ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐ
Fidesz - Magyar Polgári Párt

Annak érdekében, hogy a mezőgazdasági szövetkezeti üzletrészek állami felvásárlása a lehető legrövidebb időn belül, valamennyi üzletrész tulajdonos vonatkozásában befejeződhessen, a megszűnt mezőgazdasági szövetkezetek üzletrész tulajdonosai pedig kárpótlásban részesülhessenek, az Országgyűlés a következő törvényt alkotja.

1. §

1. Az állami felvásárlás vonatkozásában a törvény hatálya kiterjed a mezőgazdasági szövetkezetek tagjaira, nyugdíjas tagjaira és a szövetkezetben üzletrésszel rendelkező kívülállókra, akkor is, ha a szövetkezet csőd, felszámolási - vagy végelszámolási eljárás alatt áll.
2. A kárpótlás vonatkozásában a törvény hatálya kiterjed az 1992. évi vagyonnevesítés után megszűnt szövetkezetek üzletrész tulajdonosaira.
3. A törvény hatálya nem terjed ki azokra az üzletrész tulajdonosokra, akik az üzletrészüket adásvétel vagy ajándékozás címén szerezték

1. §

1. Az üzletrészvásárlás új igénybejelentés alapján, az 1992. évi vagyonnevesítéskori névértéken történik. Az üzletrészek megvásárlásához szükséges pénzügyi fedezet biztosításáról, illetve ennek módjáról a Kormány intézkedik.
2. Az üzletrészvásárlás lebonyolítását a Magyar Fejlesztési Bank Rt. által létrehozott korlátolt felelősségű társaság végzi a megyei földművelésügyi hivatalok közreműködésével.
3. A vételi ajánlatokat olyan időpontban és határidőkkel kell megtenni, hogy a vételárak kifizetése legkésőbb 2003. december 31-ig befejeződjön.

1. §

1. A már megszűnt szövetkezetek üzletrész tulajdonosai az 1992. évi vagyonnevesítéskori névérték 95 %-ának megfelelő egyösszegű kárpótlásra jogosultak.
2. A kárpótlási igényeket a Központi Kárrendezési Irodánál kell bejelenteni az igény- jogosultságot igazoló okiratokat mellékelve.
3. A jogosultaknak járó kárpótlás kifizetéséről a Központi Kárrendezési Iroda által hozott jogerős és végrehajtható határozat alapján az üzletrészvásárlás lebonyolítására létrehozott korlátolt felelősségű társaság gondoskodik. A kárpótlás pénzügyi fedezetének biztosításáról, illetve ennek módjáról a Kormány intézkedik.
4. Az igénybejelentés és az elbírálás határidejét úgy kell megállapítani, hogy a kárpótlások kifizetése legkésőbb 2003. december 31-ig befejeződjön.

1. §

Felhatalmazást kap a Kormány, hogy az üzletrészek megvásárlásának és a kárpótlás teljesítésének részletes pénzügyi és elszámolási szabályait rendeletben állapítsa meg.

2. §

1. Ez a törvény a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba és rendelkezéseit a hatályba lépést követően megvásárlásra kerülő üzletrészek tekintetében kell alkalmazni, beleértve azokat az üzletrészeket is, amelyek megvásárlására korábban a tulajdonosoknak fel nem róható valamilyen oknál fogva nem kerülhetett sor.
2. E törvény rendelkezései a már kifizetett üzletrészeket nem érintik.

A mezőgazdasági szövetkezeti üzletrészek állami felvásárlása a külső üzletrész tulajdonosok és a nyugdíjas tagok üzletrészeire korlátozódott. A rendeleti szintű szabályozásból kimaradtak ugyanakkor a szövetkezeti tagok és az 1992 óta megszűnt szövetkezetek üzletrészesei. A jelenlegi kormány szövetkezetekkel kapcsolatos programjában ígéretet tett arra, hogy az alanyi jogú üzletrészekre is ajánlatot tesz. Ez a folyamat azonban lelassult.

A másik problémát az okozza, hogy méltánytalan hátrányt szenvedtek azok a volt szövetkezeti tagok, akiknek a szövetkezete 1992-t követően megszűnt. Ők egy fillért sem kaphattak üzletrészeik után. Méltányolható tehát az az igény, hogy részükre a vagyonnevesítéskori névértékhez közeli mértékű kárpótlást nyújtson az Állam.

A fentiekre is figyelemmel, annak érdekében, hogy a mezőgazdasági szövetkezeti üzletrészek teljes körűen és záros határidőn belül felvásárlásra kerülhessenek, illetve ugyanezen határidőn belül a kárpótlási folyamat is lezárulhasson, indokolt a törvényi szintű szabályozás.

az 1. §-hoz

A javaslat pontosan meghatározza a törvény személyi hatályát, figyelembe véve azoknak a körét, akik már korábban is jogosultak voltak üzletrészeik eladására, azokét, akik a törvény hatálybalépésétől válnak jogosulttá, továbbá a kárpótlásra jogosultakét.

Kizárja a javaslat a jogosultak közül azokat az üzletrész tulajdonosokat, akik adásvétel vagy ajándékozás címén szerezték üzletrészüket.

a 2. §-hoz

A javaslat a korábbi gyakorlatot figyelembe véve szabályozza az üzletrészek felvásárlásának módját. Ugyanakkor szigorú határidőt szab az üzletrész-felvásárlások befejezésére.

a 3. §-hoz

A megszűnt szövetkezetek üzletrész tulajdonosainak kárpótlását a névértékhez közeli mértékben szabályozza a javaslat, annak érdekében, hogy ne kerüljenek méltánytalanul hátrányosabb helyzetbe a kárpótlása jogosultak, mint a még meg nem szűnt szövetkezetek üzletrészesei.

A javaslat a kárpótlási eljárást más kárpótlásra vonatkozó törvények figyelembe vételével szabályozza, szigorú határidőt szabva a kárpótlás befejezésére.

a 4. §-hoz

A javaslat a Kormány hatáskörébe utalja az üzletrész felvásárlás és a kárpótlás pénzügyi és elszámolási szabályainak megállapítását, mivel az nem igényel törvényi szintű szabályozást.

az 5. §-hoz

A javaslat a hatályba léptető rendelkezésében egyértelművé teszi, hogy rendelkezéseit mindazokra alkalmazni kell, akik az üzletrészrendezésből önhibájukon kívül kimaradtak. Ide sorolhatók a póthagyatéki végzés miatt elutasítottak, vagy akik a vételi ajánlat lejárta után örököltek üzletrészt, vagy váltak kívülállókká, valamint azok, akiknek tagsági viszonya kizárással szűnt meg. Szintén nem voltak megvásárolhatók a vételi ajánlatban megjelölt határidő után nyugdíjassá váló tagok üzletrészei sem. Ezekre is kiterjed tehát a törvény hatálya.

A javaslat azt is egyértelműen tartalmazza, hogy rendelkezései semmilyen formában nem érintik a már kifizetett üzletrészeket.

Budapest, 2003. május 12.