Az Országgyűlés az 1996. évi LXVII. törvénnyel módosította az egyes fontos tisztségeket betöltő személyek ellenőrzéséről szóló 1994. évi XXIII. törvényt (továbbiakban: Etv.) és létrehozta a Történeti Hivatalt.

Az Etv. szerint a volt állambiztonsági szervek meghatározott iratait őrző és kezelő Történeti Hivatal:

a) biztosítja - a törvényben foglalt korlátokkal - az érintettek számára a róluk nyilvántartott adatok megismeréséhez való joguk gyakorlását;

b) gondoskodik az egyes fontos tisztségeket ellenőrző bizottságnak a törvényben meghatározott eljárás lefolytatásához szükséges adatok és iratok szolgáltatásáról;

c) biztosítja a kutatási tevékenység folytatását, illetve a tudományos munkamegosztás keretében részt vállal az általa őrzött iratanyag publikálásában.

A 2001. évi XLVII. törvény szaklevéltárrá minősítette át a közgyűjteményt.

A beszámolási időszakban a Történeti Hivatal tevékenységét az alábbiak jellemezték:

2002-ben folytatódott a Történeti Hivatal elhelyezését biztosító műemlék épület rekonstrukciója. Az udvari szárny DK-i sarkában új épületszint létrehozásával bővítettük a munkaterületet. Ugyanitt személyfelvonó létesült az lépcsőház orsóterében.

Rendkívüli mértékben megnövekedett a Történeti Hivatal szolgáltatásai iránti érdeklődés: 2002-ben kétszer annyian fordultak a Hivatalhoz mint 2001-ben. Az átvilágítandók körének 2000-ben történt kiterjesztése miatt 2002-ben is magas volt az egyes fontos és közbizalmi tisztségeket betöltő személyek ellenőrzését végző bizottságok megkereséseinek száma.

Az év során jelentet meg a Hivatal második évkönyve. 2002. november 12-én a Magyar Tudomány Napja rendezvénysorozat részeként az állambiztonsági iratok történeti forrásértékéről szerveztünk tudományos konferenciát. Szeptember 19-én nyílt meg az 1945-2002. közötti politikai karikatúrákból válogató kiállításunk.

Március 6-8. között Budapesten találkoztak a hasonló tevékenységet folytató intézmények képviselői. A bolgár, a cseh, a lengyel, a magyar, a német, a román és a szlovák vezetők ilyen körben első ízben ismerhették meg a törvényi szabályozás, a munkavégzés eltérő és hasonló elemeit.

A Történeti Hivatal elnöke J/784. szám alatt nyújtotta be az intézmény 2001. közötti tevékenységéről készített beszámolóját az Országgyűlés elnökének.

Az Országgyűlés 2002. december 23-i ülésnapján fogadta el az elmúlt rendszer titkosszolgálati tevékenységének feltárásáról és az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára létrehozásáról szóló 2003. évi III. törvényt.

Szakmai meggyőződésem szerint a az új törvény visszalépés a korábbi helyzethez képest:

- az egykori állambiztonsági és a jelenleg működő nemzetbiztonsági szervek iratait egyaránt őrző szaklevéltárban, a Történeti Hivatalban az állambiztonsági iratok teljes köre idővel egy helyre került volna - az új törvény ezzel ellentétben lehetővé teszi, hogy a dokumentumok jelentős része a jogutód szerveknél maradjon;

- az iratokban szereplő személyek megismerési joga leszűkült a kizárólag velük kapcsolatba hozható személyes adatokra - míg 2001. nyarától pl. a kérelmező megkaphatta a teljes iratanyagot, ha az irat keletkezésekor számára jogszabály tette lehetővé, hogy az iratot teljes terjedelemben megismerje;

- az új szabályozás szűkíti a kutatók körét, kizárja a kutatásból pl. az egyetemi, főiskolai hallgatókat; a különleges adatok esetében a levéltári törvénytől eltérő rendkívül hosszú védelmi időket állapít meg.

A hálózati személyek kérelemre történő azonosítása pedig a nem teljes körűen rendelkezésre álló hálózati nyilvántartások és egyéb okok miatt végrehajthatatlannak tűnik.

A Történeti Hivatal 2003. március 31-ével megszűnik. A beszámoló ezért tartalmazza a 2003. év első három hónapjának adatait is.

Budapest, 2003. március 31.

A Történeti Hivatal szervezete 2002-ben az előző évhez képest nem módosult. Továbbra is külön szervezeti egységek foglalkoztak az állampolgári megkeresésekkel és a tudományos kutatói kérésekkel, a tudományos feldolgozó munkával és a napi működést biztosító logisztikai területtel.

A Történeti Hivatal jóváhagyott létszáma 2002-ben 79 fő volt.

A törvény előírásai szerint a Történeti Hivatal munkatársai köztisztviselők. A jogállásukra vonatkozó és az év során módosult 1992. évi XXIII. törvény előírásainak megfelelően elkészült a Hivatal teljesítményértékelési szabályzata, meghatározásra kerültek a teljesítménykövetelmények és az év végén megtörtént a dolgozók értékelése.

A Történeti Hivatal munkatársai közül a beszámolási időszakban 11-en tettek eleget a törvényben előírt alap-, illetve szakvizsga-kötelezettségeiknek.

A Történeti Hivatal 1999. április 26-án vette át felújított székházát a Budapest, VI. kerület, Eötvös utca 7. szám alatt. Az épület történetéről, a felújítási munkálatokról az 1999. évi beszámoló tartalmaz részletes adatokat.

2002-ben folytatódott a Történeti Hivatal elhelyezését biztosító műemlék épület rekonstrukciója. Az udvari szárny DK-i sarkában új épületszint létrehozásával bővítettük a munkaterületet. Ugyanitt személyfelvonó létesült az lépcsőház orsóterében.

A Történeti Hivatal 2002-ben is kiemelt feladatának tekintette a saját anyaguk iránt érdeklődő állampolgárok kiszolgálását. A havonta elintézett ügyek legfontosabb adatait az alábbi táblázat tartalmazza:

Már 2002. tavaszától kezdve megfigyelhető volt az állampolgári érdeklődés élénkülése a Történeti Hivatal iránt. A miniszterelnök állambiztonsági múltjával kapcsolatos események még inkább felerősítették ezt a folyamatot. A júliusi kiemelkedő ügyfélszámra egyedül a megalakulás első hónapjaiban volt példa.

Ennek megfelelően az év elején kismértékben, az év nyarától drasztikusan növekedett az ügyirathátralék. Belső munkaerő-átcsoportosításoknak köszönhetően hiába növekedett az elintézett ügyek száma, a növekedés nem tudott lépést tartani a beözönlő kérelmekkel.

Érdemes megvizsgálni az állampolgári ügyek alakulását a Történeti Hivatal megalakulásától kezdve. Az összesített adatokat az alábbi táblázat szemlélteti:

Az 1997-re jellemző kezdeti kiugró érdeklődés 1998-ban havi 100 új megkeresés körül állandósult. 1999-ben és 2000-ben növekedett, 2001-ben kismértékben csökkent az első ízben a Történeti Hivatalhoz forduló kérelmezők száma. 2002-ben a korábban ismertetett okok miatt az előző évi kétszeresére növekedett az új kérelmek száma. Az elintézett ügyek minden korábbit meghaladó magas száma ellenére nehezen kezelhető tömegűvé duzzadt az ügyirathátralék.

Közel egy negyedével nőtt 2001-hez képest az ügyfeleknek átadott iratmásolatok száma. Egy átlagos betekintőre így 2002-ben közel 73 lapnyi iratmásolat jutott. Az iratmásolatokért 2002-ben sem kellett fizetniük az érintetteknek.

Az állampolgári ügyek intézésének menete 2002-ben sem változott: először összevetjük a kérelmező adatait a rendelkezésünkre álló korabeli kartoték nyilvántartásokkal, illetve azzal a számítógépes adatbázissal, amelyet a fontosabb, gyakran kézbevett, sok nevet tartalmazó dossziék feldolgozásával készítettünk.

Az adatszolgáltatás következő állomása a nyilvántartásban talált utalások alapján az iratanyagok kikeresése, majd betekintésre való előkészítése, amely során az eredeti iratokról másolatok készülnek. Az év során történt törvénymódosítás miatt jelentősen bővült azoknak az adatoknak a köre, amelyet csonkítatlanul megkaphatnak az érintettek.

Az általános elv az, hogy az iratban szereplő megfigyelt vagy harmadik személy minden rá vonatkozó adatot megismerhet, ami vele kapcsolatban keletkezett. Ha az ügyfél vádlottként szerepelt, akkor teljes terjedelmében megkapja a tanúvallomási-, kihallgatási jegyzőkönyveket, a vádiratot, a tárgyalási jegyzőkönyvet, az ítéleteket még akkor is, ha valamelyik dokumentumban nem szerepel a neve. Gyakran előfordul azonban, hogy egy iratból csak néhány mondat, esetleg bekezdés vonatkozik ügyfelünkre. Ilyen esetekben a másolatokból állítjuk össze a kérelmezőre vonatkozó részeket. Ezt követően az iratmásolatokon a törvényes előírások alapján törölni kell a más személy azonosítására alkalmas adatokat. Nem kell azonban a más személy adatait törölni, ha

- az irat keletkezésekor jogszabály tette lehetővé az adott irat teljes terjedelemben történő megismerését (Pl. a nyomozati eljárás során volt iratismertetés, vagy törvény szerint kellett volna lennie.);

- az adatokat személyes érintkezésről (találkozásról, beszélgetésről) készítették (azaz a kérelmező személyesen élte át az eseményeket);

- az adatokat nyilvános rendezvényeken, közszereplésekkel kapcsolatban rögzítették.

A többi iratmásolaton sem töröljük az ügyben eljáró, közfeladatot ellátó személy nevét és beosztását, a hálózati- és célszemélyek fedőneveit.

2002-ben is többen adtak be adatkiegészítést, kértek újabb kutatást. Az iratanyag feldolgozásának előhaladtával ügyfeleink egy része több alkalommal is kapott személyére, vagy hozzátartozójára vonatkozó iratanyagot Az év során 116 kérelmezőről 1764 oldalnyi terjedelemben tudtunk újabb adatokat szolgáltatni.

A Történeti Hivatal második alapvető feladata volt, hogy adatokat és iratokat szolgáltatott az egyes fontos és közbizalmi tisztséget betöltő személyek ellenőrzését végző bizottságok részére.

A beszámolási időszakban az előző évivel nagyjából megegyezett az ellenőrzést végző testület megkereséseinek száma. A bizottságok 2002-ben 53 megkereséssel 1842 fő ellenőrzési ügyében fordultak a Történeti Hivatalhoz.

Az ellenőrző bizottság megkeresései az elmúlt években az alábbiak szerint alakultak:

A beszámolási időszakban - hasonlóan az 1997-2001. közötti gyakorlathoz - több esetben találtunk az érintettségre utaló adatokra és küldtünk azokról iratmásolatokat az ellenőrző testület részére.

A Történeti Hivatal adatokat szolgáltatott az Országgyűlés által felállított és a rendszerváltás utáni első, szabadon választott Magyar Országgyűlés megalakulását követően kormányzati politikai szerepet betöltő személyeknek az előző politikai rendszer állambiztonsági tevékenységében való részvételének tényeit és körülményeit vizsgáló bizottság

A Történeti Hivatal további fontos feladata, hogy a törvényben foglalt feltételekkel biztosítsa a kutatási tevékenység folytatását. A 2002. évben 240 új tudományos kutatói kérelmet vettünk nyilvántartásba, a növekedés az előző évhez képest közel 30 % volt.

A kutatók, illetve a kutatási esetek száma jóval meghaladta a 2001. évben tapasztalt mértéket. Ezt az alábbi táblázat szemlélteti:

Kutatótermünket az év során 2048 alkalommal keresték fel kutatási céllal. Ennek során a tudományos kutatók részére 4002 dossziét, 17 mikrofilmen tanulmányozható dokumentumot, 9761 oldalnyi napi operatív információs jelentést, közel 40000 oldalnyi működési iratot adtunk ki. A tanulmányozott anyagokról kutatóink kérésére 74815 lap iratmásolatot készítettünk el.

A tudományos feldolgozó munka részben levéltári területen, részben történettudományi, pontosabban állambiztonság történeti vonalon zajlott.

Az Iratfeldolgozó és adatszolgálató főosztály - adatszolgáltatási kötelezettségeinek teljesítésén kívül - bevételezte a Belügyminisztériumtól és más hatóságoktól, a különböző nemzetbiztonsági szolgálatoktól átvett anyagokat, megkezdte azok feldolgozását. 2002-ben nem gyarapodott tetemesen a kezelésünkben levő iratállomány, és mivel jórészt minősített adatokat tartalmazó iratokról van szó, az átvett dokumentumok nem igazán segítik sem az állampolgári érdeklődés kielégítését, sem pedig a tudományos kutatást.

A Történeti Hivatal állománya 2002-ben a következő irategyüttesekkel gyarapodott, összesen 191,9 iratfolyóméter (ifm.) terjedelemben:

• Belügyminisztérium, ÁVH Kollégiumi ülések iratai, 1951-1953., (átvétel a Belügyminisztériumtól)

• Belügyminisztérium, ÁVH hangulatjelentések 1948., (átvétel a Magyar Országos Levéltártól),

0,12 ifm.

• III/I. csoportfőnökség iratai 1950-1989., (átvétel az Információs Hivataltól)

• III/II. csoportfőnökség iratai 1957-1980., (átvétel a Magyar Országos Levéltártól)

4,68 ifm.

• III/II. csoportfőnökség hálózati iratai 1957-1976. átvétel a Nemzetbiztonsági Hivataltól)

• III/IV. csoportfőnökség iratai 1947-1990. (átvétel a Katonai Biztonsági Hivataltól)

• Belügyminisztérium, internálási iratok 1945-1964., (átvétel a Központi Kárrendezési Irodától)

A Történeti Hivatal intézeti könyvtára 2002-ben 212 kötettel gyarapodott.

Megkezdtük a Központi Kárrendezési Irodától beszállított mintegy 160 doboznyi (20 ifm.) fertőzött irat fertőtlenítését. Ezen kívül 30 dosszié, 2 iktatókönyv, több könyvtári kötet restaurálására került sor.

Folytatódott a rossz fizikai állapotban levő dossziék képként történő feldolgozása (szkennelése). A beszámolási időszakban hagyományos kézi eszközökkel 27.230 oldal digitalizálása történt meg. Ugyancsak folytatódott két saját gépünkön a csak mikrofilmen levő vizsgálati dossziék szkennelése összesen mintegy 60.000 oldalnyi terjedelemben. A szkennelt iratokat - a korábban elkészült digitalizált másolatokkal együtt - folyamatosan olvasztottuk be a központi adatbázisba.

Befejeződött az A-dossziék ellenőrző rendezése 45,43 ifm. terjedelemben.

Középszintre rendeztük az állambiztonsági módszertani gyűjteményt (1,44 ifm.), illetve a tájékoztató jelentések 61 doboznyi anyagát (7,32 ifm.)

Folytatódott a vizsgálati dossziék és egyéb iratok tematikus feltárása, ennek során az adott irat legfontosabb adatait (cím, időhatár, tartalom, szereplők stb.) tartalmazó munkalapból 663 készült el. Ezek elérhetők a belső számítógépes hálózaton.

Folytatódott a legfontosabb dossziék mutatózása, továbbá az operatív nyilvántartó kartonok számítógépre vitele. Az év végéig összesen 57.524 személy különböző adataival gyarapodott a központi számítógépes adatbázis, 27.142 esetben történt meg a már gépre vitt adatok pontosítása.

2002. november 12-én a Magyar Tudomány Napja rendezvénysorozat részeként Az állambiztonsági iratok történeti forrásértéke címmel rendeztünk konferenciát. Előadók: Markó György, Okváth Imre, Bikki István, Baczoni Gábor Miklós, Kovács Zoltán András, Tóth Eszter és Cseh Gergő Bendegúz.

Az év során jelent meg meg a Hivatal második évkönyve.

ÜGYVITEL ÉS TITOKVÉDELEM

Az Ügyviteli és titokvédelmi osztály végezte a Történeti Hivatal ügyviteli tevékenységét, érkeztette a hivatalhoz intézett kérelmeket, továbbította azokat érdemi ügyintézésre a megfelelő szervezeti egységnek.

Ugyancsak az osztály folyamatosan biztosította a minősített iratok felülvizsgálatával foglalkozó szakértők megfelelő iratokkal való ellátását. Ez lehetővé tette az általános irat-felülvizsgálaton felül, hogy a tudományos kutatók és a saját anyaguk iránt érdeklődők is hozzájuthassanak az őket érdeklő és érintő, de eredetileg még élő minősítéssel rendelkező iratokhoz.

Az állampolgári, a tudományos kutatói megkereséseken és az egyes fontos tisztségeket betöltő személyek ellenőrzését végző testületnek történő adatszolgáltatáson túl a Történeti Hivatal Ügyviteli és titokvédelmi osztályán 472 nyílt és 241 minősített irat iktatása mellett 168 nyílt és 68 minősített irat megküldésére került sor. A Történeti Hivatalhoz a 2002. évben összesen 3380 nyílt és 257 minősített irat érkezett.

Állampolgári és tudományos kutatói megkeresések teljesítése céljából 2002-ben a titokszakértők 125 dossziét közel 49.000 lap terjedelemben, 13.711 napi operatív jelentést vizsgáltak felül és 128 szakértői jelentést készítettek. Az adott irat minősítésének törlése, illetve további minősítése a korábban részletezett titokgazda jogkörébe tartozott.

A Történeti Hivatalnak történő átadás érdekében a Belügyminisztériumban kezelt személyzeti anyagok közül 12.386 felülvizsgálata történt meg.

Az állami költségvetésben XXXIV. fejezet alatt önállóan gazdálkodó központi költségvetési szervként a Történeti Hivatal jóváhagyott kiadási előirányzata a 2002. évre 435,5 millió Ft, bevételi előirányzata 2,2 millió Ft volt.

Baczoni Gábor: Államvédelmi szaklevéltár ŕ la Péter Gábor. (Dokumentumközlés Gyarmati Györggyel) - Rubicon, 2002. 6-7. szám, 30. o.

Baczoni Gábor: A Magyar Államrendőrség Vidéki Főkapitányságának Politikai Rendészeti Osztálya 1945-1946. - A Történeti Hivatal évkönyve 2000-2001. Bp. 2002. 79-110. o.

Baczoni Gábor: Péter Gábor (vélt) vetélytársai: Tömpe András és Villányi András. - Rubicon, 2002. 6-7. szám, 12-15. o.

Bank Barbara: Párt érdeke mindenek felett. - Heti Válasz, 2002. 32. szám, 56. o.

Baráth Magdolna: Andropov jelentése. A szovjet nagykövet és a magyar belpolitika 1956. március - október. - Rubicon, 2002. 11-12. szám, 9-14. o.

Baráth Magdolna: Csendes elbocsátások. A felelősség kérdése 1962. - Rubicon, 2002. 6-7. szám, 41-44. o.

Baráth Magdolna: A Szovjetúnió és Magyarország 1988-1991. Valóságérzékelés illúziókkal. - História, 2002. 7. szám, 17-19. o.

Szovjet nagyköveti iratok Magyarországról 1953-1956. (Szerk. Baráth Magdolna.) Bp. 2002. Napvilág, 376 o.

Bikki István: A politikai rendőrség újjászervezése és működése, 1956-1962. Rubicon, 2002. 6-7. szám, 36-40. o.

Boreczky Beatrix: Fegyelmi ügyek az Államvédelmi Hatóságnál. - A Történeti Hivatal évkönyve 2000-2001. Bp. 2002. TH, 215-231. old.

Cseh Gergő Bendegúz: Állambiztonsági helyzetjelentés az 1956-os forradalom tizedik évfordulóján. - A Történeti Hivatal évkönyve 2000-2001. Bp. 2002. TH, 279-301. o.

Cseh Gergő Bendegúz: Digitalizálás a levéltárakban. - Levéltári Szemle, 2002. 3. szám, 3-18. o. (Körmendy Lajossal és Rácz Györggyel.)

Gyarmati György: Államvédelmi szaklevéltár ŕ la Péter Gábor. (Dokumentumközlés Baczoni Gáborral) - Rubicon, 2002. 6-7. szám, 30. o.

Gyarmati György: A "Csengőfrász" pályázat mérlege. - A Történeti Hivatal évkönyve 2000-2001. Bp. 2002. TH, 399-403. old.

Gyarmati György: Galgóczi Erzsébet interjúja Péter Gáborral. - Múltunk, 2002. 2. szám, 223-248. old.

Gyarmati György: Jelenkori "népvándorlás" Közép-Kelet-Európában. - História, 2002. 2. szám, 10-11. o.

Gyarmati György (Szabó Dániellel): A magyar parlament másfél évszázada 1848-1989. - Jónás Károly, Villám Judit: A Magyar Országgyűlés házelnökei 1848-2002. Bp, 2002. Argumentum, 53-65. o.

Gyarmati György: Magyarország a II. világháborútól napjainkig 1945-2000. - Milleniumi Magyar Történet. Második, jav. és bőv. kiadás. Bp. 2001. Osiris, 557-640. o.

Gyarmati György: Messziről jött ügynök azt mond amit akar... - Rubicon, 2002. 6-7. szám, 45-47. old. (B. Kádár Zsuzsával)

Gyarmati György: A pártrendszer táncrendje, 1945-1949. - Rubicon, 2002. 4-5. szám, 26-32. o.

Gyarmati György: Péter Gábor és az ÁVH-birodalom. - Rubicon, 2002. 6-7. szám, 4-10. old.

Gyarmati György: Péter Gábor fiatalsága 1906-1945. - A Történeti Hivatal évkönyve 2000-2001. Bp. 2002. TH, 25-78. o.

Gyarmati György: A politika rendőrsége a Rákosi-korszakban 1945-1956. - Mérlegen a XX. századi magyar történelem. Debrecen, 2002. DETI, 287-299. o.

Gyarmati György: A politika rendőrsége Magyarországon a Rákosi-korszakban. Pécs, 2002. PTE TDP, 68 o.

Gyarmati György: Rajk László a miskolci pogromról, 1946. (Dokumentumközlés Kónyáné Kutrucz Katalinnal.) - Magyar Napló, 2002. 4. szám, 41-44. o.

Gyarmati György: Ungarische Representanten der Integrationsidee in der Zwischenkriegszeit. - Specimina Nova. (Annual of the Department of Modern History. University of Pécs) 2001. 81-97. o.

A Történeti Hivatal évkönyve 2000-2001. Trezor 2. (Szerk. Gyarmati György.) Bp. 2002. TH, 414 o.

Zord idők. A politikai rendőrség (ÁVO - ÁVH - III/III.) történetéből. A Rubicon 2002. 6-7. tematikus száma. (Társszerk. Gyarmati György.)

Jobst Ágnes: A politikai rendőrség létrehozása a Német Demokratikus Köztársaságban. Vázlatos áttekintés. - A Történeti Hivatal évkönyve 2000-2001. Bp. 2002. TH, 381-398. old.

Kónyáné Kutrucz Katalin: Rajk László a miskolci pogromról, 1946. (Dokumentumközlés Gyarmati Györggyel.) - Magyar Napló, 2002. 4. szám, 41-44. o.

Kovács Zoltán András: A Nemzeti Számonkérés szervezete. - Századok, 2002. 5. szám, 1130-1160. o.

Kovács Zoltán András: Népköztársaságtól népköztársaságig. a XX. Század első öt évtizede a számvevőszékéletében. - Magyar Közigazgatás, 2002. 10. szám, 600-611. o. (Kovács Árpáddal.)

Krahulcsán Zsolt: A hazai szamizdat "hőskora". A Galamb utcai butik. - A Történeti Hivatal évkönyve 2000-2001. Bp. 2002. TH, 303-359.o.

Krahulcsán Zsolt: A másképp gondolkodók állambiztonsági szemszögből. - Rubicon, 2002. 6-7. szám, 74-78.o. (Müller Rolffal.)

Markó György: Beszámoló a Történeti Hivatal 2001. évi tevékenységéről. Bp, 2002. TH, 36 o.

Markó György: A Duna-gate egy belügyminisztériumi jelentés tükrében. - Kritika, 2002. 10. szám, 20-23. o.

Markó György: A Történeti Hivatal 1999-2000. évi tevékenységéről. - A Történeti Hivatal évkönyve 2000-2001. Bp. 2002. TH, 11-24. o.

Müller Rolf: A másképp gondolkodók állambiztonsági szemszögből. - Rubicon, 2002. 6-7. szám, 74-79. o. (Krahulcsán Zsolttal.)

Müller Rolf: "Neve azonos ... a legdurvább önkénnyel és brutalitással". Péter Gábor bukása. - Magyar Napló, 2002. 10. szám, 17-20. o.

Müller Rolf: A politikai rendőrség tájékoztató szolgálata. - A Történeti Hivatal Évkönyve 2000-2001. Bp. 2002. TH, 111-137. o.

Okváth Imre: A Magyar Néphadsereg háborús haditervei a Varsói Szerződésben, 1955-1965. - Ármádia, 2002. 5. szám, 38-39. o.

Okváth Imre: Egymás ellen. Kémek a Katpolon 1945-49. - Rubicon, 2002. 6-7. szám, 16-19. o.

Orgoványi István: A vasfüggöny őrei. - Rubicon, 2002. 6-7. szám, 20-25. o.

S. Varga Katalin Vitetnek ítélőszékre ... Az 1674-es gályarabper jegyzőkönyve. Pozsony, 2002. Kalligram, 344 o.

Sümegi György: Beszélgetés a 10+1 éves Kapos Artról Vörös András festőművésszel. - Somogy, 2002. 1. szám, 73-76. o.

Sümegi György: Beszélgetés Miklóssy Gáborról. - Korunk, 2002. 8. szám, 45-50. o.

Sümegi György: Buday György, Farkas István, Kecskeméti művésztelep, Szalay Lajos, Tóth Menyhért. - Magyar Művészeti Kislexikon. Bp. 2002. 97-98., 150., 173-174., 367-368., 394-395. o.

Sümegi György: Egy pár névjegy (Maróti Géza levelezéséből). - Maróti Géza 1875-1941. Bp. 2002. 211-219. o.

Sümegi György: "Az etnográfus mindenütt talál tanulmányozni valót" (Györffy István levelei Lükő Gábornak, 1931-33). - A Herman Ottó Múzeum Évkönyve XLI. Miskolc, 2002. 79-387. o.

Sümegi György: A Fadrusz-mű recepciója. - Korunk, 2002. 11. szám, 103-107. o.

Sümegi György: Fordított világ. Miklóssy Gábor festői látomásai. - Új Művészet, 2002. 11. szám, 33-35. o.

Sümegi György: A forradalom vizuális emlékezete. - Évkönyv X. Magyarország a jelenkorban. Bp. 2002. 1956-os Intézet, 277-283. o.

Sümegi György: A fotóhasználattól a börtönrajzokig. Forradalom képeken - avagy a képek forradalma? - Rubicon, 2002. 11-12. szám, 48-53. o.

Sümegi György: Határon túlról - hová? - Új Művészet, 2002. 8. szám, 42. o.

Sümegi György: A kecskeméti művésztelep épületei. - Művészek és műtermek. Bp. 2002. 164-169.

Sümegi György: Miklóssy Gábor gyűjteményes kiállítása. - Szabadság, (Kolozsvár), 2002. szept. 14. 11. o.

Sümegi György: Vilmos Perlrott Csaba 5. Beim Kleideraufhängen, 1905., 8. Stilleben, um 1910., 16. In Park, um 1910. - Kolonie der Träume Nagybánya. Berlin, 2002. 42-43., 48-49., 64-65. o.

Takács Tibor: A nyíregyházi bank-elit 1900-1944. - Szabolcs-Szatmár-Beregi Szemle, 2002. 2. szám, 159-176. o.

Zsitnyányi Ildikó: A Magyar Néphadsereg karhatalmi célú alkalmazása az 1956-os forradalom kezdetén. - A Történeti Hivatal évkönyve 2000-2001. Bp. 2002. TH,

Zsitnyányi Ildikó: A bizonytalan magyar haderő. A biztos szovjet garancia. Megosztottság, határozatlanság... Sortüzek és perek. A magyar Néphadsereg '56-os szerepéről 1-4. - Ármádia, 2002. 7-8., 9., 10., 11. szám

Zsitnyányi Ildikó: Hiba a hálózatban. Miért mondott csődöt 1956-ban a karhatalom? - Magyar Nemzet, 2002. október 26.