T/8247.
2004. évi ..... törvény
a fogyasztóvédelemről szóló
1997. évi CLV. törvény módosításáról
1. §
(1) A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény (a továbbiakban: Fgytv.) 2. §-ának j) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény alkalmazásában:]
"j) Forgalmazó: az árut vagy a szolgáltatást fogyasztói forgalomba hozó gazdálkodó szervezet. A törvény II. fejezetének alkalmazásában az a forgalomba hozó minősül forgalmazónak, akinek a tevékenysége az áru biztonsági jellemzőit nem befolyásolja."
(2) Az Fgytv. 2. §-ának k) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény alkalmazásában:]
"k) Gyártó:
ka) az árunak az Európai Gazdasági Térségben letelepedett üzletszerű előállítója, termelője, helyreállítója vagy felújítója, illetve aki az árun elhelyezett nevével, védjegyével vagy egyéb megkülönböztető jelzés alkalmazásával önmagát az áru gyártójaként tünteti fel,
kb) a gyártónak az Európai Gazdasági Térségben letelepedett meghatalmazott képviselője, ha maga a gyártó nem az Európai Gazdasági Térségben letelepedett; ilyen képviselő hiányában az importáló, továbbá
kc) akinek a tevékenysége az áru forgalomba hozatala során az áru biztonságosságát befolyásolhatja."
(3) Az Fgytv. 2. §-a a következő n) és o) pontokkal egészül ki:
[E törvény alkalmazásában:]
"n) Forgalomból történő kivonás: olyan intézkedés, amelynek célja a nem biztonságos áru forgalmazásának, bemutatásának, illetve a fogyasztó számára történő felajánlásának megakadályozása.
o) Visszahívás: olyan intézkedés, amelynek célja a gyártó vagy a forgalmazó által a fogyasztó számára rendelkezésre bocsátott vagy szállított nem biztonságos áru visszaszolgáltatása."
2. §
Az Fgytv. 3. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a § a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
"(3) A forgalmazó nem hozhat forgalomba olyan árut, amelyről tudja vagy a rendelkezésére álló tájékoztatás vagy szakmai ismeret alapján tudnia kellene, hogy az áru nem biztonságos. A forgalmazó a külön jogszabályban meghatározottak szerint köteles elősegíteni az általa forgalomba hozott áru biztonságosságának ellenőrzését, ennek során köteles különösen az áru által okozott veszélyekre vonatkozó tájékoztatás továbbadására, az áru származási helyének megállapításához és forgalmazásának nyomon követéséhez szükséges dokumentáció megőrzésre és rendelkezésre bocsátására, valamint a veszélyek elkerülése érdekében a gyártókkal és a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőséggel, illetve a területi fogyasztóvédelmi felügyelőségekkel való együttműködésre.
(4) Az a gyártó vagy a forgalmazó, akinek a rendelkezésére álló tájékoztatás vagy szakmai ismeret alapján tudnia kell, hogy az általuk forgalomba hozott áru nem felel meg az e törvény 4. §-ának (1) bekezdésében meghatározott biztonságossági követelménynek, a külön jogszabályban meghatározottak szerint köteles a hatáskörrel rendelkező hatóságot haladéktalanul tájékoztatni, egyidejűleg rendelkezésére bocsátani különösen a fogyasztókat érintő veszély elhárítására tett intézkedéseire vonatkozó adatokat."
3. §
(1) Az Fgytv. 4. §-ának (1)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
"(1) Ha az áru biztonságosságát jogszabály vagy nemzeti szabvány nem határozza meg, az áru akkor minősül biztonságosnak, ha a fogyasztó életét, egészségét, testi épségét a rendeltetésszerű vagy az ésszerűen várható használat - ideértve adott esetben az üzembe helyezési, beszerelési, karbantartási előírások betartását - időtartama alatt nem, vagy csak a rendeltetésszerű vagy ésszerűen várható használatával járó legkisebb mértékben veszélyezteti.
(2) Az áru biztonságosságát elsősorban a következők alapján kell megítélni:
a) az áru (összetétele, csomagolása, valamint összeszerelésére, beszerelésére és karbantartására, felhasználására vonatkozó előírások) alapvető ismérvei,
b) az árunak más árura gyakorolt - az együttes használat során ésszerűen várható - hatásai,
c) az áru külső megjelenítése, címkézése, használati, hulladékkezelési vagy más tájékoztatója,
d) az áru használatának hatása a fokozott veszélynek kitett - különösen a gyermek- és az időskorú - fogyasztókra.
(3) Amennyiben a kockázat figyelmeztetés nélkül nem észlelhető azonnal, a gyártó köteles a fogyasztót írásban figyelmeztetni olyan módon, hogy a fogyasztó felmérhesse az áru rendeltetésszerű vagy ésszerűen várható használatával járó veszélyt, illetve megtehesse a veszély elleni óvintézkedéseket. A figyelmeztetés nem mentesíti a gyártót és a forgalmazót az áru biztonságosságával kapcsolatos kötelezettségei alól."
(2) Az Fgytv. 4. §-a (4) bekezdésének e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A gyártó köteles a forgalomba hozott áruval kapcsolatos kockázati tényezőket felmérni, és megtenni a megelőzésükhöz, illetve az elhárításukhoz szükséges intézkedéseket, így különösen:]
"e) az árut a forgalomból kivonni, illetve - a külön jogszabályban meghatározottak szerint - visszahívni."
4. §
Az Fgytv. 5. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) A 3-4. § rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell a szolgáltatás nyújtása során, az azzal összefüggésben a fogyasztó számára szolgáltatott vagy elérhetővé tett árura is."
5. §
Az Fgytv. 6. §-ának a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az e törvényben meghatározott jogkövetkezményeket alkalmazni kell, ha a gazdálkodó szervezet]
"a) az áru előállítására, átvételére, mérlegelésére, csomagolására, címkézésére, megfelelőség-értékelésére, megfelelőségi jelölésére, árának feltüntetésére, tárolására, szállítására és forgalomba hozatalára, illetve a szolgáltatás nyújtására vonatkozó jogszabályi előírásokat megsérti,"
6. §
Az Fgytv. 9. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
"Az áru akkor hozható fogyasztói forgalomba, ha a csomagolásán vagy másutt, de az árutól elválaszthatatlanul elhelyezett címkén jól olvashatóan, közérthetően és egyértelműen tartalmazza a fogyasztók tájékoztatásához és a hatósági ellenőrzéshez szükséges, a 10. §-ban meghatározott adatokat."
7. §
(1) Az Fgytv. 10. §-a (1) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az áru címkéjének tartalmaznia kell az áru]
"c) származási helyének megjelölését, ha az áru nem az Európai Gazdasági Térségből származik."
(2) Az Fgytv. 10. §-a (2)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
"(2) Az áru jellegétől és rendeltetésétől függően a címkének az (1) bekezdésben foglaltakon túl - a külön jogszabályban meghatározottak szerint - tartalmaznia kell az áru
a) méreteit, nettó mennyiségét az árura jellemző mértékegységben vagy darabszámban,
b) előállításához felhasznált összetevőket (mennyiségi összetételét, a felhasznált anyagok arányát),
c) rendeltetésszerű használhatóságának vagy minőségmegőrzésének várható időtartamát,
d) alapvető műszaki jellemzőit,
e) energiafelhasználásának ismérveit,
f) a külön jogszabályban meghatározott módon tanúsított környezet-, illetve természetkímélő jellegét (a felhasznált anyagok, az előállítás módja, a használat és a hulladékká válás tekintetében), a külön jogszabályban meghatározott környezetre és természetre ható veszélyesség jellegét (a felhasznált anyagok, az előállítás módja, a használat és a hulladékká válás tekintetében), illetve a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény és külön jogszabályok alapján fennálló környezetterhelési díj, továbbá termékdíj fizetési kötelezettséget,
g) megfelelőségi jelölését.
(3) Ha az áru jellege indokolja, a címkének megfelelő tájékoztatást kell tartalmaznia az áru rendeltetésszerű használatával együtt járó, az áru előrelátható használati ideje alatt fennálló, valamint hulladékká válásakor jelentkező veszélyességi tényezőről úgy, hogy a fogyasztó a veszélyt képes legyen felmérni és megtenni az elhárításához szükséges intézkedéseket."
(3) Az Fgytv. 10. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
"(5) Az (1) bekezdésben foglaltakat magyar nyelven is meg kell jeleníteni."
8. §
Az Fgytv. 11. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
"11. § A 9 -10. §-ban foglaltakat külön törvény eltérő rendelkezése hiányában kell alkalmazni. Az egyes árufajták címkéjének tartalmára és megjelenítési formájára jogszabály további részletes előírásokat is meghatározhat."
9. §Az Fgytv. 18. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(3) A békéltető testületet az azonos területen működő kereskedelmi és iparkamara, és agrárkamara közösen működteti."
10. §Az Fgytv. 20. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(3) A fogyasztó a kérelmet az (1) bekezdés szerint illetékes testület helyett a szerződés teljesítésének helye szerint illetékes testületnél is benyújthatja."
11. §Az Fgytv. 21. §-ának (3)-(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
"(3) A tagokról a testület elnöke listát vezet. A lista tartalmazza a tagok nevét, szakmai ismeretük és a jelölő szervezet megjelölését. Ezek az adatok közérdekből nyilvános adatok. Az elnök a testületi tagok listáját megküldi a békéltető testület működési feltételeit biztosító kamarának, a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőségnek, továbbá kérésre a fogyasztói érdekek képviseletét ellátó társadalmi szervezeteknek, valamint a helyi önkormányzatoknak.
(4) Az elnököt - a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség főigazgatójának javaslatára - a miniszter bízza meg a testületi tagok közül. Az elnök teljes jogkörrel képviseli a testületet."
12. §Az Fgytv. 22. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) Békéltető testületi tag az lehet, aki felsőfokú iskolai végzettséggel és annak megfelelő, legalább kétéves igazolt szakmai gyakorlattal rendelkezik."
13. §Az Fgytv. 25. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(5) Ahol a törvény a továbbiakban eljáró tanácsot, illetve az eljáró tanács elnökét említ, azon az egyedül eljáró testületi tagot is érteni kell."
14. §Az Fgytv. 28. §-ának (2)-(5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
"(2) A kérelmet a fogyasztó, vagy - a több fogyasztót érintő vitás ügyben az érintettek felhatalmazása alapján - a fogyasztói érdekek képviseletét ellátó társadalmi szervezet terjesztheti elő.
(3) A kérelmet a békéltető testület elnökéhez kell írásban benyújtani. Az írásos formának elektronikus irat használatával is eleget lehet tenni. A kérelemnek tartalmaznia kell
a) a fogyasztó nevét, lakóhelyét vagy tartózkodási helyét, illetve az eljárást kezdeményező szervezet nevét, székhelyét és az érintettek felhatalmazását,
b) a panasszal érintett gazdálkodó szervezet nevét, székhelyét,
c) - ha az illetékességet a 20. § (3) bekezdése szerint a szerződés teljesítésének helyére kívánja alapítani - a fogyasztónak a teljesítés helyére vonatkozó nyilatkozatát,
d) a panasz rövid leírását, az azt alátámasztó tényeket és azok bizonyítékait,
e) a fogyasztó nyilatkozatát a 27. § (1) bekezdésében előírt feltétel teljesítéséről,
f) a testület döntésére irányuló indítványt.
(4) A kérelemhez csatolni kell azt az okiratot, illetve annak másolatát (kivonatát), amelynek tartalmára a fogyasztó bizonyítékként hivatkozik, így különösen a gazdálkodó szervezet írásbeli nyilatkozatát a panasz elutasításáról, illetőleg - közüzemi, valamint pénzügyi szolgáltatási tevékenységet folytató gazdálkodó szervezet esetében - az ügyfélszolgálati iroda elutasító nyilatkozatát, ezek hiányában a fogyasztó rendelkezésére álló egyéb írásos bizonyítékot az egyeztetés megkísérléséről.
(5) Ha a kérelem nem felel meg a (3)-(4) bekezdésben foglaltaknak, a békéltető testület elnöke a kérelmet a hiányok megjelölése mellett pótlás végett a kérelmezőnek visszaküldi."
15. §Az Fgytv. a következő 28/A. §-sal egészül ki:
"28/A. § Az eljárás megindítása az elévülést megszakítja. Az eljárás eredményes befejezése után az elévülésre a Ptk. 327. §-a (1) és (2) bekezdésében, az eljárás eredménytelensége esetén a Ptk. 326. §-a (2) bekezdésében foglaltak irányadók."
16. §Az Fgytv. 29. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(4) Az elnök a meghallgatás kitűzött időpontjáról a feleket a kérelem másolatának és a 21. § (3) bekezdése szerinti lista egyidejű megküldésével kellő időben előzetesen értesíti, azzal a felhívással, hogy az eljáró tanács általuk jelölhető tagjára vonatkozó javaslatukat legkésőbb az értesítés kézhezvételétől számított három napon belül tegyék meg, illetve - egyszerűen eldönthető ügy esetén - az egyedül eljáró testületi tag személyében e határidő alatt állapodjanak meg, ellenkező esetben a kijelölésről a békéltető testület elnöke hivatalból gondoskodik. Az elnök a körülmények mérlegelése alapján kezdeményezheti az eljárás írásbeli lefolytatását, a meghallgatás mellőzéséhez azonban mindkét fél hozzájárulását be kell szereznie."
17. §Az Fgytv. 31. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(6) A tanács az eljárást az eljárás megindulását követő hatvan napon belül befejezi, indokolt esetben ezt a határidőt a testület elnöke legfeljebb harminc nappal meghosszabbíthatja."
18. §Az Fgytv. 33. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(4) A tanács határozatát a határozathozatal napján hirdeti ki. A kihirdetett határozat írásba foglalt egy-egy példányát legkésőbb nyolc napon belül meg kell küldeni a feleknek és a területileg illetékes fogyasztóvédelmi felügyelőségnek."
19. §
Az Fgytv. 36. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
"(5) A fogyasztó a határozattal jóváhagyott egyezség és a kötelező határozat végrehajtásának, illetve az ajánlásban foglaltak követésének elmaradásáról köteles értesíteni a békéltető testületet."
20. §Az Fgytv. 37. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"37. § A békéltető testület az eljárására vonatkozó részletes szabályokat a törvény keretei között szabadon állapíthatja meg. Az országos gazdasági kamarák az egységes gyakorlat kialakítása érdekében - a testületi elnökök véleményének figyelembevételével - eljárási szabályzatot készíthetnek, melyet az igazságügy-miniszter hagy jóvá."
21. §Az Fgytv. a következő 47/A. §-sal egészül ki:
"47/A. § (1) Az eljáró hatóság a 47. § (2) bekezdésében megjelölt próbavásárlás során, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében közreműködőt, továbbá az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatásról és az ahhoz kapcsolódó közterhek egyszerűsített befizetéséről szóló 1997. évi LXXIV. törvényben meghatározottak alapján alkalmi munkavállalói könyvvel rendelkező munkavállalót is igénybe vehet.
(2) A 47. § (2) bekezdésében megjelölt eljárásban az (1) bekezdés alapján közreműködő személy részére az eljáró hatóság megbízólevelet állít ki, amely tartalmazza a közreműködő nevét, továbbá, hogy mely forgalmazónál milyen típusú ellenőrzést folytathat le.
(3) Próbavásárlás esetén az eljáró hatóság az ellenőrzési jogosultságát a próbavásárlás befejezésekor igazolja, ezzel egyidejűleg a forgalmazó képviseletében eljáró személy az áru visszavétele mellett köteles a vételárat visszatéríteni."
22. §
Az Fgytv. 53. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"53. § Az egészségügyi szolgáltatásokról, a gyógyszerek, a külön jogszabályban meghatározott tilalmazott készítmények, továbbá a gyógyászati segédeszközök, orvostechnikai termékek forgalmazásáról külön jogszabály rendelkezik."
23. §
Az Fgytv. 55. §-ának (1) bekezdése a következő k) ponttal egészül ki:
[Felhatalmazást kap a Kormány, hogy]
"k) a határon átnyúló fogyasztói panaszok tekintetében a fogyasztó igényérvényesítésének előmozdítása, valamint az ilyen jogviták peren kívüli elintézését elősegítő alternatív vitarendezési fórumok európai hálózatában való részvételre
[vonatkozó részletes szabályokat rendelettel meghatározza.]
24. §
(1) Az Fgytv. 56. §-ának a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Felhatalmazást kapnak az ágazati irányításért felelős miniszterek, hogy]
"a) a feladat- és hatáskörükbe tartozó árukra és szolgáltatásokra vonatkozó fogyasztói forgalomba hozatali követelményeket, biztonságossági előírásokat, címkézésre vonatkozó külön előírásokat, az egyes áruk megfelelőség értékelésének módját, valamint a tanúsítványokat kiadó szervezetek körét,"
[rendelettel meghatározzák.]
(2) Az Fgytv. 56. §-a a következő c) ponttal egészül ki:
[Felhatalmazást kapnak az ágazati irányításért felelős miniszterek, hogy]
"c) a fogyasztói forgalomba hozatallal kapcsolatos jelek, jelölések alkalmazására vonatkozó részletes szabályokat,"
[rendelettel meghatározzák.]
25. § (1) Az Fgytv. a következő 56/A. §-sal egészül ki:
"56/A. § (1) Felhatalmazást kap a gazdasági és közlekedési miniszter, hogy a kizárólag használati és kezelési útmutatóval együtt forgalomba hozható áruk körét rendelettel meghatározza."
26. §Az Fgytv. 57. §-ának a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Ez a törvény ... az Európai Közösségek következő jogszabályaival összeegyeztethető szabályozást tartalmaz:]
"a) az Európai Parlament és Tanács 2001/95/EK irányelve az általános termékbiztonságról,"
27. § (1) Ez a törvény - a (2) bekezdésben meghatározott kivételekkel - a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba.
(2) A törvény 1. §-ának (2) bekezdése és 7. §-ának (1) bekezdése a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz való csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésével egyidejűleg lép hatályba.
(3) A törvény hatálybalépésével egyidejűleg az Fgytv. 17. §-ának (4) bekezdésében az "ipari, kereskedelmi és idegenforgalmi miniszter" szövegrész helyébe a "gazdasági és közlekedési miniszter" szövegrész kerül.
(4) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló 1999. évi CXXIV. törvény 3. §-a a következő k) ponttal egészül ki:
[A Felügyelet hatásköre kiterjed:]
"k) a fogyasztói csoportokról szóló külön jogszabály
[hatálya alá tartozó szervezetek, személyek és tevékenységek felügyeletére.]
(5) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg az Fgytv. 2. §-ának g) pontja, 6. §-ának j) pontja, 18. §-ának (4) bekezdése, 19. §-ának (2) bekezdése, 31. §-ának (3) bekezdése, valamint 55. §-ának i) pontja, hatályát veszti.
(6) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a fogyasztói csoportok szervezésére és működésük felügyeletének a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete általi ellátására vonatkozó részletes szabályokat rendeletben állapítsa meg.
INDOKOLÁS
a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslathoz
ÁLTALÁNOS INDOKLÁS
A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény (a továbbiakban: fogyasztóvédelmi törvény) 1998. március 1-jén lépett hatályba. A törvény megteremtette az Európai Unióban deklarált fogyasztói érdekek érvényesítéséhez szükséges jogi kereteket, hozzájárult a fogyasztóvédelmi intézményrendszer kiépítéséhez, és meggyorsította a fogyasztóvédelmi közösségi acquis átvételét. Ennek elismeréseként az Európai Bizottság 1998. évi ország-jelentésében már hivatkozott a fogyasztóvédelmi törvény mint a fogyasztók alapvető jogainak összefoglalására, 1999. évi ország-jelentésében pedig kitért arra, hogy a Csatlakozási Partnerség középtávú prioritásai közül Magyarországon elfogadták a fogyasztóvédelmi törvényt, amit a 2000. évi jelentés már egyértelműen vívmányként értékelt.
A fogyasztóvédelmi törvény módosítására vonatkozó törvényjavaslat a hatálybalépés óta eltelt öt éves végrehajtási tapasztalat alapján elvégzett felülvizsgálat megállapításaira építve készült el. A felülvizsgálat eredménye szerint a fogyasztóvédelmi törvény alapvetően megfelelt a megalkotásához fűzött elvárásoknak, elérte a kitűzött szabályozási célokat. A törvényi szabályozás és az arra épülő intézményrendszer biztosítja a fogyasztók egészsége és biztonsága, vagyoni érdekei védelmének érvényesíthetőségét, valamint a megfelelő tájékoztatás és információhoz jutás lehetőségét. A fogyasztóvédelmi törvény megteremtette továbbá a fogyasztói oktatás, valamint a fogyasztói érdekek képviseletének kereteit.
A fogyasztóvédelmi törvény módosításának legfontosabb célja, hogy megteremtse az Európai Unió tagjaként való zökkenőmentes működés teljes körű biztosítása érdekében szükséges feltételeket.
Jogharmonizációs kötelezettség teljesítése a fogyasztók életének, egészségének és biztonságának védelmére vonatkozóan a fogyasztóvédelmi törvény II. fejezetében foglalt rendelkezéseinek módosítása, illetve kiegészítése. Az általános termékbiztonságra vonatkozó hatályos szabályozás az 1997-es európai közösségi jogi követelményekkel összhangban készült el. A fogyasztóvédelmi törvény hatálybalépése óta azonban az Európai Unióban ezen a területen új irányelvet fogadtak el. Az általános termékbiztonságról szóló 2001/95/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv a korábbi közösségi szabályozáshoz képest új rendelkezéseire figyelemmel szükséges a fogyasztóvédelmi törvény e szabályainak módosítása. A magyar termékbiztonsági szabályozás struktúráját tekintve összetett. A fogyasztóvédelmi törvény rögzíti a jogszabállyal vagy szabvánnyal nem szabályozott területre tartozó áruk alapvető biztonságossági követelményeit, míg az ezek ellenőrzéséhez szükséges részletes szabályokat a fogyasztóvédelmi törvényt végrehajtó, az áruk és a szolgáltatások biztonságosságáról és az ezzel kapcsolatos piacfelügyeleti eljárásról szóló 79/1998. (IV. 29.) Korm. rendelet határozza meg. A szabályozott terület alá eső áruk biztonságossági követelményei viszont a termékspecifikus szabályozás körében kerülnek/kerültek definiálásra.
Az új közösségi jogi rendelkezések a fogyasztóvédelmi törvény szintjén megjelenő szabályozást annyiban érintik, hogy a biztonságossági követelmények, továbbá a gyártók ezzel kapcsolatos kötelezettségei a közösségi elvárásoknak megfelelően kiegészítésre kerülnek. A részletes szabályokat, illetve a hatóságok kötelezettségeit a törvény felhatalmazása alapján továbbra is a 79/1998. (IV. 29.) Korm. rendelet tartalmazza. (2-4. §)
A törvényjavaslat alapján a címkézés szabályai az Európai Unió joggyakorlata szerint úgy módosulnak, hogy az Unió egységes belső piacáról származó áruk esetében a származási hely megjelölésének kötelezettsége megszűnik, ugyanakkor a harmadik országokból származó árukon továbbra is kötelező a származási hely feltüntetése. (7. §)
A békéltető testületek a fogyasztói jogviták bírósági eljáráson kívüli rendezésére hatáskörrel rendelkező testületekre vonatkozó elvekről szóló 98/257/EK európai bizottsági ajánlásnak megfelelően - a fogyasztóvédelmi törvény alapján - független testületként jöttek létre és működnek. Működésük eddigi tapasztalatai azt mutatják, hogy jelentős szerepet játszanak a fogyasztói jogviták peren kívüli rendezésében, a fogyasztók számára a bírósági eljárásnál gyorsabb és olcsóbb rendezést biztosítanak, ezért a fogyasztók körében egyre népszerűbbek. A törvényjavaslat a békéltető testületi eljárására vonatkozó rendelkezéseket az Európai Unióban elvárt gyors, olcsó és hatékony alternatív vitarendezési követelményeknek megfelelően egészíti ki, illetve módosítja. (9-21. §)
RÉSZLETES INDOKOLÁS
Az 1. §-hoz
Az általános termékbiztonságra vonatkozó szabályok alkalmazásakor a Javaslat alapján az árut vagy - meghatározott esetekben - a szolgáltatást forgalomba hozó gazdálkodó szervezetek közül az minősül forgalmazónak, amelyik tevékenységével az áru biztonságossági jellemzőit nem befolyásolja. A gyártó fogalma az Európai Unió tagjaként való működés feltételeinek megfelelően módosul. Új fogalomként jelenik meg a forgalomból való kivonás és a visszahívás, amelyek az általános termékbiztonsági szabályok alkalmazásához kapcsolódnak.
A 2. §-hoz
Az általános termékbiztonságról szóló 2001/95/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv a korábbi közösségi szabályozáshoz képest új rendelkezéseire figyelemmel a Javaslat módosítja, illetve kiegészíti a törvénynek a fogyasztók életének, egészségének és biztonságának védelméről szóló rendelkezéseit.
A fogyasztók veszélyeztetésének megelőzése érdekében a gyártókat és a forgalmazókat a jogilag nem szabályozott területre eső áruk tekintetében terhelő törvényi kötelezettségek kiegészülnek, illetve egyértelműbbé válnak. Ezek a kötelezettségek elsősorban a biztonságosság területén való együttműködésre vonatkoznak: a forgalmazó az általa forgalomba hozott áruval kapcsolatban vesz részt a biztonságosság ellenőrzésében. A forgalmazó kötelezettsége ezen a területen elsősorban az általa forgalmazott áru által okozott veszélyekre vonatkozó tájékoztatás továbbadására, az áru származási helyének megállapításához, valamint a forgalmazás nyomon követéséhez szükséges dokumentumok megőrzésére és az eljáró hatóságok rendelkezésére bocsátására terjed ki. A forgalmazókat terhelő kötelezettség arányos a vállalt felelősséggel, így nem várható el például magánszemélyek által jótékonysági célra rendelkezésre bocsátott egyedi, használt áruk esetén a hatóságok lehetséges veszélyekről való tájékoztatása. A gyártó és a forgalmazó a fogyasztó veszélyeztetésének elhárítása érdekében egyaránt köteles együttműködni az eljáró hatóságokkal.
A 3. §-hoz
A gyártó a már forgalomba hozott, a fogyasztóra veszélyes áru forgalmazásának, bemutatásának vagy a fogyasztó részére történő bármilyen kínálásának megakadályozása érdekében a veszélyes árut a forgalomból kivonja, illetve súlyos, gyors beavatkozást igénylő veszély esetén a gyártó a fogyasztó részére már átadott vagy egyébként elérhetővé tett veszélyes árut visszahívja. A törvény vonatkozó rendelkezéseinek alkalmazásához szükséges végrehajtási szabályokat külön kormányrendelet állapítja meg.
A 4. §-hoz
Az általános termékbiztonsági szabályok hatálya nem terjed ki általánosságban a szolgáltatások biztonságosságára. Az általános termékbiztonsági előírásokat csupán a fogyasztónak nyújtott szolgáltatással összefüggésben a fogyasztó részére szolgáltatott vagy elérhetővé tett áru tekintetében kell alkalmazni. Nem tartozik e rendelkezések alkalmazási körébe viszont a szolgáltatás nyújtása során használt berendezések biztonságossága, mert azokat a szolgáltatás egészének biztonságosságával összefüggésben kell megítélni.
Az 5. §-hoz
A Javaslat kiegészíti a fogyasztók vagyoni érdekeinek védelmét biztosító általános rendelkezéseket a megfelelőségi jelölésre vonatkozó kötelezettség megszegésének szankcionálhatóságával, továbbá összhangot teremt a törvényben és a más jogszabályokban*, illetve az Európai Unióban használt terminológiák között.
A 6-8. §-hoz
A Javaslat a címkézés szabályait az Európai Unió tagjaként való működés feltételeihez igazítja. A törvény hatályos címkézési előírásai közül ugyanis a származási hely megjelölésére vonatkozó általános követelmény jelenlegi formájában nem egyeztethető össze az európai közösségi jogból adódó elvárásokkal. Az Európai Unió tagállamaiból származó termékek esetében külön ország-megjelölés az Európai Bíróságnak a 207/83 ügyben hozott ítélete értelmében nem engedhető meg. Ennek oka, hogy a fogyasztó ezáltal különbséget tehet a hazai és más tagállamból, azaz az egységes belső piacról származó termékek között, amely lehetőség ellentétes az áruk szabad mozgása alapszabadságával. A címkézés szabályai az Európai Unió joggyakorlata szerint - tekintettel az Európai Gazdasági Térségre vonatkozó egyezményre is - úgy módosulnak, hogy az Európai Gazdasági Térségből származó áruk esetében a származási hely megjelölésének kötelezettsége megszűnik, ugyanakkor a harmadik országokból származó árukon továbbra is kötelező a származási hely feltüntetése.
Tekintettel az Európai Unióban a fogyasztóvédelem magas szintjére vonatkozó elvárásra, különösen pedig arra a követelményre, hogy a veszélyes termékek származásának és forgalmazásának dokumentálhatónak kell lennie, a Javaslat értelmében a nem az Európai Gazdasági Térségből származó áru esetén a származási hely megjelölésének kötelezettsége fennmarad.
A 9-10. §-hoz
A hatályos rendelkezés szerint a fogyasztó a kérelmet lakóhelyén vagy tartózkodási helyén, illetve a szerződés teljesítésének helye szerint illetékes békéltető testületnél is benyújthatja. Gyakran előfordul, hogy erre hivatkozva a fogyasztó mind a lakóhelye szerinti, mind a szerződés teljesítése szerinti békéltető testületnél eljárást kezdeményez, így több illetékes békéltető testület is eljárhat egyidejűleg. A párhuzamos eljárás elkerülése érdekében a Javaslat a szabályozást úgy módosítja, hogy a fogyasztó választása szerint, de csak egy békéltető testületnél indíthasson eljárást.
A 11-13. §-hoz
A békéltető testületek hatékonyabb szervezeti működése érdekében az elnök feladatait a Javaslat több ponton kiegészíti és pontosítja. Ennek megfelelően az elnököt a Javaslat felhatalmazza, hogy a békéltető testületet általános jogkörrel képviselje, továbbá, hogy vezesse a testületi tagokról összeállítandó listát. A Javaslat továbbá a békéltető testületi tagság feltételeinek pontosítását célozza, a szakmai ismeretek igazolását követelvén meg.
A 14. §-hoz
A békéltető testületek eljárásának jelenleg egyik feltétele a fogyasztó részéről ezer forint eljárási díj befizetése. A jogalkalmazási tapasztalatok alapján az eljárási díjnak az indokolatlan panaszok visszatartása szempontjából nincs jelentősége. Az eljárási díj összege jelképes, annak megszüntetése ily módon nem jelent számottevő bevételkiesést. Figyelemmel arra, hogy a fogyasztói jogviták gyors és olcsó elintézésének igénye lehetőség szerint térítésmentes eljárást indokol, a Javaslat a jelképes eljárási díj intézményét megszüntetve a békéltető testületekhez fordulás jogát ingyenessé teszi. A Javaslat egyértelműsíti továbbá azt a jogalkotói szándékot, amely csupán az egyeztetésnek a fogyasztó részéről való hatékony megkísérlését szabja az eljárás megindításának előfeltételéül, azonban a gazdálkodó szervezet esetleges jogsértése, nyilatkozatának elmaradása nem akadályozhatja meg a fogyasztó jogérvényesítését.
A 15-18. §-hoz
A hatályos törvényi rendelkezés szerint az eljáró tanács a határozatát azonnali írásba foglalási kötelezettséggel aznap, a határozathozatal napján hirdeti ki. A kihirdetés legfeljebb három napra halasztható, ha az ügy bonyolultsága megkívánja. A végrehajtási tapasztalatok szerint ez az írásba foglalási idő nagyon rövid, mivel a tanács elnökének nem mindig van lehetősége azonnal, illetve az ügy bonyolultságára tekintettel három napon belül írásba foglalni a határozatot. A probléma feloldása érdekében a Javaslat ezen a rendelkezésen úgy módosít, hogy a tanács a határozatát a határozathozatal napján szóban vagy írásban hirdeti ki, majd ezt követően az írásba foglalt határozat egy-egy példányát nyolc napon belül kézbesíti a feleknek, és egyidejűleg megküldi a területileg illetékes fogyasztóvédelmi felügyelőségnek is.
A 19-20. §-hoz
A Javaslat a hatályos szabályozás hiányosságát hivatott kijavítani, a békéltető testületnek ugyanis nincs visszacsatolása határozatai követéséről. Az értesítésre szükség van egyrészt a tagállamként való működés miatt, az Európai Bizottságnak való tájékoztatási kötelezettség teljesítése céljából, másrészt, ez a megoldás egybeesik a fogyasztó érdekével, amennyiben megkönnyíti a nem követett ajánlás nyilvánosságra hozatalára vonatkozó törvényi rendelkezés végrehajthatóságát.
A 21. §-hoz
A Javaslat lehetőséget ad a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség és a területi felügyelőségek mint eljáró hatóságok részére, hogy eljárásuk során próbavásárlást végezhessenek. A Javaslat a fogyasztóvédelmi hatóságokra vonatkozó eljárási szabályokat kiegészíti azzal, hogy lehetővé teszi az eljáró hatósággal munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban állók, illetve alkalmi munkavállalói könyvvel rendelkezők részére, hogy a próbavásárlásban az eljáró hatóságtól kapott megbízólevél birtokában részt vegyenek.
A 22. §-hoz
A Javaslat a jogszabályi környezethez igazítja a gyógyszerekkel kapcsolatos rendelkezést.
A 23-27. §-hoz
A Javaslat szerint a törvénymódosítás hatálybaléptetése lépcsőzetes, a jogharmonizációs kötelezettség teljesítésével összefüggő, illetve a jogalkalmazást elősegítő rendelkezések - amelyek különösebb felkészülést egyébként sem igényelnek - hatálybalépésének javasolt időpontja a törvény kihirdetését követő 30. nap, míg az EU-tagként való működéshez szükséges rendelkezések értelemszerűen a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz való csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésével egyidejűleg lépnek hatályba.
* Lásd pl.: A Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai közötti Társulási Tanács 5/2002. számú, a megfelelőségértékelésről és az ipari termékek elfogadásáról szóló Jegyzőkönyvben megállapított hatáskörök átruházásáról szóló határozat kihirdetéséről szóló 239/2002. (XI. 12.) Korm. rendelet,
A Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai közötti Társulási Tanács 4/2002. számú, a megfelelőség-értékelésről és az ipari termékek elfogadásáról szóló Jegyzőkönyv az emberi felhasználásra kerülő gyógyszerek helyes laboratóriumi gyakorlatáról szóló 7. számú melléklete hatálybalépésének elfogadásáról szóló határozat kihirdetéséről szóló 226/2002. (XI. 7.) Korm. rendelet
A technikai szabályzatok, műszaki tartalmú jogszabályok és megfelelőség-értékelési eljárását tartalmazó szabályozások tervezetire e vonatkozó információszolgáltatásról, valamint a Notifikációs Központ feladat- és hatásköréről szóló 46/2002. (III. 21.) Korm. rendelet
Az Európai Megállapodáshoz kapcsolódó, a megfelelőség értékeléséről és az ipari termékek elfogadásáról szóló Jegyzőkönyv kihirdetéséről szóló 84/2001. (V. 30.) Korm. rendelet