A MAGYAR ORSZÁGGYŰLÉS Önkormányzati bizottsága

A Házszabály 94. § (1) bekezdése, valamint a 102. § (1) bekezdése alapján a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény, a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény, a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény, valamint egyéb törvények módosításáról szóló T/3560. számú törvényjavaslathoz az Önkormányzati bizottság a következő

terjeszti elő:

1. A törvényjavaslat 38.§-ának (1) bekezdését az alábbiak szerint javasoljuk módosítani:

2. A törvényjavaslat 38.§-ának (2) bekezdését az alábbiak szerint javasoljuk módosítani:

3. A törvényjavaslat 38.§-ának (4) bekezdését az alábbiak szerint javasoljuk kiegészíteni:

4. A törvényjavaslat 38.§-ának (6) bekezdését az alábbiak szerint javasoljuk kiegészíteni:

5. A törvényjavaslat 38.§-a új (7) bekezdéssel egészül ki, az utána következő bekezdések értelemszerűen változnak:

6. A törvényjavaslat 38.§-a új (6) bekezdéssel egészül ki, az utána következő bekezdések értelemszerűen változnak:

"38. §

7. A törvényjavaslat 38.§-a új (7) bekezdéssel egészül ki és a jelenlegi (7) bekezdés (8) bekezdésre változik:

"38.§

8. A törvényjavaslat 38.§-ának (8) bekezdését az alábbiak szerint javasoljuk módosítani:

9. A törvényjavaslat 127.§-a új (8) bekezdéssel egészül ki:

"127. §

(8) Az e törvényben szereplő Ptv. módosítások végkielégítésre, költségtérítésre, díjazásra és közszolgálati járadékra vonatkozó rendelkezéseit 2004. január 1. napjától kell kötelezően alkalmazni, az önkormányzatok azonban a képviselőtestület határozatával a rendelkezéseket e törvény hatályba lépésének napjától is alkalmazhatják."

10. A törvényjavaslat Átmeneti rendelkezések része új 139.§-sal egészül ki:

"139.§

A módosító javaslat biztosítja, hogy egyfelől a polgármesterek anyagi megbecsülése kifejezze az önkormányzati működésben elfoglalt vezető szerepüket, másfelől biztosítható legyen, hogy - főként hosszabb időn át tartó szolgálat után - a polgármesteri megbízatás megszűnése ne okozzon feloldhatatlan egzisztenciális problémákat a volt választott vezető számára.

A módosító javaslat öt elemmel számol - végkielégítés, költségtérítés, díjazás, nyugdíj, közszolgálati járadék -, melyeket egymásra tekintettel, egymást kiegészítve kell szabályozni. Önmagukban vizsgálva az egyes elemek esetében a polgármesterek számára még kedvezőbb szabályok is elképzelhetőek lennének, de a javaslat az öt jogintézmény együttes változásától várja a megfelelő eredményt.

A javaslat a szükségesnek vélt eltérésekkel a foglalkoztatási jogviszony keretében működő polgármesterekre és társadalmi megbízatású kollégáikra egyaránt tekintettel van.

A módosító javaslat biztosítja, hogy a végkielégítés valóban végkielégítés legyen. Egy ciklus után - a jelenlegi szabályt követve - 3 havi illetmény járna, két ciklus után 6 havi, három ciklus után 9 havi, e fölött pedig 12 havi illetmény. A hat havi végkielégítés fölötti rész csak akkor járna, ha a volt polgármester nem lesz közszolgálati járulékra, vagy nyugdíjra jogosult. A végkielégítés kifejezést a javaslat csak a foglalkoztatási jogviszonyban álló polgármester esetén alkalmazza, a társadalmi megbízatású polgármestereket a végkielégítéssel azonos mértékű juttatás illeti meg. E disztinkció felel meg az eltérő alkalmazási jogviszonyoknak.

A javaslat a költségtérítés terén a polgármesterek számára választási lehetőséget kínál.

A javaslat abból indul ki, hogy sok polgármester számára a számlák gyűjtése, a költségek igazolása, az adminisztráció indokolatlan teherként jelentkezik. Ezért a javaslat megengedi a polgármesternek, hogy két lehetőség közül válasszon. Az egyik lehetőség azok számára lenne nyitott, akik vállalják a számlával való elszámolás terhét. Ők választhatják a jelenleg hatályos megoldást, tehát igényelhetik igazolt, szükséges költségeik megtérítését

A polgármesterek azonban azt a lehetőséget is választhatják, hogy számlagyűjtés és igazolás nélkül kapjanak költségtérítés-átalányt havonta a polgármesteri tisztség ellátásával összefüggő kiadásaik fedezésére. A javaslat szerint ez az átalány az illetmény, illetve tiszteletdíj 20-30 %-a, a két érték között a képviselő-testület állapíthatja meg a konkrét mértéket.

Az alpolgármesterek általában kevesebb reprezentációs és egyéb, költségekkel járó feladatokkal rendelkeznek, mint a polgármesterek. Így esetükben a második megoldásnál a javaslat az illetmény, illetve a tiszteletdíj 10-20 %-át állapítja meg költségtérítés-átalányként.

A javaslat számít arra a lehetőségre, hogy bizonyos képviselő-testületek - bármilyen okból, de - nem döntenek az átalány mértékéről, a polgármester (alpolgármester) kérésekor. Ezért a módosító javaslat azt indítványozza, hogy a polgármester kérésére a testület a következő ülésén köteles dönteni, és mindaddig, amíg a határozat nem születik meg, a polgármester legalább a törvényi minimumot kapja költségátalányként.

A javaslat díjazással kapcsolatos változtatásának kiindulási alapja, hogy jelenlegi önkormányzati rendszerünkben az első számú közszolgálati ember a polgármester. Ugyanakkor az önkormányzatok jelentős részénél ez a díjazásban nem fejeződik ki, a polgármesternél a jegyző, a körjegyző, s esetenként a nagyobb intézményvezető is többet keres. A javaslat nem akar radikális változásokat bevezetni, alapelvként elfogadja a jelenlegi rendszert. Továbbra is a köztisztviselőkre irányadó illetményalapból indul ki, és szorzószámok alkalmazásával állapítja meg a polgármester díjazását.

A szorzószámok biztosítják, hogy a polgármester illetménye elérje, illetve haladja meg a jegyzőét.

A javaslat az öregségi nyugdíjra való jogosultság terén a jelenleginél nagyobb kedvezményt kíván biztosítani a volt polgármesternek, ugyanakkor szigorúbb feltételek mellett. A javaslat egymásra épít két jogintézményt, nevezetesen a kedvezményes nyugdíjat és a közszolgálati járadékot.

Jelentős számú polgármester kerülhet olyan helyzetbe, hogy - bár legalább három ciklusban töltött be tisztséget s az öregségi nyugdíjjogosultsághoz szükséges szolgálati idővel is rendelkezik - életkorára tekintettel nem kaphat kedvezményes nyugdíjat tisztségre megszűnésekor.

Ez főként a már idősebb, betölthető álláslehetőséggel nem rendelkező településen élő polgármestereknek okozhat jelentős gondot. Számukra vezeti be a javaslat a közszolgálati járadék intézményét, segítve a volt tisztségviselőt a kedvezményes nyugdíj igénybevételének lehetőségéig.

A módosító javaslat a végkielégítésre, a költségtérítésre, és a díjazásra vonatkozó szabályokat kötelező módon 2004. január 1. napjától vezeti be azzal, hogy az önkormányzatok anyagi teherbíró képességüktől függően e normákat a törvény hatályba lépésének napjától is alkalmazhatják.

A korengedményes nyugdíj és a közszolgálati járadék hatálybalépésének időpontja 2003. július 1., de a három vagy több ciklust letöltő polgármesterek - és csak polgármesterek - számára visszamenőleges hatályú rendelkezést tartalmaz.

Budapest, 2003. május 14.