H/5246/9.
Az Országgyűlés
Ügyrendi
bizottságának
a j á n l á s a
országgyűlési vizsgálóbizottság létrehozásáról "a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete által feltárt brókerbotránynak, ezen belül különösen a Panonplast Rt. részvényeinek megvásárlása körülményeinek, a K&H Equities Rt.-nél történt milliárdos sikkasztásnak, a Britton cégcsoportnak a tranzakcióban betöltött szerepének, a Medgyessy Péter által elnökölt Inter-Európa Bank Rt.-ben történt pénzmosásnak és az egész botránysorozattal kapcsolatos kormányzati és kormánypárti politikusok érintettségének kivizsgálására" létrejövő H/5246. sz. határozati javaslat
r é s z l e t e s
vitájához
Tisztelt Országgyűlés!
Az Országgyűlés Ügyrendi bizottsága megvitatta az országgyűlési vizsgálóbizottság létrehozásáról "a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete által feltárt brókerbotránynak, ezen belül különösen a Panonplast Rt. részvényeinek megvásárlása körülményeinek, a K&H Equities Rt.-nél történt milliárdos sikkasztásnak, a Britton cégcsoportnak a tranzakcióban betöltött szerepének, a Medgyessy Péter által elnökölt Inter-Európa Bank Rt.-ben történt pénzmosásnak és az egész botránysorozattal kapcsolatos kormányzati és kormánypárti politikusok érintettségének kivizsgálására" létrejövő, H/5246. számon beterjesztett határozati javaslatot, továbbá az ahhoz benyújtott H/5246/3-8. számú módosító javaslatokat.
Megjegyzés: A határozati javaslat szövegéből elhagyni javasolt szöveget [ ] zárójel közé téve, az új szövegrészeket pedig aláhúzással jelöljük. Ha a módosító javaslatban ettől eltérő jelölési mód szerepel - az egységes elbírálás megkönnyítése érdekében - az ajánlásban a javaslatot ehhez a jelölési módhoz igazítottuk annak szó szerinti tartalmára figyelemmel.
Ahol az ajánlás a bizottságok állásfoglalásaként a "nem támogatja" megjegyzést használja, ott a módosító javaslat a jelenlévő képviselők egyharmadának támogatását megkapta.
Ahol az ajánlás a bizottság nevét nem tartalmazza, ott az adott bizottság a módosító javaslatról nem foglalt állást.
Amennyiben a módosító javaslat a határozati javaslat §-ainak, illetve a §-ok bekezdéseinek számozására, vagy a pontok jelölésére is vonatkozik, a javaslat elfogadása esetén ezek értelemszerűen megváltoznak a határozati javaslat minden érintett rendelkezésében, hivatkozásában, az erre történő külön utalás nélkül is.
A Házszabály 145. § (1) bekezdés b) pontja szerinti, a módosító javaslatokra vonatkozó észrevételeket az ajánlás érintett pontjaihoz fűzött keretes megjegyzések tartalmazzák.
Módosításra irányuló határozati javaslat esetén az ajánlás-tervezet akkor tartalmaz utalást a HSZ. 94. § (3) bekezdésére, ha a benyújtott módosító javaslat a módosítandó törvény határozati javaslattal nem érintett §-ára vonatkozik, és ezért a módosító javaslat házszabályszerűségéről bizottsági döntés szükséges.
Az ajánlás abban az esetben tartalmazza a fenti joghelyre történő utalást, ha az első helyen kijelölt bizottság megállapítja, hogy a módosító javaslat ellentétes a HSZ. 94. § (3) bekezdésében foglaltakkal.
A módosító javaslatok közötti összefüggésekre akkor utalunk, ha ugyanazon képviselő által benyújtott módosító javaslatokról vagy több képviselő által közösen benyújtott módosító javaslatokról egyszerre célszerű dönteni.
Azokat a módosító javaslatokat, amelyek egy gépelt oldalnál hosszabb szövegrész elhagyására tesznek javaslatot, terjedelmi okokból csak a jogszabályhelyre történő hivatkozással tesszük közzé.
1. dr. Csiha Judit, Tóth Károly és dr. Wiener György képviselők a határozati javaslat II. pontja felvezető szövegének a következő módosítását javasolják:
"II. A vizsgálóbizottság feladata különösen az előző és a jelenlegi kormányzati és kormánypárti érintettség [alábbiak] megvizsgálása, illetve az alább felsorolt kérdések tisztázása:"
Megjegyzés: A Házszabály 34. § (2) bekezdése alapján a bizottság a módosító javaslatot házszabályszerűnek találta.
Indokolás: Lásd a H/5246/7. sz. módosító javaslat indokolását.
A módosító javaslatot(tal): - az Ügyrendi biz. támogatja
- az Előterjesztő képviselője nem ért egyet
2. dr. Csiha Judit, Tóth Károly és dr. Wiener György képviselők a határozati javaslat II. pontja felvezető szövegét követő új alcímmel és 1-61. alpontokkal kiegészíteni javasolják: (a módosító javaslat elfogadása esetén a további alpontok számozása értelemszerűen változik)
/II. A vizsgálóbizottság feladata különösen az alábbiak megvizsgálása:/
"A brókerügy kezdete az előző kormányzat időszakában, a visszaélést elősegítő folyamatok, politikai, gazdasági és személyi összefonódások
1. Kulcsár Attila kinek az ajánlására és támogatásával vált a pénzintézet egyik legmagasabb beosztású munkatársává? Ki ellenőrizte a végzettségéről és képzettségéről szóló okiratok valódiságát, továbbá korábbi tevékenységét?
2. Kapott-e Varga Mihály, a Pénzügyminisztérium volt politikai államtitkára, majd pénzügyminiszter információt a pénzügyi szabálytalanságokról és törvénytelenségekről?
3. Mit tett Varga Mihály a pénzügyi szervezetek törvényes működésének helyreállítása érdekében?
4. Milyen személyes kapcsolat volt Varga Mihály és Rejtő E. Tibor között?
5. Rejtő E. Tiborral kapcsolatban 2001. őszén merült-e fel bűncselekmény elkövetésének gyanúja? Összefügg-e ez azzal, hogy ebben az időszakban három hónap szabadságra ment, amíg a rendőrség az előző bankjánál, az ING Bank Rt-nél egy állítólagos pénzmosási ügyet vizsgált?
6. Van-e alapjuk azoknak a híreszteléseknek, melyek szerint az akkori kormány egy tagja vagy tagjai közreműködtek az ügy elsimításában? Ha ez így van, megtörténhetett-e ez a kabinet más tagjai, a miniszterelnök tudta nélkül? Milyen szerepe volt ebben Pintér Sándornak, Demeter Ervinnek, és Varga Mihálynak?
7. Találkozott-e Rejtő E. Tibor Orbán Viktorral? Ha igen, milyen célból, és hány alkalommal?
8. Találkozott-e Rejtő E. Tibor Áder Jánossal? Ha igen, milyen célból, és hány alkalommal?
9. Találkozott-e Rejtő E. Tibor Kövér Lászlóval? Ha igen, milyen célból, és hány alkalommal?
10. Találkozott-e Kulcsár Attila Orbán Viktorral? Ha igen, mikor, milyen célból, és hány alkalommal?
11. Találkozott-e Kulcsár Attila Kövér Lászlóval? Ha igen, mikor, milyen célból, és hány alkalommal?
12. Találkozott-e Kulcsár Attila Varga Mihállyal? Ha igen, mikor, milyen célból, és hány alkalommal?
13. Milyen kezdeményezés nyomán, kinek a közvetítésével találkozott Áder János, a FIDESZ-Magyar Polgári Szövetség frakcióvezetője Kulcsár Attilával? Értesítette-e erről a találkozóról előzőleg pártja vezetőségének más tagjait, így Orbán Viktor pártelnököt?
14. Ha Áder János - mint ahogy nyilatkozatai is tanúsítják - úgy véli, hogy Kulcsár őt provokatív célzattal kereste fel, akkor milyen ok indokolta második találkozását a K&H Equities brókerével? Mennyi ideig tartott az első és mennyi ideig a második találkozó, miről tárgyaltak és milyen megállapodásra jutottak?
15. Megfelelnek-e a valóságnak azok a sajtóértesülések, amelyek szerint e két találkozó alkalmával Kulcsár Attila a FIDESZ-Magyar Polgári Szövetségtől "politikai menedékjogot" vagy "politikai védelmet" kért? Mit jelent egy demokratikus jogállamban az ilyen jellegű védelem és kiterjed-e a büntető jogi következmények alóli mentesítésre is?
16. Miről tájékoztatta Áder Jánost Kulcsár Attila?
17. Igaz-e, hogy Kulcsár Attila figyelmeztetni kívánta Áder Jánost, hogy a Fidesz érintett a K&H ügyben?
18. Milyen politikai vonatkozásait tárta fel az ügynek?
21. Igaz-e, hogy Kulcsár Attila tájékoztatta Áder Jánost külföldre távozási szándékáról, és Áder János támogatta azt?
22. Miért nem tartotta szükségesnek Áder János a hatóságok -közöttük a PSZÁF - értesítését a Kulcsár Attila által neki elmondottakról? Tájékoztatta-e a két beszélgetésen elhangzottakról pártjának vezetőit, Orbán Viktor pártelnököt?
23. Mi volt az indoka annak, hogy új törvény megalkotásával az előző kormány eltávolította posztjáról az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet elnökét és elnökhelyettesét?
24. Milyen kapcsolatban állt Orbán Viktor Szász Károllyal és családjával?
25. Milyen kapcsolatban állt a Kövér család Kulcsár Attilával? Milyen üzleti tárgyalásai voltak Kulcsár Attilának Kövér Szilárddal, a Királyi Egyetemi Nyomda igazgatósági tagjával és társtulajdonosával, az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottsága elnökének testvérével? Részt vett-e ezeken a tárgyalásokon Simicska Lajos, a nyomda korábbi igazgatósági tagja, illetve tudott-e azokról?
26. Érkezett-e Pintér Sándor belügyminiszterhez, Demeter Ervinhez, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító tárca nélküli miniszterhez, illetőleg az általuk irányított szervekhez, vagy a PSZÁF-hoz olyan bejelentés, amely Kulcsár Attila, Rejtő E. Tibor, vagy más hozzájuk kapcsolódó személyek, vállalkozások, illetve off-shore cégek törvénytelenségeire utal? Ha érkezett ilyen bejelentés, mi lett ennek a következménye?
27. Van-e alapjuk azoknak a sajtóértesüléseknek, amelyek szerint 2001-től Rogán Antal, a FIDESZ-Magyar Polgári Szövetség képviselője Kertész Balázsnak, a főváros V. kerületi önkormányzat FIDESZ-es képviselőjének közreműködésével Kulcsár Attila bizonyos pénzügyi tranzakcióinak haszonélvezője volt? Mi a jelentősége az adott ügy szempontjából annak, hogy Kertész Balázs Kelemen László ügyvédi irodájában dolgozott, és Kelemen Lászlót, akit eredetileg az FKgP delegált az MNB felügyelő bizottságába, utóbb a FIDESZ pénzügyi műveletei egyik tervezőjeként tartottak nyilván?
28. Ha a Rogán Antalra, illetve Kertész Balázsra vonatkozó értesülések megalapozottak és valóban léteztek 2001. júliusától kezdve ilyen tranzakciók, akkor mi volt ezekben a szerepe a londoni bejegyzésű IT Financials Ltd-nek és az ugyancsak londoni bejegyzésű Montrade Ltd-nek?
29. Milyen kapcsolata volt Navracsics Tibornak, Orbán Viktor pártelnök jelenlegi kabinetfőnökének Kulcsár Attilával, a bűncselekmények gyanúsítottjával?
30. Szerepel-e a Vegyépszer Rt a K&H Bank ügyfelei között?
31. Milyen jellegű pénzügyi tranzakciók folytak 1998-2002. között a Nemzeti Autópálya Rt., a Vegyépszer Rt. és a Bentonút Rt. között?
32. Voltak-e jelzések Rejtő E. Tibor vezérigazgató és Nagy Elek, a Vegyépszer tulajdonosa közötti üzleti kapcsolat "különleges jellegére" vonatkozóan?
33. A Vegyépszer esetében, amelynek útépítési tapasztalata nem volt, és amely közbeszerzési eljárás nélkül kapott megbízást autópálya építésre, volt-e lehetőség arra, hogy az e tevékenységbe bevont alvállalkozói esetleges fiktív számláinak befogadásával közreműködjön közpénzek nem rendeltetésszerű, törvénytelen felhasználásában?
34. Az autópálya-építésből származó közpénzek kerülhettek-e off-shore cégek közbeiktatásával az 1998-2002. közötti vezető kormánypárt érdekcsoportjaihoz?
35. Az autópálya építéséből származó pénzeket érintő tranzakciókban játszott-e szerepet a Töröcskei Istvánhoz kötődő Equilor Rt., amelynek főkönyvelője Simicska Lajos felesége volt?
36. Milyen állami projektekben vettek részt a Járai Zsigmond és Auth Henrik által korábban vezetett bankok az Orbán-kormány idején?
37. Milyen együttműködés alakult ki Demeter Ervin, a FIDESZ-Magyar Polgári Szövetség országgyűlés képviselője és a Magyar Nemzet című napilap között a K&H brókerbotrány kapcsán tendenciózusan összegyűjtött, gyakran tudatosan eltorzított "információk" szelektív kiszivárogtatásával? Milyen tények támasztják alá azon források hitelességét, amelyekre a Magyar Nemzet és Demeter Ervin egybehangolt fellépéseik során tényként hivatkoztak?
38. Egy közelmúltban kiszivárgott vizsgálati anyag "Attila nagy barátjának" nevezi Mile Csabát. Ez a név szerepel Kulcsár ún. szűkebb VIP-listáján is. Ugyanaz a személy-e ez a Mile Csaba, aki a korábbi X Vision Animációs és Szoftverfejlesztő Kft. társtulajdonosa volt, együtt a korábban különösen nagy értékű csalás elkövetésével meggyanúsított Tóth Béla, FIDESZ közeli vállalkozóval, egykori FIDESZ-kampány- menedzserrel, az Energol bűnügy egyik főszereplőjével?
39. Ugyanaz a kihallgatási anyag megemlíti még a Kulcsár szűkebb VIP-listáján ugyancsak szereplő Buruzs Attilát. Azonos-e ő azzal, aki a 2001-ben különösen nagy vagyoni kárt okozó hűtlen kezeléssel gyanúsított Dobos Ferenc, az FKgP Borsod-Abaúj-Zemplén megyei elnöke által tulajdonolt Északtej Rt. igazgatóságában foglalt helyet? Megfelel-e a valóságnak a sosem cáfolt lapjelentés, amely szerint Buruzs Attila jelentette a cégnél a bankszféra felé a fideszes kapcsolatot? Azonos-e a VIP-listán szereplő Buruzs Attila, a Kingsloke Company Limited nassaui (Bahama) off-shore cég magyarországi képviselőjével? Ha azonos vele, milyen tevékenységet folytat az általa képviselt off-shore cég, volt-e együttműködése a K&H Equitis-sel, illetve annak ügyfeleivel?
40. Megfelel-e a valóságnak az a napvilágot látott feltételezés, hogy a PSZÁF vezetése már két évvel a brókerbotrány előtt tudta, hogy a K&H Equitis-nél valótlan számlakivonatokat adnak ki? Ha ez igaz, miért nem tett büntető feljelentést?
41. Igaz-e továbbá, hogy PSZÁF már 2003. áprilisában a Pannonplast-vizsgálat során tudomást szerzett bizonyos szabálytalanságokról és értesült arról is, hogy a brókerbotrányban meggyanúsított két szír férfi nagy összegű pénzt vesz fel; ennek ellenére nem tett feljelentést az ORFK-n?
42. Mi az oka ennek és mivel magyarázható az, hogy a felügyelet nem tett azonnal bejelentést a Gazdasági és Közlekedési Minisztériumnak az ÁAK Rt. számláin észlelt kb. 13 milliárd forintos szabálytalan pénzmozgásról?
43. Megfelel-e a valóságnak az, hogy három nappal Szász Károly, PSZÁF-elnököt ért támadás előtt többórás megbeszélésre került sor Szász továbbá Varga Mihály, volt pénzügyminiszter, valamint Wermeser Zsolt és Nemescsói András, vezető PSZÁF- munkatársak között? Lehetett-e köze ennek a szokatlanul hosszú tárgyalásnak a Pannonplast-ügyben bekövetkezett PSZÁF-álláspont változáshoz? Készült-e magnófelvétel Kulcsár Attilának a Pannonplast-ügyben a PSZÁF-nál folytatott tárgyalásairól, és eljutott-e ez a hatóságokhoz?
44. Megfelel-e a valóságnak ezek után az a feltételezés, hogy saját törvényi ellenőrzési feladatai helyett, a Szász Károly vezetése alatt álló PSZÁF a jelenlegi ellenzék politikai utasításait hajtja végre?
45. Miért akadályozta hetekig az ügyészség Kulcsár Attilán kívül, további gyanúsítottak meghallgatását és őrizetbe vételét?
46. Hogyan történhetett, hogy amikor a rendőrség helyett az ügyészség hallgatott ki tanút az ügyben, és a tanú vallomása azonnal nyilvánosságra került? Vontak-e ezért valakit felelősségre?
47. Kapott-e az ügyészség vagy a rendőrség utasítást Polt Péter legfőbb ügyésztől a nyomozás során?
48. Egyetértett-e az ügyészség a rendőrségi nyomozás tervezésével és menetével?
49. Kivizsgálta-e Polt Péter legfőbb ügyész azt a vádat, amely szerint a Fővárosi Főügyészség illetékes ügyésze a Kulcsár-ügyre vonatkozó adatokat is közölt a bróker egyik barátnőjével, aki ezeket az információkat haladéktalanul továbbította az érintetthez?
50. Hozzájárulhatott-e az ügyben eljáró ügyész eme eljárása Kulcsár Attila külföldre távozásához?
51. Jóváhagyta-e Polt Péter legfőbb ügyész azt, hogy az érintett ügyész kollégái sajtóértekezletükön Kulcsár és barátnője lehallgatott beszélgetéseit ismertessék kollégájuk vétlenségének bizonyítására? Tudta-e a legfőbb ügyész, hogy ezt a lehallgatást végző szervekkel való egyeztetés nélkül végezték? Tudja-e, hogy a szöveg ismertetése tendenciózus volt, kimaradt belőle az a Kulcsárnak adott információ, hogy pénzmosással is vádolhatják?
52. Megengedhetőnek tartja-e a legfőbb ügyész az említett hangfelvétel teljes szövegének nyilvánosságra hozatalát?
53. Volt-e korábban off-shore cégekkel kapcsolata Szász Károlynak? Ha igen, melyek ezek, és kik állnak mögöttük.
54. Ki adott át banktitkokat képező információkat a Magyar Nemzetnek? Volt-e szerepe ebben a PSZÁF vezetőinek?
55. Mely Fidesz-közeli cégek voltak üzleti kapcsolatban a K&H és az Inter-Európa Bankkal?
56. Milyen személyes kapcsolat volt Járai Zsigmond - aki a K&H egyik jogelődjének igazgatója volt - és a bank jelenlegi vezetése között?
57. Helytállóak-e azok az értesülések, melyek szerint az ügyletekről a PSZÁF tudomással bírt, ennek ellenére nem tett semmit az ügyben?
58. Helytállóak-e azok az értesülések, melyek szerint Járai Zsigmond pénzügyminiszter tudott ezekről az ügyekről, ennek ellenére nem tett semmit az ügyben?
59. Igaz-e, hogy a pénzfelvételekre vonatkozó információkat a PSZÁF szivárogtatta ki a FIDESZ-nek?
60. Kaphatott-e információt Pintér Sándor a rendőrséget irányító miniszterként a banknál folyó szabálytalanságokról és bűncselekményekről?
61. Mit tett Pintér Sándor belügyminiszter vagy az általa irányított rendőrség az ügy felderítése érdekében?"
Megjegyzés: A Házszabály 34. § (2) bekezdése alapján a bizottság a módosító javaslatot házszabályszerűnek találta.
Indokolás: Lásd a H/5246/3. sz. módosító javaslat indokolását.
A módosító javaslatot(tal): - az Ügyrendi biz. támogatja
- az Előterjesztő képviselője nem ért egyet
3. dr. Csiha Judit, Tóth Károly és dr. Wiener György képviselők a határozati javaslat II. pontja 77-79. alpontjainak a következő módosítását javasolják:
/II. A vizsgálóbizottság feladata különösen az alábbiak megvizsgálása:
Politikai, gazdasági és személyi összefonódások a sikkasztás és a pénzmosás keretében./
"77. Mely pénzintézeteknél történt rendőrségi vizsgálat az elmúlt [3] 6 év során pénzmosás-gyanús tranzakciók bejelentése kapcsán? Kik (cégek illetve magánszemélyek) voltak az érintettek ezekben a rendőrségi vizsgálatokban?
Megjegyzés: A Házszabály 34. § (2) bekezdése alapján a bizottság a módosító javaslatot házszabályszerűnek találta.
Indokolás: Lásd a H/5246/4. sz. módosító javaslat indokolását.
A módosító javaslatot(tal): - az Ügyrendi biz. támogatja
- az Előterjesztő képviselője nem ért egyet
4. dr. Csiha Judit, Tóth Károly és dr. Wiener György képviselők a határozati javaslatot új VI. ponttal kiegészíteni javasolják: (a módosító javaslat elfogadása esetén a további pontok számozása értelemszerűen változik)
"VI. A bizottság tagjának csak az az országgyűlési képviselő választható meg, aki tekintetében elvégezték a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvényben meghatározott "C" típusú nemzetbiztonsági ellenőrzést."
Indokolás: Lásd a H/5246/8. sz. módosító javaslat indokolását.
A módosító javaslatot(tal): - az Ügyrendi biz. támogatja
- az Előterjesztő képviselője nem ért egyet
5. dr. Csiha Judit, Tóth Károly és dr. Wiener György képviselők a határozati javaslat VI. pontjának a következő módosítását javasolják:
"VI. A bizottság elnökének, alelnökének és tagjainak megválasztására a képviselőcsoportok vezetőinek javaslata alapján a Házbizottság terjeszt elő javaslatot az Országgyűlésnek, amelyről az vita nélkül határoz. A bizottság elnökére [az ellenzéki] a kormánypárti, alelnökére [a kormánypárti] az ellenzéki képviselőcsoportok a bizottsági tagságra jelöltek köréből terjesztenek elő javaslatot."
Megjegyzés: A módosító javaslat tévesen jelöli a módosítandó pontot (VII.), az ajánlás a korrigált megjelölést tartalmazza (VI.).
Indokolás: Lásd a H/5246/6. sz. módosító javaslat indokolását.
A módosító javaslatot(tal): - az Ügyrendi biz. nem támogatja
- az Előterjesztő képviselője nem ért egyet
6. dr. Csiha Judit, Tóth Károly és dr. Wiener György képviselők a határozati javaslat IX. pontjának a következő módosítását javasolják:
"IX. A bizottság megbízatása [feladatának elvégzéséig] a bizottság megalakulásától számított hat hónapig tart."
Indokolás: Lásd a H/5246/5. sz. módosító javaslat indokolását.
A módosító javaslatot(tal): - az Ügyrendi biz. támogatja
- az Előterjesztő képviselője nem ért egyet
Összeállította: az Országgyűlés Jogi Főosztálya
Budapest, 2003. szeptember 22.
Dr. Csiha Judit s.k.,
az Ügyrendi bizottság elnöke