MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
T/5483.
számú
törvényjavaslat
a regisztrációs adóról
Előadó: Dr. László Csaba
pénzügyminiszter
Budapest, 2003. szeptember
2003. évi............. törvény
a regisztrációs adóról
Az államháztartás feladatainak ellátásához szükséges bevételek biztosítása érdekében, figyelemmel az állam intézményvédelmi kötelezettségére a környezetvédelem terén, a személygépkocsik és a lakóautók után fizetendő fogyasztási adó ellentételezésére az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:
Általános rendelkezések
1. § (1) E törvény rendelkezései alapján regisztrációs adót (a továbbiakban: adó) kell fizetni a Magyar Köztársaság területén forgalomba helyezendő személygépkocsi és lakóautó (a továbbiakban: személygépkocsi) után.
(2) Az adóból befolyó bevétel a központi költségvetést illeti.
2. § E törvény alkalmazásában
forgalomba helyezés: a személygépkocsi belföldön első ízben történő nyilvántartásba vétele, átalakítás esetében az átalakítás tényének nyilvántartásba vétele, és a forgalmi engedélybe történő bejegyzése, valamint a 12. §-ban meghatározott mentesség megszűnése esetén az ismételt forgalomba helyezés;
átalakítás: a közúti jármű olyan műszaki megváltoztatása, amelynek eredményeként az e törvény hatálya alá nem tartozó gépjárműből személygépkocsi jön létre, illetőleg a személygépkocsi más adókategóriába kerül;
személygépkocsi: a Kereskedelmi Vámtarifának az adózás rendjéről szóló törvényben (a továbbiakban: Art.) szereplő időpont szerinti állapota alapján a 8703 vámtarifaszám alá tartozó jármű;
új személygépkocsi: az a személygépkocsi, amely az adó alanya által történt megszerzésének időpontjában legfeljebb 6.000 kilométert futott, és amelynek első külföldi forgalomba helyezésétől számítva a megszerzés időpontjáig legfeljebb 6 hónap telt el;
muzeális jellegű személygépkocsi: a gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény 18. § 14. pontjában meghatározott személygépkocsi;
gyári vezérképviselet: olyan kizárólagos joggal rendelkező, belföldön nyilvántartásba vett jogi személy, amely a személygépkocsi gyártóját belföldön teljes körűen képviseli;
adóhatóság: a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága és szervei;
import: a személygépkocsinak az Európai Közösség (a továbbiakban: Közösség) területén kívülről belföldre történő behozatala, vagy egyéb módon való bejuttatása;
Közösség területe: az Európai Gazdasági Közösséget létrehozó Szerződés 227. cikke szerinti terület.
Az adó alanya
3. § (1) Az adót a (2)-(4) bekezdésekben meghatározott adóalany fizeti, aki az adóhatósággal szembeni kötelezettségének, valamint az adózással összefüggő egyéb kötelezettségeinek (a továbbiakban együtt: adókötelezettség) - a 4-5. §-okban megfogalmazott eltéréssel - közvetlenül tesz eleget.
(2) Az adó alanya - a (4) bekezdésben meghatározott eset kivételével - a tulajdonjog megszerzését igazoló okiratban szereplő természetes személy, jogi személy, vagy jogi személyiség nélküli szervezet.
(3) Közös tulajdon esetén a tulajdonostársak tulajdoni hányaduk arányában minősülnek adóalanyoknak.
(4) Ha a forgalomba helyezés a személygépkocsi importjának közvetlen következményeként valósul meg, az adó alanya az importáló.
Az adó megfizetésére kötelezett
4. § (1) Közös tulajdon esetén az adó megfizetésért a tulajdonostársak egyetemlegesen felelősek.
(2) Ha az adóalany székhelye, állandó telephelye vagy lakóhelye, illetve szokásos tartózkodási helye külföldön van, és az 5. § szerint adóelőleg fizetésére kötelezett személy nincs, az adó alanya köteles az adókötelezettség teljesítése érdekében belföldön lakóhellyel vagy székhellyel rendelkező, az Art.-ban meghatározott pénzügyi képviselőt meghatalmazni (a továbbiakban: képviselő). A képviselő az adókötelezettség teljesítéséért az adóalannyal egyetemlegesen felelős.
Adóelőleg fizetésére kötelezett személy
5. § (1) Ha a forgalomba helyezés belföldön, az általános forgalmi adó alanya által teljesített személygépkocsi-értékesítés közvetlen következményeként valósul meg, a teljesítésre kötelezett általános forgalmi adó-alany adóelőleget köteles fizetni.
(2) Az (1) bekezdés szerinti adóelőleg fizetésére kötelezettel kötött megállapodás alapján az adóelőleget a gyári vezérképviselet is megfizetheti.
Az adófizetési kötelezettség keletkezése,
az adóelőleg fizetésének szabályai
6. § (1) Az adófizetési kötelezettség
a személygépkocsi belföldön történő forgalomba helyezése esetén a tulajdonjog megszerzésének napján,
a személygépkocsi átalakítása esetén az átalakítás napján keletkezik.
(2) Az adófizetési kötelezettség teljesítésére az adó alanya halasztást kap. A halasztás a forgalmi engedély kiadását megelőző napon lejár.
7. § (1) Az 5. § szerinti adóelőleg fizetésére kötelezett adóelőleg-fizetési kötelezettsége a belföldön teljesített vagy teljesítendő személygépkocsi-értékesítés érdekében történt import vagy beszerzés napján keletkezik. Az adóelőleg összege az importált vagy beszerzett személygépkocsi várható adója.
(2) Az adóelőleggel az adóelőleg fizetésére kötelezett negyedévente, a negyedévet követő hónap 20. napjáig számol el az adóhatósággal. Az elszámolási időszakban megfizetett adóelőleg csökkenthető az abban az időszakban forgalomba helyezett személygépkocsik adójának összegével.
Az adó összege
8. § (1) Az adó összegét a személygépkocsik egyes kategóriájában e törvény melléklete határozza meg.
(2) Ha a személygépkocsit átalakították, az átalakított személygépkocsi forgalomba helyezésekor az adó összegét az átalakítás utáni és az átalakítás előtti állapot közti adó különbözeteként kell megállapítani.
(3) Ha a különbözet előjele pozitív, az adót az adóalany köteles az adóhatóságnak megfizetni.
Eljárási és adó-megállapítási szabályok
9. § (1) Az adót - a (2) bekezdésben meghatározott eltéréssel - az adóhatóság állapítja meg (kivetéses adózás).
(2) Az adóelőleget az adóelőleg fizetésére kötelezett maga állapítja meg (önadózás).
(3) A 3. § (4) bekezdése szerinti esetben az adót az adóhatóság a vámeljárás során állapítja meg.
(4) Ha az adókötelezettség átalakítás miatt keletkezik, az adó alanya köteles a területileg illetékes közlekedési felügyelethez benyújtott előzetes engedély iránti kérelemmel egyidejűleg értesíteni az adóhatóságot az átalakítás szándékáról, bejelentve minden, az e törvény szerinti adókötelezettség megállapításához szükséges adatot (az eredeti és az átalakított személygépkocsi motor-térfogatának és környezetvédelmi kategóriába tartozásának, valamint az e törvény szerinti adó alanyának beazonosításához szükséges adatokat).
(5) A közlekedési igazgatási hatóság a személygépjárműnek az adóigazolásban szereplő alvázszámáról, motor egyedi azonosító jeléről, illetve kódjáról, gyártmányáról, típusáról, valamint az adóigazolás számáról az adategyezőség ellenőrzésének céljából adatokat kérhet az adóhatóságtól.
(6) Az e törvényben nem szabályozott, az adózással kapcsolatos egyéb eljárásban az Art. rendelkezéseit kell alkalmazni.
10. § A 3. § (4) bekezdése szerinti esetben az importált személygépkocsi, az 5. § szerinti esetben pedig az értékesítés után fizetendő általános forgalmi adó alapjába az e törvény szerinti adó is beletartozik.
Az adóigazolás
11. § (1) Az adókötelezettség megfizetéséről az adóhatóság adóigazolást állít ki. Adóigazolást akkor is ki kell állítani, ha az adókötelezettség negatív előjelű.
(2) Az adóigazolás az 5. § szerinti adóelőleg fizetésére kötelezettnek az adóelőleg megfizetésekor adható ki.
(3) Új személygépkocsinak a Közösség területén belül történő beszerzésekor, ha az általános forgalmi adót is az e törvény szerinti természetes személy adóalanynak kell megfizetnie, adóigazolás csak akkor adható ki, ha az általános forgalmi adóról szóló törvény szerint fizetendő általános forgalmi adó megfizetése is megtörtént.
Adómentességek
12. § Az adót nem kell megfizetni a
a) Magyarországon működő diplomáciai és konzuli képviseletek, valamint nemzetközi szervezetek s ezek nemzetközi szerződés alapján mentességet élvező tagjai és családtagjaik DT betűjelű rendszámmal ellátandó személygépkocsijának forgalomba helyezése esetén;
b) az a) pontban említett képviseletek, szervezetek igazgatási, műszaki és kisegítő személyzetének nem magyar állampolgárságú tagjai és családtagjaik CK betűjelű rendszámmal ellátandó személygépkocsijának forgalomba helyezése esetén;
c) Magyarországon működő tiszteletbeli konzulok által használt hivatali, HC betűjelű rendszámmal ellátandó személygépkocsijának forgalomba helyezése esetén;
d) külföldre szállítási céllal belföldön vásárolt személygépkocsi kivitelére, illetve érvényes forgalmi engedély nélkül Magyarországon tartózkodó személygépkocsi reexportjára, vagy Magyarországon elvesztett, illetve megrongálódott, vagy érvénytelen külföldi rendszámtábla ideiglenes pótlására Z betűjelű rendszámmal ellátandó személygépkocsi forgalomba helyezése esetén, vagy
e) CD betűjelű rendszámmal ellátandó, az a)-c) pontban meghatározott olyan személygépkocsi forgalomba helyezése esetén, amelynek magyar forgalmi engedélyét és rendszámtábláját az ország területének végleges elhagyása miatt beszolgáltatják, valamint külföldi hatóság által kiadott forgalmi engedélye és rendszámtáblája nincs.
Az adó visszafizetése
13. § (1) Az adóhatóság visszafizeti, vagy kérelemre az adóelőlegbe beszámítja az adót, amennyiben a személygépkocsit az adóelőleg fizetésére kötelezett belföldről kiszállítja. A kiszállítás tényét a Közösség területén kívülre történő kiszállítás esetén a kiléptetést igazoló okmánnyal, egyéb esetben nemzetközi fuvarlevéllel, vagy - saját fuvareszközzel történő kiszállításnál - belső elszámolással kell igazolni.
(2) A megfizetett adóelőleget az adóhatóság visszafizeti, vagy kérelemre az adóelőlegbe beszámítja, ha - az adóelőleg megfizetése után, de még forgalomba helyezés előtt - az adóelőleg fizetésére kötelezett igazolja, hogy a személygépkocsi műszaki állapota miatt forgalomba helyezésre alkalmatlanná vált.
(3) A befizetett adó visszajár, ha az adó alanya igazolja, hogy a személygépkocsi forgalomba helyezése annak ellopása, elrablása (eltulajdonítása), vagy megsemmisülése miatt lehetetlenné vált.
(4) Az (1)-(3) bekezdésekben meghatározott esetekben a személygépkocsi adóigazolását haladéktalanul vissza kell vonni.
(5) Ha utóbb az (1)-(3) bekezdésekben meghatározott esetekben a személygépkocsit mégis forgalomba helyezik, újból adókötelezettség keletkezik.
(6) A 8. § (2) bekezdésében meghatározott esetben ha a különbözet negatív előjelű, az adóalany kérheti az adóhatóságtól a különbözet visszafizetését. Kérelméhez csatolnia kell az átalakítás változásait tartalmazó forgalmi engedély másolatát.
Illetékesség
14. § Az adóztatás során az illetékes adóhatóságot a közösségi vámjog végrehajtásáról szóló törvény végrehajtására kiadott külön jogszabály tartalmazza.
Környezetvédelmi osztályba sorolás
15. § A környezetvédelmi osztályba sorolás a közúti járművek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának műszaki feltételeiről szóló 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet 5. számú melléklete II. pontjának 2003. augusztus 30-ai állapota szerint történik.
Záró és átmeneti rendelkezések
16. § E törvény a Magyar Köztársaság Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatályba lépésének napján lép hatályba, rendelkezéseit a hatályba lépést követően forgalomba helyezett gépjárművek esetén kell alkalmazni.
17. § E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a Fat. hatályát veszti azzal, hogy a 2004. május 1. napja előtt keletkezett fogyasztásiadó-kötelezettséget az Art. előírásai szerint kell teljesíteni.
18. § (1) Az a természetes személy, jogi személy, vagy jogi személyiség nélküli szervezet, aki (amely) az általános forgalmi adóról szóló törvény szerint adóalany, és e törvény hatálybalépése előtt a fogyasztási adóról és fogyasztói árkiegészítésekről szóló 1991. évi LXXVIII. törvény (továbbiakban: Fat.) alapján a fogyasztási adó alanyaként a személygépkocsit terhelő fogyasztási adót bevallotta és megfizette, de a személygépkocsit e törvény hatályba lépéséig nem helyezték forgalomba, jogosult arra, hogy a személygépkocsi e törvény hatályba lépésének napját követően történő forgalomba helyezésekor a befizetett fogyasztási adót - a forgalomba helyezés időpontja szerinti általános forgalmi adó-megállapítási időszakáról készített általános forgalmi adó bevallásában - adókötelezettséget csökkentő tételként elszámolja.
(2) Mentesül az adó megfizetése alól az a természetes személy, aki az általános forgalmi adóról szóló törvény szerint nem adóalany, és e törvény hatálybalépése előtt a Fat. alapján a fogyasztási adó alanyaként a személygépkocsit terhelő fogyasztási adót a nevére szóló vámhatósági határozat alapján megfizette, de a személygépkocsit e törvény hatályba lépését követően helyezteti forgalomba.
(3) A 8. § (3) bekezdését akkor is alkalmazni kell, ha a személygépkocsit e törvény hatálybalépése előtt helyezték forgalomba, de a hatálybalépést követően alakították át.
(4) A 13. § (2) bekezdése alapján az adó visszafizetése kizárólag olyan személygépkocsi átalakítása során történhet, amelynek a forgalomba helyezésekor az e törvény szerinti adót fizették meg.
Melléklet a 2003. évi ... törvényhez
Az adó összege az egyes adókategóriákban
Adókategória |
A személygépkocsi műszaki tulajdonságai |
A személygépkocsi környezetvédelmi osztályba sorolása a közúti járművek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának műszaki feltételeiről szóló 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet 5. számú mellékletének II. pontja szerint
|
||||
5 vagy annál jobb |
5-nél rosszabb |
|||||
1. |
Otto-motoros személygépkocsi 1400 cm3-ig és dízel-motoros személygépkocsi 1700 cm3-ig |
90 000 Ft/db |
200 000 Ft/db |
|||
2. |
Otto-motoros személygépkocsi 1401-1800 cm3-ig és dízel-motoros személygépkocsi 1701-2000 cm3-ig |
150 000 Ft/db |
400 000 Ft/db |
|||
3. |
Otto-motoros személygépkocsi 1800 cm3 felett és dízel-motoros személygépkocsi 2000 cm3 felett |
640 000 Ft/db |
1 600 000 Ft/db |
|||
4. |
Egyéb személygépkocsi |
90 000 Ft/db |
90 000 Ft/db |
|||
5. |
Muzeális jellegű személygépkocsi |
200 000 Ft/db |
200 000 Ft/db |
INDOKOLÁS
A Javaslat lényege, hogy Magyarországnak az Európai Unióhoz történő csatlakozása révén megszűnő, de addig ellenőrzött határforgalomhoz kötődő fogyasztási adóját - az adóztatandó termékkört, a mentességeket lényegében változatlanul megőrző - regisztrációs adó váltsa fel.
A regisztrációs adó konstrukciójában így hasonlít a fogyasztási adóhoz, és abból táplálkozik, hogy a személygépkocsik esetében - az áruk szabad mozgása mellett - megmaradt a forgalomba helyezéshez kötött regisztrációs igény. Tény ugyanakkor, hogy - a forgalomba helyezés sajátosságai, illetve az érvényesíteni kívánt környezetvédelmi szempontok miatt - szükségképpen eltérések is vannak a két adónem között.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
az 1. §-hoz
A Javaslat - a fogyasztási adóból származó eredete miatt - a fogyasztási adó termékkörével azonosan állapítja meg az adóztatandó termékeket, azaz az adó tárgya a személygépkocsi és a lakóautó. A személygépkocsi és a lakóautó beszerzésétől a közúti forgalomban történő használatig egy stabil pont van, a forgalomba helyezés, ezért a Javaslat az adófizetési kötelezettséget is ehhez köti. Egyúttal rendelkezik arról is - az államháztartásról szóló törvény előírásait követve -, hogy az adott befizetés az államháztartás mely alrendszerének bevételét képezi.
a 2. §-hoz
A Javaslat az értelmező rendelkezéseknél egyértelműen rögzíti a forgalomba helyezés miatt az adófizetési kötelezettséget keletkeztető tényállás pontos meghatározását. Az átalakítás ténye szintén adófizetési kötelezettséget vagy adó-visszafizetést eredményez, így annak tartalmát is meghatározza a Javaslat. A személygépkocsi fogalmi definíciója az adóztatható termékkör pontos körülhatárolása miatt szükséges. Az új személygépkocsi meghatározása az ezen adótárgyra vonatkozó eltérő áfa-szabályok miatt indokolt. (A vonatkozó irányelv szerint az itt meghatározott személygépkocsi Közösségen belüli beszerzése után a magyar áfát kell megfizetni, amit a regisztrációs adóval együtt köteles az adó alanya leróni.) A további értelmező rendelkezések is a törvényszöveg egyértelművé tételét szolgálják.
a 3. §-hoz
Az adó alanyának meghatározásánál figyelembe kellett venni, hogy a forgalomba helyezéskor kapja meg az autó tulajdonosa a forgalmi engedélyt és a törzskönyvet. Mivel a forgalomba helyezés feltétele az adó megfizetése, az adó alanya a tulajdonjog megszerzését igazoló okiratban szereplő új tulajdonos, illetve ha a forgalomba helyezés a személygépkocsi importjának közvetlen következményeként valósul meg, akkor az importáló.
a 4. §-hoz
A Javaslat tisztázza a közös tulajdon esetén a felelősségi szabályokat, illetve azt az esetet, amikor az adó alanya külföldi személy. Utóbbi esetben az adó alanya az adózás rendjéről szóló törvényben meghatározott pénzügyi képviselőt köteles meghatalmazni.
az 5. §-hoz
Annak érdekében, hogy a regisztrációs adó ne okozzon fennakadást a már kialakult értékesítési szokásokban, ha az eladó egyben az általános forgalmi adónak is alanya (vagyis az ügylet után általános forgalmiadó-fizetési kötelezettsége is keletkezik), adóelőleget köteles fizetni. Az előleg megfizetése biztosítja, hogy a regisztrációs adóval járó teendők ne fokozzák az eladások időigényét, és költségvetési szempontból is nagyobb biztonságot eredményez az adóelőleg konstrukciója.
a 6. §-hoz
Mivel a forgalomba helyezés napja egybeesik a forgalmi engedély kiállításának napjával, az adófizetési kötelezettség keletkezése értelemszerűen előbb kell, hogy keletkezzen. Az adót ezért a forgalmi engedély kiadását megelőző napig lehet befizetni, addig azonban mindenképpen be kell, mivel a forgalmi engedélyt az illetékes hatóság az adó megfizetéséig nem adhatja ki.
a 7. §-hoz
A továbbértékesítési céllal behozott autók nagy valószínűséggel előbb-utóbb forgalomba kerülnek, a regisztrációs adó várható összege így könnyen megbecsülhető. Az adóelőleggel az adóelőleg fizetésére kötelezett negyedévente számol el az adóhatósággal oly módon, hogy azon személygépkocsikra fizetett adóelőleg, amelyeket már forgalomba helyeztek, csökkenti a befizetendő adóelőleg összegét.
a 8. §-hoz
A fogyasztási adó százalékos adómértéke helyett a regisztrációs adó tételes, mivel a használt autóknál tapasztalható alulszámlázás csökkentése, megszüntetése így megvalósítható. Az adótétel a személygépkocsi műszaki, illetve környezetvédelmi tulajdonságai alapján változik. Amennyiben a személygépkocsit átalakították, és ennek következtében az adó összege nő, a különbözetet értelemszerűen meg kell fizetni.
a 9. §-hoz
Az eljáró hatóság az ebben a körben esedékes fogyasztási adót több mint tíz éve beszedő Vám és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága. Az adót kivetéssel állapítják meg. Ezen eljárás keretében mód van a vámhatóság eddig felhalmozott termékismeretének kihasználására, a lopott személygépkocsik kiszűrésére. Amennyiben az adó alanya személygépkocsiját átalakítani kívánja, a területileg illetékes közlekedési felügyelethez benyújtott előzetes engedély iránti kérelemmel egyidejűleg köteles értesíteni az adóhatóságot az átalakítás szándékáról, bejelentve a szükséges adatokat, hogy az adóhatóság az átalakítás megtörténtével meg tudja állapítani a fizetendő adót. A közlekedési igazgatási hatóság a személygépjárműnek az adategyezőség ellenőrzésének céljából adatokat kérhet az adóhatóságtól. Az eljárási szabályok az adózás rendjéből mint kifejezetten nevesített mögöttes jogszabályból fakadnak.
a 10. §-hoz
Amennyiben a forgalomba helyezés a személygépkocsi importjának, illetve az általános forgalmi adó alanya által teljesített személygépkocsi-értékesítés közvetlen következményeként valósul meg, akkor a fizetendő általános forgalmi adó alapjába a regisztrációs adó is beletartozik, ahogy ezt az általános forgalmi adóról szóló törvény is kimondja.
a 11. §-hoz
Az adóhatóság az adó, az adóelőleg, illetve meghatározott esetekben az általános forgalmi adó megfizetéséről adóigazolást állít ki, amellyel a forgalomba helyezésnél az adó alanya az illetékes hatóság előtt bizonyítja az adó befizetésének tényét. Az adóigazolást akkor is ki kell állítani, ha az átalakítás következményeként az adóalanynak visszafizetendő adója keletkezik.
a 12. §-hoz
A Javaslat értelemszerű, de szűk körben ad lehetőséget adómentességre. Fakad ez egyrészt abból, hogy a fogyasztási adó alóli mentesség is eleve szűkre szabott volt, másrészt a forgalomba helyezés egyes típusai mégiscsak megkívánják mentesség alkalmazását.
a 13. §-hoz
Az adóhatóság visszafizeti vagy kérelemre az adóelőlegbe beszámítja az adót, ha a személygépkocsi belföldön történő forgalomba hozatalára nem kerülhet sor. (Ilyen eset fordulhat elő külföldre történő visszaszállítás vagy megrongálódás miatt.) Ha a személygépkocsi forgalomba helyezése lopás vagy megsemmisülés miatt igazoltan lehetetlenné vált, akkor a befizetett adó visszajár. Ezekben az esetekben az adóhatóság a kiadott adóigazolást visszavonja. Amennyiben az átalakítás során a személygépkocsi alacsonyabb adókategóriába kerül, az adóhatóság kérelemre a megfizetett adóból ugyancsak visszafizeti a különbözetet.
a 14. §-hoz
Az illetékességi szabályokat külön jogszabály határozza meg.
a 15. §-hoz
A Javaslat a személygépkocsi környezetvédelmi osztályba sorolásának jogszabályi hivatkozását tartalmazza.
a 16. §-hoz
A Javaslat arról rendelkezik, hogy mely személygépkocsik forgalomba helyezésénél kell a törvényt alkalmazni.
a 17. §-hoz
A Javaslat a fogyasztási adóról és fogyasztói árkiegészítésről szóló 1991. évi LXXVIII. törvény hatályon kívül helyezéséről rendelkezik.
a 18. §-hoz
Az átmeneti szabályok azon helyzetek megoldására jöttek létre, amikor adott személygépkocsi után megfizették a fogyasztási adót, de még nem helyezték forgalomba azt, azaz a törvény hatályba lépése után meg kell(ene) fizetni a regisztrációs adót is. A Javaslat a kettős adózás elkerülését oldja meg.