Magyar Köztársaság Kormánya

a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló
1996. évi CXII. törvény módosításáról

2003. március

A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Hpt.) 1. §-ának d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"d) pénzügyi intézménynek nem minősülő, az összevont alapú felügyelet hatálya alá tartozó hitelintézettel, illetőleg a pénzügyi holding társasággal szoros kapcsolatban álló vállalkozásra, vegyes tevékenységű holding társaságra,"

A Hpt. 13/A. §-a a következő (13) bekezdéssel egészül ki:

"(13) Pénzügyi vállalkozás a Felügyelethez történő bejelentés nélkül szervezheti ki ügyviteli tevékenységét, ha azonban a kiszervezni kívánt ügyviteli tevékenység banktitkot is érint, akkor az (1)-(12) bekezdésben foglaltakat megfelelően alkalmazni kell."

A Hpt. 17. §-a (1) bekezdésének g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, valamint a bekezdés a következő h) ponttal egészül ki:

"g) a 90. § (1) bekezdése alapján összevont alapú felügyelet alá tartozó hitelintézet esetében az összevont alapú felügyelethez kapcsolódó információátadás rendjének bemutatását és a hitelintézettel szoros kapcsolatban álló személyek nyilatkozatát arról, hogy a hitelintézet összevont alapú felügyelete érdekében szükséges adatot, tényt és információt a Felügyelet rendelkezésére bocsátja;

h) a 90. § (1) bekezdése alapján összevont alapú felügyelet alá tartozó hitelintézet esetében a hitelintézettel szoros kapcsolatban álló természetes személy nyilatkozatát arról, hogy hozzájárul a hitelintézet részére átadott személyes adatainak az összevont alapú felügyelet e törvény szerinti ellátása céljából történő kezeléséhez, illetőleg továbbításához."

A Hpt. 27. §-ának (1) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:

"d) a hitelintézettel szoros kapcsolatban álló személyre vonatkozó harmadik országbeli jogrend nem teszi lehetővé az összevont alapú felügyeleti feladatok ellátását."

A Hpt. 30. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a § jelenlegi (3) bekezdésének számozása (4) bekezdésre változik:

"(3) A Felügyelet visszavonja a hitelintézet tevékenységi engedélyét, ha a bíróság elrendeli a hitelintézet felszámolását és azt nem a Felügyelet kezdeményezte."

A Hpt. 54. §-a (1) bekezdésének k) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"k) e törvény XIV. fejezetében és a Tpt. XIX/A. fejezetében foglalt - összevont alapú felügyeletre vonatkozó - rendelkezések teljesítése érdekében történő adatátadás,"

A Hpt. 60. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"60. § (1) Hitelintézet, ide nem értve a hitelszövetkezetet - a (2)-(3) bekezdés kivételével - nem vállalhat kockázatot

a) a hitelintézet, illetve a hitelintézettel szoros kapcsolatban álló vállalkozás vezető állású személye és könyvvizsgálója,

b) az a) pontban megjelölt személy közeli hozzátartozója,

c) az a)-b) pontokban megjelölt személy ellenőrző befolyása alatt álló vállalkozás

részére, vagy

d) az a)-b) pontokban megjelölt személy ellenőrző befolyása alatt álló vállalkozás harmadik személy részére történő értékesítéséhez."

A Hpt. 63. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Belső igazgatósági taggá a hitelintézet ügyvezetői választhatóak. Nem lehet igazgatósági tag, aki a hitelintézetnél vagy a hitelintézettel szoros kapcsolatban álló pénzügyi intézménynél az előző három évben könyvvizsgáló volt."

A Hpt. 78. §-a (3) bekezdésének b) és c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"b) a hitelintézettel szoros kapcsolatban álló vállalkozás által kibocsátott, tagsági jogokat megtestesítő értékpapírt,

c) a hitelintézet vagy az összevont alapú felügyelet alá tartozó hitelintézettel szoros kapcsolatban álló vállalkozás Gt-ben meghatározott közvetlen irányítást biztosító befolyása alatt álló részvénytársaság részvényét,"

A Hpt. 79. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"79. § (1) Nagykockázat vállalásának minősül az a kockázatvállalás, amikor egy ügyfél, vagy ügyfélcsoport részére történt összes kockázatvállalás nagysága a hitelintézet szavatoló tőkéjének legalább tíz százaléka."

A Hpt. 82. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"82. § (1) A hitelintézet nem vállalhat kockázatot olyan ügyletért, amelynek célja, hogy az ügyfél a hitelintézet vagy a hitelintézettel szoros kapcsolatban álló vállalkozás által kibocsátott tagsági jogot megtestesítő értékpapírt vagy alárendelt kölcsöntőkének minősülő értékpapírt vásároljon."

A Hpt. 83. §-ának (1)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"83. § (1) Hitelintézet a szavatoló tőkéjének tizenöt százalékát meghaladó - nettó értéken számított - közvetlen és közvetett tulajdoni hányadot megtestesítő befektetést - más pénzügyi intézmény, befektetési vállalkozás, árutőzsdei szolgáltató, Tpt. szerinti elszámoló házi tevékenységet végző szervezet, befektetési alapkezelő, tőzsde, biztosító részvénytársaság, illetve a járulékos vállalkozás kivételével - egy vállalkozásban sem szerezhet, illetve nem tarthat birtokában.

(2) A hitelintézet a vállalkozás jegyzett tőkéjének ötvenegy százalékát meghaladó - nettó értéken számított - közvetlen és közvetett tulajdont más pénzügyi intézmény, befektetési vállalkozás, árutőzsdei szolgáltató, Tpt. szerinti elszámoló házi tevékenységet végző szervezet, befektetési alapkezelő, tőzsde, biztosító részvénytársaság, illetve a járulékos vállalkozás kivételével egy vállalkozásban sem szerezhet, illetve nem tarthat birtokában.

(3) A hitelintézetnek a más pénzügyi intézményen, befektetési vállalkozáson, árutőzsdei szolgáltatón, Tpt. szerinti elszámoló házi tevékenységet végző szervezeten, befektetési alapkezelőn, tőzsdén, biztosító részvénytársaságon, illetve a járulékos vállalkozáson kívüli egyéb vállalkozásokban meglévő befolyásoló részesedéseinek teljes, nettó értéken számított összege nem haladhatja meg a szavatoló tőkéjének hatvan százalékát."

A Hpt. 84. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, valamint a § a következő (3) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a § jelenlegi (3) bekezdésének a számozása (4) bekezdésre változik:

"84. § (1) A hitelintézet összes - a közvetlen banküzemi célt szolgáló és a (2) valamint (3) bekezdésen kívüli - ingatlanba történő befektetése nem haladhatja meg a szavatoló tőke öt százalékát."

"(3) A 90. § (1) bekezdése alapján összevont alapú felügyelet alá tartozó hitelintézet összevont alapon számított, ingatlanba történő befektetéseibe az (1) bekezdésben foglaltakon kívül nem kell beszámítani azon vállalkozások által a vállalkozás működéséhez használt ingatlanokat, amelyekre az összevont alapú felügyelet a 90. § (2) bekezdése alapján kiterjed."

A Hpt. XIV. fejezetének címe helyébe a következő cím lép:

"XIV. Fejezet

Összevont alapú felügyelet"

A Hpt. 90. §-át megelőző cím, valamint 90. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

90. § (1) Összevont alapú felügyelet alá tartozik az a hitelintézet, amelynek

a) legalább egy hitelintézet, pénzügyi vállalkozás, vagy befektetési vállalkozás leányvállalata van, vagy ilyen típusú intézményben részesedési viszonnyal rendelkezik vagy

b) anyavállalata pénzügyi holding társaság.

(2) Az összevont alapú felügyelet kiterjed az összevont alapú felügyelet alá tartozó hitelintézetre és

a) az (1) bekezdés a) pontja szerinti hitelintézetére, pénzügyi vállalkozására, befektetési vállalkozására és járulékos vállalkozására, amelyben ellenőrző befolyással vagy részesedési viszonnyal rendelkezik,

b) a pénzügyi holding társaságra és annak az (1) bekezdés b) pontja szerinti hitelintézetére, pénzügyi vállalkozására, befektetési vállalkozására és járulékos vállalkozására, amelyben ellenőrző befolyással vagy részesedési viszonnyal rendelkezik.

(3) Ha valamely hitelintézet anyavállalata befektetési vállalkozás, illetve a befektetési vállalkozás részesedési viszonnyal rendelkezik hitelintézetben és a hitelintézet nem tartozik az (1) bekezdésben meghatározott összevont alapú felügyelet alá, a Tpt. összevont alapú felügyeletre vonatkozó szabályait kell alkalmazni."

A Hpt. 91. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"91. § (1) A Felügyelet feladata a 90. § (1) bekezdésében meghatározott, Magyarországon bejegyzett hitelintézet összevont pénzügyi helyzeten alapuló felügyelete.

(2) A Felügyeletnek nem feladata a pénzügyi holding társaság, a vegyes tevékenységű holding társaság, továbbá a külföldi hitelintézet, pénzügyi holding társaság és vegyes tevékenységű holding társaság prudens működésének egyedi alapú vizsgálata, elemzése, értékelése.

(3) A Felügyelet az összevont alapú felügyeleti körbe történő bevonás alól - a 90. § (1) bekezdésében meghatározott hitelintézet kérelmére - mentesítheti a hitelintézetet, a pénzügyi vállalkozást, a befektetési vállalkozást vagy a járulékos vállalkozást, ha

a) székhelye olyan külföldi országban van, amelynek jogrendszere nem teszi lehetővé a szükséges adatok, információk átadását,

b) bevonása félrevezető eredményre vezetne (így különösen, ha az ellenőrző befolyás vagy részesedési viszony időtartama előre láthatóan nem haladja meg az egy évet),

c) bevonása az összevont alapú felügyelet célját tekintve elhanyagolható lenne, mivel mérlegfőösszege és mérlegen kívüli tételeinek a 79. § (4) bekezdése szerint számított összege nem éri el az anyavállalat vagy a részesedési viszonnyal bíró vállalkozás mérlegfőösszegének egy százaléka, illetve a kettőmilliárd-ötszázmillió forint közül a kisebb értéket.

(4) Ha több vállalkozás külön-külön nem, de együttesen eléri a (3) bekezdés c) pontjában meghatározott érték közül a kisebbet, nem tekinthetők elhanyagolható jelentőségűnek, és a Felügyelet nem adhat mentesítést az összevont alapú felügyeleti körbe történő bevonás alól.

(5) Ha a Felügyelet dokumentumok vagy helyszíni ellenőrzés alapján szoros kapcsolatot állapít meg, összevont alapú felügyelet alá tartozónak minősíthet valamely magyarországi bejegyzésű hitelintézetet, illetőleg meghatározhatja, hogy valamely vállalkozásra az összevont alapú felügyelet kiterjed.

(6) A Felügyelet engedélyezheti, hogy - bár a hitelintézet nem tartozik a 90. § (1) bekezdése alapján összevont alapú felügyelet alá - a hitelintézet anyavállalatának olyan vállalkozásával, amely Magyarországon bejegyzett és ezen anyavállalat ellenőrző befolyása alatt áll vagy a vállalkozásban az anyavállalat részesedési viszonnyal rendelkezik, összevont alapon is, e fejezet előírásai szerint feleljen meg a kockázatvállalási és tőkemegfelelési előírásoknak."

A Hpt. 92. §-át megelőző cím, valamint 92. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

92. § (1) Az összevont alapú felügyelet alá tartozó hitelintézet [90. § (1) bekezdésének a) pontja], illetőleg a pénzügyi holding társaság [90. § (1) bekezdésének b) pontja] felelős azért, hogy az ellenőrző befolyása alatt álló vállalkozások együttesére is biztosított legyen a prudens működés, a kockázatvállalási és tőkemegfelelési előírások betartása.

(2) Az összevont alapú felügyelet alá tartozó hitelintézet, illetőleg a pénzügyi holding társaság igazgatósága az összevont alapú felügyeletre vonatkozó előírások betartása és végrehajtása érdekében utasíthatja az ellenőrző befolyása alatt álló hitelintézet, pénzügyi vállalkozás, befektetési vállalkozás és járulékos vállalkozás igazgatóságát, amely köteles azt végrehajtani.

(3) Az összevont alapú felügyelet alá tartozó hitelintézet igazgatósága köteles megjelölni, hogy mely ügyvezető tagja felelős az ellenőrző befolyása alatt álló hitelintézet, pénzügyi vállalkozás, befektetési vállalkozás és járulékos vállalkozás prudens működéséért."

A Hpt. 93. §-át megelőző cím, valamint 93. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

93. § (1) Az összevont alapú felügyelet alá tartozó hitelintézet, a 90. § (2) bekezdésében meghatározott vállalkozásokkal együtt, összevont alapon is köteles megfelelni a 79-81. §-ban a nagykockázat vállalásra, a 83. § (1) és (3) bekezdésében a befektetésre, valamint a 84. § (1) bekezdésében az ingatlanbefektetésre vonatkozóan meghatározott korlátozásnak.

(2) Az összevont alapú felügyelet alá tartozó hitelintézetnek, a 90. § (2) bekezdésében meghatározott vállalkozások egészére, összevont alapon is legalább nyolc százalékos - külön jogszabályban meghatározott módon számított - fizetőképességi mutatót kell folyamatosan fenntartania, valamint mindenkor rendelkeznie kell a kereskedési könyvi pozíciós kockázat, partnerkockázat, nagykockázat, továbbá az engedélyezett tevékenység egészében meglévő árukockázat és devizaárfolyam kockázat fedezéséhez szükséges, összevont alapon számított szavatoló tőkével. Az összevont alapon számított szavatoló tőke számításának módját külön jogszabály határozza meg.

(3) A kockázatvállalási és tőkemegfelelési előírásoknak való összevont alapú megfelelést az összevont alapú felügyelet alá tartozó hitelintézet, illetőleg a pénzügyi holding társaság számítja ki. A pénzügyi holding társaság köteles a számításokat átadni az összevont alapú felügyelet alá tartozó hitelintézetnek.

(4) Ha egy hitelintézet ellenőrző befolyás alatt áll vagy egy vállalkozás ezen hitelintézetben részesedési viszonnyal rendelkezik és a hitelintézet maga is ellenőrző befolyással vagy részesedési viszonnyal rendelkezik egy másik hitelintézetben, pénzügyi vállalkozásban, befektetési vállalkozásban vagy járulékos vállalkozásban (a továbbiakban: többszörös ellenőrző befolyás vagy részesedési viszony), a kockázatvállalási és tőkemegfelelési előírásoknak való összevont alapú megfelelés számítását minden, az összevont alapú felügyelet alá tartozó hitelintézetnek, illetőleg a pénzügyi holding társaságnak el kell végeznie.

(5) Többszörös ellenőrző befolyás vagy részesedési viszony esetén a Felügyelet engedélyezheti, hogy a tőkemegfelelési és kockázatvállalási előírásoknak való összevont alapú megfelelés számítását csak a legfelső szinten lévő, összevont alapú felügyelet hatálya alá tartozó hitelintézet, illetőleg pénzügyi holding társaság végezze el.

(6) A Felügyelet az (5) bekezdés szerinti mentesítést a következő feltételek együttes fennállása esetén adhat:

a) a legfelső szinten lévő magyarországi bejegyzésű hitelintézet, illetőleg pénzügyi holding társaság a mentesítendő magyarországi bejegyzésű hitelintézetben ellenőrző befolyással vagy részesedési viszonnyal rendelkezik,

b) a legfelső szinten lévő hitelintézet, illetőleg pénzügyi holding társaság a mentesítendő hitelintézetet az összevont alapú kockázatvállalási és tőkemegfelelési számításokba bevonja,

c) a szavatoló tőkének a többszörös ellenőrző befolyás alatt vagy részesedési viszonyban álló vállalkozások közötti megfelelő megosztása biztosított."

A Hpt. 94. §-át megelőző cím, valamint 94. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

94. § (1) Az összevont alapú kockázatvállalási és tőkemegfelelési adatok meghatározásához szükséges számítások során az Szmt. szerinti bevonási módszerek alkalmazandók.

(2) A Felügyelet engedélyezheti, hogy a kockázatvállalási és tőkemegfelelési előírásoknak való összevont alapú megfelelés számításába az anyavállalat valamely leányvállalatát az Szmt. közös vezetésű vállalkozások konszolidálására vonatkozó szabályai szerint, tőkerészesedésének arányában vonja be, ha szerződés biztosítja, hogy az anyavállalatot kötelezettség csak tulajdoni hányada arányában terheli és a társtulajdonosok pénzügyi helyzete kielégítő.

(3) A kockázatvállalási és tőkemegfelelési előírásoknak való összevont alapú megfelelés számításába a részesedési viszonyban álló hitelintézetet, pénzügyi vállalkozást, befektetési vállalkozást vagy járulékos vállalkozást az Szmt. közös vezetésű vállalkozások konszolidálására vonatkozó szabályai szerint kell bevonni, ha azt egy részesedési viszonnyal rendelkező összevont alapú felügyelet hatálya alá tartozó hitelintézet - egy vagy több - az összevont alapú mérésekbe be nem vont vállalkozással közösen irányítja és kötelezettség csak tulajdoni hányada arányában terheli.

(4) A kockázatvállalási és tőkemegfelelési előírásoknak való összevont alapú megfelelés számításába a részesedési viszonyban álló hitelintézetet, pénzügyi vállalkozást, befektetési vállalkozást vagy járulékos vállalkozást az Szmt. társult vállalkozások konszolidálására vonatkozó szabályai szerint kell bevonni a (2)-(3) bekezdésekben meghatározott eltéréssel.

(5) Ha az ellenőrző befolyás tőkekapcsolat nélkül valósul meg, az összevonás módszerét a Felügyelet állapítja meg.

(6) Az összevont alapú szavatoló tőke számítása során a szavatoló tőkéből le kell vonni a 91. § (3) bekezdése alapján mentesített vállalkozásban fennálló részesedés könyv szerinti értékét, valamint az ilyen vállalkozás részére nyújtott alárendelt kölcsöntőke könyv szerinti értékét."

A Hpt. 95. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"95. (1) Az olyan hitelintézet, pénzügyi vállalkozás, befektetési vállalkozás és járulékos vállalkozás, amelyben az összevont alapú felügyelet alá tartozó hitelintézet, illetőleg a pénzügyi holding társaság ellenőrző befolyással vagy részesedési viszonnyal rendelkezik - ha jogszabály másként nem rendelkezik -, köteles az összevont alapú felügyelet alá tartozó hitelintézet, illetőleg a pénzügyi holding társaság részére az összevont alapú felügyelet érdekében szükséges minden adatot és információt megadni.

(2) Az olyan hitelintézettől, pénzügyi vállalkozástól, befektetési vállalkozástól és járulékos vállalkozástól, amelyben az összevont alapú felügyelet alá tartozó hitelintézet, illetőleg a pénzügyi holding társaság ellenőrző befolyással vagy részesedési viszonnyal rendelkezik, a Felügyelet közvetlenül is kérhet az összevont alapú felügyelet érdekében szükségessé váló adatot és információt.

(3) A Felügyelet az összevont alapú felügyelettel kapcsolatban felmerülő feladatai ellátása érdekében a következő személyektől is kérhet - közvetlenül vagy az összevont alapú felügyelet alá tartozó hitelintézeten keresztül közvetve - információt, aki(amely) - ha jogszabály másként nem rendelkezik - köteles azt a Felügyeletnek megadni:

a) az összevont alapú felügyelet alá tartozó hitelintézettel szoros kapcsolatban álló személy,

b) az összevont alapú felügyelet alá tartozó hitelintézet anyavállalatával vagy a hitelintézetben részesedési viszonnyal rendelkező személlyel más szoros kapcsolatban álló személy és

c) a 91. § (3) bekezdése alapján mentesített hitelintézet, pénzügyi vállalkozás, befektetési vállalkozás vagy járulékos vállalkozás.

(4) Az összevont alapú felügyelet alá tartozó hitelintézetnek, illetőleg a pénzügyi holding társaságnak rendelkeznie kell a felügyelet érdekében szükséges adatok és információk szolgáltatására alkalmas információs rendszerrel, illetőleg azok megbízhatóságát biztosító informatikai és belső ellenőrzési rendszerrel."

A Hpt. 96. §-át megelőző cím, valamint 96. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

96. § (1) Az összevont alapú felügyelet alá tartozó hitelintézet és a pénzügyi holding társaság haladéktalanul köteles bejelenteni a 90. § (2) bekezdésében, valamint a 95. § (3) bekezdésében meghatározott szoros kapcsolat létrejöttét, módosulását, illetőleg megszűnését.

(2) Az (1) bekezdés szerinti bejelentési kötelezettségnek a magyarországi bejegyzésű hitelintézet külföldi pénzügyi holding társaság anyavállalata az összevont alapú felügyelet alá tartozó hitelintézetén keresztül is eleget tehet."

A Hpt. 96/A. §-át megelőző cím, valamint 96/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

96/A. § (1) A 90. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott vállalkozások körében a Felügyelet jogosult - helyszínen kívül, illetőleg helyszínen - ellenőrizni a 90-96. §-ban foglalt rendelkezések betartását.

(2) A 95. § (3) bekezdésében meghatározott személyek körében a Felügyelet - helyszínen kívül, illetőleg helyszínen - ellenőrizheti az összevont alapú felügyelettel kapcsolatban felmerülő feladatok ellátása érdekében átadott jelentések, adatok, információk hitelességét."

A Hpt. 96/A. §-át követően a következő címmel, valamint 96/B. §-sal egészül ki:

96/B. § (1) A Felügyelet - külföldi felügyeleti hatóság kérésére - a viszonosság mérlegelése alapján, illetőleg érvényben lévő felügyeleti megállapodás esetén, az összevont alapú felügyeleti feladatok ellátásához szükséges jelentéseket, adatokat és információkat külföldi felügyeleti hatóságnak átadhatja, ha a külföldi felügyeleti hatóság megfelelő, a magyar szabályozással legalább egyenértékű jogi védelmet képes garantálni a részére nyújtott információk kezeléséhez.

(2) A 96/A. § szerinti ellenőrzést a Felügyelet külföldi felügyeleti hatóság kérésére is végezhet, valamint a viszonosság mérlegelése alapján, illetőleg érvényben lévő felügyeleti megállapodás esetén hozzájárulhat, hogy azt a hozzájárulást kérő felügyeleti hatóság, illetve egy általa kijelölt könyvvizsgáló vagy egyéb szakértő végezze el."

A Hpt. a következő 96/C. §-sal egészül ki:

"96/C. § (1) Ha a hitelintézet anyavállalat, akkor az összevont alapú felügyeletet az Európai Unió hitelintézetet engedélyező tagállamának illetékes felügyeleti hatósága látja el.

(2) Ha a hitelintézet anyavállalata pénzügyi holding társaság, akkor az összevont alapú felügyeletet a hitelintézetet engedélyező tagállam illetékes felügyeleti hatósága látja el.

(3) Ha egy magyarországi székhelyű hitelintézet és egy más tagállambeli hitelintézet ugyanazon pénzügyi holding társaság leányvállalata - a (4) bekezdésben foglalt eltéréssel -, az összevont alapú felügyeletet azon tagállam felügyeleti hatósága látja el, amelyben a pénzügyi holding társaságot bejegyezték.

(4) Ha egy magyarországi székhelyű hitelintézet és egy más tagállambeli hitelintézet ugyanazon pénzügyi holding társaság leányvállalata, de egyiküket sem abban a tagállamban engedélyezték, amelyben a pénzügyi holding társaságot bejegyezték, az összevont alapú felügyelet ellátásáról az érintett (beleértve a pénzügyi holding társaságot bejegyző tagállamot is) tagállamok felügyeleti hatóságai közötti megállapodás dönt. Megállapodás hiányában a legnagyobb mérlegfőösszeggel rendelkező hitelintézet, egyezőség esetén a korábban engedélyezett hitelintézet felügyeletét ellátó hatóságának feladatát képezi az összevont alapú felügyelet.

(5) A (2) és (3) bekezdésben meghatározottaktól a felügyeleti hatóságok a közöttük lévő megállapodások alapján eltérhetnek.

(6) A (4) és (5) bekezdés alapján kötött megállapodásnak az összevont alapú felügyeleti célok elérése érdekében biztosítania kell a megfelelő információáramlást és a felügyeleti hatóságok között szükséges együttműködést.

(7) Ha az összevont alapú felügyeletet nem az anyavállalatnak minősülő pénzügyi intézmény felügyeleti hatósága látja el, az anyavállalat felügyeleti hatósága az összevont alapú felügyelet érdekében szükséges információkat az összevont alapú felügyeletet ellátó felügyeleti hatóság számára köteles megadni.

(8) A Felügyelet az összevont alapú felügyeleti feladatok ellátása érdekében más tagállam felügyeleti hatóságával szorosan együttműködik.

(9) A Felügyelet az összevont alapú felügyeleti feladatok ellátásához szükséges jelentéseket, adatokat és információkat más tagállam felügyeleti hatóságának átadhatja.

(10) A 96/A. § szerinti ellenőrzést a Felügyelet más tagállam felügyeleti hatóságának kérésére is végezhet, valamint hozzájárulhat, hogy azt a hozzájárulást kérő felügyeleti hatóság, illetve egy általa kijelölt könyvvizsgáló vagy egyéb szakértő végezze el."

A Hpt. 101. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:

"(10) Közösségi betétek esetében az (1) bekezdésben meghatározott kártalanítási összeghatárt a betétek elhelyezésének időpontjától függetlenül a közösséget alkotó minden személy esetén külön kell számításba venni."

A Hpt. 134. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a § jelenlegi (2) bekezdésének számozása (3) bekezdésre változik:

"(2) A pénzügyi intézmény összevont (konszolidált) éves beszámolóját felülvizsgáló könyvvizsgáló írásban haladéktalanul tájékoztatja a Felügyeletet, ha a pénzügyi intézménnyel ellenőrző befolyás miatt szoros kapcsolatban álló vállalkozásnál olyan tényeket állapít meg, amelyek a pénzügyi intézmény folyamatos működését kedvezőtlenül érintik, vagy az (1) bekezdés a), c) pontjában foglaltak fennállására utalnak."

A Hpt. 137. §-ának (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A Felügyelet jogosult a könyvvizsgáló jelentésének alapján - az éves beszámoló jóváhagyása előtt - a pénzügyi intézménynél kezdeményezni, hogy a helytelen adatokat tartalmazó beszámolót vizsgáltassa felül, helyesbítse, gondoskodjon a helyesbített adatok könyvvizsgálóval történő hitelesítéséről.

(3) Ha az éves beszámoló jóváhagyását követően jutott a Felügyelet tudomására, hogy az éves beszámoló lényeges hibát tartalmaz, a Felügyelet kötelezheti a pénzügyi intézményt az adatok módosítására és könyvvizsgálóval való felülvizsgálatára. A módosított és a könyvvizsgáló által felülvizsgált adatot a pénzügyi intézmény köteles a Felügyeletnek bemutatni."

A Hpt. 139. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(6) A Felügyelet által e törvényben meghatározott esetekben a hitelintézetekre - ide nem értve az önkéntes alapban tag szövetkezeti hitelintézeteket - kirótt felügyeleti bírságokból származó bevétel nyolcvan százalékát az Alapba kell befizetni. Az önkéntes alapban tag szövetkezeti hitelintézetekre kirótt felügyeleti bírságokból származó bevétel nyolcvan százalékát az önkéntes alapba kell befizetni."

A Hpt. a 144. §-t követően a következő 144/A. §-sal egészül ki:

"144/A. § (1) Ha egy hitelintézet anyavállalata vegyes tevékenységű holding társaság, a Felügyelet - a vegyes tevékenységű holding társaságtól közvetlenül, illetőleg a hitelintézet leányvállalaton keresztül közvetve - a hitelintézet leányvállalat felügyelete érdekében szükségessé váló adatot vagy információt kérhet.

(2) A magyarországi bejegyzésű hitelintézet köteles bejelenteni az (1) bekezdés szerinti leányvállalati viszony létrejöttét, módosulását, illetve megszűnését."

A Hpt. 157. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

"(7) Ha a Felügyelet az (1) bekezdés b) pontjának 1-2. alpontjában foglalt kivételes intézkedést alkalmaz, haladéktalanul köteles tájékoztatni az Európai Unió azon tagállamainak felügyeleti hatóságait, amelyekben az intézkedéssel érintett hitelintézet fióktelepet működtet, illetőleg határon átnyúló szolgáltatást nyújt."

A Hpt. 177. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) A felszámolási eljárás megindításáról - ha azt nem a Felügyelet kezdeményezte - a bíróság soron kívül értesíti a Felügyeletet."

A Hpt. a 185. §-t követően a következő címmel és 185/A. §-sal egészül ki:

185/A. § A hitelintézet végelszámolásának vagy felszámolásának különleges szabályait kell alkalmazni:

a) azokra a hitelintézetekre, amelyek az Európai Unió más tagállamában fióktelepet létesítenek, vagy határon átnyúló szolgáltatást végeznek,

b) a 185/H. § tekintetében a harmadik országbeli hitelintézet fióktelepére, ha az adott hitelintézet az Európai Unió legalább két tagállamában rendelkezik fiókteleppel."

A Hpt. a következő 185/B. §-sal egészül ki:

"185/B. § Az Európai Unió tagállamaiban székhellyel rendelkező hitelintézettel szemben lefolytatott csődeljárás, felszámolás és végelszámolás joghatásai tekintetében a hitelintézet székhelye szerinti jog az irányadó. Az ilyen eljárásokban hozott határozatokat minden további eljárás nélkül el kell ismerni."

A Hpt. a következő 185/C. §-sal egészül ki:

"185/C. § Az Európai Unió másik tagállamában székhellyel rendelkező hitelintézet magyarországi fióktelepével szemben végelszámolásnak, illetve felszámolásnak nincs helye."

A Hpt. a következő 185/D. §-sal egészül ki:

"185/D. § A végelszámolási, illetve felszámolási eljárás ingatlanra vonatkozó szerződéssel kapcsolatos joghatásai tekintetében az ingatlan fekvési helyének joga az irányadó."

A Hpt. a következő 185/E. §-sal egészül ki:

"185/E. § Azon értékpapírokkal kapcsolatos jogok érvényesítésére, amelyek létrejöttéhez vagy átruházásához nyilvántartásba történő bejegyzés, illetőleg számlán történő nyilvántartás szükséges, annak a tagállamnak a joga az irányadó, ahol a nyilvántartást, illetőleg a számlát vezetik."

A Hpt. a következő 185/F. §-sal egészül ki:

"185/F. § (1) A végelszámolásról vagy a felszámolásról és azok gyakorlati következményeiről a Felügyelet haladéktalanul tájékoztatja az Európai Unió azon tagállamainak felügyeleti hatóságait, amelyekben a végelszámolás vagy a felszámolás alá kerülő hitelintézet fióktelepet működtet, illetőleg határon átnyúló szolgáltatást nyújt.

(2) A végelszámolásról szóló vagy a felszámolót kijelölő bírósági végzés (a továbbiakban: bírósági végzés) Cégközlönyben történő közzétételét követően a Felügyelet soron kívül köteles annak tartalmát magyar nyelven az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában, valamint a fióktelep működése, illetőleg a határon átnyúló szolgáltatás helye szerinti tagállam legalább két országos napilapjában közzétenni a 185/G. § (4) bekezdésében meghatározott nyomtatványokon.

(3) Minden olyan hitelező, akinek (amelynek) állandó lakóhelye, székhelye, telephelye az Európai Unió másik tagállamában található, követelését az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában történő, (2) bekezdés szerinti közzétételt követő 60 napon belül jelentheti be. E hitelezők esetében a (2) bekezdés szerinti közzétételhez fűződnek a Cstv. 28. §-a szerinti közzétételhez kapcsolódó joghatások.

(4) A bírósági végzés hatálya az Európai Unió egész területére kiterjed.

(5) A Cstv. szerződések megtámadására vonatkozó szabályai nem alkalmazhatók abban az esetben, ha a szerződéssel jogot szerzett fél igazolja, hogy az adott szerződésre az Európai Unió másik tagállamának joga az irányadó és ezen jog szerint a szerződés megtámadhatósága kizárt."

A Hpt. a következő 185/G. §-sal egészül ki:

"185/G. § (1) A végelszámoló vagy a felszámoló jogosult valamennyi tagállamban e törvény és a Cstv. rendelkezései által meghatározott jogkörök ellátására, de ennek során köteles betartani azon tagállam jogát, amelynek területén eljárását foganatosítja.

(2) A végelszámoló vagy a felszámoló - munkájának hatékonyabb elvégzése érdekében - az érintett tagállamok területén képviselőt nevezhet ki, aki segítséget nyújt az eljárást érintően a helyi hitelezőknek.

(3) A végelszámoló vagy a felszámoló a bírósági végzés kézhezvételét követően azonnal köteles a bírósági végzés tartalmáról, továbbá az egyes határidőkhöz fűződő jogkövetkezményekről egyenként tájékoztatni minden olyan ismert hitelezőt, amelynek (akinek) székhelye, telephelye, vagy állandó lakóhelye az Európai Unió másik tagállamában található.

(4) A (3) bekezdés szerinti tájékoztatást magyar nyelven kell nyújtani az e célra rendszeresített "Felhívás követelés benyújtására. Betartandó határidők" című formanyomtatványon. A feliratokat az Európai Unió összes hivatalos nyelvén fel kell tüntetni.

(5) Minden olyan hitelező, akinek (amelynek) állandó lakóhelye, székhelye, telephelye az Európai Unió másik tagállamában található, követelését magyar nyelven köteles benyújtani. Ezen túlmenően követelését saját tagállamának hivatalos nyelvén is benyújthatja, azzal a feltétellel, hogy beadványán a "Követelés benyújtása" címet magyar nyelven kell feltüntetni.

(6) A végelszámoló vagy a felszámoló köteles rendszeresen tájékoztatni a Felügyeletet és a hitelezőket a végelszámolás vagy a felszámolás helyzetéről.

(7) A Felügyelet az Európai Unió más tagállamai felügyeleti hatóságainak megkeresésére köteles tájékoztatást adni a végelszámolás vagy a felszámolás helyzetéről."

A Hpt. a következő 185/H. §-sal egészül ki:

"185/H. § (1) Ha harmadik ország fióktelepe ellen felszámolási eljárás indul, a Felügyelet értesíti az eljárás megindításáról az Európai Unió azon tagállamainak illetékes hatóságait, amelyekben az a hitelintézet, amelynek fióktelepe felszámolás alatt áll, olyan fiókteleppel rendelkezik, amely szerepel az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában évente megjelenő listában.

(2) A Felügyelet, a felszámoló bíróság, a végelszámoló vagy a felszámoló együttműködik az érintett tagállamok illetékes szervezeteivel, tevékenységük összehangolása érdekében."

A Hpt. 186. § (2) bekezdésének jelenlegi f)-l) pontja helyébe a következő f)-n) pont lép:

[A Felügyelet nyilvántartásba veszi a pénzügyi intézmény következő adatait:]

"f) az összevont alapú felügyelet alá tartozó hitelintézettel szoros kapcsolatban álló személy;

g) az összevont alapú felügyelet alá tartozó hitelintézet anyavállalatával szoros kapcsolatban álló személy;

h) a vezető állású személy neve;

i) a pénzügyi szolgáltatások megkezdésének időpontja;

j) a magyarországi fiókteleppel rendelkező külföldi pénzügyi intézmény vezető állású személyének neve;

k) a hitelintézet leányvállalata, külföldi bankképviselete, illetve külföldi fióktelepe létesítésének időpontja és helye;

l) a k) pontban felsoroltak vezetésével megbízott személyek neve;

m) a 3. § (9) és (10) bekezdésében meghatározott ügynökök;

n) az a)-m) pontokban felsorolt adatokban történt változások."

A Hpt. 190. §-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"a) a pénzügyi intézményeket, bankképviseleteket, valamint járulékos vállalkozásokat,"

A Hpt. 2. és 6. számú melléklete az e törvény mellékletében foglaltak szerint módosul.

(1) E törvény - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - 2003. július 1-jén lép hatályba.

(2) E törvény 4. §-a, 24. §-a, 30. §-a, 32-39. §-a, 45-46. §-a és 50. §-a az Európai Unióhoz történő csatlakozásról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napján lép hatályba.

E törvény hatálybalépésekor már működő, az összevont alapú felügyelet alá tartozó hitelintézetnek a Hpt. - e törvény 3. §-ával módosított, illetve beiktatott - 17. § (1) bekezdés g) és h) pontjában rögzített nyilatkozatot legkésőbb 2003. december 31-ig kell a Felügyelet rendelkezésére bocsátania.

A Hpt. 91. §-a (3) bekezdésének a) pontja helyébe az Európai Unióhoz történő csatlakozásról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napján a következő rendelkezés lép:

"a) székhelye olyan harmadik országban van, amelynek jogrendszere nem teszi lehetővé a szükséges adatok, információk átadását,"

A Hpt. 96/B. §-a helyébe az Európai Unióhoz történő csatlakozásról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napján a következő rendelkezés lép:

"96/B. § (1) A Felügyelet - harmadik ország felügyeleti hatóságának kérésére - a viszonosság mérlegelése alapján, illetőleg érvényben lévő felügyeleti megállapodás esetén, az összevont alapú felügyeleti feladatok ellátásához szükséges jelentéseket, adatokat és információkat harmadik ország felügyeleti hatóságának átadhatja, ha a külföldi felügyeleti hatóság megfelelő, a magyar szabályozással legalább egyenértékű jogi védelmet képes garantálni a részére nyújtott információk kezeléséhez.

(2) A 96/A. § szerinti ellenőrzést a Felügyelet harmadik ország felügyeleti hatóságának kérésére is végezhet, valamint a viszonosság mérlegelése alapján, illetőleg érvényben lévő felügyeleti megállapodás esetén hozzájárulhat, hogy azt a hozzájárulást kérő felügyeleti hatóság, illetve egy általa kijelölt könyvvizsgáló vagy egyéb szakértő végezze el."

A Hpt. - e törvény 32-39. §-ával beiktatott - 185/A-185/H. §-ában foglalt rendelkezések először a 2004. május 5-e után indított végelszámolásra vagy felszámolásra irányuló eljárás esetén alkalmazandók.

(1) E törvény 50. §-ának (1), (4) és (5) bekezdésének rendelkezéseit az Európai Unióhoz történő csatlakozásról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napját követően megkötött lakáselőtakarékossági szerződésekre kell alkalmazni.

(2) E törvény 50. §-ának (2) bekezdését az Európai Unióhoz történő csatlakozásról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napját megelőzően kötött szerződésekre is alkalmazni kell a lakástakarékpénztárakról szóló 1996. évi CXIII. törvény (a továbbiakban: Ltp.) 7. §-ának (1) bekezdésében meghatározott lakáskölcsön vonatkozásában, ha a kiutalási időszak az Európai Unióhoz történő csatlakozásról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napját követő időszakra esik. A lakáselőtakarékossági támogatás azonban e szerződések esetében is csak a Magyar Köztársaság területén megvalósuló lakáscél esetén használható fel.

(1) A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény módosításáról szóló 2000. évi CXXIV. törvény (a továbbiakban Hptm.) 20. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"20. § A Hpt. 26. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) A Felügyelet a hitelintézet alapítási engedélyének megadásához előzetesen kikéri az Európai Unió másik tagállama illetékes felügyeleti hatóságának véleményét, ha az alapítani kívánt hitelintézet

a) az Európai Unió másik tagállamában székhellyel rendelkező pénzügyi intézmény leányvállalata,

b) az Európai Unió másik tagállamában székhellyel rendelkező hitelintézet anyavállalatának a leányvállalata,

c) ellenőrző befolyással rendelkező természetes vagy jogi személy tulajdonosa az Európai Unió másik tagállamában székhellyel rendelkező hitelintézetben ellenőrző befolyással rendelkezik.""

(2) A Hptm. 25. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"25. § A Hpt. a következő 32/B. §-sal egészül ki:

"32/B. § (1) A 15. § (4) bekezdésében meghatározott feltételeknek megfelelő, magyarországi székhelyű pénzügyi vállalkozás köteles bejelenteni a Felügyeletnek, ha az Európai Unió másik tagállamában fióktelepet kíván létesíteni.

(2) Az (1) bekezdés szerinti bejelentésnek tartalmaznia kell

a) annak a tagállamnak a megnevezését, amelyben a pénzügyi vállalkozás a fióktelepet létesíteni kívánja,

b) a fióktelep szervezeti felépítésére, irányítására, ellenőrzési rendjére vonatkozó dokumentumokat,

c) a végezni kívánt tevékenységek megnevezését,

d) az üzleti tervet,

e) a fióktelep irányítását ellátó felelős személyek megnevezését,

f) a fióktelep címét.

(3) Ha a Felügyelet rendelkezésére álló információk szerint a bejelentő pénzügyi vállalkozás irányítási struktúrája és pénzügyi helyzete megfelel a jogszabályi előírásoknak, a bejelentés kézhezvételétől számított három hónapon belül írásban tájékoztatja az érintett tagállam illetékes felügyeleti hatóságát. A tájékoztatást egyidejűleg közli a bejelentő pénzügyi vállalkozással is.

(4) A (3) bekezdés szerinti tájékoztatásban a Felügyelet közli a másik tagállam illetékes felügyeleti hatóságával a fióktelepet létesítő pénzügyi vállalkozás szavatoló tőkéjének összegét és az anyavállalatának konszolidált fizetőképességi mutatóját. A tájékoztatáshoz mellékelni kell a Felügyelet igazolását a 15. § (4) bekezdésében foglalt feltételek fennállásáról.

(5) Ha a Felügyelet a (3) bekezdés szerinti tájékoztatás elküldését megtagadja, ezt legkésőbb három hónapon belül határozatban közli a bejelentő pénzügyi vállalkozással. A határozatot meg kell indokolni.

(6) A (3) bekezdés szerinti tájékoztatás kézhezvételétől számított két hónapon belül a másik tagállam illetékes felügyeleti hatósága írásban tájékoztathatja az érintett pénzügyi vállalkozást a folytatni kívánt tevékenység végzésével kapcsolatos feltételekről.

(7) A fióktelep a (6) bekezdés szerinti tájékoztatás kézhezvételét követően, illetőleg a tájékoztatásra rendelkezésre álló két hónapos időtartam eltelte után megalapítható és megkezdheti működését.

(8) A Felügyelet tájékoztatja az Európai Unió másik tagállamának felügyeleti hatóságát, ha a tagállamban fiókteleppel rendelkező pénzügyi vállalkozás tevékenységi engedélyét visszavonta.

(9) Ha a pénzügyi vállalkozás már nem felel meg a 15. § (4) bekezdésében meghatározott feltételeknek, a Felügyelet értesíti azon tagállam illetékes felügyeleti hatóságát, ahol a pénzügyi vállalkozás fióktelepet létesített.""

(3) A Hptm. 27. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"27. § A Hpt. a következő 32/D. §-sal egészül ki:

"32/D. § (1) A pénzügyi vállalkozás határon átnyúló szolgáltatást az Európai Unió másik tagállamában abban az esetben nyújthat, ha kielégíti a 15. § (4) bekezdésében meghatározott feltételeket.

(2) A pénzügyi vállalkozás, ha határon átnyúló tevékenységként első ízben kíván pénzügyi szolgáltatást, illetőleg kiegészítő pénzügyi szolgáltatást nyújtani az Európai Unió másik tagállamában, előzetesen bejelenti a Felügyeletnek a másik tagállamban végezni kívánt tevékenységeket.

(3) A Felügyelet a (2) bekezdés szerinti bejelentés kézhezvételétől számított egy hónapon belül tájékoztatja a másik tagállam illetékes felügyeleti hatóságát a pénzügyi vállalkozás tervezett tevékenységéről. A tájékoztatást egyidejűleg közli a bejelentő pénzügyi vállalkozással is.

(4) A pénzügyi vállalkozás a tevékenységét a Felügyelet tájékoztatásának kézhezvételét követően kezdheti meg a másik tagállamban.

(5) Ha a pénzügyi vállalkozás már nem felel meg a 15. § (4) bekezdésében meghatározott feltételeknek, a Felügyelet értesíti azon tagállam illetékes felügyeleti hatóságát, ahol a pénzügyi vállalkozás határon átnyúló szolgáltatást nyújt.""

(4) A Hptm. 31. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"31. § A Hpt. 37. §-át követően a következő 37/A. §-sal egészül ki:

"37/A. § Ha a kérelmező az Európai Unió másik tagállamában bejegyzett hitelintézet, vagy egy ilyen hitelintézet anyavállalata, vagy olyan természetes vagy jogi személy, aki vagy amely egy másik tagállamban engedélyezett hitelintézetben ellenőrző befolyással rendelkezik, és a 37. § (1)-(4) bekezdés szerinti engedély iránti kérelem olyan részesedés, illetőleg befolyás szerzésére irányul, amelynek eredményeképpen a hitelintézet a kérelmező leányvállalatává válik, a Felügyelet kikéri a másik tagállam illetékes felügyeleti hatóságának véleményét.""

(5) A Hptm. 141. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) E törvény 1. §-ának (2) bekezdése, 4. §-ának (2) és (4) bekezdése, 5. §-a, 6. §-ának (7) bekezdése, 12. §-ának (3) és (5) bekezdése, 13. §-a, 17. §-ának (1) és (3) bekezdése, 20. §-a, 24-29. §-a, 31. §-a, 46. §-a, 58. §-a, 67. §-a, 68. §-a, 71. §-ának (1) bekezdése, 93. §-ának (2) bekezdése, 104. §-ának (4) és (5) bekezdése, 106. §-a, 108. §-ának (1) bekezdése, 110. §-a, 126. §-ának (3) bekezdése és 140. §-a az Európai Unióhoz történő csatlakozásról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napján lép hatályba."

(1) Az Ltp. 6. §-a (1) bekezdésének a) és b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"a) természetes személy saját nevében, saját maga javára, vagy teljesen, illetve korlátozottan cselekvőképes természetes személy az általa megnevezett, a (2) bekezdésben megjelölt természetes személy kedvezményezett javára,

b) gyám, eseti gondnok, alapítvány, természetes személy, társadalmi szervezet, egyház, illetőleg helyi önkormányzat, a gyermekvédelmi gondoskodásban élő gyermek, mint kedvezményezett javára, életkezdésének elősegítése céljából,"

(2) Az Ltp. 8. § (1) bekezdés a) pontjának 1. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"1. javára történő lakótelek vásárlása, lakás, családi ház vagy tanyai lakóingatlan vásárlása, építése, cseréje, valamint nyugdíjasházban a jogosult élete végéig fennálló bérleti, lakáshasználati jog vásárlása,"

(3) Az Ltp. 15. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A lakástakarékpénztár szabad eszközei előző hónap utolsó napján meglévő állományának legfeljebb húsz százalékát helyezheti ki egy évnél nem hosszabb lejáratra a (2) bekezdés a)-b) pontjában meghatározott országban székhellyel rendelkező hitelintézeteknél."

(4) Az Ltp. 21. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"21. § (1) A devizabelföldi lakás-előtakarékoskodót, illetve kedvezményezettet, valamint a Magyarországon munkavállalás céljából letelepedett, az Európai Unió másik tagállamából érkező lakás-előtakarékoskodót, illetve kedvezményezettet - legfeljebb az első nyolc megtakarítási év során - a lakás-előtakarékoskodó által az adott megtakarítási évben befizetett betét összegéhez igazodó mértékben állami támogatás illeti meg, amelyet a lakás-előtakarékoskodónak a lakástakarékpénztárnál a szerződéskötéskor vagy később benyújtott kérelme alapján a központi költségvetés évente nyújt. A lakás-előtakarékoskodó jogosult az állami támogatás iránti kérelmét a megtakarítási év utolsó napjáig a teljes megtakarítási évre vonatkozóan módosítani. Az állami támogatás igénylésének, folyósításának, elszámolásának és a felhasználás ellenőrzésének rendjét a Kormány rendeletben határozza meg."

(5) Az Ltp. 24. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"24. § (1) Az állami támogatásra való jogosultságot elveszti a lakás-előtakarékoskodó, ha a megtakarítási ideje a betét felvételekor nem érte el a négy évet, vagy a támogatással és kamatokkal növelt betétjét nem a Magyar Köztársaság területén megvalósuló lakáscélra (e § alkalmazásában a továbbiakban: lakáscél) használja fel. Amennyiben a betét felvételekor a megtakarítási idő még nem érte el a négy évet, a lakástakarékpénztár a lakás-előtakarékoskodó betétszámlájáról levonja a jóváírt összes állami támogatást az arra jóváírt betéti kamattal, és a levont összeget átutalja a központi költségvetésnek."

(1) A szövetkezetekről szóló 1992. évi I. törvény (a továbbiakban: Szt.) 4. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki:

"(2) Tilos a szövetkezet tagjait nyilvános felhívás útján gyűjteni."

(2) Az Szt. 54. §-a a következő (4) és (5) bekezdéssel egészül ki:

"(4) A tagi kölcsön igénybevételének lehetőségét, a kölcsön feltételeit - így különösen a kölcsön után a tag részére fizetett kamat (hozam) mértékét -, illetve a szövetkezet eredményéből való tagi részesedésre vonatkozó hozamígéretet - szövetkezeti hitelintézet kivételével - tilos hirdetés útján közzétenni.

(5) E § alkalmazásában hirdetés: a tagi kölcsön igénybevételének lehetőségére, vagy a már igénybevett tagi kölcsön feltételeinek változására, továbbá a szövetkezet eredményéből való tagi részesedésre irányuló hozamígéretre vonatkozó, kereskedelmi úton történő figyelemfelhívás, tekintet nélkül arra, hogy az az országban megjelenő sajtótermék vagy a posta útján, címke, kártya, matrica, szórólap, hanglemez, katalógus, árjegyzék vagy egyéb nyomtatott (nyomott) anyag szétosztásával, mozi-, az ország területén sugárzott, belföldi műsorszolgáltató rendelésére közvetített televízió- vagy rádióműsor előadásával, telekommunikációs csatorna igénybevételével vagy bármi más módon történik, ideértve az olyan hirdetést is, amely olyan cikkben, műsorban jelenik meg, amelynek nem a hirdetés az elsődleges célja, ha a cikk, illetve a műsorrészlet a szövetkezet kezdeményezésére vagy támogatásával jött létre."

Az új szövetkezetekről szóló 2000. évi CXLI. törvény 55. §-a a következő (3) és (4) bekezdéssel egészül ki:

"(3) A tagi kölcsön igénybevételének lehetőségét, a kölcsön feltételeit - így különösen a kölcsön után a tag részére fizetett kamat (hozam) mértékét -, illetve a szövetkezet eredményéből való tagi részesedésre vonatkozó hozamígéretet - szövetkezeti hitelintézet kivételével - tilos hirdetés útján közzétenni.

(4) E § alkalmazásában hirdetés: a tagi kölcsön igénybevételének lehetőségére, vagy a már igénybevett tagi kölcsön feltételeinek változására, továbbá a szövetkezet eredményéből való tagi részesedésre irányuló hozamígéretre vonatkozó, kereskedelmi úton történő figyelemfelhívás, tekintet nélkül arra, hogy az az országban megjelenő sajtótermék vagy a posta útján, címke, kártya, matrica, szórólap, hanglemez, katalógus, árjegyzék vagy egyéb nyomtatott (nyomott) anyag szétosztásával, mozi-, az ország területén sugárzott, belföldi műsorszolgáltató rendelésére közvetített televízió- vagy rádióműsor előadásával, telekommunikációs csatorna igénybevételével vagy bármi más módon történik, ideértve az olyan hirdetést is, amely olyan cikkben, műsorban jelenik meg, amelynek nem a hirdetés az elsődleges célja, ha a cikk, illetve a műsorrészlet a szövetkezet kezdeményezésére vagy támogatásával jött létre."

E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti

a) a Hpt. 91. §-át megelőző cím, 95. §-át megelőző cím, 2. számú melléklet III. fejezetének 3. és 4. pontja;

b) a Hptm. 59. §-ának (3) bekezdése és 66. §-ának (2) bekezdése;

c) a jelzálog-hitelintézetről és a jelzáloglevélről szóló 1997. évi XXX. törvény 16. §-a (2) és (4) bekezdésében a "devizabelföldi" szövegrész.

1. A Hpt. 2. számú melléklet I. fejezete 10.4. pontjának f) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"f) anyavállalatnak leányvállalatokkal, illetőleg ez utóbbiak egymás közötti, a likviditás biztosítása érdekében közösen végrehajtott pénzügyi művelete, ide nem értve a pénzügyi intézmény által kötött ilyen ügyletet."

2. A Hpt. 2. számú melléklete I. fejezete 11. pontjának utolsó mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

"Nem minősül pénzügyi lízingnek az anyavállalat és a leányvállalata közötti lízing, ide nem értve a pénzügyi intézmény által kötött ilyen ügyletet."

3. A Hpt. 2. számú mellékletének II. fejezete helyébe a következő rendelkezés lép:

"II. Az összevont alapú felügyelethez kapcsolódó fogalommeghatározások

1. Ellenőrző befolyás: az Szmt. szerinti anyavállalat fogalmánál használt meghatározó befolyás, illetőleg egy személy és egy vállalkozás között fennálló olyan kapcsolat, amelynek alapján

a) a befolyással rendelkező személy dönthet a vállalkozás nyereségének felosztásáról, nyereségének vagy veszteségének más vállalkozáshoz való átcsoportosításáról, stratégiájáról, üzletpolitikájáról vagy értékesítési politikájáról vagy,

b) lehetővé válik - függetlenül attól, hogy a megállapodást alapszabályban (alapító okiratban) vagy más írásos szerződésben rögzítették - a vállalkozás irányításának más vállalkozás irányításával való összehangolása valamely közös cél érdekében vagy,

c) a közös irányítás az igazgatóság, a felügyelő bizottság, az ügyvezetés részben (de a döntésekhez szükséges többséget kitevő) vagy teljesen azonos összetételén keresztül valósul meg vagy,

d) a befolyással rendelkező személy tőkekapcsolat nélkül gyakorol jelentős befolyást egy másik vállalkozás működésére.

2. Járulékos vállalkozás: olyan vállalkozás, amelynek elsődleges tevékenysége, hogy hitelintézet számára végez üzletszerű tevékenységet kiegészítő tevékenységet, így különösen ingatlankezelést, adatfeldolgozást, pénzszállítást, biztonsági, illetőleg kommunikációs szolgáltatást.

3. Pénzügyi holding társaság: olyan pénzügyi vállalkozás, amelynek leányvállalata kizárólag vagy döntően hitelintézet, pénzügyi vállalkozás vagy befektetési vállalkozás és legalább egy hitelintézet, illetőleg befektetési vállalkozás leányvállalata van.

4. Részesedési viszony: egy személy és egy vállalkozás között létrejött olyan - ellenőrző befolyásnak nem minősülő - kapcsolat, amelynek alapján a személy - közvetlenül vagy közvetett módon - a szavazati jogok vagy a tulajdoni hányad legalább húsz százalékát birtokolja. A szavazati jogok figyelembe vételénél az Szmt. vonatkozó előírásai szerint kell eljárni, függetlenül attól, hogy a személy az Szmt. hatálya alá tartozik-e.

5. Szoros kapcsolat: két vagy több természetes vagy jogi személy között fennálló ellenőrző befolyásnak vagy részesedési viszonynak minősülő kapcsolat. Ha egy személy olyan személlyel áll ellenőrző befolyásnak minősülő kapcsolatban, amely maga is ellenőrző befolyást gyakorol egy harmadik személyre, akkor e harmadik személyt is a legfelső szinten lévővel szoros kapcsolatban állónak kell tekinteni. Szoros kapcsolat jön létre két vagy több személy között is, ha ugyanazon személyek ellenőrző befolyása alatt állnak.

6. Vegyes tevékenységű holding társaság: olyan, hitelintézetnek, befektetési vállalkozásnak és pénzügyi holding társaságnak nem minősülő vállalkozás, amelynek legalább egy hitelintézet leányvállalata van."

4. A Hpt. 2. számú melléklet III. fejezet 10.2. pontjának d) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"d) az "A" zónába tartozó országban székhellyel rendelkező más hitelintézettel szemben vállalt egy évet meg nem haladó kockázatvállalás, ha az nem része a kötelezett hitelintézet szavatoló tőkéjének."

5. A Hpt. 2. számú melléklet III. fejezete 20. pontjának bevezető szövegrésze helyébe a következő rendelkezés lép:

"20. Ügyfélcsoport (kapcsolatban álló ügyfelek csoportja): két vagy több ügyfél, akikkel szemben a hitelintézet (vagy azon vállalkozás, amelyre az összevont alapú felügyelet kiterjed) kockázatot vállalt és ez egyetlen kockázatnak minősül, mert"

6. A Hpt. 2. számú melléklet III. fejezetének 38. és 39. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"38. Anyavállalat: minden olyan vállalkozás, amely egy másik vállalkozás működésére ellenőrző befolyást gyakorol.

39. Leányvállalat: minden olyan vállalkozás, amelynek működésére egy másik vállalkozás ellenőrző befolyást gyakorol. A leányvállalat valamennyi leányvállalatát az anyavállalat leányvállalatának kell tekinteni."

7. A Hpt. 2. számú melléklet IV. fejezetének 5. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"5. Közös betét: a közösségi betét kivételével az olyan betét, amelynek több tulajdonosa van (több személy nevére szól)."

8. A Hpt. 2. számú melléklet IV. fejezete a következő 9. ponttal egészül ki:

"9. Közösségi betét: a társasházak, lakásszövetkezetek, iskolai takarékossági csoportok, építőközösségek betétei."

9. A Hpt. 6. számú melléklete a következő 8. ponttal egészül ki:

"8. Az Európai Parlament és a Tanács 2001. április 4-én kelt 2001/24/EK irányelve a hitelintézetek reorganizációjáról és felszámolásáról."

A hitelintézeti szabályozás törvényi keretei a kilencvenes évek első felében fogalmazódtak meg, majd több ízben módosításra kerültek. Így magán viseli a piacgazdaságra való átállás korszakát.

A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény már elfogadásakor nagymértékben megfelelt az Európai Unióban kidolgozott szabályoknak, ugyanakkor az Unióbeli szabályozás is folyamatosan változik, átalakul.

A törvényi szabályozás stabilitása a gazdasági szereplők számára alapvető fontosságú. Ugyanakkor a szabályozásnak követnie kell a piaci folyamatokat, valamint az Európai Unió folyamatosan változó szabályozási rendjét. Ezen új szabályok legfontosabb célja a piacok egységes működését akadályozó elemek kiiktatása.

Az elmúlt évben fogadta el az Európai Bizottság a Lámfalussy bizottság által kidolgozott javaslatot a jogszabályok kidolgozásának eljárására vonatkozóan, ami lehetővé teszi az irányelvek gyorsabb, rugalmasabb elfogadását, módosítását. Eredményeképpen jelenleg már több új irányelv tervezete került elfogadásra. A rendelkezéseket, végleges elfogadásukat követően a tagállamoknak - és a csatlakozásra váró államoknak is - viszonylag rövid időn belül át kell venniük.

Külön kiemelendő, hogy a Bázeli Bankfelügyeleti Bizottság keretén belül várhatóan egy-két éven belül befejeződik az új tőkemegfelelési szabályok kidolgozása, ami nemcsak a szorosan vett prudenciális szabályok körét fogja érinteni, hanem lényegesen megváltoztatja a transzparenciára és a felügyeletre vonatkozó szabályozást. Ezen ajánlásokat az Európai Unió is, kisebb módosításokkal, beépíti jogrendjébe.

A jelenlegi tervezet tartalmában három fő részre bontható. Egyfelől újra kívánja szabályozni a hitelintézetek összevont alapú felügyeletét, másfelől beépít a törvénybe egy új, a hitelintézetek felszámolására vonatkozó irányelvet, harmadrészt az uniós joganyag folyamatos átvilágítása következtében több pontosító, kiegészítő javaslatot tartalmaz.

Az 1. §-hoz

A Javaslat az összevont alapú felügyelet újraszabályozásával kapcsolatban kiterjeszti a törvény hatályát az összevont alapú felügyelet alá tartozó hitelintézettel és a pénzügyi holding társasággal szoros kapcsolatban álló vállalkozásra.

A 2. §-hoz

A Javaslat értelmében a jövőben pénzügyi vállalkozás a Felügyelethez történő bejelentés nélkül szervezheti ki a pénzügyi-, illetőleg kiegészítő pénzügyi szolgáltatásához kapcsolódó olyan ügyviteli tevékenységét, amelynek során adatkezelés, adatfeldolgozás vagy adattárolás valósul meg. Ha ez banktitkot is érint, akkor a pénzügyi vállalkozásnak be kell tartania mindazon feltételeket, amelyek a hitelintézeti kiszervezésnél rögzítésre kerültek.

A 3. §-hoz

A Javaslatot az összevont alapú felügyelet fogalmi rendszerének változása indokolja.

A 4. §-hoz

Az Európai Unió vonatkozó irányelveivel összhangban, a Felügyeletnek abban az esetben is el kell utasítania a hitelintézet alapítására vonatkozó kérelmet, ha a hitelintézettel szoros kapcsolatban álló személyre olyan jogrend vonatkozik, amely nem teszi lehetővé az összevont alapú felügyelet hatékony ellátását.

Az 5. §-hoz

A kiegészítésre azért van szükség, mivel a hatályos törvény nem rendezi azt az esetet, amikor a hitelintézet felszámolását nem a Felügyelet kezdeményezésére rendelték el.

A 6-9. §-hoz

A Javaslatot az összevont alapú felügyelet fogalmi rendszerének változása indokolja.

A 10. §-hoz

A Javaslat az Európai Unió vonatkozó irányelvének értelmében a nagykockázat vállalásának fogalmát pontosítja. A hatályos szabályozás szerint nagykockázat vállalásnak kizárólag a szavatoló tőke tíz százalékát meghaladó kockázatvállalás minősül.

A 11. §-hoz

A Javaslatot az összevont alapú felügyelet fogalmi rendszerének változása indokolja.

A 12. §-hoz

A Javaslat alapján - a tőkepiaci törvénnyel történő összhang megteremtése érdekében - a hitelintézetre vonatkozó befektetési korlátok nem terjednek ki: árutőzsdei szolgáltatóra, tőzsdére, tőkepiaci törvény szerinti elszámolóházi tevékenységet végző szervezetre és befektetési alapkezelőre. Ezzel a továbbiakban bővül a befektetési korlátnál figyelembe nem veendő vállalkozások köre.

A 13. §-hoz

A Javaslat értelmében azon vállalkozások tekintetében, amelyekre az összevont alapú felügyelet kiterjed, az ingatlanba történő befektetési korlát meghatározásakor nem kell beszámítani az olyan ingatlant, amely a vállalkozás működését szolgálja.

A 14-15. §-hoz

A Javaslatot az összevont alapú felügyelet újraszabályozása, az Európai Unió vonatkozó irányelveivel való összhang megteremtése indokolja. Ennek értelmében az összevont alapú felügyelet alá tartozik az a hitelintézet, amelynek részesedési viszonya van hitelintézetben, pénzügyi vállalkozásban vagy befektetési vállalkozásban vagy ilyen intézménynek anyavállalata, illetőleg ha ezen hitelintézet pénzügyi holding társaság leányvállalata. Ezen túlmenően az összevont alapú felügyelet kiterjed az összevont alapú felügyelet alá tartozó hitelintézet leányvállalatára, valamint a részesedési viszonya alatt álló hitelintézetre, pénzügyi vállalkozásra, befektetési vállalkozásra és járulékos vállalkozásra. Szintén kiterjed az összevont alapú felügyelet az összevont alapú felügyelet alá tartozó hitelintézet anyavállalatára, amennyiben az pénzügyi holding társaság, és annak hitelintézetére, pénzügyi vállalkozására, befektetési vállalkozására és járulékos vállalkozására.

A megkülönböztetés lényege, hogy a Felügyelet elsődlegesen az összevont alapú felügyelet alá tartozó hitelintézettel szemben intézkedhet. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a Felügyelet bizonyos előírásokat nem kérhetne számon a csoport más tagjain, akár közvetlenül is.

A 16. §-hoz

A Javaslat alapján - az általános szabályoktól eltérően - a Felügyelet mentesítheti az összevont alapú felügyeleti körbe történő bevonás alól a csoport azon tagját, amelynek bevonása elhanyagolható jelentőségű vagy félrevezető lenne. Ugyanígy mentesülhet a Felügyelet engedélyével a bevonás alól az a csoportbeli vállalkozás, amely olyan országban rendelkezik székhellyel, ahol a jogrend nem teszi lehetővé az összevont alapú felügyelet ellátásához szükséges adatátadást, információk szolgáltatását.

A 17. §-hoz

A Javaslat alapján az összevont alapú felügyelet alá tartozó hitelintézet és a pénzügyi holding társaság felelős a csoport összevont alapon történő prudens működéséért. Ennek érdekében az igazgatósága utasításokat adhat a csoport tagjainak, valamint köteles kijelölni egy ügyvezetőt, aki felelős a csoport átlátható működéséért.

A 18. §-hoz

Az összevont alapú felügyeleti szabályozás következtében köteles a csoport összevont alapon is megfelelni a nagykockázat vállalási limiteknek, valamint a fizetőképességi mutatónak szintén, összevont alapon is, el kell érnie a nyolc százalékos értéket. Az összevont alapon történő számításokat az összevont alapú felügyelet alá tartozó hitelintézet, valamint pénzügyi holding társaság anyavállalat esetében, a pénzügyi holding társaság végzi el, mivel a csoportról neki van teljeskörű információja.

Többszörös ellenőrző befolyás vagy részesedési viszony fennállásakor főszabályként az összevont alapú felügyelet alá tartozó hitelintézetnek és a pénzügyi holding társaságnak minden szinten el kell végeznie a prudenciális számításokat, indokolt esetben azonban a Felügyelet engedélyt adhat arra, hogy csak a legfelső szinten lévő anyavállalat legyen erre köteles.

A 19. §-hoz

Az összevont alapon végzendő számítási módszereknél a főszabályon kívül - amely szerint a számításokat elsődlegesen a számvitelről szóló törvény előírásai alapján kell elvégezni - az eltérő módszereket is, amelyek az Európai Unió vonatkozó irányelveiből következnek, rögzíteni kell. Ettől eltérően lehet a bevonást elvégezni, a Felügyelet engedélyével, néhány anya-leányvállalati viszonynál. Részesedési viszony, valamint közös irányítás és a tulajdon mértékéig terjedő kötelezettségvállalás együttes fennállásakor, a számvitelről szóló törvény közös vezetésű vállalkozások konszolidálására vonatkozó szabályai alapján kell a bevonást elvégezni. Amennyiben az előbbi feltételek közül csak a részesedési viszony áll fenn, akkor a számvitelről szóló törvény társult vállalkozásokra vonatkozó konszolidálási szabályai szerint kell eljárni. Ha tőkekapcsolat sem áll fenn, a bevonás módszerét a Felügyelet határozza meg.

A számviteli konszolidációs módszerektől való eltérés indoka az összevonás prudenciális jellegéből adódik, amely már a konszolidációba bevontak, számviteltől eltérő, körénél is tapasztalható.

A 20. §-hoz

Az összevont alapú felügyelet érdekében a csoport tagjai kötelesek adatokat, információkat szolgáltatni az összevont alapú felügyelet alá tartozó hitelintézetnek, illetve a pénzügyi holding társaságnak, amelynek rendelkeznie kell azok feldolgozására alkalmas informatikai rendszerrel. A Felügyelet közvetlenül a csoport tagjaitól is kérhet adatot. Ugyanígy az összevont alapú felügyeleti feladatok ellátásához a csoport tagjaival szoros kapcsolatban álló személyektől is kérhető információ.

A 21. §-hoz

A Javaslat alapján az összevont alapú felügyelet alá tartozó hitelintézet, illetőleg a pénzügyi holding társaság köteles bejelenteni a Felügyeletnek szoros kapcsolat létrejöttét vagy módosulását.

A 22. §-hoz

A Felügyelet, akárcsak egyedi szinten, helyszínen kívül és helyszínen ellenőrizheti az összevont alapú felügyelettel kapcsolatos jelentéseket, adatokat és információkat.

A 23. §-hoz

A Felügyelet nemzetközi szinten együttműködik külföldi felügyeleti hatóságokkal, érvényben lévő felügyeleti megállapodás alapján, de a Felügyelet adatot kizárólag akkor adhat át külföldi felügyeleti hatóság számára, ha azok kezelése megfelelően szabályozott.

A 24. §-hoz

A Javaslat hatásköri illetékességi szabályokat állapít meg arra az esetre, ha az összevont alapú felügyelet alá tartozó hitelintézet, a pénzügyi holding társaság csoportja több tagállam felügyeleti hatóságát is érinti.

A 25. §-hoz

A Javaslat szerint közösségi betétek esetében a kártalanítási összeghatárt meg kell szorozni a közösséget alkotó személyek számával. Az így kiszámított összeghatár meghatározásánál nem kell figyelembe venni az adott magánszemély saját nevére szóló betétjét.

A 26. §-hoz

A Javaslatnak megfelelően a paragrafus kiegészítésre kerül egy új bekezdéssel, amely alapján a könyvvizsgáló köteles tájékoztatni a Felügyeletet arról, ha a pénzügyi intézménnyel ellenőrző befolyás miatt szoros kapcsolatban álló vállalkozásnál a pénzügyi intézmény prudenciális helyzetét veszélyeztető tényeket állapít meg.

A 27. §-hoz

A Javaslat pontosító jellegű, amelynek indoka, hogy a jelenlegi szabályozás a Felügyeletnek arra ad jogosítványt, hogy a közgyűlés általi jóváhagyását megelőzően fellelt hibák módosítására és a javított beszámoló ismételt közzétételére kötelezhesse a pénzügyi intézményt, holott a jóváhagyás előtt nem kerülhet közzétételre a beszámoló. A közgyűlés általi jóváhagyást követően fellelt hibák módosítására vonatkozóan a Felügyelet intézkedési lehetőséget kap, és ez esetben viszont indokolt előírni a beszámolónak a Felügyelet részére történő megismételt bemutatását.

A 28. §-hoz

A hitelintézeteknek lehetőségük van arra, hogy egyéb pénzügyi, illetőleg kiegészítő pénzügyi szolgáltatásnak nem minősülő tevékenységet is végezzenek, amelyek szintén felügyeleti kontroll alatt állnak, így adott esetben a Felügyeletnek bírságolási jogköre is van. Ennek megfelelően a Javaslat egyértelműsíti, hogy kizárólag a hitelintézeti törvényben meghatározott esetek miatt kirótt bírságokból származó bevétel nyolcvan százaléka illeti meg az Országos Betétbiztosítási Alapot, illetőleg - szövetkezeti hitelintézetnél - az önkéntes alapot.

A 29. §-hoz

Szintén az Európai Unió szabályozása miatt szükséges annak biztosítása, hogy a Felügyelet a vegyes tevékenységű holdingtól (olyan nem pénzügyi intézmény és nem befektetési vállalkozás, amelynek legalább egy hitelintézet leányvállalata van) és hitelintézet leányvállalataitól információt vagy adatot kérhessen feladatai ellátása érdekében.

A 30. §-hoz

A Javaslatnak megfelelően, ha a Felügyelet - kivételes intézkedésként - korlátozza, illetőleg megtiltja hitelintézet számára a tulajdonosok és a hitelintézet közötti ügyleteket, illetőleg a betétek és más visszafizetendő források kifizetését, erről haladéktalanul köteles tájékoztatni azon tagállamok felügyeleti hatóságait, amelyekben a hitelintézet fióktelepet működtet, illetőleg határon átnyúló szolgáltatást végez. Ennek indoka, hogy a vonatkozó irányelv csődeljárás esetére követendő feladatokat is meghatároz. Magyarországi hitelintézet ellen ugyanakkor - a törvény előírásai következtében - csődeljárást nem lehet indítani. A Felügyelet azonban hozhat csődeljárást helyettesítő, kivételes intézkedéseket, a Javaslat pedig erre az esetre ír elő értesítési kötelezettséget.

A 31. §-hoz

A Felügyelet kötelezettsége az érintett tagországok felügyeleti hatóságainak értesítése a végelszámolásról, illetve a felszámolásról. A feladat teljesíthetősége érdekében a felszámolási eljárás megindításáról a bíróságnak soron kívül kell értesítenie a Felügyeletet, abban az esetben, ha azt nem a Felügyelet kezdeményezte.

A 32. §-hoz

A hitelintézet végelszámolásának vagy felszámolásának különleges szabályait nem kell minden hitelintézetre alkalmazni, csak azokra, amelyek végelszámolása vagy felszámolása több tagországban levő ügyfelet is érint a másik tagországban létesített fióktelep miatt, vagy határon átnyúló szolgáltatás következtében. A hatály továbbá a magyar hatóságok és a többi tagállam illetékes hatóságai együttműködése érdekében a harmadik országbeli hitelintézet fióktelepére terjed ki abban az esetben, ha az adott hitelintézet az Európai Unió legalább két tagállamában rendelkezik fiókteleppel.

A 33. §-hoz

A 34. §-hoz

A nemzetközi magánjogról szóló 1979. évi 13. törvényerejű rendelet nem rendelkezik egyértelműen az ingatlanra, illetve az értékpapírokra vonatkozó jog tekintetében, ezért ezt a kérdést szükséges a törvényben rendezni.

A 37. §-hoz

A rendelkezés a belföldi és külföldi hitelezők számára biztosít egyenlő elbánást a tekintetben, hogy a követelések bejelentésére nyitva álló határidő mindkét esetben 60 nap. A határidő a magyar hitelezők esetében attól az időponttól kezdődik, amikor a végelszámolás, illetve felszámolás közzétételre kerül a Cégközlönyben, a külföldi hitelezők esetében pedig akkortól, amikor a közlemény az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában jelenik meg. A külföldi hitelezők esetében ugyancsak ehhez az időponthoz fűződik a csődtörvényben foglalt egyéb jogvesztő határidők letelte is.

A Magyarországon hozott bírósági végzés hatálya az Európai Unió egész területére kiterjed annak érdekében, hogy a hitelintézet felszámolása a fióktelepre is vonatkozó egységes elvek alapján és teljes mértékben történjen meg. Ebből következően a végelszámoló vagy a felszámoló is jogosult valamennyi tagállamban e törvény és a csődtörvény rendelkezései által meghatározott jogkörök ellátására. Feladatai ellátása során - amelynek hatékonyabb elvégzése érdekében képviselőt nevezhet ki az érintett tagországokban - azonban köteles betartani azon tagállam jogát, amelynek területén eljárását foganatosítja. Ez az előírás elsősorban a fiókteleppel munkaviszonyban állók védelmét szolgálja, de jelenti a fizetési-, illetve értékpapír-elszámolási rendszerek számára nyújtott biztosíték elvonhatatlanságát is, ami viszont nem fog jogösszeütközést jelenteni, mivel a fizetési-, illetve értékpapír-elszámolási rendszerek Magyarországon is törvény által védettek.

Bővülnek a végelszámoló vagy felszámoló kötelezettségei is:

- a csődtörvény előírásaitól eltérően a végelszámoló vagy felszámoló köteles egyenként tájékoztatni minden olyan ismert hitelezőt, amelynek(akinek) székhelye telephelye, vagy állandó lakóhelye más tagállamban található, továbbá

- a végelszámoló vagy a felszámoló köteles rendszeresen tájékoztatni a Felügyeletet és a hitelezőket a végelszámolás vagy a felszámolás helyzetéről.

A végelszámoló vagy felszámoló munkájának megkönnyítése érdekében - az irányelv megadja ugyanis a választási lehetőséget - a külföldi hitelezőknek magyarul kell benyújtani hitelezői igényüket.

A 39. §-hoz

Ha harmadik ország fióktelepe ellen indul felszámolási eljárás, az nem terjed ki automatikusan a külföldi vállalkozás minden olyan fióktelepére, amely az Unió valamely tagországában van. Ez esetben egyrészt a Felügyeletnek értesítenie kell azon tagállamok illetékes hatóságait, amelyekben az a hitelintézet, amelynek fióktelepe felszámolás alatt áll, olyan fiókteleppel rendelkezik, amely szerepel az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában évente megjelenő listában. Másrészt a Felügyeletnek, a felszámoló bíróságnak, a végelszámolónak vagy a felszámolónak össze kell hangolni tevékenységét az érintett tagállamok illetékes szervezeteivel.

A 40. §-hoz

Biztosítani szükséges annak a feltételét, hogy feladatai hatékony ellátása érdekében a Felügyelet az összevont alapú felügyelet alá tartozó hitelintézettel szoros kapcsolatban álló személyek adatairól is nyilvántartást vezessen. Ennek érdekében a jövőben a Felügyelet nyilvántartásba veszi az összevont alapú felügyelet alá tartozó hitelintézet anyavállalatával szoros kapcsolatban álló személyt is.

A 41. §-hoz

A Javaslatot az összevont alapú felügyelet fogalmi rendszerének változása indokolja.

A 42. §-hoz

A Javaslat a törvény egyes mellékleteinek módosítását tartalmazza. A 2. számú melléklet változását elsődlegesen az összevont alapú felügyelet fogalmi rendszerének változása indokolja. Új fogalomként megjelenik a közösségi betét, megkülönböztetve a közös betéttől. A közösségi betét a módosítás szerint meghatározott közösségek (pl. társasház) betétei. A megkülönböztetés a kártalanítási összeghatár meghatározása miatt vált szükségessé.

A 43-48. §-hoz

A Javaslat hatálybaléptető, illetőleg átmeneti rendelkezéseket tartalmaz.

A 49. §-hoz

A Javaslat (1) és (4) bekezdésében foglaltakat az összevont alapú felügyelet szóhasználatának módosulása okozza. A (2) és (3) bekezdésekben a módosítás az Európai Unió vonatkozó irányelve miatt szükséges, amelynek értelmében a Felügyelet köteles értesíteni azon tagállam illetékes felügyeleti hatóságát, ahol európai útlevéllel rendelkező pénzügyi vállalkozás fióktelepet létesített vagy határon átnyúló szolgáltatást végez, ha ezen pénzügyi vállalkozás már nem felel meg az európai útlevélhez szükséges feltételeknek.

Az 50. §-hoz

A lakástakrékpénztárakról szóló törvény módosításának célja annak biztosítása, hogy az Európai Unióban a négy szabadság, azaz az áruk, a szolgáltatások, a tőke és a személyek szabad mozgása megvalósulhasson. A törvény e közösségi célkitűzéssel ellentétes szabályokat módosítja. Lakáselőtakarékossági szerződést a módosítás szerint nem csak devizabelföldi természetes személy köthet, hanem bármilyen természetes személy. A lakáselőtakarékoskodó által befizetett betét, az arra jóváírt kamatok és a betéthez kapcsolódó lakáskölcsön felhasználható Magyarországon kívüli lakáscél megvalósítására is. A lakáselőtakarékossághoz kapcsolódó állami támogatást azonban csak a Magyar Köztársaság területén megvalósuló lakáscélra lehet felhasználni. A támogatást a devizabelföldi lakáselőtakarékoskodó, illetve kedvezményezett mellett a módosítás alapján a Magyarországon munkavállalás céljából letelepedett, az Európai Unió másik tagállamából érkező lakáselőtakarékoskodó, illetve kedvezményezett is igényelheti.

A törvény módosítja a befektetési szabályokat is megszüntetve azt a korlátot, amely szerint a lakástakarékpénztár szabad eszközeinek meghatározott részét csak devizabelföldi hitelintézetnél helyezheti el.

Az új szabályok Magyarország csatlakozásakor lépnek hatályba és a lakáscélra vonatkozó módosítás kivételével a hatálybalépést követően kötött szerződésekre vonatkoznak.

Az 51-52. §-hoz

A szövetkezeti törvények alapján a tagoknak lehetőségük van arra, hogy a szövetkezeteknek - gazdálkodásuk előmozdítása érdekében - kölcsönt nyújtsanak. Ezen jogintézményre hivatkozva ugyanakkor az utóbbi években egyre több ún. "befektetési szövetkezet" alakult, melyek közös jellemzője, hogy nyilvános hirdetés útján, magas hozamot ígérve tagi kölcsönöket gyűjtenek, mely tevékenység tartalmi szempontból gyakorlatilag megegyezik a betétgyűjtéssel. A tevékenységre ugyanakkor semmilyen ügyfélvédelmi (betétbiztosítási) szabály, illetve állami ellenőrzés, felügyelet nem vonatkozik.

Az 53. §-hoz

A § hatályon kívül helyezendő rendelkezéseket tartalmaz.