K/4405/1.

Szakács Imre

Szijjártó Péter

országgyűlési képviselő urak

Budapest

Tisztelt Képviselő Urak!

Az Országgyűlés Házszabálya 91.§-ának (2) bekezdésében foglaltak szerint hozzám, illetve László Csaba pénzügyminiszter úrhoz intézett "Mikor folytatják a Győr-Gönyű folyami kikötő fejlesztését?" című K/4405. és K/4406. számú írásbeli kérdésükre a következő választ adom.

A Győr-Gönyű Országos Közforgalmú Kikötő fejlesztését a tárca koncesszióba adással tervezte. A Kormány a 2360/1996. (XII. 17.) Korm. határozata a Győr-Gönyű-i országos közforgalmú kikötő koncessziós tenderének kiírásához szükséges kormányzati intézkedésekről döntött. Az 1998-ban kiírt koncessziós pályázat azonban eredménytelenül végződött, mivel nem volt olyan befektetői csoport, aki a teljes kikötő fejlesztését felvállalta volna. Ebből okulva a tárca megszüntette a kikötő koncessziós kötelezettségét és a terminálonkénti fejlesztések mellett döntött a vállalkozói szféra bevonásával. Ekkor született meg a megállapodás a Győr-Gönyű Kikötő Rt-vel a Ro-Ro terminál kiépítéséről, melyhez az állam az infrastrukturális kapcsolat kiépítését vállalta, míg magát a terminált - PHARE CBC támogatás igénybevételével - az Rt. végezte. Ez a beruházás 2000-ben eredményesen végződött, melynek pozitív forgalom növelő hatását Képviselő urak is méltatták.

A Győr-Gönyű-i beruházásokat folyamatosan előtérben tartjuk, és az állami költségvetés teherbíró képességének megfelelően a tárca folytatta az infrastruktúra kiépítését (Mosoni-Duna kotrása és a kitermelt anyagból a kikötő árvíz járta területének feltöltése, illetve a terület árvíz elleni bevédése). Azt a forrást, amit a költségvetés évente a kikötőkre biztosít (250-450 millió Ft.) döntő részben a Győr-Gönyű-i kikötőre fordítjuk.

A kikötőre fordított költségvetési forrásokat kormányzati ciklusonként az alábbiakban mutatjuk be:

*Kormányzati döntés a beruházás előkészítéséről

Ez évben 200 millió Ft-ot tudtunk a fejlesztésre előirányozni, tehát ez folyik, ha nem is olyan mértékben, mint azt szeretnénk. Reményünk van arra, hogy az EU-hoz történő csatlakozásunk miatt kormányzati szinten előtérbe helyezett határkikötői fejlesztési forrásokból az év második felében forrásokat tudunk átcsoportosítani, a közbeszerzési eljárások elhúzódása miatt. A jövőben pedig a Schengeni Alapból várunk segítséget a határkikötői fejlesztésekhez, ami azt jelenti, hogy a felszabaduló forrásokat a Győr-Gönyű-i fejlesztésekre tudjuk átcsoportosítani.

Fejlesztési elkötelezettségünket azzal is tudjuk bizonyítani, hogy minden évben az egyéb kikötői fejlesztéseknél megtakarított forrásokat a Győr-Gönyű-i kikötő fejlesztésére csoportosítottuk át.

Egyetértünk abban, hogy a további fejlődéshez elengedhetetlen a kikötő vasúti kapcsolatának kiépítése. Erre tervezési, engedélyezési oldalról felkészültünk, engedéllyel és kiviteli tervekkel rendelkezünk a beruházás megindításához. A második félévben az említett felszabaduló forrásokból az iparvasút területeinek kisajátítását szándékozzuk elkezdeni. A vasúti kapcsolat fejlesztését a kombinált terminál fejlesztési projektbe - az EU Kohéziós Alap stratégia részeként - is beraktuk, melyhez EU-s támogatást is remélünk a Kohéziós Alapból. A kombiterminál projekt átvilágításához elnyert EU-s pályázat előkészítéséhez ősszel várjuk a brüsszeli szakértői segítségnyújtást. A kombiterminál projekt minden bizonnyal EU-s támogatást fog kapni és ezzel a vasúti iparvágány kiépítése is megtörténik.

Bízom abban, hogy az eddigi folyamatos kikötői terület-előkészítés eredményeként kialakított mintegy 40 hektáron - az élénk érdeklődés alapján - a vállalkozói szféra bevonásával újabb fejlesztéseket lehet indukálni és amennyiben a kapcsolódó ipari zónának kijelölt mintegy 120 hektár területen is sikerül ipari parkot életre hívni, jelentős fejlesztéseket tudunk megvalósítani.

Kérem Képviselő Urakat, hogy válaszomat elfogadni szíveskedjenek.

Budapest, 2003. július " ."

Üdvözlettel:
Dr. Csillag István