Magyar Köztársaság Országgyűlése

A Mentelmi bizottság az országgyűlési képviselők jogállásáról szóló 1990. évi LV. törvény 5. § (5) bekezdése, valamint a Házszabály 130. § (5) bekezdés b. pontja és a 87. § (3) bekezdése alapján a fenti - indokolással ellátott - határozati javaslatot nyújtja be az Országgyűlésnek.

A Pesti Központi Kerületi Bíróság 4.B.V.24.516/2003/3. számú megkeresésében kérte az Országgyűlés döntését Rogán Antal országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztése tárgyában, mivel ellene dr. Jegesy András feljelentést tett rágalmazás vétsége miatt.

A feljelentés szerint: "Rogán Antal a FIDESZ-MPSZ frakcióvezetőjeként a 2003. július 9. napján délelőtt tartott sajtótájékoztatóján azt állította, hogy "Lamperth Mónika belügyminiszter férjét, Jegesy András ügyvédet szerződés kötötte a K&H Equitieshez" és ezt a szerződést látta is. Azt firtatta továbbá, hogy "kik játszottak abban szerepet, hogy a K&H Equitieshez 13 milliárd forintnyi közpénz került" illetve "ebben volt-e szerepe Jegesy Andrásnak, mint Lamperth Mónika férjének". "Lamperth Mónika tájékoztatta-e Medgyessy Péter kormányfőt férje érintettségéről a Pannonplast-ügyben". Rogán Antal valótlanságot állított, mikor azt mondta, hogy létezik és látott egy az ügyfelem és a K&H Equities közötti szerződést. Ezzel a valótlan állításával a sajtótájékoztatón összefüggésbe hozott közpénzek ellenőrizetlen felhasználásával és eltüntetésével gyanúsított és köztudomásúlag rossz hírnévnek örvendő céggel, a K&H Equitiesszel, illetőleg a Pannonplast részvényügyletekkel, azt állítva, hogy az ügyben érintett vagyok. Utalt továbbá arra, hogy szerepem lehet abban, hogy 13 milliárd közpénz ellenőrizetlen és kétes úton került a nevezett társasághoz. Álláspontom szerint Rogán Antal olyan valótlan tényeket állított rólam és családomról nagy nyilvánosság előtt, ami alkalmas a becsületem csorbítására.

Rogán Antal állításainak valótlansága főként abban nyilvánul meg, hogy a 2003. július 9. napjának délelőtti sajtótájékoztatóján kifejezetten azt állította, hogy látta a kérdéses - a K&H Equities és köztem létrejött egyébként nem létező - szerződést, holott tudta, hogy soha nem látott ilyen szerződést, hiszen ugyanezen a napon a Magyar Televízió ESTE című műsorában kijelentette, elismerte, hogy soha nem látott ilyen szerződést."

A mentelmi jog felfüggesztésére igennel szavazók álláspontja szerint: a Mentelmi bizottság hatáskör hiányában nem jogosult állást foglalni a büntetőjogi felelősség kérdésében, továbbá nem vizsgálhatja a tényállást. Mindezek, és az a tény, hogy a feljelentő nem tekinthető közszereplőnek, indokolja tehát, hogy az ügy bíróság elé kerüljön, mert itt lefolytatható a valóságbizonyítás a jogos köz- és magánérdek miatt. Álláspontjuk szerint nem folytatható az az 1998 óta immár "következetesen" kialakult hibás gyakorlat, amely magánvádas becsületsértési, rágalmazási ügyekben minden esetet egy nevezőre hozva a mentelmi jog fenntartásával gátat vet az igazságszolgáltatás útján való tisztázási lehetőségnek. Különösen problematikus, amikor egy politikus a politikai akciókat a bírált közszereplők családtagjaira is igyekszik kiterjeszteni.

A nemmel szavazók álláspontja szerint: a Mentelmi bizottság hatáskör hiányában nem jogosult állást foglalni a büntetőjogi felelősség kérdésében. A rendelkezésre álló adatok szerint Rogán Antal képviselő úr a sajtótájékoztatón zömében kérdéseket fogalmazott meg, nem pedig tényállításokat tett, ezért nem indokolt mentelmi jogának felfüggesztése. Álláspontjuk szerint ez felel meg a magánvádas ügyekben folytatott bizottsági gyakorlatnak.