [lehet] kell tekinteni az

alábbi feltételek együttes fennállása esetén:"

Indoklás:

Az együttes feltételek már eleve olyan szigorú követelményt állítanak fel,

amelyre tekintettel nem indokolt további mérlegelési lehetõség biztosítása.

34.) A javaslat egészüljön ki az alábbi új 244.§-sal (a jelenlegi számozásának

értelemszerû változása mellett):

"A betegek jogainak érvényesítését szolgáló intézmények mûködésérõl,

eljárásrendjérõl, valamint a panaszjog gyakorlásáról külön törvény

rendelkezik."

Indoklás:

Lásd a 20. pontban írtakat.

Budapest, 1997.október 13.

Dr. Mészáros István László

SZDSZ

Eleje Honlap