AZ ORSZÁGGYŰLÉS MENTELMI, ÖSSZEFÉRHETETLENSÉGI ÉS
MANDÁTUMVIZSGÁLÓ BIZOTTSÁGA
H/3870.
Az Országgyűlés
.../2003.( ) OGY
h a t á r o z a t i javaslata
Arnóth Sándor országgyűlési képviselő mentelmi ügyében
A Magyar Köztársaság Országgyűlése Arnóth Sándor országgyűlési képviselő mentelmi jogát a Pesti Központi Kerületi Bíróság 13.B. 24747/2002. számú megkeresésével érintett ügyben nem függeszti fel.
INDOKOLÁS
A Mentelmi bizottság az országgyűlési képviselők jogállásáról szóló 1990. évi LV. törvény 5. § (5) bekezdése, valamint a Házszabály 130. § (5) bekezdés b. pontja és a 87. § (3) bekezdése alapján a fenti - indokolással ellátott - határozati javaslatot nyújtja be az Országgyűlésnek.
A Pesti Központi Kerületi Bíróság 13.B. 24747/2002 számú megkeresésében kérte az Országgyűlés döntését Arnóth Sándor országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztése tárgyában, mivel ellene Huszty András feljelentést tett becsületsértés vétsége miatt, az Országgyűlés 2002. szeptember 17-i ülésnapján "Haverok, buli hanta III- egy régi- új mozgalmár üzletember" című interpellációjában elhangzottak miatt.
A feljelentés szerint: "Az interpelláció tartalma egy a Magyar Nemzetben megjelent cikkel lehetett összefüggésben, amely a Magyar Fejlesztési Bank 100 %-os tulajdonában lévő vagyonkezelő cége a Trezor Kft. által 1996-ban történt vásárlással volt kapcsolatos, és amely Huszty András személyével volt mindvégig összefüggésben a cikkben, valamint a cikk címében is kiemelve.
Az interpellációra választ adó pénzügyminiszter így kénytelen volt személyemmel foglalkozni és annak indoklását megadni, hogy jelenlegi tisztségem szakmai képességeim alapján mindenképpen megillet engem. Így megemlítette a kinevezéssel kapcsolatosan, hogy "Huszty András közgazdász, kandidátus, több nyelven beszél, banki gyakorlata, nemzetközi gyakorlata van és jelenleg banki docens."
Arnóth Sándor a miniszter úr válaszának elfogadásával kapcsolatosan az alábbiakat mondta el:
"A másik dolog amit szerettem volna elmondani, hogy a pénzügyminiszter úr nem cáfolta azt, hogy az államot egyes számítások szerint 202 millió forintos, más számítások szerint 400 millió forintos kár érte. Az lehet, hogy aki ezt elkövette, kandidátus, pénzügyi szakember, egyebek, de attól még ez gazember."
Mindezekből megállapítható, hogy Arnóth Sándor az interpellációjának tartalmával és a miniszteri válaszra tett észrevételeivel, de különösen a fentebb kiemelt résszel becsületemet megsértette..."
A Mentelmi bizottság az ügyet a 2003. április 29-i ülésén tárgyalta. Az ülésen megjelent Arnóth Sándor előadta, hogy az interpellációjában foglaltakat - különösen a pénzösszegek vonatkozásában - vállalja, valósnak tartja. A kiemelt részben lévő kijelentéssel kapcsolatosan elmondta, hogy helytelen volt annak használata. Mentelmi jogával kapcsolatosan úgy nyilatkozott, hogy a bizottság, illetve az Országgyűlés döntésének aláveti magát.
A meghallgatás után előterjesztett, a mentelmi jog felfüggesztésére irányuló javaslat négy igen és hat nem szavazatot kapott:
A javaslatra nemmel szavazók álláspontja szerint az ügy megítélése során azt az alapvető alkotmányos alapelvet kell figyelembe venni, amely a parlamenti beszédjog zavartalan gyakorlását biztosítja. Arnóth Sándor e tevékenységét végezte, amikor az Országgyűlés plenáris ülésén interpellált, ezért nem indokolt mentelmi jogának felfüggesztése.
Ezzel szemben a mentelmi jog felfüggesztésére igennel szavazók álláspontja szerint az ügy megítélésénél az országgyűlési képviselők jogállásáról szóló 1990. évi LV. törvény vonatkozó rendelkezéséből kell kiindulni, jelesül:
"A képviselő és a volt képviselő bíróság vagy más hatóság előtt nem vonható felelősségre leadott szavazata, továbbá a megbízatásának gyakorlása során általa közölt tény vagy vélemény miatt. Ez a mentesség nem vonatkozik az államtitoksértésre, a rágalmazásra és a becsületsértésre, valamint a képviselők polgári jogi felelősségére."
Figyelembe kell venni továbbá, hogy a feljelentés kiemelt részében lévő kitétel kijelentésként hangzott el és olyan nem az ismert AB határozat szerinti közszereplő személlyel szemben, akinek nem volt módja arra, hogy erre reagáljon, ezért indokolt a mentelmi jog felfüggesztése.
Mindezek alapján a Mentelmi bizottság a korábban ismertetett szavazati arány szerint azt javasolja az Országgyűlésnek, hogy
Arnóth Sándor országgyűlési képviselő mentelmi jogát az adott ügyben
ne függessze fel.
A többségi álláspont előadója: dr. Eörsi Mátyás
A kisebbségi álláspont előadja: dr. Csákabonyi Balázs.
Budapest, 2003. április 30.
Dr. Géczi József Alajos
elnök