A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
T/5832.
számú
törvényjavaslat
az új szövetkezetekről szóló 2000. évi CXLI. törvény módosításáról
Előadó: Kiss Péter
Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter
2003. október
2003. évi ...... törvény
az új szövetkezetekről szóló 2000. évi CXLI. törvény módosításáról
Az Országgyűlés kiindulva az Alkotmány 4. §-ából, s 12. §-ának (1) bekezdéséből, amely szerint az állam támogatja az önkéntes társuláson alapuló szövetkezeteket, elismeri a szövetkezetek önállóságát, az alábbi törvényt alkotja:
1. §
Az új szövetkezetekről szóló 2000. évi CXLI. törvény (a továbbiakban: Uszt.) a következő 88/A. §-sal egészül ki:
"88/A. § (1) A szövetkezeteket vagy azok tagságát érintő javaslatoknak a Kormány vagy az Országgyűlés elé terjesztése előtt ki kell kérni az érintett szövetkezeti szövetség és a szövetkezeti szövetségek által alapított országos szövetség (a továbbiakban együtt: szövetség) véleményét. Ha a szövetség nem ért egyet a javaslattal, a véleményeltérést a Kormánynak, illetve az Országgyűlésnek be kell mutatni.
(2) A szövetség jogszabályok meghozatalát kezdeményezheti azzal, hogy az Országgyűlés és a Kormány hatáskörébe tartozó, valamennyi szövetkezeti ágazatot érintő kérdésben a szövetkezeti szövetségek által alapított országos szövetség jogosult erre."
2. §
Az Uszt. 89. §-ának (3) bekezdése az alábbiak szerint módosul:
"(3) Azok a törvény hatálybalépésekor már működő, bejegyzett szövetkezetek, amelyek alapszabályának a (2) bekezdés szerint történő módosítására nem kerül sor, a törvény hatálybalépésekor irányadó rendelkezéseket alkalmazhatják azzal az eltéréssel, hogy a szövetkezet szövetkezeti üzletrészt a törvény hatálybalépése után nem bocsáthat ki, a már kibocsátott és tulajdonában lévő, vagy tulajdonába kerülő üzletrészt pedig haladéktalanul köteles bevonni az értékpapírok megsemmisítésére vonatkozó jogszabályok szerint."
3. §
(1) E törvény a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba, azzal, hogy az 1. § rendelkezéseit a szövetkezetekről szóló 1992. évi I. törvény alapján alakult és működő szövetkezetek érdekképviseleti szerveire, illetőleg a közös, országos érdekképviseleti szervükre is alkalmazni kell.
(2) E törvény kihirdetését követő második év végéig törvényt kell alkotni az egységes szövetkezeti szabályozás érdekében.
(3) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg az Uszt. 89. §-ának (4)-(5) bekezdése, valamint 94. §-ának (2) bekezdése hatályát veszti.
Általános indokolás
A Kormány programjának 14.4.12. pontjában vállalta, hogy biztosítja a szövetkezés szabadságát, ezért módosítja a szövetkezeti törvényt, s javítja a szövetkezeti gazdálkodás jogi feltételeit.
A kormányprogramban foglaltak szerint elkezdődött a szövetkezeti szabályozás átfogó felülvizsgálata, amelynek befejezéséig is biztosítani kell valamennyi szövetkezet számára a megfelelő működési feltételeket a legégetőbb problémák megoldásával.
Ennek érdekében a következő területeken indokolt az új szövetkezetekről szóló 2000. évi CXLI. törvény (a továbbiakban: Uszt.) megváltoztatása:
Részletes indokolás
az 1. §-hoz
Az Európai Unió tagországaiban is hagyomány, hogy a különféle területeken tevékenykedő szövetkezetek létrehozzák saját érdekképviseleti szerveiket. Magyarországon az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény erre szintén lehetőséget ad.
A szövetkezetek érdekképviseleti szervei számára biztosítani kell azt, hogy véleményük a szövetkezeteket érintő szabályozásokkal kapcsolatosan megjelenjenek a döntésre jogosult államhatalmi vagy közigazgatási szerv előtt, akár egyetértés, akár különvélemény formájában. Erre adna lehetőséget az Uszt. 88/A. §-sal történő kiegészítése.
A szövetkezeti érdekképviseletet korábban is megillette ez a széles körű véleményalkotási jog a szövetkezetekről szóló 1992. évi I. törvény (a továbbiakban: Szvt.) 113. §-ában foglaltak alapján, amelyet hatályon kívül helyezett az Uszt., azon indoklással, hogy a törvény nem kíván a továbbiakban lehetőséget biztosítani a szövetkezeti szövetségeknek arra, hogy az Országgyűléshez benyújthassák véleményüket az őket érintő jogszabály-tervezetekről.
A tervezet a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvényben és a jogalkotásról szóló T/4488. számú - várhatóan 2004. május 1-jén hatályba lépő - törvényjavaslatban foglaltaktól eltérően, illetve azon túlmenően fogalmaz meg jogosítványokat a szövetkezeti érdekképviseleti szervek számára.
Kifejezetten szövetkezeti kérdésekben a szövetkezeti szövetségek, illetve a szövetkezeti szövetségek által létrehozott közös, országos érdekképviseleti szerv véleményét ki kell kérni, s egyet nem értés esetén azt a Kormánynak, illetve az Országgyűlésnek be kell mutatni. A tervezet biztosítja továbbá ezen szervek számára azt, hogy jogszabályok megalkotását kezdeményezzék azzal, hogy az Országgyűlés és a Kormány hatáskörébe tartozó, valamennyi szövetkezeti ágazatot érintő kérdésben a szövetkezeti szövetségek által alapított országos szövetség jogosult erre.
Jelenleg nagy számban működik mindkét szövetkezeti törvény szerint alakult szövetkezet, az érdekképviseleti szerveik számára egyformán biztosítani kell a véleményalkotás lehetőségét.
Az Uszt. a szövetkezetek érdekképviseleti szerveit szövetkezeti szövetségként, illetve az ezek által alapított szervezetet országos szövetségként nevesíti. A két szövetkezeti törvény által használt, eltérő megnevezések ugyanazt a tartalmat hordozzák, összhangban az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvényben foglaltakkal.
a 2-3. §-hoz
Az Uszt. szerint 2001. január 1-jét követően új szövetkezetet csak e törvény rendelkezései szerint lehet alapítani. A meglévő szövetkezetek számára 2006. december 31. napjáig adott haladékot az Uszt. arra, hogy alapszabályukat a megváltozott normákhoz igazítsák, ennek során a korábbi üzletrésztőkét a részjegytőke részeként mutassák ki, vásárolják meg a kívülálló üzletrész-tulajdonosok üzletrészét és azt vonják be. Az a szövetkezet, amelyik az öt év leteltéig nem módosítja ennek megfelelően az alapszabályát, jogutód nélkül megszűnik a törvény erejénél fogva.
Az Uszt. ezen rendelkezései különösen hátrányosan érintik azokat a szövetkezeteket, amelyek az Szvt. szabályai szerint alakultak és működnek, főként a megszűnéssel fenyegető szankció miatt.
Az Uszt. a kívülálló üzletrész-tulajdonosoknak eladási kötelezettséget nem írt elő, így ha a tulajdonos nem kívánja értékesíteni üzletrészét a szövetkezetnek, úgy annak gazdasági társasággá kell átalakulnia, vagy egyszerűen megszűnik a törvény erejénél fogva. Ugyanez a helyzet áll elő akkor is, ha a tulajdonos felkutathatatlan, s emiatt nem képes a szövetkezet az üzletrész megvásárlására. Tehát olyan feltételtől függ a szövetkezet léte, amely a szövetkezet által egyoldalúan teljesíthetetlen.
Ezek a rendelkezések sértik a versenysemlegesség és a jogbiztonság elvét, ezért a tervezet javaslatot tesz az Uszt. 89. §-a (3) bekezdésének módosítására, valamint (4)-(5) bekezdéseinek és a 94. § (2) bekezdésének hatályon kívül helyezésére.
Figyelembe véve, hogy az Uszt. alapján eddig mintegy 5-600 szövetkezet alakult meg, s ezek további működésének a zavartalanságát is biztosítani kell, a tervezet csak a 2006. december 31-ei határidő és az ehhez kapcsolódó méltánytalan szankció hatályon kívül helyezésére tesz javaslatot. Egyetlen olyan rendelkezése sem sérül az Uszt-nek, amely a hatályba lépését követően megkezdett tevékenységet, folyamatot érintené, visszafordítaná.
A tervezet tartalmaz egy olyan rendelkezést, amely szerint a törvény kihirdetését követő második év végéig (ez várhatóan 2005. december 31.) törvényt kell alkotni az egységes szövetkezeti szabályozás érdekében.
Ezáltal időkorláthoz kötötté válik a párhuzamos szövetkezeti szabályozás fennmaradása, s megoldódik az eltérő normákat tartalmazó szövetkezeti törvények egymás mellett élése miatt kialakult kettősség.
A módosítás következtében nem sérülnek a kívülálló üzletrész tulajdonosok érdekei, mert a 2005. végéig elkészülő egységes szövetkezeti szabályozással még az előző határidőnél korábban megoldódik az üzletrész-tulajdonosok problémája. Ebben a törvényben az évről évre egyre nehezebben kezelhető üzletrész kérdés valamennyi anomáliáját fel kell oldani.