Magyar Köztársaság Országgyűlése

Magyar Köztársaság Kormánya

T/6236.
számú
törvényjavaslat

a befektetők és a betétesek fokozott védelmével kapcsolatos egyes
törvények módosításáról

Előadó: dr. László Csaba
pénzügyminiszter

2003. november

2003. évi ....törvény
a befektetők és a betétesek fokozott védelmével kapcsolatos egyes törvények módosításáról

I. fejezet

A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény módosítása

1. §

A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Hpt.) a 13/A. §-t követően a következő címmel és 13/B. §-sal egészül ki:

"Informatikai rendszer védelme

13/B. § (1) A pénzügyi intézménynek ki kell alakítania az informatika biztonságával kapcsolatos szabályozási rendszerét és gondoskodni kell az informatikai rendszer kockázatokkal arányos védelméről. A szabályozási rendszerben ki kell térni az információ-technológiával szemben támasztott követelményekre, a használatából adódó biztonsági kockázatok felmérésére és kezelésére a tervezés, a beszerzés, az üzemeltetés és az ellenőrzés területén.

(2) A pénzügyi intézmény köteles az informatikai rendszer biztonsági kockázatelemzését legalább évente felülvizsgálni és aktualizálni.

(3) Az informatika alkalmazásából fakadó biztonsági kockázatok figyelembevételével meg kell határozni a szervezeti és működési rendeket, a felelősségi, nyilvántartási és tájékoztatási szabályokat, a folyamatba épített ellenőrzési követelményeket és szabályokat.

(4) A pénzügyi intézménynek ki kell dolgoznia az informatikai rendszerének biztonságos működtetését felügyelő informatikai ellenőrző-rendszert és azt folyamatosan működtetnie kell.

(5) A biztonsági kockázatelemzés eredményének értékelése alapján a biztonsági kockázattal arányos módon gondoskodni kell legalább az alábbiakról:

a) a rendszer legfontosabb elemeinek (eszközök, folyamatok, személyek) egyértelmű és visszakereshető azonosításáról,

b) az informatikai biztonsági rendszer önvédelmét, kritikus elemei védelmének zártságát és teljes körűségét biztosító ellenőrzésekről, eljárásokról,

c) a rendszer szabályozott, ellenőrizhető és rendszeresen ellenőrzött felhasználói adminisztrációjáról (hozzáférési szintek, egyedi jogosultságok, engedélyezésük, felelősségi körök, hozzáférés naplózás, rendkívüli események),

d) olyan biztonsági vezetési, irányítási környezetről, mely a rendszer működése szempontjából kritikus folyamatok eseményeit naplózza és alkalmas e naplózás rendszeres (esetleg önműködő) és érdemi értékelésére, illetve lehetőséget nyújt a nem rendszeres események kezelésére,

e) a távadatátvitel bizalmasságáról, sértetlenségéről és hitelességéről,

f) az adathordozók szabályozott és biztonságos kezeléséről,

g) a rendszer biztonsági kockázattal arányos vírusvédelméről.

(6) A pénzügyi intézménynek tevékenysége ellátásához, nyilvántartásai naprakész és biztonságos vezetéséhez meg kell valósítani a biztonsági kockázatelemzés alapján indokolt védelmi intézkedéseket és rendelkeznie kell legalább a következőkkel:

a) informatikai rendszerének működtetésére vonatkozó utasításokkal és előírásokkal valamint a fejlesztésre vonatkozó tervekkel,

b) minden olyan dokumentációval, amely az üzleti tevékenységet közvetlenül vagy közvetve támogató informatikai rendszerek folyamatos és biztonságos működését - még a szállító illetőleg a rendszerfejlesztő tevékenységének megszűnése után is - biztosítja,

c) a szolgáltatások ellátásához szükséges informatikai rendszerrel, valamint a szolgáltatások folytonosságát biztosító tartalék berendezésekkel, illetve e berendezések hiányában az ezeket helyettesítő egyéb - a tevékenységek illetve szolgáltatások folytonosságát biztosító - megoldásokkal,

d) olyan informatikai rendszerrel, amely lehetővé teszi az alkalmazási környezet biztonságos elkülönítését a fejlesztési és tesztelési környezettől, valamint a megfelelő változás-követés és változás-kezelés fenntartását,

e) az informatikai rendszer szoftver elemeiről (alkalmazások, adatok, operációs rendszer és környezetük) olyan biztonsági mentésekkel és mentési renddel (mentések típusa, módja, visszatöltési és helyreállítási tesztek, eljárási rend), melyek az adott rendszer helyreállíthatóságát a rendszer által nyújtott szolgáltatás kritikus helyreállítási idején belül lehetővé teszik. Ezen mentéseket kockázati szempontból elkülönítetten és tűzbiztos módon kell tárolni, valamint gondoskodni kell a mentések forrásrendszerrel azonos szintű hozzáférés védelméről,

f) jogszabályban meghatározott nyilvántartás ismételt előhívására alkalmas adattároló rendszerrel, amely biztosítja, hogy az archivált anyagokat a jogszabályokban meghatározott ideig, de legalább öt évig, bármikor visszakereshetően, helyreállíthatóan megőrizzék,

g) a szolgáltatásai folyamatosságát akadályozó rendkívüli események kezelésére szolgáló tervvel.

(7) A pénzügyi intézménynél mindenkor rendelkezésre kell állnia:

a) az informatikai rendszer felépítésének és működtetésének az ellenőrzéséhez szükséges rendszerleírásoknak és modelleknek,

b) az adatok szintaktikai szabályainak, az adatok tárolási szerkezetének,

c) az informatikai rendszer elemeinek a pénzügyi intézmény által meghatározott biztonsági osztályokba sorolási rendszerének,

d) az adatokhoz történő hozzáférés meghatározásának,

e) az adatgazda és a rendszergazda kijelölését tartalmazó okiratnak,

f) az alkalmazott szoftver eszközök jogtisztaságát bizonyító szerződéseknek,

g) az informatikai rendszert alkotó ügyviteli, üzleti szoftvereszközök teljes körű és naprakész nyilvántartásának.

(8) A szoftvereknek együttesen alkalmasnak kell lenni legalább:

a) a működéshez szükséges és jogszabályban előírt adatok nyilvántartására,

b) a pénz és az értékpapírok biztonságos nyilvántartására,

c) a pénzügyi intézmény tevékenységével összefüggő országos informatikai rendszerekhez történő közvetlen vagy közvetett csatlakozásra,

d) a tárolt adatok ellenőrzéshez való felhasználására,

e) a biztonsági kockázattal arányos logikai védelemre és a sérthetetlenség védelmére.

(9) A pénzügyi intézménynek belső szabályzatában meg kell határoznia az egyes munkakörök betöltéséhez szükséges informatikai végzettséget."

2. §

A Hpt. 92. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) Az összevont alapú felügyelet alá tartozó hitelintézet felügyelő bizottsága köteles gondoskodni az ellenőrző befolyása alatt álló hitelintézet, pénzügyi vállalkozás és befektetési vállalkozás belső ellenőrzésének megfelelő működéséről."

3. §

(1) A Hpt. 146. §-ának (3) bekezdése a következő mondattal egészül ki:

"A Felügyelet a hitelintézet átfogó ellenőrzésével egyidejűleg a 90. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott vállalkozások ellenőrzését is köteles elvégezni."

(2) A Hpt. 146. §-ának (4) bekezdése a következő mondattal egészül ki:

"A célvizsgálatnak, illetve a témavizsgálatnak ki kell terjednie a 90. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott vállalkozások vizsgálatára is."

4. §

A Hpt. 148/A. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

"(7) A Felügyelet a vizsgálatot lezáró határozatába foglalt kötelezettségek teljesítését utóellenőrzés keretében köteles ellenőrizni."

5. §

A Hpt. 212. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A fogyasztási, lakossági kölcsönszerződésnek tartalmaznia kell a külön jogszabály alapján megállapított éves százalékban kifejezett teljes hiteldíjmutatót."

6. §

A Hpt. 213. §-a (1) bekezdésének bevezető szövegrésze helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Semmis az a fogyasztási, lakossági kölcsönszerződés, amelyik nem tartalmazza"

7. §

A Hpt. 2. számú melléklet I. fejezetének 3. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"3. Betét és más, a nyilvánosságtól származó visszafizetendő pénzeszköz gyűjtése: pénzeszközök egyedileg előre meg nem határozott személyektől történő gyűjtése oly módon, hogy azzal a betétgyűjtő tulajdonosként rendelkezhet, de köteles azt - kamattal, más előny biztosításával vagy anélkül - visszafizetni. Szövetkezet esetében a tagi kölcsön elfogadása is betétgyűjtésnek minősül, ha annak mértéke meghaladja a szövetkezetekre vonatkozó törvényben meghatározott korlátot. Nem minősül betétgyűjtésnek az olyan jegy, kártya vagy egyéb tanúsítvány kibocsátása, amely kizárólag a kibocsátó árujának, szolgáltatásának vásárlása, illetve igénybevétele során fizetőeszközként használható. Nem minősül visszafizetendő pénzeszköz nyilvánosságtól történő gyűjtésének a külön jogszabályban meghatározott feltételekkel és korlátokkal történő, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír kibocsátás."

II. fejezet

A tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény módosítása

8. §

A tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény (a továbbiakban: Tpt.) a 101. §-t követően a következő címmel és 101/A. §-sal egészül ki:

"Informatikai rendszer védelme

101/A. § (1) A 81. § (1) bekezdésének a)-b) és d)-e) pontjában meghatározott befektetési szolgáltatási, továbbá a 81. § (2) bekezdésének a)-b) pontjában meghatározott kiegészítő befektetési szolgáltatási tevékenységet végző befektetési szolgáltató, a 83. § (1) bekezdésében meghatározott tevékenységet végző árutőzsdei szolgáltató (a továbbiakban együtt: szolgáltató) valamint az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet vezetésének ki kell alakítania az informatika biztonságával kapcsolatos szabályozási rendszerét és gondoskodni kell az informatikai rendszer kockázatokkal arányos védelméről. A szabályozási rendszerben ki kell térni az információ-technológiával szemben támasztott követelményekre, a használatából adódó biztonsági kockázatok felmérésére és kezelésére a tervezés, a beszerzés, az üzemeltetés és az ellenőrzés területén.

(2) A szolgáltató, valamint az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet köteles az informatikai rendszer biztonsági kockázatelemzését legalább évente felülvizsgálni és aktualizálni.

(4) A szolgáltatónak, valamint az elszámolóházi tevékenységet végző szervezetnek ki kell dolgoznia az informatikai rendszerének biztonságos működtetését felügyelő informatikai ellenőrző-rendszert és azt folyamatosan működtetnie kell.

(5) A biztonsági kockázatelemzés eredményének értékelése alapján a biztonsági kockázattal arányos módon gondoskodni kell legalább az alábbiakról:

a) a rendszer legfontosabb elemeinek (eszközök, folyamatok, személyek) egyértelmű és visszakereshető azonosításáról,

b) az informatikai biztonsági rendszer önvédelmét, kritikus elemei védelmének zártságát és teljes körűségét biztosító ellenőrzésekről, eljárásokról,

e) a távadatátvitel bizalmasságáról, sértetlenségéről és hitelességéről,

f) az adathordozók szabályozott és biztonságos kezeléséről,

g) a rendszer biztonsági kockázattal arányos vírusvédelméről.

(6) A szolgáltatónak, valamint az elszámolóházi tevékenységet végző szervezetnek tevékenysége ellátásához, nyilvántartásai naprakész és biztonságos vezetéséhez meg kell valósítani a biztonsági kockázatelemzés alapján indokolt védelmi intézkedéseket és rendelkeznie kell legalább a következőkkel:

a) informatikai rendszerének működtetésére vonatkozó utasításokkal és előírásokkal valamint a fejlesztésre vonatkozó tervekkel,

b) minden olyan dokumentációval, amely az üzleti tevékenységet közvetlenül vagy közvetve támogató informatikai rendszerek folyamatos és biztonságos működését - még a szállító, illetőleg a rendszerfejlesztő tevékenységének megszűnése után is - biztosítja,

c) a szolgáltatások ellátásához szükséges informatikai rendszerrel, valamint a szolgáltatások folytonosságát biztosító tartalék berendezésekkel, illetve e berendezések hiányában az ezeket helyettesítő egyéb - a tevékenységek, illetve szolgáltatások folytonosságát biztosító - megoldásokkal,

g) a szolgáltatásai folyamatosságát akadályozó rendkívüli események kezelésére szolgáló tervvel.

(7) A szolgáltatónál, valamint az elszámolóházi tevékenységet végző szervezetnél mindenkor rendelkezésre kell állnia:

a) az informatikai rendszer felépítésének és működtetésének az ellenőrzéséhez szükséges rendszerleírásoknak és modelleknek,

b) az adatok szintaktikai szabályainak, az adatok tárolási szerkezetének,

c) az informatikai rendszer elemeinek a szolgáltató, valamint az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet által meghatározott biztonsági osztályokba sorolási rendszerének,

d) az adatokhoz történő hozzáférés meghatározásának,

e) az adatgazda és a rendszergazda kijelölését tartalmazó okiratnak,

f) az alkalmazott szoftver eszközök jogtisztaságát bizonyító szerződéseknek,

g) az informatikai rendszert alkotó ügyviteli, üzleti szoftvereszközök teljes körű és naprakész nyilvántartásának.

(8) A szoftvereknek együttesen alkalmasnak kell lenni legalább:

a) a működéshez szükséges és jogszabályban előírt adatok nyilvántartására,

b) a pénz és az értékpapírok biztonságos nyilvántartására,

c) a szolgáltató, valamint az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet esetében a befektetési eszközök, illetve az árutőzsdei szolgáltatások tárgyának ügyfelenkénti és összesített naprakész nyilvántartására, illetve az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet esetén arra, hogy befektetési szolgáltatónként elkülönítve tartsa nyilván a befektetési szolgáltató illetve az ügyfele tulajdonába tartozó befektetési eszközöket és az árutőzsdei szolgáltatások tárgyát,

d) a szolgáltató, valamint az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet tevékenységével összefüggő országos informatikai rendszerekhez történő közvetlen vagy közvetett csatlakozásra. Az értékpapírszámlát vezető szolgáltató számlavezetést szolgáló szoftverének alkalmasnak kell lennie a központi értéktári rendszerhez történő csatlakozásra is,

e) a tárolt adatok ellenőrzéshez való felhasználására,

f) a biztonsági kockázattal arányos logikai védelemre és a sérthetetlenség védelmére.

(9) A szolgáltatónak, valamint az elszámolóházi tevékenységet végző szervezetnek belső szabályzatában meg kell határoznia az egyes munkakörök betöltéséhez szükséges informatikai végzettséget."

9. §

A Tpt. 181/C. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) Az összevont alapú felügyelet alá tartozó befektetési vállalkozás felügyelő bizottsága köteles gondoskodni az ellenőrző befolyása alatt álló hitelintézet, pénzügyi vállalkozás és befektetési vállalkozás belső ellenőrzésének megfelelő működéséről."

10. §

(1) A Tpt. 396. §-ának (3) bekezdése a következő mondattal egészül ki:

"A Felügyelet a befektetési vállalkozás átfogó ellenőrzésével egyidejűleg a 181/A. § (1)-(2) bekezdésében meghatározott vállalkozások ellenőrzését is köteles elvégezni."

(2) A Tpt. 396. §-ának (5) bekezdése a következő mondattal egészül ki:

"Befektetési vállalkozás esetében a célvizsgálatnak, illetve a témavizsgálatnak ki kell terjednie a 181/A. § (1)-(2) bekezdésében meghatározott vállalkozásokra is."

11. §

A Tpt. 398/A. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

"(7) A Felügyelet a vizsgálatot lezáró határozatában foglalt kötelezettségek teljesítését utóellenőrzés keretében köteles ellenőrizni."

III. fejezet

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló 1999. évi CXXIV. törvény módosítása

12. §

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló 1999. évi CXXIV. törvény (a továbbiakban: Psztv.) 1. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, valamint a § a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

"(4) A Felügyelet számára feladatot csak törvény vagy törvény felhatalmazása alapján jogszabály írhat elő.

(5) A Felügyelet szervezeti egysége a Felügyeleti Tanács, valamint a hivatal."

13. §

A Psztv. a következő 1/A. §-sal egészül ki:

"1/A. § (1) A pénzügyminiszter felügyeleti jogköre a következőkre terjed ki:

a) jóváhagyja a Felügyelet szervezeti és működési szabályzatát,

b) e törvény alapján elvégzendő, szakmai munka során érvényesítendő szempontrendszert határozhat meg a Felügyelet számára,

c) értékeli a Felügyelet tevékenységét a 6/B. § (2) bekezdése alapján,

d) ellenőrzi a Felügyelet rendeltetésszerű működését, ennek során a Felügyeleti Tanács elnökét beszámoltatja, hiányosságok esetén felszólítja ezek megszüntetésére.

(2) Az (1) bekezdés d) pontjában foglalt eljárás során a titokvédelmi szabályokat be kell tartani."

14. §

A Psztv. 4. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A Felügyelet határozatát felügyeleti jogkörben megváltoztatni, módosítani vagy megsemmisíteni nem lehet, és ellene - közigazgatási eljárás keretében - fellebbezésnek nincs helye. Akinek jogát vagy jogos érdekét az ügy érdemében hozott, illetve az eljárás megindítását megtagadó határozata sérti, keresettel kérheti a Fővárosi Bíróságtól annak felülvizsgálatát. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya."

15. §

A Psztv. 6/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"6/A. § A Felügyeleti Tanács elnöke a Felügyelet tevékenységéről évente - a Kormánynak adott beszámolót követően - tájékoztatja az Országgyűlés illetékes bizottságát."

16. §

A Psztv. 6/B. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"6/B. § (1) A Felügyeleti Tanács elnöke a Felügyelet tevékenységéről minden év május 31. napjáig - a pénzügyminiszter útján - beszámol a Kormánynak, amellyel egyidejűleg működéséről tájékoztatót tesz közzé.

(2) A főigazgató negyedévente, a negyedévet követő hónap 15. napjáig, írásban tájékoztatja a pénzügyminisztert a Felügyelet tevékenységéről, aki értékeli azt és szükség esetén kiegészítő tájékoztatást kér."

17. §

A Psztv. 7. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

" 7. § (1) A Felügyelet hivatala élén a főigazgató áll, akinek két helyettese van.

(2) A főigazgatót és helyettesét hatéves időtartamra a miniszterelnök nevezi ki, illetőleg menti fel.

(3) A főigazgató és helyettese tekintetében a munkáltatói jogokat - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - a Felügyeleti Tanács elnöke gyakorolja.

(4) A főigazgatónak és helyettesének a megbízatása megszűnik:

a) a megbízatási időtartam leteltével;

b) lemondással;

c) felmentéssel;

d) összeférhetetlenség megállapításával;

e) halálával.

(5) A lemondást írásban kell közölni a miniszterelnökkel.

(6) Felmentéssel

a) szüntethető meg a megbízatás, ha a főigazgató, a helyettese neki fel nem róható okból nem képes eleget tenni megbízatásából eredő feladatainak;

b) szűnik meg a megbízatás, ha a főigazgató, a helyettese neki felróható okból nem tesz eleget megbízatásából eredő feladatainak, vagy súlyos kötelezettségszegést követ el, illetve jogerős bírósági ítélet megállapítása szerint bűncselekményt követett el, vagy más módon tisztségére méltatlanná válik, illetve tevékenységével a Felügyelet működését veszélyezteti.

(7) Ha a főigazgatóval, a helyettesével kapcsolatban a 10. §-ban foglalt összeférhetetlenségi ok áll fenn, azt a kinevezését követő tíz napon belül meg kell szüntetnie. Ennek megtörténtéig a tisztségből eredő jogkörét nem gyakorolhatja.

(8) Ha a főigazgató, a helyettese a (7) bekezdésben foglalt kötelezettségének a fenti határidőben nem tesz eleget, a Kormány határozattal állapítja meg az összeférhetetlenséget.

(9) A főigazgatóra, a helyettesére, a Felügyeleti Tanács elnökére és további tagjaira és a Felügyelettel közszolgálati jogviszonyban álló alkalmazottaira az e törvényben foglalt eltérésekkel a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (a továbbiakban: Ktv.) rendelkezései az irányadóak azzal, hogy

a) a Ktv. 30/A. § (2) bekezdése alkalmazása tekintetében közigazgatási gyakorlatnak minősül a Felügyelet által felügyelt pénzügyi szervezetnél korábban munkaviszonyban töltött idő;

b) a Ktv. 30/A. §-ának (1) bekezdésében megállapított arány harmincöt százalék.

(10) A Felügyeleten ügyvezető igazgatói megbízás is adható azzal, hogy az ügyvezető igazgató olyan főosztályvezetői besorolással rendelkező személy, aki több főosztály vezetését látja el."

18. §

A Psztv. 8. §-a helyébe a következő rendelkezés lép

"8. § A főigazgató

a) irányítja a Felügyelet munkaszervezetét,

b) gyakorolja a Felügyelet alkalmazottai felett a munkáltatói jogokat,

c) irányítja a Felügyelet gazdálkodását,

d) ellátja mindazokat a feladatokat, amelyeket jogszabály vagy a Felügyelet szervezeti és működési szabályzata a hatáskörébe utal,

e) biztosítja a Felügyelet szervezetének hatékony működését,

f) tanácskozási joggal részt vesz a Felügyeleti Tanács ülésein,

g) biztosítja, hogy a Felügyeleti Tanács, illetve a Felügyeleti Tanács tagja, feladata ellátásához a Felügyeleti Tanács elnöke által meghatározott mértékben és módon szakmai támogatást kapjon."

19. §

A Psztv. 9. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Felügyelet főigazgatójának és helyettesének az nevezhető ki, aki szakirányú felsőfokú végzettséggel, továbbá legalább ötévi, valamely pénzügyi szervezetnél, illetve a közigazgatásban a pénzügyi szervezetek szabályozása, ellenőrzése területén szerzett vezetői vagy ezzel egyenértékű külföldi gyakorlattal rendelkezik."

20. §

A Psztv. 9/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"9/A. § A főigazgató éves összes jövedelme az MNB elnökének az MNB-től származó tárgyévi összes jövedelmének negyven százalékával egyezik meg. A főigazgató helyettesének éves összes jövedelme az MNB-től származó tárgyévi összes jövedelmének harminc százalékával egyezik meg."

21. §

A Psztv. 9/B. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"9/B. § (1) A Felügyelet élén a legfeljebb öt tagból álló Felügyeleti Tanács áll.

(2) A Felügyeleti Tanács vezetését elnökként ellátó tagot hatéves időtartamra a miniszterelnök javaslatára az Országgyűlés választja, illetve hívja vissza. A javasolt személyt az Országgyűlés illetékes bizottsága meghallgatja.

(3) A Felügyeleti Tanács további tagjait - a Felügyeleti Tanács elnöke véleményének kikérésével - a miniszterelnök javaslatára hatéves időtartamra a köztársasági elnök nevezi ki, illetve menti fel.

(4) A Felügyeleti Tanács tagjai tekintetében a munkáltatói jogokat - a (2) és (3) bekezdés kivételével - a kormány nevében a miniszterelnök gyakorolja."

22. §

A Psztv. a következő 9/C. §-sal egészül ki:

"9/C. § (1) A Felügyeleti Tanács kizárólagos hatáskörébe tartozik:

a) a Felügyelet szakmai munkája irányának, szervezeti felépítésének meghatározása, a Felügyelet szervezeti és működési szabályzata tervezetének elkészítése,

b) pénzügyi szervezet alapítási engedélyének kiadása, tevékenységi engedélyének visszavonása,

c) a Felügyelet jogalkalmazási gyakorlatának alapjait ismertető ajánlást kiadása, amelynek a 3. §-ban megjelölt törvények hatálya alá tartozó szervezetekre, személyekre nézve kötelező ereje nincs, rendeltetése a jogalkalmazás kiszámíthatóságának növelése,

d) a Felügyelet általános ellenőrzési stratégiájának, valamint átfogó ellenőrzések ellenőrzési tervének jóváhagyása.

(2) A Felügyeleti Tanács elnökének feladatai:

a) képviseli a Felügyeletet,

b) összehívja és vezeti a Felügyeleti Tanács ülését, gondoskodik az ülés jegyzőkönyvének vezetéséről,

c) kiadványozza a Felügyeleti Tanács által hozott határozatokat,

d) jóváhagyásra benyújtja a pénzügyminiszternek a Felügyelet szervezeti és működési szabályzatát,

e) javaslatot tesz a Felügyelet részére fizetendő igazgatási-szolgáltatási és felügyeleti díjak mértékére,

f) a Felügyelet költségvetése tekintetében mindazon feladatok ellátása, amelyeket az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 49. §-a a fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetőjének hatáskörébe utal,

g) amelyet jogszabály a hatáskörébe utal.

(3) A Felügyeleti Tanács tagja az lehet, aki szakirányú felsőfokú végzettséggel rendelkezik és legalább ötévi valamely pénzügyi szervezetnél, illetve a közigazgatásban a pénzügyi szervezetek szabályozása, ellenőrzése területén szerzett vezetői vagy ezzel egyenértékű külföldi gyakorlattal rendelkezik.

(4) A Felügyeleti Tanács elnökévé az választható meg, aki szakirányú felsőfokú végzettséggel rendelkezik és legalább tíz éves, a Felügyelet hatáskörébe tartozó pénzügyi szervezetnél, illetve a közigazgatásban a pénzügyi szervezetek szabályozása, ellenőrzése területén szerzett vezetői vagy ezzel egyenértékű külföldi gyakorlattal rendelkezik.

(5) Szakirányú felsőfokú végzettségnek minősül az állam- és jogtudományi egyetemen, közgazdaságtudományi egyetemen szerzett diploma, államigazgatási főiskolán vagy pénzügyi és számviteli főiskolán szerzett oklevél."

23. §

A Psztv. a következő 9/D. §-sal egészül ki:

"9/D. § (1) A Felügyeleti Tanács tagját nem lehet utasítani a tisztségének betöltésével kapcsolatos eljárása és döntése vonatkozásában.

(2) A Felügyeleti Tanács szükség szerint, de legalább havonta tart ülést.

(3) A Felügyeleti Tanács döntéséhez legalább három tag jelenléte és szavazata szükséges. Szavazategyenlőség esetén a Felügyeleti Tanács elnökének (illetve távolléte esetén az általa az ülés vezetésével megbízott személy) szavazata dönt.

(4) A Felügyeleti Tanács elnökének éves összes jövedelme az MNB elnökének az MNB-től származó tárgyévi összes jövedelmének ötven százalékával egyezik meg. A Felügyeleti Tanács tagjainak éves összes jövedelme az MNB elnökének az MNB-től származó tárgyévi összes jövedelmének harminc százalékával egyezik meg."

24. §

A Psztv. a következő 9/E. §-sal egészül ki:

"9/E. § (1) A Felügyeleti Tanács elnökének megbízatása megszűnik,

a) a kinevezés időtartama lejártával,

b) a tisztségéről történő lemondással,

c) halálával,

d) az Országgyűlés által történő visszahívással.

(2) A Felügyeleti Tanács további tagjának megbízatása megszűnik,

a) a kinevezés időtartama lejártával,

b) a tisztségéről történő lemondással,

c) halálával,

d) a köztársasági elnök felmentésével.

(3) A lemondást írásban kell közölni az Országgyűlés elnökével, valamint a miniszterelnökkel.

(4) Az Országgyűlés visszahívja a Felügyeleti Tanács elnökét, illetve a köztársasági elnök - a miniszterelnök javaslatára - felmenti a Felügyeleti Tanács tagját, ha

a) munkaköri feladatait folyamatosan, 90 napot meghaladóan nem képes ellátni,

b) a 10. §-ban foglalt összeférhetetlenséget nem szünteti meg,

c) az adott személlyel szemben lefolytatott büntetőeljárás eredményeként a bíróság jogerős ítéletével bűncselekmény elkövetését állapította meg, illetve ha tisztségére egyébként méltatlanná válik,

d) az adott személy neki felróható okból nem tesz eleget megbízatásából eredő feladatainak.

(5) A Felügyeleti Tanács elnöke és tagja megbízatásának megszűnése után egy éven át

a) nem létesíthet munka-, illetőleg munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt olyan gazdasági társasággal,

b) nem létesíthet rendszeres gazdasági kapcsolatot gazdasági társaság vezető tisztségviselőjeként vagy tulajdonosaként olyan gazdasági társasággal, illetve

c) nem szerezhet részesedést olyan gazdasági társaságban,

amelynek jogát vagy jogos érdekét a Felügyeleti Tanács tagjaként hozott döntése érintette."

25. §

A Psztv. 10. §-ának (14) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(14) A Felügyeleti Tanács elnöke, további tagja pártban tisztséget nem viselhet, párt nevében vagy érdekében nyilvános közszerepléssel járó tevékenységet nem folytathat, nem lehet országgyűlési vagy önkormányzati képviselő, önkormányzati vagy állami vezető."

26. §

A Psztv. 11/A. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A 3. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó szervezetek és személyek meghatározott mértékű igazgatási-szolgáltatási és felügyeleti díj, valamint törvényben meghatározott esetekben bírság fizetésére kötelesek. Külön törvények felhatalmazása alapján az igazgatási-szolgáltatási díjak mértékét a pénzügyminiszter állapítja meg rendeletben. A díjak emelése, illetve csökkentése kérdésében a pénzügyminiszter köteles kikérni a Felügyeleti Tanács elnökének véleményét. A díjaknak a Felügyelet folyamatos és zavartalan működését biztosítania kell."

IV. fejezet

A pénzmosás megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2003. évi XV. törvény módosítása

27. §

A pénzmosás megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2003. évi XV. törvény (a továbbiakban: Pmt.) 3. §-a következő (16) bekezdéssel egészül ki:

"(16) A szolgáltató nem köteles azonosítani az ügyfelet, ha ügyfele az Európai Unió területén bejegyzett pénzügyi intézmény."

28. §

A Pmt. 4. § (1) bekezdés a) pontjának 1. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Azonosítás során a szolgáltató köteles megkövetelni az alábbi azonosságot igazoló okiratok (okmányok) bemutatását:

a) természetes személy esetén]

"1. belföldi természetes személy személyazonosító igazolványa (személyi igazolványa) és lakcímet igazoló hatósági igazolványa, vagy útlevele és lakcímet igazoló hatósági igazolványa, vagy kártya formátumú vezetői engedélye és lakcímet igazoló hatósági igazolványa,"

29. §

A Pmt. 5. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:

"(9) A szolgáltató köteles minden tőle elvárható intézkedést megtenni annak érdekében, hogy a (8) bekezdésben meghatározott adatokat a külföldi szolgáltató a rendelkezésére bocsássa. Amennyiben az adatok a szolgáltató intézkedése ellenére sem szerezhetők be, az ügyleti megbízás teljesíthető."

30. §

A Pmt. 11. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A szolgáltató felett állami vagy szakmai felügyeletet gyakorló szerv a Szabályzat kidolgozásához - az ORFK-val együttműködve, a Pénzügyminisztérium egyetértésével - iránymutatásokat és mintaszabályzatokat bocsát rendelkezésre."

V. fejezet

Szövetkezeti törvények módosítása

31. §

Az új szövetkezetekről szóló 2001. évi CXLI. törvény 55. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A tag a szövetkezetnek az alapszabály és a közgyűlési határozatok keretei között kölcsönt nyújthat (tagi kölcsön), ha vagyoni hozzájárulását már teljes mértékben szolgáltatta. A kölcsönszerződés megkötésekor egy éves tagsági viszonnyal nem rendelkező tagok által nyújtott tagi kölcsönök együttes összege - szövetkezeti hitelintézet kivételével - nem haladhatja meg a szövetkezet saját tőkéjének az ötszörösét."

32. §

A szövetkezetekről szóló 1992. évi I. törvény 54. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az önkormányzati szabályzat, továbbá a közgyűlés határozatainak keretei között a szövetkezet tagja a részjegy jegyzésén felül más formájú vagyoni hozzájárulást is teljesíthet, és a szövetkezetnek kamat ellenében kölcsönt nyújthat. A kölcsönszerződés megkötésekor egy éves tagsági viszonnyal nem rendelkező tagok által nyújtott tagi kölcsönök együttes összege - szövetkezeti hitelintézet kivételével - nem haladhatja meg a szövetkezet saját tőkéjének az ötszörösét."

VI. fejezet

A közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény módosítása

33. §

(1) A közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény (a továbbiakban: Ktv.) 120. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki és a § jelenlegi szövegének számozása (1) bekezdésre változik:

"(2) Az igazságügy-miniszter rendeletében foglalt esetben a felek közjegyző előtt tett, erre irányuló nyilatkozata alapján mellőzhető a felek által rendelkezésre bocsátott írásbeli tervezet vagy formanyomtatvány (tervezet) felhasználásával készített közjegyzői okirat felolvasása - a tervezeten eszközölt változtatás és kiegészítés szövegének kivételével -, ez azonban nem mentesíti a közjegyzőt a közjegyzői okirat készítésével kapcsolatban előírt egyéb kötelezettségek teljesítése alól. Nincs lehetőség a felolvasás mellőzésére, ha a felek bármelyike a 124. §-ban megjelölt személy."

(2) A Ktv. 129. §-ának e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, a § a következő új f) ponttal egészül ki és a jelenlegi f) és g) pont megjelölése g) és h) pontra változik:

[A közjegyzői okiratnak tartalmaznia kell:]

"e) a közjegyzői okirat felolvasásának, illetve az ezt helyettesítő eljárásnak a megtörténtét, vagy a felolvasás mellőzésének tényét és a feleknek ezt indítványozó nyilatkozatát,

f) azt, hogy a fél a közjegyzői okiratban foglaltakat az akaratával megegyezőnek találta,"

(3) A Ktv. 183. §-a a következő f) ponttal egészül ki:

[Felhatalmazást kap az igazságügy-miniszter, hogy - a 12. § (3) bekezdésében foglaltakon túl - rendelettel állapítsa meg:]

"f) azon jogügyletek körét, amelyek közjegyzői okiratba foglalása során a közjegyzői okirat felolvasása mellőzhető."

VII. fejezet

Átmeneti és záró rendelkezések

34. §

(1) E törvény - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.

(2) E törvény 5. §-a, 6. §-a és 27. §-a a Magyar Köztársaság Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésével egyidejűleg lép hatályba.

35. §

(1) A Hpt. - e törvény 1. §-ával beiktatott - 13/B. §-ának rendelkezéseit 2005. november 1. napjától kell alkalmazni azon pénzügyi intézmény esetében, amely nem tartozott a befektetési és az árutőzsdei szolgáltatási tevékenység, az értékpapír letéti őrzés, az értékpapír letétkezelés, valamint az elszámolóházi tevékenység végzéséhez szükséges személyi, tárgyi, technikai és biztonsági feltételekről szóló 283/2001. (XII. 26.) Korm. rendelet hatálya alá és e törvény hatályba lépésekor már működött, illetve a törvény hatályba lépését megelőzően érvényesen nyújtotta be alapítási engedély iránti kérelmét.

(2) E törvény hatályba lépésekor már működő szövetkezeteknek legkésőbb 2005. december 31-től kell megfelelniük az új szövetkezetekről szóló 2001. évi CXLI. törvény - e törvény 31. §-ával módosított - 55. §-ának (1) bekezdésében, illetve a szövetkezetekről szóló 1992. évi I. törvény - e törvény 32. §-ával módosított - 54. § (1) bekezdésében foglalt korlátozásnak.

36. §

(1) E törvény hatálybalépésének napján megszűnik a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete - e törvény hatályba lépésekor hivatalban lévő - elnökének, elnökhelyetteseinek megbízatása és köztisztviselői jogviszonya. Az elnököt, elnökhelyettest végkielégítésként a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvényben meghatározott összeg illeti meg, kivéve, ha a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletével e törvény hatályba lépését követő 30 napon belül újabb közszolgálati jogviszonyt létesít.

(2) A Felügyeleti Tanács tagjainak kinevezéséig a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének vezetését a főigazgató látja el.

(3) Ahol jogszabály a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete elnökét említi, azon az e törvény szerinti Felügyeleti Tanács elnökét kell érteni.

37. §

E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti

a) a Psztv. 4. §-ának (7) bekezdése, 9/A. §-át megelőző cím,

b) a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló CXII. törvény módosításáról szóló 2000. évi CXXIV. törvény 154. §-ának (3) bekezdése,

c) a Tpt. 434. §-ának (19) bekezdése, valamint a Psztv-ben ezzel a bekezdéssel beiktatott 13. § (3) bekezdés.

Indokolás

A befektetők és a betétesek fokozott védelmével kapcsolatos egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslathoz

Általános indokolás

A közelmúltban a pénzügyi piacokon több olyan esemény történt, ami a befektetők, betétesek és ügyfelek érdekeinek sérelmét okozta. A problémák vizsgálata arra az eredményre vezetett, hogy a pénzügyi rendszer biztonságos működése, az ügyfelek érdekeinek védelme több ponton megköveteli a hatályos jogszabályok felülvizsgálatát, pontosítását, illetve a felügyeleti hatáskör erősítését.

A vizsgálatok alapján szükséges módosítani a hitelintézeti törvényt, a tőkepiaci törvényt, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló törvényt, a szövetkezeti törvényeket, a pénzmosási törvényt, valamint a közjegyzőkről szóló törvényt.

A hitelintézetek és befektetési vállalkozások biztonságos működésének, az ügyfelek pontos, korszerű kiszolgálásának alapja az informatikai rendszer megfelelő működése. Annak ellenére, hogy az informatikai rendszerek központi szerepet töltenek be a hitelintézetek és befektetési vállalkozások működésében, a hatályos törvények nem tartalmaznak megfelelő követelményeket.

A pénzügyi piacokra egyre nagyobb mértékben az jellemző, hogy nem egyes intézmények, hanem egész intézmény-csoportok működnek, komplex szolgáltatásokat nyújtva ügyfeleiknek. Felügyeleti szempontból fontos ezért az intézmény-csoport egészére kiterjedő, összevont felügyeleti eszközök alkalmazása. Szükséges azonban mindkét törvényt kiegészíteni azzal az előírással, hogy a legalább kétévente kötelezően elvégzendő átfogó felügyeleti ellenőrzés is csoportszinten működjön, tehát az átfogó ellenőrzés ténylegesen átfogó legyen.

Az ún. befektetési szövetkezetek jelentős kockázatot jelentenek ügyfeleiknek. Ezek az intézmények nem jogosultak betétgyűjtésre, de tagi kölcsönt elfogadhatnak tagjaiktól. Ezen lehetőséggel visszaélve ezek az intézmények mindenféle prudenciális szabályozás és felügyelet nélkül gyakorlatilag tagjaik pénzét befektetésekbe forgatják, amelyet szükséges felülvizsgálni.

A Felügyelet szakmai függetlenségének megerősítése céljából a javaslat szétválasztja a Felügyelet hivatali szervezetét és vezető testületét. A javaslat szerint a Felügyelet élén az eddigi egyszemélyi vezető helyett egy öt tagból álló testület, a Felügyeleti Tanács áll.

A pénzmosási törvény jelenleg javasolt módosítása néhány ponton pontosítást tartalmaz.

Végezetül a közjegyzőkről szóló törvény módosításának indoka, a közokiratba foglalás eljárásának egyszerűsítése.

Részletes indokolás

I. fejezet

A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény módosítása

Az 1. §-hoz

A javaslat a pénzügyi intézmények informatikai rendszere működésének biztonságával kapcsolatban fogalmaz meg követelményeket, amelynek indoka, hogy az informatikai rendszerek központi szerepet töltenek be a hitelintézetek megbízható működésében.

A 2. §-hoz

A javaslatnak megfelelően az összevont alapú felügyelet alá tartozó hitelintézet felügyelő bizottsága a leányvállalatok belső ellenőrzéséért is felelősséggel tartozik.

A 3-4. §-hoz

A felügyeleti ellenőrzés szigorítása érdekében a javaslat előírja a Felügyelet számára, hogy a hitelintézet átfogó ellenőrzése egyidejűleg a bankcsoport ellenőrzésére is kiterjedjen, valamint kötelezi a Felügyeletet, hogy a vizsgálatot lezáró határozatába foglalt intézkedések teljesítését utóellenőrzés keretében is vizsgálja.

Az 5-6. §-hoz

A javaslat a fogyasztási kölcsönszerződéseknél kötelezően előírt teljes hiteldíjmutató számítását a lakossági kölcsönszerződésekre is kiterjeszti.

A 7. §-hoz

A szövetkezeti törvények párhuzamos módosítása miatt szükségessé válik a hitelintézeti törvény betétgyűjtés fogalmának kiegészítése.

II. fejezet

A tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény módosítása

A 8. §-hoz

A javaslat a befektetési vállalkozások informatikai rendszere működésének biztonságával kapcsolatban fogalmaz meg követelményeket, amelynek indoka, hogy az informatikai rendszerek központi szerepet töltenek be a befektetési vállalkozás megbízható működésében.

A 9. §-hoz

A javaslatnak megfelelően az összevont alapú felügyelet alá tartozó a befektetési vállalkozás felügyelő bizottsága a leányvállalatok belső ellenőrzéséért is felelősséggel tartozik.

A 10-11. §-hoz

A felügyeleti ellenőrzés szigorítása érdekében a javaslat előírja a Felügyelet számára, hogy a befektetési vállalkozás átfogó ellenőrzése egyidejűleg a csoport ellenőrzésére is kiterjedjen, valamint kötelezi a Felügyeletet, hogy a vizsgálatot lezáró határozatába foglalt intézkedések teljesítését utóellenőrzés keretében is vizsgálja.

III. fejezet

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló 1999. évi CXXIV. törvény módosítása

A 12-26. §-hoz

A Felügyelet szervezeti átalakításának célja a felügyeleti munka hatékonyabbá tétele és ezáltal a pénzügyi szervezetek ellenőrzésének szigorítása. A javaslatnak megfelelően a Felügyelet két szervezeti egységre osztható: a hivatalra és a Felügyeleti Tanácsra.

A hivatal élén a főigazgató és két helyettese áll akit hatéves időtartamra a miniszterelnök nevez ki, a főigazgató és helyettesei tekintetében a munkáltatói jogokat a Felügyeleti Tanács elnöke gyakorolja.

A Felügyelet élén az 5 tagból álló Felügyeleti Tanács áll, amelynek vezetését a Felügyeleti Tanács elnöke látja el. A Felügyeleti Tanács elnökét a miniszterelnök javaslatára az Országgyűlés választja, illetve hívja vissza, az Országgyűlés illetékes bizottságának meghallgatásával. A Felügyeleti Tanács további tagjainak személyére - az elnök véleményének kikérésével - a miniszterelnök tesz javaslatot, akiket a Köztársasági Elnök nevez ki, illetve ment fel.

Mind az elnök, mind a tagok megbízatása hatéves időtartamra szól.

A pénzügyminiszter felügyeleti és ellenőrzési jogköre kiterjed a Felügyelet szervezeti és működési szabályzatának jóváhagyására, a felügyeleti tevékenység ellenőrzésére, illetőleg értékelésére, oly módon, hogy a miniszter a Felügyeleti Tanács elnökét beszámoltatja és az esetleges hiányosságok feltárása után felszólítja azok megszüntetésére. Garanciális szabály, hogy a pénzügyminiszter a felügyeleti jogkörét csak a titokvédelmi szabályok szigorú betartása mellett gyakorolhatja.

A felügyelet és az ellenőrzés része az is, hogy a Felügyeleti Tanács elnöke a Felügyelet tevékenységéről minden év május 31. napjáig - a pénzügyminiszteren keresztül - beszámol a Kormánynak, majd a Kormánynak adott beszámolót követően tájékoztatja az Országgyűlés illetékes bizottságát, illetve ezzel egyidejűleg a működéséről tájékoztatót készít.

A hivatali szervezet élén álló főigazgató negyedévente tájékoztatja a pénzügyminisztert a Felügyelet tevékenységéről, aki értékeli azt és szükség esetén kiegészítést kér a főigazgatótól.

IV. fejezet

A pénzmosás megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2003. évi XV. törvény módosítása

A 27. §-hoz

A pénzügyi rendszer pénzmosási célra történő felhasználásának megakadályozásáról szóló 91/308/EGK irányelv 3 cikkének 9. bekezdése lehetővé teszi az azonosítási kötelezettség alóli mentesítést azon országokban bejegyzett hitelintézetek és pénzügyi intézmények vonatkozásában, amelyek jogszabályai az irányelvvel azonos szintű követelményeket írnak elő. A magyar szabályozás élve ezzel a lehetőséggel felmentést ad az azonosítási kötelezettség alól, ha a szerződő felek az EU-ban bejegyzett pénzügyi intézmények. Ez a szabályozás a Magyar Köztársaság EU csatlakozásával egyidejűleg lép hatályba.

A 28. §-hoz

A módosítás eredményeként bővül a személyazonosságot igazoló okmányok köre: a jövőben a kártya formátumú vezetői engedély a lakcímet igazoló hatósági igazolvány bemutatásával egyidejűleg elfogadható a személyazonosság igazolására.

A 29. §-hoz

A pénzmosás megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2003. évi XV. törvény (Pmt.) 5.§-ának (8) bekezdése előírja, hogy levelezőbanki szolgáltatás esetén a megbízásnak 3 adatot kell tartalmaznia: a megbízó nevét, lakcímét és számlaszámát. Abban az esetben, ha a megbízás hiányosan érkezik, a hitelintézetnek minden tőle telhetőt meg kell tennie az adatok beszerzése érdekében. Ennek keretében fel kell hívnia partnerintézménye figyelmét arra, hogy a magyar szabályozás a megbízó megnevezéséhez három adatot követel meg. E felhívást követően is hiányosan érkező megbízást a hitelintézet jóváírhatja a címzett számláján.

A 30. §-hoz

A pénzmosási szabályzat kidolgozásához az ORFK a Pénzügyminisztériummal együtt iránymutatásokat és mintaszabályzatokat bocsát a szolgáltató rendelkezésére.

V. fejezet

Szövetkezeti törvények módosítása

A 31-32. §-hoz

A javaslat értelmében szövetkezet esetén az egyéves tagsági viszonnyal nem rendelkező tagok által nyújtott tagi kölcsönök mértéke korlátozásra kerül.

VI. fejezet

A közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény módosítása

A 33. §-hoz

Az ügyfelek hitelfelvételével kapcsolatos költségeinek csökkentése érdekében a közokirat elkészítésének szabályai egyszerűsödnek.

VII. fejezet

Átmeneti és záró rendelkezések

A 34-37. §-hoz

A javaslat a törvény pontos végrehajtását elősegítő átmeneti és záró rendelkezéseket tartalmazza.