MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA

a külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeiről és kereskedelmi képviseleteiről szóló 1997. évi CXXXII. törvény, valamint a külföldiek magyarországi befektetéseiről szóló 1988. évi XXIV. törvény módosításáról

Budapest, 2003. április

1. §

A külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeiről és kereskedelmi képviseleteiről szóló 1997. évi CXXXII. törvény (a továbbiakban: Fkt.) 2. §-ának c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

c) kereskedelmi képviselet: a külföldi vállalkozás vállalkozási tevékenységet nem folytató, a belföldi cégnyilvántartásba önálló cégformaként bejegyzett olyan szervezeti egysége, amely - a külföldi vállalkozás nevében és javára - szerződések közvetítésével, előkészítésével, megkötésével, az üzletfelek tájékoztatásával és a velük való kapcsolattartással összefüggő feladatokat lát el;"

2. §

Az Fkt. 3. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"3. § (1) Külföldi vállalkozás a Magyarországon nyilvántartásba vett fióktelepe, illetve fióktelepei útján (a továbbiakban: fióktelep) belföldön e törvény rendelkezései szerint vállalkozási tevékenység végzésére jogosult; ennek során a fióktelep tevékenységével összefüggésben - ha törvény másképp nem rendelkezik - a fióktelep jár el a hatóságokkal és harmadik személyekkel szemben fennálló jogviszonyokban, valamint a külföldi vállalkozás más fióktelepeivel fennálló kapcsolatokban.

(2) A fióktelep több városban (községben) is rendelkezhet működési hellyel (telephellyel)."

3. §

Az Fkt. 4. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, s a § jelenlegi szövegének megjelölése (1) bekezdésre változik:

"(2) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően a cégjegyzésre jogosultak a cégbejegyzési kérelem beadását követően a fióktelep nevében és javára eljárhatnak, azonban a "bejegyzés alatt" toldatot az iratokon fel kell tüntetni, és a megkötött jogügyletek során az elnevezéshez kell fűzni (elő-fióktelep). A fióktelep a cégbejegyzésig hatósági engedélyhez kötött tevékenységet (ide értve az alapítási, tevékenységi engedélyhez, valamint a telepengedélyezéshez kötött tevékenységeket is) nem folytathat. Ha a fióktelep cégbejegyzési kérelmét elutasítják, további jogokat nem szerezhet, új kötelezettségeket nem vállalhat, köteles működését haladéktalanul megszüntetni. A kötelezettségvállalásokból eredő tartozásokért a külföldi székhelyű vállalkozás korlátlanul köteles helytállni."

4. §

Az Fkt. 6. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A fióktelep képviseletét - ide értve a cégjegyzést is - a fióktelepnél

a) munkaviszonyban foglalkoztatott, illetve oda kirendelt, vagy

b) tartós megbízási jogviszonyban álló, belföldi lakóhellyel rendelkező

személyek láthatják el."

5.§

Az Fkt. 7. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, és a § jelenlegi szövegének megjelölése (1) bekezdésre változik:

"(2) Törvény vagy kormányrendelet úgy is rendelkezhet, hogy a külföldi vállalkozás - magyarországi fióktelepe útján - alapítási vagy tevékenységi engedélyhez kötött tevékenységet akkor is végezhet, ha erre a székhelye szerinti felügyeleti hatóságtól engedéllyel rendelkezik, vagy az (1) bekezdés szerinti követelményeket a külföldi vállalkozás is teljesítheti."

6. §

Az Fkt. 8. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"8. § Ha nemzetközi szerződés ettől eltérően nem rendelkezik, törvény előírhatja, hogy valamely vállalkozási tevékenység folytatására kizárólag az Európai Gazdasági Térségben székhellyel rendelkező gazdálkodó szervezet vagy az említett államokban gazdasági nyilvántartásba vett önálló vállalkozó, illetőleg az említettek legalább többségi tulajdonában lévő, az Európai Gazdasági Térségben bejegyzett szervezet jogosult."

7.§

Az Fkt. 9. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A Magyar Köztársaság nemzetközi kötelezettségvállalásaival összhangban törvény a fióktelepre

a) a közrend, a közbiztonság, a közegészségügy, a pénzügyi rendszer stabilitása, valamint a hitelezők, betétesek, befektetők és biztosítottak másképpen nem érvényesíthető, jogos érdekei védelmében, valamint

b) a külföldi vállalkozás fióktelepe és a belföldi székhelyű gazdálkodó szervezet fióktelepe közötti jogi és technikai különbségek miatt indokolt körben és mértékben

eltérő szabályozást állapíthat meg."

8. §

Az Fkt. 10. §-ának (1) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a § kiegészül a következő (4) bekezdéssel:

"(1) A fióktelep nem folytathat a külföldi vállalkozás nevében képviseleti tevékenységet."

"(3) Nem lehet a fióktelep képviselője az a magánszemély, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól nem mentesült. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az ítélet hatálya alatt az abban megjelölt tevékenységet folytató fióktelep képviseletére nem jogosult.

(4) A fióktelep képviseletére jogosult személyek, továbbá azoknak a Ptk. 685. § b) pontja szerinti közeli hozzátartozói saját nevükben csak akkor köthetnek a fióktelep tevékenységi körébe tartozó ügyleteket, ha azt a fióktelep létesítéséről szóló okirat vagy a külföldi székhelyű vállalkozás írásbeli határozattal engedélyezi. A külföldi székhelyű vállalkozás írásbeli engedélye szükséges ahhoz is, hogy a fióktelep képviseletére jogosult személy a fiókteleppel azonos tevékenységet folytató más gazdálkodó szervezetben részesedést szerezzen, ide nem értve a nyilvánosan működő részvénytársaságban történő részvényszerzést."

9. §

Az Fkt. 11. §-ának (1) bekezdése a következő mondattal egészül ki:

"A külföldi székhelyű vállalkozás és a fióktelep egyetemlegesen és korlátlanul felel a fióktelep tevékenysége során keletkezett tartozásokért."

10. §

Az Fkt. 12. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A fióktelep könyvvezetésére, éves beszámoló készítésére, a beszámoló nyilvánosságra hozatalára és közzétételére vonatkozó előírásokat, valamint az ezekkel összefüggő sajátos szabályokat és mentességeket a számviteli törvény, illetve az annak felhatalmazása alapján kiadott kormányrendelet tartalmazza."

11.§

Az Fkt. 13. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"13. § A fióktelep - ha törvény másképp nem rendelkezik - devizabelföldinek minősül. A belföldiekre irányadó szabályok szerint kell a külkereskedelmi szerződéseket is megkötnie, illetve az engedélyköteles ügyletek esetén - ha jogszabály másképp nem rendelkezik - az engedélyeket beszereznie."

12.§

Az Fkt. 14. § (1) bekezdésének második mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

"Törvény - a külföldi vállalkozás és a fióktelep bevételei és kiadásai elkülöníthetősége érdekében - előírhatja, hogy a fióktelep és a külföldi vállalkozás, illetve a fióktelep és a külföldi vállalkozás más fióktelepe közötti gazdasági kapcsolatban a külföldi vállalkozást és a másik fióktelepet úgy kell tekinteni, mintha a kapcsolat a külföldi vállalkozáson kívüli vállalkozással jött volna létre."

13. §

Az Fkt. 17. §-ának (1) és (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az Európai Gazdasági Térség államaiban bejegyzett külföldi vállalkozás a magyarországi fióktelepe által folytatott vállalkozási tevékenységhez szükséges ingatlanra vonatkozóan akkor szerezhet tulajdont, ha az nem termőföld. Az Európai Gazdasági Térségen kívül bejegyzett külföldi vállalkozás a magyarországi fióktelepe által folytatott vállalkozási tevékenységhez szükséges ingatlanra vonatkozóan akkor szerezhet tulajdont, ha az nem termőföld, illetve védett természeti terület. A tulajdonszerzéshez egyik esetben sem szükséges engedély

a) nemzetközi szerződésben meghatározott esetekben, vagy

b) ha a külföldi vállalkozás székhelye szerinti állam és a Magyar Köztársaság között erre vonatkozóan viszonosság áll fenn."

"(5) A fióktelep megszüntetése esetén az ingatlant a külföldi vállalkozásnak egy éven belül el kell idegenítenie, kivéve, ha az ingatlanszerzéshez nem kellene engedélyt kérnie, vagy ha az elidegenítési kötelezettség alól a megyei (fővárosi) közigazgatási hivatal vezetője (a továbbiakban: hivatal vezetője) felmentést adott. A hivatal vezetője a felmentést a külföldiek ingatlanszerzéséről szóló jogszabály szerinti feltételekkel, és az abban foglalt eljárási szabályok szerint adja meg azzal, hogy a felmentés nem tagadható meg akkor sem, ha az ingatlan a külföldi vállalkozás által vagy részesedésével alapított belföldi székhelyű gazdálkodó szervezet, illetve másik fióktelep, továbbá kereskedelmi képviselet tevékenységéhez szükséges."

14. §

Az Fkt. 19. §-ának (2) - (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A külföldi vállalkozás ellen külföldön kezdeményezett fizetésképtelenségi eljárás a magyarországi fióktelepre nemzetközi szerződés vagy viszonosság esetében, továbbá a Tanácsnak a fizetésképtelenségi eljárásról szóló 1346/2000/EK rendeletében foglaltak szerint terjed ki.

(3) Ha a külföldi vállalkozás ellen külföldön - személyes joga alapján indított - fizetésképtelenségi eljárás a (2) bekezdésben említett nemzetközi szerződés, illetve viszonosság hiányában a fióktelepre nem terjed ki, vagy a 1346/2000/EK rendeletben foglaltakat kell alkalmazni, a fióktelep bejegyzésének helye szerinti megyei bíróság - a cégbíróság értesítése alapján (a 1346/2000/EK rendelet hatálya alá eső eljárásokban pedig a külföldön indult fizetésképtelenségi eljárásban eljáró felszámoló értesítése alapján) - hivatalból rendeli el a fióktelep felszámolását.

(4) A fióktelep felszámolására irányuló eljárásra a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló 1991. évi IL. törvény (a továbbiakban: Cstv.) I., III. és IV. fejezetében foglaltakat kell alkalmazni 22. § és a 1346/2000/EK rendelet szerinti eltérésekkel. Az eljárás befejeződése után fennmaradó vagyonnal a külföldi vállalkozás, illetve a külföldi fizetésképtelenségi eljárásban eljáró - a vállalkozás vagyonával kapcsolatosan jognyilatkozatok tételére jogosult - felszámoló rendelkezik."

15.§

(1) Az Fkt. 23. §-a (2) bekezdésének felvezető szövege helyébe a következő rendelkezés lép:

"A fióktelep törlése iránti kérelmet a külföldi székhelyű vállalkozás erre vonatkozó döntése meghozatalától számított 90 napon belül kell benyújtani a cégbírósághoz. Kérelemre a cégbíróság az alábbi körülmények együttes fennállása esetén törölheti a fióktelepet a cégnyilvántartásból:"

(2) Az Fkt. 23. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A fióktelep kérelemre történő törlésének nem feltétele a (2) bekezdés a)-c) pontjaiban meghatározott feltételek fennállása, ha a külföldi vállalkozás székhelye (bejegyzése) szerinti államnak a Magyar Köztársasággal nemzetközi szerződése van a polgári és kereskedelmi ügyekre nézve a bírósági joghatóságról és a bírósági határozatok végrehajtásáról, valamint a köztartozások behajtásáról, vagy ezeket a kérdéseket európai közösségi jogi szabályozás rendezi. A fióktelepnek azonban ebben az esetben is közleményt kell közzétennie a Cégközlönyben a megszüntetéséről azzal, hogy a hitelezők követeléseiket harminc napon belül a fióktelepnél jelentsék be, továbbá tájékoztatást kell adnia arról is, hogy a ki nem elégített követeléseket a hitelezők milyen eljárásban érvényesíthetik."

16. §

Az Fkt. 24. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, a § kiegészül a következő (2)-(3) bekezdéssel, egyidejűleg a jelenlegi (2) bekezdés számozása (4) bekezdésre változik:

"(1) Külföldi székhelyű hitelintézet, pénzügyi vállalkozás, biztosító, biztosításközvetítő, biztosítási szaktanácsadó magyarországi fióktelepe, továbbá a külföldi székhelyű vállalkozás befektetési, kiegészítő befektetési, árutőzsdei szolgáltatást, valamint befektetési alapkezelési, elszámolóházi, tőzsdei, továbbá közraktározási tevékenységet végző belföldi fióktelepe (a továbbiakban: pénzügyi fióktelep) létesítésére, működésére, állami felügyeletére, ellenőrzésére, továbbá megszüntetésére, illetve a fizetésképtelenségi eljárásokra az e törvényben foglaltakat akkor kell alkalmazni, ha a külön törvény másként nem rendelkezik.

(2) Az Európai Gazdasági Térségben bejegyzett külföldi vállalkozás pénzügyi fióktelepe az alapítással jön létre, és Magyarországon a külön törvényben foglaltak szerint kezdheti meg működését, mellyel egyidejűleg benyújtja a cégbejegyzésre vonatkozó kérelmét is.

(3) Az Európai Gazdasági Térségben székhellyel rendelkező külföldi vállalkozás által létesített pénzügyi fióktelep az alapítója nevében, képviseletében jár el, továbbá a 10. § (1)-(2) bekezdésében foglaltakat nem kell rá alkalmazni."

17. §

Az Fkt. 26. §-ának (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A kereskedelmi képviselet cégnevét a képviseletnél

a) munkaviszonyban foglalkoztatott, illetve oda kirendelt, vagy

b) tartós megbízási jogviszonyban álló, belföldi lakóhellyel rendelkező

személyek jegyezhetik.

(4) A kereskedelmi képviselet akkor jegyezhető be a cégnyilvántartásba, ha a cégbejegyzésre vonatkozó kérelem és mellékletei megfelelnek a külön törvényben szabályozott feltételeknek."

18. §

Az Fkt. 27. §-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"a) a külföldi vállalkozás nevében szerződéseket közvetít és - ha törvény másképp nem rendelkezik - köt meg,".

19. §

Az Fkt. 28. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"28. § A külföldi vállalkozásnak a Magyarországon létesített kereskedelmi képviselete tevékenységéhez szükséges ingatlan tulajdonjoga megszerzésének feltételeire, valamint a kereskedelmi képviselet megszüntetése esetén az ingatlantulajdonnal kapcsolatos eljárásra a 17. §-ban foglaltakat kell alkalmazni."

20.§

(1) Az Fkt. 30. §-a (1) bekezdésének felvezető szövege helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A kereskedelmi képviselet a cégbírósági nyilvántartásból történő törléssel szűnik meg. A törlés iránti kérelmet a külföldi székhelyű vállalkozás erre vonatkozó döntése meghozatalától számított 90 napon belül kell benyújtani a cégbírósághoz. Kérelemre a cégbíróság akkor törölheti a kereskedelmi képviseletet a cégnyilvántartásból, ha"

(2) Az Fkt. 30. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A kereskedelmi képviselet kérelemre történő törlésének nem feltétele az (1) bekezdés a)- c) pontjaiban meghatározott feltételek fennállása, ha a külföldi vállalkozás székhelye (bejegyzése) szerinti államnak a Magyar Köztársasággal nemzetközi szerződése van a polgári és kereskedelmi ügyekre nézve a bírósági joghatóságról és a bírósági határozatok végrehajtásáról, valamint a köztartozások behajtásáról, vagy ezeket a kérdéseket európai közösségi jogi szabályozás rendezi. A kereskedelmi képviseletnek azonban ebben az esetben is közzé kell tennie a megszüntetéséről a Cégközlönyben közleményt azzal, hogy a hitelezők követeléseiket harminc napon belül a kereskedelmi képviseletnél jelentsék be, továbbá tájékoztatást kell adnia arról is, hogy a ki nem elégített követeléseket a hitelezők milyen eljárásban érvényesíthetik."

21. §

Az Fkt. 31. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"31. § (1) A külföldi székhelyű hitelintézet bankképviseletének, továbbá a külföldi székhelyű biztosító, biztosításközvetítő, biztosítási szaktanácsadó magyarországi képviseletének létesítésére, működésére és megszüntetésére az e törvényben foglaltakat akkor kell alkalmazni, ha külön törvény másképp nem rendelkezik.

(2) A tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény hatálya alá eső befektetési, kiegészítő befektetési, árutőzsdei szolgáltatásokkal, valamint befektetési alapkezelési, elszámolóházi, tőzsdei, továbbá a közraktározási tevékenységgel összefüggő szerződéseket devizakülföldinek belföldön létesített képviselete nem kötheti meg Magyarországon."

22. §

(1) Az Fkt. a 38. §-t követően a következő címmel és 38/A. §-sal egészül ki:

"Az Európai Közösségek jogszabályaihoz való közelítés

38/A. § Ez a törvény a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében, a Megállapodást kihirdető 1994. évi I. törvény 3. §-ával összhangban az Európai Közösségek következő jogszabályaival összeegyeztethető szabályozást tartalmaz:

a) az Európai Közösséget létrehozó szerződés 43-48. Cikkei,

b) a Tanács 1346/2000/EK rendelete a fizetésképtelenségi eljárásról."

(2) Az Fkt. a következő 38/B. §-al egészül ki:

"38/B.§ (1) A 4. § (2) bekezdésében foglaltakat az Európai Gazdasági Térség tagállamaiban bejegyzett külföldi székhelyű vállalkozások által alapítani kívánt fióktelepekre kell alkalmazni.

(2) A 6. § (2) bekezdése és a 26. § (3) bekezdése szerinti követelményt - a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatályba lépésének napjától - nem kell alkalmazni az Európai Gazdasági Térség tagállamaiban bejegyzett külföldi székhelyű vállalkozások fióktelepeire, illetve kereskedelmi képviseleteire.

(3) A 8. §-ban, a 9. § (2) bekezdésében, a 15. §-ban, a 18. § (1) bekezdésében és a 29. § (1) bekezdésében foglaltakat - a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatályba lépésének napjától - az Európai Közösségek jogával és a csatlakozási szerződéssel összhangban kell alkalmazni.

(4) A 11. § (2) bekezdésében és a 13. §-ban foglaltakat - a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatályba lépésének napjától - az egységes belső piacon kívüli kereskedelemre és áruszállításokra, továbbá az Európai Közösségek jogával és a Csatlakozási Szerződéssel összhangban lehet alkalmazni."

23. §

A külföldiek magyarországi befektetéseiről szóló 1988. évi XXIV. törvény (a továbbiakban: Bef. tv.) 3. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"3. § (1) Külföldi Magyarországon - a 2. § c) pontjában említett külföldi részvétellel működő társaság, fióktelep, önálló vállalkozás létesítése nélkül - saját nevében, jövedelem- és haszonszerzésre irányuló vagy azt eredményező üzletszerű gazdasági tevékenységet akkor végezhet, ha az:

a) nevelési-oktatási intézménynél, felsőoktatási intézménynél oktatási tevékenység,

b) előadóművészi tevékenység,

c) szakértői tevékenység (a könyvvizsgálói, a könyvelői és a számviteli tevékenység, valamint a jogi szolgáltatás kivételével),

d) hivatásos sportolói tevékenység,

e) külkereskedelmi szerződés teljesítése érdekében végzett építési, szerelési, vevőszolgálati tevékenység,

f) olyan tevékenység, amely az általa megszerzett belföldön lévő termék értékesítésére, illetve szolgáltatás nyújtására korlátozódik, ha ez személyes jelenlét nélkül és az általa külföldön kibocsátott kereskedelmi kártya felhasználásával történik,

g) egyéb, olyan üzletszerű gazdasági tevékenység, melynek gazdasági célú letelepedés nélküli végzését törvény vagy kormányrendelet lehetővé teszi.

(2) Gazdasági célú letelepedés nélkül a külföldi

a) az (1) bekezdés c) pontjában említett tevékenységet naptári évenként legfeljebb 60 napot meg nem haladó időtartamban folytathatja Magyarországon, továbbá

b) az (1) bekezdésben említett tevékenység végzéséhez belföldön alkalmazottat nem foglalkoztathat, ideértve a külföldön foglalkoztatott alkalmazott vagy megbízott Magyarországra történő kirendelésének vagy munkaerő kölcsönzésének esetét is."

24. §

A Bef. tv. a következő 3/A. §-sal egészül ki:

"3/A. § Az Európai Gazdasági Térség államainak állampolgárai, továbbá az ott bejegyzett vállalkozások a 2. § c) pontja szerinti gazdasági célú letelepedés nélkül is nyújthatnak határon átnyúló szolgáltatásokat. A szolgáltatások nyújtásának feltételeit és részletes szabályait külön jogszabályok határozzák meg."

25. §

Ez a törvény - a 26. §-ban meghatározott kivétellel - 2004. január 1-jén lép hatályba, egyidejűleg hatályát veszti a Bef. tv. 8-9., 12-14., 17., 19-22., 24-28., 30. és 34-36. §-a. E törvény 26.§-a a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatályba lépésének napján lép hatályba.

26. §

(1) Az Fkt. - e törvény 3. §-ával beiktatott - 4. § (2) bekezdése, - az e törvény 5. §-ával beiktatott - 7. § (2) bekezdése, - az e törvény 13. §-ával megállapított - 17. § (1) és (5) bekezdése, - az e törvény 14. §-ával megállapított - 19. § (2)-(4) bekezdése, - az e törvény 15. §-ával megállapított - 23. § (3) bekezdése, - az e törvény 16. §-ával megállapított - 24. § (2)-(3) bekezdése, - az e törvény 17. §-ával megállapított - 26. § (4) bekezdése, - az e törvény 20. §-ával megállapított - 30. § (2) bekezdése, - az e törvény 22. § (2) bekezdésével megállapított - 38/B. §-a, valamint a Bef.tv.-nek - az e törvény 24. §-ával beiktatott - 3/A. §-a a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatályba lépésének napján lép hatályba.

(2) Az Fkt. 5. § (1) bekezdésének a) pontja és (2) bekezdése, 23. §-ának (6) bekezdése, valamint 26. §-ának (5) bekezdése a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatályba lépésének napján hatályát veszti.

A külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeiről és kereskedelmi képviseleteiről szóló 1997. évi CXXXII. törvény (Fkt.), továbbá ahhoz kapcsolódva a külföldiek magyarországi befektetéseiről szóló 1988. évi XXIV. törvény (Bef.tv.) felülvizsgálata elsősorban amiatt időszerű, hogy a külföldi vállalkozások magyarországi gazdasági célú letelepedésének, magyarországi működésének ma még meglévő korlátjai áttekintésre kerüljenek, azok indokoltságát felülvizsgáljuk, különös tekintettel az EU csatlakozással összefüggő követelményekre és az európai egységes piac szabályaihoz közelítő többi magyar jogszabállyal való összhang megteremtése érdekében.

Az Fkt. és a Bef. tv. módosításának céljai a következőkben összegezhetők:

- Az európai közösségi jogszabályokkal való összhang megteremtése - különös tekintettel az Alapító Szerződés III. cím 2. fejezetére (43-48. Cikk) és a letelepedés szabadságával összefüggő irányelvekre, valamint a kapcsolódó jogterületek szabályozására -,

- az Fkt. és a Bef.tv. meghaladottá vált szabályainak hatályon kívül helyezése,

- az Fkt. keretszabályait kitöltő, illetve az Fkt. által hivatkozott külön jogszabályok változásainak áttekintése, és a jogszabályok közötti összhang megteremtése,

- a felesleges, vagy meghaladottá vált kötöttségek oldása a fióktelep, illetve a kereskedelmi képviselet alapítását, működtetését illetően, Magyarország tőkevonzó képességének megtartása, ezzel egyidejűleg azonban a pénzügyi rendszer stabilitása, a gazdasági forgalom átláthatósága, biztonsága, a belföldi üzletfelek, hitelezők érdekeinek védelme, a költségvetési bevételek megtartása, az esetleges visszaélési lehetőségek megszüntetése.

A módosítások egy része az EU csatlakozást kihirdető törvény hatályba lépésével lép hatályba, azonban már 2004. január 1-jén hatályba lépnek azok a rendelkezések, melyek idejétmúlt vagy okafogyottá vált rendelkezések hatályon kívül helyezését rendelik el, a jogszabályok közötti összhangot biztosítják, továbbá a jogalkalmazást és a gazdasági forgalmat ma már szükségtelenül korlátozó rendelkezéseket változtatják.

Az Fkt. 1997-ben kerettörvényként került megalkotásra. Ezt megelőzően a külföldi székhelyű vállalkozások belföldön fióktelepet nem működtethettek. Csak úgy volt lehetőségük Magyarországon üzletszerű gazdasági tevékenységet folytatni, ha belföldön egy külön gazdálkodó szervezetet (elsősorban gazdasági társaságot) alapítottak vagy egy már működő cégben részesedést szereztek. Az Fkt. megalkotásával azonban a külföldiek arra is lehetőséget kaptak, hogy - megtartva devizakülföldi székhelyüket, cégbejegyzési helyüket és külföldi központi ügyvezetésüket - Magyarországon létrehozhassanak egy olyan állandó üzleti helyet (telephelyet), melyet a magyar cégnyilvántartásba ún. fióktelepként (és ezzel önálló cégformaként) is bejegyeznek. A külföldi cégek tehát e fióktelepen keresztül (annak cégneve alatt) is folytathatnak Magyarországon üzletszerű gazdasági tevékenységet (pl. termelő tevékenységet, kereskedelmi tevékenységet, szolgáltatások nyújtását). Tekintettel a külföldi anyacég és a belföldi fióktelepe közötti országhatárokra és az 1997-ben még meglévő devizajogi és egyéb pénzügyi korlátozásokra, az anyacég devizakülföldinek minősült, míg a belföldön létesített fióktelepe megkapta a devizabelföldi státuszt, amivel teljessé lehetett tenni a belföldi cégekkel való azonos kezelést, továbbá megvalósulhatott a nemzeti elbánás, amelyet az 1994. évi I. törvénnyel kihirdetett Európai Megállapodásban, továbbá más nemzetközi szerződésekben (pl. OECD csatlakozás, Világkereskedelmi Szervezet (WTO) egyezmények közül az Általános Szolgáltatáskereskedelmi Megállapodás (GATS)) vállalt a Magyar Köztársaság.

Az Fkt. megalkotása után a külföldiek önálló vállalkozóként történő gazdasági célú letelepedéséről is törvény született: Az 1998. évi LXXII. törvény szintén az Európai Megállapodásban foglaltakat vette alapul, amikor lehetővé tette az Európai Közösségek tagállamainak állampolgárai számára a belföldön, önálló vállalkozóként történő nyilvántartásba vételt és működést, és számukra is megteremtette a nemzeti elbánást.

Az Fkt. és az 1998. évi LXXII. törvény tehát lehetővé tette a külföldi vállalkozások és a vállalkozási tevékenységet folytató természetes személyek közvetlen gazdasági jelenlétét belföldön. Felmerült, hogy ez a gazdasági jelenlét minden esetben járjon-e belföldi regisztrációval, azaz a cégnyilvántartásba, vagy egyéb gazdasági nyilvántartásba vétellel. A jogalkotó - közrendi, közbiztonsági okokból, valamint a gazdasági forgalom biztonságához, az üzletfelek, befektetők, biztosítottak, fogyasztók, munkavállalók érdekeire tekintettel, továbbá a közterhek beszedéséhez fűződő költségvetési érdekek miatt - főszabályként ez szükségesnek tartotta, s ezt fogalmazta meg a Bef. tv. 2-3. §-ában.

Az EU csatlakozás követelményei a hatályos szabályozás szemléletének átalakítását kívánják meg, melyet nemcsak a kerettörvényként megalkotott Fkt.-ban, Bef. tv.-ben, továbbá az egyes önálló vállalkozás-fajtákat szabályozó törvényekben kell keresztülvinni, hanem az ágazati törvényekben, továbbá a kapcsolódó közigazgatási, pénzügyi jogszabályokban is. Mindenekelőtt tekintettel kell lenni arra, hogy az egységes európai piacra lép be Magyarország, ahol vámhatárok sem lesznek. A letelepedési szabadság megteremtését és a hátrányos megkülönböztetéstől mentes elbánást akkor már nemcsak nemzetközi közjogi megállapodások, hanem közvetlenül alkalmazandó közösségi jogszabályok is meg fogják követelni. Nemcsak a gazdasági célú letelepedés formáit kell szabaddá tenni, hanem el kell törölni minden olyan adminisztratív vagy egyéb olyan előírást is, melyek bármilyen formában akadályt képeznének a vállalkozási tevékenység folytatására a Közösségen, továbbá az Európai Gazdasági Térségen belül. Ugyancsak meg kell teremteni a határon átnyúló szolgáltatások végzésének jogi feltételeit is, ami egyben időleges jellegű üzleti helyek (pl. irodák) fenntartását is feltételezi a Térség másik tagállamában.

Mindezeket az igazságügyi és közigazgatási együttműködés szabályainak is követnie kell. Példák erre az EU-n belül érvényesülő, a közigazgatásban és a bírósági eljárásokban a joghatóságot meghatározó, a közigazgatási és bírósági határozatok elismerését előíró, illetve az egyes eljárások hatályát a másik tagállamban elismerő, valamint a követelések behajtását biztosító közösségi jogszabályok és a tagállamok közötti nemzetközi egyezmények.

A fentiekre figyelemmel a magyar jogharmonizációs program részeként számos jogszabály már most megfelel, vagy az EU csatlakozáskor meg fog felelni a közösségi jogszabályoknak és az egységes belső piac követelményeinek. Éppen ezért az Fkt. és a Bef. tv. jelen módosításakor jórészt elegendő a külön jogszabályi változásokra utalni, s az azoknak megfelelő korrekciókat átvezetni az Fkt-n és a Bef. törvényen is. Ahol pedig maga az Fkt. és a Bef. tv. tartalmaz az EU csatlakozáskor már nem fenntartható korlátozásokat, vagy feltételrendszert (pl. a fióktelep, kereskedelmi képviselet alapítására, cégjegyzésére, megszüntetésére, felszámolására, tevékenységi körére, vagyonszerzésére, a tevékenységhez szükséges engedélyek megszerzésére vonatkozóan), ezeket az EU csatlakozás időpontjára (illetőleg a Csatlakozási Szerződésben rögzített átmeneti időszak lejártával) vagy meg kell szüntetni, vagy csak a harmadik országokban bejegyzett vállalkozások fióktelepeire, kereskedelmi képviseleteire kell irányadónak tekinteni.

A jelen jogszabálymódosítás ezért kétlépcsős szabályozást valósít meg az időbeli és a tárgyi hatály tekintetében is. Már 2004. január 1-től megszüntethetők az okafogyottá vált többletkövetelmények, illetve korlátozások, az EU csatlakozástól pedig további liberalizációt fogalmaz meg - keretjelleggel - az Fkt. és a Bef. tv.. Mindez lehetővé teszi, hogy a magánjogi és a gazdasági jogi szabályozás - a keretszabályokra épülve - a gazdasági tevékenységek végzését Magyarországon a közösségi jogi követelményeknek, a mindenkori nemzetközi jogi kötelezettségvállalásoknak és a gazdaságpolitikai érdekeknek a szem előtt tartásával szabályozhassa.

A törvényjavaslat megfelel a Kormányprogram jogharmonizációs elvárásainak, s összhangban van a vállalkozások jogszabályi feltételei javítását, továbbá Magyarország tőkevonzó képességét célzó gazdaságpolitikai törekvésekkel. Elfogadása gazdaságélénkítő, illetve közvetetten adóbevétel növelő hatással fog járni.

1.) A fióktelep formájában végzett vállalkozási tevékenység:

Az Fkt. szerint a külföldi vállalkozás belföldi fióktelepe - ellentétben a fióktelepi státusszal fel nem ruházott adójogi telephellyel - a hatályos szabályozás szerint önálló cégforma a magyar cégnyilvántartásban. A fióktelep saját cégneve alatt közvetlenül is közjogi és magánjogi jogviszonyok alanyává válhat, ügyleteket köthet, közigazgatási szervek előtt ügyfélként járhat el, perképes, a számviteli törvény szerint önálló éves beszámolót készít, stb. Ugyanakkor azonban ez a részleges jogi elkülönültség nem változtat azon, hogy a fióktelep továbbra is az anyacég szervezeti egysége, annak irányítása és tulajdonosi ellenőrzése alatt működik, a részére elkülönített vagyon pedig végső soron az anyacég vagyonának része.

Ennek a kérdéskörnek áttekintése azért indokolt, mert a nemzetközi üzleti kapcsolatok fejlődésével és az EU-EGT belső piacára lépésünkkel egyre kevesebb jelentősége lesz annak, hogy a fiók és az anyacég különböző államban működik. Az adminisztratív korlátok lebontásával, az államok és a vállalkozások nemzetközi együttműködési formáinak fejlődésével, és technikai lehetőségek bővülésével kevesebb indoka lesz a fiók ilyenfajta részleges "önállósításának". Azt kell tehát szem előtt tartani, hogy a fiók saját cégneve alatti szerződéskötési képessége, valamint a részére az anyacég vagyonán belül elkülönített eszközök ne eredményezzenek nehézséget a fiók és az anyacég kapcsolatában, érvényesüljenek az anyacég felügyeleti és tulajdonosi jogai, ugyanakkor azonban ne korlátozza az anyacéggel szembeni igényérvényesítést, ha egy ügylet nem közvetlenül vele, hanem jogilag részben önálló szervezeti egységével kerül megkötésre.

Említést érdemel, hogy a magyarországi fióktelep működésére a magyar jogszabályok is irányadóak. Ebből a szemszögből is át kellett tekinteni, hogy a belföldi üzletfelek, ügyfelek, a fogyasztók és a magyar állami szervek a fiókteleppel tudnak-e gördülékenyebben kapcsolatot teremteni, továbbá a fióktelep tevékenységével, jövedelmével összefüggésben a közteherfizetési és egyéb jogszabályi kötelezettségek érvényesítését hogyan lehet hatékonyabban megvalósítani.

Egyértelművé kellett tenni a törvénymódosításban, hogy az anyacég korlátlanul felel a fióktelepe ügyletei, működése során keletkezett tartozásokért.

A törvénymódosítás célja az is, hogy az EU csatlakozás időpontjára minden - a közösség jogelveivel és jogszabályaival ellentétes - korlátozás feloldásra kerüljön a gazdasági célú letelepedés szabadságának biztosítása érdekében. A törvényjavaslat a külföldiek fióktelepeinek az anyacégtől való részleges vagyoni és jogi elkülönültségét még fenntartani javasolja azzal, hogy ez fikcióként értelmezhető, melyet a gazdasági forgalom célszerűségei és biztonsága, az adókikerülés kockázatainak szűkítése - főszabályként - indokol, azonban az egyes gazdasági tevékenységeket vagy közigazgatási jogviszonyokat szabályozó külön jogszabályok a főszabálytól eltérhetnek, más jogi megközelítést alkalmazhatnak. Az egységes európai belső piacra lépésünket követően ugyanis a magyar jogrendszer összességében úgy fog megváltozni, hogy a belső piacon letelepedett vállalkozások fióktelepeit minden tekintetben csak egy szervezeti-gazdálkodási egységként fogja kezelni, míg az egységes belső piacon kívüli vállalkozások fiókjaira vonatkozóan még maradnak olyan sajátos szabályok és adminisztratív kötelezettségek, melyeket a gazdasági forgalom biztonsága és az ügyfelek érdekei indokolnak. A jogi helyzet azonban már ma is egyértelmű abban, hogy a fióktelep egyes jogterületeken még meglévő relatív jogalanyisága (és ügyfélképessége) nem változtat azon, hogy a valódi tulajdonos és jogalany maga a külföldi anyacég, és a szabályozásban a jogi-technikai különbségek a külföldi vállalkozások és a magyar vállalkozások eltérő jogi helyzete miatt születtek.

A fióktelep jogi státuszával összefüggő kérdés a részére elkülönített vagyon és bizonyos gazdasági önállóság. Az Fkt. a vagyon elkülönítésének és az anyacégnek a fióktelep feletti gazdasági, szervezeti, tulajdonosi irányításának módját - helyesen - nem szabályozza, csupán a keretrendelkezéseket adja. Kimondja például, hogy az anyacég biztosítja a fióktelep működéséhez és a tartozások kiegyenlítéshez szükséges vagyont, de ennek mértékére, módjára nincs az Fkt-ben szabályozás. (A pénzügyi szektor szolgáltatásait végző fióktelepekre külön törvények sajátos szabályokat mondhatnak ki. Külön jogszabályok ennek alapján az anyacégnek kötelezően előírják az ún. dotációs tőke biztosítását, illetve megszabják mértékét. Ezen törvényeknek az EU csatlakozást követő időpontra szóló módosítása megtörtént vagy folyamatban van.) Az anyacég a fióktelep cégneve alatt szerzett vagyonáról, illetve vállalt kötelezettségekről a fiók fennállása alatt saját cégneve alatt közvetlenül továbbra is csak az Fkt. 10. § (2) bekezdés szerinti korlátozásokkal rendelkezhet. Fontos azonban megjegyezni, hogy ez utóbbi szabály valójában nem gátolja az anyacéget abban, hogy a fióktelepet belső statutuma szerint kezelhesse, ügyletek megkötésére, felbontására utasíthassa, a fióktelepnél keletkezett profitot visszaszármaztassa, de a jogi műveleteket a fióktelep cégneve alatt tett jognyilatkozatoknak is realizálniuk kell, mégpedig a számviteli és a cégjogi szabályok által követhető módon, mind az anyacég, mind a fiók könyvelésére alkalmas bizonylattal, okirattal.

A törvénymódosítás a cégjegyzéssel, az anyacég, illetve annak más részlegei nevében történő eljárással, az anyacég képviseletével összefüggő szabályozást is érinti: az erre vonatkozó korlátozások könnyítésére vagy pedig hatályon kívül helyezésére tesz javaslatot. Ugyanakkor továbbra is biztosítani kell az anyacég, annak egyéb vállalkozásai és a fióktelep közötti üzleti szálak áttekinthetőségét, s azt, hogy a szabályok változása ne eredményezhessen pl. adókijátszást, vagy a magyar állami szervek jogszabályban meghatározott felügyelete vagy ellenőrzése alóli kibúvást.

2.) A külföldi vállalkozások magyarországi letelepedését gátló korlátozások feloldása:

A devizaliberalizáció törvénybe foglalásával (L. a 2001. évi CXIII. törvényt) a tőkeműveletek területén az EU csatlakozás követelményeit teljesítjük. Megmaradt ugyan a "devizabelföldi" és a "devizakülföldi" megkülönböztetés (ezért az Fkt-ben sem lehet hatályon kívül helyezni az erre történő utalást), azonban már okafogyottá válik az Fkt-nak azon rendelkezése, mely a fióktelep megszűnésekor az anyacégnek elidegenítési kötelezettséget ír elő azon pénzpiaci eszközökre, értékpapírokra, melyek megszerzésére devizakülföldi nem jogosult, továbbá megszüntethető az a korlátozás is, mely tiltja a fióktelepnek, hogy külföldiek javára ügynöki tevékenységet végezzen.

A törvényjavaslat már 2004. január 1-től enyhíti a fióktelep, illetve a kereskedelmi képviselet cégjegyzésére jogosult személyek körére vonatkozó indokolatlan korlátozásokat. Az EU csatlakozástól továbbá az Európai Gazdasági Térségben bejegyzett vállalkozások fióktelepeire és kereskedelmi képviseleteire vonatkozóan az Fkt-ben nem lesz a belföldi cégekétől eltérő, külön követelmény előírva.

Külön jogszabály - az ott rögzített feltételekkel - eltekinthet attól, hogy a belföldi tevékenységhez szükséges engedélyt a fióktelepnek Magyarországon be kelljen szereznie, amennyiben a külföldi anyacég a külföldi hatóságtól az adott tevékenységre vonatkozó engedélyeket már megszerezte.

A módosítás egyértelműbben rendezi, hogy külön jogszabályok mely törvényi keretek között mondhatnak a fióktelepre a belföldiektől eltérő szabályokat. Az EU csatlakozástól továbbá csak a közösségi jogi szabályokkal összhangban tehetik ezt.

A fióktelep kérelemre történő megszüntetésekor irányadó - a belföldi hitelezők, ügyfelek védelmét szolgáló - adminisztratív kötelezettségek az EU csatlakozás időpontjától az említett körben csaknem teljesen megszüntethetők, tekintettel arra, hogy közösségi jogi szabályozás van érvényben a polgári és kereskedelmi ügyekben a bírósági határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, valamint az adóbehajtásról. Már 2004. elején hatályba lép az a rendelkezés, hogy a fióktelep (kereskedelmi képviselet) megszüntetéséről született döntéstől számított 90 napon belül kell a kérelmet benyújtani a cégbírósághoz. A határidő azzal van összhangban, hogy a hitelezői követelések bejelentésére, és a követelések valamilyen módon történő rendezésére 30 napot biztosítani kell.

A kereskedelmi képviseletet a törvényjavaslat felruházza azzal a lehetőséggel is, hogy - az anyacég javára és nevében - ne csak előkészítse a szerződéseket, hanem azokat meg is kösse. Ezzel többek között az is megengedetté válik, hogy az önálló jogképességgel egyébként nem felruházott képviselet a saját működésével összefüggő mindennapi ügyleteket - az anyacég nevében és javára - létrehozhatja. A szerződéskötési jogosultság ugyanakkor nem jogosítja fel a képviseletet az anyacégtől elkülönített gazdálkodás folytatására. A pénzügyi szektorban a külföldiek bankképviseletei, továbbá a külföldi biztosítók, biztosításközvetítők, biztosítási szaktanácsadók képviseletei, továbbá a tőkepiaci törvény hatálya alá eső szolgáltatásokat nyújtók, illetve az ott szabályozott tevékenységeket folytató képviseletek a jövőben sem lesznek szerződéskötésre önállóan feljogosítva a külön törvényekben.

3.) Európai közösségi jogi szabályok figyelembe vétele:

Az Fkt. megalkotásával 1997-ben a Magyar Köztársaság az Európai Megállapodás 44. Cikkében és az egyéb multilaterális nemzetközi megállapodásokban (OECD instrumentumok és a Magyar Köztársaság csatlakozásakor vállalt liberalizáció), WTO egyezmények közül az Általános Szolgáltatáskereskedelmi Megállapodásban (GATS)) vállalt nemzeti elbánást megteremtette a fióktelep és a kereskedelmi képviselet formájában történő üzleti jelenlétre.

A jelenlegi jogalkotási feladat az Európai Közösségeket létrehozó Alapítói Szerződésben, annak módosításában, az EGT Megállapodásban, továbbá a másodlagos közösségi jogi joganyagban megkövetelt letelepedési szabadság biztosítása az EU csatlakozást követő időszakra. Gondolni kell ugyanakkor az EU-EGT körön kívüli vállalkozásokra irányadó szabályok megőrzésére is. Az EU csatlakozást követően a Közösségek által kötött vagy kötendő nemzetközi kötelezettségvállalásokat is irányadónak kell tekintenünk. Az ilyen kötelezettségvállalásokkal nem érintett harmadik országok tekintetében viszont - óvatossági megfontolásokból - az adminisztratív korlátozások ésszerű fenntartása, továbbá bizonyos eljárásjogi és pénzügyi biztosítékok érvényesítése az EU csatlakozást követően is indokolt.

A tárgybeli törvénymódosítás szem előtt tartja az EK Alapítói Szerződés 43-48. Cikkét (letelepedési szabadság), az Alapítói Szerződésnek a vámuniót és az egységes belső piacot megalapozó cikkelyeit és az azt végrehajtó másodlagos jogalkotást, továbbá a Tanácsnak a fizetésképtelenségi eljárást szabályozó 1346/2000/EK sz. rendeletét. Az utóbbiak tekintetében az Fkt-ba csak utaló, illetve néhány kiegészítő szabály beiktatása szükséges, a magyar szabályozást pedig majd a külkereskedelmi jogszabályok deregulációja, valamint a csődtörvény (1991. évi IL. törvény), a cégtörvény (1997. évi CXLV. tv.), valamint a polgári eljárásjogi szabályok kiegészítése fogja teljes egészében összhangba hozni a közösségi joggal.

Az Fkt. 2. §-ában a "kereskedelmi képviselet" fogalmat változtatni kell, mert a kereskedelmi képviselet jogkörét a törvényjavaslat 18. §-a (az Fkt. 27. § (1) bekezdés a) pontjának kiegészítésével) kiterjeszti a külföldi vállalkozás nevében és javára történő szerződések megkötésére is. Az Fkt. 27. §-ának módosításával összhangban az Fkt. 2. §-ában a kereskedelmi képviselet definícióját is kiegészíti a törvényjavaslat a képviselet ezen új jogkörével.

Az Fkt. 3. §-ába bekerül, hogy csak törvény eltérő rendelkezése hiányában érvényesül az a szabály, hogy a fióktelep lép saját cégneve alatt lép jogviszonyba, illetve jár el a hatóságokkal, illetve a harmadik személyekkel szemben fennálló jogviszonyban. A törvénymódosítás ugyanis nem kívánja a többi jogág szabályozását befolyásolni a fióktelep jogalanyisága mértékének meghatározásában, mint ahogy abban sem, hogy külön jogszabályok az anyacég közvetlen jogviszonyba lépését is kimondhatják a fiókteleppel összefüggő bizonyos ügyekben. (Ilyen pl. a pénzügyi szektor szolgáltatásainál az anyacég által, annak külföldi székhelyén történő engedélykérés a fióktelep más országban történő létesítésére, illetve annak egyes tevékenységeire.) Elsősorban a közösségi jogharmonizációt megvalósító jogszabályoknál (pl. a pénzügyi szektor tevékenységeiről szóló törvények esetében) fordul elő, hogy az anyacéget és a fiókját a magyar szabályozás egyetlen egységként kezeli.

A cégbejegyzés megtörténtéig a fióktelep működésének megkezdését eddig az Fkt. nem engedte, a jövőben sem lesz rá minden esetben lehetőség, elsősorban hitelezővédelmi okokból. Támogatható viszont az Európai Gazdasági Térség (EGT) országokban honossággal rendelkező anyacégek fiókjai esetében az "elő fióktelep" lehetőségének biztosítása: a gazdasági társaságokról szóló törvény (Gt.) mintájára (és a belföldi társaságokkal ebben a tekintetben is egyenlő elbánást biztosítva) a törvényjavaslat lehetővé teszi, hogy a cégbejegyzési kérelem benyújtását követően az "elő-fióktelep" a létrehozni kívánt fiók nevében és javára eljárjon. Az elő-fióktelep jelleget cégbejegyzési eljárás alatt iratain és a megkötött jogügyletek során az elnevezéséhez fűzött "bejegyzés alatt" toldattal kell jeleznie. A Gt-hez hasonlóan ki kell mondani, hogy az ún. "elő-fióktelep" a cégbejegyzésig hatósági engedélyhez kötött tevékenységet (ide értve a telepengedélyezéshez kötött tevékenységeket is) nem folytathat. Ha elutasítják a cégbejegyzési kérelmet, az elő-fióktelep további jogokat nem szerezhet, új kötelezettségeket nem vállalhat, és köteles működését megszüntetni. A kötelezettségvállalásaiból eredő tartozásokért a külföldi székhelyű vállalkozás korlátlanul köteles helytállni.

(A pénzügyi szektorban létesített EU-EGT honosságú vállalkozások magyarországi fióktelepeinek létrehozására, működésének a cégbejegyzés előtti megkezdésére a külön törvények irányadóak, ezekre az Fkt. 24. §-ának kiegészítése utal a törvénymódosításban.)

A módosítás tágítja a fióktelep cégjegyzésére kijelölhetők körét. Képviseletre jogosított nemcsak a fióktelepnél valamely jogviszonyban foglalkoztatott személy lehet, hanem megbízási jogviszonyban álló is, amennyiben belföldi lakóhellyel rendelkezik. (A magyar állampolgárság nem követelmény). Az EU csatlakozást követően az EU-EGT körben nem támaszt a törvény majd ilyen követelményt.

A pénzügyi szektor szolgáltatásainál - a közösségi jogi irányelvekkel összhangban - az anyacég székhelye szerinti állami felügyeleti hatósága által kiadott engedélyt a másik tagállamban létesített fióktelep esetében a fogadó állami felügyeleti hatóságának el kell fogadnia. Erre tekintettel a jelen törvénymódosítás az Fkt. 7. §-át a külön törvény vagy kormányrendelet szerinti szabályozás lehetőségével egészíti ki.

Az EU csatlakozást követően csak törvény írhatja elő, hogy bizonyos gazdasági tevékenységek folytatására az Európai Gazdasági Térségben (EGT) székhellyel rendelkező gazdálkodó szervezetek vagy azok többségi tulajdonában lévő, az EGT-ben bejegyzett szervezetek, továbbá az Európai Gazdasági Térségben letelepedett önálló vállalkozók jogosultak. Az ilyen külön törvényi rendelkezésnek egyébként a Közösség és a Magyar Köztársaság nemzetközi kötelezettségvállalását is figyelembe kell vennie. Szükséges tehát, hogy ilyen törvény csak akkor maradjon hatályban az EU csatlakozáskor, ha az összhangban van nemzetközi kötelezettségeinkkel (L. az OECD keretén belül vállalt liberalizációs intézkedéseket, továbbá a letelepedési jogot is érintő multilaterális és bilaterális kereskedelmi és befektető-védelmi egyezményeket), továbbá az EU csatlakozáskor a Csatlakozási Szerződésben, az Alapítói Szerződésben és a közösségi jogi szabályokban foglalt követelményekkel. Az említettekkel ellentétes vagy diszkriminatív tartalmú szabályokat hatályon kívül kell helyezni.

Az Fkt. 9. § (2) bekezdésének kisebb szövegezési változtatása szükséges az EK Alapítói Szerződés szövegével való teljes összhang biztosításához. Indokolt továbbá nemzetközi jogi kötelezettségeink figyelembe vételére is felhívni a jogalkotók figyelmét arra az esetre, ha a külföldiek fiókjaira a belföldiekétől eltérő szabályozást kívánnak megállapítani.

Az Fkt. 10. §-ának módosítása a fióktelepet már nem fogja korlátozni abban, hogy tevékenységi köre kiterjedjen külföldiek javára történő ügynöki tevékenységre. A fióktelepnél foglalkoztatott magánszemélyek számára sem lesz már tiltott, hogy egyben az anyacég vezetői is lehessenek, vagy pedig az anyacég részvételével működő más vállalkozás, illetőleg egy másik fióktelep vezetői legyenek.

Az Fkt. 10. §-a továbbá kiegészül a fióktelep vezetőire vonatkozó olyan összeférhetetlenségi szabállyal, mely védi az alapító anyacég érdekeit, és a Gt. 25. §-ában is megtalálható. Indokolt továbbá a fióktelep vezetőjétől megkövetelni a büntetlen előéletet, ahogyan azt a Gt. 23. §-a is megköveteli a belföldi társaságok vezetőitől.

A módosítás az Fkt. 11. §-ában egyértelművé teszi, hogy a külföldi vállalkozás és a fióktelep egyetemlegesen és korlátlanul felel a fióktelep tevékenységéből keletkezett tartozásokért. Az anyacég ezen helytállási kötelezettsége egyrészt azzal indokolható, hogy a fióktelep - a részére biztosított elkülönített vagyonnal való relatív gazdálkodási jogosultsága ellenére - az anyacég szervezeti egysége marad, önálló jogi személyiséggel nincs felruházva. Az anyacég továbbá főszabályként nincs minimális induló tőke átadására kötelezve, ennélfogva a fiókteleppel üzleti kapcsolatba lépők és a köztartozás beszedésére jogosultak számára a jogérvényesítést az anyacéggel szemben nem lehet megtagadni.

A fióktelep könyvvezetésére, éves beszámoló készítésére, az éves beszámoló nyilvánosságra hozatalára vonatkozó szabályokat a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény tartalmazza, melyet az EU csatlakozás időpontjára a 11. sz. társasági jogi irányelvvel (a Tanács 89/666/EGK irányelve), továbbá a Tanácsnak - a hitelintézeteknek és pénzügyi intézményeknek nem a székhelyük szerinti államban létesített fiókjai éves beszámolójának közzétételére vonatkozó, a fiókokat terhelő kötelezettségekről szóló - 89/117EGK irányelvével összhangban módosítani kell, s az ott említett mentességeket is meg kell határozni. Ezért az Fkt. 12. §-ára vonatkozó módosítás csak szövegpontosító jellegű, a jogharmonizációt a számviteli törvény módosítása fogja ténylegesen megvalósítani.

Az Fkt. 13. §-ának pontosítása a devizaszabályozással való összhang és a külkereskedelmi szabályok EU csatlakozás miatti változtatása miatt szükséges.

Az Fkt. 14. §-ában egyértelművé kell tenni, hogy kizárólag a külföldi vállalkozás és a fióktelep bevételei és kiadásai elkülöníthetősége (azaz az adóztatási szabályok érvényesítése) érdekében élhet külön jogszabály olyan fikcióval, hogy az anyacég és a fiókjai közötti üzleti szálakat úgy kezeli, mintha azok egymástól független vállalkozások között jönnének létre.

Az Fkt. 17. §-ának módosítása - jogharmonizációs kötelezettségeinkre tekintettel - egyértelművé teszi, hogy az EU csatlakozást követően már nem marad fenn a védett természeti terület megvásárlására vonatkozó abszolút tilalom az Európai Gazdasági Térségben bejegyzett vállalkozásokra. A termőföld vásárlására vonatkozó tilalom a Csatlakozási Szerződésben foglalt feltételeknek megfelelően, több éves átmeneti időszak elteltével fog megszűnni, ezért erre a jelen Fkt. módosítás még nem utal. Az engedélyt - a nem termőföld és nem ingatlanforgalmazási célra szerzendő ingatlanokra nézve - már ma sem kell beszereznie az EU és az OECD tagállamokban bejegyzett vállalkozásoknak, mert van erre vonatkozó nemzetközi jogi kötelezettségünk.

A felszámolásra vonatkozó rendelkezések szem előtt tartják a fizetésképtelenségi eljárásokról szóló 1346/2000/EK rendeletnek - a telephely szerinti tagállamban lévő vagyonra megnyitandó másodlagos eljárásra, továbbá a felszámoló jogkörére vonatkozó - szabályait. Az ezzel összefüggő részletes szabályok a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló 1991. évi IL. törvény (Cstv.) jogharmonizációs módosításában fognak szerepelni, mert az Fkt. a Cstv-re utal mögöttesen alkalmazandó szabályként az eljárási szabályok részleteit illetően. Így pl. a Cstv. módosítása fogja rendezni a külföldi főeljárás és a belföldi másodlagos eljárás felszámolója közötti együttműködést, a biztosítási intézkedéseket, a főeljárás szerinti felszámoló beavatkozási jogát a telephelyén folyó másodlagos fizetésképtelenségi eljárásba.

Az Fkt. 23. §-ának módosítása 90 napot engedélyez a fióktelep megszüntetését elhatározó alapítói döntés cégbírósági bejelentésére, mert a hitelezők részére 30 napot kell adni a fiókteleppel szemben fennálló követeléseik bejelentésére. A módosítás továbbá figyelemmel van arra, hogy az EU csatlakozástól Tanácsi rendelet (azaz közösségi jogi szabályozás) rendezi polgári és kereskedelmi ügyekben a külföldi bírósági határozatok elismerését és végrehajtását, továbbá irányelv az adóbehajtási jogsegélyt. Ezekre tekintettel az EU székhelyű vállalkozások fióktelepeinek megszüntetésére kötöttségektől mentesen kerülhet sor, mert a hitelezők, ügyfelek és az állami költségvetés érdekeinek védelme az EU szabályozás folytán biztosított.

Az Fkt. 24. § (1) bekezdésének módosítása és (2)-(3) bekezdésekkel történő kiegészítése megteremtik az összhangot a hitelintézeti, a biztosítási és a tőkepiaci törvénnyel, illetve azok jogharmonizációs módosításaival. Az Európai Gazdasági Térségben bejegyzett külföldi vállalkozások ún. pénzügyi fióktelepei már a cégbejegyzés előtt megkezdhetik működésüket, amennyiben létesítésük megfelelt a külön törvényekben szabályozott eljárásrendnek. A működés megkezdésével egyidejűleg a cégbejegyzésre vonatkozó kérelmet be kell nyújtani. Az Fkt. 24. §-a továbbá külön kimondja, hogy az EGT-ben bejegyzett vállalkozások magyarországi pénzügyi fióktelepeire az Fkt. általános szabályai közül melyek nem alkalmazhatóak.

A kereskedelmi képviseletekre vonatkozó szabályozás módosítása jórészt a fióktelepekre vonatkozó változtatásokat követi. Új elem a szabályozásban, hogy a kereskedelmi képviselet jogot kap arra, hogy - az anyacég nevében és javára - meg is köthesse az ügykörébe utalt szerződéseket, ha törvény eltérően nem rendelkezik. A pénzügyi szektorban ilyen eltérő szabályok érvényesülnek, melyek a közösségi jogszabályokban foglaltakkal nem ellentétesek.

A törvénymódosítás beiktatja az Fkt-be a jogharmonizációs záradékot és az EU csatlakozással összefüggő sajátos rendelkezéseket. Ezek a sajátos rendelkezések az Európai Gazdasági Térség államaiban bejegyzett cégek magyarországi fióktelepeire, illetve kereskedelmi képviseleteire vonatkozóan további liberalizációt jelentenek.

A törvényjavaslat a külföldiek magyarországi befektetéseiről szóló 1988. évi XXIV. törvény (Bef. tv.) módosítására és meghaladottá vált fejezetei hatályon kívül helyezésére is javaslatot tesz.

A Bef. tv. 3. §-ának módosításával egyértelművé válik, hogy csak a tényleges üzleti hely létrehozatala (azaz a magyarországi üzleti jelenlét), ami a Bef. tv. hatálya alá esik, azaz az eseti jövedelemszerzést eredményező ügylet önmagában nem veti fel azt a kérdést, hogy kell-e ehhez egyszersmind valamilyen letelepedési formát választani vagy nem. Ha üzleti hely létrehozása a külföldi befektető célja, akkor - figyelemmel a jogalkalmazás és az üzletkötési gyakorlat tapasztalataira - továbbra is célszerű, hogy tételes szabályozás legyen arra, hogy a belföldi gazdasági jelenléttel összefüggő tevékenységre mikor kell valamilyen cégformát választani, vagy vállalkozó igazolványt kiváltani, illetve egyéb gazdasági nyilvántartásba vételt megkövetelni a külföldiektől.

Az EU csatlakozást követően a közösségi jogi jogszabályokkal összhangban indokolt utalni a határon át történő szolgáltatásnyújtás szabadságára és a külön jogszabályok ezzel összefüggő rendelkezéseire.

Külön jogszabályok feladata lesz, hogy a Bef. tv. 3. és 3/A. §-ának rendelkezését az egyes gazdasági tevékenységek szabályozása során - és a közösségi jogszabályokkal összhangban - részletes szabályokkal kitöltsék, mert a Bef. tv. továbbra is csak a keretrendelkezések meghatározását kívánja magára vállalni.

A záró rendelkezésekben kerülnek felsorolásra a 2004. január 1-jén és az EU csatlakozáskor hatályba lépő rendelkezések, az Fkt. és a Bef. tv. idejétmúlt rendelkezéseinek hatályon kívül helyezése, valamint a szükséges átmeneti és az alkalmazást megkönnyítő szabályok.

A hatályon kívül helyezéseknél említést érdemel a Bef. tv. II-III. fejezete (azaz a külföldi részvétellel működő társaságok alapítására és működésére vonatkozó még hatályos rendelkezések). Ezek a §-ok a megalkotásuk idején még valóban garanciális jellegűek voltak, mert deklarálták a külföldi cégalapítók és befektetéseik nemzeti elbánását. Mára a szabályok már kiüresedtek, mert már erősebb és részletesebb garanciákat tartalmaznak a társasági jogi, cégjogi és az adójogi szabályok, illetve a piaci működésre irányadó egyéb jogszabályok. A Bef. tv. egyes §-ainak szövege és fogalomhasználata továbbá nem követi a jogszabályok időközi változását, ezért csak zavart okoz a jogalkalmazásban. Az említettekre tekintettel a II-III. fejezet hatályon kívül helyezése javasolható már 2004. január 1-től, a vámszabadterületi társaságokra vonatkozó IV. fejezet felülvizsgálatát azonban a vámjogi szabályozás jogharmonizációs felülvizsgálatával egyidejűleg indokolt majd elvégezni.