ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐ
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
Képviselőcsoportja

H/4357.

Képviselői önálló indítvány

.../2003. (....)
ORSZÁGGYŰLÉSI HATÁROZATI JAVASLAT
Csongrád megye dél-keleti részét, különösen Makó és térségét sújtó károk kárenyhítési lehetőségeinek vizsgálatáról

Csongrád megye dél-keleti részét, különösen Makó és térségét fagy- és aszálykárok által fenyegető katasztrófaveszély elhárítása, és az itt élő emberek életfeltételeinek javítása érdekében a Magyar Országgyűlés a következő határozatot hozza:

1. Az Országgyűlés felkéri a Kormányt, hogy vizsgálja meg, fennállnak-e Csongrád megye dél-keleti részének katasztrófa sújtotta területté nyilvánításának feltételei.
2. Az Országgyűlés felkéri a Kormányt, hogy a fagy- és aszálykárok felmérése alapján dolgozzon ki programot a térséget sújtó károk felszámolására.
3. E határozat közzétételének napján lép hatályba.

Indokolás

Makó és térsége szántóterülete 52 ezer hektár, az összes szántóterület 40%-a kalászos gabona, 22%-a kukorica, 38%-a olajos növény és szántóföldi zöldség. A jelen gazdasági évben az első csapást a térségre a téli fagyok okozták. A térségben kifagyott 1200 ha. repce és 1600 ha. őszi árpa. A tavaszi újravetéseket (napraforgó, kukorica) a legtöbb esetben már csak hitelek felvételével tudták megoldani. A fagyok elmúltával a térséget súlyos aszály sújtja. A kalászos gabonákban átlag 55%-os kár keletkezett. A kár becsült értéke 1,2 milliárd Ft, csak a gabonafélékben. Azonban súlyos a helyzet a mintegy 10 000 ha. szántóföldi zöldség esetében is. Az öntözési lehetőség a terület 10%-át sem éri el. Ahol van lehetőség öntözni, ott egy hektár egyszeri 30 mm csapadéknak megfelelő öntözési költsége az alkalmazott technológiától függően 40-50 ezer Ft. Ezt a költséget a gazdák többsége nem tudja viselni és így számukra az öntözés nem megoldott, holott a jelenlegi időjárási viszonyok mellett legalább háromszori öntözés lenne feltétlenül szükséges. Az aszály következtében az őszi fokhagyma esetében a gazdálkodók az átlagtermés 30-40%-át tudják betakarítani, azonban a vöröshagyma hozama sem haladja meg az 50%-ot. A petrezselyem 40-50%-a nem tudott kikelni. Így a zöldségágazatban becslések szerint 3,6 milliárd Ft kár keletkezett. Emellett még az exportőreink is elveszítik piacaikat. Az aszály miatt a napraforgó és kukorica állomány helyzete is kétséges, itt is átlag alatti hozamok várhatóak.

Az állattenyésztésben a sertéstenyésztés küzd a legnagyobb gondokkal, holott éppen ebből az ágazatból próbál több ezer család megélni. Az elmúlt egy évben a sertéságazat válsága miatt a tenyésztők kára több milliárd Ft, szinte felbecsülhetetlen. Bizonytalan a vágómarha exportja és a gazdákat sújtja a tejtermelés korlátozása is.

A térségben átlag feletti a munkanélküliség és még e mellett sokan nincsenek munkanélküliként regisztrálva. A foglalkoztatottak többsége minimálbérért dolgozik. A még munkaképes nyugdíjasok járandósága alacsony. A térségben élőknek a mezőgazdaság jelenti a fő illetve a kiegészítő jövedelemforrást. Aggodalommal tekintenek a jövő elé a kereskedelemben és a szolgáltatásban érdekelt vállalkozók is, mert egyre csökken a forgalmuk. Sok család nem fogja tudni kifizetni a közüzemi számláit. Várhatóan csökkeni fognak az önkormányzati bevételek is. A térség válsághelyzete csak kormányzati segítséggel lesz kezelhető.

Budapest, 2003. június 23.

Dr. Martonosi György
Fidesz- Magyar Polgári Szövetség