A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA

az elektronikus cégeljárásról és a cégiratok elektronikus
úton történő megismeréséről

Budapest, 2003. július

(1) A cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról, és a bírósági cégeljárásról szóló 1997. évi CXLV. törvény (Ctv.) 3.§-a (2) bekezdésének első mondata helyébe a következő szöveg lép:

"(2) A cégjegyzék fennálló, illetve törölt adatai, valamint a cégiratok - ideértve az elektronikus úton feldolgozott cégiratokat, valamint a törvényességi felügyeleti eljárás során keletkezett iratokat is, amennyiben a cégbíróság az 54.§ (1) bekezdésében meghatározott intézkedést hozott - teljeskörűen nyilvánosak, azokat bárki megtekintheti, és azokról feljegyzést készíthet."

(2) A Ctv. 3.§-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A cégnyilvántartásban szereplő, illetve az elektronikus úton feldolgozott cégiratokról a cégbíróságon - külön jogszabály szerinti - hiteles és nem hiteles másolat kérhető."

A Ctv. 4.§-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A Szolgálat kérelemre tájékoztatást, továbbá hiteles vagy nem hiteles másolatot ad a cégek elektronikus úton feldolgozott, számviteli törvény szerinti beszámolóiról, valamint az elektronikus úton feldolgozott cégiratokról, továbbá biztosítja az e beszámolókba és cégiratokba való betekintést."

A Ctv. a 8.§-t megelőzően a következő 7/A.§-sal egészül ki:

"7/A.§ A cégbíróság a részvénytársaság és a korlátolt felelősségű társaság cégjegyzék adatainak közzétételével egyidejűleg gondoskodik a részvénytársaság és a korlátolt felelősségű társaság létesítő okiratának, illetve a létesítő okirat módosításának Cégközlönyben történő közzétételéről is."

(1) A Ctv. 13.§-ának (4) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:

"d) azt, hogy a korlátolt felelősségű társaság cégiratai elektronikus úton hozzáférhetőek-e."

(2) A Ctv. 13.§-ának (5) bekezdése a következő j) ponttal egészül ki:

"j) azt, hogy a részvénytársaság cégiratai elektronikus úton hozzáférhetőek-e."

A Ctv. 22.§-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) A cégbejegyzésre irányuló eljárás illetékét és a közzétételi költségtérítést a bejegyzési kérelem benyújtását követő 2 napon belül - a tanúsítvány számára és a cégjegyzékszámra hivatkozással - a Szolgálat elektronikus ügyfélszolgálatán elektronikus úton is meg lehet fizetni. A Szolgálat az illeték és a közzétételi költségtérítés befizetéséről elektronikus igazolást ad ki, és ezzel egyidejűleg értesíti a cégbíróságot az illeték és a közzétételi költségtérítés befizetéséről. A befizetett illetéknek a Kincstár illetékbeszedési számlájára, a közzétételi költségtérítésnek pedig az Igazságügyi Minisztérium - külön jogszabályban meghatározott - számlájára történő átutalásáról a Szolgálat gondoskodik. Az illeték és a költségtérítés elektronikus úton történő megfizetésének részletes szabályait külön jogszabály határozza meg."

(1) A Ctv. 25.§-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"25.§ (1) A bejegyzési kérelem cégbírósághoz érkezésekor a cég nevét és székhelyét számítógépen rögzíteni kell, egyidejűleg a cég az azonosítására, illetve valamennyi más cégtől való megkülönböztetésére alkalmas cégjegyzékszámot kap, amelyet ettől kezdődően a cégnek az iratain fel kell tüntetnie. Ugyanakkor a cégbíróság a bejegyzést kérő helyett az érintett szervezetektől - az erre a célra létrehozott számítógépes rendszer útján - beszerzi és a cégnyilvántartásban rögzíti a cég adószámát (ideértve a közösségi adószámot is), valamint statisztikai számjelét. Az érintett szervezetek kötelesek ezeket az adatokat haladéktalanul a cégbíróság rendelkezésére bocsátani. A cégbíróság ennek érdekében a cég neve, székhelye, cégjegyzékszáma mellett az adóhatósággal e törvény melléklete I. részének 6. pontja szerinti adatokat, a Központi Statisztikai Hivatallal pedig a cég főtevékenységét is közli. A személyesen eljáró cégbejegyzést kérő a cégbejegyzési kérelem benyújtásáról a cégbíróságon tanúsítványt kap, mely tartalmazza a cég nevét, székhelyét, cégjegyzékszámát, adószámát, valamint statisztikai számjelét."

(2) A Ctv. 25.§-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) Ha a kérelem benyújtása nem elektronikus úton történt, korlátolt felelősségű társaság és részvénytársaság bejegyzésére irányuló kérelem esetén, annak érkezésétől számított nyolc napon belül a bejegyzési kérelem valamennyi mellékletét elektronikus okirattá kell alakítani (elektronikus úton fel kell dolgozni)."

A Ctv. a 49.§-t megelőzően a következő alcímekkel, és 48/A-E.§-okkal egészül ki:

48/A.§ (1) Korlátolt felelősségű társaság és részvénytársaság bejegyzése (változásbejegyzése) iránti kérelem elektronikus úton is benyújtható. Az elektronikus úton benyújtott kérelem esetén a cégbíróság a jogi képviselővel elektronikus úton közli a bejegyzési (változásbejegyzési) eljárás során hozott végzéseket. Az elektronikus úton közölt végzést a kézbesítést igazoló elektronikus tértivevényen megjelölt időpontban kell kézbesítettnek tekinteni. A tanúsítványt, a bejegyző és a bejegyzési kérelmet elutasító végzést a cégbíróság írásban is megküldi. A kézbesítéshez fűződő jogkövetkezmények az elektronikus úton történő érkezéshez fűződnek.

(2) A cégbejegyzési (változásbejegyzési) eljárás során az elektronikus úton küldött okiratokat - ha törvény eltérően nem rendelkezik - az elektronikus aláírásról szóló törvény szerinti minősített elektronikus aláírással kell ellátni. A cégbíróság által küldött elektronikus okirat közokiratnak minősül.

(3) Elektronikus cégeljárás esetén a cégbíróság a cégre vonatkozó iratokat elektronikus okirat formájában tartja nyilván.

(4) A 48/A.- 48/D.§-ok rendelkezései csak az elsőfokú eljárásban alkalmazhatók.

48/B.§ (1) A jogi képviselő feladata az általa készített okiratok mellett a cégbejegyzési (változásbejegyzési) kérelem mellékletét képező, nem általa készített okiratok (pl. tulajdoni lap másolata, hatósági engedély, a hitelintézet igazolása a pénzbetétek befizetéséről) elektronikus okirati formába történő átalakítása is.

(2) A jogi képviselő az eredetileg nem elektronikus formában készült okiratok (hiteles másolatuk) megőrzéséről az ügyvédi törvényben, illetve a közjegyzőkről szóló törvényben szabályozott módon gondoskodik. A jogi képviselő köteles a papíralapú okiratot a cégbíróság felhívására bemutatni az elektronikus okirattal való egyezőség megállapítása érdekében, ha etekintetben a cégbíróságnak kételye merül fel. Az országos ügyvédi levéltárban elhelyezett okiratok bemutatásáról a Magyar Ügyvédi Kamara, a közjegyzői levéltárban elhelyezett okiratok bemutatásáról pedig a közjegyzői levéltár vezetője gondoskodik.

48/C.§ (1) A bejegyzési (változásbejegyzési) kérelmet és annak mellékleteit a jogi képviselő elektronikus okirat formájában, elektronikus úton a Szolgálathoz küldi meg. Az eljárási illetéket és a közzétételi költségtérítést a jogi képviselő a cég nevében fizeti meg elektronikus úton, a Szolgálat elektronikus ügyfélszolgálatán a bejegyzési (változásbejegyzési) kérelem benyújtásával egyidejűleg, vagy az megfizethető később, a 48/A.§ (1) bekezdése szerinti elektronikus úton megküldött tanúsítvány kézhezvételét követő 2 napon belül, a tanúsítvány számára és a cégjegyzékszámra hivatkozással. A befizetett illetéknek a Kincstár illetékbeszedési számlájára, a közzétételi költségtérítésnek pedig az Igazságügyi Minisztérium - külön jogszabályban meghatározott - számlájára történő átutalásáról a Szolgálat gondoskodik.

(2) A Szolgálat az elektronikus okiratot informatikai szempontból (az elektronikus aláírások hitelessége, az adatok sértetlensége, az okiraton szereplő időbélyegző dátuma tekintetében) megvizsgálja. Ha a bejegyzési (változásbejegyzési) kérelem informatikai szempontból szabályszerűen került benyújtásra, a Szolgálat azt legkésőbb egy munkanapon belül továbbítja az illetékes cégbírósághoz. A Szolgálat ezzel egyidejűleg, vagy - a tanúsítvány kézhezvételét követő befizetés esetén - a befizetéstől számított egy munkanapon belül értesíti a cégbíróságot az illeték és a közzétételi költségtérítés befizetéséről. Ha a bejegyzési (változásbejegyzési) kérelem és mellékletei informatikai szempontból hibásak vagy hiányosak, a Szolgálat az iratokat az erre vonatkozó tájékoztatással továbbítja a cégbírósághoz.

(3) A Szolgálat a kérelem benyújtásának tényéről, és arról, hogy azt milyen tájékoztatással továbbította a cégbírósághoz, továbbá az illeték és a közzétételi költségtérítés befizetéséről - a kérelem cégbírósághoz való továbbításával egyidejűleg, illetve az illeték és a közzétételi költségtérítés befizetésekor - elektronikus igazolást küld a jogi képviselőnek, amely közokiratnak minősül. A bejegyzési (változásbejegyzési) kérelem benyújtására vonatkozó határidők szempontjából a Szolgálathoz érkezés időpontja irányadó.

(4) A cégbíróságra vonatkozó ügyintézési határidő akkor kezdődik, amikor a Szolgálattól a bejegyzési (változásbejegyzési) kérelem a cégbírósághoz megérkezik. A cégbíróság tanúsítványt csak az informatikai szempontból szabályszerűen érkezett kérelem alapján ad ki. Ha a Szolgálat által - a (2) bekezdés alapján - továbbított, informatikai szempontból nem szabályszerűen benyújtott kérelem cégbírósághoz való érkezésétől számított nyolc napon belül a jogi képviselő által szabályszerűen benyújtott kérelem, továbbá az illeték és a közzétételi költségtérítés befizetésére vonatkozó értesítés nem érkezik meg a cégbírósághoz, a cégbíróság a kérelmet az érkezést követő nyolcadik napon - a 26.§ megfelelő alkalmazásával - hiánypótlási eljárás lefolytatása nélkül elutasítja.

48/D.§ Ha törvény a cégirat cégbírósághoz történő benyújtására közvetlenül valamely személyt vagy szervezetet kötelez, a kötelezett e kötelezettségét elektronikus úton is teljesítheti. Ebben az esetben a jogi képviselet kötelező. Az eljárásra egyebekben a 48/B.-48/C.§-ok rendelkezései megfelelően alkalmazandók.

48/E.§ (1) Az elektronikus úton feldolgozott cégiratokról a cégbíróságtól - illeték ellenében - hiteles vagy nem hiteles elektronikus másolat is kérhető. A másolat iránti kérelem benyújtható írásban vagy - a Szolgálat elektronikus ügyfélszolgálata útján - elektronikus úton. A cégbíróság a kérelemre - a kérelemben foglaltaknak megfelelően - a másolatot elektronikus úton vagy írásban küldi meg, illetve adja ki. Ha a kérelemből más nem következik, elektronikus okiratként a cégbíróság a cégirat nem hiteles másolatát küldi meg.

(2) Az elektronikus úton feldolgozott cégiratokról a Szolgálattól - külön jogszabályban meghatározott költségtérítés ellenében - hiteles vagy nem hiteles elektronikus másolat is kérhető. A másolat iránti kérelem benyújtható írásban vagy elektronikus úton. A Szolgálat a kérelemre - a kérelemben foglaltaknak megfelelően - a másolatot elektronikus úton vagy írásban küldi meg, illetve adja ki. Ha a kérelemből más nem következik, elektronikus okiratként a Szolgálat a cégirat nem hiteles másolatát küldi meg.

(3) Az elektronikus úton benyújtott kérelmeket legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással kell ellátni. A cégjegyzék adatairól kiállított elektronikus okiratot, továbbá a cégiratok hiteles elektronikus másolatát a cégbíróság, illetve a Szolgálat minősített elektronikus aláírással látja el. A cégbíróság és a Szolgálat által a cégjegyzék adatairól, illetve a cégiratokról kiállított, minősített elektronikus aláírással ellátott elektronikus okirat közokiratnak minősül (elektronikus közokirat). A cégiratokról készült elektronikus közokirat kiállításával a cégbíróság, illetve a Szolgálat tanúsítja, hogy a másolatként megküldött elektronikus okirat tartalma megegyezik az eredeti okiratéval.

(4) Ha a kérelmet elektronikus úton terjesztik elő, az (1) bekezdésben meghatározott illetéket, illetve a (2) bekezdésben meghatározott költségtérítést a Szolgálat elektronikus ügyfélszolgálatán elektronikus úton kell megfizetni. A befizetett illetéknek a Kincstár illetékbeszedési számlájára, a költségtérítésnek pedig az Igazságügyi Minisztérium - külön jogszabályban meghatározott - számlájára történő átutalásáról a Szolgálat gondoskodik."

A Ctv. 61.§-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Felhatalmazást kap az igazságügy-miniszter, hogy

a) a cégbejegyzési eljárásra és a cégnyilvántartásra;

b) - az informatikai és hírközlési miniszterrel egyetértésben - az elektronikus cégbejegyzési eljárásra és cégnyilvántartásra;

c) - az informatikai és hírközlési miniszterrel és a pénzügyminiszterrel egyetértésben - a cégbejegyzés iránti eljárás illetéke és a közzétételi költségtérítés elektronikus úton történő megfizetésével kapcsolatos eljárásra

vonatkozó részletes szabályokat rendelettel állapítsa meg."

A Ctv. melléklete I. részének 4. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"4. jogszabályban meghatározott mértékű közzétételi költségtérítés megfizetésének igazolása, kivéve ha a közzétételi költségtérítést elektronikus úton, a Szolgálat elektronikus ügyfélszolgálatán fizetik meg,"

A Polgári Perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (Pp.) 195.§-ának (2) bekezdése a következő mondatokkal egészül ki:

"Az okiratnak az eredeti közokiratével azonos bizonyító ereje van, ha az elektronikus okiraton a közokirat kiállítására jogosult minősített elektronikus aláírást helyezett el. Ugyanilyen bizonyító ereje van az olyan elektronikus okiratnak is, amelyet a törvény elektronikus közokiratnak nyilvánít."

(1) A közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény (Ktv.) 111.§-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, és ezzel egyidejűleg a § szövegének számozása (1) bekezdésre változik:

"(2) A közjegyzői okirat, ennek hiteles kiadmánya és a közjegyzői tanúsítvány - ha törvény eltérően nem rendelkezik - elektronikus úton is elkészíthető. A közjegyző által e törvényben előírt alakszerűségek megtartásával készített, a közjegyző minősített elektronikus aláírásával ellátott közjegyzői okirat, ennek hiteles kiadmánya és a közjegyzői tanúsítvány: közokirat (elektronikus közokirat)."

(2) A Ktv. 119.§-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) Az elektronikus úton készített közjegyzői okiratot a felek részére elektronikus úton vagy adathordozón elektronikus okirat formájában, illetve papíralapú hiteles kiadmány, hiteles másolat formájában lehet kiadni. A papíralapú közjegyzői okiratról elektronikus úton vagy adathordozón is lehet hiteles kiadmányt, hiteles másolatot kiadni."

(3) A Ktv. 137.§-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) A másolatok hitelesítésére vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni az okiratról, illetve az elektronikus úton vezetett adatbázisból a közjegyző felügyelete mellett, elektronikus úton előállított másolat és kivonat hitelesítésére, továbbá az elektronikus okiratról készített papíralapú másolat és kivonat hitelesítésére. A közjegyző a elektronikus úton készített másolatot és kivonatot minősített elektronikus aláírással látja el."

(4) A Ktv. a következő 166/A.§-sal egészül ki:

"166/A.§ (1) A közjegyző köteles az általa készített közjegyzői okiratot és jegyzőkönyvi tanúsítványt, valamint a nemperes eljárásban hozott jogerős határozatot a Magyar Országos Közjegyzői Kamara elektronikus úton vezetett levéltárában elhelyezni. Az archiválás alkalmával a közjegyző elkészíti a közokirat digitalizált másolatát, és azt a részére e célra rendelkezésre bocsátott elektronikus aláírásával hitelesíti (137.§ (3) bek.) továbbá az okirat kísérő lapján feltünteti annak jellemző adatait és a betekintésre jogosultakat. Az elektronikus levéltárra vonatkozó részletes szabályokat külön jogszabály állapítja meg.

(2) Az elektronikus levéltárban elhelyezett okiratról a közjegyző, szolgálatának megszűnését követően pedig a közjegyzői levéltár vezetője ad ki hiteles kiadmányt, másolatot, illetve bizonyítványt."

(1) Az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény (Ütv.) 5.§-ának (3) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:

"h) a cég - általa készített - létesítő okiratának, és e cég bejegyzési (változásbejegyzési) kérelme további mellékleteinek elektronikus okirati formába alakítása."

(2) Az Ütv. 5.§-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) A (3) bekezdés h) pontjában meghatározott tevékenységet az folytathatja, aki az ügyvédi kamara által meghatározott technikai feltételekkel rendelkezik és a kamara nyilvántartásba vett."

(3) Az Ütv. 12.§-ának (2) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:

"e) önállóan vagy más szakmai kamarával együtt országos levéltárat (a továbbiakban: ügyvédi levéltár) működtet és tart fenn."

Az Ütv. a 28.§-t megelőzően a következő 27/A.§-sal egészül ki:

"27/A.§ (1) Az ügyvéd a cég - általa készített - létesítő okiratának és e cég bejegyzési (változásbejegyzési) kérelme további mellékleteinek elektronikus okirati formába alakítása esetén, az elektronikus okiratot minősített elektronikus aláírásával látja el. A minősített elektronikus aláírással az ügyvéd bizonyítja, hogy az elektronikus okirat tartalma megegyezik az eredeti papíralapú okiratéval.

(2) Az okiratok elektronikus formába alakítása esetén az ügyvéd köteles az eredeti papíralapú okiratot (hiteles másolatát) megőrizni. A kamarai tagság megszűnése esetén az okiratokat az ügyvédi levéltárban kell elhelyezni."

Az Ütv. 112.§-a (1) bekezdése a következő k) ponttal egészül ki, és ezzel egyidejűleg a jelenlegi k) pont jelölése l) pontra változik:

"k) az 5.§ (3) bekezdésének h) pontjában meghatározott tevékenység végzésének technikai feltételeiről, az ilyen tevékenységet végző ügyvédek, ügyvédi irodák nyilvántartásáról, az eredeti papíralapú okiratok őrzésének - ideértve az ügyvédi tevékenység szüneteltetése esetén követendő eljárást is - részletes szabályairól, az ügyvédi levéltár működéséről, és az okiratok ügyvédi levéltárban történő elhelyezésének, kezelésének, továbbá a cégbíróság felhívására történő bemutatásának szabályairól,"

(1) E törvény - a (2) bekezdésben foglaltak kivétellel - 2005. január 1-én lép hatályba.

(2) E törvény 5.§-a és 7.§-a 2005. szeptember 1-én lép hatályba, azzal, hogy a 7.§-ban foglaltak csak a korlátolt felelősségű társaságok székhelyének (telephelyének), fióktelepének és tevékenységi körének megváltozására vonatkozó változásbejegyzési eljárásokban, továbbá a részvénytársaságok cégbejegyzési és változásbejegyzési eljárásaiban alkalmazandók. A 7.§ rendelkezései 2007. január 1-től minden korlátolt felelősségű társaság és részvénytársaság bejegyzésére és változásbejegyzésére irányuló eljárásban alkalmazandók.

(3) E törvény hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti a Ctv. 59.§-ának második mondata.

1.) A törvényjavaslat az elektronikus cégeljárás bevezetéséhez és a cégiratok elektronikus úton való megismerésének biztosításához szükséges törvényi szabályokat tartalmazza. Ennek keretében módosítja, illetve kiegészíti a cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló 1997. évi CXLV. törvényt (Ctv.), és hozzá kapcsolódóan kisebb változtatásokat iktat be a Polgári Perrendtartásba (Pp.), a közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvénybe (Ktv.), valamint az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvénybe (Ütv.).

A Ctv. már hatályba lépésekor célul tűzte ki, hogy a cégnyilvántartás, a cégnyilvánosság és a cégeljárás szabályainak lépést kell tartaniuk a gazdasági élet változása által generált fokozott elvárásokkal, a gazdasági forgalom biztonságának és a hitelezői érdekek védelmének követelményeivel. Ennek megvalósítását segítik elő a modern kommunikációs eszközök, amelyek révén egyrészt lehetőség nyílik a cégbírósági ügyintézés további egyszerűsítésére, gyorsítására, másrészt, a cégjegyzék és a cégiratok tartalmának - távolból történő - megismerésére is.

A cégbíróságok működésében az elektronikus ügyintézés már ma is jelentős szerepet játszik. Ennek alapját az Országos Cégnyilvántartó és Céginformációs Rendszer (OCCR) képezi, amely az Igazságügyi Minisztériumot, valamint az ország 20 megyei bíróságát (cégbíróságok és gazdasági kollégiumok) foglalja országos kiterjedésű számítógépes rendszerbe.

Maga az elektronikus ügyintézés - az ún. "egyablakos rendszer" keretében - a cégbíróság és egyes állami szervek között működik. A Ctv. 25.§-ának (1) bekezdése alapján a bejegyzési kérelem cégbírósághoz érkezésekor a cégbíróság - számítógépes hálózat útján - beszerzi az adóhatóságtól és a Központi Statisztikai Hivataltól a cég adószámát és statisztikai számjelét, és ezeket a tanúsítványon is feltünteti. Ezen adatok változását az azokat megállapító szervezet közli a cégbírósággal, és azok cégjegyzékbe történő bejegyzése automatikusan, a törvény erejénél fogva történik meg. (Ctv. 29.§ (6) bek.)

2002. június 1. óta a hitelintézetek a cégek pénzforgalmi számlájára vonatkozó adatszolgáltatást kizárólag elektronikus úton teljesíthetik, elektronikus változásbejegyzési kérelem benyújtásának útján, elektronikus okirati formában. A bejelentett változások bejegyzése ebben az esetben is automatikusan, a törvény erejénél fogva következik be. (Ctv. 29.§ (7) bek.)

A rendszer továbbfejlesztésének következő lépése az elektronikus ügyintézés lehetőségének ügyfelek, cégek irányába történő megnyitása.

2.) A hatályos magyar társasági jogi és cégjogi szabályozás szinte teljeskörűen megfelel a közösségi jog által támasztott követelményeknek. Az Országgyűlés 2003. júniusában fogadta el az európai gazdasági egyesülésről, valamint a gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvény (Gt.) és a cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló 1997. évi CXLV. törvény jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2003. évi XLIX. törvényt. E jogszabály egyrészt elvégezte a Gt-ben és a Ctv-ben a jogharmonizáció teljeskörűvé tételéhez még szükséges pontosításokat, másrészt az európai gazdasági egyesüléssel kapcsolatos jogi szabályozást illesztette be a magyar jogrendszerbe.

2003. júniusában azonban a közösségi jog olyan irányú változásáról született döntés, amely a nemzetközi jogfejlődés eredményeit hasznosítva, új jogintézmények kialakításával, illetve az informatikai lehetőségek fejlődésével áll összefüggésben, és egyúttal implementációs kötelezettséget is teremt Magyarország számára. A Tanács és az Európai Parlament ugyanis elfogadta a Tanács 68/151/EGK irányelvének (1. társasági jogi irányelv) módosítását, amely a cégnyilvánosság és a cégregisztráció egészen új feltételrendszerét teremti meg. Az irányelv nemzeti jogba való átültetésének határidejét 2006. december 31-ben határozza meg.

Az új irányelv - az 1. társasági jogi irányelv hatályos 3. cikkében foglalt, cégnyilvántartásra vonatkozó rendelkezések helyett - lehetővé teszi a hatálya alá tartozó társaságok (korlátolt felelősségű társaság és részvénytársaság) számára, hogy cégbejegyzés iránti kérelmüket, illetve az annak mellékletét képező iratokat - választásuk szerint - elektronikus vagy papíralapú dokumentum formájában juttathassák el regisztráló hatóságukhoz (a cégbírósághoz). A tagállamoknak erre tekintettel kötelezővé teszi, hogy az online regisztrációhoz szükséges jogi és technikai feltételeket biztosítsák, azaz az elektronikus úton érkező okiratokat elektronikusan tartsák nyilván, és elektronikus úton adjanak ezekről az okiratokról felvilágosítást.

Az új közösségi norma azt is előírja, hogy 2007. január 1-től azokat az okiratokat is elektronikus formában kell nyilvántartani, amelyeket a társaság hagyományos formában, papíralapú iratként nyújt be a cégbírósághoz, mivel ez teszi csak lehetővé az online úton történő tájékoztatást, nyilvánosságra hozatalt. Az irányelv nemcsak a jövőben benyújtandó iratok vonatkozásában, hanem a cégek cégbíróságon tárolt, a 2006. december 31-ét megelőző - legalább - tíz évben keletkezett összes iratait illetően előírja, hogy azokat az ügyfél kérelmére papíralapú másolat vagy elektronikus okirat formájában rendelkezésére kell bocsátani.

Az új irányelv szerint a cégiratokról elektronikus úton kiadott másolatot - amely az ügyfél eltérő kérelme hiányában, egyszerű másolatnak minősül - legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással kell ellátni.

A szöveg kötelezettségként írja elő a tagállamok számára annak lehetővé tételét, hogy a cégek - a tagállam hivatalos nyelvén készült - irataik bármely más tagállam nyelvére történő fordítását is benyújtsák a cégbíróságra. (új 3a. cikk)

Az irányelv azt is kimondja, hogy a tagállami jognak kötelezettségként kell előírnia a cégek számára, hogy a levelezésükben is feltüntetendő adatokat (cégbíróság neve, cégjegyzékszám, stb.) a honlapjukon is közzétegyék. (új 4. cikk)

A törvényjavaslat ezen előírások közül azoknak belső jogi alapját kívánja megteremteni, amelyek teljesítése hosszabb jogi és technikai előkészítést igényel, és nélkülözhetetlen ahhoz, hogy 2006. december 31-re a magyar jog megfeleljen az irányelv által támasztott követelményeknek.

3.) A fentiekkel összhangban e törvényjavaslat célja, hogy folytassa az átlátható és teljeskörű cégnyilvánosság megteremtésére irányuló jogalkotást, továbbá elősegítse a cégeljárás egyszerűsítését és gyorsítását, úgy hogy egyidejűleg figyelemmel van az európai jogfejlődési tendenciákra, a közösségi jogszabályok változására, és a hazai gazdasági környezet alakulására.

A hatályos cégeljárási szabályok az 1968-ban elfogadott - és ezidáig változatlan - 1. társasági jogi irányelv által megfogalmazott követelményeket ültetik át a magyar jogba. Kétségtelen, hogy bár ezen szabályok a jogharmonizációs követelményeket jelenleg még kielégítik, nincsenek tekintettel a modern kommunikációs eszközök által nyújtott lehetőségekre, illetve a cégadatok nyilvánosságához, és a cégiratok távolról való hozzáférhetőségéhez fűződő igen jelentős gazdasági, jogi érdekekre. A közösségi jogalkotás menetétől függetlenül, számos tagország (pl. Egyesült Királyság, Spanyolország, Dánia, Svédország) joga biztosítja ma már a cégadatok, vagy azok egy részének számítógépes hálózat útján való lekérdezhetőségét, illetve a társaságok elektronikus úton történő regisztrációját.

A törvényjavaslat e célkitűzésekre figyelemmel biztosítja - az irányelv hatálya alá tartozó - korlátolt felelősségű társaságok és részvénytársaságok elektronikus úton történő bejegyzésének (változásbejegyzésének) lehetőségét, úgy, hogy ennek fokozatos bevezetése egyidejűleg - hosszabb távon - az elektronikus cégeljárás teljeskörű alkalmazását készíti elő.

Tekintettel arra, hogy a cégeljárásban a jogi képviselet kötelező (Ctv. 21.§ (2) bek.), a törvény - meghatározott technikai feltételek megléte esetén - feljogosítja az ügyvédeket és a közjegyzőket, hogy a papíralapú okiratokat elektronikus okirattá alakítsák át, és azokat minősített elektronikus aláírásukkal ellátva továbbítsák a cégbírósághoz. Elektronikus cégregisztráció esetén kötelezővé, míg egyéb esetekben lehetőséggé válik az eljárási illeték és egyéb fizetési kötelezettségek elektronikus úton történő teljesítése.

Az új irányelv által támasztott követelményekkel összhangban - a normaszöveg értelmében - a korlátolt felelősségű társaságok és a részvénytársaságok papíron benyújtott cégiratait a cégbíróság rövid határidőn belül elektronikus okirati formába alakítja. Ezen cégiratokról, továbbá az elektronikus okirati formában benyújtott iratokról elektronikus úton is kérhető másolat.

Az elektronikus cégeljárás szabályozása nagyon részletes jogi, technikai, informatikai szabályok kidolgozását igényli, amelyek alapját egy szakértői munkacsoport fogja megteremteni. A részletes normák a Ctv. felhatalmazása alapján elkészítendő miniszteri rendeletekben kerülnek majd kihirdetésre. Ezzel párhuzamosan megvalósíthatósági tanulmány készül a cégiratok - 2006. december 31-től - tíz évre visszamenő, kérelemre történő lekérdezhetőségének biztosításáról.

A Ctv. 3.§-a bontja ki a cégnyilvánosság követelményének konkrét tartalmát. A § (2) bekezdése meghatározza azon adatok, iratok körét, amelyek nyilvánosak, bárki által megtekinthetők, és amelyekről feljegyzés készíthető. Ezek közé tartoznak a cégjegyzék fennálló, illetve törölt adatai, a cégiratok, valamint a törvényességi felügyeleti eljárás során keletkezett iratok is, ha a cégbíróság az 54.§ (1) bekezdésében meghatározott intézkedést hozta. Teljeskörűen nyilvános a benyújtott, de még el nem bírált bejegyzési kérelem és mellékletei is azzal, hogy a bejegyzési (változásbejegyzési) kérelem elbírálásának folyamatban létére a cégnyilvántartásnak utalnia kell.

Tekintettel arra, hogy az elektronikus úton benyújtott vagy a cégbíróság által digitalizált cégiratok ebbéli minősége nem különbözik a papíron benyújtott dokumentumokétól, a törvényjavaslat 1.§-ának (1) bekezdése pusztán a pontosság és egyértelműség igényével mondja ki, hogy a nyilvánosság követelménye az elektronikus úton feldolgozott cégiratokra is kiterjed. Ez utóbbiak tényleges megtekintése természetesen eltérő lesz a papíralapú cégiratokétól, hiszen ezek csak elektronikus okiratként lesznek nyilvántartva, így megismerésük is elektronikus úton történhet a cégbíróságok ügyfélszolgálati irodáiban.

A törvényjavaslat szól a cégiratok megismerésének másik lehetséges módjáról, a másolatkérésről is. A Ctv. 3.§-ának (4) bekezdése csak a létesítő okiratot, annak egységes szerkezetbe foglalt szövegét, és a számviteli törvény szerinti beszámolót nevesíti azon iratok körében, amelyekről hiteles másolat kérhető. Ez természetesen ma sem zárja ki, hogy a cégbíróságok más cégiratokról is másolatot adjanak ki.

A törvényjavaslat 1.§-ának (2) bekezdése előírja, hogy cégnyilvántartásban szereplő iratokról, illetve az elektronikus úton feldolgozott cégiratokról papíralapú egyszerű vagy hiteles másolat kérhető. Ez a szabály egyértelművé teszi azon iratok körét, amelyekről másolat kérhető. A lehetőség a cégiratok teljes körére kiterjed, tekintet nélkül arra, hogy azok számítógépen rögzítésre kerültek-e. E rendelkezés az általános szabályok között világosan kimondja, hogy minden (papíralapú vagy elektronikus) cégiratról kérhető papíralapú másolat. Az elektronikus úton feldolgozott cégiratokról elektronikus úton történő másolatkérés speciális szabályait a törvényjavaslat 7.§-a (Ctv. új 48/E.§) rögzíti. E két szabály tesz együttesen eleget az új közösségi irányelv-módosítás által az 1. társasági jogi irányelvbe beiktatott új 3. cikk 3. pontja első bekezdésének, amely kimondja, hogy az irányelv 2. cikkében meghatározott iratokról, adatokról vagy azok egy részéről kérelemre másolatot kell kiadni. A kérelmet - a kérelmező választása szerint - papíron vagy elektronikus úton lehet eljuttatni a cégbírósághoz.

A papíralapú hiteles és nem hiteles másolat fogalmát a törvény nem definiálja, tekintettel arra, hogy a hiteles másolat elkészítésére irányuló eljárást a - 2003. július 1-étől hatályos - bírósági ügyvitel szabályairól szóló 14/2002. (VIII. 1.) IM rendelet (Büsz.) részletesen leírja, és egyidejűleg kimondja, hogy azon másolat, amely nem e szabályoknak megfelelően készült, nem hiteles másolat. Ebből következően, a szabályok törvényi szintű megismétlése nem szükséges.

A Ctv. 4.§-a lehetőséget biztosít arra, hogy a Cégnyilvántartási és Céginformációs Szolgálat (Szolgálat) is kérelemre tájékoztatást adjon a cégjegyzékekben szereplő fennálló vagy törölt adatokról, valamint a bejegyzési (változásbejegyzési) kérelem számítógépen rögzített, még be nem jegyzett adatairól. Tekintettel a cégbíróságok és a Szolgálat közös informatikai rendszerére (OCCR), a cégiratok elektronikus úton való feldolgozása révén arra is lehetőség nyílik, hogy a Szolgálat az elektronikus okiratként nyilvántartott cégiratokról adjon tájékoztatást, illetve másolatot a kérelmezők számára. Ez a szabály tovább javítja a cégnyilvántartás transzparenciáját, és a cégadatok megismerhetőségét.

A törvényjavaslat 2.§-a ennek megfelelően úgy rendelkezik, hogy a Szolgálat is köteles a cégjegyzék adatai és a számviteli törvény szerinti beszámolók mellett az elektronikus úton rögzített cégiratokról tájékoztatás adására. A cégbírósághoz hasonlóan a Szolgálat is köteles - kérelemre, a kérelemben foglaltaknak megfelelően - hiteles vagy nem hiteles másolatot kiadni az elektronikus úton feldolgozott cégiratokról.

A cégnyilvánosság teljeskörűvé tételét szolgálja, hogy a részvénytársaságok és a korlátolt felelősségű társaságok létesítő okiratát, és annak módosítását az új, elektronikus formában megjelenő Cégközlönyben közzé kell tenni.

A Cégközlöny kizárólagosan elektronikus formában történő megjelenítésétől az európai gazdasági egyesülésről, valamint a gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvény (Gt.) és a cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló 1997. évi CXLV. törvény jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2003. évi XLIX. törvény 16.§-a rendelkezik, összhangban az 1. társasági jogi irányelv módosított 3. cikkének 4. pontjával, amely lehetővé teszi a tagállamok számára a Cégközlöny elektronikus formában történő megjelenítésének előírását.

Tekintettel arra, hogy az elektronikus megjelenítés sokkal tágabb terjedelmi kereteket biztosít a hagyományos papíralapú megjelenítéshez képest, nincs akadálya, hogy a gazdasági forgalomban kiemelkedő szerepet játszó cégek iratai a korábbiakhoz képest szélesebb körben elérhetők legyenek. (Ctv. új 7/A.§)

A cégnyilvántartáshoz való elektronikus úton történő hozzáférés alapvetően az ügyintézés gyorsítását, hatékonyabbá tételét, az ügyfél helyzetének könnyítését célozza. Cél, hogy valamely cégiratról távolból, anélkül lehessen információhoz jutni, hogy emiatt a megyei cégbírósághoz kellene utazni. Fontos információ tehát harmadik személyek számára, hogy a cég iratai elektronikus úton elérhetőek-e. Ennek folytán, az erre a tényre való utalást a cégjegyzéknek is tartalmaznia kell. Mivel a törvényjavaslat a digitalizálás követelményét csak a korlátolt felelősségű társaságok, és a részvénytársaságok cégirataira nézve támasztja, ezt az információt - egyelőre - csak e társasági formák cégjegyzékének kell tartalmaznia. Ennek érdekében a törvényjavaslat kiegészíti a Ctv. az egyes cégformák cégjegyzék adatait felsoroló 13.§-ának a korlátolt felelősségű társaságról és a részvénytársaságról szóló (4) és (5) bekezdését a cégiratok elektronikus úton való megismerhetőségére vonatkozó bejegyzéssel.

A gazdasági forgalomban hosszú ideje igényként jelentkezik, hogy a cégeljárási illetéket illetékbélyeg helyett elektronikus úton lehessen megfizetni. Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 65.§-ának (1) bekezdése lehetővé teszi, hogy jogszabály a bírósági eljárási illeték megfizetésére az Itv. rendelkezéseitől eltérő, más fizetési módot is megengedjen. A törvényjavaslat ennek megfelelően rendelkezik.

Az illeték illetékhivatalhoz való közvetlen banki átutalásának akadályát képezi, hogy - különösen a még be nem jegyzett - cég adatainak ismerete hiányában az illetékhivatal a befizetést nem tudja megfelelően kezelni. Erre szolgál megoldásul az a szabály, mely szerint a cégeljárás illetéke a Cégnyilvántartási és Céginformációs Szolgálat elektronikus ügyfélszolgálatán (portálján) is megfizethető, abban az esetben is, ha a bejegyzési (változásbejegyzési) kérelem hagyományos módon, papír alapon kerül benyújtásra. Az eljárási illeték és a közzétételi költségtérítés elektronikus úton történő megfizetésére a cégbíróság által kiadott tanúsítvány birtokában, a tanúsítvány számára és a cégjegyzékszámra történő hivatkozással kerülhet sor, hiszen a cégbíróságon csak ezen adatok ismeretében kapcsolható össze a benyújtott kérelem és az illeték-befizetés. A Szolgálat a befizetést elektronikus úton visszaigazolja, és ezzel egyidejűleg arról a cégbíróságot értesíti. Ez természetesen nem igényel a Szolgálat részéről tényleges ügyintézést, az igazolás és az értesítés kiadása a befizetés beérkezésével egyidejűleg, automatikusan történik.

A befizetésre előírt rövid - kétnapos - határidő indoka, hogy az illetékfizetés elektronikus úton való teljesítése ne akadályozza, ne késleltesse a cégbíróság eljárását. Amennyiben a Szolgálat befizetésről szóló értesítése a kérelem benyújtásától számított 8 napon belül nem érkezik meg a cégbírósághoz, a bíróság a bejegyzési (változásbejegyzési) kérelmet a Ctv. 26.§-ának megfelelő alkalmazásával - hiánypótlási eljárás lefolytatása nélkül - elutasítja.

A befizetett illetéket a Kincstár illetékbeszedési számlájára, a közzétételi költségtérítést pedig az Igazságügyi Minisztérium 9/1998. (V.23.) IM rendeletben meghatározott számlájára történő átutalásáról a Szolgálat gondoskodik. A törvény felhatalmazást ad az igazságügyi miniszternek, hogy a pénzügyminiszterrel, és az informatikai és hírközlési miniszterrel egyetértésben rendeletben határozza meg az illeték és a költségtérítés elektronikus úton történő megfizetésének részletes szabályait. (8.§)

A törvényjavaslat 6.§-ának (1) bekezdése előírja a cégbíróság számára, hogy a cég adószámával egyidejűleg - a cég ilyen irányú kívánsága esetén - a közösségi adószámot is szerezze be az adóhatóságtól, továbbá törvényi szintre emeli a tanúsítvány kiadására, illetve annak kötelező tartalmára vonatkozó rendelkezést. Ez utóbbi szabályt ezidáig a cégbejegyzési eljárás és a cégnyilvántartás egyes kérdéseiről szóló 8/1998. (V. 23.) IM rendelet tartalmazta, de tekintettel arra, hogy az elektronikus cégeljárás, illetve a fizetési kötelezettségek elektronikus úton való teljesítése körében kiemelkedő szerepet játszik a cégbíróság által kibocsátott tanúsítvány, indokolt annak tartamát a törvényben meghatározni.

Az 1. társasági jogi irányelv módosított 3. cikk 2. pontjának harmadik bekezdése előírja, hogy 2007. január 1-től - tekintet nélkül a benyújtás módjára - a részvénytársaságok és korlátolt felelősségű társaságok újonnan benyújtott cégiratait elektronikus formában kell nyilvántartani. Azon iratok esetében, amelyeket a cégek papíralapon nyújtanak be, a cégbíróságoknak kell a digitalizálást elvégezni.

Tekintettel a cégiratok távolból való megismerhetőségéhez fűződő jelentős gazdasági és jogi érdekekre, a törvényjavaslat már 2005. január 1-től előírja, hogy a cégbíróságok az újonnan érkezett bejegyzési és változásbejegyzési kérelmeket, illetve azok mellékleteit 8 napon belül számítógépen rögzítsék. A 2005-ben való hatálybalépés mellett szól az is, hogy az irányelv további komoly követelményeket támaszt a tagállamokkal szemben. Ezek közül a legjelentősebb, hogy 2007. januárjától - legalább tíz évre visszamenően - biztosítani kell a korlátolt felelősségű társaságok és részvénytársaságok cégiratainak, kérelemre történő, elektronikus úton való megismerhetőségét is (új 3. cikk 3. pont). Egyrészt, a cégbíróságok ezzel kapcsolatban felmerülő munkaterhét jelentősen csökkenteni fogja, ha minden 2005. január 1. után benyújtott cégirat már eleve rendelkezésre áll elektronikus okirati formában, másrészt az elektronikus ügyintézés fokozatos bevezetése a rendszer biztonságos működését is hatékonyabban tudja biztosítani.

Mivel a Ctv. változásbejegyzési eljárásra vonatkozó szabályai visszautalnak a bejegyzési eljárásra (Ctv. 30.§ (1) bek.), így a változásbejegyzésekkel kapcsolatban e szabályt külön kimondani nem szükséges.

A törvényjavaslat rögzíti az elektronikus úton történő cégbejegyzés (változásbejegyzés) törvényi rendezést igénylő szabályait. Az új szabályok fokozatos bevezetése úgy kerül ütemezésre, hogy az 1. társasági jogi irányelv új 3. cikkének 2. pontjában megjelölt határidőre, 2007. január 1-re a korlátolt felelősségű társaságok és a részvénytársaságok minden bejegyzési (változásbejegyzési) kérelme elektronikus úton benyújtásra kerülhessen. Ugyanakkor alapvető elv, hogy a rendszer biztonságos működését csak az új lehetőségek fokozatos bevezetése révén lehet biztosítani. Ennek feltételeit az átmeneti szabályok biztosítják. (15.§)

A törvényjavaslat meghatározza az elektronikus cégbejegyzési eljárás részletes eljárási rendjét. Az elektronikus aláírásról szóló 2001. évi XXXV. törvény (Eatv.) 3.§-ának (3) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a bírósági eljárások különböző típusaiban eljárási cselekményeket akkor lehet elektronikus formán kívüli dokumentumokat mellőzve, csak elektronikus irat, dokumentum, illetve elektronikus aláírás használatával foganatosítani, ha ezt az eljárástípusra vonatkozó jogszabály kifejezetten lehetővé teszi.

Ezen lehetőséggel él a törvényjavaslat, amikor - a Ctv. új 48/A.§-a (1) bekezdésének beiktatásával - kimondja, hogy a korlátolt felelősségű társaság és részvénytársaság bejegyzése (változásbejegyzése) iránti kérelem elektronikus úton is benyújtható. A szövegből egyértelműen kiderül, hogy az elektronikus regisztráció csak lehetőség a cégek számára, annak alkalmazása önkéntes. A kérelmek postai úton vagy személyesen történő benyújtására e cégek esetében is változatlanul mód lesz.

A javaslat az elektronikus cégeljárás általános szabályai között rögzíti, hogy a cégbíróság az elektronikus cégbejegyzési (változásbejegyzési) eljárás során hozott végzéseit elektronikus okiratként küldi meg a jogi képviselőnek. Tekintettel azonban arra, hogy mind a tanúsítvány, mind a bejegyző végzés számos bírósági, államigazgatási eljárásban vagy egyéb szervezet eljárásában is felhasználásra kerül, és ma még nem minden szervnél biztosított az elektronikus okiratok kezelésének lehetősége, ezen iratokat a cégbíróság írásban is megküldi az ügyfél képviselőjének. A kézbesítéshez fűződő jogkövetkezmények (pl. fellebbezési határidő kezdete) azonban ebben az esetben is az elektronikus érkezéshez kötődnek.

A postai kézbesítés polgári perrendtartásbeli szabályaihoz, és a hivatalos iratok kézbesítésének egyszerűsítéséről szóló 43/1953. (VIII. 20.) MT rendelethez hasonlóan szabályozni kell, hogy a cégbíróság által megküldött elektronikus okiratot mely időpontban kell kézbesítettnek tekinteni. A törvényjavaslat kimondja, hogy ez az időpont az - automatikusan megküldött - elektronikus tértivevényben megjelölt időpont, tehát az az időpont, amelyet a cégbírósághoz visszaérkező kézbesítésről szóló igazolás feltüntet.

Az új 48/A.§ (2) bekezdése általános szabályként rögzíti, hogy a cégbejegyzési (változásbejegyzési) eljárás során az elektronikus úton küldött okiratokat az Eatv. szerinti minősített elektronikus aláírással kell ellátni. Az Eatv. 4.§-ából kiderül, hogy a fokozott biztonságú elektronikus aláírás alkalmazása pusztán az írásba foglalás követelményének felel meg, és csak a minősített elektronikus aláírás alkalmazásához fűződik az a vélelem, hogy - ha az aláírás ellenőrzésének eredményéből más nem következik - a dokumentum tartalmát az aláírás óta változatlannak kell tekinteni.

Tekintettel arra, hogy a cégeljárásban a kötelező jogi képviseletet többnyire ügyvédek látják el, nem hagyható figyelmen kívül az Ütv. 27.§-a sem, amely az okiratok elektronikus úton való ellenjegyzéséhez szintén minősített elektronikus aláírást követel meg. A Pp. 196.§-ában meghatározott teljes bizonyító erő is csak az ilyen elektronikus ellenjegyzéshez fűződik.

A fentiekből következően az elektronikus cégeljárásban nem mellőzhető a minősített elektronikus aláírás alkalmazása a jogi képviselő részéről. Az ügyvédi ellenjegyzés további szabályait az Ütv-t módosító 13.§ tartalmazza.

Természetesen a minősített elektronikus aláírás alkalmazásához fűződő bizonyító erőből az is következik, hogy a cégbíróság elektronikus úton megküldött határozatait is ilyen aláírással kell ellátni. A Pp. 195.§-a értelmében a cégbíróság végzései közokiratnak minősülnek, azonban, sem az Eatv., sem a Pp. nem rendelkezik az elektronikus közokirat fogalmáról. A törvényjavaslat kimondja, hogy a cégbíróság által küldött elektronikus okirat közokiratnak minősül, és egyidejűleg beiktatja a Pp-be az elektronikus közokirat fogalmát. (10.§) Ezen új szabályok biztosítják, hogy a cégbíróság elektronikus úton megküldött végzései a papíralapú végzésekkel azonos bizonyító erővel bírjanak. (Pp. 195.§ (1) bek.)

Az elektronikus úton benyújtott cégiratokat a cégbíróság elektronikus okiratként tartja nyilván, tehát a papíralapú okiratok nem kerülnek elhelyezésre a cégbíróság irattárába. Amennyiben a jogi képviselő minősített elektronikus aláírásához a törvény azt a vélelmet fűzi, hogy az elektronikus okirat tartalma megegyezik az eredeti papíralapú okiratéval, úgy az eredeti okiratok cégbírósághoz való benyújtása a továbbiakban nem szükséges. Ugyanakkor a törvényjavaslat őrzési kötelezettséget ír elő a jogi képviselő számára, aki köteles a cégbíróság felhívására az eredeti iratokat bemutatni. (Ctv. új 48/B.§ (2) bek.)

Az új szabályok fokozatos bevezetése érdekében a törvényjavaslat egyelőre csak az elsőfokú cégeljárásban teszi lehetővé az elektronikus ügyintézést.

Az elektronikus cégeljárásban természetesen nem pusztán a bejegyzési kérelem, hanem annak - a Ctv. mellékletében felsorolt - mellékleteinek elektronikus okirati formába történő alakítása és csatolása is elengedhetetlen. Egyes okiratok (pl. társasági szerződés) születhetnek eleve elektronikus okirati formában, de a csatolandó iratok körére ma még ez általánosságban nem jellemző.

Mivel a cégeljárásban (és így az elektronikus cégeljárásban is) a jogi képviselet kötelező, a törvényjavaslat a jogi képviselőt kötelezi arra, hogy az általa készített okiratok mellett a cégbejegyzési (változásbejegyzési) kérelem mellékletét képező, nem általa készített okiratokat (pl. tulajdoni lap másolata, hatósági engedély, a hitelintézet igazolása a pénzbetétek befizetéséről) is elektronikus okirati formába átalakítsa. Hangsúlyozandó, hogy a Ctv. csak a konkrét ügyben keletkezett iratok átalakítására ad felhatalmazást. A jogi képviselő az így digitalizált iratcsomagot minősített elektronikus aláírásával látja el, amely - ügyvéd esetében - az Ütv. új 27/A.§-a szerint azt bizonyítja, hogy az elektronikus okirat tartalma megegyezik az eredeti okiratéval. (13.§) Ha a jogi képviseletet közjegyző látja el, úgy a Ktv. új, elektronikus közjegyzői okiratra vonatkozó rendelkezései irányadók. (11.§)

A jogi képviselő az eredetileg nem elektronikus formában készült okiratok (hiteles másolatuk) megőrzéséről az Ütv-ben, illetve a Ktv-ben szabályozott módon gondoskodik. Köteles a papíralapú okiratot a cégbíróság felhívására bemutatni az elektronikus okirattal való egyezőség megállapítása érdekében, ha etekintetben a cégbíróságnak kételye merül fel. Abban az esetben, ha az adott ügyben eljárt ügyvéd kamarai tagsága, vagy a közjegyző szolgálata megszűnik, az országos ügyvédi levéltárban elhelyezett okiratok bemutatásáról a Magyar Ügyvédi Kamara, a közjegyzői levéltárban elhelyezett okiratok bemutatásáról pedig a közjegyzői levéltár vezetője gondoskodik. (Ctv. új 48/B.§ (2) bek.)

A törvényjavaslat által a Ctv-be beiktatandó új 48/C.§ szabályozza az elektronikus cégbejegyzési (változásbejegyzési) eljárás menetét. A rendelkezések értelmében a jogi képviselő a - minősített elektronikus aláírásával ellátott - kérelmet és mellékleteit elektronikus úton nyújthatja be a cégbírósághoz, a Cégnyilvántartási és Céginformációs Szolgálat elektronikus ügyfélszolgálatán keresztül. Az egységesen történő benyújtás előnye, hogy egyrészt az ügyfél számára - az illetékes cégbíróságtól függetlenül - teljesen világos, hogy a kérelmet a világháló mely pontján kell benyújtani, másrészt az aláírás-ellenőrző rendszer kiépítésére csak a Szolgálatnál, és nem minden egyes cégbíróságnál kerül majd sor.

Az elektronikus cégeljárásra nézve a törvényjavaslat kötelező jelleggel írja elő a cégeljárási illeték és a közzétételi költségtérítés elektronikus úton történő megfizetését, hiszen egyedül ez a megoldás biztosítja a szabályozás céljának elérését, azaz a cégbejegyzési (változásbejegyzési) eljárás gyorsítását és egyszerűsítését. Az eljárási illeték és a közzétételi költségtérítés megfizetésére - a cég választása szerint - sor kerülhet majd a kérelem benyújtásával egyidejűleg vagy pedig a cégbíróság által kibocsátott elektronikus tanúsítvány birtokában, annak kézhezvételét követő két napon belül. Ez utóbbi szabály módot ad arra is, hogy a fizetési kötelezettségnek ne az eljáró jogi képviselő, hanem közvetlenül az ügyfél tegyen eleget.

A befizetett illetéknek a Kincstár illetékbeszedési számlájára, a közzétételi költségtérítésnek pedig az Igazságügyi Minisztérium - külön jogszabályban meghatározott - számlájára történő átutalásáról a Szolgálat gondoskodik, az igazságügy-miniszter, az informatikai és hírközlési miniszter és a pénzügyminiszter által készítendő rendeletben foglaltak szerint.

Az új 48/C.§ (2) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a Szolgálat a kérelmet és mellékleteit informatikai szempontból megvizsgálja. A vizsgálatot nem személyek, hanem automaták végzik el. E vizsgálat kiterjed az elektronikus aláírás hitelességének, az adatok sértetlenségének és az okiraton szereplő időbélyegző dátumának ellenőrzésére. E vizsgálatot követően a Szolgálat a kérelmet egy munkanapon belül továbbítja az illetékes cégbírósághoz, tekintet nélkül arra, hogy a megküldött dokumentum számítástechnikai szempontból megfelelő vagy hibás-e. Utóbbi esetben az iratokat a cégbírósághoz a hibára, hiányosságra vonatkozó tájékoztatással küldi meg. A Szolgálat a továbbításról, valamint az illeték és a költségtérítés megfizetéséről - az iratok cégbírósághoz való megküldésével, illetve az illeték (költségtérítés) megfizetésével egyidejűleg - elektronikus igazolást állít ki, amely közokiratnak minősül. A Szolgálat arról is tájékoztatja a jogi képviselőt, ha a beadvány informatikai szempontból nem szabályszerű, és hogy az ezen jelzéssel került továbbításra a cégbírósághoz.

A Szolgálat tehát sem formai, sem tartalmi szempontból nem vizsgálja a kérelmet, a szabályozás a cégbíróság hatáskörét teljesen érintetlenül hagyja. A Szolgálat által lefolytatott ellenőrzés kizárólag arra terjed ki, hogy a megküldött elektronikus iratcsomag informatikai szempontból alkalmas-e a cégbíróság általi vizsgálatra, megfelel-e a jogszabályban előírt biztonsági feltételeknek, illetve nem sérült-e. A Szolgálat még abban az esetben sem utasíthatja el a beadványt, ha az informatikai szempontból hibás. Ilyenkor a jogi képviselőt és cégbíróságot értesíti, és ez utóbbi saját hatáskörében hozza meg a megfelelő döntést.

Az elektronikus cégeljárásban elválik egymástól az ügyfélre irányadó határidő és a cégbíróságra irányadó ügyintézési határidő kezdete. Az ügyfél számára a Ctv-ben előírt határidők szempontjából az elektronikus okiratok Szolgálathoz való érkezésének időpontja az irányadó. Eszerint, ha a jogi képviselő által megküldött iratok a törvényben előírt határidőn belül (pl. Ctv. 22.§ (1) bek., 29.§ (1) bek., 36.§ (1) bek.) megérkeznek a Szolgálathoz, a határidőt nem lehet elmulasztottnak tekinteni. Ebből a szempontból nincs jelentősége annak, hogy a beadvány informatikai szempontból szabályszerű-e, viszont nem is mentesíti a jogi képviselőt a beadvány ismételt, szabályszerű benyújtásának kötelezettsége alól.

A fentiektől eltérően, a cégbíróságra irányadó ügyintézési határidő akkor kezdődik, amikor a Szolgálattól a bejegyzési (változásbejegyzési) kérelem hozzá megérkezik. Etekintetben szintén nincs jelentősége annak, hogy a Szolgálat által végzett informatikai vizsgálat alapján a kérelem és mellékletei szabályszerűek-e, ugyanakkor a cégbíróság tanúsítványt csak a számítástechnikai szempontból szabályszerű (a Szolgálat által ilyen tájékoztatással megküldött) beadvány alapján állít ki. Amennyiben a Szolgálattól olyan jelzéssel érkezik a beadvány, mely szerint az nem felel meg a törvényben előírt hitelességre vonatkozó követelményeknek, illetve az adatok sérültek, a cégbíróság a tanúsítványt nem állítja ki. Ha a jogi képviselő a Szolgálat értesítése alapján, illetve annak ellenére, hogy a cégbíróság nem küldte meg a tanúsítványt, a kérelem érkezésétől számított 8 napon belül nem nyújtja be ismételten, szabályszerűen a kérelmet, illetve nem fizeti meg a hiányzó illetéket, költségtérítést, a cégbíróság a kérelmet hiánypótlási eljárás lefolytatása nélkül elutasítja, és erre vonatkozó határozatát a jogi képviselőnek mind elektronikus úton, mind írásban megküldi. E végzés meghozatalának akkor sem lesz akadálya, ha a megküldött file esetleg olyan mértékben hibás, hogy megnyitása nem lehetséges. A Szolgálat portálja ugyanis úgy kerül kialakításra, hogy a cég és a jogi képviselő alapvető adatai - kötelező begépelés révén - a cégbíróság által mindenképpen megállapíthatók lesznek.

A törvényjavaslat az elektronikus ügyintézés szabályainak alkalmazását lehetővé teszi abban az esetben is, ha törvény nem a céget, hanem meghatározott személyt vagy szervezetet kötelez valamely irat cégbírósághoz történő benyújtására. (Ctv. új 48/D.§) Példaként említhető a Gt. 292.§-ának (1) bekezdése, amely befolyásszerzés esetén a befolyással rendelkező számára írja elő a bejelentési kötelezettséget, vagy a Ctv. 32.§-ának (1) bekezdése, amely a felszámolót kötelezi az aláírási címpéldány csatolására. (további példák: Gt. 239.§ (3) bek., 262.§ (3) bek.) E lehetőség azonban az elektronikus okiratok eredeti okirattal való egyezésének biztosításához fűződő érdek miatt csak - az egyébként ezekben az esetekben nem kötelező - jogi képviselettel történő eljárás esetén vehető igénybe.

Ezzel a rendelkezéssel a törvényjavaslat eleget tesz az 1. társasági irányelv új 3. cikk 2. pontja második bekezdésben foglalt követelménynek, mely szerint a tagállamoknak az elektronikus ügyintézést nemcsak a cégek, hanem más bejelentésre kötelezett személyek vagy szervezetek számára is lehetővé kell tenni.

Míg a törvényjavaslat 1. és 2.§-a a cégiratokról készített papíralapú másolat kiadását szabályozza, addig a Ctv. új 48/E.§-a az elektronikus úton feldolgozott cégiratokról papíralapú vagy elektronikus másolat (elektronikus okirat) kiadását teszi lehetővé. Az erre vonatkozó kötelezettséget az 1. társasági jogi irányelv új 3. cikk 3. pontjának első bekezdése írja elő, amikor kimondja, hogy kérelemre a cégiratokról másolatot kell kiadni, a kérelem pedig akár írásban, akár elektronikus úton előterjeszthető. E feladatot a törvényjavaslat 1., 2. és 7.§-a együttesen teljesíti.

A másolat iránti kérelem a cégbíróságnál, illetve a Cégnyilvántartási és Céginformációs Szolgálatnál elektronikus úton, vagy személyesen is előterjeszthető, és a másolatot a cégbíróság (Szolgálat) a kérelemnek megfelelő formában adja ki. Az 1. társasági jogi irányelv új 3. cikk 3. pont negyedik bekezdésének megfelelően, ha a kérelemből más nem következik, a cégbíróság illetve a Szolgálat elektronikus okiratként a cégirat nem hiteles másolatát küldi meg.

Tekintettel arra, hogy egy cégiratról készült másolat iránti kérelemhez nem indokolt, hogy az írásbeliségen túlmenő követelményeket támasszon a törvény, az ilyen kérelmet elegendő fokozott biztonságú elektronikus aláírással ellátni. Természetesen annak sincs akadálya, hogy az ügyfél a kérelmet minősített elektronikus aláírással lássa el, különösen ha a reá egyébként irányadó szabályok ilyen előírást tartalmaznak.

A hiteles és nem hiteles papíralapú másolatok elkészítési módját a Büsz. szabályozza, így annak törvényi definiálása nem szükséges. A hiteles elektronikus másolatot a cégbíróság, illetve a Szolgálat minősített elektronikus aláírással látja el, míg az egyszerű (nem hiteles) másolat ilyen aláírást nem tartalmaz. A cégiratokról készült elektronikus közokirat kiállításával a cégbíróság, illetve a Szolgálat tanúsítja, hogy a másolatként megküldött elektronikus okirat tartalma megegyezik az eredeti okiratéval.

Elektronikus úton történik az Itv. mellékletében meghatározott másolati illeték, illetve a költségtérítés megfizetése, ha a cégiratok elektronikus másolata iránti kérelmet elektronikus úton terjesztik elő. A fizetésre a Szolgálat portálján kerülhet sor. A Szolgálat gondoskodik az illeték, illetve a költségtérítés jogosult részére történő átutalásáról.

Az elektronikus cégeljárás és cégnyilvántartás részletes szabályainak - az informatikai és hírközlési miniszterrel egyetértésben történő - megalkotására a törvényjavaslat az igazságügy-minisztert hatalmazza fel, míg a cégeljárási illeték és a közzétételi költségtérítés elektronikus úton történő megfizetésével kapcsolatos eljárásra az igazságügy-miniszter az informatikai és hírközlési miniszterrel és a pénzügyminiszterrel egyetértésben alkotja meg a részletes szabályokat. Az igazságügy-miniszter cégbejegyzési eljárásra, és cégnyilvántartásra vonatkozó jogalkotási felhatalmazása csak jogtechnikai okokból került megismétlésre, etekintetben új jogszabály készítésére nem, csak a hatályos rendeletek módosítására kerül sor.

Természetesen, e törvénymódosítási javaslat kapcsán nem lesz mellőzhető a Büsz. szabályainak módosítása, illetve kiegészítése sem.

A törvényjavaslat 5.§-a általánosan lehetővé teszi, míg a 7.§-a - az elektronikus cégeljárásban - kötelezővé teszi a közzétételi költségtérítés elektronikus úton történő megfizetését. Ebből következően, a Ctv. mellékletében meghatározott - valamennyi cég bejegyzéséhez (változásbejegyzéséhez) kötelezően benyújtandó - okiratok között a közzétételi költségtérítés megfizetésének igazolását azzal kell előírni, hogy ennek csatolása csak akkor szükséges, ha a költségtérítést nem elektronikus úton fizették meg. Utóbbi esetben a Szolgálat tájékoztatja a cégbíróságot a befizetés teljesítéséről. (7.§)

Az elektronikus közokirat fogalmának bevezetése szükségessé tette a Polgári Perrendtartás módosítását. A törvényjavaslat kimondja, hogy az eredeti papíralapú közokiratról készült másolatnak az eredeti közokiratéval azonos bizonyító ereje van, ha az elektronikus okiraton a közokirat kiállítására jogosult minősített elektronikus aláírást helyezett el. Ebbe a körbe tartozik a cégbíróság által - nem általa készített - papíralapú közokiratról készített elektronikus másolat (elektronikus okirat), amely e rendelkezés által az eredeti okirattal azonos bizonyító erővel bír. Ha a cégbíróság vagy a Szolgálat által készített elektronikus közokirat nem papíralapú közokiratról készült, hanem pl. teljes bizonyító erejű magánokiratról, akkor az elektronikus közokirat csak a tartalmi egyezőséget igazolja. (Ctv. új 48/E.§ (3) bek.)

A törvényjavaslat egyértelműen úgy rendelkezik, hogy az ügyvéd által papíralapú közokiratról készített elektronikus másolat (elektronikus okirat) nem bír az eredeti közokirat bizonyító erejével, az ügyvéd minősített elektronikus aláírása csak a tartalmi egyezőséget igazolja. (13.§)

A normaszöveg szerint a közokirattal egyező bizonyító ereje van az olyan elektronikus okiratnak is, amelyet a törvény elektronikus közokiratnak nyilvánít. A törvényjavaslat - többek között - elektronikus közokiratnak nyilvánítja a Cégnyilvántartási és Céginformációs Szolgálat által a kérelem elektronikus úton való benyújtásáról kiadott elektronikus igazolást, valamint a közjegyző által - a Ktv-ben meghatározott alakszerűségek betartásával készített - elektronikus közjegyzői okiratot, annak hiteles kiadmányát, valamint az elektronikus közjegyzői tanúsítványt.

A Ctv. módosításához szorosan kapcsolódik, de némileg szélesebb kört fog át a Ktv. módosítása. E törvényjavaslat a Ktv-t pusztán az elektronikus cégeljárás bevezetéséhez elengedhetetlenül szükséges mértékben módosítja. A 11.§ (1) bekezdése megteremti az elektronikus közjegyzői okirat, az elektronikus hiteles kiadmány és az elektronikus közjegyzői tanúsítvány elkészítésének törvényi alapját. Amennyiben ezeket az okiratokat a közjegyző minősített elektronikus aláírásával látja el, az elektronikus közokiratnak minősül, és a papíralapú közjegyzői okirattal megegyező, teljes bizonyító erővel rendelkezik.

Ezen általános szabály kimondása azért nélkülözhetetlen, mert a Ktv. közjegyzői tanúsítványokról (így a másolatok hitelesítéséről) rendelkező 136.§-a a tanúsítványokra - a törvényben meghatározott eltérésekkel - a közjegyzői okiratokra vonatkozó szabályokat rendeli alkalmazni. Ebből következően az elektronikus cégeljárás közjegyző általi lefolytatásához elengedhetetlen elektronikus okiratmásolat-hitelesítés csak akkor szabályozható, ha a Ktv. már tartalmazza az elektronikus közjegyzői okiratra vonatkozó rendelkezéseket.

A 11.§ (2) bekezdése rögzíti, hogy az elektronikus úton készített közjegyzői okiratot a felek részére elektronikus úton vagy adathordozón elektronikus okirat formájában, illetve papíralapú hiteles kiadmány, hiteles másolat formájában lehet kiadni. A papíralapú közjegyzői okiratról elektronikus úton vagy adathordozón is lehet hiteles kiadmányt, hiteles másolatot kiadni.

A papíralapú közjegyzői okiratra nézve a Ktv. 119.§-ának (1) bekezdése kötelezően úgy rendelkezik, hogy az az okiratot készítő közjegyző őrzésében marad. A felek az okirat hiteles kiadmányát kapják meg. Ha a közjegyzői okirat elektronikus úton készül el, az - elektronikus okiratként - korlátlan számban elkészíthető, így ilyenkor nem a kiadmány, hanem maga az okirat kiadásáról szól a törvény. Az ilyen okiratról papíron kiadmány vagy másolat adható. Ha az eredeti okirat papíron készült, úgy a közjegyző papíralapú és elektronikus hiteles kiadmányt vagy másolatot egyaránt adhat az ügyfél részére.

A 11.§ (3) bekezdése tartalmazza az elektronikus cégeljáráshoz legszorosabban kapcsolódó azon szabályt, mely szerint a másolatok hitelesítésére vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni az okiratról, illetve az elektronikus úton vezetett adatbázisból a közjegyző felügyelete mellett, elektronikus úton előállított másolat és kivonat hitelesítésére, továbbá az elektronikus okiratról készített papíralapú másolat és kivonat hitelesítésére. A közjegyző a elektronikus úton készített másolatot és kivonatot minősített elektronikus aláírással látja el.

Abban az esetben tehát, ha a közjegyző a papíralapú cégiratokról általa készített elektronikus másolatot (elektronikus okiratot) minősített elektronikus aláírásával látja el, úgy az elektronikus közokiratnak minősül, és a papíralapú közokirattal megegyező bizonyító erővel bír. (10.§)

A törvényjavaslat 11.§-ában foglalt szabályok alapján tehát a közjegyzők - az ügyvédektől eltérően - a törvény eltérő rendelkezése hiányában (pl. Eatv. 3.§ (2) bek.) minden okiratot jogosultak elektronikus formában elkészíteni, illetve minden papíralapú okiratról készíthetnek elektronikus másolatot. Ez természetesen vonatkozik az elektronikus cégeljárásra is. Ebben az esetben az eredeti okiratok őrzése a Ktv. szabályai szerint történik. (7.§)

A javaslat úgyszintén megteremti az elektronikus közjegyzői levéltár létrehozásának törvényi alapját. A 11.§ (4) bekezdése szerint a közjegyző az általa készített közjegyzői okiratot és jegyzőkönyvi tanúsítványt, valamint a nemperes eljárásban hozott jogerős határozatot a Magyar Országos Közjegyzői Kamara elektronikus úton vezetett levéltárában helyezi el. Az archiválás alkalmával a közjegyző elkészíti a közokirat digitalizált másolatát, és azt minősített elektronikus aláírásával hitelesíti. Az elektronikus levéltárban elhelyezett okiratról a közjegyző, szolgálatának megszűnését követően pedig a közjegyzői levéltár vezetője ad ki hiteles kiadmányt, másolatot, illetve bizonyítványt.

Az elektronikus közjegyzői levéltárban tehát elhelyezésre kerülnek a közjegyzői okiratok és határozatok hiteles elektronikus másolatai, amelyek így a közjegyzők - és közvetetten az ügyfelek - számára is hozzáférhetőek, és megismerhetők lesznek.

Az elektronikus cégeljárás bevezetése egy új tevékenység folytatását, a képviselt cég bejegyzéséhez (változásbejegyzéséhez) szükséges papíralapú okiratok elektronikus okirati formába alakítását teszi lehetővé az ügyvédek számára. Ennek megfelelően az Ütv. 5.§-ában az ügyvéd által ellátható tevékenységek között a törvényjavaslat feltünteti a cég - ügyvéd által készített - létesítő okiratának, és e cég bejegyzési (változásbejegyzési) kérelme további mellékleteinek elektronikus okirati formába alakítását. Ez a jogosultság tehát szűkkörű, az ügyvéd általánosságban nem válik jogosulttá a papíralapú okiratok elektronikus okirattá alakítására. A törvényjavaslat kizárólag a cégeljárásban, a képviselt cég irataira nézve biztosítja ezt a lehetőséget.

Ezzel egyidejűleg kimondásra kerül, hogy ezt a tevékenységet csak az folytathatja, aki az ügyvédi kamara által meghatározott technikai feltételekkel rendelkezik és a kamara nyilvántartásba vett. Az elektronikus cégeljárásban csak az az ügyvéd képes és jogosult jogi képviselőként eljárni, aki a szükséges számítástechnikai eszközökkel és nyilvántartásba vett hitelesítés-szolgáltató által kibocsátott minősített elektronikus aláírással rendelkezik. A konkrét technikai feltételek meghatározására a kamara válik jogosulttá. (14.§) Tekintettel arra, hogy az elektronikus formában benyújtásra került cégiratok alapjául szolgáló iratok megőrzését biztosítani kell, indokolt, hogy a kamara információval rendelkezzen az elektronikus cégeljárásban jogi képviseletet ellátó ügyvédek köréről. Ennek érdekében ezen ügyvédekről a kamara nyilvántartást vezet.

A Ctv. - elektronikus cégeljárásról szóló - új 48/B.§-a és az Ütv. új 27/A.§-ának (2) bekezdése egyaránt kimondja, hogy az ügyvéd az eredetileg nem elektronikus formában készült okiratok (hiteles másolatuk) megőrzéséről köteles gondoskodni. E rendelkezések célja, hogy ha a cégbíróságnak az elektronikus okirat eredeti okirattal való egyezősége tekintetében kételye merül fel, a jogi képviselő az eredeti okiratot - felhívásra - be tudja mutatni. (Ctv. új 48/B.§ (2) bek.)

Az eredeti okiratok megőrzését abban az esetben is biztosítani kell, ha az ügyvéd kamarai tagsága megszűnik vagy szünetel. Ennek érdekében a törvényjavaslat 12.§-ának (3) bekezdése az ügyvédi kamara feladataként rögzíti az országos ügyvédi levéltár létrehozását. A kamarai tagság megszűnése esetén az ügyvéd őrzésében lévő okiratokat a levéltárban kell elhelyezni. (13.§) A eredeti papíralapú okiratok őrzésének - ideértve az ügyvédi tevékenység szüneteltetése esetén követendő eljárást is - részletes szabályairól, az ügyvédi levéltár működéséről, és az okiratok ügyvédi levéltárban történő elhelyezésének, kezelésének, továbbá a cégbíróság felhívására történő bemutatásának szabályairól a kamara szabályzatot ad ki. (14.§)

A törvényjavaslat 13.§-a az Ütv. új 5.§ (3) bekezdésének h) pontjához kapcsolódva mondja ki, hogy az ügyvéd a cég - általa készített - létesítő okiratának és e cég bejegyzési (változásbejegyzési) kérelme további mellékleteinek elektronikus okirati formába alakítása esetén, az elektronikus okiratot minősített elektronikus aláírásával látja el. A minősített elektronikus aláírással az ügyvéd bizonyítja, hogy az elektronikus okirat tartalma megegyezik az eredeti papíralapú okiratéval.

A rendelkezésből megállapítható, hogy maga az átalakított elektronikus okirat nem bír az eredeti okirat bizonyító erejével, és az nem is hiteles másolat, az ügyvéd minősített aláírásával pusztán a tartalmi egyezőséget tanúsítja. Az ügyvéd hiteles másolat készítésére ezáltal nem válik jogosulttá.

A törvényjavaslat hatálybalépésére - az 5. és 7.§-ok kivételével - a 2005. január 1-i dátumot jelöli meg. Az elektronikus cégeljárásra, a cégiratok elektronikus lekérdezésére és az elektronikus illetékfizetésre vonatkozó szabályok 2005. szeptember 1-én lépnek hatályba.

A többlépcsős hatálybalépés indoka, hogy az elektronikus cégeljárás bevezetése mind a cégbírósági infrastruktúra fejlesztése, mind a részletes jogi és informatikai szabályozás kidolgozása szempontjából jelentős felkészülést igényel. Ki kell alakítani a közjegyzői eljárásra vonatkozó ügyviteli szabályokat és az ügyvédi kamara vonatkozó szabályzatait is.

A törvényjavaslat a 7.§ hatálybalépése szempontjából egy további speciális szabályt tartalmaz. Ezen rendelkezések 2005. szeptember 1-én úgy lépnek hatályba, hogy csak a korlátolt felelősségű társaságok székhelyének (telephelyének), fióktelepének és tevékenységi körének megváltozására vonatkozó változásbejegyzési eljárásokban, továbbá a részvénytársaságok cégbejegyzési és változásbejegyzési eljárásaiban alkalmazandók.

Az elektronikus cégeljárás fokozatos bevezetésének indoka, hogy az érintett számítógépes rendszerek és hálózatok már a kezdeti időszakban - alacsonyabb terhelés mellett - biztonságosan működhessenek. A korlátolt felelősségű társaságok felsorolt változásbejegyzési kérelmei kisszámú melléklet csatolását igénylik, így informatikai szempontból kevésbé terhelik meg a rendszert. Tekintettel a részvénytársaságok viszonylag alacsonyabb számára, ebben a körben a törvényjavaslat ilyen átmeneti korlátozást nem tartalmaz.

A 2005. szeptember 1-től induló üzem tapasztalatainak felmérését követően, 2007. január 1-től a korlátolt felelősségű társaságok és részvénytársaságok minden bejegyzési és változásbejegyzési eljárásában alkalmazhatóvá válik az elektronikus ügyintézés, és ezzel a Ctv. eleget tesz az 1. társasági jogi irányelvet módosító közösségi irányelv elektronikus cégeljárás bevezetésére vonatkozó előírásainak is.

A 15.§ (3) bekezdése hatályon kívül helyezi a Ctv. 59.§-ának második mondatát, amely jelen rendelkezések elfogadásával jelentőségét veszti.