MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
H/8233. számú
országgyűlési határozati javaslat
az Egészségügyi Világszervezet
Dohányzás-ellenőrzési Keretegyezményének megerősítéséről
Előadó: Dr. Kökény Mihály
egészségügyi, szociális és családügyi miniszter
Budapest, 2004. január
Az Országgyűlés
.../2003. (...) OGY határozata
az Egészségügyi Világszervezet
Dohányzás-ellenőrzési Keretegyezményének megerősítéséről
Az Országgyűlés
Indokolás
1. A Keretegyezmény előkészítése, szakmai tartalma
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) kormányközi tárgyalótestülete 2003. február 28-án fogadta el a Dohányzás-ellenőrzési Keretegyezmény (a továbbiakban: Keretegyezmény) szövegtervezetét, amelyet a WHO 2003. májusában megtartott közgyűlésén fogadtak el a tagországok. A Keretegyezmény 2003. június 16-án Magyarország Kormánya nevében aláírásra került az utólagos megerősítés jogának fenntartása mellett.
A Keretegyezmény aláírására a Magyar Köztársaság részéről a 2116/2003. (VI. 6.) Korm. határozat alapján került sor.
Az Egészségügyi Világszervezet 1999-ben indította el a Keretegyezmény kidolgozását, hogy egy olyan eszközt hozzon létre, amely iránymutatást adhat a részes felek számára a dohányzás okozta betegségek és halálesetek csökkentéséhez. A WHO komoly aggodalommal figyeli a dohány epidémia egyre gyorsabb terjedését és hatékony nemzetközi fellépést sürget e komoly népegészségügyi probléma megoldása érdekében. A Keretegyezmény kidolgozásának hátterében az a tudományosan már bizonyított felismerés áll, hogy a dohányfogyasztás és a dohányfüst-expozíció komolyabb esetben halálhoz, súlyos megbetegedéshez vagy egészség-károsodáshoz, rokkantsághoz vezet. Az is egyértelműen bizonyítást nyert, hogy a dohánytermékek által kibocsátott füst farmakológiailag aktív, toxikus, mutagén és karcinogén hatású. Minderre tekintettel a dohányfüggőség külön kórképként van besorolva a betegségek nemzetközi osztályozásában. Csak a Keretegyezmény tárgyalásának megkezdése (1999. október 25.) és annak lezárása (2003. február 28.) között 13.450.536 ember halt meg a dohányzás eredményeként kialakult valamilyen megbetegedésben. Komoly aggodalmat kelt a szakemberekben a mind fiatalabb korban kezdődő dohányzás, illetve annak a nők körében való egyre nagyobb elterjedése, az illegális dohánykereskedelem és cigarettacsempészet "virágzása".
Az Egészségügyi Világszervezet Dohány-ellenőrzési Keretegyezménye 11 részből áll. Az I-II. rész a bevezető és általános rendelkezéseket tartalmazza. A részes tagállamoknak hatékonyan fel kell lépniük a dohányzás káros hatásai ellen, multiszektoriális nemzeti és regionális stratégiát, programokat kell kidolgozniuk ennek érdekében. Kiemelten fontos a nemzetközi együttműködés ezen a területen. A III. rész a dohánytermékek iránti kereslet csökkentését irányozza elő hatékony ár- és adópolitikák bevezetésével. A nemzeti szuverenitás megtartásával, a Keretegyezmény ösztönzi a szerződő feleket olyan adópolitika bevezetésére, amely csökkenti a dohányfogyasztást, elősegíti a nemzeti népegészségügyi célkitűzések érvényesülését, és megtiltja vagy korlátozza az adó- és vámmentes dohánytermékek értékesítését. Zárt munkahelyeken, tömegközlekedési eszközökön, továbbá egyéb zárt közterületeken védelemben kell részesíteni a nemdohányzókat. Nemzetközi eszközökkel is szabályozni szükséges a jövőben a dohánytermékekben előforduló megengedhető összetevőket és azok mértékét. A transzparencia elvét szolgálja az a rendelkezés, amely lehetővé teszi, hogy - a nemzeti jogszabályokkal összhangban - a dohánygyártók és dohányimportőrök hozzák nyilvánosságra a dohánytermékek tartalmára és a kibocsátott káros anyagokra vonatkozó adatokat. A részes feleknek a ratifikációt követő három éven belül megfelelő intézkedéseket kell hozniuk annak érdekében, hogy
- a dohánytermékek címkéjén felhívják a figyelmet a dohányzás káros hatásaira,
- a termék címkéje és csomagolása ne reklámozzon dohányterméket, és ne tartalmazzon olyan információt, amely megtévesztő lehet az egészségkárosító hatások és kockázatok tekintetében.
E körbe sorolandók az olyan kifejezések, mint az "alacsony kátránytartalmú", "könnyű", "ultra könnyű" vagy "enyhe". Az egészségügyi figyelmeztető feliratok legalább a címke 30 %-át kell, hogy kitegyék, továbbá a dohánytermék külső csomagolásán és címkéjén fel kell tüntetni a dohányzás káros hatásait tartalmazó egészségügyi figyelmeztetést is. A Keretegyezmény értelmében a szerződő felek elismerik, hogy a reklám, szponzorálás és promóció teljes betiltása csökkentené a dohánytermékek fogyasztását, ezért a nemzeti alkotmányos elvekkel összhangban el kell kezdeni (ahol indokolt) a dohánytermékek reklámozásának és a különféle nyilvános események dohánygyárak által történő szponzorálásának betiltását vagy korlátozását. Azon államok, amelyek már teljes reklámtilalmat vezettek be, jogosultak lesznek arra, hogy a határon átnyúló reklám, promóció, szponzorálás esetén ugyanolyan intézkedéseket, büntetéseket vezessenek be, mint a saját jogalanyaikkal szemben.
A Keretegyezmény IV. része a dohánykínálat csökkentésével kapcsolatos olyan intézkedéseket tartalmaz, amelyek előirányozzák a tiltott kereskedelem, csempészet, hamisítás felszámolását. Ennek érdekében a csomagoláson meg kell jelölni a termék eredetét, továbbá a részes államok figyelemmel kísérik a dohánytermékek kereskedelmét, intézkedniük kell a hamisított és csempészett cigaretta környezetbarát megsemmisítésével kapcsolatosan. A részes feleknek jogalkotói, végrehajtói, igazgatási vagy más intézkedésekkel meg kell tiltaniuk a dohánytermékek kiskorú személyek részére történő forgalmazását, így - többek között - a dohánytermékek szabadpolcos árusítását be kell tiltaniuk, továbbá biztosítaniuk kell, hogy a dohányautomaták ne legyenek hozzáférhetők kiskorúak számára.
A Keretegyezmény V. része a környezet és az emberek egészségének védelmével kapcsolatos intézkedéseket tartalmaz, amelynek keretében a részes Felek vállalják, hogy a dohánytermesztés és a dohánytermékek előállítása során kellő figyelemmel lesznek a környezet és az emberek egészségének védelmére.
A VI. része a dohányzás visszaszorítása céljából ajánlást tartalmaz különböző jogalkotói intézkedések meghozatalával kapcsolatosan.
A VII. része címe a tudományos és technikai együttműködés és az információk közlése. A kutatás, felügyelet és információcsere keretében a részes Felek többek között vállalják, hogy fejlesztik és elősegítik a nemzeti kutatást, és koordinálják a kutatási programokat regionális és nemzetközi szinteken a dohányzás visszaszorításának érdekében. Továbbá kölcsönösen tájékoztatják egymást az általuk bevezetett intézkedésekről, a Keretegyezmény végrehajtásáról, illetve a dohányzás visszaszorítása érdekében tett egyéb intézkedésekről. A tudományos és technikai együttműködés keretében a részes felek programokat hoznak létre a dohányfogyasztás és expozíció hatásainak, nagyságrendjének regionális és globális vizsgálatára, összehasonlító kutatásokra.
A VIII. rész rendezi az intézményi megoldások és a pénzügyi források rendszerét, így a részes felek által létrehozandó Konferenciát, Titkárságot, illetve a Konferencia és a kormányzati szervek közötti kapcsolattartást.
A IX. rész határozza meg, hogyan kell a Keretegyezmény értelmezése, vagy alkalmazása során felmerült vitás kérdéseket rendezni.
A X. rész a Keretegyezmény esetleges továbbfejlesztésének lehetőségeivel foglalkozik. Az utolsó XI. rész a Keretegyezmény záró rendelkezéseit tartalmazza.
A Keretegyezmény vonatkozó rendelkezései szerint fokozatosan létre kell hozni az indikátorok epidemiológiai felügyeleti rendszerét. A Keretegyezmény nagy hangsúlyt fektet a szerződő felek közötti együttműködésre, az információ-cserére és a technikai, jogi, tudományos és egyéb szakértelem rendelkezésre bocsátását célozza meg. Külön kiemeli a dohánytermelők támogatását a más, alternatív termények előállítására való áttérés érdekében.
Összességében hangsúlyozandó, hogy a Keretegyezmény célja nem a dohányzás teljes betiltása, hanem az, hogy világméretű beavatkozással a dohányzást minimális szintre szorítsa vissza, gátat vessen a dohány epidémiának, mérsékelje az egészségre káros hatásokat, és a társadalomra rótt - a dohányzással összefüggő - költségek elfogadható mértékre csökkenjenek. A Keretegyezmény olyan hatékony intézkedések bevezetését mozdíthatja elő, amelyek országhatárokon ívelnek át (reklám, adózás, feketekereskedelem, vámmentes üzletek).
A Keretegyezményt előkészítő tárgyalásokat szokatlanul jelentős és aktív figyelemmel kísérték a nem kormányzati szervezetek (NGO-k), értelemszerűen a minél szigorúbb szabályozás előkészítését várva el a felektől. Az államok jelentős része - köztük az európai régió tagjai - egy szigorú egyezmény kialakítását tűzték ki célul. Az Amerikai Egyesült Államok, Japán és Németország a reklámok, a vámmentesség, az adópolitika, a figyelmeztető feliratok terén a liberálisabb rendelkezések mellett szálltak síkra. Az Európai Közösség nevében fellépő Bizottság a teljes reklámtilalmat támogatta, tekintettel arra is, hogy a vonatkozó közösségi irányelv is megtiltja a dohánytermékek reklámozását, a promóciót és szponzorálást a Közösség területén. A Keretegyezményt az Európai Közösségek nevében a Bizottság írta alá.
2. A Keretegyezmény magyar vonatkozásai
Magyarországon a KSH adatai szerint 28 ezer ember hal meg évente a dohányzás okozta különböző betegségekben, főként szív- és érrendszeri megbetegedésekben és tüdőrákban. A világon a sajnálatosan "előkelő" hatodik helyet foglaljuk el az elszívott cigaretta mennyiségét illetően (évi 20 milliárd szál, amelyre a dohányosok kb. 300 milliárd Ft-ot költenek el). Különösen ijesztő a nők körében a tüdőrák emelkedése, és a fiatalok körében egyre népszerűbb dohányzás sem ad okot derűlátásra. E szomorú statisztika javítása érdekében az Egészség Évtizedének Johan Béla Nemzeti Programja is kiemelten kezeli e kérdéskört. Ennek megfelelően a Kormánynak az egészség megőrzése érdekében tett erőfeszítései is mindenképpen indokolják, hogy Magyarország minél hamarabb ratifikálja a Keretegyezményt. Magyarország számára éppen ezen törekvések miatt a kezdetektől fontos volt, hogy aktívan részt vegyen a Keretegyezmény szakmai előkészítésében. Ennek eredményeképpen az előkészített szöveg Magyarország érdekeivel és céljaival nemcsak az Európai Unió leendő tagállamaként, de a tagságon túl is összhangban áll.
Az Egészség Évtizedének Johan Béla Nemzeti Programjáról szóló 46/2003. (IV. 16.) OGY határozat (a továbbiakban: OGY határozat) mellékletének az egészséges életmód programjairól és az emberi egészség kockázati tényezőinek csökkentéséről szóló részében szereplő, a dohányzás visszaszorítására irányuló programban megfogalmazott célok között került feltüntetésre a dohányzás és a dohányipar társadalmi elfogadottságának csökkentése, olyan társadalmi környezet kialakításával, melyben a nemdohányzó életmód a társadalmi norma. Ennek egyik hatékony eszközeként került megfogalmazásra az Egészség Évtizedének Johan Béla Nemzeti Programjában a dohánytermékek fogyasztásának csökkentését célzó törvényi és egyéb szabályok betartatására, szigorítására, az Európai Unió és az Egészségügyi Világszervezet javaslatainak mielőbbi átvételére irányuló célkitűzés.
A fent hivatkozott OGY határozat mellékletének az egészséges életmód programjairól és az emberi egészség kockázati tényezőinek csökkentéséről szóló részében szereplő, a dohányzás visszaszorítására irányuló program megvalósításának stratégiai irányai között, az egészségpolitikai célok keretében került megfogalmazásra
- a dohánytermékek árának rendszeres, az inflációt meghaladó mértékű emelése,
- a termékdíj bevezetése a dohányzás elleni küzdelem biztos finanszírozásának eszközeként, a dohányipari reklám és szponzorációs tevékenység visszaszorítása.
Bár a Kormány 2002 első negyedévében a dohánytermékek jövedéki adójának közösségi szintre történő emelésével kapcsolatban átmeneti időszakra vonatkozó igényt terjesztett elő, a jövedéki adó inflációt meghaladó mértékű növelésére vonatkozó közösségi előírásoknak megfelelő szabályozás bevezetésére - középtávon konkrétan meghatározott határidőre (2008. december 31.) - kötelezettséget vállalt.
Az Egészség Évtizedének Johan Béla Nemzeti Programja végrehajtása érdekében már a 2003. évre is került tervezésre pénzügyi forrás a dohányzás-ellenes küzdelemre. A 2003. évre külön a Keretegyezmény végrehajtására tekintettel új forrás tervezése nem volt indokolt, hiszen a Keretegyezmény hatálybalépésére 2003-ban nem kerül sor, mert a Keretegyezmény 36. cikkének 1. pontja alapján a Keretegyezmény csak az azt követő kilencvenedik napon lép hatályba, amely napon a negyvenedik ratifikációs, elfogadási, hivatalos megerősítési vagy csatlakozási okmányt letétbe helyezik a Letéteményesnél.
A ratifikációs eljárások elhúzódása miatt jelenlegi ismereteink szerint a hatálybalépés 2005-nél előbb nem várható. A keretegyezmény alapján a nemzeti koordinációs mechanizmus létesítésének szakmai előkészítése folyamatban van, 2004. évben az ezzel kapcsolatos feladatok forrása az Egészség Évtizede Johan Béla Nemzeti Program illetve az ESZCSM költségvetéséből biztosítható. A keretegyezményben vállalt kötelezettségek (kutatás felügyelet és információcsere (20. cikk)), továbbá a felek által az egyezmény célkitűzéseinek elérését szolgáló nemzeti tevékenységekhez nyújtandó pénzügyi támogatások (26. cikk 2. pont) illetve a globális pénzalap vagy más megfelelő pénzügyi mechanizmus létrehozása (26. cikk 5. pont) közvetlen forrásigényt 2004-re nem támasztanak, hiszen ezekhez a keretegyezmény hatálybalépése szükséges. 2005. évre ezen feladatokat a 2005. évi költségvetés előkészítésénél fogjuk figyelembe venni és tervezni.
A Keretegyezmény rugalmas keretet biztosít a dohányzás visszaszorítását célzó tevékenységekhez, így e tekintetben az éves költségvetési egyeztetések során lehet a lehetőségekkel összhangba hozni a Keretegyezmény keretében tervezett akciókat.
3. A hatályos magyar jog megfeleltethetősége a Keretegyezmény rendelkezéseinek
3.1. Már az aláírás kapcsán felmerült, hogy a Keretegyezmény 13. cikkére tekintettel a gazdasági reklámtevékenységről szóló 1997. évi LVIII. törvény [a továbbiakban: Grtv.] dohánytermékek reklámozására vonatkozó szabályainak részletes áttekintésére mindenképpen szükség van a ratifikációhoz.
A Grtv.-t módosító 2001. évi I. törvény jelentős szigorítást hajtott végre a dohányreklámozás terén, azonban a dohányáruk reklámozására, bemutatására bizonyos esetekben hazánkban mégis van lehetőség (pl. a dohányáru eladási helyén való bemutatása és árfeltüntetése, világszintű nemzetközi motorsportrendezvények esetén biztosított felmentés lehetősége). A dohányáruk eladási helyen történő bemutatásával kapcsolatban a jogértelmezés egységének hiánya okoz bizonytalanságot, a törvény egyértelmű értelmezésének megfelelő joggyakorlat ugyanis a 2001. évi I. törvény hatálybalépése óta nem alakult ki. A nemzetközi motorsportrendezvények esetében a dohányreklámozás tilalma alóli felmentés jogintézménye működik, mely megadásának fenntartását jelentős gazdasági érdekek (pl. a jelentős állami bevételt eredményező Marlboro Magyar Nagydíj megrendezésének a biztosítása) indokolják. A dohányreklámok betiltása esetén a nemzetközi motorsportrendezvények, különösen a Marlboro Magyar Nagydíj megtartását csak akkor lehetne biztosítani, ha a világbajnokság szponzorálását nem a dohánygyártók látnák el, azonban ez a kérdés már kívül esik a dohányreklámozással kapcsolatos szabályozás kérdéskörén, valamint átlépi - tekintettel hazánk Európai Uniós csatlakozására - Magyarország határait.
A magyar jog megfelelőségének vizsgálata során a Keretegyezmény szabályainak értelmezése beható jogértelmezést igényel.
A Keretegyezmény 13. cikkének 2. pontja a dohányreklámozás, -promóció és szponzorálás teljes tiltását irányozza elő az aláíró Felek számára:
"A részes Felek, alkotmányukkal vagy alkotmányos alapelveikkel összhangban, belekezdenek az összes dohányreklámozás, -promóció és szponzorálás teljes betiltásába. Ebbe beletartozik a jogi környezet és az adott részes Fél számára rendelkezésre álló technikai eszközöktől függően, a saját felségterületről kiinduló, határokon átnyúló reklámozás, promóció és szponzorálás átfogó betiltása. Ebben a tekintetben, a Konvenciónak az érintett részes Félre vonatkozó hatályba lépését követő öt éven belül, minden részes Fél megteszi a megfelelő jogalkotói, végrehajtói, igazgatási és/vagy egyéb intézkedéseket és ezekről beszámol a 21. cikk rendelkezéseivel összhangban.":
A Keretegyezmény 13. cikkének 3. pontja - a 2. ponttól eltérően - azon Felek számára, amelyek alkotmányuk, alkotmányos alapelveik következtében nincsenek abban a helyzetben, hogy teljes tilalmat vezessenek be, a 4. pontban megfogalmazott minimális korlátozásokat írja csak elő kötelezettségként (amelyek a hatályos magyar jogszabályokkal összhangban vannak):
"Az a részes Fél, amely alkotmánya, vagy alkotmányos alapelvei következtében nincsen abban a helyzetben, hogy teljes tilalmat vezessen be, korlátozásokat alkalmaz minden dohányreklámozásra, -promócióra és szponzorálásra. Ebbe beletartozik a jogi környezet és az adott részes Fél számára rendelkezésre álló technikai eszközöktől függően, a saját felségterületéről kiinduló, határokon átnyúló hatással rendelkező reklámozás, promóció és szponzorálás korlátozása vagy átfogó betiltása. Ebben a tekintetben a részes Felek megteszik a megfelelő jogalkotói, végrehajtói, igazgatási és/vagy egyéb intézkedéseket és ezekről beszámolnak a 21. cikk rendelkezéseivel összhangban."
3.2. AzAbban a kérdésben, hogy melyik pont tekinthető irányadónak Magyarország esetében elsősorban alkotmányossági vizsgálatot igényel. E vizsgálat alapján nem tűnik alkalmazhatónak a Keretegyezmény 13. Cikk 2. pontja, így a 3. pont tekintendő irányadónak a következők alapján.
Az Alkotmánybíróság az 1270/B/1997. AB határozatában megállapította, hogy a gazdasági reklám olyan információ, amelynek közzététele élvezi az Alkotmány 61. § (1) bekezdésének (véleménynyilvánítás szabadsága) védelmét. Az Alkotmány 18. §-a deklarálja ugyanakkor az egészséges környezethez való jogot, 70/D. §-a pedig azt, hogy "a Magyar Köztársaság területén élőknek joguk van a lehető legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez".
Ezen alkotmányos jogok ütközésének vizsgálata alapján a dohányreklám kivételeket nem ismerő tilalma ellentétes lenne az Alkotmány 61. §-ával, ezért a Magyar Köztársaság tekintetében a Keretegyezmény 13. cikk 3. pontja alkalmazásának van helye.
A Grtv. 13. § (4) bekezdésének a) pontjában meghatározott esetben a dohánytermékek reklámozásának megtiltása aránytalanul korlátozná a véleménynyilvánítás szabadságát, mivel ezen esetekben "az állampolgárok életének, egészségének védelme, illetve a gyermekek megfelelő testi és szellemi fejlődésének védelme" nem indokolja a kereskedelmi célú információ korlátozását. A forgalmazóknak szóló szakmai célú reklám esetében nincs olyan alkotmányos indok, amely a korlátozást alkotmányossá tenné. A dohányreklám tilalma alóli ezen kivételt - tekintettel az áruk szabad áramlására és összhangban az Európai Bíróság C-376/98. számú ítéletével - a 2003/33/EK irányelv 3. cikk 1. pontja is tartalmazza. A Grtv. 13. § (4) bekezdés a) pontjának hatályon kívül helyezése a kifejtettek szerint sértené az Alkotmány 61. §-át.
A Grtv. 13. § (4) bekezdésének b) pontja éppen a fogyasztói jogok érvényesülése érdekében rendelkezik úgy, hogy a dohányreklám tilalma nem terjed ki "a dohányáru eladási helyén való bemutatására és árfeltüntetésére". Tekintettel arra, hogy kiskorú személyek nem vásárolhatnak dohányárut, és a b) pont szerinti reklám csak a már dohányzó személyekhez szól, a b) pont esetében sincs alkotmányos indoka a kereskedelmi célú információ korlátozásának.
A 2003/33/EK irányelv 3. cikk 1. pontja értelmében dohányárú reklámját közzétenni nyomtatott sajtóban és egyéb nyomtatott információhordozóban csak a dohányáruk kereskedelmében működő szakemberek számára lehet, illetve közzétételre csak azon sajtó illetve egyéb nyomtatott információhordozóban kerülhet sor, amelyeket harmadik országban nyomnak illetve forgalmaznak, feltéve, hogy ezek a (sajtó)termékek alapvetően nem a Közösség piacán történő forgalmazás céljával kerülnek kibocsátásra. A Grtv. 13. § (4) bekezdés c) pontjában található rendelkezéshez ez jelentős mértékben hasonló bár ennek teljesen nem megfelelő szabályozást tartalmaz. Alkotmányossági szempontból a c) pont hatályon kívül helyezésének nincs akadálya, azonban célszerű azt a közösségi szabályozással összhangban módosítani.
A Forma-1-es versenyek számára a Grtv. módosításáról szóló 2001. évi I. törvény 15. § (4) bekezdése alapján adható felmentés megszüntetésének alkotmányossági akadálya nincs.
Az alkotmányos szempontok figyelembevétele alapján a Keretegyezmény aláírása esetén a 13. Cikk 3. pontja alapján a dohányreklámozás teljes tiltására nem vállalhatunk kötelezettséget.
A Keretegyezmény szabályainak értelmezése során azonban nem szabad figyelmen kívül hagyni az EU dohánytermékek reklámozásával kapcsolatos szabályozását sem, hiszen 2003. májusában e tárgyban új közösségi irányelv született. Az Európai Parlament és Tanács 2003/33/EK irányelve, amely a dohánytermékek reklámozásának és az azzal összefüggő szponzorációnak a feltételeit szabályozza, szigorú - de nem teljes - reklámtilalom bevezetésére kötelezi a tagállamokat 2005. július 1-ig. Bár a tilalom kiterjed a nyomtatott sajtóra (szűk kivételekkel), az elektronikus reklámokra és az események szponzorálására is, fontos, hogy az irányelv egyrészt nem terjed ki a reklámozás valamennyi lehetőségére (pl. a közterületi reklámozással összefüggő tilalomról az irányelv nem rendelkezik), másrészt pedig a tilalom határaira vonatkozóan is tartalmaz megállapításokat (pl. az irányelv nem tiltja a dohányáruk eladási helyén való bemutatását).
A hazai gyakorlatban a teljes reklámtilalom alól jelenleg két meghatározóan fontos kivétel van:
Tény, hogy a világszintű nemzetközi motorsportrendezvényeket illetően - és itt kiemelten a Forma-1 magyarországi futamának megrendezéséről van szó - kérdésként vethető fel, hogyan biztosítható azok fennmaradása, a dohányreklámozás esetlegesen megváltozó feltételei mellett. Azonban hangsúlyozandó, hogy a motorsport rendezvényekkel kapcsolatos szabályainkat már EU tagállamként kell - a Keretegyezményben biztosított határidőt megelőzőleg - felülvizsgálnunk 2005. július 1-ig, így ebben a tekintetben a ratifikáció nem jelent olyan kötelezettségvállalást, amelyet a Magyar Köztársaságnak egyéb jogi kötelezettségei miatt ne kellene egyébként is megtennie. Az Európai Unióban és világviszonylatban is jelentős kérdés megválaszolása tekintetében célszerű figyelemmel lenni továbbá arra a tényre, hogy a dohányipart és a motorsportrendezvényeket - különösen a Forma-1. versenyeket - összekötő exkluzív szponzorációs szerződések 2006-ban lejárnak, és az új szponzorok már döntően nem a dohányiparhoz közeli körökből kerülnek ki. A 2006. év után elsősorban biztosítókkal, számítástechnikai cégekkel, illetve az autóiparban érdekelt vállalatokkal, vállalatcsoportokkal történő együttműködése révén tervezik megoldani a finanszírozást.
A tekintetben pedig, hogy a Grtv. rendelkezéseit milyen módon szükséges megváltoztatni, jelenleg egyetlen - az irányelv harmonizációjából fakadó - kötelezettség látszik bizonyosnak, a világszintű nemzetközi motorsportrendezvényekkel kapcsolatos felmentés lehetőségét biztosító jogszabályhelyet kell 2005. július 1-ig hatályon kívül helyezni.
3.3. Összességében tehát hangsúlyozandó, hogy a ratifikációból, különös tekintettel az alkotmányossági szempontokra, érdemi, új - jogi szempontból releváns - kötelezettségvállalás csak akkor következik, ha az Alkotmánybíróság úgy dönt, hogy a teljes dohányárú reklámtilalom nem alkotmányellenes. Ebben az esetben Grtv. 13. § (4) bekezdésében szereplő valamennyi kivétel felülvizsgálatot igényel, így különösen a dohányáruk eladási helyén történő bemutatásának lehetővé tételére vonatkozó tilalom bevezetése szükséges lesz. Jelenleg azonban a rendelkezésre álló információk alapján ez nem várható, azaz a teljes dohányárú reklámtilalom bevezetése alkotmányellenes.
Ugyanakkor hangsúlyozottan kell figyelembe venni azt a tényt, hogy a Keretegyezménynek való megfelelés kötelezettsége nem a ratifikáció illetve a Keretegyezménynek a megerősítő állam tekintetében történő hatálybalépése, hanem a megerősítést követő 5 éven belüli kötelezettséget jelent a 13. cikk 3. bekezdésének való megfelelés esetén is. Jól láthatóan tehát a Keretegyezmény megfelelő felkészülési időt biztosít még a teljes tilalmat elrendelő szabályozás hatálybalépésére is. Jelenleg azonban Magyarország tekintetében ilyen feladat az alkotmányossági követelmények miatt nem is állapítható meg.
Erre figyelemmel, a ratifikáció jelenleg semmilyen többletkötelezettséget - jogszabály módosítási kötelezettséget - nem jelent, mert a hatályos magyar jog az egyezményben foglaltaknak megfelel, illetve a jogharmonizációs kötelezettségeink miatt meg fog felelni 2005. év közepére.
A Keretegyezmény magyar nyelvű hitelesített fordítását az OGY határozat indokolásának melléklete tartalmazza.
AZ EGÉSZSÉGÜGYI VILÁGSZERVEZET
Dohányzás-ellenőrzési Keretegyezménye
Preambulum
A jelen Keretegyezmény Részes Felei,
Szilárdan elhatározva, hogy előnyben részesítik a közegészség védelméhez fűződő joguk érvényesítését,
Felismerve, hogy a dohányzási epidémia terjedése komoly közegészségügyi következményekkel járó olyan globális probléma, amely szükségessé teszi a lehető legszélesebb nemzetközi együttműködést és minden ország részvételét a hatékony, célirányos és átfogó nemzetközi reagálásban,
Tükrözve a nemzetközi közösségnek a dohányfogyasztás és a dohányfüst-expozíció világszerte tapasztalható romboló egészségi, társadalmi, gazdasági és környezeti következményeivel kapcsolatos aggodalmát,
Komolyan aggódva a cigaretta és egyéb dohánytermékek fogyasztásának és termelésének világszerte, de különösen a fejlődő országokban tapasztalható növekedése miatt, valamint az ebből a családokra, a szegényekre és a nemzeti egészségügyi rendszerekre nehezedő teher miatt,
Felismerve, hogy tudományos bizonyítékok egyértelműen megállapították, hogy a dohányzás és a dohányfüst-expozíció halált, betegséget és rokkantságot okoz, továbbá hogy időeltolódás áll fenn a dohányzás-expozíció és a dohánytermékek egyéb alkalmazása, és a dohányzással összefüggő betegségek fellépése között;
Felismerve továbbá, hogy a cigaretta és néhány egyéb dohánytartalmú termék úgy van megalkotva, hogy függőséget hozzon létre és tartson fenn, és felismerve, hogy több összetevőjük és az általuk kibocsátott füst farmakológiailag aktív, toxikus, mutagén és karcinogén, valamint, hogy a dohányfüggőség külön kórképként van besorolva a betegségek legjelentősebb osztályozásaiban;
Felismerve, hogy egyértelmű tudományos bizonyítékok vannak arra, hogy a születés előtti dohányfüst-expozíció a gyermekek egészségére és a fejlődésére nézve káros feltételeket idéz elő;
Mélyen nyugtalankodva a dohányzás és a dohánytermék-fogyasztás egyéb formáinak a gyermekek és serdülők körében világszerte észlelt térhódítása, különösképpen pedig az egyre fiatalabb korban elkezdett dohányzás miatt;
Megrémülve attól, hogy a dohányzás és a dohányfogyasztás más formái terjedőben vannak a nők és fiatal lányok körében világszerte, és szem előtt tartva a nők teljes körű részvételének szükségességét a szakmapolitikai programalkotás és -megvalósítás minden szintjén, továbbá azt, hogy nemek szerint specifikus dohányzás-visszaszorítási stratégiákra van szükség,
Mélyen aggódva a dohányzás és a dohánytermék-fogyasztás egyéb formáinak magas szintje miatt az őslakosok körében;
Komolyan aggódva a dohánytermékek használatának bátorítását célzó reklám, marketing, promóció és szponzorálás minden formája miatt;
Felismerve, hogy összehangolt cselekvésre van szükség a cigaretta és egyéb dohánytermékek illegális kereskedelme valamennyi formájának a felszámolásához, beleértve a csempészést, illegális gyártást és hamisítást;
Elismerve, hogy a dohányzás visszaszorítása minden szinten, különösen a fejlődő országokban és az átmeneti gazdaságú országokban, a dohányzás-ellenőrzési tevékenységek jelenlegi és előre jelezhető szükségességével arányban álló, elégséges pénzügyi és technikai forrásokat követel;
Felismerve, hogy célirányos mechanizmusok kidolgozása szükséges a sikeres dohánykereslet-csökkentési stratégiák hosszú távú társadalmi és gazdasági kihatásainak a kezeléséhez;
Figyelemmel azokra a társadalmi és gazdasági nehézségekre, amelyeket a dohányzás-ellenőrzési programok rövid és középtávon előidézhetnek néhány fejlődő országban és az átmeneti gazdaságú országokban, továbbá felismerve azt, hogy ezeknek az országoknak szükségük van technikai és pénzügyi segítségre a fenntartható fejlődés érdekében nemzeti szinten kidolgozott stratégiák keretében;
Tudatában annak az értékes munkának, amelyet számos ország folytat a dohányzás ellenőrzésével kapcsolatban, és elismeréssel szólva az Egészségügyi Világszervezet vezetéséről, valamint az Egyesült Nemzetek családja egyéb szervezeteinek és testületeinek, továbbá más nemzetközi és regionális kormányközi szervezeteknek a dohányzás-ellenőrzésre vonatkozó intézkedések kidolgozása terén tett erőfeszítéseiről;
Hangsúlyozva a nem-kormányzati szervezetek és a civil társadalomnak a dohányiparral kapcsolatban nem álló egyéb tagjai, köztük az egészségügyi szakmai testületek, a nőket, a fiatalokat, környezetvédőket és fogyasztókat tömörítő csoportok, a felsőoktatási és az egészségügyi intézmények különleges hozzájárulását a dohányzás visszaszorítását célzó nemzeti és nemzetközi erőfeszítésekhez, valamint a nemzeti és nemzetközi dohányzás- ellenőrzési erőfeszítésekben való részvételük sarkalatos fontosságát;
Felismerve azt, hogy éberségre van szükség a dohányipar azon erőfeszítéseivel szemben, amelyek célja a dohányzás-ellenőrzési erőfeszítések aláásása vagy megdöntése, továbbá azt, hogy tájékozottnak kell lenni a dohányipar azon tevékenységeiről, amelyek negatív hatást fejtenek ki a dohányzás-ellenőrzési erőfeszítésekre;
Emlékeztetve az Egyesült Nemzetek Közgyűlése által 1966. december 16-án elfogadott "Gazdasági, szociális és kulturális jogok nemzetközi szerződésének" 12. cikkére, amely rendelkezik minden embernek a testi és szellemi egészség lehető legmagasabb elérhető színvonalához való jogáról;
Ugyancsak emlékeztetve az Egészségügyi Világszervezet Alapokmányának preambulumára, amely leszögezi, hogy az elérhető legmagasabb szintű egészség élvezete egyike minden ember alapvető jogainak, fajra, vallásra, politikai nézetekre, gazdasági vagy társadalmi helyzetre való tekintet nélkül;
Eltökélt szándékkal arra, hogy elősegítik az aktuális és releváns tudományos, műszaki és gazdasági megfontolásokra alapozott dohányzás-visszaszorítási intézkedéseket;
Emlékeztetve az Egyesült Nemzetek Közgyűlése által 1979. december 18-án elfogadott "Konvenció a nőkkel szembeni diszkrimináció minden formájának kiküszöböléséről" rendelkezéseire, amelyek szerint a Konvenció Részes Felei megfelelő intézkedéseket hoznak a nők elleni diszkrimináció megszüntetésére az egészségügyi ellátás területén;
Emlékeztetve továbbá az Egyesült Nemzetek Közgyűlése által 1989. november 20-án elfogadott "Gyermeki jogok konvenciója" rendelkezéseire, amelyek szerint a Konvenció Részes Felei elismerik a gyermekeknek az elérhető legmagasabb szintű egészséghez való jogát,
A következőkben állapodtak meg:
I. RÉSZ: BEVEZETÉS
1. cikk
Fogalmak meghatározása
A jelen Keretegyezmény alkalmazásában:
(a) "Tiltott kereskedelem" minden olyan, a törvény által tiltott gyakorlat vagy viselkedés, amely az előállítással, szállítással, átvétellel, birtoklással, terjesztéssel, árusítással vagy vásárlással kapcsolatos, ideértve az e tevékenységek megkönnyítését célzó gyakorlatot vagy viselkedést;
(b) "Regionális gazdasági integrációs szervezet" szuverén államok által alkotott szervezet, amelyet Tagállamai illetékességgel ruháztak fel számos kérdéskörben, ideértve a felhatalmazást ezen kérdések vonatkozásában olyan döntések meghozatalára, amelyek kötelező érvényűek a Tagállamok számára1;
(c) "Dohányreklámozás és promóció" minden olyan kereskedelmi kommunikáció, ajánlás vagy akció, amelynek a célja, hatása vagy valószínű hatása az, hogy akár közvetlenül, akár közvetve népszerűsítsen egy dohányterméket vagy a dohányfogyasztást;
(d) "Dohányzás ellenőrzése" azoknak a kereslet-, kínálat- és ártalomcsökkentési stratégiáknak a sora, amelyek a lakosság egészségének a javítását célozzák azáltal, hogy felszámolják vagy csökkentik a lakosság dohánytermék-fogyasztását és dohányfüst-expozícióját;
(e) "Dohányipar" a dohányterméket gyártók, a dohánytermékek nagykereskedelmi terjesztői és importőrei;
(f) "Dohánytermékek" a teljes egészükben vagy részben a dohánylevélből mint nyersanyagból készült termékek, amelyeket elszívás, elfüstölés, rágás és felszippantás céljára állítanak elő;
(g) "Dohányszponzorálás" bármilyen eseményhez, tevékenységhez vagy egyén számára nyújtott hozzájárulás, amelynek célja, hatása vagy valószínű hatása egy dohánytermék vagy a dohányfogyasztás közvetlen vagy közvetett népszerűsítése.
2. cikk
A Keretegyezmény kapcsolata más megállapodásokkal és jogi eszközökkel
1. Az emberi egészség jobb védelme érdekében a Részes Feleket arra bátorítjuk, hogy a Keretegyezmény és annak jegyzőkönyvei által megkövetelt intézkedéseken túl is léptessenek életbe intézkedéseket, és az ezekben a jogi eszközökben foglaltak ne akadályozzák meg a Feleket abban, hogy olyan szigorúbb követelményeket támasszanak, amelyek összhangban állnak ezek rendelkezéseivel és megfelelnek a nemzetközi jog előírásainak.
2. A Keretegyezmény és annak jegyzőkönyvei semmilyen módon sem érintik a Részes Felek jogát, hogy kétoldalú vagy többoldalú megállapodásokat kössenek, ideértve regionális vagy szubregionális megállapodásokat is, olyan kérdésekben, amelyek a Keretegyezmény és annak jegyzőkönyvei szempontjából relevánsak vagy azokat kiegészítik, azzal a feltétellel, hogy ezek a megállapodások összeegyeztethetők a Feleknek a Keretegyezmény és annak jegyzőkönyvei szerinti kötelezettségeivel. Az érintett Részes Felek ezekről az egyezményekről kötelesek tájékoztatni Felek Konferenciáját a Titkárságon keresztül.
II. RÉSZ: CÉLKITŰZÉS, VEZÉRELVEK ÉS ÁLTALÁNOS KÖTELEZETTSÉGEK
3. cikk
Célkitűzés
A Keretegyezménynek és jegyzőkönyveinek a célkitűzése az, hogy megvédjék a jelenlegi és a következő nemzedékeket a dohánytermék-fogyasztás és a dohányfüst-expozíció pusztító egészségi, szociális, környezeti és gazdasági következményeitől azáltal, hogy keretet adnak a Részes Felek által országos, regionális és nemzetközi szinten megvalósítandó integrált dohányzásellenes intézkedésekhez, a dohányfogyasztás és a dohányfüst-expozíció előfordulási gyakoriságának folyamatos és számottevő csökkentése érdekében.
4. cikk
Vezérelvek
A Keretegyezmény és jegyzőkönyvei célkitűzésének az elérése és rendelkezéseinek alkalmazása érdekében a Részes Feleket többek között az alább megfogalmazott elvek vezérlik:
3. A Keretegyezmény fontos részét képezi a nemzetközi együttműködés, különösen a technológia- és ismeretátadás, a pénzügyi segítségnyújtás és a vonatkozó szakértelem rendelkezésre bocsátása az eredményes dohányzás visszaszorítási programok létrehozásához és megvalósításához, figyelembe véve a helyi kultúrát, valamint a társadalmi, gazdasági, politikai és jogi tényezőket.
4. Az összes dohánytermék fogyasztásának a csökkentését célzó átfogó multiszektoriális intézkedések és válaszok nemzeti, regionális és globális szinten sarkalatosan fontosak a dohányfogyasztás és a dohányfüst-expozíció által okozott betegségek előfordulási gyakoriságának, a korai rokkantságnak és a mortalitásnak a megelőzése érdekében, összhangban a népegészségügyi alapelvekkel.
5. A Részes Felek által saját joghatóságuk keretében meghatározott felelősséggel kapcsolatos kérdések fontos részét képezik az átfogó dohányzás-ellenőrzésnek.
6. A fenntartható fejlődés nemzeti szinten kidolgozott stratégiáinak összefüggés-rendszerében fel kell ismerni és kezelni kell a technikai és pénzügyi segítségnyújtás jelentőségét azon dohánytermelőknek és az általuk foglalkoztatott munkásoknak gazdasági áttérése segítésének a céljából, akiknek a megélhetését súlyosan veszélyeztetik a dohányzás-visszaszorítási programok a Részes Felek közül azokban, amelyek fejlődő országok és amelyek átalakuló gazdasággal rendelkeznek.
7. A civil társadalom megfelelő részvétele sarkalatos a Keretegyezmény és jegyzőkönyvei célkitűzésének az elérése szempontjából.
5. cikk
Általános kötelezettségek
1. A Részes Felek átfogó dohányzás-visszaszorítási stratégiákat, terveket és programokat dolgoznak ki, valósítanak meg, rendszeresen felfrissítik és felülvizsgálják azokat, a Keretegyezménnyel és azokkal a jegyzőkönyvekkel összhangban, amelyeknek az adott Fél részese.
2. Ebből a célból minden Részes Fél adottságainak megfelelően:
a) létrehoz, vagy megerősít és finanszíroz egy nemzeti koordinációs mechanizmust vagy fókuszpontokat a dohányzás visszaszorítására;
b) elfogad és foganatosít hatásos jogalkotási, végrehajtási, adminisztratív és/vagy egyéb intézkedéseket, és együttműködik, értelemszerűen, más Részes Felekkel a dohányfogyasztás, nikotin-addikció és dohányfüst-expozíció megelőzését és csökkentését szolgáló megfelelő szakmapolitikai irányvonalak kidolgozása terén;
3. A dohányzás visszaszorításával kapcsolatos népegészségügyi politikájuk meghatározása és megvalósítása során a Részes Felek fellépnek azért, hogy ezeket a politikákat megvédjék a dohányipar kereskedelmi és egyéb anyagi érdekeltségeivel szemben, belső jogukkal összhangban.
4. A Felek együttműködnek a javasolt intézkedések, eljárások és irányelvek megfogalmazásában a Keretegyezmény és annak azon jegyzőkönyvei végrehajtása érdekében, amelyeknek részesei.
5. A Felek együttműködnek, értelemszerűen, illetékes nemzetközi és regionális kormányközi szervezetekkel és más testületekkel, hogy megvalósítsák a Keretegyezmény célját és annak azon jegyzőkönyveit, amelyeknek részesei.
6. A Felek a rendelkezésükre álló eszközök és erőforrások adta kereteken belül együttműködnek a Keretegyezmény eredményes alkalmazásához szükséges pénzügyi források megteremtése érdekében, kétoldalú és sokoldalú forrásteremtési mechanizmusok révén.
III. RÉSZ: A DOHÁNY IRÁNTI KERESLET CSÖKKENTÉSÉVEL KAPCSOLATOS INTÉZKEDÉSEK
6. cikk
Ár- és adóintézkedések a dohánykereslet csökkentésére
1. A Felek elismerik, hogy az ár- és adóintézkedések hatásos és fontos eszközei a dohányfogyasztás csökkentésének a lakosság különféle szegmenseiben, különösen a fiatalok körében.
2. A Részes Feleknek arra vonatkozó szuverén jogának sérelme nélkül, hogy adóztatási politikájukat meghatározzák és bevezessék, minden Félnek tekintetbe kell vennie a dohányzás visszaszorítására vonatkozó nemzeti népegészségügyi célkitűzéseit, és olyan intézkedéseket kell elfogadnia vagy fenntartania, amelyek értelemszerűen az alábbiakra terjedhetnek ki:
3. A Részes Felek a dohánytermékek adóztatási mértékét és a dohányfogyasztás tendenciáit belefoglalják a Felek Konferenciája számára készített rendszeres jelentéseikbe, a 21. cikk rendelkezései szerint.
7. cikk
Nem-árintézkedések a dohány-kereslet csökkentésére
A Felek elismerik, hogy az átfogó nem-árintézkedések hatásos és fontos eszközei a dohányfogyasztás csökkentésének. A Részes Felek a 8-13. cikkek rendelkezései szerinti kötelezettségeik teljesítéséhez szükséges hatásos jogalkotói, végrehajtói, adminisztratív vagy más intézkedéseket hoznak és foganatosítanak, és együttműködnek egymással, értelemszerűen, közvetlenül vagy az illetékes nemzetközi testületeken keresztül ezek foganatosítása végett. Az intézkedéseknek és politikáknak magukba kell foglalniuk a 8-13. cikkekben körvonalazottakat. A Felek Konferenciája megfelelő irányelveket javasol e cikkek rendelkezéseinek alkalmazásához.
8. cikk
A dohányfüst-expozíció elleni védelem
1. A Részes Felek elismerik, hogy tudományos bizonyítékok egyértelműen igazolják azt, hogy a dohányfüstnek való kitettség halált, betegséget és rokkantságot okoz.
2. A Részes Felek a zárt munkahelyeken, tömegközlekedési eszközökön, a zárt közterületeken, és, értelemszerűen, egyéb közterületeken a dohányfüst-expozíció elleni
védelemről rendelkező hatásos jogalkotói, végrehajtói, igazgatási és/vagy egyéb intézkedéseket hoznak és hajtanak végre belső jogszabályaik szerinti nemzeti joghatóságuk területein, és aktívan elősegítik más joghatósági szinteken ezek meghozatalát és végrehajtását.
9. cikk
A dohánytermékek összetételének szabályozása
A Felek Konferenciája az illetékes nemzetközi testületekkel konzultálva irányelveket javasol a dohánytermékek összetételének és kibocsátásainak tesztelésére és mérésére, valamint az összetételek és kibocsátások szabályozására. Minden Részes Fél, amennyiben az illetékes nemzeti hatóságok azt jóváhagyják, hatékony jogalkotói, végrehajtói és igazgatási vagy egyéb intézkedéseket hoz és foganatosít ezeknek a teszteléseknek és méréseknek, illetve ennek a szabályozásnak a vonatkozásában.
10. cikk
A dohánytermékek adatai nyilvánosságra hozatalának szabályozása
A Részes Felek, belső jogrendjükkel összhangban, hatékony törvényhozói, végrehajtói, igazgatási vagy más intézkedéseket hoznak és foganatosítanak, amelyek megkövetelik a dohánytermékek gyártóitól és importőreitől, hogy közöljék a kormányzati hatóságokkal a dohánytermékek tartalmára és kibocsátásaira vonatkozó információkat. A Részes Felek továbbá hatékony intézkedéseket hoznak és foganatosítanak a dohánytermékek toxikus összetevőire és az általuk termelt kibocsátásokra vonatkozó információk nyilvánosságra hozatala érdekében.
11. cikk
Dohánytermékek csomagolása és címkézése
1. A Részes Felek, a Keretegyezménynek az adott Félre vonatkozó hatályosulását követő három éven belül, hatékony intézkedéseket hoznak és foganatosítanak annak biztosítására, hogy
a) a dohánytermék csomagolása és címkézése ne reklámozzon egy dohányterméket olyan eszközzel, amely valótlan, félrevezető, megtévesztő, vagy amely alkalmas a termék jellemzőire, egészségi hatásaira, veszélyeire vagy kibocsátásaira vonatkozó téves benyomás keltésére, ideértve minden olyan fogalmat, leírást, védjegyet, figuratív vagy egyéb jelzést, amely közvetlenül vagy közvetetten azt a hamis benyomást kelti, hogy egy adott dohánytermék kevésbé káros, mint más dohánytermékek. Ezek között szerepelhetnek olyan kifejezések, mint "alacsony kátránytartalmú (low tar)", "könnyű (light)", "ultra könnyű (ultra light)", "enyhe (mild)", és
b) a dohánytermékek minden csomagolási egységén és dobozán, és a termékek minden külső csomagolásán és címkéjén szerepeljen a dohányfogyasztás káros hatásait tartalmazó egészségi figyelmeztetés, amely más megfelelő üzenetet is tartalmazhat. Ezek a figyelmeztetések és üzenetek:
I) az illetékes nemzeti hatóság által legyenek jóváhagyva;
II) egymást váltogassák;
III) legyenek nagyok, egyértelműek, láthatóak és olvashatóak;
IV) foglalják el a fő információhordozó felületek 50%-át vagy annál nagyobb részét, de legalább 30%-át;
V) jelenjenek meg képek vagy piktogramok alakjában, vagy ilyeneket tartalmazó formában.
2) A dohánytermékek minden csomagolási egységén vagy dobozán, és a termékek minden külső csomagolásán és címkéjén szerepelnie kell, az ennek a cikknek az F pontjában meghatározott figyelmeztetésen túl, a dohánytermékek releváns összetételére és kibocsátásaira vonatkozó információ, a nemzeti hatóságok előírásai szerint.
3. A Részes Felek előírják, hogy az ennek a cikknek az 1.b) pontja és 2. bekezdése rendelkezései szerinti figyelmeztetést és egyéb szöveges információt a dohánytermékek minden csomagolási egységén vagy dobozán, és a termékek minden külső csomagolásán és címkéjén az ország fő nyelvén vagy nyelvein kell elhelyezni.
4. E cikk alkalmazásában a "külső csomagolás és címkézés" fogalom a dohánytermékek tekintetében vonatkozik a termék kiskereskedelmi forgalomba hozatalánál használt minden csomagolásra és címkézésre.
12. cikk
Oktatás, képzés és lakossági tudatosság
A Részes Felek elősegítik és erősítik a dohányzás-visszaszorítási kérdésekkel kapcsolatos lakossági tudatosságot, felhasználva ehhez, értelemszerűen, minden rendelkezésre álló kommunikációs eszközt. E célból a Részes Felek hatékony jogalkotói, végrehajtói, igazgatási vagy más intézkedéseket hoznak és foganatosítanak azért, hogy elősegítsék
a) a széleskörű hozzáférést a dohányfogyasztás és a dohányfüst-expozíció egészségi kockázataival, köztük az addiktív jellemzőkkel foglalkozó hatásos és átfogó oktatási és lakossági figyelem-felkeltési programokhoz,
b) a lakossági tudatosságot a dohányfogyasztás és a dohányfüst-expozíció egészségi kockázatairól, továbbá a dohányfogyasztás abbahagyásának és a dohánymentes életmódnak az előnyeiről, a 14. cikk 2. bekezdése rendelkezései szerint;
c) a lakossági hozzáférést, a belső jogrenddel összhangban, a dohányiparra vonatkozó, a Keretegyezmény célkitűzése szempontjából lényeges információk széles köréhez,
d) olyan hatásos és célirányos képzési, vagy érzékennyé tevő és tudatosság-fokozó programokat a dohányzás visszaszorítása terén, amelyek célcsoportjai az egészségügyi dolgozók, közösségi dolgozók, szociális munkások, a tömegtájékoztatási szakemberek, pedagógusok, döntéshozók, vezetők és egyéb érintett személyek;
e) a dohányiparral kapcsolatban nem álló állami és magánintézmények és civil szervezetek tudatosságát és részvételét a dohányzás-visszaszorítási ágazatközi programok és stratégiák kidolgozásában és foganatosításában;
f) a lakosságnak a dohánytermelés és dohányfogyasztás káros egészségi, gazdasági és környezeti következményeire vonatkozó információkkal kapcsolatos tudatosságát és az azokhoz való hozzáférését.
13. cikk
A dohánytermékek reklámozása, promóciója és a szponzorálás
1. A Részes Felek felismerik, hogy a reklámozás, promóció és szponzorálás teljes betiltása csökkentené a dohánytermékek fogyasztását.
2. A Részes Felek, alkotmányukkal vagy alkotmányos alapelveikkel összhangban, belekezdenek az összes dohányreklámozás, -promóció és szponzorálás teljes betiltásába. Ebbe beletartozik, a jogi környezet és az adott Részes Fél számára rendelkezésre álló technikai eszközöktől függően, a saját felségterületéről kiinduló, határokon átnyúló reklámozás, promóció és szponzorálás átfogó betiltása. Ebben a tekintetben, a Keretegyezménynek az érintett Részes Félre vonatkozó hatályba lépését követő öt éven belül, minden Részes Fél megteszi a megfelelő jogalkotói, végrehajtói, igazgatási és/vagy egyéb intézkedéseket és ezekről beszámol a 21. cikk rendelkezéseivel összhangban.
3. Az a Részes Fél, amely alkotmánya vagy alkotmányos alapelvei következtében nincsen abban a helyzetben, hogy teljes tilalmat vezessen be, korlátozásokat alkalmaz minden dohányreklámozásra, -promócióra és szponzorálásra. Ebbe beletartozik, a jogi környezet és az adott Részes Fél számára rendelkezésre álló technikai eszközöktől függően, a saját felségterületéről kiinduló, határokon átnyúló hatással rendelkező reklámozás, promóció és szponzorálás korlátozása vagy átfogó betiltása. Ebben a tekintetben a Részes Felek megteszik a megfelelő jogalkotói, végrehajtói, igazgatási és/vagy egyéb intézkedéseket és ezekről beszámolnak a 21. cikk rendelkezéseivel összhangban.
4. A Részes Felek, minimumként és alkotmányukkal vagy alkotmányos alapelveikkel összhangban:
a) megtiltanak minden olyan dohányreklámozást, promóciót és szponzorálást, amely dohányterméket olyan eszközzel népszerűsít, amely valótlan, félrevezető vagy megtévesztő, vagy amely alkalmas a termék jellemzőire, egészségi hatásaira, veszélyeire vagy kibocsátásaira vonatkozó téves benyomás keltésére,
b) előírják, hogy egészségi vagy egyéb megfelelő figyelmeztetések vagy üzenetek kísérjenek minden dohányreklámot, és értelemszerűen, promóciót és szponzorálást;
c) korlátozzák azoknak a közvetlen és közvetett ösztönzőknek az alkalmazását, amelyek dohánytermékek vásárlására ösztönzik a lakosságot;
d) megkövetelik, amennyiben nincsen teljes tiltás, hogy a dohányipar az illetékes kormányzati hatóságok számára közölje a még be nem betiltott reklámozásra és szponzorálásra fordított kiadásokat. E hatóságok belátásuk szerint ezeket az adatokat, a belső jogrendtől függően, hozzáférhetővé tehetik a lakosság és a Felek Konferenciája számára, a 21. cikk rendelkezéseivel összhangban;
e) teljesen betilthatják, vagy olyan Részes Fél esetében, amely alkotmánya vagy alkotmányos alapelvei miatt nincsen abban a helyzetben, hogy teljes betiltást rendeljen el, korlátozhatják a dohányreklámozást, promóciót és szponzorálást a rádióban, televízióban, nyomtatott sajtóban és értelemszerűen egyéb tömegtájékoztatási eszközökben, mint például az interneten, öt éven belül; és
f) megtilthatja, vagy olyan Részes Fél esetében, amely alkotmánya vagy alkotmányos alapelvei miatt nincsen abban a helyzetben, hogy tilalmat rendeljen el, korlátozhatja a nemzetközi események, tevékenységek és/vagy az azokon résztvevők dohánygyárak általi szponzorálását.
5. A Részes Felek a 4. bekezdés szerinti kötelezettségeken túl is foganatosíthatnak intézkedéseket.
6. A Részes Felek együttműködnek a határokon átnyúló reklámozás felszámolásának megkönnyítéséhez szükséges technológiák és egyéb eszközök kidolgozásában.
7. Azoknak a Részes Feleknek, amelyek tiltják a dohányreklámozás, promóció és szponzorálás bizonyos formáit, szuverén joguk betiltani a határokon átnyúló dohányreklám, promóció és szponzorálás ezen formáinak felségterületükre történő belépését, és ugyanolyan büntetéseket kiszabni, mint a saját felségterületükről eredő, hazai reklámozásra, promócióra és szponzorálásra belső jogrendjükkel összhangban alkalmazandó büntetések. Ez a bekezdés nem támogat vagy helyesel semmilyen konkrét büntetést.
8. A Részes Felek megfontolják egy olyan célirányos intézkedéseket tartalmazó jegyzőkönyv kidolgozását, amelyek nemzetközi együttműködést írnak elő a határokon átnyúló reklámozás, promóció és szponzorálás teljes betiltása érdekében.
14. cikk
A dohányfüggőséget és dohányzás abbahagyását érintő keresletcsökkentési intézkedések
1. A Részes Felek tudományos bizonyítékokra és a legjobb gyakorlatra alapuló, célirányos, átfogó és integrált irányelveket dolgoznak ki, figyelembe véve a nemzeti körülményeiket és prioritásaikat, valamint hatékony intézkedéseket hoznak a dohányhasználat abbahagyásának az elősegítésére és a dohányfüggőség megfelelő kezelésének a biztosítására.
2. Ebből a célból a Részes Felek erőfeszítéseket tesznek, hogy
a) hatékony programokat dolgozzanak ki és valósítsanak meg a dohányhasználat abbahagyásának elősegítésére olyan helyeken, mint oktatási intézmények, egészségügyi intézmények, munkahelyek és a sportolás színterein;
b) beépítsék a dohányfüggőség diagnosztizálását és kezelését, valamint a dohányhasználat abbahagyását segítő tanácsadó szolgálatokat nemzeti egészségügyi és oktatási programjaikba, terveikbe és stratégiáikba, értelemszerűen, az egészségügyi dolgozók, közösségi dolgozók és szociális munkások részvételével;
c) létrehozzanak az egészségügyi ellátó intézményekben és rehabilitációs központokban a dohányfüggőséggel kapcsolatos diagnosztizálási, tanácsadási, megelőzési és kezelési programokat;
d) működjenek együtt más Részes Felekkel a dohányfüggőség kezeléséhez való hozzáférhetőség és megfizethetőség megkönnyítése érdekében, ideértve gyógyszerkészítményeket is, a 22. cikk rendelkezéseivel összhangban. Ezek a termékek és összetevőik magukba foglalhatnak gyógyszereket, a gyógyszerek beadásához szükséges termékeket és diagnosztikumokat, értelemszerűen.
IV. RÉSZ: A DOHÁNYKÍNÁLAT CSÖKKENTÉSÉVEL
KAPCSOLATOS INTÉZKEDÉSEK
15. cikk
Dohánytermékek tiltott kereskedelme2
1. A Részes Felek elismerik, hogy a dohánytermékek tiltott kereskedelme valamennyi formájának a felszámolása, ideértve a csempészetet, tiltott gyártást és a hamisítást, továbbá a vonatkozó belső jogszabályok kidolgozása és alkalmazása, a szubregionális, regionális és globális megállapodásokon túl, a dohányzás visszaszorításának lényeges elemei.
2. A Részes Felek hatékony jogalkotói, végrehajtói, igazgatási vagy más intézkedéseket hoznak és foganatosítanak annak a biztosítására, hogy a dohánytermékek minden csomagolási egysége vagy doboza, és a termékek minden külső csomagolása meg legyen jelölve úgy, hogy segítse a Részes Felet a dohánytermék eredetének a megállapításában, továbbá a belső joggal és a vonatkozó kétoldalú vagy többoldalú egyezményekkel összhangban, segítse a Részes Felet az eltérési pont meghatározásában, valamint a dohánytermék mozgásának és jogi helyzetének a figyelemmel kísérésében, dokumentálásában és ellenőrzésében. Ezen felül a Részes Felek
3. A Részes Felek megkövetelik, hogy az e cikk 2. pontjában meghatározott csomagolási tájékoztatás vagy jelzések olvasható formában és/vagy az ország fő nyelvén vagy nyelvein jelenjenek meg.
4. A Részes Felek annak érdekében, hogy felszámolják a dohánytermékek tiltott kereskedelmét:
5. Az e cikk 4. bekezdésének a) és d) pontjai szerint gyűjtött információkat, értelemszerűen, összesített formában a Részes Felek időszakos jelentéseikben a Felek Konferenciája rendelkezésére bocsátják, a 21. cikk rendelkezései szerint.
6. A Részes Felek elősegítik, értelemszerűen és a belső joggal összhangban, az országos szervek, valamint az érintett regionális és nemzetközi kormányközi szervezetek közötti együttműködést a nyomozati, vádemelési és bírósági eljárási vonatkozásban a dohánytermékek tiltott kereskedelmének felszámolása érdekében. Különös hangsúlyt fektetnek a regionális és szubregionális szintű együttműködésre a dohánytermékek tiltott kereskedelme elleni harcban.
7. A Részes Felek erőfeszítéseket tesznek további intézkedések elfogadására és foganatosítására, ideértve az engedélyezést, ahol az helyénvaló, a dohánytermékek gyártásának és terjesztésének ellenőrzése vagy szabályozása érdekében, a tiltott kereskedelem megelőzése céljából.
16. cikk
Értékesítés kiskorúak részére és kiskorúak által
1. A Részes Felek hatékony jogalkotói, végrehajtói, igazgatási vagy más intézkedéseket hoznak és foganatosítanak a megfelelő kormányzati szinten a dohánytermékeknek olyan személyek részére történő értékesítése megtiltására, akik a belső jogszabályok, nemzeti jogszabályok értelmében, kiskorúak, vagy tizennyolc év alattiak. Ezek az intézkedések magukba foglalhatják a következőket:
2. A Részes Felek megtiltják ingyenes dohánytermékek terjesztését a lakosság, különösképpen a fiatalkorúak számára, vagy e tiltást elősegítik.
3. A Részes Felek erőfeszítéseket tesznek a cigaretta szálankénti vagy kis csomagolásonkénti értékesítésének a betiltására, amely fokozza e termékek megfizethetőségét a kiskorúak számára.
4. A Felek elismerik, hogy a dohánytermékek kiskorúak részére történő értékesítését megakadályozó intézkedések hatékonyságának a fokozása érdekében ezeket az intézkedéseket, ahol az helytálló, a Keretegyezmény egyéb rendelkezéseivel együtt kell alkalmazni.
5. A Keretegyezmény aláírásakor, ratifikálásakor, elfogadásakor, jóváhagyásakor vagy ahhoz csatlakozáskor, vagy azt követően bármikor a Részes Felek jelezhetik, kötelező erejű írásos nyilatkozatban, elkötelezettségüket dohányárusító automaták bevezetésének megtiltására joghatóságukon belül, vagy értelemszerűen, a dohányárusító automaták teljes betiltására. Az e cikk értelmében tett nyilatkozatot a Letéteményes a Keretegyezményben részes valamennyi Félnek eljuttatja.
6. A Részes Felek hatékony jogalkotói, végrehajtói, igazgatási vagy más, büntetéseket is tartalmazó intézkedéseket hoznak és foganatosítanak az értékesítők és a terjesztők ellen azért, hogy biztosítsák az ennek a cikknek az 1-5. pontjában foglalt rendelkezések betartását.
7. A Részes Felek hatékony jogalkotói, végrehajtói, igazgatási vagy más intézkedéseket hoznak és foganatosítanak a dohánytermékeknek a belső jog, nemzeti jog szerint kiskorúak, vagy tizennyolc év alattiak általi értékesítése megtiltására.
17. cikk
Támogatás biztosítása gazdaságilag életképes alternatív tevékenységekhez
A Részes Felek együttműködve a többi Féllel és az illetékes nemzetközi és regionális kormányközi szervezetekkel, elősegítenek egyéb gazdaságilag életképes alternatívákat a dohánymunkások, dohánytermesztők és adott esetben, egyéni értékesítők számára.
V. RÉSZ: A KÖRNYEZET VÉDELME
18. cikk
A környezet és az emberek egészségének védelme
A Keretegyezmény szerinti kötelezettségeik végrehajtása során, a Részes Felek vállalják, hogy kellően figyelemmel lesznek a környezet és az emberek egészségének a védelmére a környezet vonatkozásában a felségterületükön történő dohánytermesztés és a dohánytermékek előállítása tekintetében.
VI. RÉSZ: FELELŐSSÉGGEL KAPCSOLATOS KÉRDÉSEK
19. cikk
Felelősség
1. A dohányzás visszaszorítása céljából a Részes Felek fontolóra veszik jogalkotói intézkedések meghozatalát vagy meglévő törvényeik támogatását, ahol szükséges, hogy azok foglalkozzanak a büntetőjogi és polgári felelősség kérdésével, beleértve értelemszerűen a kártalanítást is.
2. A Részes Felek együttműködnek egymással az információk cseréje terén a Felek Konferenciájának bevonásával a 21. cikk értelmében, amely kiterjed:
3. A Részes Felek, értelemszerűen és kölcsönös megállapodás szerint, a belső jog, politikák, jogi gyakorlat és alkalmazandó meglévő szerződéses körülmények korlátain belül, segítséget nyújtanak egymásnak a Keretegyezménnyel összhangban álló polgári és büntetőjogi felelősségre vonatkozó jogi eljárásokban.
4. A Keretegyezmény semmilyen módon nem érinti vagy korlátozza a Részes Felek egymás bíróságaihoz való fordulásához fűződő jogát, ha ilyen jogok léteznek.
5. A Felek Konferenciája fontolóra veheti, ha lehetséges, korai stádiumban, hogy számba veszi az illetékes nemzetközi fórumokon zajló munkát, a felelősséggel kapcsolatos kérdéseket, ideértve e kérdések megfelelő nemzetközi megközelítéseit és megfelelő eszközöket a Részes Feleknek kérésükre történő támogatására jogalkotói és egyéb tevékenységeikben, e cikk rendelkezéseivel összhangban.
VII. RÉSZ: TUDOMÁNYOS ÉS TECHNIKAI EGYÜTTMŰKÖDÉS ÉS AZ INFORMÁCIÓK KÖZLÉSE
20. cikk
Kutatás, felügyelet és információcsere
1. A Részes Felek vállalják, hogy fejlesztik és elősegítik a nemzeti kutatást, és koordinálják a kutatási programokat regionális és nemzetközi szinteken a dohányzás visszaszorításának terén. E célból a Részes Felek
2. A Részes Felek programokat hoznak létre, értelemszerűen, a dohányfogyasztás és a dohányfüst-expozíció nagyságrendjének, mintáinak, meghatározó tényezőinek és következményeinek országos, regionális és globális felderítésére. E célból a Részes Felek a lehetséges mértékig beépítik a dohányzás-felügyeleti programokat a nemzeti, regionális és globális egészségügyi felügyeleti programokba, hogy az adatok összehasonlíthatók és elemezhetőek legyenek, értelemszerűen, regionális vagy globális szinteken.
3. A Részes Felek felismerik a nemzetközi és regionális kormányközi szervezetektől és egyéb testületektől származó pénzügyi és technikai segítség jelentőségét. A Részes Felek erőfeszítéseket tesznek arra, hogy
4. A Részes Felek, a belső jogtól függően, előmozdítják és megkönnyítik a nyilvánosan rendelkezésre álló tudományos, műszaki, társadalmi-gazdasági, kereskedelmi és jogi információk, továbbá a dohányipar ügyeskedéseire és a dohánytermesztésre vonatkozó információk cseréjét, amely e Keretegyezmény szempontjából releváns, és ennek során figyelembe veszik a fejlődő állam és az átmeneti gazdasággal rendelkező Részes Felek speciális igényeit, és foglalkoznak azokkal. A Részes Felek erőfeszítéseket tesznek, hogy
5. A Részes Feleknek együtt kell működniük regionális és nemzetközi kormányközi szervezetekben, pénzügyi és fejlesztési intézményekben, amelyeknek tagjai, hogy elősegítsék és ösztönözzék technikai és pénzügyi források biztosítását a Titkárság számára, hogy az segíthesse a fejlődő állam és az átmeneti gazdasággal rendelkező Részes Feleket a kutatással, felügyelettel és információcserével kapcsolatos kötelezettségeik teljesítésében.
21. cikk
Beszámolás és információcsere
1. A Részes Felek a Titkárságon keresztül időszakos jelentéseket nyújtanak be a Felek Konferenciájának e Keretegyezmény alkalmazásáról, amelyeknek tartalmazniuk kell az alábbiakat:
2. A Részes Felek jelentéseinek gyakoriságát és formátumát a Felek Konferenciája határozza meg. A Részes Felek első jelentésüket attól az időponttól számított két éven belül nyújtják be, amikor a Keretegyezmény az adott Részes Fél esetében hatályba lépett.
3. A Felek Konferenciája, a 22. és 26. cikk értelmében megoldásokat vesz fontolóra azért, hogy segítse a fejlődő állam Feleket és az átmeneti gazdasággal rendelkező Feleket, kérésükre, ennek a cikknek a rendelkezései szerinti kötelezettségeik teljesítésében.
4. A Keretegyezmény szerinti beszámolás és információcsere az adatvédelemre és titoktartásra vonatkozó belső jognak van alávetve. A Részes Felek kölcsönös megállapodás szerint védenek minden bizalmas információt, amelyet kicserélnek.
22. cikk
Együttműködés a tudományos, technikai és jogi területeken, továbbá a vonatkozó szakértelem rendelkezésre bocsátása
1. A Részes Felek közvetlenül vagy az illetékes nemzetközi testületeken keresztül együttműködnek azért, hogy erősítsék a Keretegyezményből eredő kötelezettségeik teljesítésére irányuló képességeiket, tekintetbe véve a fejlődő állam Feleket és az átmeneti gazdasággal rendelkező Feleket is. Ez az együttműködés elősegíti a technikai, tudományos és jogi szakértelem és technológia átadását, kölcsönös egyetértés alapján, azoknak a nemzeti dohányzás-visszaszorítási stratégiáknak, terveknek és programoknak a létrehozására és megerősítésére, amelyek többek között, az alábbiakat célozzák:
c) megfelelő képzési és érzékennyé tévő programok támogatása a megfelelő személyzet számára, a 12. cikknek megfelelően;
d) a szükséges anyagok, berendezések és fogyóeszközök, továbbá logisztikai támogatás biztosítása, értelemszerűen, a dohányzás-visszaszorítási stratégiákhoz, tervekhez és programokhoz;
e) a dohányzás-visszaszorítási módszerek meghatározása, ideértve a nikotin-függőség átfogó kezelését is; és
f) a nikotin-függőség átfogó kezelésének megfizethetőségét fokozó kutatás elősegítését, értelemszerűen.
2. A Részes Felek Konferenciája a 26. cikk rendelkezései szerint biztosított anyagi támogatással elősegíti és megkönnyíti a technikai, tudományos és jogi szakértelem és technológia átadását.
VIII. RÉSZ: INTÉZMÉNYI MEGOLDÁSOK ÉS PÉNZÜGYI FORRÁSOK
23. cikk
A Felek Konferenciája
1. Megalakul a Felek Konferenciája. A Konferencia első ülését az Egészségügyi Világszervezet hívja össze legkésőbb a Keretegyezmény hatályba lépésétől számított egy év múlva. A Konferencia azt követő rendes üléseinek helyét és idejét a Konferencia az első ülésén határozza meg.
2. A Felek Konferenciájának rendkívüli üléseire bármikor sor kerülhet, amikor a Konferencia azt szükségesnek tartja, vagy bármely Részes Fél írásbeli kérésére, azzal a feltétellel, hogy a Feleknek legalább egyharmada azt támogatja az azt követő hat hónapon belül, hogy ezt a kérést a Keretegyezmény Titkársága nekik eljuttatta.
3. A Felek Konferenciája első ülésén konszenzussal elfogadja az Eljárási Szabályait.
4. A Felek Konferenciája konszenzussal elfogadja a saját magára vonatkozó, továbbá az általa létrehozandó alárendelt testületek finanszírozását vezérlő pénzügyi szabályokat, valamint a Titkárság működését vezérlő pénzügyi rendelkezéseket. Minden rendes ülésén elfogadja a közvetkező rendes ülésig tartó időszak költségvetését.
5. A Felek Konferenciája rendszeresen felülvizsgálja a Keretegyezmény végrehajtását, és meghozza az annak hatékony végrehajtása elősegítéséhez szükséges döntéseket, és elfogadhat jegyzőkönyveket, mellékleteket és módosításokat a Keretegyezményhez összhangban a 28., 29. és 33. cikkekkel. Ennek érdekében, a Konferencia:
5. A Felek Konferenciája meghatározza az eljárásaiban megfigyelői státuszban történő részvétel feltételeit.
24. cikk
Titkárság
1. A Felek Konferenciája állandó titkárságot jelöl ki és intézkedik annak működéséről. A Felek Konferenciája törekszik arra, hogy ezt első ülésén megtegye.
2. Az állandó titkárság kijelölése és létrehozása megtörténtéig a Keretegyezmény szerinti titkársági feladatokat az Egészségügyi Világszervezet biztosítja.
3. A Titkárság az alábbi funkciókat látja el:
25. cikk
Kapcsolat a Felek Konferenciája és kormányközi szervezetek között
A Felek Konferenciája abból a célból, hogy biztosítsa a technikai és pénzügyi együttműködést a Keretegyezmény célkitűzésének az eléréséhez, kérheti az illetékes nemzetközi és regionális kormányközi szervezetek együttműködését, ideértve pénzügyi és fejlesztési intézményeket is.
26. cikk
Pénzügyi források
1. A Részes Felek felismerik azt a fontos szerepet, amelyet a pénzügyi források betöltenek a Keretegyezmény célkitűzésének az elérésében.
2. A Részes Felek pénzügyi támogatást nyújtanak a Keretegyezmény célkitűzésének elérését szolgáló nemzeti tevékenységeik tekintetében, összhangban nemzeti stratégiáikkal, terveikkel és programjaikkal.
3. A Részes Felek elősegítik, értelemszerűen, a kétoldalú, regionális, szubregionális és egyéb multilaterális csatornák igénybe vételét források biztosítása céljából a fejlődő ország Felek és átmeneti gazdaságú Felek multiszektoriális, átfogó dohányzás visszaszorítási programjainak fejlesztéséhez és megerősítéséhez. Ennek megfelelően a dohánytermesztés gazdaságilag életképes alternatíváival, ideértve a termény-diverzifikációt is, a fenntartható fejlődés országosan kidolgozott stratégiáinak összefüggés-rendszerében kell kezelni és támogatni.
4. Az érintett regionális és nemzetközi kormányközi szervezetekben, valamint pénzügyi és fejlesztési szervezetekben képviselt Részes Feleknek ösztönözniük kell ezeket az intézményeket arra, hogy nyújtsanak technikai és pénzügyi segítséget a fejlődő állam Feleknek és az átmeneti gazdasággal rendelkező Feleknek, hogy segítsék ezeket a Keretegyezmény szerinti kötelezettségeik teljesítésében, az e szervezetekben való részvétel jogának a korlátozása nélkül.
5. A Részes Felek megállapodnak abban, hogy
(a) a Részes Feleknek a Keretegyezmény szerinti kötelezettségeik teljesítésében való segítségnyújtás érdekében valamennyi szóba jöhető potenciális és létező forrást, legyen az pénzügyi vagy technikai, l, állami vagy magán, amely a dohányzás visszaszorítási tevékenységekre rendelkezésre áll, mobilizálni kell és fel kell használni valamennyi Részes Fél, különösképpen a fejlődő országok és az átmeneti gazdaságú országok javára;
(b) a Titkárság tanácsokkal látja el a fejlődő ország és az átmeneti gazdaságú Feleket, kérésükre, a finanszírozásra rendelkezésre álló forrásokkal kapcsolatban, a Keretegyezmény szerinti kötelezettségeik teljesítésének megkönnyítése érdekében;
(c) a Felek Konferenciája első ülésén áttekinti a meglévő és potenciális segítségnyújtási forrásokat és mechanizmusokat a Titkárság által lefolytatott vizsgálat és más vonatkozó információk alapján, és megítéli azok megfelelőségét; és
(d) e vizsgálat eredményeit a Felek Konferenciája figyelembe veszi annak meghatározásakor, hogy szükséges-e a meglévő mechanizmusokat megerősíteni vagy önkéntes globális pénzalapot vagy más megfelelő pénzügyi mechanizmusokat létrehozni további pénzügyi forrásoknak szükség szerint fejlődő ország Felek és átmeneti gazdaságú Felek felé történő terelésére, a Keretegyezmény célkitűzéseinek való megfelelésük elősegítése érdekében.
IX. RÉSZ: VITÁS KÉRDÉSEK RENDEZÉSE
27. cikk
Vitás kérdések rendezése
1. Amennyiben két vagy több Fél között vita merülne fel a Keretegyezmény értelmezése vagy alkalmazása tekintetében, az érintett Felek megkísérlik diplomáciai csatornákon a vitás kérdést tárgyalással vagy választásuk szerinti bármely más békés eszközzel rendezni, ideértve egy harmadik fél jószolgálatát, közvetítését vagy békéltetését. Amennyiben sem tárgyalásos úton, sem jószolgálattal vagy közvetítéssel nem sikerül megállapodni, ez nem menti fel a vitában érintett feleket az alól a kötelezettség alól, hogy továbbra is próbálják rendezni azt.
2. A Keretegyezmény ratifikálása, elfogadása, jóváhagyása, hivatalos megerősítése vagy az ahhoz való csatlakozás esetén, vagy az után bármikor, egy állam vagy regionális gazdasági integrációs szervezet a Letéteményesnek írásban bejelentheti, hogy e cikk 1. bekezdése szerint nem megoldott vitás kérdésekben kötelezőként elfogadja a Felek Konferenciája által konszenzussal elfogadandó eljárások szerinti ad hoc választott bíráskodást.
3. E cikk rendelkezései vonatkoznak -a felek között megkötött minden jegyzőkönyv tekintetében- a jegyzőkönyvre, kivéve, ha a jegyzőkönyv másként rendelkezik.
X. RÉSZ: A KERETEGYEZMÉNY TOVÁBBFEJLESZTÉSE
28. cikk
A Keretegyezmény módosításai
1. Bármely Részes Fél javaslatot tehet e Keretegyezmény módosítására. Ezeket a módosításokat a Felek Konferenciája vitatja meg.
2. A Keretegyezmény módosításait a Felek Konferenciájának kell elfogadnia. A Keretegyezmény bármely javasolt módosításának szövegét a Titkárságnak legalább hat hónappal az előtt az ülés előtt kell a Részes Felek részére eljuttatni, amelyen a módosítást elfogadásra javasolják. A Titkárság ugyancsak eljuttatja a javasolt módosításokat a Keretegyezmény aláíró felei számára, és tájékoztatásra a Letéteményes számára.
3. A Részes Felek minden erőfeszítést megtesznek azért, hogy konszenzussal állapodjanak meg a Keretegyezmény minden javasolt módosításában. Ha a konszenzusra irányuló minden erőfeszítés kimerült, és nincs egyetértés, a módosítást végső megoldásként az ülésen jelen lévő és szavazati joggal rendelkező Felek háromnegyedes többségi szavazatával kell elfogadni. E cikk alkalmazásában a jelen lévő és szavazati joggal rendelkező Részes Fél a jelen lévő és igenlő vagy tagadó szavazatot leadó Részes Felet jelenti. Az elfogadott módosítást a Titkárság eljuttatja a Letéteményeshez, aki azután körözi azt a Részes Felek között elfogadás céljából.
4. Az elfogadási okmányt a módosítás tekintetében letétbe kell helyezni a Letéteményesnél. Az e cikk 3. bekezdésével összhangban elfogadott módosítás az azt elfogadó Felek tekintetében az azt követő kilencvenedik napon lép hatályba, amely napon a Letéteményes a Keretegyezmény Részes Feleinek legalább két harmadától kétharmadától megkapta az elfogadási okmányt.
5. A módosítás minden más Részes Fél tekintetében az azt követő kilencvenedik napon lép hatályba, amely napon az adott Fél letétbe helyezi a Letéteményesnél a szóban forgó módosításra vonatkozó elfogadási okmányt.
29. cikk
A Keretegyezmény mellékleteinek elfogadása és módosítása
1. A Keretegyezmény mellékleteit és módosításait a 28. cikk szerinti eljárással összhangban kell javasolni, elfogadni, és azok eszerint lépnek hatályba.
2. A Keretegyezmény mellékletei annak szerves részét képezik, és kifejezett ellenkező rendelkezés hiányában, a Keretegyezményre történő utalás egyidejűleg annak bármely mellékletére történő utalást is jelent.
3. A mellékleteket eljárási, tudományos, technikai vagy igazgatási ügyekre vonatkozó listákra, nyomtatványokra és egyéb leíró anyagokra kell korlátozni.
XI. RÉSZ: ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
30. cikk
Fenntartások
E Keretegyezményhez fenntartásokat tenni nem lehet.
31. cikk
Kilépés
1. Attól az időponttól számított két éven belül, amikor a Keretegyezmény egy Részes Fél számára hatályba lépett, ez a Részes Fél kiléphet a Keretegyezményből a Letéteményeshez intézett írásos értesítéssel.
2. A kilépés az azt követő egy év leteltével válik hatályossá, hogy a kilépésre vonatkozó értesítést a Letéteményes kézhez vette, vagy azzal a későbbi dátummal, amelyet a kilépési értesítés meghatároz.
3. A Keretegyezményből kilépő bármely Részes Felet úgy kell tekinteni, hogy az minden olyan jegyzőkönyvből is kilépett, amelyben Részes Fél.
32. cikk
Szavazati jog
1. A Keretegyezményben Részes Felek mindegyikének egy szavazati joga van, kivéve e cikk 2. pontjának rendelkezéseit.
2. A regionális gazdasági integrációs szervezetek a kompetenciájukba tartozó kérdésekben szavazati jogukat annyi szavazattal gyakorolják, ahány olyan tagállammal rendelkeznek, amely a Keretegyezményben Részes FeleFél. Az ilyen szervezet nem gyakorolja szavazati jogát, ha bármely tagállama él ezen jogával, és fordítva.
33. cikk
Jegyzőkönyvek
1. Bármely Részes Fél tehet javaslatot jegyzőkönyvekre. Ezeket a javaslatokat a Felek Konferenciája megvizsgálja.
2. A Felek Konferenciája elfogadhat jegyzőkönyveket a Keretegyezményhez. E jegyzőkönyvek elfogadásakor minden erőfeszítést meg kell tenni a konszenzus elérése érdekében. Ha a konszenzusra irányuló minden erőfeszítés kimerült, és nincs egyetértés, a jegyzőkönyvet végső megoldásként az ülésen jelen lévő és szavazati joggal rendelkező Felek háromnegyedes többségi szavazatával kell elfogadni. E cikk alkalmazásában a jelen lévő és szavazati joggal rendelkező Részes Fél a jelen lévő és igenlő vagy tagadó szavazatot leadó részes Felet jelenti.
3. A javasolt jegyzőkönyvek szövegét a Titkárság eljuttatja a Részes Feleknek legalább hat hónappal az előtt az ülés előtt, amelyen azt elfogadásra javasolják.
4. Csak a Keretegyezmény Részes Felei lehetnek a jegyzőkönyv Részes Felei.
5. A Keretegyezmény bármely jegyzőkönyve csak a kérdéses jegyzőkönyv részes Feleire kötelező erejű. Csak a jegyzőkönyv Részes Felei hozhatnak döntéseket olyan ügyek tekintetében, amelyek kizárólag a kérdéses jegyzőkönyvre vonatkoznak.
6. A jegyzőkönyv hatályba lépésének feltételeit maga a jogi eszköz határozza meg.
34. cikk
Aláírás
A Keretegyezmény az Egészségügyi Világszervezet összes tagállama számára, minden olyan állam számára, amely az Egészségügyi Világszervezetnek nem, de az Egyesült Nemzeteknek tagja, valamint a regionális gazdasági integrációs szervezetek számára aláírásra nyitva áll az Egészségügyi Világszervezet genfi Központjában 2003. június 16-tól 2003. június 22-ig, azt követően az Egyesült Nemzetek Központjában New Yorkban, 2003. június 30-tól 2004. június 29-ig.
35. cikk
Ratifikáció, elfogadás, jóváhagyás, hivatalos megerősítés vagy csatlakozás
1. A Keretegyezmény az államok által történő ratifikációtól, elfogadástól, jóváhagyástól vagy csatlakozástól és regionális gazdasági integrációs szervezetek általi hivatalos megerősítési aktusoktól függ. Nyitva áll csatlakozásra az azt követő naptól kezdve, amely napon a Keretegyezményt aláírásra lezárják. A ratifikációs, elfogadási, jóváhagyási, hivatalos megerősítési vagy csatlakozási okmányokat a Letéteményesnél kell elhelyezni.
2. Bármely regionális gazdasági integrációs szervezetet, amely a Keretegyezmény Részes Fele lesz anélkül, hogy bármely tagállama Részes Fél lenne, kötnek a Keretegyezmény szerinti kötelezettségek. Azoknak a szervezeteknek az esetében, amelyeknek egy vagy több tagállama a Keretegyezményben Részes Fél, a szervezet és tagállamai döntenek a Keretegyezmény szerinti kötelezettségeik teljesítésével kapcsolatos felelősségeikről. Ezekben az esetekben a szervezet és a tagállamok nem jogosultak a Keretegyezmény szerinti jogok egyidejű gyakorlására.
3. A regionális gazdasági integrációs szervezetek hivatalos megerősítési jogi eszközeikben vagy csatlakozási okmányaikban nyilatkoznak a Keretegyezmény által szabályozott kérdések tekintetében fennálló illetékességük terjedelméről. Ezek a szervezetek ugyancsak értesítik a Letéteményest, amely viszont tájékoztatja a Részes Feleket, az illetékességük mértékében bekövetkező bármely lényeges módosulásról.
36. cikk
Hatályba lépés
1. A Keretegyezmény az azt követő kilencvenedik napon lép hatályba, amely napon a negyvenedik ratifikációs, elfogadási, jóváhagyási, hivatalos megerősítési vagy csatlakozási okmányt letétbe helyezték a Letéteményesnél.
2. Minden olyan állam tekintetében, amely ratifikálja, elfogadja vagy jóváhagyja ezt a Keretegyezményt, vagy ahhoz csatlakozik azt követően, hogy az ennek a cikknek az 1. bekezdésében foglalt rendelkezések szerinti hatályba lépési feltételek teljesültek, a Keretegyezmény az azt követő kilencvenedik napon hatályba lép, amely napon az állam ratifikációs, elfogadási, jóváhagyási vagy csatlakozási okmányát letétbe helyezte.
3. Minden regionális gazdasági integrációs szervezet tekintetében, amely letétbe helyezi a hivatalos megerősítés jogi eszközét vagy a csatlakozási okmányt miután az e cikk 1. pontjában meghatározott hatályba lépése feltételek teljesültek, a Keretegyezmény az azt követő kilencvenedik napon lép hatályba, amely napon a szervezet letétbe helyezte hivatalos megerősítési vagy csatlakozási okmányát.
4. E cikk alkalmazásában, a regionális gazdasági integrációs szervezet által letétbe helyezett bármely okmány nem tekintendő azon okmányok kiegészítésének, amelyeket a szervezet tagjait alkotó államok már letétbe helyeztek.
37. cikk
Letéteményes
A Keretegyezmény, továbbá annak a 28., 29. és 33. cikkekkel összhangban elfogadott módosításai, jegyzőkönyvei és mellékletei Letéteményese az Egyesült Nemzetek főtitkára.
38. cikk
Hiteles szövegek
A Keretegyezmény eredeti példánya, amelynek arab, kínai, angol, francia, orosz és spanyol szövege egyformán hiteles, az Egyesült Nemzetek főtitkáránál kerül letétbe helyezésre.
MELYNEK HITELÉÜL alulírottak, kellő meghatalmazás birtokában, a Keretegyezményt aláírták.
KÉSZÜLT GENFBEN, kétezer-három [hónap napján].
1 Értelemszerűen a nemzeti kifejezés egyénértékűen alkalmazható a regionális gazdasági integrációs szervezetekre is.
2 Az előzetes tárgyalási és tárgyalási folyamatban nem kevés vita volt arról, hogy idejekorán el kell fogadni egy jegyzőkönyvet a dohánytermékek tiltott kereskedelmére vonatkozóan. Egy ilyen jegyzőkönyv megtárgyalását kezdeményezheti az INB közvetlenül az FCTC elfogadása után, vagy pedig a Felek Konferenciája egy későbbi stádiumban