MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
T/5833.
számú
törvényjavaslat
egyes földművelésügyi ágazati törvények
módosításáról
Előadó: Dr. Németh Imre
földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter
Budapest, 2003. október
2003. évi......törvény
egyes földművelésügyi ágazati törvények módosításáról
A halászatról és a horgászatról szóló 1997. évi XLI. törvény módosítása
1. §
A halászatról és a horgászatról szóló 1997. évi XLI. törvény (a továbbiakban: Hhtv.) 20. § (2) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) Állami horgászjegyet az a személy kaphat, aki rendelkezik horgászvizsgával, vagy az előző évi horgászjegyét bemutatja. A horgászvizsgát a halászati hatóság által kiadott vizsgabizonyítvánnyal, más országban tett vizsgát pedig az erről kiállított okirat magyar nyelvű fordításával kell igazolni."
2. §
A Hhtv. 22. § (9) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
"(9) Az engedélyes a kifogott hal mennyiségéről és faj szerinti összetételéről - ha jogszabály másként nem rendelkezik - a jogosult által (vagy jogosultak által közösen) átadott fogási naplót köteles vezetni."
3. §
A Hhtv. 34. § (2) bekezdésének felvezető szövege helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) Halászati őr az a nagykorú büntetlen előéletű személy lehet, aki"
4. §
A Hhtv. 44. § (1) bekezdésének második mondata helyébe a következő két mondat lép:
"A halászati felügyelő hatáskörébe tartozó ügyben - a halgazdálkodási és a halvédelmi bírságok kiszabása, valamint az állami halászjegy vagy horgászjegy visszavonása iránt folytatott eljárások kivételével - felettes szervként a minisztérium jár el. A halgazdálkodási és halvédelmi bírság kiszabása, valamint az állami halászjegy vagy horgászjegy visszavonása iránt folytatott eljárások esetében másodfokon a megyei (fővárosi) földművelésügyi hivatal vezetője jár el."
5. §
A Hhtv. a következő 51/A. §-sal egészül ki:
"51/A. § A határidőre meg nem fizetett halgazdálkodási bírság és halvédelmi bírság adók módjára behajtandó köztartozás."
Az állattenyésztésről szóló 1993. évi CXIV. törvény
módosítása
6. §
Az állattenyésztésről szóló 1993. évi CXIV. törvény (a továbbiakban: Átv.) 5. § (1) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
/Mesterséges termékenyítő állomásokról vagy ilyen állomások számára spermát felkínálni vagy értékesíteni csak akkor szabad, ha/
"c) azt - jogszabályban meghatározott körben - a spermát termelő apaállat származási igazolása, vércsoport-, vagy azzal egyenértékű vizsgálat igazolása és a mesterséges termékenyítő állomás spermaminőségi igazolása kíséri."
7. §
Az Átv. 5. § (3) bekezdésének a)-b) pontjai helyébe a következő rendelkezések lépnek:
/A forgalomba hozatal során/
"a) a petesejteket a termelő anya származási igazolásának, vércsoport-, vagy azzal egyenértékű vizsgálat és az embrióátültető állomás petesejt igazolásának;
b) az embriókat az ivarsejtet termelő szülők származási igazolásának, vércsoport-, vagy azzal egyenértékű vizsgálat és az embrióátültető állomás igazolásának
kell kísérnie."
8. §
Az Átv. 41. § (2) bekezdésének e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
/Az (1) bekezdés szerinti szakmai hozzájárulást a minisztérium akkor adja meg, ha/
"e) szaporítóanyag esetén az utódok származás-ellenőrzéséhez rendelkezésre áll a szaporítóanyagot termelő állat vércsoport-, vagy azzal egyenértékű vizsgálat eredménye;"
9. §
Az Átv. a 47. §-t követően a következő 47/A. §-sal egészül ki:
"47/A. § Ez a törvény a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek, valamint azok tagállamai között társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében, a megállapodást kihirdető 1994. évi I. törvény 3. §-ával összhangban az Európai Közösségek következő jogszabályaival összeegyeztethető szabályozást tartalmaz:
- a Bizottság 2002/8/EK határozata a szarvasmarhafélék fajtiszta tenyészállatainak genetikai azonosítási módszereinek meghatározásáról, valamint a 88/124/EGK és a 96/80/EK határozat módosításáról."
A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló
1996. évi LV. törvény módosítása
10. §
A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény (a továbbiakban: Vtv.) 16. § (1) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
/A vadászati jog haszonbérlője lehet:/
"c) a mezőgazdasági, illetve erdőgazdálkodás ágazatba sorolt gazdasági társaság, közhasznú társaság, szövetkezet, továbbá az erdőbirtokossági társulat, feltéve, ha a vadászterület több mint a felét mezőgazdasági, erdőgazdálkodási vagy természetvédelemmel összefüggő gazdasági tevékenység céljából használja."
11. §
A Vtv. 60. § (1) bekezdésének felvezető szövege helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) Vadászjegyet kérelemre az a magyarországi állandó lakóhellyel rendelkező tizennyolcadik életévét betöltött személy kaphat, aki"
12. §
(1) A Vtv. 62. § (1) bekezdésének felvezető szövege helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) A magyarországi állandó lakóhellyel nem rendelkező tizennyolcadik életévét betöltött személy kérelemre akkor kaphat vadászati engedélyt, ha nem áll vadászati engedélyt visszavonó határozat hatálya alatt, továbbá rendelkezik:"
13. §
(1) A Vtv. 65. § (1) bekezdésének felvezető szövege helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) A vadászati hatóság az engedélyt az elkövetett cselekmény súlyától függően három hónaptól öt évig terjedő időtartamra visszavonja attól a vadásztól:"
(2) A Vtv. 65. § (1) bekezdésének a)-d) pontjai a következő mondattal egészülnek ki:
"A vadászati hatóság eljárásának részletes feltételeit a miniszter rendeletben határozza meg."
(3) A Vtv. 65. § (2) bekezdésének felvezető szövege helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) A vadászati hatóság az engedélyt meghatározott feltétel teljesítéséig visszavonhatja attól a vadásztól, aki:"
(4) A Vtv. 65. § (3) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
"(3) A vadászati hatóság az (1)-(2) bekezdésben foglaltak alapján hozott vadászjegy visszavonásáról rendelkező határozata végrehajtásáról - nem kamarai tagok esetén is - az Országos Magyar Vadászkamara területi szervezete intézkedik."
(5) A Vtv. 65. § (4) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
"(4) A vadászjegy egy évnél hosszabb időtartamra történt visszavonása esetén csak a vadászvizsga újbóli letétele után adható ismételten vadászjegy."
14. §
A Vtv. 74. § (3) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
"(3) A trófeabírálat alkalmával a trófeát maradandó módon meg kell jelölni."
15. §
A Vtv. 85. §-a a következő új (2) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a § jelenlegi szövegének jelölése (1) bekezdésre változik:
"(2) A határidőre meg nem fizetett bírság adók módjára behajtandó köztartozás."
16. §
A Vtv. 87. § (2) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) A vadászati felügyelőség hatáskörébe tartozó ügyekben - a vadgazdálkodási és a vadvédelmi bírság kiszabása kivételével - felettes szervként a minisztérium jár el. A vadgazdálkodási és vadvédelmi bírság kiszabása iránt folytatott eljárások esetében másodfokon a megyei (fővárosi) földművelésügyi hivatal vezetője jár el."
A növényvédelemről szóló 2000. évi XXXV. törvény módosítása
17. §
A növényvédelemről szóló 2000. évi XXXV. törvény (a továbbiakban: Ntv.) 1. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"1. § A törvény célja a növények, növényi termékek megóvása a károsító szervezetektől, valamint a növényvédelemmel kapcsolatos veszélyek megelőzése, illetve elhárítása az ember és az állat egészségét, a környezet és a természet védelmét szolgáló intézkedések elsőbbségének biztosításával, valamint a növényvédelemmel összefüggő kémiai biztonságra vonatkozó általános szabályok betartásával."
18. §
(1) Az Ntv. 3. § 1-3. pontjainak helyébe a következő rendelkezések lépnek:
/E törvény alkalmazásában/
"1. Növény: az élő növény és a növény élő részei, beleértve a friss gyümölcsöt és a magvakat. Növény-egészségügyi vonatkozásban növénynek minősül az élő növény és annak meghatározott élő részei, így
a) a termés botanikai értelemben, a mélyhűtéssel tartósítottak kivételével,
b) a zöldség, a mélyhűtéssel tartósítottak kivételével,
c) a gumó, hagyma, hagymagumó, gyöktörzs,
d) a vágott virág,
e)a leveles ág,
f) a leveleit megtartó kivágott fa,
g) a levél, levélzet,
h)a növényi szövettenyészet,
i) az élő pollen,
j) a szemzőhajtás, dugvány, nemesoltvány,
k) bármely más növényi rész, amelyet az Európai Bizottság a növényeket vagy növényi termékeket károsító szervezeteknek a Közösségbe történő behurcolása és a Közösségen belüli elterjedése elleni védekezési intézkedésekről szóló, a Tanács 2000/29/EK irányelve (a továbbiakban: a Tanács 2000/29/EK irányelve) 18. cikkének (2) bekezdésében foglalt eljárás szerint határozott meg, valamint a vetőmag botanikai értelemben, a nem elvetésre szántak kivételével.
2. Növényi termék: a feldolgozatlan vagy egyszerű előkészítésen (például őrlés, szárítás vagy préselés) átesett növényi eredetű termék, az 1. pontban meghatározott növények kivételével.
3. Károsító vagy károsító szervezet: a növényeket vagy növényi termékeket károsító növény-, állat- vagy kórokozó faj, törzs vagy biotípus."
(2) Az Ntv. 3. § 10. pontjának helyébe a következő rendelkezés lép:
"10. Védett zóna: az Európai Unió olyan területe, amely a Tanács 2000/29/EK irányelve 18. cikkében foglalt eljárás szerint elismerést kapott, figyelemmel arra, hogy
a) az Európai Unió tagállamaiban (a továbbiakban: tagállamok) előforduló károsító nem honos, vagy nem telepedett meg annak ellenére, hogy számára adottak a megtelepedéshez szükséges ökológiai feltételek, vagy
b) fennáll a veszélye annak, hogy kedvező ökológiai feltételek esetén egyes károsító szervezetek bizonyos termékekben megtelepednek, annak ellenére, hogy ezek a károsítók nem honosak vagy még nem telepedtek meg az Európai Unió területén."
(3) Az Ntv. 3. § 15-19. pontjainak helyébe a következő rendelkezések lépnek:
"15. Növényvédő szer hatóanyag: olyan anyag vagy mikroorganizmus, beleértve a vírusokat is, amely általános vagy különleges hatást fejt ki
a) károsító szervezetek ellen vagy
b) növényekre, növények részeire vagy növényi termékekre.
16. Régi növényvédő szer hatóanyag: bármely növényvédő szer hatóanyag, amely forgalomban volt a külön jogszabályban meghatározott időpontig.
17. Új növényvédő szer hatóanyag: bármely növényvédő szer hatóanyag, amely nem minősül régi növényvédő szer hatóanyagnak.
18. Növényvédő szer: egy vagy több növényvédő szer hatóanyagot tartalmazó készítmény, felhasználásra kerülő formában, amely
a) védi a növényeket és növényi termékeket a károsító szervezetektől, vagy megakadályozza a károsító szervezetek tevékenységét,
b) nem tápanyagként (például: növekedés-szabályozóként) befolyásolja a növények életfolyamatait,
c) tartósítja a növényi termékeket, kivéve a tartósítószerekre vonatkozó külön előírások hatálya alá tartozó készítményeket,
d) irtja a nem kívánatos növényeket, vagy
e) elpusztítja a növények egyes részeit, befolyásolja, vagy megelőzi a növények nem kívánatos növekedését.
19. Növényvédelmi hatású termék, növényvédelmi célú eszköz és anyag: a károsítók elleni védekezés megalapozásához szükséges műszerek és eszközök, a növényvédelmi előrejelzéshez használt műszer és csapda, valamint kifejezetten a károsítókat csalogató, riasztó, ölő, fizikai hatáson alapuló eszköz, illetve a károsító riasztására, csalogatására, biológiájának, viselkedésének, szaporodásának, életfolyamatainak gátlására, módosítására szolgáló készítmények, továbbá olyan növényvédelemmel kapcsolatos termékek, amelyek nem minősülnek növényvédő szernek, illetve növényvédő szer hatóanyagnak."
(4) Az Ntv. 3. § 22. pontjának helyébe a következő rendelkezés lép:
"22. Növényvédő szermaradék: növényben, növényi eredetű termékben, állati eredetű élelmiszerben, illetve mindezek felületén vagy a környezet különböző elemeiben megjelenő, növényvédő szer alkalmazására visszavezethető anyag fajlagos mennyisége, amely a metabolitok, bomlás- és reakciótermékek mennyiségét is magában foglalja."
(5) Az Ntv. 3. § 28. pontjának helyébe a következő rendelkezés lép:
"28. Engedélyköteles termék: a növényvédő szer, a növényvédő szer hatóanyag, az adalékanyag, a segédanyag, a növényvédelmi hatású termék, a növényvédelmi célú eszköz és anyag (a műszerek kivételével), valamint a termésnövelő anyag, a termesztőközeg, a növénykondícionáló szer, továbbá az alkalmazás célja szerint ezekre visszavezethető egyéb termék, amelynek forgalomba hozatala és felhasználása engedélyhez kötött."
(6) Az Ntv. 3. §-a a következő 34-36. pontokkal egészül ki:
"34. Integrált növényvédelem: biológiai, biotechnológiai, kémiai, termesztési vagy növénynemesítési intézkedések ésszerű alkalmazása, amelyek során a kémiai növényvédő szerek használata arra a szorosan vett legalacsonyabb értékre korlátozódik, amely a károsító populációnak egy gazdaságilag elfogadhatatlan kárt vagy veszteséget okozó szint alatt való tartásához szükséges.
35. EC jelzéssel ellátott műtrágya: a tagállamok között külön engedélyezési eljárás nélkül, szabadon forgalmazható műtrágya.
36. Környezet: víz, levegő, föld, a növény- és állatvilág vadon élő fajai, és azok közti bármilyen kölcsönös kapcsolat, valamint élő szervezetekkel való bármilyen kapcsolatuk."
19. §
Az Ntv. 4. § (3) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
"(3) Az engedélyezett engedélyköteles termékkel kezelt növényt, növényi terméket élelmezési és takarmányozási célra csak az előírt élelmezés-egészségügyi várakozási időt követően szabad forgalomba hozni és felhasználni, kivéve, ha vizsgálat igazolta, hogy a növény, illetve növényi termék megfelel a forgalomba hozatal követelményeinek."
20. §
Az Ntv. 7. § (1) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) Közérdekű védekezést kell elrendelni, ha a földhasználó, illetve a termelő védekezési kötelezettségének az azt elrendelő hatósági határozat (a továbbiakban: védekezésre kötelező határozat) ellenére sem tesz határidőre eleget. A közérdekű védekezést külterületen az illetékes Szolgálat, belterületen a települési, fővárosban a kerületi önkormányzat jegyzője (a továbbiakban: jegyző) rendeli el. A védekezésre kötelező, illetve a közérdekű védekezést elrendelő határozat elleni fellebbezésnek a végrehajtásra halasztó hatálya nincs."
(2) Az Ntv. 7. §-a a következő új (5) bekezdéssel egészül ki:
"(5) A védekezésre kötelező, valamint a közérdekű védekezést elrendelő határozat közszemlére tétel útján is közölhető, ha a földhasználó, illetve a termelő lakó- vagy tartózkodási helye, illetve székhelye (telephelye) ismeretlen, vagy a postai küldemény azzal a megjegyzéssel érkezik vissza, hogy a címzett ismeretlen helyen tartózkodik vagy címe ismeretlen."
21. §
Az Ntv. a 10. §-át követően a következő alcímmel és 10/A. §-sal egészül ki:
"Az Európai Bizottság szakértői
10/A. § Az Európai Bizottság által felhatalmazott szakértő az eljáró hatóság jelenlétében jogosult Magyarországon a közösségi növényvédelmi előírások betartását, valamint a Központi Szolgálat, a Szolgálat és a növényvédelmi felügyelő hatósági tevékenységét ellenőrizni, és ennek keretében létesítménybe, helyiségbe belépni, szállító járművön tartózkodni, növényt, növényi terméket, bármely eszközt, munkafolyamatot és iratot megvizsgálni, továbbá növényből, növényi termékből, talajból, felszíni és felszín alatti vizekből, engedélyköteles termékből térítésmentes mintát venni."
22. §
(1) Az Ntv. 11. § (1) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) Növényvédő szert Magyarországon csak a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter (a továbbiakban: miniszter) által külön jogszabályban meghatározott szervezet (a továbbiakban: engedélyező hatóság) engedélye alapján és a külön jogszabályban meghatározottak szerint lehet forgalomba hozni és felhasználni. Az engedély iránti kérelmet az engedélyező hatósághoz külön jogszabály szerint kell benyújtani. Kérelmező lehet az, aki, illetve akinek (amelynek) képviselője valamely tagállamban lakóhellyel vagy székhellyel rendelkezik."
(2) Az Ntv. 11. §-a a következő új (4)-(8) bekezdésekkel egészül ki:
"(4) A géntechnológiával módosított szervezetet tartalmazó vagy ilyen szervezetekből álló növényvédő szer engedélyezése esetén figyelembe kell venni a külön jogszabályban foglalt előírásokat is.
(5) A Magyarországon nem engedélyezett, más tagállamban a közösségi előírások szerint engedéllyel rendelkező növényvédő szer Magyarországon gyártható, tárolható vagy szállítható más tagállamban való felhasználás céljából.
(6) Ha a növényvédő szer forgalomba hozatala és felhasználása valamely tagállamban a közösségi előírások alapján került engedélyezésre, a növényvédő szer engedélyezése külön jogszabály szerint kezdeményezhető.
(7) A növényvédő szer hatóanyag engedélyezésében vagy az engedély megújításában a növényvédelmi hatóság a külön jogszabályban foglaltak szerint vesz részt.
(8) A növényvédő szernek és a növényvédő szer hatóanyagnak nem minősülő egyéb engedélyköteles termék forgalmazását és felhasználását az engedélyező hatóság a külön jogszabályban meghatározottak szerint engedélyezi."
23. §
Az Ntv. 12. §-a a következő új (4)-(5) bekezdésekkel egészül ki:
"(4) Magyarországon azok a növényvédő szerek kerülhetnek forgalomba, amelyek hatóanyagai szerepelnek a külön jogszabályban foglalt engedélyezett hatóanyagok jegyzékében, figyelembe véve a hatóanyagok felülvizsgálatára vonatkozó közösségi rendeletekben, illetve a 15. § (2) bekezdésében foglaltakat.
(5) A Magyarországon engedélyezett növényvédő szerek hatóanyagait külön jogszabály tartalmazza."
24. §
(1) Az Ntv. 14. § (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
/A minisztérium a növényvédő szer forgalomba hozatalát és felhasználását engedélyezi, ha/
"b) a növényvédő szer hatóanyaga megfelel a 12. § (4)-(5) bekezdése, valamint a 15. § (2) bekezdése előírásainak;"
(2) Az Ntv. 14. § (1) bekezdése a következő új g) ponttal egészül ki:
/A minisztérium a növényvédő szer forgalomba hozatalát és felhasználását engedélyezi, ha/
"g) a növényekben mérhető növényvédő szermaradék nem haladja meg a maximálisan megengedett növényvédő szermaradék értéket."
(3) Az Ntv. 14. § (7) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
"(7) A kérelmező, illetve az engedélyes az engedélyező hatóságnak köteles azonnal bejelenteni
a) a termékben bekövetkezett, a kérelem benyújtásával összefüggésben közölt adatokban és a benyújtott dokumentációban foglaltaktól eltérő változást, és
b) a növényvédő szereknek az ember és az állat egészségére, valamint a környezetre és a természetre gyakorolt veszélyes hatásáról szerzett újabb ismereteket. A bejelentéshez mellékelni kell azokat az adatokat, mellékleteket és mintákat, amelyekből a változások vagy az új ismeretek következnek."
25. §
Az Ntv. 15. § (2)-(3) bekezdéseinek helyébe a következő rendelkezések lépnek:
"(2) Az engedélyező hatóság legfeljebb 3 évre engedélyezheti olyan növényvédő szer forgalomba hozatalát és felhasználását, amelynek hatóanyaga új és nem szerepel a külön jogszabályban foglalt engedélyezett hatóanyagok jegyzékében, de felülvizsgálat alapján a hatóanyag és növényvédő szer dossziéi megfelelnek az engedélyezési követelményeknek. Amennyiben a hatóanyagnak a külön jogszabályban való felvételére nem született döntés, az engedély meghosszabbítható.
(3) Az engedély ismételt megadását legkésőbb az érvényességi ideje lejáratát 18 hónappal megelőzően lehet kérni az engedély folyamatosságának fenntartása érdekében. Az engedélyt ismételten meg lehet adni, illetve meg lehet hosszabbítani, ha a növényvédő szer megfelel a 14. § (1) bekezdésének c)-g) pontjában előírt feltételeknek."
26. §
Az Ntv. 16. §-át megelőző alcím helyébe a következő rendelkezés lép:
"Az engedély módosítása és visszavonása"
27. §
Az Ntv. 18. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
"18. § A minisztérium hivatalos lapjában közzé kell tenni az engedélyezett növényvédő szerek jogszabályban előírt adatait, az engedély lejártának időpontját, az engedély visszavonását, valamint, ha az intézkedésre egészségügyi vagy környezetvédelmi okból került sor, az arra okot adó körülményeket."
28. §
Az Ntv. 19. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"19. § A növényvédő szereket kísérleti célra a Központi Szolgálat engedélyével, a külön jogszabályban meghatározott feltételekkel szabad felhasználni."
29. §
Az Ntv. 20. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"20. § (1) A Központi Szolgálat kérelemre valamely már engedélyezett növényvédő szer felhasználását az engedélyben előírt felhasználástól eltérően külön jogszabályban foglaltak szerint engedélyezheti.
(2) Az engedélyező hatóság a magyarországi engedéllyel nem rendelkező növényvédő szerek felhasználását legfeljebb 120 napra engedélyezheti a külön jogszabályban foglaltak szerint."
30. §
Az Ntv. 21. §-ának felvezető szövege helyébe a következő rendelkezés lép:
"21. § A 20. § (1) bekezdése szerinti eseti engedély iránti kérelmet az engedélyesen kívül benyújthatják"
31. §
Az Ntv. 22. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"22. § (1) Az engedélyezéshez a kérelmező által benyújtott saját adatok más fél előnyére kizárólag a (2) és (3) bekezdés szerinti védelmi idő lejártával vagy az adat tulajdonosának írásbeli hozzájárulásával használhatók fel.
(2) Új hatóanyagok engedélyezéséhez benyújtott adatok védelmi ideje 10 év, a pótlólag benyújtott új adatok védelmi ideje pedig a kérelemmel egyidejűleg benyújtott adatokra fennmaradó idő, de legalább 5 év.
(4) Ha adott engedélyezésre kért növényvédő szer hatóanyagának gyártási eljárása eltér a külön jogszabály mellékletében meghatározott hatóanyag gyártási eljárásától, akkor az engedélyező hatóság az Európai Bizottságot erről értesíti.
(5) Az engedély iránti kérelemben a kérelmező által meghatározott adatokat üzleti, illetve üzemi titokként kell kezelni, kivéve a (6) bekezdés szerinti nyilvános adatokat.
(6) Nyilvános adatként kell kezelni:
a) az engedély birtokosának nevét és címét,
b) a növényvédő szer biztonsági adatlapjának tartalmát,
c) a külön jogszabály szerint veszélyesnek minősített komponensek nevét,
d) a kémiai, fizikai, toxikológiai és ökotoxikológiai vizsgálatok, a hatékonysági kísérletek, valamint az ember és állat egészségére gyakorolt hatások, továbbá a környezetet és a természetet érintő hatásokkal kapcsolatos eredmények összefoglalását és a vizsgálati módszereket,
e) a biztonsági előírásokat, munka-, környezet- és élelmezés-egészségügyi szabályokat, a hulladékká váló növényvédő szerek és csomagolóanyagok kezelésére vonatkozó előírásokat, valamint a balesetek esetén végzendő azonnali intézkedésekre vonatkozó adatokat.
(7) A kérelmező és az engedélyes köteles legkésőbb 15 napon belül az engedélyező hatóság tudomására hozni, ha engedélyezték bármely olyan adat vagy dokumentáció közzétételét, amely korábban az (5) bekezdés szerint titoktartási kötelezettség alá tartozott."
32. §
Az Ntv. 23. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"23. § (1) A növényvédő szereket a külön jogszabályban meghatározott
a) fizikai-kémiai, toxikológiai, tűz és robbanás veszélyességi kategóriákba,
b) környezeti veszélyességi kategóriákba,
c) forgalmi kategóriába
kell besorolni.
33. §
Az Ntv. a 23. §-t követően a következő 23/A. §-sal egészül ki:
"23/A. § (1) A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hgt.) 56. § (8) bekezdésében meghatározott hasznosítási arányt többfajta csomagolóeszköz egyidejű kezelési kötelezettsége esetén a növényvédő szerrel közvetlenül érintkező csomagolóeszközre külön is alkalmazni kell.
(2) A Hgt. 56. § (8) bekezdésének a) és b) pontja szerinti hasznosítási arány az energetikai hasznosítással teljesített."
34. §
(1) Az Ntv. 24. § (1) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) A növényvédő szer gyártójának vagy képviselőjének, importőrének évenként március 1-jéig, az előző naptári évre a magyarországi növényvédő szer forgalomról jelentést kell készítenie a Központi Szolgálat részére. A jelentésnek tartalmaznia kell a növényvédő szer tételes megnevezését és mennyiségét, a felhasznált csomagolóeszköz mennyiségét és fajtáját."
(2) Az Ntv. 24. § (3) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
"(3) A Központi Szolgálat nyilvántartásba veszi az adatokat és azokat az adatszolgáltatóval történt megállapodás alapján hozhatja nyilvánosságra."
35. §
Az Ntv. 25. §-a a következő új (2)-(3) bekezdésekkel egészül ki, egyidejűleg a § jelenlegi szövegének jelölése (1) bekezdésre változik:
"(2) Növényvédő szert tilos a veszélytelenségére való utalással reklámozni.
(3) A még nem engedélyezett készítményekkel folytatott szabadföldi kísérleteket nyilvánosan bemutatni, illetve a vizsgálati eredményeket ismertetni csak a Központi Szolgálat előzetes engedélye alapján lehet."
36. §
Az Ntv. 29. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"29. § (1) A forgalomba hozott növényvédő szereket és felhasználásukat a Szolgálat rendszeresen ellenőrzi a tekintetben, hogy megfelelnek-e a külön jogszabályban foglaltaknak, és különösen az engedélyezés előírásainak, valamint a címkén található információnak.
(2) A Központi Szolgálat az előző év vizsgálati eredményeiről és a meghozott intézkedésekről az Európai Bizottságot és a tagállamokat minden év augusztus 1-je előtt tájékoztatja."
37. §
Az Ntv. 37. §-ának felvezető szövege helyébe a következő rendelkezés lép:
"37. § A termésnövelő anyagok, termesztőközegek és növénykondícionáló szerek (a továbbiakban együtt: termésnövelő anyagok) az EC jelzéssel ellátott műtrágyák kivételével csak akkor hozhatók forgalomba, ha"
38. §
A Ntv. 38. § (1)-(3) bekezdéseinek helyébe a következő rendelkezések lépnek:
"(1) A termésnövelő anyagokra a gyártó, a forgalmazó vagy az importőr kérelme alapján adható engedély. A kérelemben nyilatkozni kell arról, hogy a termék a 37. § szerinti követelményeknek megfelel. Az engedély iránti kérelemhez mellékelni kell a termésnövelő anyag elbírálásához szükséges, külön jogszabályban meghatározott adatokat és vizsgálati eredményeket.
(2) Amennyiben a közölt adatok vagy a benyújtott dokumentációk valószínűsítik, hogy a termék a 37. § szerinti követelményeknek nem felel meg, az engedélyező hatóság a kérelmező számára előírhatja további dokumentációk benyújtását és vizsgálatok elvégeztetését.
(3) Az engedély megadásáról a dokumentációk hiánytalan benyújtásától számított 6 hónapon belül kell dönteni."
39. §
Az Ntv. a 42. §-t követően a következő alcímmel és 42/A. §-sal egészül ki:
"Az EC jelzéssel ellátott műtrágya behozatala
42/A. § Az EC jelzéssel forgalmazni kívánt műtrágyákat az áru beérkezésekor a szükséges megfelelőség-ellenőrzések elvégzése érdekében be kell jelenteni a Központi Szolgálatnak."
40. §
Az Ntv. 47. § (2) bekezdése a következő új g)-i) pontokkal egészül ki:
/Nem jár kártalanítás:/
"g) ha a járványügyi intézkedésre a növényvédelmi hatóság által előzetesen nem ellenőrzött, nem fémzárolt vetőmagból vagy nem minősített vegetatív szaporító alapanyagból, illetve ültetési anyagból előállított növényállományban, vagy annak termésében kerül sor,
h) a zárlati intézkedés ideje alatt a hatósági intézkedéssel érintett termőhelyen és annak szomszédságában fellépő ugyanazon károsító által okozott kárért,
i) a Magyarországon honos vagy megtelepedett károsítók által okozott károk esetében."
41. §
(1) Az Ntv. 52. §-ának felvezető szövege helyébe a következő rendelkezés lép:
"52. § A Központi Szolgálat a miniszter által jogszabállyal alapított, önálló jogi személyiségű és részben önálló gazdálkodási jogkörű központi költségvetési szerv, szakigazgatási intézmény, amely ellátja a növényvédelmi és más jogszabályokban foglalt feladatokat, így különösen:"
(2) Az Ntv. 52. §-ának e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
/A Központi Szolgálat a miniszter által jogszabállyal alapított, önálló jogi személyiségű, és részben önálló gazdálkodási jogkörű központi költségvetési szerv szakigazgatási intézmény, amely növényvédelmi és jogszabályban meghatározott egyéb feladatokat lát el a következők szerint:/
"e) engedélyezi a belföldön nem engedélyezett, egyébként engedélyköteles termékkel kezelt növény, növényi termék behozatalát;"
42. §
Az Ntv. 53. § (3) bekezdésének k) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
/A Szolgálat igazgatója/
"k) vizsgálja a lejárt szavatosságú engedélyköteles termékek minőségét, dönt a lejárt szavatosságú engedélyköteles termékek felhasználhatóságáról, vagy kezdeményezi a hulladékokról szóló külön jogszabály szerinti minősítését;"
43. §
Az Ntv. 61. § (2) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) A bírság legkisebb összege húszezer forint, legmagasabb összege kétmillió forint."
44. §
Az Ntv. 63. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"63. § E törvény a Magyar Köztársaság, illetőleg az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében, a megállapodást kihirdető 1994. évi I. törvény 3. §-ával összhangban az Európai Közösségek következő jogszabályaival összeegyeztethető szabályozást tartalmaz:
a) a Tanács 2000/29/EK irányelve a növényeket vagy növényi termékeket károsító szervezeteknek a Közösségbe történő behurcolása és a Közösségen belüli elterjedése elleni védekezési intézkedésekről, valamint az azt módosító, a Tanács 2002/89/EK irányelve,
b) a Bizottság 92/90/EGK irányelve a növények, növényi termékek, illetve egyéb áruk termelői és importőrei kötelezettségeinek, valamint nyilvántartásba vételük részleteinek megállapításáról,
c) a Tanács 91/414/EGK irányelve a növényvédő szerek forgalomba hozataláról,
d) a Tanács 76/116/EGK irányelve a műtrágyákra vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről."
45. §
Az Ntv. 65. § (2) bekezdése a következő új c) ponttal egészül ki:
/Felhatalmazást kap a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter, hogy rendeletben szabályozza/
"c) az engedélyköteles termékek engedélyezésével kapcsolatos hatásköröket."
46. §
Az Ntv. 11. § (3) bekezdésében, 12. § (1)-(2) bekezdésében, 14. § (1)-(6) bekezdésében, 15. § (4) bekezdésében, 16. § (1)-(2) bekezdésében, 17. § (1) bekezdésében, 37. § b) pontjában, 38. § (5)-(6) bekezdésében, 40. § (2) és (4) bekezdésében, 41. § (1)-(2) bekezdésében, valamint 42. § (2) bekezdésében a "minisztérium" szó "engedélyező hatóság" kifejezésre, a 14. § (5) bekezdésében, valamint 39. §-ában a "minisztériumnak" szó "engedélyező hatóságnak" kifejezésre módosul.
A Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamaráról szóló
2000. évi LXXXIV. törvény módosítása
47. §
A Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamaráról szóló 2000. évi LXXXIV. törvény 15. § (1) bekezdésének felvezető szövege helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) A Kamara tagja az lehet, aki"
A termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény
módosítása
48. §
A termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény 3. számú mellékletének felvezető szövege helyébe a következő rendelkezés lép:
/A talajvédelmi bírság mértéke/
"Az egy hektárra eső bírság összege az étkezési búza alább megadott mennyisége és az érvényes intervenciós felvásárlási ár szorzata:"
A vagyoni kárpótlási eljárások lezárásával összefüggő egyes kérdésekről szóló
1997. évi XXXIII. törvény módosítása
49. §
A vagyoni kárpótlási eljárások lezárásával összefüggő egyes kérdésekről szóló 1997. évi XXXIII. törvény 1. § (1) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) A tulajdonviszonyok rendezése érdekében az állam által az állampolgárok tulajdonában igazságtalanul okozott károk részleges kárpótlásáról szóló 1991. évi XXV. törvény (a továbbiakban: Kpt. I.) 19. §-a szerint kijelölt állami tulajdonú föld (a továbbiakban: II. földalap) árverésen nem értékesített része tekintetében az állam tulajdonosi jogait a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet útján látja el."
Záró rendelkezések
50. §
(1) Ez a törvény a - (2) bekezdésben foglaltak kivételével - a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napján lép hatályba, ezzel egyidejűleg
a) a halászatról és a horgászatról szóló 1997. XLI. törvény 20. § (3) bekezdése, valamint
b) a növényvédelemről szóló 2000. évi XXXV. törvény 13. §-a, 16. § (3)-(4) bekezdése, 38. § (4) bekezdése, 50. § e) pontja, és 60. § (2) bekezdésének h) pontja
hatályát veszti.
(2) E törvény 2. §-a, 4-5. §-ai, 13-16. §-ai, valamint 48-49. §-ai a törvény kihirdetését követő 15. napon lépnek hatályba, ezzel egyidejűleg hatályát veszti a halászatról és a horgászatról szóló 1997. XLI. törvény 3. § (3) bekezdése. E törvény 48. §-ában foglaltakat a folyamatban lévő eljárások során alkalmazni kell.
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
Az Európai Unióhoz történő csatlakozásunkhoz szükséges jogharmonizációs feladatok körébe tartozik - a halászatról és a horgászatról, az állattenyésztésről, a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról, a növényvédelemről, továbbá a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamaráról szóló - egyes földművelésügyi ágazati törvények felülvizsgálata és módosítása.
Az Európai Unióhoz való csatlakozásra tekintettel egységes szabályozás szükséges a magyar és a tagállami állampolgárságú halászok és vadászok ügyében.
A halászatról és a horgászatról szóló 1997. évi XLI. törvény módosításával állami horgászjegyet az állampolgárságától függetlenül bárki válthat, ha rendelkezik horgászvizsgával, vagy az előző évi horgászjegyét bemutatja.
A javaslat a horgászvizsga rendszerének fenntartása mellett lehetővé teszi a külföldön tett horgászvizsgák hatósági elismerését. A külföldön tett vizsgát, az erről kiállított okirat magyar nyelvű fordításával kell igazolni. Az egységes szabályozás érdekében megszűnik az a törvényi feltétel, hogy magyar horgászoknak igazolni kell a horgász szervezeti tagság meglétét.
A vad védelméről, a vadgazdálkodásról és a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény az állami vadászjegy és vadászati engedély kiváltását megkülönbözteti attól függően, hogy magyar vagy külföldi, állandó magyarországi tartózkodásra jogosító engedéllyel rendelkező külföldi, továbbá magyarországi lakóhellyel nem rendelkező magyar állampolgár kíván vadászatot folytatni.
A javaslat szerint a magyarországi állandó lakóhellyel rendelkező, tizennyolcadik életévét betöltött személyek válthatnak vadászjegyet, mely az ország egész területére érvényes. A vadászjegyet kérelmezőknek magyar vadászvizsgával kell rendelkezni.
A magyarországi állandó lakóhellyel nem rendelkező, tizennyolcadik életévet betöltött személyek vadászati engedélyt válthatnak, mely a szerződésben megjelölt vadászterületre engedélyezi a vadászatot.
A javaslat hiányt pótol azzal, hogy a vadászattal összefüggő jogsértések elkövetése esetén a cselekmény súlyától függően legalább három hónapra és legfeljebb öt évre köteles a vadászati hatóság visszavonni a vadászjegyet vagy vadászati engedélyt. A vadász új engedélyt mindaddig nem kaphat, amíg a visszavonást elrendelő határozat hatálya alatt áll.
Az Európai Unióhoz való csatlakozásra tekintettel megszűnik az a korlátozás, hogy a mezőgazdasági, illetve erdőgazdálkodási ágazatba sorolt gazdasági társaságok közül kizárólag a belföldi tulajdonú társaság lehet a vadászati jog haszonbérlője.
A szarvasmarhafélék fajtiszta tenyészállatainak genetikai azonosítási módszereinek meghatározásáról szóló közösségi jogszabállyal összeegyeztethető szabályozást tartalmaz az állattenyésztésről szóló 1993. évi CXIV. törvény módosítása. A tenyészállatok forgalomba hozatala során azok származását nemcsak vércsoport vizsgálattal, hanem a vércsoport vizsgálattal egyenértékű genetikai vizsgálattal is lehet igazolni. A petesejteket termelő anya, illetve az ivarsejteket termelő szülők származása szintén igazolható vércsoport vizsgálattal egyenértékű genetikai vizsgálattal.
A növényvédelemről szóló 2000. évi XXXV. törvény módosítását a közösségi jogszabályok teljes körű jogharmonizációja teszi szükségessé. A közösségi jogszabályokkal összhangban változnak a törvény definíciói, a növényvédő szerek és a növényvédő szer hatóanyagok engedélyezésének szabályai. A növényvédő szer hatóanyagok engedélyezése közösségi hatáskörbe kerül. Megváltoznak az adatvédelmi előírások is, módosítva az adatvédelmi időt, a nyilvános adatok körét. A növényvédő szerek besorolásáról szóló rendelkezések a közösségi előírások alapján kerülnek pontosításra. Az EC jelzéssel ellátott műtrágyák az Európai Unióban nem engedélykötelesek, így az engedélyezési kötelezettség alól e termékeket ki kell venni.
A Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamaráról szóló 2000. évi LXXXIV. törvény szerint Magyarország területén növényvédelmi diplomához kötött tevékenységet az a magyar állampolgár folytathat, aki egyúttal a Kamara tagja. A növényvédő mérnöki és növényorvosi hivatás gyakorlásával összefüggően a javaslat az állampolgárságtól függetlenül lehetővé teszi a kamarai tagságot.
A javaslat az uniós csatlakozással összefüggő módosításokon kívül az egyes halászati, vadászati, növény és talajvédelmi hatósági eljárások, továbbá a vagyoni kárpótlási eljárások lezárásával kapcsolatosan felmerült kérelmek elbírálása ügyében néhány korrekciót is tartalmaz.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
A halászatról és a horgászatról szóló törvény módosításához
Az 1-2. §-hoz
Az Európai Unióhoz való csatlakozásra tekintettel egységes szabályozás szükséges a magyar és a tagállami állampolgárságú halászok ügyében.
A hatályos törvény a magyar állampolgárok állami horgászjegyének kiváltását szigorúbb feltételekhez köti, mint a külföldi horgászok esetében. A javaslat szerint állami horgászjegyet bárki kaphat, aki rendelkezik horgászvizsgával, vagy az előző évi horgászjegyét bemutatja.
A javaslat a horgászvizsga rendszerének fenntartása mellett lehetővé teszi a külföldön tett horgászvizsgák hatósági elismerését. A külföldön tett vizsgát, az erről kiállított okirat magyar nyelvű fordításával kell igazolni. Az egységes szabályozás érdekében megszűnik az a törvényi feltétel, hogy magyar horgászoknak igazolni kell a horgász szervezeti tagság meglétét.
A horgászjegy igénylésekor ugyanakkor nem kell bemutatni a fogási naplót. A horgászok a kifogott hal mennyiségéről és fajának megnevezéséről nem a halászati hatóságnak, hanem a halászatra jogosultnak tartoznak elszámolni. A fogási napló összesített adatairól a halászatra jogosult ad éves összesítő jelentést a halászati hatóságnak, illetve az Országos Halászati Adattárnak.
A 3. §-hoz
A javaslat szerint az állampolgárságától függetlenül halászati őr lehet az, aki rendelkezik a halászatról és a horgászatról szóló törvényben előírt feltételekkel.
A 4. §-hoz
A halgazdálkodási és halvédelmi bírságok kiszabása esetében másodfokon a megyei (fővárosi) földművelésügyi hivatalok vezetői járnak el. Ezzel összefüggően indokolt, hogy az állami halászjegyek vagy horgászjegyek visszavonása esetében is azonos eljárási rend legyen. A minisztérium ezzel mentesül az operatív feladatok végzése alól.
Az 5. §-hoz
A halvédelmi és halgazdálkodási bírságok behajtására vonatkozó rendelkezés a hatóságok jogalkalmazását segíti elő.
Az állattenyésztésről szóló 1993. évi CXIV. törvény módosításához
A 6-9. §-hoz
Az állattenyésztésről szóló hatályos törvény szerint spermát felkínálni vagy értékesíteni csak akkor szabad, ha a terméket a spermát termelő apaállat származási igazolása kíséri. A jövőben az állat származása nemcsak vércsoport vizsgálattal igazolható, hanem választható a vércsoport vizsgálattal egyenértékű genetikai vizsgálat is.
A petesejtek, továbbá az embriók forgalomba hozatala során a petesejteket termelő anya, illetve az ivarsejteket termelő szülők származása szintén igazolható a vércsoport vizsgálattal egyenértékű genetikai vizsgálattal, mivel a tudomány fejlődése ezt lehetővé teszi.
A javaslat a szarvasmarhafajba tartozó fajtiszta tenyészállatok genetikai azonosítási módszereinek meghatározásáról szóló közösségi jogszabállyal összeegyeztethető szabályozást tartalmaz.
A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló
1996. évi LV. törvény módosításához
A 10. §-hoz
Az Európai Unióhoz való csatlakozásra tekintettel megszűnik az a korlátozás, hogy a mezőgazdasági, illetve erdőgazdálkodási ágazatba sorolt gazdasági társaságok közül kizárólag a belföldi tulajdonú társaság lehet a vadászati jog haszonbérlője. Változatlanul marad az a feltétel, hogy a mező-, erdőgazdasági társaság csak akkor lehet a vadászati jog haszonbérlője, ha az adott vadászterület több mint a felét mezőgazdasági, erdőgazdálkodási vagy természetvédelemi tevékenység céljából használja.
A 11-12. §-hoz
Az Európai Unióhoz való csatlakozásra tekintettel egységes szabályozás szükséges a magyar és külföldi állampolgárságú vadászokra vonatkozó hatósági eljárások helyett. A hatályos törvény az állami vadászjegy és vadászati engedély kiváltását megkülönbözteti attól függően, hogy magyar vagy külföldi állampolgár, illetve állandó tartózkodásra jogosító engedéllyel rendelkező külföldi, vagy magyarországi lakóhellyel nem rendelkező magyar állampolgár kíván vadászatot folytatni.
A javaslat szerint a magyarországi állandó lakóhellyel rendelkező személyek válthatnak vadászjegyet, mely az ország egész területére érvényes. A vadászjegyet kiváltó személyeknek magyar vadászvizsgával kell rendelkezni.
Azok a személyek, akik magyarországi állandó lakóhellyel nem rendelkeznek, vadászati engedélyt válthatnak, mely a szerződésben megjelölt vadászterületre engedélyezi a vadászatot.
A 13. §-hoz
A hatályos szabályozás a vadászattal összefüggő jogsértések elkövetése esetén előírja a vadászjegyek és vadászati engedélyek visszavonását, de nem határozza meg annak időtartamát. A javaslat pótolja ezt, a vadászati hatóság a cselekmény súlyától függően legalább három hónapra és legfeljebb öt évre köteles visszavonni az engedélyeket. A vadász új engedélyt mindaddig nem kaphat, amíg a visszavonást elrendelő határozat hatálya alatt áll.
A vadászjegy visszavonásáról rendelkező határozatok végrehajtásáról a jövőben is az Országos Magyar Vadászkamara területi szervezete intézkedik. Tekintettel azonban arra, hogy a kamarai tagság már nem kötelező, a törvénynek rendelkezni kell arról, hogy nem kamarai tagok esetében is a Vadászkamara látja el ezt a feladatot.
A 14. §-hoz
A trófeabírálat során nem lehet minden trófeán (például a vaddisznó agyarán) az azonosító jel sorszámát feltüntetni, ezért előírásának törlése szükséges.
A 15. §-hoz
A vadvédelmi és vadgazdálkodási bírságok behajtására vonatkozó rendelkezés a hatóságok jogalkalmazását segíti elő.
A 16. §-hoz
A hatályos törvény szerint a halgazdálkodási és halvédelmi bírságok kiszabása esetében másodfokon a megyei (fővárosi) földművelésügyi hivatalok vezetői járnak el. A vadgazdálkodási és a vadvédelmi bírságok kiszabása esetében is indokolt, hogy másodfokon azonos eljárási rend legyen. A minisztérium ezáltal fokozatosan mentesül az egyedi hatósági feladatok végzése alól.
A növényvédelemről szóló 2000. évi XXXV. törvény módosításához
A 17. §-hoz
A növényvédelemről szóló törvény céljának módosítását a növényvédő szerek forgalomba hozataláról szóló 91/414/EGK irányelv rendelkezései indokolják. Törvényi szintű meghatározást igényel az emberi egészség és a környezet védelmének prioritása, amelynek érvényesülni kell az engedélyezési eljárások során.
A 18. §-hoz
A növényvédelmi törvény fogalom-meghatározásait összhangba kell a közösségi jogszabályok definícióival, mivel az eltérő fogalmak a jogértelmezésben problémát jelenthetnek. A növényvédelmi törvény átfogja a növényegészségügy, a növényvédő szerek és a termésnövelő anyagok engedélyezése és felhasználása, valamint a talajvédelem témakörét, melyek közösségi szinten külön jogszabályokban jelennek meg. Ezek a közösségi jogszabályok esetenként ugyanarra a fogalomra eltérő meghatározásokat adnak, ezért a törvényjavaslat a növény fogalmára növényegészségügyi vonatkozásban külön meghatározást ad.
A korábbi uniós joggyakorlat szerint az újonnan csatlakozó országokban a csatlakozás időpontjában engedélyezett növényvédő szer hatóanyagokat régi (existing) hatóanyagnak kell tekinteni. A régi növényvédő szer hatóanyag definíciója erre a közösségi gyakorlatra utal.
A növényvédelmi hatású termék, a növényvédelmi célú eszköz és anyag fogalmába a nemzeti szinten engedélykötelesnek minősített termékek tartoznak, amelyekre nem terjed ki az uniós engedélyezési rendszer.
A törvényjavaslat a közösségi előírásokkal összhangban módosítja még a növényi termék, károsító, védett zóna, növényvédő szermaradék, engedélyköteles termék, integrált növényvédelem fogalmát, és kiegészíti a törvényt az EC jelzéssel ellátott műtrágya és a környezet definíciójával.
A 19. §-hoz
A növények és növényi termékek élelmezési, illetve takarmányozási célra történő felhasználása az előírt élelmezés-egészségügyi várakozási időt követően csak az engedélyezett engedélyköteles termékekkel történő kezelés esetén lehetséges, ezért a törvény 4. §-ának (3) bekezdése ennek megfelelően kiegészül az "engedélyezett" szóval.
A 20. §-hoz
A közérdekű védekezésről szóló 7. § lehetőséget ad arra, hogy a közérdekű védekezést elrendelő határozat azonnal végrehajtható legyen. Szükséges azonban ezt biztosítani a közérdekű védekezést megelőzően hozott hatósági határozat esetében is. Ha a termelő, illetve a földhasználó nem érhető el, a védekezésre kötelező határozat hirdetményi úton is közölhető, ennek lehetőségét adja meg a javaslat.
A 21. §-hoz
A közösségi jogszabályok alapján a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy az Európai Bizottság szakértői ellenőrizhessék a közösségi növényvédelmi előírások betartását, valamint a növényvédelmi hatóságok munkáját. Ennek keretében a szükséges vizsgálatok, mintavételek elvégzése céljából jogosultak a létesítményekbe, illetve helyiségekbe belépni. E jogosultságaikat törvényi szintű szabályozásban szükséges rögzíteni.
A 22. §-hoz
A növényvédő szerek engedélyezését a hatályos törvény alapján a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium végzi. Szükséges azonban megteremteni annak lehetőségét, hogy a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter ezt a feladatot leadhassa a Növény- és Talajvédelmi Központi Szolgálat részére, ezt a célt szolgálja a 11. § (1) bekezdésének módosítása.
A törvény 11. §-a kiegészítését a közösségi jogszabályok teljes harmonizációja indokolja. A géntechnológiával módosított szervezetekkel kapcsolatos eljárást külön jogszabályok szabályozzák, ezért a növényvédelemről szóló törvényben csak az erre való utalást szükséges feltüntetni.
A törvény 11. §-ának kiegészítésében foglaltak továbbá biztosítják az áruk szabad áramlásának a növényvédő szerekre vonatkozó feltételeit. A (7) bekezdés utal arra, hogy a növényvédelmi hatóság részt vesz a növényvédő szer hatóanyag engedélyezési eljárásban, mely közösségi hatáskörbe tartozik.
A 23. §-hoz
A 12. § új bekezdésekkel való kiegészítése utal arra, hogy a csatlakozást követően a törvény növényvédő szerek engedélyezésére vonatkozó végrehajtási rendelete tartalmazza majd azoknak a hatóanyagoknak a listáját, melyeket az Európai Unió vagy a magyar hatóság korábban engedélyezett. A régi hatóanyagok felülvizsgálatát közösségi rendeletek szabályozzák, amelyeket a csatlakozást követően közvetlenül alkalmazni kell.
A 24. §-hoz
A törvényjavaslat pontosítja a növényvédő szer forgalomba hozatala és felhasználása engedélyezésének kritériumait, és kiegészíti azt a növényvédő szermaradék maximálisan megengedett értékének figyelembevételével.
A kérelmezőnek, illetve az engedélyesnek az engedélyező hatóság részére csak akkor kell bejelentést tennie, ha a növényvédő szernek az ember és az állat egészségére, valamint a környezetre és a természetre gyakorolt veszélyes hatásáról szerez új ismereteket, ezért kiegészül a 14. § (7) bekezdése a "veszélyes" hatásra utalással.
A 25. §-hoz
A 15. § (2) bekezdésének módosításával továbbra is fennmarad a 3 évre történő engedélyezés lehetősége, a közösségi jogszabályok alapján azon esetekre korlátozva, amikor a hatóanyag új és nem szerepel az engedélyezett hatóanyagok közösségi listáján.
A törvényjavaslat pontosítja az engedély ismételt megadására vonatkozó rendelkezéseket.
A 26-27. §-hoz
Megszűnik a növényvédő szerek engedélyezésének szünetelése, amely a közösségi gyakorlatban ismeretlen, így az erről szóló bekezdések hatályon kívül helyezése mellett módosítani kell a 16. §-t megelőző alcímet, valamint a 18. §-t.
A 28. §-hoz
A kísérleti célú engedélyezés feltételeiről külön jogszabály rendelkezik, így a törvényjavaslat csak az erre való utalást tartalmazza.
A 29-30. §-hoz
A közösségi előírások alapján a tagállamoknak lehetősége van a nem engedélyezett növényvédő szer felhasználásának engedélyezésére, illetve a már engedélyezett növényvédő szer felhasználásának az engedélyben előírt felhasználástól eltérő felhasználásának engedélyezésére. A részletes szabályokat külön jogszabály fogja tartalmazni.
A 21. § jogtechnikai jellegű módosítása a 20. § módosítására figyelemmel vált szükségessé.
A 31. §-hoz
Az engedélyezéshez benyújtott adatok védelme az uniós engedélyezés egyik kritikus pontja. Már elvégzett vizsgálatok csak a védelmi idő figyelembevételével használhatók más készítmények engedélyezéséhez. A védelmi idő megállapítása és a nyilvános adatok köre a közösségi előírások figyelembevételével módosul.
A 32. §-hoz
A törvényjavaslat a besorolásokat pontosítja a közösségi kategóriáknak megfelelően. A külön jogszabályokra történő hivatkozás a kémiai biztonsági törvényre és végrehajtási rendeleteire, valamint a növényvédelmi törvény végrehajtási rendeletére utalást jelenti.
A javaslat pontosítja a törvény 23. § (2)-(3) bekezdését. Külön jogszabály tartalmazza a növényvédő szer csomagolóeszköze hulladékának kezelésére vonatkozó szabályokat, így a visszaváltásra való külön utalás felesleges.
A 33. §-hoz
A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény 56. §-a a hasznosítási arány teljesítésére kötelezettségeket ír elő. Az általános előírás a növényvédő szer csomagolóeszközökre nem mindig alkalmazható. Előfordulhat, hogy egy gyártó az erre vonatkozó kötelezettségének az általa előállított más termék csomagoló anyagának begyűjtésével eleget tesz. Ebben az esetben a növényvédő szer veszélyesnek számító csomagolóeszközének begyűjtése, hasznosítása elmarad. Ez a jogalkotói szándéktól eltér, ezért indokolt, hogy a szabályozás a növényvédő szer csomagolóeszközére is kiterjedjen.
Az elmúlt évtizedek tapasztalatai alapján a növényvédő szer csomagolóeszköze még tisztított állapotban is csak korlátozottan használható más célra. A hasznosítás leginkább alkalmazható módja az égetés, az energetikai hasznosítás, erre utal az új 23/A. § (2) bekezdése.
A 34. §-hoz
A növényvédő szer gyártójának és importálójának jelentési kötelezettsége kiegészül a csomagolóeszközökre vonatkozó adatszolgáltatással, amely az általános statisztika készítéséhez és az ellenőrzéshez szükséges. Az adatok nyilvántartásba vétele a minisztériumtól a Központi Növény- és Talajvédelmi Szolgálathoz (a továbbiakban: Központi Szolgálat) kerül a javaslat szerint.
A 35. §-hoz
A törvény 25. §-a új (2) és (3) bekezdéssel egészül ki, miszerint növényvédő szert tilos a veszélytelenségére való utalással ellátni, továbbá a még nem engedélyezett készítményekkel folytatott szabadföldi kísérleteket nyilvánosan bemutatni, illetve a vizsgálati eredményeket ismertetni csak a Központi Szolgálat előzetes engedélye alapján lehet.
A 36. §-hoz
A javaslat szerint a lejárt szavatosságú szerek minőségi vizsgálatát a végrehajtási rendelet szabályozza. Kifogás esetén a felhasználásról az illetékes megyei növény- és talajvédelmi szolgálat dönt. A törvényben csak az ellenőrzési kötelezettségről és az Európai Bizottságnak, valamint a tagállamoknak az előző évi vizsgálati eredményekről való tájékoztatásáról szükséges rendelkezni.
A 37. §-hoz
A termésnövelő anyagok közül az "EC" jelzéssel ellátott műtrágyákra külön szabályozás vonatkozik. Amennyiben megfelelnek a közösségi előírásoknak, az "EC" jelzéssel ellátott műtrágyák szabadon forgalmazhatók. Ennek következtében e termékeket ki kell vonni az engedélyezési kötelezettség alól.
A 38. §-hoz
Az engedély iránti kérelemhez nem mintákat, hanem vizsgálati eredményeket kell csatolni, ennek megfelelően módosítja a javaslat a törvény 38. §-át.
A 39. §-hoz
Mivel a közösségi előírások alapján kikerülnek az "EC" jelzéssel ellátott műtrágyák az engedélyezési kötelezettség alól, minőségellenőrzésük csak akkor oldható meg, ha a beérkezett tételek bejelentésre kerülnek. A nyilvántartást a Központi Szolgálat végzi.
A 40. §-hoz
A kártalanítást kizáró okokat célszerű tovább pontosítani. Nem jár kártalanítás, ha a járványügyi intézkedésre a növényvédelmi hatóság által előzetesen nem ellenőrzött, nem fémzárolt vetőmagból vagy nem certifikált vegetatív szaporító alapanyagból és ültetési anyagból előállított növényállományban, vagy annak termésében kerül sor. Szintén nem jár kártalanítás, ha a zárlati intézkedés ideje alatt a hatósági intézkedéssel érintett termőhelyen és annak szomszédságában fellépő ugyanazon károsító által okozott kárért, illetve a Magyarországon honos vagy megtelepedett károsítók által okozott károk esetében.
A 41. §-hoz
Figyelemmel arra, hogy a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter az engedélyezési hatáskört rendeletben meghatározhatja, szükséges a Központi Szolgálat feladat- és hatáskörét megállapító 52. §-ának módosítása.
A belföldön nem engedélyezett, egyébként engedélyköteles termékkel kezelt növény, növényi termék behozatalának engedélyezése a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumtól a törvényjavaslat alapján a Központi Szolgálathoz kerül.
A 42. §-hoz
A növény- és talajvédelmi szolgálatok hatáskörét módosítani szükséges, mivel a lejárt szavatosságú szerekkel kapcsolatos eljárást a Központi Szolgálat helyett a megyei növény- és talajvédelmi szolgálatok folytatják le.
A 43. §-hoz
A növényvédemi bírság felső határát 2 millió Ft-ra célszerű felemelni, mivel a jelenlegi bírság összege már nem visszatartó erejű, figyelembe véve a törvény elfogadása, és a módosítás hatálybalépése között eltelt időszakot is.
A 44. §-hoz
A javaslat kiegészíti a harmonizált közösségi jogszabályokat felsoroló 63. §-t a javaslattal harmonizált közösségi jogszabályokkal.
A 45. §-hoz
A javaslat kiegészíti a felhatalmazó rendelkezéseket azzal, hogy a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter rendeletben határozza meg az engedélyköteles termékek engedélyezésével kapcsolatos hatásköröket.
A 46. §-hoz
Az engedélyezési jogkör változására tekintettel a törvény engedélyezésről szóló rendelkezéseiben a minisztérium szót felváltja az engedélyező hatóság kifejezés.
A Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamaráról szóló 2000. évi LXXXIV. törvény módosításához
A 47. §-hoz
A Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamaráról szóló 2000. évi LXXXIV. törvény szerint Magyarország területén növényvédelmi diplomához kötött tevékenységet az a magyar állampolgár folytathat, aki egyúttal a Kamara tagja. A növényvédő mérnöki-növényorvosi hivatás gyakorlásával összefüggően a javaslat az állampolgárságtól függetlenül lehetővé teszi a kamarai tagságot.
A termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény módosításához
A 48. §-hoz
A talajvédelmi hatóság feladatkörébe tartozik a talajvédelmi bírság kiszabása, melyet a termőföldről szóló 1994. évi LV törvény 77. §-a határoz meg. A talajvédelmi kötelezettség megsértése esetén kiszabható bírság számításának alapja - a talajvédelmi bírság értékállóságának megőrzése érdekében - az étkezési búza mindenkor érvényes garantált ára. Tekintettel arra, hogy az agrárpiaci rendtartásról szóló 2003. évi XVI. törvény alapján a garantált ár alkalmazása helyébe az intervenciós felvásárlási ár lépett, a javaslat tartalmazza ennek korrekcióját.
A vagyoni kárpótlási eljárások lezárásával összefüggő egyes kérdésekről szóló
1997. évi XXXIII. törvény módosításához
A 49. §-hoz
A módosítás indoka, hogy a vagyoni kárpótlási eljárások lezárásával kapcsolatosan felmerülnek olyan kérelmek, melyek a kijelölt állami tulajdonú földek II. földalapból való kivonását, cseréjét kezdeményezik. A 2001. évi törvénymódosítás óta ezekről a kérelmekről a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter jogosult dönteni. A javaslat csak pontosítást tartalmaz arra vonatkozóan, hogy a miniszter a Magyar Állam nevében őt megillető tulajdonosi jogok gyakorlását a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet útján látja el.
Záró rendelkezések
Az 50. §-hoz
A törvényjavaslatnak azok a rendelkezései, melyek az Európai Unióhoz történő csatlakozásunkhoz szükséges jogharmonizációs feladatok körébe tartoznak, a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napján lépnek hatályba (50. § (1) bekezdése).
Az egyes halászati, vadászati, növény és talajvédelmi hatósági eljárásokra, továbbá a vagyoni kárpótlási eljárások lezárásával kapcsolatosan felmerült kérelmek elbírálására vonatkozó módosító rendelkezések a törvény kihirdetését követő 15. napon belül lépnek hatályba.
Ezzel egyidejűleg hatályát veszti a halászatról és a horgászatról szóló törvénynek a halászati jog ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzésére vonatkozó rendelkezése. A módosítást indokolja az, hogy az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvényben a halászati jog nem szerepel az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezhető jogok között, ezzel szemben a halászati törvény változatlanul előírja a halászati jog bejegyzését. A vízfelülethez kötődő halászati jog nem képezheti az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzés tárgyát, ezért indokolt ennek törlése. Az Országos Halászati Adattár a halászati vízterületeket, illetve ahhoz kapcsolódó halászati jogokat és azok haszonbérletét egyaránt nyilvántartja.
A talajvédelmi bírság törvényben előírt számításának módját a folyamatban lévő hatósági eljárások során alkalmazni kell, tekintettel arra, hogy a korábbi számítás alapját képező garantált ár alkalmazását az agrárpiaci rendtartásról szóló 2003. évi XVI. törvény megszüntette. (50. § (2) bekezdése).