MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA

T/4144.
számú
törvényjavaslat

a szomszédos államokban élő magyarokról szóló 2001. évi LXII. törvény módosításáról

Budapest, 2003. május

1. § (1) A szomszédos államokban élő magyarokról szóló 2001. évi LXII. törvény (a továbbiakban: Szátv.) preambulumának helyébe a következő rendelkezés lép:

"Az Országgyűlés

- a Magyar Köztársaságnak az Alkotmány 6. § (3) bekezdésében foglalt, a határon kívül élő magyarokért viselt felelősségének érvényesítése érdekében, Magyarországgal való sokoldalú kapcsolataik ápolásának és fejlesztésének előmozdítása céljából,

- figyelemmel a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz való csatlakozására, továbbá a nemzetközi szervezeteknek, különösen az Európa Tanácsnak az emberi jogok tiszteletben tartásával, a kisebbségi jogok védelmével kapcsolatos alapelveire,

- tekintettel a nemzetközi jog általánosan elfogadott szabályaira és a Magyar Köztársaság által vállalt nemzetközi jogi kötelezettségekre,

- tekintettel a közép-európai térségen belüli partneri és jószomszédi viszonyra, különösen a Magyar Köztársaságnak a szomszédos államokkal a jószomszédi kapcsolatok és együttműködés, valamint a kisebbséghez tartozó személyek jogainak biztosítása tárgyában kötött kétoldalú nemzetközi szerződéseire, továbbá a regionális együttműködés fejlesztésére, Magyarország stabilizáló szerepének erősítésére,

- a szomszédos államokban élő magyarságnak a szülőföldjén való boldogulásának, Magyarországgal való kapcsolatai fenntartásának, magyar nemzeti azonosságtudata megerősítésének, valamint a magyar kulturális örökséghez való kötődésének, mint a magyar nemzethez való tartozása kifejezésre juttatásának érdekében,

- a Magyar Állandó Értekezlet - mint a szomszédos államokban élő magyar közösségek nemzeti önazonosságtudatának megőrzése és erősítése érdekében működő egyeztető testület - kezdeményezésére és javaslatai alapján,

- a világ más részein a határon kívül élő magyar nemzetiségű személyek számára jogszabályban biztosított kedvezmények és támogatások érintése nélkül

a következő törvényt alkotja:"

2. § A Szátv. 1. §-a és azt megelőző cím helyébe a következő rendelkezés lép:

"I. fejezet

Általános rendelkezések

1. § (1) A törvény hatálya a Horvát Köztársaságban, Romániában, Szerbia és Montenegróban, a Szlovák Köztársaságban, a Szlovén Köztársaságban vagy Ukrajnában (a továbbiakban: szomszédos állam) lakóhellyel rendelkező, nem magyar állampolgárságú, magát magyar nemzetiségűnek valló személyre terjed ki.

(2) Ha nemzetközi szerződés másként nem rendelkezik, a törvény hatálya az (1) bekezdésben meghatározott személlyel együtt élő házastársra és közös háztartásukban nevelt kiskorú gyermekre (a továbbiakban: hozzátartozó) akkor is kiterjed, ha magát nem vallja magyar nemzetiségűnek.

(3) Nem terjed ki a törvény hatálya arra a személyre

a) aki magyar állampolgárságát önként tett nyilatkozata alapján veszítette el;

b) akinek magyar állampolgárságát azért vonták vissza, mert azt csalárd módon szerezte meg;

c) aki a Magyar Köztársaság területén bevándorlási vagy letelepedési engedélyt kapott, illetőleg menekült vagy menedékes jogállást szerzett."

3. § A Szátv. 2. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"2. § (1) A szülőföldön való megmaradást és gyarapodást, továbbá a kulturális és nyelvi azonosságtudat megőrzését a Magyar Köztársaság a törvény hatálya alatt álló, magát magyar nemzetiségűnek valló személyeknek vagy szervezeteiknek az e törvényben meghatározott kedvezmények nyújtásával és támogatások folyósításával kívánja elősegíteni.

(2) A törvény rendelkezéseit a Magyar Köztársaság nemzetközi szerződésben vállalt kötelezettségeivel összhangban, továbbá a nemzetközi jog általánosan elismert elveinek tiszteletben tartásával kell alkalmazni, különös tekintettel az államok területi szuverenitásának, a szerződések kötelező erejének és jóhiszemű végrehajtásának, az államok közötti baráti kapcsolatoknak, valamint az emberi jogok tiszteletben tartásának elvére, beleértve a hátrányos megkülönböztetés tilalmának elvét is."

4. § A Szátv. 3. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"3. § (1) A törvény hatálya alá tartozó személy a Magyar Köztársaság területén, az e törvényben meghatározott feltételek szerint biztosított kedvezményekkel élhet, és támogatásban részesülhet.

(2) A törvény hatálya alá tartozó, magát magyar nemzetiségűnek valló személy, kulturális és nyelvi azonosságtudata megőrzése érdekében, a szomszédos államban lévő állandó lakóhelyén, kulturális és oktatási célú támogatásban részesülhet. Ha nemzetközi szerződés másként nem rendelkezik, a szomszédos államok területén igényelhető támogatások folyósításának rendjére e törvényt kell alkalmazni.

(3) A törvényben foglalt kedvezmények és támogatások nem érintik a hatályos jogszabályok által a világ bármely más részén élő, magyar állampolgársággal nem rendelkező, magyar nemzetiségű személyeknek jelenleg is biztosított kedvezményeket és támogatásokat."

5. § A Szátv. 4. §-ának (1) bekezdése bevezető szövegrésze helyébe a következő rendelkezés lép:

"Az 1. § (1) és (2) bekezdésének hatálya alá tartozó személyeknek a Magyar Köztársaság a területén biztosítja különösen:"

(2) A Szátv. 4. §-a (2) bekezdése bevezető szövegrészének helyébe a következő rendelkezés lép:

"Az 1. § (1) és (2) bekezdésének hatálya alá tartozó személyek jogosultak bármely állami fenntartású nyilvános könyvtár szolgáltatásainak igénybevételére, és ingyenesen illetik meg a következő alapszolgáltatások:"

(3) A Szátv. 4. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Az állami fenntartású muzeális és közművelődési intézmények szolgáltatásainak igénybevételével kapcsolatos, az 1. § (1) és (2) bekezdésének hatálya alá tartozó személyeket megillető további kedvezményeket külön jogszabály tartalmazza."

(4) A Szátv. 4. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) Az (1)-(3) bekezdésben meghatározott kedvezményekre való jogosultságot a "Magyar igazolvány", illetőleg a "Magyar hozzátartozói igazolvány" igazolja."

6. § A Szátv. 5. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"5. § (1) A törvény 1. § (1) bekezdésének hatálya alá tartozó magyar tudósok a Magyar Tudományos Akadémia külső, illetőleg köztestületi tagjai lehetnek.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott tudósok magyarországi kutatásaikhoz külön jogszabály szerinti kedvezményekre jogosultak."

7. § (1) A Szátv. 8. §-ának (1) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az 1. § (1) és (2) bekezdésének hatálya alá tartozó személy - a törvény céljaival összhangban, a magyar kultúrához való kötödés erősítésének érdekében - a Magyar Köztársaság területén a belföldi helyi és helyközi menetrend szerinti tömegközlekedési eszközön - vasúti utazás esetén annak 2. kocsiosztályán - utazási kedvezményekben részesül."

(2) A Szátv. 8. §-a (3) bekezdésének bevezető szövegrésze helyébe a következő rendelkezés lép:

"90 %-os menettérti utazási kedvezményre jogosult a belföldi helyközi tömegközlekedési eszközön."

(3) A Szátv. 8. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

"(5) Az (1)-(3) bekezdésben meghatározott kedvezményekre való jogosultságot a "Magyar igazolvány", illetőleg a "Magyar hozzátartozói igazolvány" igazolja."

8. § (1) A Szátv. 9. §-ának (1) bekezdése bevezető szövegrésze helyébe a következő rendelkezés lép:

"Az 1. § (1) és (2) bekezdésének hatálya alá tartozó személy a Magyar Köztársaság felsőoktatási intézményeiben külön jogszabály szerint jogosult magyar nyelven."

(2) A Szátv. 9. §-ának (2) bekezdése első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

"Az államilag finanszírozott, (1) bekezdésben meghatározott képzésben nappali tagozaton részt vevő, az 1. § (1) és (2) bekezdésének hatálya alá tartozó hallgató hallgatói normatívára, a hallgatói előirányzat másik részét képező pénzbeli és természetbeni juttatásokra, illetve a tételes egészségügyi hozzájárulás megtérítésére jogosult."

(3) A Szátv. 9. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) Nem államilag finanszírozott képzésben részt vevő, az 1. § (1) és (2) bekezdésének hatálya alá tartozó hallgatók magyarországi tartózkodásukkal és tanulmányaikkal kapcsolatos költségeik részben vagy egészben történő megtérítését, külön jogszabály szerint, pályázat útján igényelhetik."

9. § A Szátv.10. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"10. § Az 1. § (1)-(2) bekezdésének hatálya alá tartozó, alap-, közép- és felsőfokú oktatási intézményben tanulmányokat folytató kiskorúak vagy hallgatók a Magyar Köztársaság területén diákkedvezményekre jogosultak. A kedvezményekre való jogosultságot a "Magyar igazolvány", illetve a "Magyar hozzátartozói igazolvány" és annak e célra rendszeresített önálló melléklete (diákigazolvány) együttesen igazolja. A diákigazolványt külön jogszabályban kijelölt hatóság adja ki. A diákigazolványt kiadó hatóság jogosult eljárása során a "Magyar igazolvány", illetve a "Magyar hozzátartozói igazolvány" iránti kérelemben foglalt adatok kezelésére, továbbá a diákigazolvány adatainak nyilvántartására, a diákigazolvány érvényességi idejének lejártáig. A kedvezményeket és az azok igénybevételével összefüggő részletes szabályokat külön jogszabály tartalmazza."

10. § (1) A Szátv. 11-12. §-át megelőző cím helyébe "Pedagógusok és oktatók támogatása" cím lép.

(2) A Szátv. 11. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az 1. § (1) és (2) bekezdésének hatálya alá tartozó, alap- és középfokú oktatási intézményben tanító pedagógus az oktatási miniszter által meghatározott éves keretszám terhére jogosult magyarországi rendszeres továbbképzésben részt venni, és a (2) bekezdésben meghatározott kedvezményeket igénybe venni. Ha nemzetközi szerződés másként nem rendelkezik, részt vehet továbbá magyarországi intézmények által a szomszédos államban tartott, akkreditált és elismert rendszeres továbbképzésben, és igénybe veheti a (2) bekezdésben meghatározott támogatásokat."

(3) A Szátv. 11. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Az (1) bekezdésben meghatározott pedagógusok továbbképzésére vonatkozó részletes szabályokat külön jogszabály tartalmazza."

11. § A Szátv.12. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"12. § Az 1. § (1) és (2) bekezdésének hatálya alá tartozó, alap-, közép-, és felsőfokú oktatási intézményben tanító pedagógus és oktató a Magyar Köztársaság területén pedagógus, illetve oktatói kedvezményekre jogosult. A kedvezményekre való jogosultságát a "Magyar igazolvány", illetve a "Magyar hozzátartozói igazolvány" és annak e célra rendszeresített önálló melléklete (pedagógus-igazolvány, illetve oktatói kártya) együttesen igazolja, amelyet külön jogszabályban kijelölt hatóság ad ki. A pedagógus-igazolványt és az oktatói kártyát kiadó hatóság jogosult eljárása során a "Magyar igazolvány", illetve a "Magyar hozzátartozói igazolvány" iránti kérelemben foglalt adatok kezelésére, továbbá a pedagógus-igazolvány és az oktatói kártya adatainak nyilvántartására, a pedagógus-igazolvány és az oktatói kártya érvényességi idejének lejártáig. A kedvezményeket és az azok igénybevételével összefüggő részletes szabályokat külön jogszabály tartalmazza."

12. § A Szátv. 13. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A Magyar Köztársaság támogatja a szomszédos államban magyar nyelvű képzést folytató, az adott államban akkreditációt vállaló felsőoktatási intézmény (tagozat, szak) létesítését, működését, fejlesztését. A megvalósításhoz szükséges pénzügyi fedezet a külföldi szervezettől (25. § (1) bekezdés) pályázat útján igényelhető."

13. § A Szátv. 14. §-a és azt megelőző cím helyébe a következő rendelkezés lép:

"A szomszédos államokban nyújtható oktatási támogatás

14. § (1) A szomszédos államban létrehozott, a magyar oktatás és kultúra ápolását céljának tekintő társadalmi szervezet közreműködésével az 1. § (1)-(2) bekezdésének hatálya alá tartozó, alap- és középfokú oktatási intézményben magyar nyelven vagy a magyar kultúra tárgyában tanulmányokat folytató kiskorúak nevelési, oktatási, valamint tankönyv és taneszköz támogatásban, továbbá a felsőoktatásban tanulók hallgatói támogatásban részesülnek.

(2) Kétoldalú megállapodás alapján a támogatás címzettje lehet az oktatási és nevelési intézmény mellett működő szülői, illetve pedagógus szövetség.

(3) Az (1) bekezdés szerinti támogatás odaítélésének és folyósításának részletes szabályairól külön jogszabály rendelkezik."

14. § A Szátv. 15. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"15. § Az 1. § (1) és (2) bekezdésének hatálya alá tartozó személynek a Magyar Köztársaság területén történő munkavállalására a külföldiek magyarországi foglalkoztatásának engedélyezésére vonatkozó általános szabályokat kell alkalmazni. Nemzetközi szerződés az általános szabályoktól eltérően rendelkezhet."

15. § A Szátv. 17. §-a (2) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

"A Magyar Köztársaság a határon túli magyarság számára közszolgálati televízió-műsor készítését és sugárzását a határokat átlépő televíziózásról szóló európai egyezménnyel összhangban, az e célt szolgáló szervezet létrehozásával és működtetésével biztosítja."

16. § A Szátv. 18. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"18. § (1) A Magyar Köztársaság támogatja a szomszédos államokban élő magyar nemzeti közösségek azonosságtudatának, anyanyelvének és kultúrájának megőrzését elősegítő, a szomszédos államokban működő szervezeteket.

(2) A támogatás elnyerése érdekében a külföldi szervezethez (25. § (1) bekezdése) pályázatot nyújthat be az (1) bekezdésben meghatározott szervezet, amelynek célja különösen

a) a magyar nemzeti hagyományok megőrzése, támogatása, kutatása,

b) a magyar nyelv, irodalom, kultúra, népművészet megőrzése, ápolása,

c) a határon túli magyar felsőoktatás támogatása oly módon, hogy elősegíti magyarországi oktatók vendégtanárként történő fogadását,

d) a magyar kultúrkincs körébe tartozó műemlék helyreállítása, fenntartása, továbbá a vidék szellemi és tárgyi örökségének megőrzése."

17. § A Szátv. 19. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"19. § (1) Az e törvényben meghatározott egyes kedvezményekre való jogosultságot az 1. § (1) és (2) bekezdésének hatály alá tartozó személyek esetében a "Magyar igazolvány", illetőleg a "Magyar hozzátartozói igazolvány" igazolja.

(2) A Magyar Köztársaság Kormánya által erre kijelölt magyar központi közigazgatási szervtől (a továbbiakban: elbíráló hatóság)

a) arcképes "Magyar igazolvány" kiadását kérheti az 1. § (1) bekezdésének hatálya alá tartozó, magát magyar nemzetiségűnek valló személy, kiskorú esetén törvényes képviselője útján;

b) ha nemzetközi szerződés ettől eltérően nem rendelkezik arcképes "Magyar hozzátartozói igazolvány" kiadását kérheti az 1. § (2) bekezdésének hatálya alá tartozó hozzátartozó (kiskorú esetén törvényes képviselője).

(3) Kérelmére "Magyar igazolvány"-ra jogosult a (2) bekezdés a) pontjában meghatározott személy, aki

a) tud magyar nyelven vagy

b) a lakóhelye szerinti állam

ba) magát magyar nemzetiségűnek valló személyként tartja nyilván, vagy

(4) Nem jogosult "Magyar igazolvány"-ra az a kérelmező

c) aki nem rendelkezik a 20. § (2) bekezdésében meghatározott igazolással.

(5) Ha nemzetközi szerződés másként nem rendelkezik, kérelmére "Magyar hozzátartozói igazolvány"-ra jogosult az a hozzátartozó, aki

a) a (3) bekezdésben meghatározott magyar nemzetiségű személlyel fennálló, az 1. § (2) bekezdése szerinti családi kapcsolatát okirattal igazolja, továbbá

b) olyan magyar nemzetiségű személyre tekintettel kéri az igazolvány kiadását, aki már rendelkezik "Magyar igazolvány"-nyal vagy arra egyébként jogosult.

(6) Nem jogosult "Magyar hozzátartozói igazolvány"-ra az a hozzátartozó

b) aki beutazási és tartózkodási tilalom vagy kiutasítás hatálya alatt áll;

c) aki nem rendelkezik a 20. § (3) bekezdésében meghatározott igazolással;

da) aki nem rendelkezik a 20. § (2) bekezdésében meghatározott igazolással;

db) akinek a "Magyar igazolvány" iránti kérelmét az elbíráló hatóság elutasította;

dc) akinek a "Magyar igazolvány"-a érvénytelen."

18. § A Szátv. 20. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"20. § (1) A "Magyar igazolvány" illetőleg a "Magyar hozzátartozói igazolvány" iránti kérelemnek tartalmaznia kell

a) a kérelmezőnek az igazolvány kiadására irányuló kérelmét, arcképét és lakcímét;

b) az igazolványban feltüntetésre kerülő személyes adatokat (21.§ (5) bekezdés);

c) az eljárásban közreműködő magyar diplomáciai és konzuli képviselet megnevezését;

d) az igazolás kiállításának helyét és idejét.

(2) A "Magyar igazolvány"-t kérelmező számára a lakóhelye szerinti államban működő magyar diplomáciai és konzuli képviselet igazolást állít ki a 19. § (3) bekezdésében meghatározott feltétel teljesítése esetén.

(3) A "Magyar hozzátartozói igazolvány"-t kérelmező számára a lakóhelye szerinti államban működő magyar diplomáciai és konzuli képviselet az igazolást akkor állítja ki, ha a kérelmező az 1. § (1) bekezdésének hatálya alá tartozó személlyel fennálló családi kapcsolatát igazolja.

(4) A 19. § (3) bekezdés b) pontjában, továbbá a 19. § (5) bekezdés a) pontjában meghatározott feltételek fennállása okirattal igazolható. Ha a 19. § (3) bekezdésének b) pontjában foglalt feltétel fennállásának okirattal történő igazolása akadályba ütközik, a magyar diplomáciai és konzuli képviselet a feltétel fennállásáról tájékoztatást kérhet a szomszédos államban élő magyar nemzeti közösség által létrehozott társadalmi szervezettől.

(5) Ha az igazolás kiadásának feltételei sem okirattal, sem tájékoztatással nem igazolhatók, a magyar diplomáciai és konzuli képviselet igazolást nem állít ki, a kérelmet azonban ebben az esetben is továbbítja az elbíráló hatósághoz."

19. § (1) A Szátv. 21. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Ha az igazolvány érvényességi ideje lejár, az igazolvány kiadására irányuló eljárást kérelemre ismételten le kell folytatni. Ha az (1) bekezdés a) és c) pontjában foglalt érvényességi időn belül a melléklet a kedvezmények igénybevételére jogosító igazolások bejegyzésére azért vált alkalmatlanná, mert az igazolvány kiállításától számított öt év eltelt, a további időtartamra járó kedvezmények biztosítása érdekében az igazolvány cseréjét kell kérni."

(2) A Szátv. 21 §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Az elbíráló hatóság az igazolványt visszavonja, ha

a) az igazolvány tulajdonosa valótlan adatokat közölt az igazolás, illetőleg az igazolvány igénylése során;

b) annak tulajdonosa bevándorlási vagy letelepedési engedélyt kapott;

c) annak tulajdonosa magyar állampolgárságot szerzett;

d) annak tulajdonosát a menekültügyi hatóság menekültként vagy menedékesként elismerte;

e) annak tulajdonosát a Magyar Köztársaság területéről kiutasították, vele szemben beutazási és tartózkodási tilalmat rendeltek el;

f) az igazolványt jogosulatlanul használták fel vagy meghamisították;

g) a "Magyar hozzátartozói igazolvány"-ra jogosító családi kapcsolat megszűnt vagy attól a személytől akire tekintettel a "Magyar hozzátartozói igazolvány"-t kérték "Magyar igazolvány"-át visszavonják;

h) az igazolvány tulajdonosa ezt maga kéri."

(3) A Szátv. 21. §-a (5) bekezdése g) pontjának helyébe a következő rendelkezés lép:

"g) az igazolvány kiadásának és érvényességének idejét, valamint az okmányszámot, valamint"

(4) A Szátv. 21. §-ának (5) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:

"h) tájékoztatását arról, hogy az igazolvány nem minősül személyazonosító igazolványnak, úti okmánynak, és határátlépésre nem jogosít."

(5) A Szátv. 21. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(6) A kedvezmények és támogatások igénybevételéhez előírt bejegyzéseket és igazolásokat az igazolvány melléklete, illetve az igazolványnak a 10. § (1) bekezdésében és a 12. § (1) bekezdésében meghatározott célra rendszeresített mellékletei (diákigazolvány, pedagógus igazolvány és oktatói kártya) tartalmazzák. Az önálló melléklet okmányazonosítóját és érvényességi idejét az igazolvány melléklet rovatában fel kell tüntetni."

(6) A Szátv. 21. §-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(7) Az igazolvány hitelességének biztosítása, valamint a kedvezmények folyósításának ellenőrzése céljából az elbíráló hatóság (e rendelkezések alkalmazásában: adatkezelő szerv) nyilvántartást vezet az igazolványok adatairól és az igazolvány mellékletének okmányazonosítójáról, az igazolvány tulajdonosának külföldi lakóhelyéről, az igazolványra jogosító családi kapcsolatról, illetőleg a tartózkodásra jogosító engedélye számáról és érvényességi idejéről, továbbá a (3) bekezdésben meghatározott adatokról. Az adatkezelő szerv a nyilvántartásban tárolt adatokat az igazolvány visszavonásáig, illetőleg érvényességi idejének lejártáig kezelheti. A nyilvántartásban kezelt adatokból - a személyes adatok védelméről szóló nemzetközi egyezménnyel összhangban - adat továbbítható statisztikai célra a Központi Statisztikai Hivatal részére, valamint a jogosultság ellenőrzésére és a visszaélések megakadályozása céljából a kedvezményt, támogatást nyújtó szerv, a kedvezményeket és támogatásokat nyilvántartó szerv, a diplomáciai és konzuli képviseletek, továbbá a büntetőügyben eljáró bíróság, a bűnüldöző szervek, illetőleg az idegenrendészeti hatóság részére. Az adatkezelő szerv a nyilvántartásból adatot továbbíthat továbbá a diákigazolvány, valamint a pedagógus-igazolvány és az oktatói kártya kiadásával, cseréjével, visszavonásával és nyilvántartásával összefüggő hatósági ügyekben eljáró szerv részére."

20. § A Szátv. 23. §-a és azt megelőző cím helyébe a következő rendelkezés lép:

"A kedvezmények biztosítása a Magyar Köztársaság területén

23. § Az e törvény szerinti kedvezményeket nyújtó állami fenntartású szervezetek és intézmények, valamint az utazási kedvezményeket nyújtó gazdálkodó szervezetek számára a kedvezmények biztosításához szükséges pénzügyi fedezetről a központi költségvetés gondoskodik."

21. § (1) A Szátv. 25. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A 13. § (2) bekezdésében és 18. § (2) bekezdésében foglalt támogatások iránti pályázatot a kérelmező székhelye szerinti szomszédos államban, az adott állam jogszabályainak megfelelően bejegyzett és működő, a pályázatok elbírálását végző, nem nyereségérdekelt szervezethez (e törvény alkalmazásában: külföldi szervezet) nyújthatja be."

(2) A Szátv. 25. §-ának (2) és (3) bekezdésében a "külföldi közhasznú szervezet" szövegrész helyébe "külföldi szervezet" szövegrész lép.

22. § A Szátv. 26. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) A nyilvántartásból - a személyes adatok védelméről szóló nemzetközi egyezménnyel összhangban - adatot vehetnek át a támogatások elbírálása céljából Magyarországon létrehozott közhasznú szervezetek, valamint az e céllal működő külföldi szervezetek, továbbá személyazonosításra alkalmatlan módon a támogatások anyagi fedezetének biztosításáról gondoskodó magyar központi közigazgatási szervek."

23. § (1) A Szátv. 27. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) E törvény rendelkezéseit a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatályba lépésétől az Európai Unió közösségi vívmányaival összhangban kell alkalmazni."

(2) A Szátv. 27. §-a a következő (3)-(5) bekezdéssel egészül ki:

"(3) Nemzetközi szerződés alapján a törvény 10. és 14. §-ában foglaltakat alkalmazni kell arra a személyre is, aki a szomszédos állam alap- vagy középfokú oktatási intézményében tanulói jogviszonyban áll és magyar nyelven tanul, továbbá arra a hallgatóra is, aki a szomszédos állam felsőoktatási intézményében magyar nyelven vagy a magyar kultúra tárgyában tanulmányokat folytat.

(4) Nemzetközi szerződés alapján a törvény 11-12. §-aiban foglaltakat alkalmazni kell a szomszédos állam alap-, közép- vagy felsőfokú oktatási intézményében magyar nyelven vagy a magyar kultúra tárgyában oktató pedagógusra vagy oktatóra is.

(5) A (3) és (4) bekezdésben meghatározott kedvezményeket és az azok igénybevételével összefüggő részletes szabályokat külön jogszabály tartalmazza."

24. § A Szátv. 28. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"28. § (1) A Kormány felhatalmazást kap arra, hogy rendeletben szabályozza

a) a "Magyar igazolvány" és a "Magyar hozzátartozói igazolvány", továbbá önálló mellékletei kiállítására, visszavonására, illetőleg nyilvántartására jogosult központi közigazgatási szerv, valamint annak felettes szerve kijelöléséről, hatáskörének meghatározásáról, továbbá az igazolvány kiadásának, cseréjének, visszavonásának és nyilvántartásának eljárási szabályairól szóló előírásokat;

b) a 8. § (4) bekezdése alapján, az 1. § (1) és (2) bekezdésének hatálya alá tartozó személyeket megillető, a 8. § (1)-(3) bekezdése szerinti utazási kedvezmények részletes szabályait;

c) az 1. § (1) és (2) bekezdésének hatálya alá tartozó személyeket a 10. § alapján megillető diákkedvezmények részletes szabályait;

d) az 1. § (1) és (2) bekezdésének hatálya alá tartozó személyeket a 11. § (1)-(3) bekezdése alapján megillető pedagógus-továbbképzési kedvezmények, valamint a 12. § alapján járó pedagógus és oktatói kedvezmények részletes szabályait;

e) a 14. § (3) bekezdése alapján, az 1. § (1) és (2) bekezdésének hatálya alá tartozó személyeket a 14. § (1)-(2) bekezdése szerint megillető támogatások odaítélésének és folyósításának részletes szabályait;

f) a 25. § alapján a szomszédos államokban igénybe vehető támogatások igénylési rendjének részletes szabályait;

g) az Európai Uniónak az 1. § (1) bekezdésének hatálya alá nem tartozó tagállamainak állampolgárait a 27. § (2) bekezdése alapján megillető magyarországi kedvezmények és a szomszédos államokban igénybe vehető támogatások részletes szabályait;

h) a 27. § (5) bekezdése alapján, az 1. § (1) és (2) bekezdésének hatálya alá nem tartozó személyeket a 10. és 14. §-ban, továbbá a 11. és 12 §-ban meghatározott kedvezményekkel és támogatásokkal kapcsolatos részletes szabályokat.

(2) A Kormány a 3. § (2) bekezdése alapján felhatalmazást kap a 14. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott támogatásoknak a szomszédos államokban történő folyósítását, valamint a 27. (3) és (4) bekezdésének végrehajtását szolgáló nemzetközi szerződések megkötésére.

(3) A Kormány gondoskodik az e törvényben foglalt támogatások elbírálását és folyósítását végző magyar közhasznú szervezetek létrehozásáról, illetőleg az ilyen céllal már működő közhasznú szervezetek tevékenységének összehangolásáról, azok létesítő okiratának megfelelő módosításáról, továbbá ennek keretében a támogatások átcsoportosításáról, valamint a szomszédos államokban élő magyar nemzeti közösségek által létrehozott társadalmi szervezetekkel való együttműködés fenntartásáról."

25. § A Szátv. 29. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"29. § (1) A belügyminiszter a külügyminiszterrel együttes rendeletben - az oktatási kedvezményekre vonatkozóan az oktatási miniszterrel egyetértésben - határozza meg a "Magyar igazolvány" és a "Magyar hozzátartozói igazolvány" tartalmi és formai követelményeire vonatkozó részletes szabályokat.

(2) A nemzeti kulturális örökség minisztere - a külügyminiszterrel egyetértésben - rendeletben határozza az állami fenntartású könyvtári, muzeális és közművelődési intézmények szolgáltatásainak igénybevételével kapcsolatos, az 1. § (1) és (2) bekezdésének hatálya alá tartozó személyeket, a 4. § (1)-(3) bekezdése alapján megillető kedvezmények igénybe vételének, valamint a (3) bekezdés szerinti további kedvezmények részletes szabályait.

(3) Az oktatási miniszter - a külügyminiszterrel egyetértésben - rendeletben határozza meg az 1. § (1) bekezdésének hatálya alá tartozó, a Magyar Tudományos Akadémia külső, illetőleg köztestületi tagjait az 5. § (2) bekezdése szerint magyarországi kutatásaihoz megillető kedvezmények részletes szabályait.

(4) Az oktatási miniszter - a külügyminiszterrel egyetértésben - rendeletben határozza meg a 9. § szerinti, az 1. § (1) és (2) bekezdésének hatálya alá tartozó személyeket magyarországi felsőoktatási képzésben való részvételük során megillető támogatások részletes szabályait.

(5) Az oktatási miniszter rendeletben határozza meg a 13. § (1) bekezdése szerinti támogatási keret felhasználásának részletes szabályait.

(6) A nemzeti kulturális örökség minisztere - a külügyminiszterrel egyetértésben - rendeletben határozza meg a 18. § (1) bekezdése szerint a szomszédos államokban élő magyar nemzeti közösségek azonosságtudatának, anyanyelvének és kultúrájának megőrzését elősegítő, a szomszédos államokban működő szervezetek támogatásának részletes szabályait.

(7) Az oktatási miniszter - a külügyminiszterrel egyetértésben - rendeletben határozza meg a magyar kultúra tárgyában folytatott felsőoktatási tanulmányok és magyar kultúra tárgyában való oktatatás részletes szabályait."

26. § A Szátv. a következő 30. §-sal egészül ki:

"30. § E törvény alkalmazásában magyar kultúrán különösen a magyar nyelvet, az irodalmat, a történelmet, a művelődéstörténetet és a magyar tudományosságot kell érteni."

27. § (1) Ez a törvény a kihirdetésekor lép hatályba. Ezzel egyidejűleg hatályát veszti a Szátv. 7. §-a, 16. §-a, 21. §-ának (4) bekezdése, 21. §-a (8) bekezdésének d) pontja és 24. §-a.

(2) E törvény hatályba lépése előtt benyújtott kérelmeket és pályázatokat a benyújtás időpontjában hatályos rendelkezések szerint kell elbírálni.

ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS

I.

Az elmúlt egy év jogalkalmazási tapasztalatai azt mutatták, hogy a szomszédos államokban élő magyarokról szóló 2001. évi LXII. törvény (a továbbiakban: Szátv.) alapvetően megfelelt azoknak a célkitűzéseknek, amelyek a törvény előkészítése során a munka alapját képezték. A törvény nagymértékben hozzájárult a szomszédos országokban élő magyarság szülőföldön való megmaradása és gyarapodása feltételinek kiszélesítéséhez, kulturális és nyelvi identitása megőrzésének támogatásához. E megállapítást támasztja alá a "Magyar igazolvány"-ok rendkívül jelentős számban való kiadása, valamint hogy Magyarországon, illetve a szomszédos államokban széles körben vették igénybe a törvény által biztosított kedvezményeket és támogatásokat.

Az Szátv. ugyanakkor hatályba lépése óta vitát váltott ki, feszültséget okozott Magyarország és érintett szomszédai, valamint az európai szervezetek között (Európa Tanács, Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet, Európai Unió). Az Szátv. a határon túl élő nemzeti kisebbségekről való gondoskodás olyan rendszerét hozta ugyanis létre, amely sok tekintetben újdonságnak számított a nemzetközi gyakorlatban, ugyanakkor számos elemében túlterjeszkedett a nemzetközi jogban kialakult szokásokon, illetve olyan nemzetközi szerződések keretein, amelyeknek hazánk is részese. A törvény kedvezőtlen nemzetközi fogadtatásához hozzájárult továbbá az is, hogy az előkészítés során az érintett szomszédos országokkal való egyeztetésre a jogszabály-előkészítők nem fordítottak kellő figyelmet. Ez az alkalmazás során az Szátv. céljainak félreértéséhez, illetve félreértelmezéséhez vezetett. Annak érdekében, hogy a törvény továbbra is szolgálhassa eredeti célját, szükségessé vált a jogszabály összhangba hozása a nemzetközi jog és gyakorlat követelményeivel.

II.

Az Szátv. hatályba lépését követően a román, és későbbiekben a magyar kormány felkérésére a jogszabálynak az európai kisebbségvédelmi gyakorlattal és a nemzetközi joggal való összevetését az Európa Tanács Joggal a Demokráciáért Európai Bizottsága (a továbbiakban: Velencei Bizottság) elvégezte. A Velencei Bizottság jelentését, és az abban megfogalmazott végkövetkeztetéseket, ajánlásokat valamennyi érintett szomszédos állam, illetve az ügyben véleményt nyilvánító európai szervezet, így különösen az Európai Unió zsinórmértéknek tekinti. A határon túli magyarság szervezetei is úgy foglaltak állást, hogy ezek az ajánlások képezhetik a törvénymódosítás kiindulópontját. Ezért a törvényjavaslat elsősorban ezen ajánlások alapján készült. Az általános indoklás a Velencei Bizottság ajánlásai közül a Szátv. módosítását befolyásoló, koncepcionális kérdéseket tekinti át. A részletes indoklás ennek alapján a javaslatban szereplő egyes rendelkezésekhez szolgál további magyarázattal.

A Velencei Bizottság alapvető éllel kimondta, hogy a kisebbségvédelem jelenlegi, az európai egyezmények alapján létrejött, kétoldalú szerződésekkel kiegészített rendszerének fenntartásához és érvényesüléséhez a nemzetközi közösségnek lényeges érdeke fűződik. Ehhez képest az államok egyoldalú jogalkotási tevékenysége a kisebbségvédelem tárgykörében nyilvánvalóan csak kiegészítő eszköz lehet, aminek a nemzetközi jog és gyakorlat tiszteletben tartásán kell alapulnia.

A Velencei Bizottság ennek figyelembe vételével alapvetően két kérdéskörben vizsgálta az Szátv.-nek az európai kisebbségvédelmi gyakorlattal és a nemzetközi joggal való összeegyeztethetőségét: az államnak idegen állampolgárokra joghatással járó jogalkotási tevékenységének, valamint a hátrányos megkülönböztetés tilalmának szempontjából.

Az első tárgykörben a Velencei Bizottság azt vizsgálta, hogy az állam ún. területen kívüli hatállyal is bíró jogalkotási tevékenysége mennyiben tekinthető egy másik, érintett állam belügyeibe való beavatkozásának; azaz az államok területi szuverenitásának elve milyen mértékben sérülhet. A bizottság szerint a válasz szempontjából különbséget kell tenni az államnak idegen állampolgárokat érintő jogalkotási tevékenysége között, ha az állam saját területén, vagy ha határain túl bír joghatással. A Velencei Bizottság megállapította, hogy általánosságban az államnak joga van saját területén az idegen állampolgárokra is joghatással bíró jogalkotási tevékenységre. Rámutatott ugyanakkor arra is, hogy az állam idegen állampolgárokat érintő jogalkotási tevékenységének az állam határain túl komoly korlátai vannak. Az államnak a területen kívüli joghatással is járó jogalkotási tevékenységét jórészt a kialakult nemzetközi gyakorlat, illetve az érintett államok között létrejött nemzetközi szerződések szabályozzák. Ez különösen érvényes az oktatás és kultúra területére, amelyekkel összefüggésben az Szátv. is tartalmaz olyan támogatási formákat, amelyek a Magyar Köztársaság államhatárain kívül, más országok magyar nemzeti kisebbséghez tartozó állampolgárai által vehetők igénybe. Ilyenek a határon túli magyar pedagógusok továbbképzése a szomszédos országokban (11. §), valamint az alap-, közép- és felsőfokú oktatásban a szülőföldön nyújtható oktatási támogatások (14. §). Ha az ilyen típusú támogatásokra vonatkozóan az érintett országok között nincs nemzetközileg elfogadott, kialakult gyakorlat vagy kétoldalú nemzetközi szerződés - márpedig jelen esetben ilyen gyakorlat vagy szerződés nincs -, akkor ezeket a támogatásokat kizárólag az érintett állam egyetértésével lehet nyújtani. Ezt kívánja meg a nemzetközi jognak a pacta sunt servanda alapelve és a nemzetközi közösségnek az államok közötti jószomszédi viszonyhoz fűződő érdeke. Ellenkező esetben az anyaország beavatkozna a szomszédos állam belügyeibe, oktatás- és kultúrpolitikájába. Ezzel összefüggésben a Velencei Bizottság azt is kimondta, hogy az állam a nemzetközi jog vagy gyakorlat megengedő szabályának hiányában semmilyen formában nem gyakorolhat államhatalmi vagy ilyennek tetsző funkciót másik állam területén. Ily módon az állam diplomáciai és konzuli képviseletén kívül más szervezeteket (például az ajánlószervezeteteket) nem bízhat meg azzal, hogy az érintett szomszédos ország állampolgáraival kapcsolatban joghatással járó tevékenységet folytasson, igazolást állítson ki.

A Velencei Bizottság a Szátv.-t vizsgálva az államok területi szuverenitásának kérdéskörén túlmenően az emberi jogok tiszteletben tartása elvének érvényesülését - különös tekintettel a hátrányos megkülönböztetés tilalmára (diszkrimináció) - is elemezte. Megállapította, hogy az Európai Emberi Jogi Egyezmény 1. Cikkének értelmében az államok a saját területükön kívül joghatással bíró aktusaikért is felelősek, ily módon az egyezmény alkalmazásának szempontjából nincs különbség az állam saját vagy idegen állampolgárokkal kapcsolatos jogalkotási vagy jogalkalmazási tevékenysége között. A Szátv. a Velencei Bizottság szerint kedvezményes elbánást nyújt meghatározott nemzetiségű, idegen állampolgároknak, ezzel különbséget tesz ezen egyének és az anyaország saját állampolgárai, ezen egyének és szülőföldjük más, nem a kedvezményezett nemzetiséghez tartozó állampolgárai, valamint ezen egyének és más, nem a kedvezményezett nemzetiséghez tartozó, harmadik államok állampolgárai között. Ez a Szátv. alapján megvalósuló különbségtétel kizárólag etnikai hovatartozáson alapul, ami az Európai Emberi Jogi Egyezmény alapján csak akkor megengedhető, ha a különbségtétel ténylegesen és ésszerűen is indokolható. Más szóval a különbségtétellel elérni kívánt célnak, és a kiváltott hatásnak egymással arányban kell állnia. Az egyének közötti, etnikai hovatartozási alapon való különbségtétel kérdésének vizsgálata során a kedvezményes elbánáshoz vezető intézkedések között a Velencei Bizottság különbséget tett az oktatási és kulturális, továbbá az egyéb célú kedvezmények tekintetében. Az oktatási és kulturális tárgyú kedvezmények annyiban egyeztethetőek össze az egyezménynek a hátrányos megkülönböztetést tiltó rendelkezéseivel, amennyiben azok az érintett etnikai csoport és az anyaország közötti kulturális kapcsolatok elmélyítését és élénkítését szolgálják. E kedvezményeknek ugyanakkor ténylegesen az anyaország kultúrájához kell kötődniük, továbbá arányosnak kell lenniük. Így oktatási támogatást pusztán etnikai alapon úgy nyújtani, hogy a támogatás független az egyének által folytatott tanulmányok tárgyától vagy ha a tanulmányokat az egyén nem az anyanyelven folytatja, nem tekinthető ténylegesen és ésszerűen indokolhatónak. Az oktatás és kultúra körén kívül kedvezmények csak kivételes esetben nyújthatók: akkor, ha azok ténylegesen az anyaországgal való kapcsolattartást szolgálják és arányosak (szórványmagyarság esetében). Az ilyen kedvezmények az esetben indokolhatóak, ha az oktatási és kulturális célú kedvezményekhez való hozzájutást könnyítik meg, és valamilyen fokon más, nem a kedvezményezett körhöz tartozó, idegen állampolgárok számára is hozzáférhetőek.

III.

A törvényjavaslatnak az a célja, hogy a Velencei Bizottság ajánlásaira figyelemmel a Szátv. módosítására tegyen javaslatot. A javaslat a Velencei Bizottság ajánlásain túlmenően az Európai Közösségek Bizottsága Jogi Szolgálatának, valamint az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet kisebbségi főbiztosának a Szátv.-ről készített elemzéseinek megállapításait is alapul veszi. A javaslat a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) 2002. novemberi ülésén elfogadott koncepciót követi. Ez utóbbi vonatkozásában csak annyiban tér el a MÁÉRT-en elfogadottaktól, amennyiben azt az európai szervezetek ajánlásainak maradéktalan érvényesítése szükségessé teszi. Az európai szervezetek ajánlásait, megállapításait a részletes indoklás kimerítően ismerteti. A törvényjavaslat ezzel lehetővé teszi, hogy a Szátv. összhangba kerüljön hazánk nemzetközi jogi kötelezettségeivel.

A javaslatot a MÁÉRT 2003. május 24-i ülése megtárgyalta és módosításokkal gazdagította. A szomszédos államokban élő magyarság politikai szervezeteinek és az országgyűlési pártoknak a meghatározó többsége a tervezettel egyetértett és azt támogatta. Az ülés Zárónyilatkozatában foglalt módosítások a jelen javaslatban már szerepelnek.

Részletes indokOlás

Az 1. §-hoz

A törvényjavaslat a preambulumot a szomszédos államokkal kötött alapszerződésekre és kisebbségvédelmi szerződésekre való hivatkozással egészíti ki. A javaslat szerint a preambulum a szomszédos államokban élő magyarok és az anyaország kapcsolatára, a magyar nemzeti azonosságtudat megőrzésének fontosságára is utal. Továbbá hivatkozik a közös kulturális örökségére, mint a határon túliak magyar nemzethez tartozását kifejező kapocsra. A Szátv. preambulumának jelenlegi, "az egységes magyar nemzethez tartozás"-ra hivatkozó szövegrésze ugyanis az anyaország és a határon túli magyarság közti politikai kötelék létrehozásának veszélyét hordozza, ahogy erre az Európai Bizottság és az EBESZ kisebbségi főbiztosa is felhívta a figyelmet.

A 2. §-hoz

A törvényjavaslat újraszabályozza a Szátv. személyi hatályára vonatkozó rendelkezéseket. A javaslat külön választja a törvény hatálya alá tartozókat és a hatály alól kizártakat. Megszünteti a törvénynek a jogszabályban megjelölt szervezetekre kiterjedő, egyébként jogszabály-szerkesztési szempontból is szükségtelen felsorolását, ezzel fenntartva a Szátv. eredeti, személyi hatályú megközelítését. A törvényjavaslat szerint a Szátv. hatálya az Európai Állampolgársági Egyezménnyel összhangban kiterjed továbbá arra is, aki állampolgárságáról egy szomszédos állam állampolgárságának megszerzése miatt mond le. A törvényjavaslat pontosan meghatározza, hogy ki rendelkezik olyan magyarországi tartózkodásra jogosító engedéllyel, ami kivonja őt a törvény hatálya alól.

A törvény hatálya a magukat magyar nemzetiségűeknek valló, a megnevezett szomszédos államokban élő, nem magyar állampolgárokra, valamint nem magyar nemzetiségű hozzátartozóikra terjed ki. A hatályos szabályozás negatív megközelítésű, a személyi hatály alól kizártak felől közelítve adja meg a hatálya alá tartozókat. Ezzel egyidejűleg a nem magyar nemzetiségű hozzátartozók az esetben is a törvény hatály alá tartoznak, ha az elsőrendű kedvezményezetteket (a magyar nemzetiségű személyeket) a törvény azonos feltétel esetén egyébként kizárná. Így az állandó magyarországi tartózkodásra jogosító engedéllyel rendelkező, nem magyar nemzetiségű hozzátartozó a törvény hatálya alá tartozik, míg az ugyanilyen engedéllyel rendelkező nem magyar állampolgárságú magát magyar nemzetiségűnek valló nem. Nincs összhangban a menedékjogról szóló 2001. évi XXXVIII. törvénnyel az állandó magyarországi tartózkodásra jogosító engedéllyel rendelkezők köre sem. A menedékesek ugyanis állandó magyarországi tartózkodási engedéllyel nem rendelkeznek, ugyanakkor a Szátv. jogalkotói szándéka e kört is ki kívánta vonni a hatály alól. A Szátv. nincs összhangban továbbá az Európai Állampolgársági Egyezménnyel és a magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvénnyel sem. A magyar állampolgárság megszűnésének egyik esete ugyanis a lemondás ha az, külföldi állampolgárság megszerzésével jár vagy azt valószínűsíti. Ezt a kört hatályos törvény kivonja a személyi hatály alól. Az európai egyezmény és az állampolgársági törvény szerint azonban ez nem tekinthető az állampolgárság csalárd módon való elvesztésének. Nem indokolt a Szátv. jelenlegi szabályozása azért sem, mert olyan korábban magyar állampolgársággal rendelkezőt zár ki a hatálya alól, aki önhibáján kívül vesztette el állampolgárságát.

A 3. §-hoz

A törvényjavaslat a törvény célját a szülőföldön való megmaradás és az azonosságtudat megőrzésében fogalmazza meg. Ez összhangban van a nemzeti kisebbségek védelmére vonatkozó nemzetközi gyakorlattal és a Velencei Bizottság ajánlásaival is. A törvényjavaslat rendelkezik arról is, mely nemzetközi jogi elveknek megfelelően kell a Szátv.-t alkalmazni. A törvényjavaslat minden egyes esetben külön utal arra, hogy mely kedvezményeket és támogatásokat lehet a "Magyar igazolvány" és a "Magyar hozzátartozói igazolvány" alapján igénybe venni. Ezért a javaslat a hatályos törvény ezen rendelkezést a módosítás során törölte.

A 4. §-hoz

A törvényjavaslat világosan elválasztja egymástól a törvény hatálya alá tartozók számára Magyarországon nyújtott kedvezményeket és támogatásokat, a szomszédos államokban biztosított támogatásoktól. Ez utóbbiaknál pontos megjelöli a támogatások célját is. E tekintetben a Velencei Bizottság ajánlásait alapul véve az anyaország a szülőföldön kizárólag oktatási és kulturális célú támogatást nyújt. Ilyen támogatás a Velencei Bizottság ajánlásai szerint az érintett szomszédos állam egyetértésével, ténylegesen a magyar kultúra hagyományainak ápolásához, valamint a magyar nyelven való oktatásnak vagy a magyar kultúra oktatásának támogatásához kötötten nyújtható. Ezt a nemzetközi jogelvet rögzíti a javaslat.

A szomszédos államok egyetértését (ha ezt az érintett állam igényli) a javaslat szerint a támogatások folyósításának rendjéről szóló, kétoldalú megállapodás formájában lehet biztosítani. A tervezet tehát nem magának a támogatások odaítélésének kérdésében kíván a szomszédos ország kormányának egyetértési jogot biztosítani, hanem csak a folyósítás eljárási rendjét kívánja - igény szerint - közös megegyezéssel kialakítani. Ez a forma egyaránt biztosíthatja, hogy a szomszédos államok egyetértése szükséges eleme lenne a támogatások folyósításának, ugyanakkor hazánk is megfelelő biztosítékokat kapna arra, hogy a támogatások átlátható rendben jutnak majd el a kedvezményezettekhez. Ezzel a megoldással a szomszédos országok is egyetértettek. E megállapodások keretéül a kormányközi kisebbségi vegyes bizottságok szolgálhatnak.

Ilyen tartalmú megállapodás kötésére a Kormány a javaslat 24. §-ában kap felhatalmazást. Ha az érintett szomszédos állam ilyen megállapodás megkötését nem igényli, a támogatások folyósításának rendjére külön jogszabályt kell alkalmazni, amire az indoklásnak a 12. §-hoz fűzött része ad részletes tájékoztatást.

Az 5. §-hoz

A törvényjavaslat - a hatályos törvény rendelkezésének tartalmát nem érintve - a szövegezést összhangba hozza a Velencei Bizottság ajánlásaival. A Szátv. a szomszédos államokban élő magyaroknak a művelődés, kultúra és tudomány területén magyarországi tartózkodásuk esetén a magyar állampolgárokkal azonos jogokat biztosít. A hatályos törvény ilyen szövegezése nem egyeztethető össze az Európai Emberi Jogi Egyezmény hátrányos megkülönböztetést tiltó rendelkezéseivel, ugyanis etnikai hovatartozási alapon tesz aránytalan és nem indokolható különbséget harmadik országok állampolgárai között.

A 6. §-hoz

A javaslat a magyarországi kedvezmények körét - ideértve a pedagógus és oktatói kedvezményeket is - kiterjesztené az MTA külső tagjaira, a szomszédos államokban élő magyar tudósokra is.

A 7. §-hoz

A Velencei Bizottság ajánlása szerint a kultúra és oktatás körén kívül kedvezményes bánásmódot még saját joghatósága körében is csak kivételes esetben alkalmazhat az anyaország. Ilyen a kulturális és oktatási kedvezményekhez való hozzájutás megkönnyítése annyiban, amennyiben ez a könnyítés valamilyen mértékben más országok állampolgárai számára is elérhető. Ebből következően utazási kedvezményt csak célhoz kötötten lehet biztosítani. A törvényjavaslat ezt az elvet emeli át a Szátv.-be. A javaslat ezzel egyidejűleg a kedvezmények körét a belföldi helyközi közlekedésben menettérti viszonylatra szélesíti ki. Az utazási kedvezmények igénybevételénél a javaslat a bizalmi elvre épít. Ezért a kedvezmény kulturális vagy oktatási célból való igénybevételét vélelmezni kell; a kedvezményhez a "Magyar igazolvány" vagy a "Magyar hozzátartozói igazolvány" felmutatásával automatikusan hozzá lehet jutni.

A 8. §-hoz

A javaslat szerint a nem magyar nemzetiségű, de a törvény hatálya alá tartozó diákok és pedagógusok, illetve oktatók az oktatási miniszter által meghatározott keretszámban, magyar nyelven részt vehetnek felsőoktatási képzésben (a keretszám a magyar nemzetiségűekre is vonatkozik). Ez a rendelkezés az arányosság elvének érvényesülését biztosítja, noha gyakorlatilag az ilyen típusú képzésben részt vevők száma feltehetőleg elhanyagolhatóan csekély lesz.

A 9-11. §-okhoz

A javaslat szerint a diák-, a pedagógus, illetve az oktatói kedvezményeket a magukat magyar nemzetiségűeknek vallók továbbra is a "Magyar igazolvánnyal", a Magyar hozzátartozói igazolvánnyal" és e célra rendszeresített diákigazolványukkal vagy pedagógus igazolványukkal, illetve oktatói kártyájukkal vehetik igénybe.

A 12. §-hoz

A törvényjavaslat egyértelművé teszi, hogy az adott államban akkreditációt vállaló felsőoktatási intézmények (tagozat, szak stb.) létesítéséhez, működéséhez, fejlesztéséhez melyik szervezettől lehet támogatást igényelni.

A 13. §-hoz

A Szátv. 14. §-a alapján a szülőföldön nevelési-oktatási és taneszköz-támogatásban részesülhet az a szülő, aki kiskorú gyermekét alap- vagy középfokú oktatási, illetve nevelési intézményben magyar nyelven taníttatja. Hasonlóképpen támogatásban részesülhet az a magyar nemzetiségű hallgató is, aki a szomszédos állam felsőfokú oktatási intézményében tanul. A Szátv.-nek a szülőföldön nyújtott oktatási támogatásra vonatkozó e rendelkezései a Velencei Bizottság ajánlásainak nem tesznek maradéktalanul eleget. Továbbá, e támogatások jelenlegi rendszerét az érintett szomszédos államok nem fogadták el. Ezt az elmúlt egy év során a szlovák és a román kormány mind a szakértői, mind a politikai szintű egyeztetések során világossá tette. Oktatási támogatás ennek következtében Szlovákiában nem volt folyósítható. Az oktatási támogatások kérdésköre kívül esik az európai kisebbségvédelmi egyezmények rendelkezésein, valamint a nemzetközi gyakorlaton is, továbbá a magyar-szlovák és a magyar-román alapszerződések sem szabályozzák e tárgykört. A Velencei Bizottság álláspontja szerint az anyaország ilyen, területen kívüli hatállyal bíró, más állam szuverenitását közvetlenül is érintő aktusához az érintett szomszédos állam kifejezett egyetértése szükséges. A szomszédos országok kormányaival való egyeztetések alapján világossá vált, hogy a szülőföldön nyújtott oktatási támogatást az érintett államok csak úgy fogadják el, ha a támogatásokat a kiskorúak, illetve a felsőfokú oktatásban részt vevő hallgatók a szomszédos államokban élő magyarság társadalmi szervezetein (például szülői, pedagógus szervezetek, iskolaszékek) keresztül kapják. Ezt a megoldást a MÁÉRT 2002. november 16-17-i ülése is elfogadhatónak tartotta. A javaslat ennek megfelelő módosítást tartalmaz az alap-, a közép-, és a felsőfokú oktatási, nevelési intézményekben tanulók támogatására. A MÁÉRT 2003. május 24-i ülésén, az MKP kérésére külön rendelkezés épült be a javaslatba - (2) bekezdés -, amely biztosítja, hogy kétoldalú kormányközi megállapodás alapján az oktatási támogatás a pedagógus és a szülői szervezeteknek is folyósítható.

A javaslat szerint a magyar tannyelven vagy a magyar kultúra, így a nyelv, az irodalom, a történelem vagy a művelődéstörténet tárgyában tanuló kiskorúak vagy a felsőoktatásban hallgatók az oktatási támogatásokat a szomszédos államban élő magyarság által létrehozott társadalmi szervezettől pályázattal igényelhetnék. A pályázati rendszer részleteiről és a támogatás folyósításának rendjéről a szomszédos országokkal kötendő kétoldalú kormányközi megállapodás alapján kormányrendelet rendelkezne. Ennek keretéül a kétoldalú kormányközi kisebbségi vegyes bizottságok szolgálnának. Ez azért szükséges, hogy a Velencei Bizottság ajánlásainak eleget téve az érintett országok egyetértése kifejezett formát öltsön és azért is, hogy biztosítható legyen, hogy a támogatások jól átlátható rendszerben jussanak el az érintettekhez. Ahol ilyen megállapodás megkötésére a szomszédos állam nem tartana igényt, ott a kormányrendelet szabályozná a támogatások odaítélésének és folyósításának rendjét, így azt is, hogy mely határon túli társadalmi szervezet kapná a költségvetési támogatást, hogy azt folyósítsa az érintetteteknek. Az előterjesztők véleménye szerint ezért célszerűbbnek mutatkozik a hatályos törvénynek a szomszédos államokban nyújtott támogatások igénylésének rendjére vonatkozó általános szabályaitól (a törvény 25. §) eltérni, és az oktatási támogatások folyósítására külön szabályokat alkotni. Erre azért is szükség lenne, mert a támogatást a szomszédos országokban élő magyarság által létrehozott társadalmi szervezeteknek a költségvetés közvetlenül folyósítaná, a jogosultak köre pedig kiterjedne a nem magyar nemzetiségű tanulókra és hallgatókra is (a javaslat 24. §-a szerint). Ezt a megoldást a szomszédos államokban élő magyarság politikai szervezetei és a szomszédos országok kormányai is támogatták.

A 14. §-hoz

A javaslat a Szátv. a munkavállalásra vonatkozó szabályait hatályon kívül helyezi és a 2002. novemberi MÁÉRT-en elfogadott koncepciót követve a Szátv. 15. §-át úgy javasolja módosítani, hogy csak nemzetközi szerződés alapján lehet az általános, a külföldiek magyarországi foglalkoztatásának engedélyezésére vonatkozó szabályoktól eltérni. A Szátv.-nek a magyarországi munkavállalásra vonatkozó rendelkezései ugyanis kifejezetten ellentétesek a Velencei Bizottság ajánlásaival. Ez a kedvezmény tudniillik semmilyen tekintetben nem kapcsolódik az anyaországi kultúrához és nem is az ahhoz való hozzáférését könnyíti. A munkavállalási kedvezményeket az Európai Bizottság hazánknak az Európai Megállapodás alapján fennálló kötelezettségeivel sem találta összhangban állónak. A magyar és a román miniszterelnök által 2001. december 22-én aláírt egyetértési nyilatkozat a Szátv. 15. §-ának hatályát a gyakorlatban kiterjesztette valamennyi román állampolgárra.

A 15. §-hoz

A javaslat a hatályos szöveget kiegészíteni javasolja a határokat átlépő televíziózásról szóló európai egyezményre való hivatkozással.

A 16. §-hoz

A javaslat megszünteti a törvény 18. §-ában szereplő olyan gazdasági tevékenységet folytató szervezetek támogatását, amelyek ellentétesek a Velencei Bizottság ajánlásával. A hatályos Szátv. támogatja olyan határon túli szervetek tevékenységét, amelyek lényegében nem hozhatók kapcsolatba a magyar kultúrával vagy az oktatással. A falusi turizmus és a vidék- és az infrastruktúra-fejlesztés támogatását a Velencei Bizottság ajánlása ugyanis nem teszi lehetővé. Az Európai Bizottság véleménye ezzel megegyező. A javaslat ugyanakkor új elemként támogatandónak ítéli és a törvény hatályát kiterjeszti olyan szervezetek támogatására, amelyeknek célja a vidék szellemi és tárgyi örökségének megőrzése.

17-20. §-okhoz

A javaslat megállapítja a "Magyar igazolvány" és a "Magyar hozzátartozói igazolvány" kiállításával kapcsolatos eljárási szabályokat. A javaslat célja a kedvezményekre való jogosultság feltételeinek pontos meghatározása, továbbá az ajánlószervezetek működésének a Velencei Bizottság, az EBESZ kisebbségi főbiztosának és az Európai Bizottság ajánlásaival való összhangba hozása.

A Velencei Bizottság foglalkozott a kedvezményekre való jogosultság feltételeivel. Ezzel összefüggésben megállapította, hogy a Szátv. alapján egyedüli feltételként alkalmazott szabad identitás-választás önmagában nem elégséges feltétele a kedvezményekre való jogosultságnak. Ezt erősíti meg a Nemzeti Kisebbségek Védelméről szóló Keretegyezmény is. Az államoknak az egyezmény szerint lehetőségük van a nemzeti kisebbségek támogatásával egyidejűleg ennek feltételeit is meghatározni. Ezért a törvény hatálya alá tartozásnak, a kedvezményekre való jogosultságnak a feltételeit egyértelművé kellett tenni, pontosabban meg kellett határozni. A javaslat szerint az egyénnek a magyar nemzetiséghez tartozását továbbra is saját identitás-választása határozza meg. A szabad identitás-választás alapján a törvény az egyént alanyi jogon a hatálya alá tartozónak tekinti (a tervezet 2. §-a). A kedvezmények igénybe vételére jogosító "Magyar igazolvány"-ra azonban csak az jogosult, aki a törvényben meghatározott feltételeknek megfelel (a tervezet 17. §-a).

Így: tud magyar nyelven vagy a lakóhelye szerinti állam magát magyar nemzetiségűnek valló személyként tartja nyilván vagy területén működő, magyar nemzetiségű személyeket tömörítő szervezet nyilvántartott tagja vagy területén működő egyház nyilvántartásában magyar nemzetiségűként tartják számon. Ezen feltételek valamelyikének fennállását az egyénnek okirattal kell igazolnia. A nyelvtudás meglétéről az eljáró hatóság (a magyar diplomáciai és konzuli képviselet) az eljárás során maga is meggyőződhet. A javaslat ily módon eleget tesz a Velencei Bizottság ajánlásainak.

A Velencei Bizottság azt is kimondta: az állam a nemzetközi jog vagy gyakorlat megengedő szabályának hiányában semmilyen formában nem gyakorolhat államhatalmi vagy ilyennek tetsző funkciót másik állam területén. Ily módon az állam diplomáciai és konzuli képviseletén kívül más szervezeteket nem bízhat meg azzal, hogy az érintett szomszédos ország állampolgáraival kapcsolatban joghatással járó tevékenységet folytasson, igazolást állítson ki. Ezért az ajánlószervezetek tevékenységének átfogó felülvizsgálatára is szükség volt. Az ajánlószervezetek eddigi működését a továbbiakban fenntartani nem lehet, mert az ellentétes a nemzetközi joggal. A javaslat szerint az ajánlószervezetek eddigi szerepét a magyar diplomáciai és konzuli képviselet venné át. Kizárólag a külképviselethez lehetne a "Magyar igazolvány" iránti kérelmet benyújtani. A külképviselet csak azt vizsgálná, hogy a kérelmező valamennyi, az igazolvány kiállításához szükséges feltétel meglétét igazolta. Ezen igazolásra szolgáló okiratok meglétéről igazolást állít ki, majd a kérelmet az eljáró hatóságnak elbírálásra továbbítja. A kérelem tartamát a külképviselet nem vizsgálja. Az ajánlószervezetek szerepe az eljárásban az lenne, hogy az igazolvány kiállításának feltételeiről abban az esetben adjanak a külképviselet megkeresésére tájékoztatást, ha a feltételek megléte okirattal nem lenne igazolható. Az ajánlószervezetek által adott tájékoztatás nem lenne kötelező erejű az eljáró hatóságokra. Ha a külképviseleti igazolás kiadásának feltételei sem okirattal, sem tájékoztatással nem igazolhatók, a magyar diplomáciai és konzuli képviselet igazolást nem állít ki, a kérelmet azonban ebben az esetben is továbbítja az elbíráló hatósághoz.

A 21-22. §-hoz

A javaslat a szomszédos államokban és Magyarországon igénybe vehető kedvezményekre vonatkozó eljárási szabályokat összhangba hozza a törvényjavaslat 2. §-ában és 4-13. §-aiban foglalt anyagi jogi szabályokkal.

A 23.-§-hoz

A javaslat szerint a törvényt hazánk európai uniós tagságának időpontjától az Európai Unió közösségi vívmányaival összhangban kell alkalmazni. A javaslat azonban nem jelenti azt, hogy az unióhoz hazánkkal egyidejűleg csatlakozó országokban élő magyarság számára a kedvezménytörvény által biztosított támogatások megszűnnének. Az Európai Unió közösségi vívmányaival való összhangot a javaslat úgy kívánja megteremteni, hogy a magyar nemzetiségűeknek biztosított kedvezményeket és támogatásokat azon uniós tagállamok állampolgárai számára is hozzáférhetővé teszi, akik kötődnek a magyar kultúrához: így például szlovákiai felsőoktatási intézményekben magyar nyelven tanulnak vagy magyar nyelven természettudományokat tanítanak.

A javaslat egyes oktatási és kulturális célú támogatások szempontjából már a törvény hatályba lépésétől kezdve biztosítja a közösségi vívmányokkal való összhangot (elsősorban az EK-szerződés 12. Cikkével), így a diákkedvezmények, a pedagógus és oktatói támogatások esetében, a szomszédos országokban nyújtott oktatási támogatások, valamint a határon túli szervezetek támogatása tekintetében. A tervezet 24. §-a alapján a kormány felhatalmazást kap arra, hogy az uniós alapelv teljes körű érvényesülését az uniós csatlakozást követően biztosítsa. Ennek alapján hazánk uniós tagságát követően az Európai Unió tagállamainak azon állampolgárai, akik nem tartoznak a törvény 1. §-ának hatálya alá és magyar nyelven vagy a magyar kultúra tárgyában tanulnak vagy oktatnak kedvezményekben és támogatásban részesülhetnek. A kedvezményeket és támogatásokat akár Magyarország, akár a szomszédos államok területén igénybe vehetik.

A javaslat szerint a diákkedvezményekben, a pedagógus, illetve oktatói kedvezményekben, valamint a szülőföldön nyújtott oktatási támogatásban részesülők köre az uniós polgárokon túl is bővülne. A javaslat ugyanis lehetővé teszi, hogy nemzetközi szerződés alapján ilyen kedvezményeket a magyar kultúrát tanuló vagy oktató, a szomszédos állam nem magyar nemzetiségű állampolgára is igénybe vehesse. Ezáltal a törvény személyi hatálya kiterjedne a nem magyar nemzetiségű külföldiekre is. Ez a rendelkezés elsősorban azon szomszédos országok vonatkozásában bír különös jelentőséggel, amelyek nem hazánkkal egy időben válnak az Európai Unió tagjává vagy európai integrációs folyamatuk a jövőbeli tagságot nem is helyezi kilátásba.

A diák-, a pedagógus, illetve oktatói kedvezményekkel összefüggésben a Velencei Bizottság ajánlásai megállapítják, hogy ilyen, az anyaországi kultúra és oktatás körén kívül eső kedvezményeket csak kivételes esetben lehet nyújtani. Ennek megfelelően, a külföldiekre vonatkozó általános szabályoknál kedvezőbb feltételeket (diák-, pedagógus, illetve oktatói kedvezményeket) csak akkor lehet a magyar nemzetiséghez tartozó, a szomszédos országok állampolgárainak biztosítani, ha a kedvezmény nem vezet a kizárólag etnikai alapon történő aránytalan és indokolatlan különbségtételhez, amit az Európai Emberi Jogi Egyezmény 14. Cikke tilt. Ilyen kedvezmények nyújtása a nemzetközi jog szerint továbbá akkor elfogadható, ha az kifejezetten elősegíti a kulturális és oktatási célú kedvezmények igénybevételét. Ezen túlmenően e kedvezményekben valamilyen fokon a szomszédos államnak nem a kedvezményezett körhöz tartozó állampolgárainak is részesülniük kell.

A Szátv. szerinti, a jelenlegi, a magyarországi, a magyar állampolgárokkal azonos feltételek szerint igénybe vehető diákkedvezmények nem felelnek meg ezen szempontoknak (a pedagógus és oktatói támogatásokra is ugyanezek vonatkoznak). A Szátv. a magyarországi diákkedvezményekre való jogosultságot etnikai hovatartozási alapon, kizárólag a törvény hatálya alá tartozó, magyar nemzetiségű tanulóknak és hallgatóknak biztosítja. A diákkedvezmények a nem magyar nemzetiségűek számárára nem elérhetők. Az előterjesztők a törvény mostani keretei között nem láttak lehetőséget a szomszédos államokban működő, alap- és középfokú oktatási intézményekben magyar nyelven tanulók közötti, a diákkedvezményekhez való hozzájutásban megnyilvánuló, a Velencei Bizottság szerint aránytalan és indokolatlan, etnikai alapon történő különbségtétel feloldására (ezt tekintette a Velencei Bizottság a legsúlyosabb gondnak). Kivételes esetben ugyanis előfordulhat, hogy egy magyar tannyelvű alap- vagy középfokú oktatási intézményben a magyar nemzeti kisebbséghez tartozók és a nem magyar nemzetiségű többséghez tartozók is tanulnak. Ilyen esetben a magyar állampolgárokkal azonos diákkedvezmények magyarországi igénybe vételére a hatályos szabályok szerint csak a magyar nemzeti kisebbséghez tartozók jogosultak.

Ezért a diszkrimináció feloldására más mód nem kínálkozott, mint a kedvezmények kiterjesztése a nem magyar nemzetiségűekre. A módosítás eleget tenne a Velencei Bizottság és az Európai Bizottság ajánlásainak, ugyanakkor az érintettek rendkívüli szűk köre miatt gyakorlati és költségvetési hatással nem járna, elsősorban szimbolikus jelentőséggel bírna. A szabályozás egységessége érdekében, és hasonló elvi indokból a személyi hatályt az előterjesztők a felsőfokú oktatásban részt vevők esetén is kiterjesztenék a nem magyar nemzetiségűekre.

A pedagógus, illetve oktatói kedvezményeket ugyanezen megfontolásból a javaslat szintén kiterjesztené a nem magyar nemzetiségű, de magyar nyelven vagy a magyar kultúra így különösen a magyar nyelv és irodalom, történelem és művelődéstörténet tárgyában oktatókra is.

A nem magyar nemzetiségű, de a törvény hatálya alá tartozó személyek a kedvezményeket nemzetközi szerződésben meghatározott módon, külön jogszabály szerint vehetik igénybe. A javaslat szerint e kétoldalú megállapodásban kell rögzíteni, hogy milyen igazolvány alapján vehetik majd igénybe az érintettek a diák-, a pedagógus, illetve az oktatói kedvezményeket. A kormány a javaslat 24. §-a alapján kapna e megállapodás megkötésére felhatalmazást. E megállapodások létrehozásának kerete a kormányközi kisebbségi vegyes bizottságok lennének.

A szülőföldön nyújtott oktatási támogatások kérdésében (a törvény 14. §-a) elsősorban az Európai Bizottság és az EBESZ kisebbségi főbiztosa hívta fel a figyelmet arra, hogy a hatályos törvény és a munkaanyag szerinti támogatási forma etnikai alapon való különbségtételhez vezet. Az egyazon oktatási intézményben tanuló magyar és nem magyar nemzetiségű tanulók vagy hallgatók támogatásban való részesítését ugyanis nem az általuk folytatott tanulmányok jellegétől, hanem etnikai hovatartozásuktól teszi függővé. Ez pedig ellentétes a Velencei Bizottság ajánlásaival. Ezért a javaslat e támogatási forma tekintetében is azt tartalmazza, hogy a támogatásra jogosultak köre - nemzetiségre való tartozástól függetlenül - terjedjen ki mindazokra, akik egyazon oktatási intézményben magyar nyelven vagy a magyar kultúra tárgyában tanulnak.

A 24-27. §-hoz

A törvény módosítása miatt a felhatalmazó rendelkezéseket és a hatályon kívül helyező rendelkezéseket a törvényjavaslat összhangba hozza a törvény végrehajtásából következő feladatokkal.