MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA

az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény, valamint a Magyar Államkincstár Részvénytársaságra és az Államháztartási Hivatalra vonatkozó egyéb törvényi rendelkezések módosításáról

2003. május

Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény, a Magyar Köztársaság 2001. és 2002. évi költségvetésének 2001. évi végrehajtásáról szóló 2002. évi XL. törvény és a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény módosításáról - a Magyar Köztársaság 2003. évi költségvetéséről szóló 2002. évi LXII. törvény 117. §-ában foglaltak végrehajtása érdekében - az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:

1. § Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) 8. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és egyidejűleg e § utolsó bekezdésének számozása (4) bekezdésre változik:

"(2) A költségvetési kiadások között kell elszámolni a nyújtott hiteleket - a 18/B. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott megelőlegezési és likviditási hitelek kivételével -, illetve bevételként azok visszatérülését."

2. § Az Áht. 8/A. §-ának (3) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki, és az eredeti d)-f) pontok jelölése e)-g) pontra változik:

"d) a 113/A. § (2) bekezdésének e) pontja alapján az Államadósság Kezelő Központ Részvénytársaság (a továbbiakban: ÁKK Rt.) által állampapírokkal végzett repo ügyletek;"

3. § Az Áht. 18/A-18/D. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"18/A. § (1) Az államháztartás alrendszerei költségvetése végrehajtásának pénzügyi lebonyolítása e törvényben meghatározott feladatait

a) Magyar Államkincstár (a továbbiakban: Kincstár),

b) és az ÁKK Rt.

látja el.

(2) A Kincstár a pénzügyminiszter szakmai és törvényességi felügyelete alatt álló, önálló jogi személyiséggel rendelkező országos hatáskörű, e törvényben és külön jogszabályokban meghatározott feladatokat ellátó, önállóan gazdálkodó központi költségvetési szerv.

(3) A Kincstár egyes feladatait a Kincstár Területi Igazgatóságai (a továbbiakban: Igazgatóságok) útján látja el.

(4) A Kincstár a Területi Államháztartási Hivatalok jogutódja.

(5) A Kincstár élén elnök áll. Az elnököt a pénzügyminiszter nevezi ki, menti fel és gyakorolja felette a munkáltatói jogok teljes körét. Az elnök vezetői megbízatása határozatlan időre szól. Az elnök az államtitkári juttatások teljes körére jogosult. A Kincstár elnökévé szakirányú felsőfokú végzettséggel, legalább öt éves közigazgatási gyakorlattal és legalább öt éves vezetői tapasztalattal rendelkező magyar állampolgár nevezhető ki.

(6) A Kincstár elnökhelyetteseit az elnök javaslatára a pénzügyminiszter nevezi ki és menti fel, felettük az egyéb munkáltatói jogokat a Kincstár elnöke gyakorolja. Az elnökhelyettesek vezetői megbízatása határozatlan időre szól. Az elnökhelyettesek a helyettes államtitkári juttatások teljes körére jogosultak. A Kincstár elnökhelyettesévé szakirányú felsőfokú végzettséggel, legalább öt éves közigazgatási gyakorlattal és három éves vezetői tapasztalattal rendelkező magyar állampolgár nevezhető ki.

18/B. § (1) A Kincstár feladatai különösen:

(2) A Kincstár az (1) bekezdésben szereplő feladatai ellátása során jogosult - törvényben meghatározott körben, mértékben és célra - pénzforgalmi szolgáltatások nyújtására, ideértve a bankszámla vezetését és a készpénz nélküli fizetési forgalom lebonyolítását is.

(3) A Kincstár az (1) bekezdésben foglalt feladatait a szolgáltatási körébe és szolgáltatási felelősségébe tartozó szervezetek számára kötelezően igénybe veendő és térítésmentes szolgáltatásként teljesíti. A Kincstár jogosult a kincstári körbe tartozók és a kincstári számlatulajdonosok külön rendelkezése nélkül is számláik megterhelésével továbbhárítani a nem általa végzett pénzforgalmi szolgáltatások igazolt díját. A Kincstár az (1) bekezdés v) pontjában foglalt, a fejezetektől átvállalt, megállapodás alapján ellátott egyes feladatait térítés ellenében végezheti.

(4) A kincstári körbe tartoznak

(5) A Kincstár a jogszabályi előírásoknak meg nem felelő megbízások és rendelkezések teljesítését a megbízás, illetve a rendelkezés kezdeményezőjének értesítése mellett visszautasítja.

(6) A nemzetközi szerződések alapján a Magyar Állam, illetve a 18/B. § (4) bekezdésében és a 18/C. § (6) bekezdésében megjelölt szervezetek (a továbbiakban együtt: kincstári ügyfelek) részére nyújtott támogatásokat a Kincstárhoz kell befizetni. A Magyar Állam, illetve a kincstári kör részére a Kincstár által vezetett devizaszámlán jóváírt támogatások a végleges felhasználáskor válnak költségvetési bevétellé. A támogatásokat a végleges felhasználást megelőzően külön jogszabály rendelkezéseinek megfelelően kell elszámolni.

(7) A Kincstár által kezdeményezett, az önkormányzatokkal kapcsolatos adósságrendezési eljárásban a Kincstár teljes jogkörrel eljár a Magyar Állam képviseletében.

(8) A Kincstár a 64/A-64/D. §-ok alapján felülvizsgálja a helyi önkormányzatokat megillető, a központi költségvetésből származó források igénybevételének és elszámolásának szabályszerűségét.

18/C. § (1) A kincstári kör szervezeteinek egymás közötti fizetéseit (kiadásait és bevételeit) átvezetéssel kell elszámolni.

(2) Pénzforgalmi tételként kell teljesíteni és elszámolni az (1) bekezdésben foglaltakon kívüli kiadásokat és bevételeket.

(3) A 18/B. § (1)-(2) bekezdésében foglaltak ellátásával kapcsolatos pénzforgalom lebonyolítására a Kincstár a Magyar Nemzeti Banknál pénzforgalmi számlával rendelkezik. A Kincstár a Magyar Nemzeti Banknál devizaszámlát nyithat, és azon az e törvényben meghatározott tevékenységével kapcsolatban megszerzett devizát tarthatja és használhatja fel. A kincstári egységes számlára inkasszó (azonnali beszedési megbízás) nem nyújtható be, illetve a kincstári egységes számlára benyújtott inkasszó nem teljesíthető.

(4) A (3) bekezdésben szereplő, a Magyar Nemzeti Bank által a Kincstár részére vezetett pénzforgalmi számla, kincstári egységes számlaként, a kincstári kör szervezetei és feladatai (2) bekezdés szerinti pénzforgalmának lebonyolítását is szolgálja.

(5) A 18/B. § (4) bekezdésében meghatározott kincstári körbe tartozók pénzeszközeiket kötelesek a kincstári egységes számlán elhelyezni és folyamatosan ott tartani.

(6) A Kincstárban pénzforgalmi számlát kötelesek vezetni

(7) A (6) bekezdésben felsorolt pénzforgalmi számlatulajdonosok más pénzintézetnél vezetett pénzforgalmi számlával nem rendelkezhetnek, átmenetileg szabad pénzeszközeiket a Kincstár hálózatában értékesített - az értékpapír-számlán, illetve értékpapír-letéti számlán nyilvántartott - állampapírok vásárlásával hasznosíthatják. A Kincstár a pénzforgalmi számlavezetést, valamint a kincstári körbe tartozók 12/A. § (4) bekezdésében foglalt letéti pénzeszközei kezelését térítésmentes szolgáltatásként végzi.

(8) A Kincstár (6) és (7) bekezdésben megjelölt bankszámla-vezetési tevékenységével összefüggő pénzforgalom a kincstári egységes számlán bonyolódik.

(9) Az államháztartás alrendszerei hitelintézetnél pénzforgalmi számlát csak e törvényben foglaltak szerint vezethetnek.

(10) A kincstári körbe tartozók a 18/B. § (6) bekezdésében meghatározott, nemzetközi szerződések alapján külföldről beérkező pénzeszközök befogadására és azok felhasználásának lebonyolítására devizaszámlát a Kincstárban nyithatnak. A Kincstár a devizaszámla-vezetéssel kapcsolatos tevékenysége körében - a Magyar Nemzeti Bank és a Kincstár között létrejött megállapodás alapján - díjakat számolhat fel és kamatot fizethet, amelynek feltételeit a számlatulajdonossal kötött számlaszerződésben köteles rögzíteni.

(11) A kincstári körbe tartozók a 18/B. § (6) bekezdésében nem érintett jogcímen megszerzett devizaeszközeik kezelésére devizaszámláikat hitelintézeteknél is vezethetik.

(12) A Kincstár a kötelezett külön rendelkezése nélkül teljesíti a Magyar Állammal, a 18/B. § (4) bekezdésében, valamint a 18/C. § (6) bekezdésében meghatározott szervezetekkel szemben benyújtott olyan beszedési megbízást, amely jogerős bírósági, államigazgatási határozaton vagy jogszabály által meghatározott azonnali beszedési megbízás útján teljesítendő fizetési kötelezettségen alapul.

(13) A Kincstár - a 13/A. § (5)-(6) bekezdésében foglaltak végrehajtása érdekében - a Kormány rendeletében meghatározottak szerint az állami támogatások kedvezményezettjeiről - azok előzetes írásbeli hozzájárulásával - a (14) bekezdésben felsorolt adatokat szolgáltat az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal, a Vám- és Pénzügyőrség, továbbá az Országos Egészségbiztosítási Pénztár, az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság, illetve azok szervei (a továbbiakban együtt: adóhatóságok) részére.

(14) A (13) bekezdésben meghatározott adatközlés a kedvezményezett nevére (megnevezésére), lakhelyére (székhelyére) és adószámára, adóazonosító jelére, társadalombiztosítási azonosító jelére (társadalombiztosítási folyószámla számára) terjed ki.

(15) Az adóhatóságok a (13)-(14) bekezdés szerinti adatközlés alapján a Kormány rendeletében meghatározottak szerint kötelesek jelezni az állami támogatások utalványozóinak és a Kincstárnak, ha a támogatások kedvezményezettjeinél esedékessé vált és a 13/A. § (9) bekezdésben meghatározott idő alatt meg nem fizetett köztartozás keletkezett, a köztartozás jogcímét és összegét, illetve azt is, ha a köztartozást megfizették.

18/D. § (1) A Magyar Nemzeti Bank a kincstári egységes számla mindenkori egyenlege után az egy hónapos jegybanki passzív műveletre meghirdetett kamatot fizeti. Ennek hiányában a kamat mértéke a jegybanki alapkamat. A kamatokat a központi költségvetés javára kell elszámolni.

(2) Az állam átmenetileg szabad pénzeszközeinek kezelése során az ÁKK Rt. jogosult a 113/A. § (2) bekezdése szerinti műveleteket végezni. Az e tevékenységből származó kamatokat a központi költségvetés javára kell elszámolni."

4. § Az Áht. 48. §-ának f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"f) működteti a Kincstárat, ellátja annak szakmai, törvényességi felügyeletét;"

5. § Az Áht. 63. §-ának (3)-(6) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(3) A központi költségvetésből a helyi önkormányzatokat megillető normatív állami hozzájárulás, átengedett személyi jövedelemadó, a helyi önkormányzatok működésével kapcsolatos egyéb központi költségvetési kapcsolatból származó, a költségvetési törvényben meghatározott támogatás, illetve előirányzat összegét a 101. § (6)-(7) bekezdésében meghatározott tartozásokkal csökkentett összegben (nettó módon) 13 részletben, az adott hónapban esedékes jogcímek figyelembevételével a Kincstár folyósítja.

(4) A (3) bekezdés szerinti finanszírozás biztosításához szükséges információkat az illetményszámfejtésüket önállóan ellátó önkormányzatok kötelesek szolgáltatni az Igazgatóság részére külön jogszabályban meghatározott módon, illetve azok a központosított illetményszámfejtésből a Kincstár rendelkezésére állnak.

(5) A (4) bekezdésben szereplő adatszolgáltatás, illetve az annak alapját képező, utalványozásnak minősülő intézményi bérszámfejtési adatok a személyi jövedelemadó, a munkavállalókat és a munkáltatókat terhelő járulékok szempontjából megfizetési rendelkezésnek minősülnek. Az önkormányzati adatszolgáltatás elmulasztása esetén a Kincstár a (3) bekezdés szerinti folyósítást az adatszolgáltatás pótlásáig felfüggeszti.

(6) Ha a (3) bekezdésben meghatározott források a nettósítás során beszámítandó, a 101. § (6) bekezdésében meghatározott tartozásokra nem nyújtanak fedezetet, akkor a különbözetet a Kincstár a helyi önkormányzatok részére átmenetileg megelőlegezi. A Kincstár az ezen a jogcímen keletkező követelésének érvényesítése érdekében havonta azonnali beszedési megbízást nyújt be a helyi önkormányzat ellen. A beszedési megbízás benyújtását követő hónap első napjától a megelőlegezett összeg után a helyi önkormányzat az előző évi átlagos jegybanki alapkamat kétszeres mértékének megfelelő kamatot köteles fizetni addig a napig, amíg fizetési kötelezettségét nem teljesíti. Külön jogszabályban meghatározott összeghatár alatti tartozás esetében a Kincstár a követelést a (3) bekezdés szerint a helyi önkormányzatokat a következő hónapokban megillető összegből történő levonás útján is érvényesítheti."

6. § Az Áht. 64/A. §-a (6) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

teljesíti. Amennyiben a fizetési kötelezettség a lemondási határidőt, illetve a külön jogszabályban megjelölt határidőt követő 90 napon belül nem teljesül, akkor a Kincstár azonnali beszedési megbízást nyújt be a helyi önkormányzat ellen, és ezt követően a 63. § (7) bekezdése szerint jár el."

7. § Az Áht. 64/B. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) Az Igazgatóság a (3) bekezdésben meghatározott támogatások igénylésének szabályszerűségét a rendelkezésre álló iratok és saját nyilvántartásai alapján, illetve helyszíni vizsgálat során a támogatás elszámolásának benyújtásáig megvizsgálhatja. A vizsgálat eredményéről az Igazgatóság külön jogszabályban meghatározott tartalmú jegyzőkönyvet vesz fel, amelyben szükség esetén javasolja a helyi önkormányzatnak, hogy a támogatásról, illetve annak egy részéről mondjon le. Amennyiben az önkormányzat a jegyzőkönyvbe foglalt javaslatnak 15 napon belül nem tesz eleget, és az év végi elszámolás során a jegyzőkönyvben szereplő jogcímen visszafizetési kötelezettsége keletkezik, a visszafizetendő összeg, de legfeljebb a jegyzőkönyvben feltüntetett különbözet után a helyi önkormányzat - az egyéb jogkövetkezményeken felül - kiegészítő kamatot fizet. A kiegészítő kamat mértéke a jegybanki alapkamat ötven százaléka."

8. § (1) Az Áht. 64/D. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A helyi önkormányzatok központi költségvetésből származó, a Belügyminisztérium fejezet Helyi önkormányzatok támogatásai, hozzájárulásai címében szereplő támogatásai, hozzájárulásai év végi elszámolásának szabályszerűségét a Kincstár a tárgyévet követő év végéig felülvizsgálja. Több évre kiterjedő támogatás esetében a lezárást követő éves elszámolás keretében a felülvizsgálat a teljes támogatási időszakra irányul."

(2) Az Áht. 64/D. §-ának (11) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(11) Amennyiben az önkormányzat fizetési kötelezettségének a határozat jogerőre emelkedését követő 90 napon belül nem tesz eleget, a Kincstár azonnali beszedési megbízást nyújt be a helyi önkormányzat ellen, és ezt követően a 63. § (7) bekezdésében foglaltak szerint jár el."

9. § Az Áht. 99. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"99. § (1) A költségvetési szerv - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - pénzeszközökkel a külön jogszabály szerint, időszakonként, elszámolási kötelezettséggel kiutalt készpénzelőlegeken, és a külön szabály szerint házipénztárba bevételezhető, és ott tartható összegeken, illetve hitelintézetnél vezetett, a 18/B. § (6) bekezdésében nem említett jogcímen megszerzett devizaeszközei kezelésére nyitott devizaszámlán, lakásépítés munkáltatói támogatása számlán kívül nem rendelkezhet.

(2) A helyi önkormányzati költségvetési szerv és a helyi kisebbségi önkormányzati költségvetési szerv pénzeszközeit - a képviselő-testület döntése alapján - a helyi önkormányzat, illetve a helyi kisebbségi önkormányzat által meghatározott belföldi hitelintézetnél nyitott bankszámlán, vagy a helyi önkormányzat költségvetési elszámolási számlájához kapcsolódó alszámlán, illetve pénzforgalmi betétkönyvben, az országos kisebbségi önkormányzati költségvetési szerv az országos kisebbségi önkormányzat által meghatározott belföldi hitelintézetnél nyitott bankszámlán kezeli, más hitelintézetnél bankszámlát nem nyithat."

10. § Az Áht. 102. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(4) Az előirányzat-felhasználási keret megállapítása során a kincstári körbe tartozók által elismert tartozásállományról benyújtott adatszolgáltatás, valamint annak az (5) bekezdésben foglalt felülvizsgálata alapján a Kincstár - kormányrendeletben szabályozott módon és mértékben - az állammal és a társadalombiztosítási alapokkal szembeni tartozás összegére az előirányzat-felhasználási keretet zárolja. A tartozásállomány csökkentésére irányuló átutalási megbízások esetén a Kincstár az átutalási megbízásban foglalt összeggel a zárolt keretből teljesíti a megbízást."

11. § Az Áht. 103. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az (1) bekezdésben foglalt nyilvántartási kötelezettség jogszabályban szabályozott módon kiterjed a kiadási előirányzatokat terhelő kötelezettségvállalások és a bevételi előirányzatok teljesítését előrejelző - a teljesülés várható időpontja szerint rögzített - bevételi előírások folyamatos nyilvántartására."

12. § Az Áht. 109/A. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A kincstári vagyon tulajdonjogának átruházásából (a továbbiakban: értékesítés) származó bevétel - kivéve, ha törvény vagy vagyonkezelés körében történő értékesítés esetén kormányrendelet másként nem rendelkezik - a központi költségvetés központosított bevételét képezi a (4) bekezdésben foglaltakra figyelemmel."

13. § (1) Az Áht. 113/A. §-a (1) bekezdésének a) és b) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"a) az éves költségvetési törvény alapján a 18/B. § (1) bekezdésének p) pontja szerinti előrejelzés figyelembe vételével gondoskodik az állami költségvetés fizetőképességének fenntartásáról;

b) gondoskodik a központi költségvetést terhelő adósság és hiány finanszírozásáról, az államadósság, valamint az állam átmenetileg szabad pénzeszközeinek kezeléséről és az azzal való gazdálkodásról;"

(2) Az Áht. 113/A. §-a (2) bekezdésének e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(3) Az Áht. 113/A. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és egyidejűleg a § a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

"(3) Az ÁKK Rt. a 18/G. § (6) bekezdésében meghatározott számlák elkülönített alszámláin forgalomba hozatal és mögöttes pénzkövetelés nélkül olyan hitelviszonyt megtestesítő értékpapír-állományt hozhat létre, amely a (2) bekezdés e) pontja szerinti ügyletek tárgya lehet.

(4) Az ÁKK Rt. és a Kincstár az állam által kibocsátott vagy állami kezességvállalással garantált, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok tekintetében értékpapír-bizományosi, értékpapír-kereskedelmi, értékpapír forgalomba hozatalát szervező és ehhez kapcsolódó szolgáltatási, értékpapír-letétkezelési és értékpapír-számlavezetési, ügyfélszámla-vezetési, továbbá értékpapír-kölcsönzési tevékenységet végezhet. Az ÁKK Rt. és a Kincstár e tevékenységeire a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni."

14. § Az Áht. 114. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az államháztartás információs rendszerét - a nemzetgazdasági pénzügyi információrendszer részeként - úgy kell kialakítani, hogy segítse a közérdekű adatokhoz való jogszerű hozzáférést, az államháztartási pénzügyi folyamatok megtervezését, a költségvetési előirányzatok kialakítását, és a teljesülés elemzésére, értékelésére, ellenőrzésére alkalmas legyen."

15. § Az Áht. a következő 123/C. §-sal egészül ki:

"123/C. § (1) A Magyar Államkincstár Részvénytársaság munkavállalóinak köztisztviselőként történő továbbfoglalkoztatása esetén

(2) A Magyar Államkincstár Részvénytársaság megszűnésekor - továbbfoglalkoztatási ajánlat elfogadása hiányában - a munkavállalókat a munkáltató jogutód nélküli megszűnésekor megillető juttatások illetik meg. Ezekben az esetekben a Magyar Államkincstár Részvénytársaság munkavállalóinak munkaviszonyát - a végkielégítés szempontjából - a Magyar Államkincstárnál, mint központi költségvetési szervnél eltöltött idő beszámításával, folyamatos jogviszonyként kell figyelembe venni. A munkavállalót a Magyar Államkincstár által 2001. december 31-ével közölt felmentési idő és a Magyar Államkincstár Részvénytársaságnál számított felmondási idő összeszámított mértékének felére járó átlagkereset illeti meg, amennyiben egyébként munkabérre jogosult."

16. § A Magyar Köztársaság 2001. és 2002. évi költségvetésének 2001. évi végrehajtásáról szóló 2002. évi XL. törvény 8. §-ának (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(10) Amennyiben a (9) bekezdésben meghatározott határidőt követő 90 napon belül a befizetések nem érkeznek meg a Magyar Államkincstár (a továbbiakban: Kincstár) 10032000-01031496-00000000 "Önkormányzatok előző évről származó befizetései", valamint a Kincstár 10032000-01034004-00000000 "Különleges bevételek" bevételi számlájára, a Kincstár az Áht. 64/A. § (6) bekezdése alapján intézkedik a központi költségvetést megillető követelés érvényesítéséről."

17. § A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény 4. §-a a) pontjának 6. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"6. a Magyar Államkincstár Területi Igazgatósága - ideértve a Magyar Államkincstár Fővárosi Igazgatóságát is - számfejtési körébe a helyi önkormányzatok nettó finanszírozásának hatálya alá tartozó munkáltató esetében a járulékfizetési, a nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettség teljesítése szempontjából a Magyar Államkincstár Területi Igazgatósága,"

18. § (1) Ez a törvény 2003. június hó 30. napján lép hatályba azzal, hogy az Áht. 18/C. § (6) és (7) bekezdésében foglaltakat az Áht. 18/C. §-a (6) bekezdésének f) pontjában megjelölt, már bejegyzett közhasznú társaságok 2004. január 1-től kötelesek alkalmazni.

(2) Az Áht. 24. §-a (2) bekezdésének e) pontjában és a 48. §-ának j) és o) pontjában, a 63. §-ának (7) bekezdésében, a 64/D. §-ának (4) és (10) bekezdésében, a 101. §-ának (8) és (9) bekezdésében, a 102. §-ának (5) bekezdésében, a 102/A. §-ában, a 103. §-ának (1) bekezdésében, a 124. §-a (2) bekezdésének p) pontjában és a 124. §-a (4) bekezdésének c) pontjában szereplő ÁHH, illetve Államháztartási Hivatal megnevezés helyébe Kincstár lép.

(3) Az Áht. 64. §-ának (1), (4) és (5) bekezdésében, a 64/A. §-ának (1)-(3) bekezdésében és (4) bekezdésének c) pontjában, a 64/B. §-ának (3) bekezdésében, a 64/D. §-ának (2), (4)-(6), (8), (10) bekezdésében és a 101. §-ának (2) bekezdésében szereplő TÁH megnevezés helyébe Igazgatóság lép.

(4) Az Áht. 14. §-ának (1) bekezdésében a "18/B. § (2) bekezdés" szövegrész helyébe "18/B. § (1) bekezdésének d) pontja" szövegrész lép, a 14. §-ának (2) bekezdésében a "8/A. § (3) bekezdése d) f) pontjai" szövegrész helyébe a "8/A. § (3) bekezdése d)-g) pontjai" szövegrész lép, a 18/F. § (1) bekezdésében az "Államadósság Kezelő Központ Részvénytársaság (a továbbiakban: ÁKK Rt.)" szövegrész helyébe "ÁKK Rt." szövegrész lép, a 123. § (4) bekezdésében a "18/B. § (10) bekezdése" szövegrész helyébe a "18/B. § (6) bekezdése" szövegrész lép.

(5) Ahol törvény Államháztartási Hivatalról, Magyar Államkincstár Rt-ről rendelkezik, az alatt 2003. június 30-ától Magyar Államkincstárat (Kincstár) kell érteni. Ahol törvény TÁH-ról, TÁKISZ-ról, FÁKISZ-ról, Területi Államháztartási Hivatalról, fővárosi, illetve megyei területi államháztartási hivatalról rendelkezik, az alatt a Magyar Államkincstár Területi Igazgatóságait (Igazgatóság) kell érteni.

(6) E törvény hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti az Áht. 18/H. §-a, a 18/I. §-a, 102. §-ának (11) bekezdése, a 102. § (12) bekezdésében szereplő "Az ÁHH rendelkezése alapján" szövegrész, a 122/A. §-ban szereplő "az Államháztartási Hivatal" szövegrész, a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény 44. §-a (4) bekezdésének második mondata, a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 3. §-ának (4) bekezdésében "a Magyar Államkincstár Részvénytársaságra" szövegrész, az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 5. §-a (1) bekezdésének b) pontjában "a Magyar Államkincstár Részvénytársaság" szövegrész, az állam tulajdonában lévő vállalkozói vagyon értékesítéséről szóló 1995. évi XXXIX. törvény mellékletében a Magyar Államkincstár Rt-re vonatkozó rendelkezés, valamint az Államháztartási Hivatalról és a területi államháztartási hivatalok átszervezéséről szóló 322/2001. (XII. 29.) Korm. rendelet.

A Magyar Államkincstár 1996. január 1-jén elsősorban az államháztartás pénzforgalmi feladatainak centralizálása és külső finanszírozási szükségletének csökkentése érdekében jött létre.

E szervezeti keretek kialakítása kapcsán előrelépés történt a költségvetés végrehajtásának figyelemmel kísérésében, a gyorsabb és pontosabb pénzügyi, költségvetési információszolgáltatásban is, azonban az e téren elért eredmények még nem feleltek meg a szigorú és átlátható közpénzfelhasználás követelményeinek. A gyakorlatban felmerülő problémák a működés során zavarokat okoztak. A kincstári rendszer működésének négy éves tapasztalatai, problémái kellő alapot szolgáltattak a továbbfejlesztés irányainak meghatározásához. Törvényi felhatalmazás alapján 2001. március 1-jétől a Magyar Államkincstár Államadósság Kezelő Központ, mint a Magyar Államkincstár elnökének felügyelete alatt részleges önállósággal működő költségvetési szerv megszűnt, és jogutódjaként, a feladatait teljes körűen ellátva pedig létrejött az Államadósság Kezelő Központ Rt., amely 300 millió Ft alaptőkével, kizárólagos állami tulajdonú gazdasági társaságként működik, majd a reform következő lépése a költségvetési végrehajtási és a pénzforgalmi funkció szétválasztása volt, amelyhez 2001. év közepétől szükségessé vált az intézményi keretek elhatárolása is. Ennek következtében a Magyar Államkincstárból kivált az Államháztartási Hivatal (ÁHH). Az ÁHH a működését 2001. október 1-jén kezdte meg.

Az államháztartás pénzügyi rendszere továbbfejlesztésének soron következő feladatairól szóló 1115/2001. (X. 11.) Korm. határozat 1. pontja alapján 2001. december 31-én megszűnt a Magyar Államkincstár, mint költségvetési intézmény és 2002. január 1-től a Magyar Államkincstár részvénytársasági formában működött. Ezen kívül a pénzügyi rendszer átalakításának részeként a korábban a belügyminiszter felügyelete alá tartozó Területi Államháztartási és Közigazgatási Információs Szolgálatok (TÁKISZ-ok) 2000. január 1-jétől a pénzügyminiszter felügyelete alá kerültek és 2002. január 1-től az ÁHH területi szerveiként működtek, mint Területi Államháztartási Hivatalok (TÁH). A korábbi Magyar Államkincstár területi szervei pedig a Magyar Államkincstár Rt. megyei fiókjaiként, illetve Budapesten Igazgatóságaként működtek tovább.

A fenti szervezeti átalakulások után a kincstári rendszer feladatait tehát jelenleg megosztva, a Pénzügyminisztérium felügyelete alatt működő, két országos hálózattal rendelkező szervezet látja el, az ÁHH és a Magyar Államkincstár Rt. A szétválást követően az ÁHH fő feladatát a költségvetés végrehajtása és a megfelelő információ-szolgáltatás jelentette, míg a Magyar Államkincstár Rt. a pénzforgalom lebonyolítását végezte.

A Magyar Államkincstár Rt. megszűnése és az ÁHH alapjain létrejövő Magyar Államkincstár, mint költségvetési szerv létrehozása nem a 2000. év előtti állapot visszaállítását jelenti. A struktúraváltást az indokolja, hogy a több, önálló jogi személyként működő, elkülönített informatikai hálózattal rendelkező, a pénzügyi igazgatás feladatait ellátó szerv egy szervezeti struktúrába integrálása útján elkerülhetővé válik a párhuzamos fiókhálózatok működtetése, ezáltal gazdaságosabb, hatékonyabb szervezet hozható létre. Ennek legcélszerűbb megoldása, hogy a Magyar Államkincstár Rt. szervezetei "olvadnak be" az új struktúrába.

A fentiek alapján az államháztartás pénzügyi rendszerének továbbfejlesztése és korszerűsítése szempontjából tehát szükségszerűnek látszik, hogy a két szervezet a továbbiakban integrálódva, egy szervezetben lássa el a költségvetés végrehajtásával kapcsolatos valamennyi funkciót és a helyi pénzügyi igazgatás feladatai egy országos hálózaton keresztül bonyolódjanak egységes szakmai irányítás és felügyelet mellett.

Ennek érdekében írta elő az Országgyűlés a Magyar Köztársaság 2003. évi költségvetéséről szóló 2002. évi LXII. törvény 117. §-ában, hogy a Magyar Államkincstár Rt. 2003. június 30. napjával megszűnik és a Kincstár jogszabályokban foglalt feladatait 2003. június 30. napjától az ÁHH látja el. A Kincstár jogait és kötelezettségeit 2003. június 30. napjától az ÁHH gyakorolja. Az ÁHH elnevezése 2003. június 30. napjától Magyar Államkincstárra változik. Jelen törvénymódosítás a költségvetési törvény elsősorban deklaratív jellegű, hivatkozott rendelkezésének végrehajtását szolgálja.

Szükségessé vált a törvényi hivatkozás pontosítása, tekintettel arra, hogy az államháztartás alrendszerei költségvetése végrehajtásának pénzügyi lebonyolításában résztvevő szervezetek köre megváltozott, így megváltoztak az e szervezetek által ellátott feladatok is.

Az Államadósság Kezelő Központ Részvénytársaság (ÁKK Rt.) állampapírokkal a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvényben meghatározott repo ügyleteket is végez, amely az Áht-ban a finanszírozási célú pénzügyi műveletek között külön kiemelést érdemel.

A 18/A. § jeleníti meg azon szervezetek körét (Kincstár és ÁKK Rt.), amelyek 2003. június 30. napjával az államháztartás alrendszerei költségvetése végrehajtásának pénzügyi lebonyolításában részt vesznek. A módosítás a pénzügyminiszter felügyelete alá tartozó országos hatáskörű szervek vezetőire vonatkozó szabályozás egységesítése érdekében rendelkezik a Kincstár élén álló elnök és elnökhelyettesek kinevezésére, felmentésére, felettük a munkáltatói jogok gyakorlására vonatkozó szabályokról, valamint az e tisztségek betöltéséhez szükséges szakmai feltételekről. A Kincstár az említett időponttól kezdve feladatait a megszüntetésre került, önálló jogi személyiséggel rendelkező TÁH-ok helyett Területi Igazgatóságai, mint területi szervezeti egységei útján látja el.

A 18/B. § tartalmazza a Kincstár által ellátott feladatok körét kibővítve és pontosítva egyrészt azon feladatokkal, amelyeket 2003. június 30-ig az Államháztartási Hivatal látott el, másrészt néhány, a gyakorlatban felmerült, törvényi szintű rögzítést igénylő feladattal.

A 18/C. §-ban főként pontosító jellegű javaslatok szerepelnek.

A 18/D. § (2) bekezdésében szereplő módosítási javaslat az állam szabad pénzeszközeivel való gazdálkodáshoz kapcsolódik. Az államháztartás korszerűsítése, különös tekintettel az EU csatlakozásra, szükségessé teszi az állam átmenetileg szabad pénzeszközeivel való aktív gazdálkodást. A módosítást megelőzően az állam összes szabad pénzeszköze az MNB-ben vezetett számlán jelent meg. Mind a monetáris politikai eszköztár korszerűsítése, mind az uniós csatlakozásból fakadóan a jegybank és költségvetés közötti kapcsolat módosulása egy aktívabb pénzgazdálkodást tesz szükségessé, ezért nem tartható fenn a kialakult gyakorlat. Az állam átmenetileg szabad pénzeszközeivel való gazdálkodást egy olyan szervezetre célszerű bízni, amely rendelkezik a szükséges eszközökkel, piaci ismeretekkel és tevékenysége már eleve szorosan kapcsolódik az átmenetileg szabad pénzeszközökkel való gazdálkodáshoz. A bekezdés tehát az ÁKK Rt. által e tevékenysége során használható eszközöket, illetve ezen ügyletek eredményének elszámolását állapítja meg.

Ezen §-ok az államháztartás alrendszerei költségvetése végrehajtásának pénzügyi lebonyolításában résztvevő szervezetek körének átalakításához kapcsolódóan tartalmaznak pontosító jellegű módosításokat.

Az Áht. 99. §-ának (1) bekezdése pontosításra kerül. A módosítás elsősorban arra hívja fel a figyelmet, hogy a helyi önkormányzati költségvetési szervekre és a kisebbségi önkormányzati költségvetési szervekre - a pénzeszközeik kezelését tekintve - a költségvetési szervekre megállapított szabályoktól eltérő rendelkezések vonatkoznak. Ezen kívül a fogalompontosítás összhangot teremt a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény és a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény által alkalmazott fogalmak között.

Az Áht. 99. §-a (2) bekezdésének módosítása egy, a gyakorlatban felmerült problémát orvosol. Egyértelművé teszi, hogy bár a Magyar Köztársaság 2003. évi költségvetéséről szóló 2002. évi LXII. törvény 105. §-ának a) pontja alapján a költségvetési szervek pénzforgalmi betétkönyvvel nem rendelkezhetnek, a helyi önkormányzati költségvetési szervekre és a kisebbségi önkormányzati költségvetési szervekre e szabály nem vonatkozik, így azok pénzeszközeiket továbbra is tarthatják pénzforgalmi betétkönyvben.

E § szintén az államháztartás alrendszerei költségvetése végrehajtásának pénzügyi lebonyolításában résztvevő szervezetek körének átalakításához kapcsolódóan tartalmaz pontosító jellegű módosításokat.

A módosítás célja, hogy az Áht. 103. §-ának (2) bekezdésében szereplő megfogalmazás összhangban legyen az Áht. 18/B. §-ának (1) bekezdésében foglalt, a Kincstár feladatait megállapító rendelkezésekkel.

A módosítás célja, hogy a központi költségvetési szervek a feleslegessé vált gépek, felszerelések, járművek, készletek értékesítéséből származó bevételt a Magyar Köztársaság 2003. évi költségvetéséről szóló 2002. évi LXII. törvényben foglalt módosítást megelőző szabályozáshoz hasonlóan - összhangban az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 57. §-a (2) bekezdésének j) pontjában foglaltakkal - a központi költségvetésbe történő befizetés helyett saját bevételként kezelhessék.

A módosítás célja, hogy törvényi szinten kerüljön rendezésre az állam pénzgazdálkodásával kapcsolatban a feladatok és az ahhoz kapcsolódó felelősség tisztázása. Az Áht. 8/A. §-a (3) bekezdésének d) pontjában rögzítésre kerül, hogy a finanszírozási célú műveletek közé tartoznak az ÁKK Rt. által végzett repo ügyletek. E §-ban lesz egyértelműen meghatározva, hogy a pénzügyminiszter többek között az említett művelettel is - az ÁKK Rt. útján - elsősorban a költségvetés fizetőképességének fenntartásáról, valamint az állam átmenetileg szabad pénzeszközeinek kezeléséről gondoskodik. Az Áht. 113/A. §-ának új (3) bekezdése törvénybe iktatásának célja, hogy az abban szabályozott ügyletek - a nemzetközi gyakorlathoz hasonlóan - egyértelmű jogi szabályozást nyerjenek. Az Áht. 113/A. §-ának (4) bekezdésének pontosítása azért vált szükségessé, mert a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény az értékpapír-kölcsönzést meghatározott kiegészítő befektetési szolgáltatási tevékenységként kezeli, így e feladat nevesítése a jövőben bevezetésre kerülő kölcsönzési rendszer megindításához szükséges.

A törvénymódosítás célja az ún. Üvegzseb-törvény (illetve a részét képező, a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény módosítása) közérdekű adatok nyilvánosságával kapcsolatos rendelkezéseinek államháztartási szinten történő továbbfejlesztése.

A közérdekű adatokról való tájékoztatás fejlesztésének megvalósításával párhuzamosan fejlesztésre kerül az államháztartás információs rendszere, így biztosítva szélesebb értelemben véve a közpénzek áramlásának átláthatóságát.

Az Áht. új 123/C. §-ában foglalt rendelkezések a Magyar Államkincstár Rt. munkavállalóinak továbbfoglalkoztatására vonatkozó szabályokat rögzítik. Az Áht. 123/C. §-a annak az alapvető követelménynek a megvalósítását szolgálja, amely szerint nem érheti hátrány azt a munkavállalót, aki előbb közalkalmazotti jogviszony, majd munkajogviszony, később pedig köztisztviselői jogviszony keretében kerül foglalkoztatásra, azonban gyakorlatilag ugyanott, ugyanazt a munkát végzi az átszervezésre került szervezetben. E rendelkezések garantálják e munkavállalók számára a változatlan feltételekkel való továbbfoglalkoztatást.

A Kjt. rendelkezései szerint a közalkalmazottak felmentési idejének felső határa 8 hónap, ezzel szemben a köztisztviselők egységesen 6 hónap felmentési időre jogosultak. Azon közalkalmazotti kör, amely részére a Magyar Államkincstár 2001. december 31-én legalább 6 hónap felmentési időt állapított meg, a Ktv. jelenlegi rendelkezései alapján hátrányba kerülne, mert korábban jogszerző időként elismert juttatásai - mely a Kincstárnál eltöltött idő alapján egységesen 30 nappal emelkedik - egy részét elveszítené. E probléma megoldását szolgálja az Áht. tervezett 123/C. § (1) bekezdése b) pontjának törvénybe iktatása.

Szintén az azonos jogosultságok biztosítása szempontjából fontos az Áht. 123/C. §-a (1) bekezdésének c) pontjában foglalt szabályok rögzítése, amelyek alapján a ki nem adott szabadságok igénybe vehetők az új szervezetben. A 2003. évi időarányos szabadságok kiadására, vagy annak megváltására nincs lehetőség, ezért kell beiktatni az említett rendelkezést. Mindehhez hozzá kell számítani a 2003. II. félévre már a Ktv. alapján megállapításra kerülő szabadság időarányos részét is.

A Ktv. 49/G. §-a szerint a köztisztviselőt ruházati költségtérítés illeti meg. Figyelemmel arra, hogy a kincstári dolgozót megillető formaruha juttatást a Magyar Államkincstár Rt. még 2003. I. félévében a dolgozó részére teljes összegben - az egész évre kiterjedően - megfizeti, ezért az Áht. 123/C. §-a (1) bekezdésének d) pontjában rendelkezni kell arról, hogy a Ktv. alapján egyébként számára járó juttatás a II. félévben már nem vehető igénybe.

Mindezeken felül törvényi úton szükséges rendezni azon dolgozók munkajogi helyzetét is, akik nem tartanak igényt a Magyar Államkincstárnál való továbbfoglalkoztatásukra. A végkielégítés számításánál ki kell mondani, hogy a jogszerző idő mértékét a továbbfoglalkoztatást vállalókkal azonos módon kell megállapítani. A munkajogi jogutódlás hiányában a munkaviszony megszűnésekor a munkavállalókkal az Mt. 86/A. §-ában foglaltak szerint kell elszámolni.

E § az államháztartás alrendszerei költségvetése végrehajtásának pénzügyi lebonyolításában résztvevő szervezetek körének megváltoztatásához kapcsolódóan tartalmaz pontosító jellegű módosításokat a kapcsolódó egyes törvényeket illetően.

A § a módosítások 2003. június 30-i hatályba lépéséről rendelkezik azzal, hogy a már bejegyzett közhasznú társaságok esetében a 18/C. § (6) és (7) bekezdésében foglaltakat csak 2004. január 1-től kell alkalmazni. Tekintettel arra, hogy a megszűnő ÁHH és a TÁH-ok feladatait ezen időponttól átveszi a Kincstár és Igazgatóságai, e § rendelkezik az e szervekre utaló elnevezések Kincstárra, illetve Igazgatóságokra való pontosításáról mind az Áht-ban, mind a kapcsolódó egyéb törvényekben. E § gondoskodik az átszervezés kapcsán feleslegessé vált rendelkezések hatályon kívül helyezéséről is.

A hatályon kívül helyezendő rendelkezések közül kiemelést érdemel az Áht. 102. §-ának (11) bekezdése, amelynek hatályon kívül helyezését a felesleges többlet adminisztráció megszüntetése indokolja. A hatályon kívül helyezni javasolt eljárás párhuzamos, többletmunkát jelentett az ÁHH-nál és a költségvetési szerveknél. Az összes intézményre vonatkozóan az egységes %-os befizetési kulcsú figyelő rendszer működtetése - az eltérő sajátosságok miatt - sok problémát vetett fel, nagy tömegű, havonta folyamatosan jelentkező egyeztetési, jegyzőkönyvezési eljárást vont maga után, eredmény nélkül. Az Áht. 102. §-ának (4) és (5) bekezdésében foglalt eljárás (tartozás állomány nyilvántartása, Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatallal való egyeztetése, tartozás esetén a finanszírozás során zárolás) megfelelő eredménnyel jár, lényegében megszünteti, megakadályozza az adó- és a társadalombiztosítási tartozások kialakulását.