MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
T/9698.
számú
törvényjavaslat
a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény, valamint a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény módosításáról
Előadó: Dr. Persányi Miklós
környezetvédelmi és vízügyi miniszter
Budapest, 2004. április
2004. évi ...... törvény
a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény, valamint a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény módosításáról
I.
A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény módosítása
1.§
A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Kvt.) 27. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"27. § A természetes és épített környezet összehangolt védelme érdekében a területfejlesztési koncepciókban, a területrendezési és településszerkezeti tervek elkészítése során a bennük foglalt elképzelések várható környezeti hatásait is fel kell tárni és értékelni, - e törvény 43-44. §-aira is figyelemmel - továbbá a szükséges környezetvédelmi intézkedéseket környezetvédelmi fejezetben vagy önálló környezetvédelmi tervben, illetve programban kell rögzíteni. Ezek tartalmi követelményeit e törvény, valamint külön jogszabályok állapítják meg."
2. §
Kvt. 31. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
"(3) A környezeti zajjal leginkább terhelt területek zajcsökkentését, a zajjal még nem terhelt területek kedvező állapotának megőrzését - a külön jogszabály alapján - stratégiai zajtérképekre épülő intézkedési tervek végrehajtásával kell megvalósítani."
3. §
a. amelyek kidolgozását jogszabály, illetve országgyűlési, kormány- vagy helyi önkormányzati határozat írja elő, és
b. amelyeket közigazgatási szerv, valamint törvény, illetve kormányrendelet felhatalmazása alapján közigazgatási feladatot ellátó nem közigazgatási szerv közigazgatási feladatkörében, illetve helyi önkormányzati testület (a továbbiakban együtt: közigazgatási szerv) dolgoz ki vagy fogad el, illetőleg amelyeket a Kormány terjeszt az Országgyűlés elé elfogadásra
(a továbbiakban: terv, illetve program)
a külön jogszabály alapján környezeti értékelést magában foglaló környezeti vizsgálatot kell lefolytatni. Környezeti értékelés nélkül terv, illetve program nem terjeszthető elő.
(5) A (4) bekezdés szerinti külön jogszabály meghatározza azokat a terveket, illetve programokat, amelyeknél a környezeti vizsgálat
a) kötelező, vagy
b) szükségessége a várható környezeti hatásuk jelentőségének eseti meghatározása alapján, a külön jogszabályban foglalt szempontok figyelembe vételével dönthető el.
(6) A környezeti vizsgálat kiterjed
Az a) pontban foglaltak elvégzéséért, illetve figyelembevételéért a terv, illetve program kidolgozója (a továbbiakban: kidolgozó), a b) pontban foglaltak elvégzéséért a terv, illetve program elfogadója felelős.
(7) A környezeti értékelés a terv, illetve program, valamint ezek céljait és földrajzi kiterjedését figyelembe vevő ésszerű változatai megvalósításának várható jelentős környezeti hatásait azonosítja, írja le és értékeli."
A véleménynyilvánításra - a tervezet kézbesítésétől számított - legalább harminc napot kell biztosítani."
4. §
"(6) A Tanács feladatait e törvényben foglalt, valamint a Kormány által meghatározott szabályok szerint látja el. Ügyrendjét maga határozza meg."
5. §
[(1) A 46. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott települési környezetvédelmi programnak tartalmaznia kell, különösen:]
"e) a légszennyezés, a zaj és rezgés elleni védelem, a külön jogszabály alapján stratégiai zajtérkép készítésére kötelezett települési önkormányzatok esetén a stratégiai zajtérképek alapján készítendő intézkedési tervek,"
[településre vonatkozó feladatait és előírásait.]
6. §
A Kvt. 98. § (2) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:
[A szervezet joga, hogy tagsága érdekeit képviselve]
"d) véleményezze - a külön jogszabály rendelkezéseit figyelembe véve - a működési vagy tevékenységi területét érintő, környezeti vizsgálatra kötelezett terv illetve program tervezetét és környezeti értékelését."
7. §
[(8) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy az érdekelt miniszterekkel egyetértésben rendeletben állapítsa meg]
"p) a környezeti zaj kezelésének feltételeit megteremtő stratégiai zajtérképek, valamint az erre épülő intézkedési tervek készítésének részletes szabályait."
8. §
A Kvt. 111. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"Ez a törvény a Magyar Köztársaság és az Európai Közösség és azok tagállamai közötti társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében, a megállapodást kihirdető 1994. évi I. törvény 3. §-ával összhangban, az Európai Közösségek következő jogszabályaival összeegyeztethető szabályozást tartalmaz:
II.
A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény módosítása
9. §
A természet védelméről 1996. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Tvt.) 4. §-a a következő n) ponttal egészül ki:
"n) egyed (példány): élő szervezet, annak valamennyi fejlődési szakasza, alakja, állapota és származéka, valamint az elpusztult élő szervezet, illetve az a termék vagy készítmény, amelyről csomagolása vagy egyéb irat, adat, illetve körülmény alapján megállapítható, hogy a felsoroltak valamelyikéből készült, illetve ezek valamelyikéből származó összetevőt tartalmaz."
10. §
A Tvt. 11. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
"(5) Az Európai Közösségek jogi aktusaiban meghatározott védettségi kategóriába tartozó vadászható állatfajok kereskedelmi, behozatali és kiviteli szabályait a miniszter a - földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszterrel egyetértésben - rendeletben határozza meg."
11. §
A Tvt. 15. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
"(3) A (2) bekezdés szerint közzétett természeti terület kijelölésének tényét korlátozás elrendelése esetén az igazgatóság megkeresésére az ingatlan-nyilvántartásba fel kell jegyezni, a kijelölés feloldását követően a feljegyzést törölni kell. A feljegyzést, illetve annak törlését az igazgatóság hivatalból kezdeményezi."
12. §
A Tvt. 18. §-ának (1) és (2) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:
"(1) A természetes és természetközeli állapotú vizes élőhelyen, a természeti értékek fennmaradásához, a természeti rendszerek megóvásához, fenntartásához szükséges vízmennyiséget (ökológiai vízmennyiség) mesterséges beavatkozással elvonni nem lehet.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott vízmennyiséget a vízügyi hatóság - az igazgatóság szakhatósági hozzájárulásával - állapítja meg, amelynek megállapítását az igazgatóság is kezdeményezheti."
13. §
A Tvt. 24. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) A miniszter rendeletben nyilvánítja védetté, illetve fokozottan védetté a természeti értéket (így például: vadon élő szervezetet, életközösséget), továbbá fokozottan védetté a területet. Amennyiben a területen védett régészeti lelőhely van, a védetté nyilvánításhoz a nemzeti kulturális örökség miniszterének egyetértése szükséges. A miniszter rendeletben határozza meg az Európai Közösségek jogi aktusaiban meghatározott védettségi kategóriába, illetve nemzetközi egyezmény hatálya alá tartozó növény- és állatfajok közül azokat, amelyek kiemelt oltalma szükséges, és az e fajokra vonatkozó részletes szabályokat."
14. §
A Tvt. 25. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki, ezzel egyidejűleg a (3)-(9) bekezdésének számozása (4)-(10) bekezdésre módosul:
"(3) A helyi védetté nyilvánítás esetén a települési önkormányzat jegyzője a védetté nyilvánító, illetve a védettség feloldásáról rendelkező önkormányzati rendeletet - nyilvántartási célból - hivatalból megküldi az illetékes igazgatóságnak."
15. §
A Tvt. a következő 29/A. §-sal egészül ki:
"29/A. § Természeti terület, védett természeti terület, valamint ezen területek meghatározott része tekintetében a miniszter - ha annak nemzetközi gyakorlatban kialakult és elfogadott feltételei fennállnak - a natúrpark elnevezés használatához hozzájárulhat."
16. §
(1) A Tvt. "Természeti Területek és Értékek Kiemelt Oltalma" című III. része a következő alcímmel, valamint 41/A. §-sal egészül ki:
"Az Európai Közösségek jogi aktusaiban meghatározott védettségi kategóriába tartozó területek kijelölése
41/A. § (1) Az Európai Közösségek jogi aktusaiban meghatározott védettségi kategóriába tartozó területeket (a továbbiakban: közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területek) a Kormány rendeletben jelöli ki, és határozza meg az e területekre vonatkozó szabályokat.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott kijelölés tényét korlátozás elrendelése esetén az igazgatóság megkeresésére az ingatlan-nyilvántartásba fel kell jegyezni, a kijelölés feloldását követően a feljegyzést törölni kell. A feljegyzést, illetve annak törlését az igazgatóság hivatalból kezdeményezi."
17. §
(1) A Tvt. 42. §-a (3) bekezdésének felvezető szövege, valamint b) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
"(3) Az igazgatóság engedélye szükséges védett növényfaj:
b) egyedének birtokban tartásához, adásvételéhez, cseréjéhez, kertekbe, botanikus kertekbe történő telepítéséhez;"
(2) A Tvt. 42. §-a (3) bekezdésének e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
/(3) Az igazgatóság engedélye szükséges védett növényfaj:/
"e) egyedének betelepítéséhez, visszatelepítéséhez, termesztésbe vonásához;"
(3) A Tvt. 42. §-a (4) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
"(4) Védett növényfajokból álló gén- és szaporítóanyag bank létrehozásához, védett növényfaj gén- és szaporítóanyag bankban történő elhelyezéséhez az Országos Környezet-és Vízügyi Főfelügyelőség engedélye szükséges."
18. §
A Tvt. 42. §-ának (7) és (8) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:
"(7) Fokozottan védett növényfajok esetén a (3), illetőleg (6) bekezdés szerinti engedély csak természetvédelmi vagy más közérdekből adható meg.
(8) Fokozottan védett fajok esetében a (3) bekezdés c), e), f), g) és h) pontjaiban meghatározott tevékenységek engedélyezése során első fokon az Országos Környezet- és Vízügyi Főfelügyelőség jár el."
19. §
(1) A Tvt. 43. §-a (2) bekezdésének felvezető szövege és c) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
"(2) Az igazgatóság engedélye szükséges védett állatfaj
c) egyedeinek szaporításához;"
(2) A Tvt. 43. §-a (4) és (5) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:
"(4) Fokozottan védett állatfajok esetén a (2) bekezdés szerinti engedély csak természetvédelmi vagy más közérdekből adható meg.
(5) Fokozottan védett fajok esetében a (2) bekezdésben meghatározott tevékenységek engedélyezése során - a (2) bekezdés l) pontjának kivételével - első fokon az Országos Környezet- és Vízügyi Főfelügyelőség jár el."
20. §
A Tvt. 44. §-a a következő (3) és (4) bekezdéssel egészül ki, és a jelenlegi (3) és (4) bekezdés számozása (5) és (6) bekezdésre módosul:
"(3) Védett állat- és növényfaj egyedének károsítása, veszélyeztetése vagy jogellenes zavarása esetén az igazgatóság köteles az ilyen magatartás tanúsítóját a tevékenység folytatásától eltiltani. Amennyiben a védett egyedet károsító, veszélyeztető, zavaró tevékenységet más hatóság engedélye alapján végzik, a hatóság az igazgatóság megkeresésére az engedélyezési eljárást ismételten lefolytatja, amelybe az igazgatóságot mint szakhatóságot bevonja. Az eljáró hatóság - amennyiben az nem az igazgatóság - a tevékenység folytatását az eljárás jogerős befejezéséig felfüggeszti.
(4) Védett és rendszeresen hasznosított állatfaj állományának hosszú távú fenntartható hasznosítása érdekében a miniszter évente rendeletben határozza meg az adott faj állományának hasznosítható mennyiségét, a térbeni és időbeni határokat, a méretkorlátokat és a hasznosítás során alkalmazható módszereket és azok korlátait."
21. §
(1) A Tvt. 53. §-a (3) bekezdésének a) és b) pontjai helyébe a következő rendelkezések lépnek:
/A (2) bekezdés d) és e) pontjában meghatározott/
"a) ökológiai (zöld) folyosó az egyes védett természeti területek, valamint egyes védett természeti területek védőövezete, közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területek, érzékeny természeti területek és természeti területek között a biológiai kapcsolatot biztosító, vagy ezt elősegítő területeket, területsávokat és területmozaikokat, és ezek láncolatát, valamint az ezeken található élőhelyeket;
b) ökológiai hálózat egyes védett természeti területek, valamint egyes védett természeti területek védőövezete, közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területek, érzékeny természeti területek és természeti területek ökológiai (zöld) folyosókkal biztosított biológiai kapcsolatainak egységes elnevezését jelenti; továbbá az"
(2) A Tvt. 53. §-a (5) bekezdésének első fordulata helyébe a következő rendelkezés lép:
"(5) A miniszter az Alapterv végrehajtása érdekében a földművelésügyi és vidékfejlesztési, valamint a gazdasági és közlekedési miniszterrel együttes rendeletben jelöli ki az ökológiai (zöld) folyosókat, és határozza meg az e területekre vonatkozó szabályokat."
(3) A Tvt. 53. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
"(6) Ökológiai (zöld) folyosóvá történő kijelölés tényét korlátozás elrendelése esetén az igazgatóság megkeresésére az ingatlan-nyilvántartásba fel kell jegyezni, a kijelölés feloldását követően a feljegyzést törölni kell. A feljegyzést, illetve annak törlését az igazgatóság hivatalból kezdeményezi."
22. §
A Tvt. 57. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) A természetvédelmi igazgatás feladatait e törvény és más jogszabályok rendelkezései alapján a miniszter irányítása alatt álló hivatali szervezet, továbbá az Országos Környezet- és Vízügyi Főfelügyelőség, az igazgatóság, valamint a jegyző látják el."
23. §
A Tvt. 72. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) A védett természeti területeken természetvédelmi érdekből - az e törvény hatályba lépését követően - elrendelt mező- és erdőgazdasági korlátozás illetve tilalom esetén, vagy a termelésszerkezet jelentős megváltoztatásának előírása következtében a tulajdonos, vagy − amennyiben a tulajdonos a terület használatát átengedi − a jogszerű használó tényleges kárát meg kell téríteni.
(2) Kártalanítási igényt nem keletkeztet:
a) védett természeti területen a természeti kár [37. § (3) bekezdésében meghatározott tevékenységgel okozott kár] megelőzése és megakadályozása érdekében jogszerűen előírt korlátozás vagy tilalom;
b) amennyiben a kár bekövetkeztetét, illetve az (1) bekezdésben és (4) bekezdés első fordulatában meghatározott hatósági határozat meghozatalát a tulajdonos, vagy a jogszerű használó jogellenes magatartása eredményezte;
c) amennyiben a kár más forrásból megtérült;
d) a tulajdonos, vagy a jogszerű használó (1), (3) és (4) bekezdésben meghatározott korlátozásból, tilalomból valamint kötelezettség előírásából származó többletköltségei az általa igénybevett támogatásokból megtérülnek;
e) a (3) bekezdés második fordulatában meghatározott eset.
(3) Amennyiben az ideiglenes védetté nyilvánítást annak indokolatlansága miatt nem követi végleges védetté nyilvánítás, a tulajdonos, vagy - amennyiben a tulajdonos a terület használatát átengedi - a jogszerű használó részére az ideiglenes védetté nyilvánításból eredő tényleges kárt meg kell téríteni. Nem jár kártalanítás amennyiben az ideiglenes védetté nyilvánítást - a 27.§ (2) bekezdésében meghatározott időn belül - végleges védetté nyilvánítás követi.
(4) Ha védett természeti területen kívül elrendelt természetvédelmi célú korlátozás, tilalom, egyéb hatósági kötelezés miatt a tulajdonos, vagy - amennyiben a tulajdonos a terület használatát átengedi - a jogszerű használó jelentős mértékű termelésszerkezet változtatásra kényszerül, kártalanítására a (3) bekezdésének első fordulatában meghatározottak az irányadóak. Az (1), (3) és (4) bekezdés szerinti kártalanítás részletes szabályait a Kormány rendeletben határozza meg."
24. §
(1) A Tvt. 85. §-ának a), b) és c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
/Felhatalmazást kap a/
"a) Kormány, hogy rendeletben szabályozza a 7. § (4) bekezdésében, 10. § (1) bekezdésében, 41/A. § (1) bekezdésében, 44. § (4) bekezdésében, 47. § (1) bekezdésében, 57. § (2) bekezdésének első fordulatában, 59. § (4) bekezdésének első mondatában, 63. § (3) bekezdésében, 71. § (3) bekezdésében, 72. § (4) bekezdésében, 73. § (2) bekezdésében, 80. § (6) bekezdésében,"
b) miniszter, hogy rendeletben szabályozza a 24. § (1) és (2) bekezdésében, 28. § (7) bekezdésében, 29. § (1) és (3) bekezdésében, 30. § (2) bekezdésében, 36. § (4) bekezdésében, 44. § (3) és (5) bekezdésében, 48. § (2)-(3) és (5) bekezdésében, 49. § (2) bekezdésében, 51. § (4) bekezdésében, 52. § (1) bekezdésében, 57. § (2) bekezdésében, 59. § (4) bekezdésének második mondatában, 66. § (3) bekezdésében, 67. § (3) bekezdésében, 69. § (3) bekezdésében, 78. § (3) bekezdésében,
c) miniszter, hogy a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszterrel együttes rendeletben szabályozza a 11. § (5) bekezdésében, 15. § (2) bekezdésében, és az 53. § (5) bekezdésének második fordulatában,"
/foglaltakat./
(2) A Tvt. 85. §-a a következő f) ponttal egészül ki:
/Felhatalmazást kap a/
"f) miniszter, hogy a földművelésügyi és vidékfejlesztési, valamint a gazdasági és közlekedési miniszterrel együttes rendeletben szabályozza az 53. § (5) bekezdésének első fordulatában"
/foglaltakat./
III.
Záró rendelkezések
25. §
lép hatályba. E törvény 1. §-ában, 3. §-ában, 4. §-ával megállapított, a Kvt. 45. §-a (2) bekezdésének b) pontja, valamint e törvény 6. §-ában foglalt rendelkezéseket a 2004. július 20-án már a kidolgozás folyamatában lévő terv, illetve program esetében, ha a terv, illetve program elfogadása vagy az Országgyűlés elé terjesztése 2006. július 20-a után történik, a (3) bekezdésben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
az elfogadásért felelős szerv, vagy az Országgyűlés elé terjesztendő javaslat esetén az érintett miniszter dönti el, hogy a tervezés előrehaladását figyelembe véve előírja-e a környezeti vizsgálat lefolytatását. Döntéséről és indokairól a környezet védelméért felelős szerveket és a nyilvánosságot tájékoztatni kell.
INDOKOLÁS
a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény, valamint a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény egyes szabályainak módosításáról szóló törvényjavaslathoz
Általános indokolás
A jogharmonizáció során figyelemmel kellett lenni az országhatáron átterjedő környezeti hatások vizsgálatáról szóló ENSZ EGB egyezményhez kapcsolódó stratégiai környezeti vizsgálati jegyzőkönyvre is.
Az újonnan bevezetésre kerülő környezeti vizsgálatnak vannak bizonyos előzményei Magyarországon, mint például a környezetvédelmi törvényben szabályozott vizsgálati elemzés, valamint a területfejlesztési törvényben előírt környezeti, társadalmi, gazdasági hatásvizsgálat. A tervek és programok vizsgálati irányelvben meghatározott környezeti vizsgálatának azonban ezeknél átfogóbb és részletesebb követelmény rendszere van. A tervek és programok vizsgálati irányelvnek való megfeleltetése érdekében szükségessé vált a törvényi szintű szabályozás módosítása. A módosítás csak azokat a kötelezettségeket foglalja magába, amelyek a tervek és programok vizsgálati irányelv alapkövetelményeinek megjelenítéséhez elengedhetetlenül szükségesek és amelyek a törvényi szintű szabályozást indokolják.
A törvénymódosítási javaslat kidolgozásakor az volt a szempont, hogy a tervek és programok vizsgálati irányelvben meghatározott alapvető követelményeit a környezetvédelmi törvényben rögzítve, a környezeti vizsgálat illeszkedjen a különféle meglévő tervezési és programozási, illetve tervelfogadási folyamatokhoz.
A javaslat tartalmazza a hatály, valamint a környezeti vizsgálat és környezeti értékelés általános meghatározását. Az alkalmazáshoz szükséges előírásokat, eljárási részletkérdéseket kormányrendeleti szinten célszerű rögzíteni, ezért a törvénymódosító javaslat tartalmazza a szükséges felhatalmazást is a Kormány számára.
A javasolt törvénymódosítás másik része a nagy forgalmú közlekedési létesítmények, nagyvárosi agglomerációk esetében szükséges zajtérképezési kötelezettséget írja elő, mely kötelezettség a környezeti zaj értékeléséről és kezeléséről szóló irányelvből adódik. Ez a szabályozás jellegében teljes mértékben illeszkedik a Kvt.-ben meghatározott önkormányzati feladatokhoz is (a Kvt. 46.§-ában meghatározott felmérés és tájékoztatási kötelezettség, továbbá a 47. §-ban meghatározott általános programkészítési kötelezettség). A módosítás tulajdonképpen pontosítja a jelenlegi kötelezettséget azzal, hogy nagyobb települések esetén ezeket a feladatokat a környezeti zaj tekintetében stratégiai zajtérkép és zajcsökkentési intézkedési terv formájában kell elkészíteni. Ezért a törvénymódosítással a környezeti zaj kezelésére vonatkozó, a zajos irányelvben foglalt feladatokat, az önkormányzatok részére a valójában már meglevő kötelezettségek zajterhelés kezelésére vonatkozó formáját kell meghatározni, illetve a részletes szabályozás kidolgozására történő felhatalmazást kell előírni.
2. A Tvt. módosítása egyrészt az Európai Közösségek Natura 2000 hálózatába tartozó különleges természetmegőrzési, különleges madárvédelmi és kiemelt jelentőségű különleges természetmegőrzési területek a Közösségi Joggal összhangban történő kijelölésére, valamint az e területekre vonatkozó szabályok megalkotására felhatalmazást adó rendelkezések létrehozása érdekében vált szükségessé.
A módosítás érinti az ökológiai hálózat és az ökológiai (zöld) folyosó fogalmának meghatározását is, mivel e két definíció jelenleg nincs teljesen összhangban egymással. Az ökológiai hálózat ökológiai (zöld) folyosókkal összekapcsolt részei között ugyanis a védett természeti területek és azok védőövezetei is meghatározásra kerültek, ugyanakkor az ökológiai (zöld) folyosót, mint kizárólag a természeti és természetközeli területeket összekapcsoló területi kategóriát határozta meg a Tvt.
A módosítás azért is szükséges, mivel a jelenlegi szabályozás nem teszi lehetővé egyes Natura 2000 területek és érzékeny természeti területek ökológiai (zöld) folyosókkal történő összekapcsolását, így az ökológiai hálózatba kerülését sem, pedig ezen új, a Tvt. hatálybalépését követően megjelenő területi kategóriákba tartozó egyes területek tekintetében az ökológiai hálózatba kapcsolás lehetőségének biztosítása természetvédelmi szempontból elengedhetetlen.
A felhatalmazó rendelkezés módosítása lehetővé teszi a mezőgazdasági, gazdasági és infrastruktúra fejlesztési szempontok hatékonyabb figyelembevételét azáltal, hogy a kijelölésre együttes rendeleti formát ír elő. A felhatalmazó rendelkezést pontosítja is, egyértelműbbé téve, hogy az ökológiai hálózatot nem kell külön kijelölni. Az ökológiai (zöld) folyosók kijelölésével, vagyis a hivatkozott kategóriákba (védett természeti terület, védett természeti terület védőövezete, Natura 2000 terület, érzékeny természeti terület, természeti terület) tartozó egyes területek közötti biológiai kapcsolat létesítésével a hálózat létrejön.
E törvény módosítja a Tvt. természetvédelmi kártalanítás szabályainak megalkotására vonatkozó felhatalmazását is.
A módosítás azért szükséges, mivel a Tvt. hatályos rendelkezései [Tvt. 72. § (1), (2) és (3) bekezdés] szerint a természetvédelmi kártalanítás igénybevételére kizárólag a tulajdonos jogosult. A szabályozás a földhasználat és a földtulajdonlás eltérő volta miatt nem életszerű, visszaélések forrásává válhat, nem szolgálja a jogos kártalanítási igények gyors, a tényleges károsultat érintő rendezését.
Indokolt tehát a Tvt. megfelelő módosítása, annak érdekében, hogy a kártalanítási igényt a tulajdonos, vagy a földhasználó, illetve az erdőgazdálkodó legyen jogosult benyújtani.
A módosítás értelmében tehát a kártalanítási igény jogosultja a tulajdonos, vagy az erdőgazdálkodó, illetve a földhasználó, akinek a keletkezett kár bekövetkezésekor az ingatlan a tulajdonában áll, illetve- amennyiben nem a tulajdonos maga gazdálkodik a területen - aki azon jogszerűen gazdálkodást folytat.
A Tvt. 72. §-ának (1) bekezdésében foglalt rendelkezés pontosítása érdekében kiegészítésre kerül, hogy mely esetekben nem keletkezik kártalanítási igény, valamint meghatározásra kerül, hogy a Tvt. 72. §-ának (1) bekezdésében meghatározott védett természeti területen elrendelt korlátozás, tilalom, illetve kötelezés esetében mit takar a természeti kár fogalma.
A fentieken kívül a Tvt. egyéb rendelkezéseinek módosítása is szükségessé vált, az alábbi indokok alapján.
Az egyed definíciója hiányzik a Tvt.-ből, amely a jogalkalmazásban eltérő értelmezésekre adott lehetőséget.
Tekintettel arra, hogy mind a törvény, mind a végrehajtására kiadott jogszabályok rendelkezései az egyedre vonatkoznak, illetve a Btk. a természetkárosítás elkövetési tárgyaként az egyedet határozza meg, ennek a Közösségi Jog követelményeinek megfelelő meghatározása feltétlenül indokolttá vált.
A Közösségi Jog a fenntartható használat elve értelmében a túlhasznosítás megelőzésére egyes vadászható fajok példányaival való kereskedés korlátozását írja elő a tagállamok számára. A vadászható fajok kereskedelmének korlátozására a felhatalmazást törvényi szintű jogszabály adhatja meg.
A Tvt. módosítással érintett rendelkezésében foglalt ökológiai vízkészlet nem értelmezhető fogalom, érdemben csak ökológiai vízmennyiségről beszélhetünk. A Közösségi Jog által előírt követelmények teljesítése nem valósulhat meg az életközösségek ökológiai vízmennyiségének meghatározása és biztosítása nélkül.
A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény 15. §-a a régészeti lelőhelyek védetté nyilvánítását védett természeti értékek esetében a környezetvédelmi és vízügyi miniszter egyetértéséhez köti. A módosítás természetvédelmi szempontból történő védetté nyilvánítás esetében biztosítja a kulturális örökség védelméhez, a régészeti feltáráshoz fűződő érdekek hatékonyabb figyelembe vételét. Az új rendelkezés ugyanis régészeti lelőhely esetében a védetté nyilvánításhoz a kulturális örökség védelmi miniszter egyetértésének szükségességét írja elő, a természetvédelmi és régészeti érdekek lehető legnagyobb mértékű összehangolása érdekében.
A Közösségi Jog a tagállamok részére kötelező jelleggel írja elő bizonyos növény- és állatfajok esetében egyes tevékenységek (pl; befogás, elejtés, birtoklás, eladás) tiltását, illetve engedélyhez kötését.
E tevékenységek köre szűkebb, mint a törvény által a védetté nyilvánított fajokra vonatkozó rendelkezésekből fakadó kötelezettségek, ezért szükséges e fajok közzétételére, illetve a rájuk vonatkozó - Közösségi Joggal összhangban lévő - rendelkezések meghatározására vonatkozó törvényi felhatalmazás megalkotása.
A helyi védetté nyilvánítási eljárásban problémát jelentett a visszacsatolás törvényi szintű kikötésének hiánya, szükséges ezért, hogy az önkormányzat a védetté nyilvánító önkormányzati rendelet megjelenéséről a Minisztériumot értesítse, így lehetővé válik a védett természeti területek és értékek nyilvántartása.
A tulajdoni lapon a jelenleg hatályos jogszabályi rendelkezések értelmében csupán a terület védetté, illetve fokozottan védetté nyilvánításának ténye jegyezhető fel az ingatlan jogi jellegeként. Az ingatlan-nyilvántartásba jog bejegyzését, tény feljegyzését csak törvény rendelheti el, szükséges ezért a Tvt. megfelelő kiegészítése.
A Tvt. hatálybalépése óta hazánkban is megnövekedett igény mutatkozott a természetvédelmi ismeretterjesztés és a fenntartható turizmus iránt. A fenti tevékenységi körök ellátására az Európai Unió tagországaiban a natúrparkok széles körben alkalmazottak, elterjedtek, beváltak és közkedveltek.
Szükséges ezért a natúrpark létesítésének körülményeiről jogszabályban rendelkezni. A rendelkezést indokolja továbbá a Közösségi támogatási rendszerhez történő megfeleltetés szükségessége is.
A Natura 2000 területekre, a természeti területekre és az ökológiai (zöld) folyosókra a Tvt. és külön jogszabályok, illetve azok tervezetei speciális rendelkezéseket állapítanak meg. Rendkívül fontos ezért, hogy a földterület természetvédelmi szempontú jogi státusa mindenki számára ismert tény legyen.
A hatósági engedélyezési jogkörök tekintetében nem indokolt a nemzetközi egyezmények hatálya alá tartozó növény- és állatfajok, valamint a fokozottan védett növény- és állatfajok azonos kategóriába tartozása.
A kertekbe, botanikus kertekbe telepítés természetvédelmi veszélyeit tekintve korántsem jelent akkora problémát, mint a védett fajok ismeretlen genetikai állományokból történő betelepítése, illetve visszatelepítése.
A természetbe visszatelepített, illetve betelepített fokozottan védett növényfajok országos szintű ellenőrizésének hiánya a faj állományának sérüléséhez vezet, ezért indokolt az engedélyek kiadását országos hatáskörű természetvédelmi hatósághoz telepíteni. Hasonló okok indokolják a védett növényfajokból álló gén- és szaporítóanyag-bank létrehozásához, illetve védett növényfaj gén- és szaporítóanyag bankban történő elhelyezéséhez kapcsolódó engedélyezési jogkör országos hatáskörű természetvédelmi hatósághoz telepítését.
A "mesterséges szaporításához" kifejezés sok félreértésre adott okot, ezért került a javaslatba a "mesterséges" szó törlése.
A törvény jelenleg hatályos szövegezése erősen megosztja az első fokú hatósági jogköröket. Az egységesség érdekében indokolt e megosztottság felszámolása, és a fokozottan védett állatfajokra vonatkozó összes első fokú hatósági jogkör országos hatáskörű szervhez telepítése. Kivételt ez alól egyedül a fészkek áttelepítésének jogköre képezne, méghozzá azért, mert ezt a jogkört a gyakorlatban fokozottan védett fajok közül csak a fehér gólya esetében gyakorolják a természetvédelmi hatóságok, ugyanakkor ennél a fajnál meglehetősen gyakran van szükség ilyen intézkedésre.
A Tvt. a védett természeti terület károsítása, veszélyeztetése, zavarása esetén a természetvédelmi hatóság kötelezettségévé teszi a tevékenységtől való eltiltást; ugyanez a kötelezettség hiányzik a védett növény- és állatfajok egyedeire vonatkozóan. A Tvt. 44. §-a új (3) bekezdésének - mint anyagi jogi rendelkezésnek - a beépítése elengedhetetlen, mivel a Tvt. jelenlegi 44. § (3) bekezdése szerinti miniszteri rendelet kihirdetése után sem lenne a védett növény- és állatfajok esetében jogi lehetőség a károsítás, veszélyeztetés kötelező határozattal történő elhárítására. A hivatkozott felhatalmazás ugyanis kizárólag a fokozottan védett növény- és állatfajok élőhelyén és élőhelye körül elrendelhető korlátozásokra vonatkozó szabályozás megalkotására irányul. A Tvt. 78. § (1) bekezdése is csupán eljárásjogi rendelkezést fogalmaz meg a kötelezést illetően, tehát az anyagi jogi felhatalmazás hiányzik.
A tájékoztató jogalkotási törvényben meghatározott funkciójának és a természetvédelmi jogszabályokban megadott tartalmának ellentmondása miatt szükséges a védett állatok felhasználásával kapcsolatban kiadott miniszteri tájékoztató jogintézményének felülvizsgálata. A felülvizsgálatot az is szükségessé teszi, hogy az új jogalkotási törvényről szóló törvényjavaslat nem ismeri a miniszteri tájékoztató intézményét, ezért a javaslat elfogadása esetén kizárólag miniszteri rendeletben lesz szabályozható a kérdés. A módosítással létrehozott rendelkezés adja meg a felhatalmazást a rendeletalkotásra a környezetvédelmi és vízügyi miniszter számára.
A természetvédelmi igazgatási feladatokat ellátó szervek felsorolásának módosítására az Országos Környezet- és Vízügyi Főfelügyelőség létrejötte miatt volt szükség, amely a természetvédelem állami szervezetének részévé válik.
A módosítás által tartalmazott három új felhatalmazó rendelkezés miatt válik szükségessé a felhatalmazó rendelkezések felsorolását tartalmazó szakasz egyes részeinek módosítása.
Részletes indokolás
Az 1. §-hoz
Ez a § összehangoló kiegészítést tartalmaz, mely a Kvt. 27.§-ának a területrendezési és településszerkezeti tervekre vonatkozó előírásait egészíti ki azzal, hogy a várható környezeti hatások feltárása, értékelése során a Kvt. 43-44. §-aiban foglaltakra is figyelemmel kell lenni.
A 2. §-hoz
A Kvt. 31. §-ának új bekezdéssel történő kibővítése előírja, hogy a külön jogszabályban erre kötelezett szervezeteknek ún. stratégiai zajtérképeket kell készíteni meghatározott kritériumok szerinti területekről. Ennek alapján un. "intézkedési tervet" kell kidogozni a meglevő kritikus helyzetek lehetséges kezelésére, megoldására.
A 3. §-hoz
Az (1) bekezdés a vizsgálati elemzési kötelezettséggel való átfedés elkerülésére kiveszi a Kvt. 43.§ (1) bekezdésének hatálya alól azokat a terveket, illetve programokat, amelyekre már a Kvt. új (4)-(8) bekezdései vonatkoznak.
A (2) bekezdés foglalja magában a környezeti vizsgálatra vonatkozó alapkövetelményeket.
A környezeti vizsgálat elvégzési kötelezettségét több feltétel együttesen határozza meg. Általánosan azokra a tervekre, illetve programokra állhat fenn, amelyek megvalósítása jelentős környezeti hatással járhat, továbbá e terveket, illetve programokat jogi előírások alapján kötelező kidolgozni, a kidolgozás vagy elfogadás a tágan értelmezett közigazgatási szerv feladata, valamint akkor is, ha az elfogadó szerv az Országgyűlés.
Külön jogszabály fogja meghatározni a javaslat alapján azokat a terveket, illetve programokat, amelyeknél a környezeti vizsgálat lefolytatása kötelező, vagy szükségessége eseti meghatározás alapján dönthető el.
A javaslat meghatározza a környezeti vizsgálat alapelemeit, melyek a következők:
Környezeti értékelés nélkül terv, illetve program nem terjeszthető elő elfogadásra.
Országos jelentőségű tervek, illetve programok tervezetéről és a környezeti értékelésről az Országos Környezetvédelmi Tanács véleményét is ki kell kérni.
Az 4. §-hoz
A javaslat a gyakorlati tapasztalatok alapján, valamint a 3. §-ban bevezetett az jogintézmény kapcsán pontosítja az Országos Környezetvédelmi Tanács feladatkörét.
Az 5. §-hoz
Az (1) bekezdés a Kvt. 46. §-át egy új bekezdéssel toldja meg, amely kimondja, hogy a környezetállapot-értékelést a környezeti zajra vonatkozóan a külön jogszabályban meghatározott esetekben a stratégiai zajtérkép alapján kell teljesíteni.
A (2) bekezdés a Kvt. 47. §-a (1) bekezdésének e) pontja helyébe egy tágabb körre értelmezhető rendelkezést tartalmaz, illetve ezáltal a települési környezetvédelmi programoknak is részévé teszi a stratégiai zajtérképek alapján készítendő intézkedési terveket.
A 6. §-hoz
Ez a § a Kvt. 98. §-ának kiegészítésével lehetővé teszi a környezetvédelmi egyesülések számára, hogy véleményezési jogosultságuk a környezeti vizsgálatra kötelezett tervek, illetve programok tervezetére és a környezeti értékelésre is kiterjedjen.
A 7. §-hoz
Az (1)-(2) bekezdések a Kvt. 110. §-ának kiegészítésével a törvénybe foglalt új rendelkezések alkalmazásához szükséges részletszabályokat tartalmazó kormányrendelet, illetve miniszteri rendelet megalkotásához szükséges felhatalmazásról rendelkeznek.
A 8. §-hoz
E rendelkezés a Kvt-re vonatkozó jogharmonizációs záradékot tartalmazza.
A 9. §-hoz
Az egyed definíciójának hiánya számos esetben gyakorlati jogalkalmazási problémákat vetett fel, mivel a természetvédelmi érdekek eredményes érvényesítése az egyed fogalmának − köznapi és tudományos jelentésétől eltérő − tágabb meghatározását követeli meg.
Tekintettel arra, hogy mind a Tvt., mind a végrehajtására kiadott jogszabályok rendelkezései az egyedre vonatkoznak, illetve a Btk. a természetkárosítás elkövetési tárgyaként az egyedet határozza meg, e fogalom meghatározása feltétlenül indokolt.
A Közösségi Jognak megfelelően került beépítésre, hogy egyednek kell tekinteni azt a terméket vagy származékot, amelyről vagy amelynek csomagolása, vagy bármely más irat, adat, illetve körülmény alapján feltételezhető, hogy az adott faj egyedéből készült, illetve azt tartalmazza.
A 10. §-hoz
A Közösségi Jog a fenntartható használat elve értelmében a túlhasznosítás megelőzésére egyes vadászható fajok példányaival való kereskedés korlátozását írja elő a tagállamok számára. E szabályozás a hazai joganyagból korábban teljesen hiányzott. A vadászható fajok kereskedelmének korlátozására a felhatalmazást törvényi szintű jogszabály adhatja meg. A természeti erőforrásokkal történő takarékos és ésszerű gazdálkodás biztosítására elsősorban a Tvt. szolgál, e törvény a hivatott, hogy a környezetvédelmi és vízügyi, illetve a - vadgazdálkodás szakterületéért felelős - földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter számára felhatalmazást adjon a szabályozás megalkotására.
A 11. §-hoz
A természeti területekre a Tvt. és külön jogszabályok speciális rendelkezéseket állapítanak meg. A szabályozás hatékony érvényre juttatása szempontjából rendkívül fontos, hogy e földterületek természetvédelmi szempontú jogi státusa mindenki számára ismert tény legyen. Az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés elengedhetetlen feltétele a természeti területek és az ott található értékek megőrzésének. Az ingatlan-nyilvántartásba feljegyezhető tényeket az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény (továbbiakban: Inytv.) 17. § (1) bekezdése sorolja fel. A tulajdoni lapon a jelenleg hatályos jogszabályi rendelkezések értelmében csupán a terület védetté, illetve fokozottan védetté nyilvánításának ténye jegyezhető fel az ingatlan jogi jellegeként. Az Inytv. 2. § (2) bekezdése kimondja, hogy az ingatlan-nyilvántartásba az e törvényben felsoroltakon kívül más jog bejegyzését, tény feljegyzését csak törvény rendelheti el.
A 12. §-hoz
A Tvt. módosítással érintett rendelkezésében foglalt ökológiai vízkészlet nem értelmezhető fogalom, mert az ökológiai rendszerek vízigénye akár többszörösen is meghaladhatja az aktuálisan rendelkezésre álló teljes vízkészletet. Érdemben tehát csak ökológiai vízmennyiségről beszélhetünk, ami a konkrét földrajzi térség valamennyi adottságához alkalmazkodott élővilág alapvető létfeltételeit korlátozás nélkül biztosítja, azaz a rá jellemző szerkezeti és működési sajátosságok szabályszerű és folyamatos fenntartásához szükséges. A Közösségi Jog által kitűzött célok teljesítése nem valósulhat meg az életközösségek ökológiai vízigényének értelmezése, ezen belül az ökológiai szempontból szükséges vízmennyiség meghatározása és biztosítása nélkül. A Közösségi Jog nem kizárólag a vízi életközösségek védelméről rendelkezik, hanem a felszíni és felszín alatti vizektől közvetlenül függő szárazföldi életközösségek jó ökológiai állapotához szükséges vízmennyiség biztosítását is előírja. E rendelkezésekben foglaltaknak csak a helyesen értelmezett ökológiai vízmennyiség megállapíthatásával tudunk eleget tenni, ezért ennek szerepeltetése a természet védelmének jogszabályi alapjait megadó kerettörvényben indokolt.
A 13. §-hoz
A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény 15. §-a a régészeti lelőhelyek védetté nyilvánítását védett természeti értékek esetében a környezetvédelmi és vízügyi miniszter egyetértéséhez köti. A módosítás természetvédelmi szempontból történő védetté nyilvánítás esetében biztosítja a kulturális örökség védelméhez, a régészeti feltáráshoz fűződő érdekek hatékonyabb figyelembe vételét. Az új rendelkezés ugyanis régészeti lelőhely esetében a védetté nyilvánításhoz a kulturális örökség védelmi miniszter egyetértésének szükségességét írja elő, a természetvédelmi és régészeti érdekek lehető legnagyobb mértékű összehangolása érdekében.
A Közösségi Jog a tagállamok részére kötelező jelleggel írja elő bizonyos növény- és állatfajok esetében egyes tevékenységek (pl; befogás, elejtés, birtoklás, eladás) tiltását, illetve engedélyhez kötését. E tevékenységek köre szűkebb, mint a törvény által a védetté nyilvánított fajokra vonatkozó rendelkezésekből fakadó kötelezettségek, ezért indokolt e fajok közzétételére, illetve a rájuk vonatkozó - Közösségi Joggal összhangban lévő - rendelkezések meghatározására vonatkozó törvényi felhatalmazás megadása.
A 14. §-hoz
A Tvt. 25. §-ban meghatározott eljárási szabályok értelmében a helyi védetté nyilvánítást előkészítő önkormányzatnak törvényi kötelezettsége, hogy a terület védettségét alátámasztó iratok megküldése mellett megkeresse az illetékes nemzeti park igazgatóságot. Az igazgatóság - a Minisztérium állásfoglalása alapján - nyilatkozik, hogy indokoltnak tartja-e a terület országos jelentőségű védett természeti területté nyilvánítását, amely természetesen egy szakmai véleményt is magában foglal. Az eljárásban problémát jelentett a visszacsatolás törvényi szintű előírásának hiánya. A módosítás célja, hogy az önkormányzatok kötelesek legyenek a védetté nyilvánító önkormányzati rendelet megjelenéséről a Minisztériumot értesíteni. A módosítás azért szükséges, mivel a védett természeti területek és értékek nyilvántartásáról szóló 13/1997. (V. 28.) KTM rendeletben a Minisztérium számára előírja a védett természeti területek és értékek nyilvántartását (a törzskönyvek vezetését), amely kiterjed a helyi jelentőségű védett természeti területek törzskönyvi nyilvántartására is.
A 15. §-hoz
A Tvt. hatálybalépése óta hazánkban is megnövekedett igény mutatkozott a természetvédelmi tudat erősítése, az oktatás, nevelés, ismeretterjesztés és a fenntartható turizmus iránt.
A fenti tevékenységi körök ellátására az Európai Unió tagországaiban a natúrparkok széles körben alkalmazottak, elterjedtek, beváltak és közkedveltek.
Magyarországon is létrejöttek már és ma is alakulnak ugyan natúrparkok, de törvényi szabályozás hiányában spontán módon és rendezetlenül szerveződnek.
Szükséges ezért a natúrparkok létesítésének körülményeiről jogszabályban rendelkezni.
A rendelkezést indokolja továbbá a Közösségi támogatási rendszerhez történő megfeleltetés szükségessége is.
A 16. §-hoz
A Tvt. e §-sal létrehozott rendelkezése az Európai Közösségek Natura 2000 hálózatába tartozó különleges természetmegőrzési, különleges madárvédelmi és kiemelt jelentőségű különleges természetmegőrzési területek a Közösségi Joggal összhangban történő kijelölésére, valamint az e területekre vonatkozó szabályok megalkotására teremti meg a felhatalmazást.
A Natura 2000 területekre külön jogszabály speciális rendelkezéseket fog megállapítani. A szabályozás hatékony érvényre juttatása szempontjából rendkívül fontos, hogy e földterületek természetvédelmi szempontú jogi státusa mindenki számára ismert tény legyen. Az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés elengedhetetlen feltétele a Natura 2000 területek és az ott található értékek megőrzésének. Az ingatlan-nyilvántartásba feljegyezhető tényeket Inytv. 17. § (1) bekezdése sorolja fel. A tulajdoni lapon a jelenleg hatályos jogszabályi rendelkezések értelmében csupán a terület védetté, illetve fokozottan védetté nyilvánításának ténye jegyezhető fel az ingatlan jogi jellegeként. Az Inytv. 2. § (2) bekezdése kimondja, hogy az e törvényben felsorolt jogokon és követelményeken kívül az ingatlan-nyilvántartásba más jog bejegyzését, tény feljegyzését csak törvény rendelheti el.
A 17.-19. §-hoz
A Tvt. 42. § (3) és (7) bekezdésben, ill. a 43. § (2) és (4) bekezdésben a hatósági engedélyezési jogkörök tekintetében nem indokolt, hogy a nemzetközi egyezmények hatálya alá tartozó növény- és állatfajokra ugyanazok az előírások vonatkozzanak, mint a fokozottan védett növény- és állatfajokra:
A 11. §-ban foglalt módosítás alapján a miniszter külön rendeletben teszi közzé az Európai Közösségek jogi aktusaiban meghatározott védettségi kategóriába tartozó, illetve azon nemzetközi egyezmények hatálya alá tartozó növény- és állatfajokat, amelyek kiemelt oltalma szükséges, mivel a Tvt. 42. és 43. §-ában szereplő előírások mindegyike a hazánkban nem védett, de nemzetközi természetvédelmi egyezmény hatálya alá tartozó fajokra nem indokolt.
Jelenleg számos, a nemzetközi egyezmények mellékletein védendőként feltüntetett, de hazánkban gyakori, védett státuszú, vagy kisállattenyésztők által rendszeresen tartott állatfaj esetében indokolatlanul szigorú szabályozást eredményez az, ha a fokozottan védett fajokéhoz hasonló elbírálás alá esnek a hatósági eljárások során.
A hatósági munkában nem értelmezhető egyértelműen, hogy pontosan mely fajokra vonatkozik a nemzetközi egyezmények hatálya kifejezés, hiszen egyes nemzetközi egyezmények különböző függelékein, illetve az Európai Unió irányelveinek mellékletein nemcsak a védettként deklarált növény- és állatfajok szerepelnek.
A Tvt. 42. § (3) bek. e) pontjából a 42. § (3) bek. b) pontjába került a védett növényfajok "kertekbe, botanikus kertekbe" történő telepítésének engedélyezése. Erre azért volt szükség, mert a kertekbe, botanikus kertekbe telepítés természetvédelmi veszélyeit tekintve korántsem jelent akkora problémát, mint a védett fajok ismeretlen genetikai állományokból történő betelepítése, illetve visszatelepítése.
A természetbe visszatelepített, illetve betelepített fokozottan védett növényfajok országos szintű ellenőrzésének hiánya a fokozottan védett faj állományának sérüléséhez vezet, a természeti területek vegetáció-összetételének megváltozását okozza, ezért indokolt az engedélyek kiadását országos hatáskörű természetvédelmi hatósághoz telepíteni. Hasonló okok indokolják a védett növényfajokból álló gén- és szaporítóanyag-bank létrehozásához, illetve védett növényfaj gén- és szaporítóanyag bankban történő elhelyezéséhez kapcsolódó engedélyezési jogkör országos hatáskörű természetvédelmi hatósághoz telepítését.
A Tvt. 43. § (2) bek. c) pontjában szereplő "mesterséges szaporításához" kifejezés sok félreértésre adott okot, felvetve azt a problémát, hogy a szaporítás mikor minősül mesterségesnek. Az eredeti jogalkotói szándék a fogságban való szaporítás minden formáját engedélyhez kívánta kötni, ezért került a javaslatba a "mesterséges" szó törlése.
A törvény jelenleg hatályos szövegezése erősen megosztja a fokozottan védett növény- és állatfajokkal kapcsolatos első fokú hatósági jogköröket a nemzeti park igazgatóságok és a Minisztérium között. Az egységesség érdekében indokolt e megosztás felszámolása, és a fokozottan védett állatfajokra vonatkozó összes első fokú hatósági jogkör országos hatáskörű szervhez telepítése, hiszen így biztosítható e kiemelt oltalmat élvező fajokkal kapcsolatos ügyek országosan egységes szempontok szerint történő kezelése. Kivételt ez alól egyedül a fészkek áttelepítésének jogköre képez, méghozzá azért, mert ezt a jogkört a gyakorlatban fokozottan védett fajok közül csak a fehér gólya esetében gyakorolják a természetvédelmi hatóságok, ugyanakkor ennél a fajnál meglehetősen gyakran van szükség ilyen intézkedésre.
A 20. §-hoz
A Tvt. a védett természeti terület károsítása, veszélyeztetése, zavarása esetén a természetvédelmi hatóság kötelezettségévé teszi a tevékenységtől való eltiltást, de ugyanez a kötelezettség hiányzik a védett növény- és állatfajok egyedeire vonatkozóan. A Tvt. 44. §-a új (3) bekezdésének - mint anyagi jogi rendelkezésnek - a beépítése elengedhetetlen, mivel a Tvt. jelenlegi 44. § (3) bekezdése szerinti miniszteri rendelet kihirdetése után sem lenne a védett növény és állatfajok tekintetében jogi lehetőség a károsítás, veszélyeztetés kötelező határozattal történő elhárítására. A hivatkozott felhatalmazás ugyanis kizárólag a fokozottan védett növény- és állatfajok élőhelyén és élőhelye körül elrendelhető korlátozásokra vonatkozó szabályozás megalkotására irányul. A Tvt. 78. § (1) bekezdése is csupán eljárásjogi rendelkezést fogalmaz meg a kötelezést illetően, tehát az anyagi jogi felhatalmazás hiányzik.
A tájékoztató jogalkotási törvényben meghatározott funkciójának és a természetvédelmi jogszabályokban megadott tartalmának ellentmondása miatt szükséges a védett állatok hasznosításával kapcsolatban kiadott miniszteri tájékoztató jogintézményének felülvizsgálata. A felülvizsgálatot az is szükségessé teszi, hogy az új jogalkotási törvényről szóló törvényjavaslat nem ismeri a miniszteri tájékoztató intézményét, ezért a javaslat elfogadása esetén kizárólag miniszteri rendeletben lesz szabályozható a kérdés. E rendelkezés adja meg a felhatalmazást a rendeletalkotásra a környezetvédelmi és vízügyi miniszter számára.
A 21. §-hoz
A Tvt. hatályos rendelkezései szerint az ökológiai (zöld) folyosó a természeti és természetközeli területek között, a biológiai kapcsolatot biztosító vagy ezt elősegítő területek, sávok és mozaikok láncolata, az ökológiai hálózat pedig a természeti, természetközeli területek, valamint védett természeti területek és védőövezetük ökológiai folyosókkal biztosított biológiai kapcsolatainak egységes elnevezése.
A két fogalommeghatározás nincs összhangban egymással, mivel a ökológiai hálózat ökológiai (zöld) folyosókkal összekapcsolt részei között a védett természeti területek és azok védöövezetei is meghatározásra kerültek, ugyanakkor a Tvt. az ökológiai (zöld) folyosót, mint kizárólag a természeti és természetközeli területeket összekapcsoló területi kategóriát határozza meg.
A Tvt. hatályos rendelkezései szerint Natura 2000 területek és érzékeny természeti területek ökológiai (zöld) folyosókkal történő összekapcsolására, így az ökológiai hálózatba kerülésére sem lenne lehetőség. A Tvt. módosítása szükséges, mivel ezen új, a Tvt. hatálybalépését követően megjelenő területi kategóriákba tartozó egyes területek tekintetében az ökológiai hálózatba kapcsolás lehetőségének biztosítása természetvédelmi szempontból elengedhetetlen.
A felhatalmazó rendelkezés módosítása lehetővé teszi a mezőgazdasági, gazdasági és infrastruktúra fejlesztési szempontok hatékonyabb figyelembevételét azáltal, hogy a kijelölésre együttes rendeleti formát ír elő. A felhatalmazó rendelkezést pontosítja is, egyértelműbbé téve, hogy az ökológiai hálózatot nem kell külön kijelölni. Az ökológiai (zöld) folyosók kijelölésével, vagyis a hivatkozott kategóriákba (védett természeti terület, védett természeti terület védőövezete, Natura 2000 terület, érzékeny természeti terület, természeti terület) tartozó egyes területek közötti biológiai kapcsolat létesítésével a hálózat létrejön.
A 22. §-hoz
A rendelkezés módosítására az Országos Környezet- és Vízügyi Főfelügyelőség létrejötte miatt volt szükség, amely a természetvédelem állami szervezetének részévé válik.
A 23. §-hoz
A Tvt. hatályos rendelkezései értelmében a természetvédelmi kártalanításra kizárólag a tulajdonos jogosult. A szabályozás a földhasználat és a földtulajdonlás eltérő volta miatt nem életszerű, visszaélések forrásává válhat, nem szolgálja a jogos kártalanítási igények gyors, a tényleges károsultat érintő rendezését.
Indokolt tehát a Tvt. megfelelő módosítása, annak érdekében, hogy a kártalanítási igényt a tulajdonos, vagy a földhasználó, illetve az erdőgazdálkodó legyen jogosult benyújtani. A módosítás értelmében tehát a kártalanítási igény jogosultja a tulajdonos, vagy az erdőgazdálkodó, illetve a földhasználó, akinek a keletkezett kár bekövetkezésekor az ingatlan a tulajdonában állt, illetve- amennyiben nem a tulajdonos maga gazdálkodik a területen - aki azon jogszerűen gazdálkodást folytatott.
A Tvt. 72. §-ának (1) bekezdésében foglalt rendelkezés pontosítása érdekében kiegészítésre kerül, hogy mely esetekben nem keletkezik kártalanítási igény, valamint meghatározásra kerül, hogy a Tvt. 72. §-ának (1) bekezdésében meghatározott védett természeti területen elrendelt korlátozás, tilalom, illetve kötelezés esetében mit takar a természeti kár fogalma.
A 24. §-hoz
A Tvt. felhatalmazó rendelkezéseket tartalamazó szakaszának módosítása a 10., 16. és 20. §-sal létrehozott új felhatalamazó rendelkezések, valamint a Tvt. 72. §-ában található fehatalmazó rendelkezésének 23. § általi módosítása miatt vált szükségessé.
A 25. §-hoz
Az (1) bekezdés megadja a módosítások hatályba lépésének időpontját, figyelemmel a (2) bekezdésben foglalt eltérésekre, valamint a 20. §-ban foglalt, a Tvt. 44. §-ának új (5) bekezdését megállapító rendelkezéssel összhangban hatályon kívül helyezi a védett állatfajok védelmére, tartására, bemutatására és hasznosítására vonatkozó részletes szabályokról szóló 8/1998. (I. 23.) Korm. rendelet 10. §-ának (3) és (4) bekezdését.
A (2) bekezdés a) pontja a zajos irányelv, a b) pontja pedig a tervek és programok vizsgálati irányelve átvételének megfelelő hatályba léptető rendelkezést tartalmazza.
A javaslat (3) bekezdése rendelkezik az olyan terv, illetve program hatálya alá tartozásának feltételeiről, amely kidolgozása 2004. július 20-án már folyamatban van, de ahol az elfogadás vagy az Országgyűlés elé terjesztés időpontja viszonylag távoli, tehát lehet még elégséges idő a környezeti vizsgálatra. Ezekben az esetekben a terv vagy program elfogadója vagy az Országgyűlés elé terjesztője mérlegeli ennek megvalósíthatóságát.