MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA

T/9115.
számú
törvényjavaslat

a lőfegyverekről és lőszerekről

Előadó: Dr. Lamperth Mónika
belügyminiszter

Budapest, 2004. március


2004. évi ....törvény
a lőfegyverekről és lőszerekről

Általános rendelkezések

1. § (1) E törvény hatálya az abban meghatározott lőfegyverre, lőfegyver-fődarabra, lőszerre (töltényre) és azok megszerzésére, tartására, használatára terjed ki.

(2) E törvény hatálya nem terjed ki a Magyar Honvédség, a Határőrség, a rendvédelmi szervek, a nemzetbiztonsági szolgálatok, a Magyar Köztársaság területén állomásozó fegyveres szervek, a fegyveres biztonsági őrség lőfegyvereinek és lőszereinek megszerzésére és tartására.

2. § E törvény alkalmazásában:

1. automata lőfegyver: olyan lőfegyver, amely minden lövés után automatikusan újratölt és az elsütőszerkezet egyszeri működtetésével egynél több lövést képes leadni;

2. áthatoló (páncéltörő) lőszer: olyan lőszer, amelynél a lövedéket köpeny burkolja és páncéltörő (áthatoló) kemény maggal rendelkezik, ideértve a nem páncéltörő rendeltetésű acélmagvas lőszereket is;

3. egylövetű lőfegyver: tölténytár nélküli lőfegyver, amelynek töltényűrjébe vagy a csőfar töltőnyílásába, illetve csőtorkolatán keresztül a csövébe minden lövés leadása előtt külön be kell helyezni a lőszert vagy lőszer alkatrészeket;

4. elöltöltő lőfegyver: az olyan egylövetű- vagy ismétlőfegyver, amelynél a lőport és a lövedéket kizárólag a csőtorkolat irányából lehet a csőbe vagy a forgódobba betölteni, rendeltetésszerűen fekete lőporral vagy gyárilag a fekete lőpor kiváltására készült lőporral és hozzávaló csappantyúval működtethető;

5. expanzív (kiterjedő) lövedékű lőszer: olyan lőszer, melynek lövedéke üreges csúcsú vagy lövedéke a köpenytől eltekintve nem egy darabból áll;

6. félautomata lőfegyver: olyan lőfegyver, amely minden lövés után automatikusan újratölt, és az elsütőbillentyű egyszeri működtetésével csak egy lövést képes leadni;

7. flóbert lőfegyver: olyan tűzfegyver, amely kizárólag flóberttöltény működtetésére alkalmas;

8. flóberttöltény: olyan egybe szerelt töltény, melyet gyúelegyes töltényhüvelyből és lövedékből szereltek össze, lőport nem tartalmaz és hüvelyhossza nem haladja meg a 10,5 millimétert;

9. gyújtólövedéket tartalmazó lőszer: olyan lőszer, amelynek lövedéke olyan vegyi anyagot tartalmaz, amely a levegővel történő érintkezéskor vagy becsapódáskor lángra lobban;

10. hangtompító: lőfegyver torkolatdörejének csökkentésére szolgáló, a fegyvercsőre vagy annak torkolatára felszerelhető eszköz;

11. hatástalanított lőfegyver: lőszer, illetve lövedék kilövésére véglegesen alkalmatlanná tett lőfegyver;

12. hosszú lőfegyver: olyan lőfegyver, amelynek csöve meghaladja a 30 cm hosszúságot, vagy amelynek teljes hossza meghaladja a 60 cm-t;

13. ismétlő lőfegyver: olyan lőfegyver, amelyet úgy terveztek és alakítottak ki, hogy minden lövés leadása után tölténytárból vagy forgódobból a szerkezet kézi működtetésével tölthető újra;

14. légfegyver: a sűrített levegővel vagy egyéb sűrített gáz felhasználásával üzemeltetett, szilárd anyagú lövedék kilövésére alkalmas fegyver;

15. leváló köpenyes lőszer: olyan lőszer, amelynek lövedéke űrméret alatti, és a fegyvercsőben való megvezetését - esetenként a lőporgázok hajtóerejének átadását is - valamilyen, a lövedékre szerelt alkatrész végzi, amely úgy lett kialakítva, hogy a cső elhagyását követően a lövedékről - annak a célba csapódását megelőzően - leváljon;

16. lőfegyver: a tűzfegyver, valamint az a légfegyver, amelyből 7,5 joule-nál nagyobb csőtorkolati energiájú, szilárd anyagú lövedék lőhető ki;

17. lőfegyverjavítás: a rendeltetésszerű használatnak meg nem felelő lőfegyver fegyverrészének ugyanolyan alkatrészre történő kicserélése, a lőfegyver irányzékán - a rendeltetés szerinti beállítás, illetve a tartozékok rendeltetésszerű, a körülményekhez igazodó cseréje kivételével - végrehajtott módosítás, továbbá a lőfegyver működőképességének helyreállítása;

18. lőfegyver-kereskedő: az a természetes személy, jogi személy, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezet, aki (amely) kereskedelmi vagy egyéb üzleti tevékenységét teljes egészében vagy részben lőfegyver- vagy lőszergyártás, kereskedelem, közvetítő-kereskedelem, csere, bérbeadás, javítás, hatástalanítás vagy átalakítás területén végzi;

19. lőfegyver, lőszer forgalmazása: lőfegyver, lőszer tulajdonjogának átruházása, bérbeadása, ideértve a kereskedelmi és közvetítő kereskedelmi tevékenységet is;

20. lőfegyver- és lőszerkészítés (a továbbiakban: gyártás): lőfegyver, lőszer, lőfegyverdarab, flóberttöltény és lőszeralkatrész elkészítése, az elkészített alkatrészek készre szerelése, valamint a lőfegyver olyan megmunkálása, amely azt az eredetitől eltérő kaliberjelű lőszer használatára teszi alkalmassá;

21. lőfegyvertartás: a birtoklás, a viselés és a tárolás;

22. lőszer: olyan egybeszerelt töltény, amely lövedéket, lőport, továbbá gyúelegyet tartalmaz;

23. lőszeralkatrész (lőszerelem): lőpor, gyúelegyes töltényhüvely (csappantyús töltényhüvely), csappantyú és minden robbanó, gyújtó, fényjelző, páncéltörő és leváló köpenyes lövedék, melyet tűzfegyverből történő kilövésre terveztek;

24. muzeális fegyver és lőszer: az elöltöltő fegyver, továbbá a perem vagy központi, illetve elektromos gyújtású lőszer használatára alkalmatlan fegyver, és az ilyen fegyverekhez használható 1945 előtt gyártott lőszer;

25. nyomjelző (fényjelző) lövedékű lőszer: olyan lőszer, melynek lövedéke a röppályát láthatóvá tevő, meggyulladó anyagot is tartalmaz;

26. rendvédelmi szervek: a rendőrség, a Rendvédelmi Szervek Védelmi Szolgálata, a Vám- és Pénzügyőrség és a büntetés-végrehajtás szervei;

27. robbanó lövedékeket tartalmazó lőszer: olyan lőszer, amelynek lövedéke becsapódáskor felrobbanó töltetet tartalmaz;

28. rövid lőfegyver: olyan lőfegyver, amelynek csöve nem haladja meg a 30 cm hosszúságot, vagy amelynek teljes hossza nem haladja meg a 60 centimétert;

29. tűzfegyver: olyan, a törvény mellékletének "A", "B", "C" vagy "D" kategóriájában meghatározott gépszerkezet, amelyből a kiterjedő forró gáz tolóereje által meghajtott szilárd anyagú lövedék lőhető ki, kivéve, ha

  1. külön jogszabályban meghatározottak szerint hatástalanították;
  2. riasztásra, jelzésre, életmentésre, állatok vágóhídon történő leölésére vagy szigonnyal történő halászatra, illetve ipari vagy műszaki célokra tervezték, feltéve, hogy csak az itt megjelölt célokra használják;
  3. muzeális fegyvernek tekinthető;

30. tűzfegyver fődarab (lőfegyverdarab): fegyvercső, váltócső, betétcső, zár, forgódob és az ezeket egybefoglaló tokszerkezet. A tűzfegyver fődarab abba a tűzfegyver kategóriába tartozik, amelyre felszerelték vagy amelyhez gyártották.

A hatósági engedélyezés szabályai

3. § (1) Hatósági engedély (a továbbiakban: engedély) szükséges:

  1. a lőfegyver, a lőfegyverdarab (a továbbiakban együtt: lőfegyver), a muzeális lőszer kivételével a lőszer, a flóberttöltény gyártásához, javításához, forgalmazásához, a lőfegyver hatástalanításához, a lőfegyver kiállításához;
  2. az "A", "B", "C" vagy "D" kategóriába tartozó tűzfegyver, a lőfegyverdarab, az e törvény alapján lőfegyvernek minősülő légfegyver, a lőszer és a hangtompító megszerzéséhez, tartásához, az ország területére történő behozatalához, az ország területéről történő kiviteléhez, az ország területén történő átszállításhoz;
  3. a polgári rendeltetésű lőtér, a lőfegyver- és lőszertárolóhely üzemeltetéséhez.

(2) A lőfegyver-megszerzési és -tartási engedéllyel rendelkező személy vagy szervezet a lőfegyverhez használható lőszert külön engedély nélkül megszerezheti, illetve tarthatja.

(3) Lőfegyver vagy lőszer kereskedelmi célú behozatalához, kiviteléhez vagy re-exportjához - az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően - a külön jogszabályban meghatározott hatóság engedélye is szükséges.

(4) Tűzfegyvernek az Európai Unió valamely tagállamába történő - nem kereskedelmi vagy elidegenítési célú - kiviteléhez európai lőfegyvertartási engedély szükséges. Európai lőfegyvertartási engedély annak a természetes személynek adható, aki a tűzfegyver megszerzésére és tartására érvényes engedéllyel rendelkezik.

(5) Az engedély (ideértve az európai lőfegyvertartási engedélyt is) kiadása és visszavonása a rendőrség hatáskörébe tartozik.

(6) Ha az Európai Unió valamely tagállama a magyar hatóságot azért keresi meg, mert attól magyarországi lakóhellyel rendelkező személy a megkereső tagállamban "B" kategóriába tartozó tűzfegyver tartására kér engedélyt, hatóságként a rendőrség jár el.

4. § Jogszabály eltérő rendelkezése hiányában nem engedélyezhető:

  1. az "A" kategóriába tartozó tűzfegyver vagy lőszer;
  2. az automata lőfegyver;
  3. a hangtompító;
  4. a lőfegyverre felszerelhető lézeres célzókészülék és éjszakai irányzék;
  5. külső formájában automata szerkezetű lőfegyverre hasonlító félautomata lőfegyver;
  6. huzagolt csövű lőfegyverhez való leváló köpenyes lövedékkel szerelt lőszer

megszerzése és tartása.

Az adatkezelés szabályai

5. § (1) A lőfegyverek központi nyilvántartását a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvényben meghatározottak szerint az Országos Rendőr-főkapitányság (a továbbiakban: ORFK) kezeli.

(2) Az ORFK központi nyilvántartást vezet a rendőrség által kiadott engedélyekről és az engedéllyel rendelkezőkről - az engedély érvényességi idejének lejártától számított tíz évig - a következő adattartalommal:

  1. az engedély érvényességi ideje és száma;
  2. a lőfegyver, lőszer tulajdonosának, a lőfegyver, lőszer forgalmazásakor a vevő, az eladó (szállító), illetve a megrendelő, az engedéllyel rendelkező jogi személy vezető tisztségviselői, egyéb szervezet esetén a tevékenységért felelős vezető és a szervezet lőfegyverét, lőszerét ténylegesen birtokló személyek természetes személyazonosító adatai, állampolgársága, lakóhelye, a személyazonosság igazolására alkalmas igazolvány száma, szervezet esetében a cégszerű megnevezésben szereplő - annak hiányában az azonosításhoz szükséges - adatok;
  3. az engedéllyel rendelkező személy egészségügyi alkalmasságának időtartama;
  4. a nyilvántartásba vett lőfegyver fajtája (tűzfegyver vagy légfegyver), típusa, gyártója, gyártási száma, kaliberjele, tűzfegyver esetében kategóriájának betűjele és száma (a továbbiakban: a lőfegyver azonosító adatai), a lőfegyver műszaki érvényességének időtartama;
  5. a tűzfegyver fődarab e törvény szerinti megnevezése, gyártási száma;
  6. a lőszer azonosítását lehetővé tevő adatok.

(3) A központi nyilvántartásban kezelt adatok statisztikai, illetve tudományos kutatási célra - törvény eltérő rendelkezése hiányában - személyazonosításra alkalmatlan módon átadhatók és felhasználhatók.

6. § (1) A 5. § (2) bekezdésében meghatározott adatok az alábbi szervezeteknek továbbíthatók:

  1. a bíróság, az ügyészség és a nyomozóhatóságok;
  2. a nemzetbiztonsági szolgálatok a törvényben meghatározott feladataik ellátásához;
  3. a külföldi nyomozóhatóság, ügyészség, bíróság, nemzetközi igazságügyi és bűnüldöző szerv, a bűnügyi jogsegélyről szóló jogszabályokban, illetve nemzetközi szerződésben, egyéb nemzetközi kötelezettségvállalásban foglaltak szerint.

(2) A lőfegyverek központi nyilvántartásából a Nemzetközi Bűnügyi Együttműködési Központ, illetőleg a Magyar Köztársaságnak nemzetközi szerződésben adattovábbításra feljogosított más szerve az (1) bekezdés c) pontjában felsoroltak részére adatszolgáltatás teljesítése céljából az adatok átvételére és továbbítására jogosult.

(3) A lőfegyvereknek más tagállam területére történő átvitele esetén a rendeltetési hely, illetőleg a tranzitország részére történő adatszolgáltatást - a kérelmező által a 5. § (2) bekezdésének b) pontjára, a szállítandó lőfegyverekre, lőfegyver-kereskedők közötti szállítás kivételével a szállítóeszközre, valamint az indulás és érkezés várható időpontjára vonatkozó bejelentési kötelezettség teljesítése alapján - az ORFK végzi.

7. § (1) A központi nyilvántartásból teljesített adatszolgáltatásról adattovábbítási nyilvántartást kell vezetni.

(2) Az adattovábbítási nyilvántartást a nyilvántartás kezelője vezeti.

8. § Az adattovábbítási nyilvántartás tartalmazza:

  1. az érintett személy személyazonosító adatait, illetőleg a szervezet azonosításához szükséges adatokat;
  2. az adatkezelő nyilvántartási azonosítóját;
  3. az adattovábbítás időpontját;
  4. az adattovábbítás célját, jogalapját és a továbbított adatkört;
  5. az adatigénylő nevét vagy megnevezését.

9. § Az adattovábbítási nyilvántartásból - ha törvény eltérően nem rendelkezik - az érintett jogosult megismerni, hogy adatszolgáltatás alanya volt-e.

10. § Az adattovábbítási nyilvántartásból adatigénylésre jogosult az érintetten kívül:

a) a belügyminiszter, illetve az általa ellenőrzésre feljogosított szerv;

b) a 6. § (1) bekezdésében felsoroltak.

11. § Az adattovábbítási nyilvántartást az adattovábbítástól számított öt évig meg kell őrizni.

A lőfegyver-kereskedőkre vonatkozó adatkezelési szabályok

12. § (1) A lőfegyver-kereskedő a lőfegyver és lőszer forgalmazásakor köteles a vevő, az eladó (szállító), illetve a megrendelő adatait, illetőleg a lőfegyver, lőszer azonosító adatait nyilvántartásba venni, a vevő, az eladó (szállító), illetve a megrendelő azonosítását a személyazonosságát igazoló hatósági igazolvány alapján elvégezni, engedélyük érvényességéről meggyőződni,
és a (2) bekezdésben foglalt adatokat a lőfegyverek központi nyilvántartásába továbbítani.

(2) A lőfegyver-kereskedő nyilvántartja:

  1. a lőfegyver azonosító adatait;
  2. a lőszer azonosítását lehetővé tevő adatokat;
  3. a vevő, az eladó (szállító), illetve a megrendelő természetes személyazonosító adatait, állampolgárságát, lakóhelyét, személyazonosságát igazoló hatósági igazolványa számát, az engedély számát, az azt kiállító szerv megnevezését;
  4. a vevő, az eladó (szállító), illetve a megrendelő szervezet cégszerű megnevezését, kereskedelmi meghatalmazottja természetes személyazonosító adatait, az engedély számát, az azt kiállító szerv megnevezését.

13. § A 12. § (2) bekezdésében foglalt nyilvántartást a lőfegyver-kereskedőnek a lőfegyver forgalomba hozatala nyilvántartásának felvételétől számított öt éven át meg kell őriznie.

14. § (1) A 12. § (2) bekezdésében foglalt adatok szolgáltatásának igénylésére a központi nyilvántartást vezető ORFK és a 6. § (1) bekezdésében felsoroltak jogosultak.

(2) A 12. § (2) bekezdése szerinti nyilvántartásból teljesített adatszolgáltatásról a lőfegyver-kereskedő adattovábbítási nyilvántartást köteles vezetni.

15. § Az adattovábbítási nyilvántartás tartalmazza:

  1. az érintett személy személyazonosító adatait, illetőleg a szervezet azonosításához szükséges adatokat;
  2. az adattovábbítás időpontját;
  3. az adattovábbítás célját, jogalapját és a továbbított adatkört,
  4. az adatigénylő nevét vagy megnevezését.

16. § Az adattovábbítási nyilvántartásból - ha törvény eltérően nem rendelkezik - az érintett jogosult megismerni, hogy adatszolgáltatás alanya volt-e.

17. § Az adattovábbítási nyilvántartásból adatigénylésre jogosultak az érintetten kívül a 6. § (1) bekezdésében felsoroltak.

18. § (1) Az adattovábbítási nyilvántartást az adattovábbítástól számított öt évig meg kell őrizni.

(2) A lőfegyver-kereskedő tevékenységének befejezésekor köteles a 12. § (2) bekezdésében és a 15. §-ban foglalt nyilvántartását az ORFK-nak átadni.

Záró rendelkezések

Hatálybalépés

19. § Ez a törvény 2004. május 1-jén lép hatályba.

Átmeneti rendelkezések

20. § (1) A törvény a hatálybalépése előtt kiadott engedélyek érvényességét nem érinti.

(2) Ezt a törvényt az első fokú határozattal még el nem bírált ügyekben is alkalmazni kell.

21. § (1) A törvény hatálybalépése előtt engedély nélkül tartott, gyártási számmal rendelkező flóbert lőfegyver tartására legkésőbb 2004. május 31-ig engedélyt kell kérni.

(2) Az egyedi azonosításra alkalmas gyártási számmal nem rendelkező flóbert lőfegyvert külön jogszabályban meghatározottak szerint azonosítási számmal kell ellátni, és tartására az azonosítási számmal történő megjelölést követő öt munkanapon belül engedélyt kell kérni.

(3) A gyártási számmal nem rendelkező flóbert lőfegyver tulajdonosának az azonosítási számot legkésőbb 2004. május 31-ig meg kell rendelni a külön jogszabályban kijelölt szervezetnél.

(4) Az egyedi azonosítási szám megrendelése, valamint annak költsége a flóbert lőfegyver tulajdonosát terheli.

(5) Az (1)-(2) bekezdésben meghatározottak szerint benyújtott kérelem elintézési határideje 180 nap.

Módosuló rendelkezések

22. § (1) Az erdőről és az erdő védelméről szóló 1996. évi LIV. törvény 91. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"91. § Az erdő őrzésével megbízott erdészeti szakszemélyzet tagja szolgálati területén, amennyiben egyébként megfelel a külön jogszabályban írt egyéb feltételeknek, jogosult egyenruhát, valamint szolgálati lőfegyvert viselni."

(2) A fegyveres biztonsági őrségről, a természetvédelmi és a mezei őrszolgálatról szóló 1997. évi CLIX. törvény (a továbbiakban: Fbtv.) 6. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Fegyveres biztonsági őr az a büntetlen előéletű személy lehet, aki tizennyolcadik életévét betöltötte, fegyver viselésére alkalmas, rendelkezik a szolgálati beosztáshoz előírt képesítési feltételekkel. A fegyveres biztonsági őrség parancsnokának és helyettesének legalább középiskolai végzettséggel kell rendelkeznie. Ezeket a feltételeket az igazolvány hitelesítésekor igazolni kell."

(3) Az Fbtv. 20. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Mezőőr az a büntetlen előéletű személy lehet, aki tizennyolcadik életévét betöltötte, a lőfegyvertartási engedély megszerzésére vonatkozó feltételeknek megfelel, és a 22. § (1) bekezdésében előírt vizsgát letette."

(4) A vállalkozás keretében végzett személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól, a Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamaráról szóló 1998. évi IV. törvény 5. §-a (3) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

/(3) Igazolványt kaphat írásbeli kérelmére/

"a) az a büntetlen előéletű, a 20/A. § (2) bekezdésében foglalt korlátozás hatálya alá nem eső, cselekvőképes - magánnyomozó esetében legalább középiskolai végzettséggel rendelkező - személy, aki tizennyolcadik életévét betöltötte, továbbá külön jogszabályban meghatározott szakképesítéssel rendelkezik, és"

(5) Az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény 49. §-ának (4) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:

/Felhatalmazást kap/

"c) a miniszter, hogy a belügyminiszterrel egyetértésben az állatok elkábítására szolgáló eszközök, lövedékek körét, az állatok elkábításának részletes szabályait,"

Felhatalmazó rendelkezések

23. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben szabályozza a lőfegyverek és lőszerek gyártását, javítását, szállítását, hatástalanítását, forgalmazását, megszerzését, tartását, kiállítását, behozatalát, kivitelét, átszállítását, használatát, a hatástalanított lőfegyverek tartását és forgalomba hozatalát, az engedélyek tartalmi, formai követelményeit.

(2) Felhatalmazást kap a belügyminiszter, hogy rendeletben meghatározza:

  1. a hatósági tárolás, leadás, értékesítés, valamint a megsemmisítési eljárás részletes szabályait,
  2. a fegyvertartáshoz szükséges elméleti és jártassági követelményeket, a lőterek működtetésére és a lövészetvezetői vizsgára vonatkozó szabályokat.

(3) Felhatalmazást kap a belügyminiszter, hogy a pénzügyminiszterrel egyetértésben rendeletben meghatározza a fegyverekkel kapcsolatos tevékenységek engedélyezése igazgatási szolgáltatási és vizsgadíjának mértékét, a díjak beszedésének, kezelésének, nyilvántartásának, a fegyverek, lőszerek rendőrségi tárolása és megsemmisítése során felmerült költségek megállapításának szabályait.

(4) Felhatalmazást kap az egészségügyi, szociális és családügyi miniszter, hogy az érdekelt miniszterekkel egyetértésben rendeletben meghatározza a fegyvertartáshoz szükséges egészségi alkalmasság feltételeit és vizsgálatának szabályait.

(5) Felhatalmazást kap a gazdasági és közlekedési miniszter, hogy a belügyminiszterrel egyetértésben rendeletben:

  1. meghatározza a fegyver és lőszer forgalomba hozatalához, forgalmazásához szükséges megelőző és időszakos megvizsgálásának szabályait;
  2. meghatározza az a) pontban felsorolt eszközök vizsgálatára vonatkozó mérési eljárásokat és eszközöket, a vizsgálat módját és követelményeit, a kiadandó tanúsítványra, szakvéleményre vonatkozó előírásokat, és kijelölje a vizsgálatra, tanúsítvány, szakvélemény kiadására jogosult szervezetet;
  3. kijelölje a lőfegyverek hatástalanításának végrehajtására jogosult szervezetet.

Az Európai Közösségek jogszabályaihoz való közelítés

24. § E törvény a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás kihirdetéséről szóló 1994. évi I. törvény 3. §-ával összhangban az Európai Közösségek Tanácsának a fegyverek megszerzésének és tartásának ellenőrzéséről szóló 91/477/EGK irányelvével összeegyeztethető szabályozást tartalmaz.

Melléklet a 2004. évi .....törvényhez

Tűzfegyverek és lőszerek

"A" kategória

  1. Automata tűzfegyverek.
  2. Más tárgynak álcázott tűzfegyver.
  3. Páncéltörő (áthatoló), robbanó, fényjelző vagy gyújtólövedékeket tartalmazó lőszer, valamint az ilyen lőszerhez való lövedék.
  4. Expanzív (kiterjedő) lövedéket tartalmazó pisztoly- és revolverlőszer, valamint az ilyen lőszerhez való lövedék, kivéve a vadászati vagy sportlövészeti célokat szolgáló lőfegyverhez, a használatukra jogosult személyek számára.

"B" kategória

  1. Félautomata vagy ismétlő rövid tűzfegyverek.
  2. Központi gyújtású egylövetű rövid tűzfegyverek.
  3. Peremgyújtású egylövetű rövid tűzfegyverek, melyek teljes hossza 28 cm-nél rövidebb.
  4. Félautomata hosszú tűzfegyverek, melyek tölténytára és töltényűrje együttesen háromnál több lőszer befogadására alkalmas.
  5. Félautomata hosszú tűzfegyverek, amelyek tölténytára és töltényűrje együttesen háromnál több lőszer befogadására nem alkalmas, ha a töltőszerkezet eltávolítható, vagy ha nem biztos, hogy szokásos szerszámokkal a tűzfegyvert nem lehet olyan tűzfegyverré átalakítani, amelynek tölténytára és töltényűrje együttesen háromnál több lőszer befogadására alkalmas.
  6. Ismétlő és félautomata hosszú tűzfegyverek huzagolatlan, 60 cm-t meg nem haladó hosszúságú csővel.
  7. Külső formában automata szerkezetű tűzfegyverre hasonlító félautomata tűzfegyverek.

"C" kategória

  1. A "B" kategória 6. pontjában felsoroltakon kívüli egyéb ismétlő hosszú tűzfegyverek.
  2. Egylövetű hosszú tűzfegyverek huzagolt csővel.
  3. A "B" kategória 4-7. pontjaiban felsoroltakon kívüli félautomata hosszú tűzfegyverek.
  4. Peremgyújtású egylövetű rövid tűzfegyverek, amelyeknek teljes hossza legalább 28 cm.

"D" kategória

Egylövetű hosszú tűzfegyverek huzagolatlan csővel.

ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS

Az Alkotmánybíróság szerint a közbiztonság, az élet védelme olyan közösségi, társadalmi érdek, amely megköveteli, hogy a fegyver és a lőszer tartását minden társadalom korlátozza, engedélyekhez, feltételekhez kösse. A fegyvertartás már önmagában fokozza azoknak a veszélyhelyzeteknek a valószínűségét, melyek a fegyverek gondatlan vagy a jogos védelem kereteit túllépő használatából, ellopásából, elvesztéséből származhatnak. A közbiztonság általános védelméhez fűződő közérdek alapján ezért nem lehet elzárni a jogalkotót attól a törekvéstől, hogy a legális fegyvertartást szabályozza. Az Alkotmánybíróság szerint a mindenkori közhatalomnak egyenesen alkotmányos kötelessége, hogy egyes alapvető jogok védelme érdekében, az azok érvényesülésére veszélyt jelentő tulajdoni tárgyak tekintetében korlátozásokat alkalmazzon (720/B/1997. AB határozat).

A Javaslat a fegyverek megszerzésének és tartásának ellenőrzéséről szóló 91/477/EGK irányelv előírásaival összeegyeztethető szabályokat állapít meg.

Az irányelv a szervezett bűnözés elleni hatékonyabb fellépés érdekében - különösen az "éles" lőfegyverek (tűzfegyverek), lőszerek tiltott előállításának és jogellenes kereskedelmének megakadályozása érdekében - állapít meg követelményeket. Ezek az előírások azonban "csak" a tűzfegyverekre (a magyar terminológia szerint az "éles" lőfegyverekre) vonatkoznak, ezért a gáz- és riasztófegyverekre, a légfegyverekre az irányelv szabályait nem kell alkalmazni.

Az irányelv nem alkalmazandó a fegyveres erők, a rendvédelmi szervek lőfegyverei és lőszerei megszerzésére és tartására sem.

Az irányelv szigorú személyi feltételeket állapít meg a fegyverkereskedelemmel foglalkozók esetében, és részletes előírásokat fogalmaz meg tevékenységük, illetve a lőfegyverek (és lőszerek) adminisztratív ellenőrzése érdekében.

A szigorú előírások fenntartása tehát indokolt, de sem az irányelv, sem a hazai jogalkalmazói tapasztalatok nem indokolják a lőfegyverek megszerzési, tartási feltételeinek lényeges megváltoztatását. A lőfegyverekkel kapcsolatos tevékenységek egyes - korábban hatályos - szabályai azonban nem egyeztethetők össze az irányelv előírásaival, ezért ezek tekintetében jogharmonizáció szükséges. A jogharmonizáció végrehajtása törvényhozási úton teljesíthető, ugyanis az irányelv 4. cikke szerint a kereskedő a lőfegyvert szállító és az azt megszerző személyes adatait is kezelni köteles.

A fegyverekre vonatkozó szabályozás egyébként nem törvényhozási tárgy, az "éles" lőfegyverek (tűzfegyverek) birtoklásának, mozgásának ellenőrzéséhez szükséges személyes adatok kezelésével kapcsolatos előírások megállapítása azonban csak törvényben lehetséges.

Az uniós követelmények érvényesítése érdekében a Javaslat lehetővé teszi az európai lőfegyvertartási engedély bevezetését, és szabályozza a polgári rendeltetésű lőfegyverek központi nyilvántartását.

Az európai lőfegyvertartási engedély bevezetése nem jár együtt a jelenleg érvényes engedélyek cseréjével. Európai lőfegyvertartási engedélyre csak abban az esetben lesz szükség, ha a lőfegyvert birtokló személy az Európai Unió valamely tagállamának területére lőfegyverét is magával kívánja vinni.

RÉSZLETES INDOKOLÁS

Az 1. §-hoz

A Javaslat hatálya az Európai Unió - általános indokolásban említett - irányelvének figyelembevételével került meghatározásra.

Az irányelv a jelenlegi magyar szabályozástól eltérően szabályozza a tűzfegyver (a hazai terminológia szerint: lőfegyver) fogalmát.

A vonatkozó közösségi szabály szerint tűzfegyvernek azok a tárgyak minősülnek, melyek az irányelv "A" (tiltott tűzfegyverek), "B" (engedélyhez kötött tűzfegyverek), "C" (bejelentéshez kötött tűzfegyverek) és "D" (egyéb tűzfegyverek) kategóriáiban leírásra kerültek. Az irányelv a kategóriákba nem sorolt - tűzfegyvernek nem minősülő - távolra ható fegyverekre vonatkozó szabályozást a tagállamok nemzeti jogalkotása hatókörébe utalja. Az EU tagállamainak szabályozása és a szakirodalom szerint is tűzfegyvernek azok a fegyverek minősülnek, melyek kiterjedő forró gázok tolóereje által meghajtott szilárd anyagú lövedék kilövésére alkalmasak. Így nem tűzfegyver a légfegyver vagy a gáz- és riasztófegyver, ezért szabályozásuk a nemzeti jogalkotásra tartozik.

Az irányelv 2. cikkének (2) bekezdésére tekintettel a Javaslat előírásait nem kell alkalmazni a Magyar Honvédség, a Határőrség, a rendvédelmi szervek, a nemzetbiztonsági szervek és a Magyar Köztársaság területén állomásozó fegyveres szervek, a fegyveres biztonsági őrség lőfegyvereinek és lőszereinek megszerzésére és tartására.

A 2. §-hoz

A Javaslat meghatározza a rendelkezéseiben használt egyes fogalmak tartalmát.

A Javaslat a tűzfegyver fogalmát az irányelvnek megfelelően állapítja meg.
A tűzfegyvernek minősülő tárgyakat a Javaslat melléklete sorolja fel.

Azonban az emberi élet kioltására nemcsak a tűzfegyverek, hanem a 7,5 joule csőtorkolati energia feletti teljesítményű légfegyverek is alkalmasak, ezért a Javaslat a lőfegyver fogalmát és a lőfegyverre vonatkozó egyéb előírásokat is meghatározza.

E Javaslat értelmében lőfegyver a tűzfegyver, valamint az a légfegyver, amelyből 7,5 joule-nál nagyobb csőtorkolati energiájú, szilárd anyagú lövedék lőhető ki.

A korábbi magyar szabályozás szerint lőfegyver az olyan eszköz, amelynek csövéből gáz (lőporgáz, sűrített levegő stb.) segítségével 7,5 joule-nál nagyobb csőtorkolati energiájú lövedék lőhető ki. Az irányelv tűzfegyver fogalmának azonban nem tartalmi eleme a csőtorkolati energia nagysága.

A tűzfegyver fogalmi meghatározása, illetve kategóriába sorolása azok működésének leírása (automata, félautomata, ismétlő stb.), hosszúságuk és egyéb ismérvek (huzagolt vagy huzagolatlan a fegyvercső) szerint történik.

A Javaslat értelmező rendelkezései az irányelv egyéb fogalmi meghatározásaival is összeegyeztethetők.

A 3-4. §-okhoz

A Javaslat - az irányelv 3. cikke figyelembevételével, amely az irányelv előírásainál szigorúbb szabályozást is lehetővé tesz - valamennyi tűzfegyver (lőszer) esetében, kategória besorolástól függetlenül, engedélyezési kötelezettséget ír elő.

Az engedélyezési kötelezettség a 7,5 joule csőtorkolati energia feletti légfegyverre is kiterjed.

A Javaslat az irányelv 6. cikke értelmében alapvetően tilalmazza az "A" kategóriába sorolt lőfegyverek és lőszerek polgári rendeltetésű megszerzését és tartását. Természetesen az "A" kategóriába tartozó lőfegyverek és lőszerek gyártása, javítása, kereskedelme Magyarországon sem tiltott, de egyéb, polgári rendeltetésű megszerzésük és tartásuk csak kivételes esetekben lehetséges.

A Javaslat alapján a lőfegyver (és lőszer) birtoklásához (gyártásához, javításához, kereskedelméhez is) a lőtér, a lőfegyver- és lőszertárolóhely üzemeltetéséhez hatósági engedély szükséges.

A belső piac létrejötte, a belső határok eltörlése, illetve a közösség belső határain folytatott ellenőrzések megszűnése miatt az irányelv előírja az európai lőfegyvertartási engedély alkalmazását. Ezt az okmányt bármely tagállamban kiállíthatják és azt igazolja, hogy a tulajdonosa az abban szereplő lőfegyvert a kiállító állam joga szerint szabályszerűen tartja magánál.

A hatósági eljárás lefolytatására - az európai lőfegyvertartási engedély kiállítására is - a rendőrség jogosult, az illetékességi szabályokat külön jogszabály állapítja meg.

Az 5-11. §-okhoz

Az irányelv szerint alapvetően tilalmazni kell az egyik tagállamból a másikba fegyver birtokában történő átlépést, ettől eltérés csak abban az esetben fogadható el, ha olyan eljárást vezetnek be, amely lehetővé teszi a tagállamok értesítését arról, hogy lőfegyvert kívánnak területükre bevinni.

Az Európai Unió tagállamainak a lőfegyverek átvitelével kapcsolatban információcsere-hálózatot kell működtetniük, az ehhez történő hatékony hozzájárulás érdekében célszerű központi lőfegyver-nyilvántartás létrehozása.

A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Rtv.) lehetőséget biztosít a rendőrségnek a központi nyilvántartás létrehozására.
A tervezet az irányelv (4. és 11. cikk) és az Rtv. hatályos előírásaival összhangban meghatározza a központi nyilvántartás tartalmát, kezelőjét, az adatkezelés szabályait. A központi nyilvántartásba a lőfegyver-kereskedő is adatot szolgáltat.

A 12-18. §-okhoz

A Javaslat az irányelv 4. cikkével összhangban meghatározza a lőfegyver-kereskedő lőfegyverek és lőszerek forgalomba hozatalával kapcsolatos kötelezettségeit.

Az irányelv szigorú személyi feltételeket állapít meg a fegyverkereskedelemmel foglalkozók esetében, és részletes előírásokat fogalmaz meg tevékenységük, illetve a lőfegyverek (és lőszerek) adminisztratív ellenőrzése érdekében.
E területen a korábbi hatályos magyar szabályozás is szigorú volt, de nem minden tekintetben felelt meg az irányelvnek. A közösségi jog ugyanis előírja, hogy a lőfegyvert megszerzők személyes adatait nem csak az engedélyező hatóságnak, hanem a fegyverkereskedőnek is nyilván kell tartania (a törvény hatálybalépése előtt a kereskedő a lőfegyvert megszerzők adatait nem kezelhette). A vevő adatait a kereskedő a megszerzési engedély alapján veszi nyilvántartásba.

A 19. §-hoz

A Javaslat 2004. május 1-jén, a Magyar Köztársaság Európai Unióhoz történő csatlakozása napján lép hatályba.

A 20. §-hoz

A törvény hatálybalépése nem érinti a már kiadott lőfegyvertartási engedélyek érvényességét (érvényességük időtartama jelenleg 5 év), ezért az európai lőfegyvertartási engedély bevezetése nem jár együtt a jelenleg érvényes engedélyek cseréjével. Európai lőfegyvertartási engedélyre csak abban az esetben van szükség, ha a lőfegyvert birtokló személy az Európai Unió valamely tagállamának területére lőfegyverét is magával kívánja vinni.

A 21. §-hoz

Átmeneti rendelkezések megalkotását teszi szükségessé az ún. flóbert tűzfegyverekkel kapcsolatos uniós követelmény érvényesítése.

Becsült adatok szerint jelenleg kb. 200 ezer db, lőport nem tartalmazó flóberttölténnyel működő, 7,5 joule csőtorkolati energia alatti teljesítményű tűzfegyvert birtokolnak hazánk állampolgárai. Ez a tűzfegyver sporteszköz, önvédelemre, az élet kioltására nagy valószínűséggel - alacsony csőtorkolati energiája miatt - nem alkalmas, a korábbi szabályok szerint megszerzéséhez, birtoklásához engedély nem szükséges. Az irányelv értelmében azonban tűzfegyvernek és a Javaslat értelmében lőfegyvernek minősülnek.

A flóbert lőfegyverek többsége egyedi azonosításra alkalmas számmal (gyártási számmal) rendelkezik, a magyarországi Keserű Művek által gyártott flóbert fegyverek azonban ilyen szám nélkül kerültek forgalomba, ezért ezeket a fegyvereket egyedi azonosításra alkalmas számmal kell ellátni.

Az új szabályozás elrendeli a flóbert tűzfegyverek azonosítási számmal történő megjelölését. Az irányelv értelmében ezek a lőfegyverek tűzfegyverek, azonban az engedélyezés feltételeit a tagállam jogalkotása állapíthatja meg. A 7,5 joule csőtorkolati energia alatti flóbert lőfegyver és a csak lágy gumilövedék kilövésére alkalmas lőfegyver kisebb veszélyességére tekintettel indokolt, hogy megszerzésük, birtoklásuk jogszabályi feltételei kevésbé legyenek szigorúak, de ezeket a feltételeket a törvény felhatalmazása alapján a Kormány rendeletben állapítja meg.

A Javaslat a flóbert tűzfegyverek egyedi azonosítási számmal történő ellátására, az engedélyek kiállítására megfelelő határidőt biztosít.

A 22. §-hoz

A Javaslat az irányelvvel való összeegyeztethető szabályozás megalkotása érdekében módosítja az erdőről és az erdő védelméről szóló 1996. évi LIV. törvényt, és az állatok védelméről és kíméletéről szóló törvény módosításával az illetékes miniszter felhatalmazást kap az állatok elkábítására szolgáló eszközök, lövedékek körének meghatározására. A hazai joganyagnak a közösségi jog négy szabadsága alapján történő átvilágítása alapján a Javaslat a fegyveres biztonsági őrségről, a természetvédelmi és a mezei őrszolgálatról szóló 1997. évi CLIX. törvény és a vállalkozás keretében végzett személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól, a Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamaráról szóló 1998. évi IV. törvény módosításával megszünteti a fegyveres biztonsági őrökkel, a mezőőrökkel, a személy- és vagyonőrökkel, valamint a magánnyomozókkal szemben támasztott állampolgársági követelményt.

A 23. §-hoz

A Javaslat a Kormányt és az illetékes szakminisztereket több, törvényi szabályozást nem igénylő, illetve a törvény végrehajtását szolgáló rendelet meghozatalára hatalmazza fel.

A 24. §-hoz

A Javaslat a fegyverek megszerzésének és tartásának ellenőrzéséről szóló 91/477/EGK irányelvvel összeegyeztethető szabályozást tartalmaz.