országgyűlési képviselő úr részére

A fenti számon nyilvántartott, a "Nyugdíjasház vagy idősek otthona?" tárgyú kérdésére az alábbi választ adom.

A rendszerváltást követően az állami tulajdonban lévő bérlakások az önkormányzatok tulajdonába kerültek. Ezután kezdődött meg az önkormányzati tulajdonban lévő bérlakások privatizációja, ami az 1990-es évek első felében jórészt megtörtént. A folyamat eredményeképpen az önkormányzati bérlakás állomány lecsökkent, ezzel veszélyeztetve a rászorultság alapján szükséges lakásgazdálkodási tevékenységet.

A helyzet javítása érdekében 2000. július 1. határidővel indult az Állami Támogatású Bérlakás Program. Az eltelt időszakban meghozott döntések alapján több mint 50 mrd Ft támogatásból mintegy 10.000 bérlakás került kialakításra.

A Széchenyi Terv Lakásprogramja keretében a "Nyugdíjasházak vagy idősek otthona létesítése" program a szociális ágazat intézményfejlesztésében jelentős előrelépéshez vezetett. A program az idősek otthonainak létesítését 10,8 mrd Ft támogatás biztosításával segítette elő.

A bérlakás kínálat növelése érdekében létesítendő nyugdíjasházak kialakítására az általános lakhatási feltételekkel kapcsolatos jogszabályok az irányadóak, ugyanakkor az idősek otthona létesítésénél és az elhelyezés igénybevétele során speciális feltételeket is szükséges figyelembe venni, amiket a vonatkozó szociális szabályozások tartalmaznak.

A nyugdíjasház és az idősek otthona létesítési és működtetési feltételrendszerei külön törvényben szabályozottak. A törvényekben az előírások elkülönülnek egymástól, a feltételrendszerek szakszerűen megfogalmazottak.

A nyugdíjasházban olyan idős személyek vagy házaspárok kerülhetnek elhelyezésre, akik sem önkormányzati lakásra vonatkozó határozatlan idejű bérleti jogviszonnyal, sem lakásra vonatkozó tulajdonjoggal nem rendelkeznek.

A nyugdíjasház lakóinak lakhatási költséget kell fizetniük, melynek mértéke az önkormányzati rendeletben foglaltak szerinti, illetve annak csökkentése, elengedése a kötelezett jövedelmi és vagyoni viszonyai szerint történhet. A költségek nem haladhatják meg a nyugdíjasházban élő bérlő havi nyugellátásának 80 %-át. Amennyiben a működtető szociális szolgáltatásokat is biztosít a bérlő számára (pl. étkezés, házi segítségnyújtás, családsegítés), annak költségét a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások térítési díjáról szóló 29/1993. (II. 17.) kormányrendeletben foglaltak szerint állapítja meg.

Az önkormányzatok részére bevételt nem jelent a nyugdíjasház fenntartása, mivel itt bérlőként jelenik meg az időskorú személy, aki lakbért fizet, amelyből valóban nehéz megoldani a folyamatos karbantartást, épület fenntartást.

A nyugdíjasház alapvetően nem szociális intézmény, vagyis kialakítása és működtetése során nem kötelező a szociális szolgáltatás biztosítása. Ugyanakkor az ellátásra, gondozásra szoruló bent élő idős személyek részére a fenntartó önkormányzat a szociális alapellátás keretében biztosít házi gondozást, étkeztetést, aminek költségeit a lakossági arányszám alapján az önkormányzat számára biztosított normatíva fedezi.

Az idősek otthona széleskörű szociális ellátást biztosít.

Az idősek otthona szolgáltatásait a jogszabályokban előírt feltételek mellett kell megtervezni és biztosítani, így vállalni szükséges az idősek lakhatásának, étkeztetésének, egészségügyi ellátásának, ápolásának-gondozásának, mentális ellátásának feladatait és az azokhoz szükséges feltételek megteremtését.

Az idősek otthonában az önkormányzat fenntartó és működtetőként az ellátottak részére teljeskörű ellátást tud nyújtani, a szolgáltatásokért az ellátást igénybe vevő térítési díjat, valamint emeltszintű férőhely esetében egyszeri belépési díjat is fizet. Így az állami normatíva mellett egyéb bevételekből is működteti az önkormányzat az idősek otthonát.

Az idősek otthonába csak az 1993. évi III. törvényben meghatározott szociálisan rászorulók elhelyezésére és a szakmai jogszabályokban előírt igénybevételi eljárás alapján van mód.

Az idősek otthona létesítésénél be kell tartani a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény, illetve a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 1/2000. (I. 7.) SZCSM rendelet előírásait.

Megfontolást igényel az az elképzelés, hogy a nyugdíjasház és az idősek otthona azonos feltételrendszer alá kerüljön, mivel ez az intézkedés jelentős költségkihatásokkal járna. A nyugdíjasházakban működő hozzávetőleg 5000 férőhely normatív hozzájárulása a jelenlegi 725 eFt-os támogatással több mint 3,6 mrd Ft terhet róna a költségvetésre, nem említve a működési előírások teljesítéséhez szükséges épületi átalakítások, illetve tárgyi feltételek kialakításának fejlesztési költségeit, továbbá a kötelező létszám előírások teljesítését.

Amennyiben a fenti válasz alapján Képviselő Úr indokoltnak tartja, felmérés kezdhető a nyugdíjasházak lakói, személyi és tárgyi feltételei tekintetében.

Budapest, 2003. május " "