K/6360/1

Nógrádi Zoltán úr

országgyűlési képviselő

Fidesz-MPSZ Országgyűlési Képviselőcsoportja

Országgyűlés Irodaháza

BUDAPEST

Széchenyi rkp. 19.

1358

Tisztelt Képviselő Úr!

A Házszabály 91. §-a alapján K/6360. számon hozzám benyújtott, "Fontos-e a kormánynak a Duna-Tisza közi hátság vízháztartási problémájának rendezése és ezáltal az itt élő közel 700 ezer ember jövője, avagy miért nem szerepel külön cím alatt a Magyar Köztársaság 2004. évi költségvetésének tervezetében a szárazodási probléma érdemi kezelését lehetővé tevő 1,120 milliárd forintos forrás?" című írásbeli kérdésére a következő választ adom.

A Duna-Tisza közi hátság vízvisszatartási helyzetével kapcsolatosan az elmúlt években számos közép- és hosszútávon eredményt hozó intézkedés történt. Ezek közül a legfontosabbak:

- Az 1999-ben elfogadott Nemzeti Agrár-Környezetvédelmi Program (NAKP), amely elősegíti a táji-, termőhelyi adottságokhoz igazodó mezőgazdasági művelésre való átállást.

- Az Aszálystratégia, melynek elkészítésében az FVM kezdeményező szerepet vállalt és a Vízgazdálkodási Önálló Osztály 2002. év elejére kidolgoztatta az aszály stratégia alapozó anyagát.

A szakmai fórumokon elhangzott vélemények, észrevételek, javaslatok alapján az anyag bővítésre, kiegészítésre került és elkészült az Aszálystratégia.

Az Aszálystratégia Kormány elé vitelét ezévben tervezzük, a folyamatban lévő tárcaegyeztetéseket követően.

A jóváhagyást követően 2004. első felében készülhet el a tényleges megvalósítást biztosító rövid és hosszabb távú Cselekvési Program.

- A racionális vízgazdálkodás érdekében a hátságperemi területeken folytatódott a csatornák, vízfolyások vízvisszatartó rendszerének fejlesztése.

- Elkészültek a kistérségek agrárstruktúra- és vidékfejlesztési programjai.

Az eddigi vizsgálati eredmények alapján megállapítható, hogy a hátság területén a vízpótlás önmagában nem adhat gazdaságos és fenntartható megoldást a területen élő gazdálkodók részére. A vízpótlás várható költsége 1998-as árszinten 80-100 milliárd Ft lenne. Ezen túlmenően pedig a beruházás elkészülte esetén is további komoly éves üzemeltetési és ebből kifolyólag rendkívül magas öntözési költséggel kellene számolni.

A megoldás a mezőgazdasági szerkezetváltás és vidékfejlesztés lehet. Ennek megfelelően olyan termelési formákat és alternatív gazdálkodási lehetőségeket kell keresni, mellyel növelhető a térség népességmegtartása, a termelés gazdaságossága.

A helyi gazdálkodás létesítményfejlesztési, fenntartási és üzemelési igényeit a vízitársulatok pályázatain keresztül támogatjuk. A támogatás mértéke rendszerint a nettó költség 75%-a.

2003-ban harmadik évébe lépett az FVM által támogatott Homokhátsági Speciális Célprogram. Ez a vidékfejlesztési program célozza a vízgazdálkodási problémákkal küszködő tájegység agrárszerkezet-váltását, az itt élők jövedelemviszonyainak javítását és a környezettudatos gazdálkodást.

A Speciális Célprogram megvalósulását a Bács-Kiskun megyei Agrárkamara gesztorálja a Pest és Csongrád megyei Agrárkamarák együttműködésével, valamint a gazdálkodók partnerségével.

A kedvezőtlen természeti adottságokhoz való alkalmazkodás speciális ismereteket igényel, melyek részben megszerezhetők, részben szaktanácsadói, koordináló tevékenységgel kiválthatók. Az EU normáknak és a nemzeti szinten elfogadott elveknek megfelelően a Homokhátságon gazdálkodók életterét, megélhetési feltételeit helyben kell megteremteni, a jövedelemszerző képességet célszerű földhasználattal és a minőségi termelés előmozdításával helyben kell segíteni.

Nyitott programként, de elsősorban a mintaterületen gazdálkodók számára ismeretterjesztő előadások megtartására került sor.

Eredmények

- 20 szárazságtűrő és alternatív növény kutatási eredményei kerültek összegyűjtésre és közreadásra.

- Mintegy 160 mintaterület kialakításával megalapoztuk a gyakorlati tapasztalatokat, és adtuk át az ismereteket.

- Kialakult a programot menedzselő, megvalósítást segítő, együttműködni képes szakértői partneri kör.

- A Homokhátságon gazdálkodók széles rétege kapott / kaphatott alternatívát a vízhiányos természeti körülmények között való gazdálkodás lehetséges módjáról.

- A mintaterületek gazdálkodói - a számos találkozás hatására - összekovácsolódtak, és programon kívül együttműködéseket alakítottak ki.

- A gazdálkodók megismerkedhettek a közösségi marketing eszközével, a piacra jutás szervezett módszereivel.

- Három célcsoportot - termelő döntéshozói és fogyasztói - érintően marketingterv készült.

A vidékfejlesztési célelőirányzat (a továbbiakban: VFC) keret terhére már 2000-ben megkezdődött, és 2001-2003 években folytatódott a Homokhátság speciális célprogramjaként a szárazságtűrő, és alternatív növények megismertetése valamit azok kisüzemi gazdaságokban történő termesztésbe vonása és a marketing háttér kialakítása. A VFC terhére 2001-2003 között 103.6 millió Ft támogatást biztosított a FVM.

A Duna-Tisza közi homokhátság hasznosítását segíti elő az erdőtelepítés, illetve a homok megkötését szolgáló erdőgazdálkodás is. Az erdősítéssel, az erdőtelepítésbe vont területek növelésével egyrészt a parlagterületet, illetve a nem gazdaságosan művelhető területeket lehet csökkenteni, másrészt a szélerózió elleni védekezést lehet hatékonyabbá tenni.

Az erdőtelepítés állami támogatási rendszerét - a tárca részéről - a következő években is fenn kívánjuk tartani, mértékét a költségvetési források alakulása határozza meg.

Az agrártámogatások keretében a biológiai alapok támogatásból részesült az erdészeti szaporítóanyag-termő törzsültetvények létesítése, amely a magas genetikai értékű árutermő-homokmegkötő ültetvények telepítésének pénzügyi alapját képezi.

A szegedi Gabonatermesztési Kutató Kht.-ban és a Debreceni Egyetem Agrártudományi Centrum Kutató Intézetében Karcagon felgyorsultak az előző években megkezdett homokhasznosítási- és szárazságtűrő növények nemesítési programjai.

Ennek keretében a Gabonatermesztési Kutató Kht. által végzett kutatási munka célja a Duna-Tisza közi Homokhátság szántóföldi növénytermesztésének sikeresebbé tétele, technológiai megoldások kialakítása a speciális ökológiai körülmények és a genetikai változatosság ötvözésével.

Az EU-csatlakozás közeledtével egyre élesebben vetődik fel a kedvezőtlen adottságú térségek gazdálkodásának problémája. A Homokhátság vegyes gazdálkodási formáiból is meg kell őrizni egyes elemeket és illeszteni kell a következő időszakok feltételeihez.

Továbbra is két fő kultúra határozza meg a térség szántóföldi gazdálkodását, a kalászosok és a napraforgó. Kalászosok esetében a meglévő fajták tesztelése, ismertetése, valamint a legfontosabb termést befolyásoló tényezők (műtrágyázás, elővetemények, agrotechnikai kezelések) vizsgálata képezik a kísérletek gerincét.

A napraforgó kísérletekben szerepet kapnak az elismert, illetve jelölt anyagok tesztelése, valamint a termést befolyásoló tényezők vizsgálata.

Kísérleteket végeznek a lényegesen kisebb felületen termesztett cirokkal is, amely területen indokolt áttörés várható.

Fentieken túl vizsgálják a homoki gyepgazdálkodás lehetőségeit.

A Homokhátság vízháztartási és szikesedési helyzetének javításához nagyban hozzájárul az öntözésfejlesztés és melioráció is. Bács-Kiskun megye 2003-ban öntözésfejlesztési és meliorációs beruházások támogatására 200 millió forintos kerettel rendelkezik.

A 2271/1999. (X. 22.) Kormányhatározat cselekvési program keretein belül a súlypontot a következő feladatokra helyezzük:

- Az FVM továbbra is támogatásban részesíti az erdészeti szaporítóanyag-termő törzsültetvények létesítését, mely a magas genetikai értékű homokmegkötő ültetvények telepítésének alapját képezi.

A program folytatásaként a Kormány célja - a komplex vidékfejlesztés követelményeinek megfelelően - a tevékenységi területek kibővítése.

- A vízvisszatartási céllal kialakítható néhány százezer m3-es víztározók sorozata biztosíthatná a természetvédelmi revitalizációt. A vízvisszatartási létesítményekre folyamatos a pályázati lehetőség.

- A helyi vízgazdálkodás létesítményfejlesztési igénye egyrészt a "hátságon" működő vízitársulatok, (VgT.) másrészt az önkormányzatok és magán személyek vízgazdálkodási pályázataiban jelenik meg, amelyekhez a tárca támogatást ad.

A vízrendezéssel vízelvezetésre alkalmassá tett medrekre, a hasznosítható vizek visszatartására fordított összeg megoszlása a következő:

Az elmúlt időszak gazdasági-, társadalmi és időjárási hatásai, valamint az eddig elvégzett munkák és azok tapasztalatai alapján a Kormány folytatni kívánja a Duna-Tisza közi problémák kezelésére az említett 2271/1999. (X. 22.) Kormányhatározat cselekvési programjában meghatározott célkitűzéseket. A FVM a feladat ellátására 2003. évben pályázat útján biztosít keretet.

A MeH Nemzeti Területfejlesztési Hivatala az érintett tárcák bevonásával elkészítette "A Duna-Tisza közi hátság területén bekövetkezett kedvezőtlen változások hatásainak mérsékléséről" szóló kormány-előterjesztés tervezetet, amelynek a tárcaegyeztetése jelenleg folyamatban van.

Az előterjesztés tervezet 2004-2008 időszakra tekinti át a szükséges forrásigényeket és tesz javaslatot a források biztosítására. Az elvégzendő feladatok ellátásához a Kormány hazai források mellett EU-s forrásokat is igénybe kíván venni.

Igénybe vehető EU-s társfinanszírozás forrása lehet:

- a Nemzeti Fejlesztési terv (NFT) Agrár-és Vidékfejlesztési Operatív Programja (AVOP)

Igénybe vehető intézkedések:

A mezőgazdasági infrastruktúra fejlesztésen belüli jogcímek:

- öntözőrendszerek fejlesztésére irányuló kollektív beruházások; öntözővíz szolgáltató létesítmények építése, bővítése, korszerűsítése; belvízkárok megelőzése, csökkentése, a mezőgazdaság termelés biztonsága és a vizek és vizes élőhelyek jó ökológiai állapotának elérése és megőrzése érdekében mezőgazdasági célú vizek és vizilétesítmények létrehozása, fejlesztése, felújítása.

A vidéki jövedelemszerzési lehetőségek bővítése jogcímek:

- agrártevékenység diverzifikációja; táj-specifikus, minőségi mezőgazdasági termékek előállítása és feldolgozása.

- Nemzeti Vidékfejlesztési Terv (NVT) intézkedései a 2004-2006 közötti időszakban segíthetik a hátsági terület harmonikus fejlesztését, a térség népességmegtartó képességének megtartását.

Igénybe vehető intézkedések:

- agrár-környezetgazdálkodás,

- kedvezőtlen adottságú vagy környezetvédelmi korlátozások alá eső területek támogatása,

- mezőgazdasági területek erdősítése.

A 1072/2003. (VII.18.) Korm. határozat az aszály- és fagykár támogatására 10 Mrd forint támogatási előirányzatot határozott meg (ebből 5 Mrd Ft ágazati, 5 Mrd Ft központi forrás). Jelenleg erre a célra benyújtott támogatási igény 15 Mrd Ft és - november 30-ig- várhatóan meghaladja a 20 Mrd Ft-ot. Így a Képviselő Úr által jelzett 1.120 millió Ft-nak erről a címről való átcsoportosítására nincs mód.

Budapest, 2003. november 24.

Tisztelettel:
Dr. Németh Imre