MAGYAR ORSZÁGGYŰLÉS
Fidesz-Magyar Polgári Szövetség
Országgyűlési Képviselőcsoportja
Dr. Turi-Kovács Béla
K/5171.

Dr. Szili Katalin

az Országgyűlés Elnöke

Írásbeli választ igénylő kérdés

részére

HELYBEN

Tisztelt Elnök Asszony!

A Házszabály 91.§-a alapján kérdést kívánok benyújtani "Meddig kell még rettegnie az Európai Uniónak a magyar parlagfűtől?" címmel

Persányi Miklós

környezetvédelmi és vízügyi miniszterhez

Tisztelt Miniszter Úr!

A honfoglalás idején a magyarok nyilaitól rettegtek Európa népei. Napjainkban viszont, a magyar parlagfűtől rettegnek Európában. Nagyon is indokoltan, mert mint Magyarországon népbetegség az allergia, addig az Európai Unió országaiban nem is ismerik a parlagfű allergiát. Sürgősen, lehetőleg 2004-ig, meg kell szabadítani Magyarország területét a parlagfűtől, ugyanis e-gyomnövény terjedését az EU határokon átnyúló szennyezésnek tekinti. Ausztriában már most tiltakoznak, hogy a parlagfű pollenjét Magyarországról az osztrák tartományokba áthurcolják.

Az igaz, hogy parlamenti eseti albizottság alakult a rendkívül káros növény felszámolása érdekében, és az egész országban gyommentesítési program indult meg, de ez sajnos nem változtat azon a tényen, hogy egyre nő az allergiás betegek száma.

Az eredetileg Észak-Amerikában őshonos gyomnövény a XIX. sz. során került át Európába. Először Angliában és Németországban ütötte fel a fejét, de csak Közép-Kelet-Európában, leginkább nálunk volt képes tömegesen elterjedni az 50-es évek során. Ennek az éghajlati tényezőkön kívül, gazdasági, szemléleti okai vannak. A nyugati országokban ugyanis, sokkal jobban megbecsülik a termőföldet és minden négyzetméternyi területnek megvan a gazdája, valamint a városokban sem hanyagolják el a zöld felületek gondozását. Ezért aztán ott nincs is szükség szigorú törvényi előírásokra, mert e- nélkül is gondozzák a zöld felületeket.

Ezzel szemben Magyarországon a szocialista időkben a termőföldnek nem volt értéke, és a nagyterületeken parlagon maradt földek kedveztek a parlagfű burjánzásának. Ehhez hozzájárul még, hogy a parlagfű mentesítés terén sem a lakosság, sem pedig az önkormányzat nem áll a helyzet magaslatán. Megadták ugyan azokat a telefonszámokat, amelyre a lakosság a parlagfű jelenlétét bejelentheti, de a bejelentést követően az illetékes jegyző többnyire nem intézkedik, vagy a bejelentőt más szervhez utasítja. Az ezzel kapcsolatos rendelkezéseink nem ösztönzik kellőképpen a lakosságot a parlagfű irtására, és az irtás elmaradása esetén kiszabott büntetések is hatástalanok.

Példaként megemlítenék egy lakossági panaszt, amely a Környezetvédelmi Bizottsághoz érkezett. A Pest megyei Áporka község állandó lakosai és nyaraló tulajdonosai - mint egy 150-160 család - kérte, hogy nyújtsak segítséget a bizonyíthatóan súlyosan károsító parlagfű irtásának megszervezéséhez, mivel a város polgármestere ismételt kérésükre sem segített illetőleg az általa nyújtott segítség több kárt okozott, mint hasznot. A panaszhoz 62 lakos aláírását csatolták.

Az önkormányzat ugyan arra hivatkozott, hogy 500 ezer Ft-ért vásárolt ellenszert, és azt szét is szórta időben de a szer hatástalan volt és a beavatkozások még kárt is okoztak az állampolgároknak.

A parlagfű veszély nagyságát jelzi, hogy már minden ötödik ember szenved tőle. A parlagfű évente 30-40 milliárd Ft kárt okoz a nemzetgazdaságnak, a társadalombiztosítás 3 milliárd Ft-ot költ az allergiás és asztmás betegek gyógyszertámogatására.

Körülbelül 600 ezer gyermeknek van valamilyen allergiája Magyarországon és a legtöbb allergiás gyermek a szennyezett levegőjű városokban él. Budapesten 12 ezer gyermek szervezete reagál túl érzékenyen valamilyen ételre, porra vagy éppen pollenre. Ők is valamint a felnőtt betegek is a nyarat, ősz elejét bedugult orral, bedagadt szemmel, köhécselve szenvedik át, és nagyon várják, hogy történjen már valami.

Ezért kérdezem Miniszter úrtól: Hogyan valósítható meg hazánkban a parlagfű felszámolása, mert nem csatlakozhatunk az EU hoz úgy, mint a tagországok mumusai?

Várom válaszát,

Budapest, 2003. szeptember 03.

Dr. Turi-Kovács Béla