Magyar Köztársaság Kormánya

a fizetési illetve értékpapír-elszámolási rendszerekben történő teljesítés véglegességéről

2003. március

Az Országgyűlés annak érdekében, hogy meghatározza azokat a feltételeket, amelyek teljesítése mellett a kijelölt fizetési illetve értékpapír-elszámolási rendszerek a résztvevők számára a teljesítés véglegességét biztosíthatják, előmozdítva ezzel biztonságos és hatékony működésüket, továbbá, hogy csökkentse azokat a kockázatokat, amelyek ezen rendszerek valamely résztvevője ellen indított fizetést korlátozó intézkedésből adódhatnak, a következő törvényt alkotja:

1. §

E törvény hatálya kiterjed:

1. a magyar jog alapján működő, a 2. § i) pontjában meghatározott fizetési illetve értékpapír- elszámolási rendszerre (a továbbiakban együtt: rendszer),
2. a magyar jog alapján működő rendszer valamennyi résztvevőjére, illetve az Európai Unió más tagállamának joga alapján működő rendszer magyarországi székhelyű résztvevőjére,
3. a magyar jog, illetve az Európai Unió más tagállamának joga alapján működő rendszerben nyújtott biztosítékra, ha annak nyilvántartása Magyarországon történik.

2. §

E törvény alkalmazásában:

a) elszámolási nettósítás: valamely résztvevőnek a rendszer más résztvevőjétől kapott illetve részére küldött transzfer megbízásaiból keletkező követeléseinek és tartozásainak egyetlen nettó követeléssé vagy nettó tartozássá való átalakítása, aminek folytán a követelés vagy a tartozás csak e nettó összegre korlátozódik;

b) elszámoló fél: az a résztvevő, amely az intézmények, az esetleges központi szerződő fél illetőleg az esetleges teljesítő fél nettó fizetési kötelezettségeit megállapítja;

c) biztosíték: az óvadékként elhelyezett pénz - ideértve az óvadékként elkülönített bankszámla követelést is - ,illetőleg a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvényben (a továbbiakban: Tpt.) meghatározott átruházható értékpapír;

d) fizetést korlátozó eljárás: a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló 1991. évi XLIX. törvény szerinti csődeljárás és felszámolási eljárás, valamint a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Hpt.) 157. §-a (1) bekezdésének b) pontja szerinti kivételes intézkedés, illetve a Hpt. 176/B. §-a (5) bekezdése, a Hpt. 181. §-a (2) bekezdése, továbbá a Tpt. 185. §-a (2) bekezdése, a Tpt. 192. §-a (2) bekezdése szerinti kifizetési tilalom, továbbá a Tpt. 400. §-ának (1) bekezdése h), j) q) és r) pontja valamint (4) bekezdése szerinti felügyeleti intézkedések;

e) harmadik ország: az az ország, amely nem tagja az Európai Uniónak;

fa) a Hpt. szerinti hitelintézet, a Tpt. szerinti befektetési vállalkozás, az egyetemes postai szolgáltató, a Magyar Államkincstár, az Államadósság Kezelő Központ, a Magyar Nemzeti Bank, vagy

fb) más tagállamban székhellyel rendelkező hitelintézet, befektetési vállalkozás és mindazon intézmény, amely más tagállamban rendszer résztvevője lehet, vagy

fc) olyan harmadik országbeli hitelintézet, amely megfelel a Hpt. 2. sz melléklete III. fejezetének 44. pontjában foglaltaknak, vagy olyan harmadik országbeli befektetési vállalkozás, amely megfelel a Tpt. 5. §-a (1) bekezdésének 73. pontjában foglaltaknak,

amely valamely rendszer résztvevője és amelynek a rendszerben továbbított transzfer megbízásokból adódó fizetési kötelezettségeket teljesítenie kell;

g) központi szerződő fél: az a szervezet, amely a rendszer intézményeinek transzfer megbízásai tekintetében - a jogviszonyba belépve - mindannyiukkal szemben kizárólagos szerződő félként jár el;

h) közvetett résztvevő: az a hitelintézet, amely szerződéses kapcsolatban áll a rendszer valamely résztvevőjével és transzfer megbízásait e résztvevő közvetítésével bonyolítja le a rendszeren keresztül;

i) rendszer: az az írásbeli megállapodáson alapuló együttműködési forma,

j) résztvevő: az intézmény, a központi szerződő fél, a teljesítő fél valamint az elszámoló fél;

k) transzfer megbízás: valamely résztvevő rendelkezése, hogy egy pénzösszeget illetőleg átruházható értékpapírt valamely hitelintézetnél vagy a teljesítő félnél vezetett számlán történő jóváírással bocsássanak a kedvezményezett rendelkezésére;

l) teljesítés: a rendszer résztvevői közötti tartozások és követelések kiegyenlítése a teljesítési számlákon;

m) teljesítési számla: a teljesítő félnél vezetett pénz- vagy értékpapírszámla, ahol a rendszer résztvevői közötti transzfer megbízások kiegyenlítése történik;

n) teljesítő fél: az a szervezet, amely a rendszerben résztvevő intézmények illetőleg a központi szerződő fél teljesítési számlájának vezetőjeként biztosítja a transzfer megbízások kiegyenlítését, illetve - szükség esetén - az intézmény illetőleg a központi szerződő fél részére hitelt nyújt a teljesítés megkönnyítése érdekében.

3. §

(1) A rendszer résztvevői közötti megállapodásnak tartalmaznia kell:

a) a transzfer megbízás rendszerbe történő befogadásának időpontját,

b) azt az időpontot, amikortól kezdve a transzfer megbízás nem vonható vissza a rendszerből,

c) azon résztvevő megnevezését, amelynek feladata lesz:

e) a kijelölő hatóság felé történő kötelezettségvállalást

ea) az értesítések megtételére, okmányok, okiratok szükség szerinti bemutatására,

4. §

1. A 3. § (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott időponttól kezdődően a transzfer megbízás teljesítése és az elszámolási nettósítás a rendszer résztvevője elleni fizetést korlátozó eljárás megindításától függetlenül végrehajtható és megtámadhatatlan.
2. Ha a transzfer megbízást az 5. § (2) bekezdése szerinti időpontot követően fogadta be a rendszer és még ugyanazon a napon végrehajtják, teljesítését követően csak akkor válik jogilag kötelezővé és harmadik személyek számára megtámadhatatlanná, ha a teljesítő fél illetve a központi szerződő fél, vagy az elszámoló fél bizonyítja, hogy az eljárás megindulásáról nem volt és nem is kellett, hogy tudomása legyen.

5. §

1. A bíróság vagy az intézkedésre jogosult más hatóság a résztvevő elleni fizetést korlátozó eljárás megindításáról - ha az eljárás megindítását maga a résztvevő kéri, a kérelem előterjesztéséről - haladéktalanul értesíti a 3. § (1) bekezdésének c) pontja szerinti résztvevőt, valamint a rendszer kijelölésére jogosult hatóságot.
2. E törvény alkalmazásában a fizetést korlátozó eljárás megindításának időpontja:

a) a fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható határozat, ennek hiányában

b) az első fokon jogerős végzés esetében a jogerőre emelkedést megállapító végzés, ennek hiányában

c) a jogerős határozat

bíróság vagy intézkedésre jogosult más hatóság általi meghozatalának időpontjával egyezik meg.

3. E törvény alkalmazásában a bíróság által hozott határozat alatt csődeljárás esetében a fizetési haladékról, valamint az ennek meghosszabbításáról rendelkező végzést, felszámolási eljárás esetében a felszámolás elrendeléséről szóló végzést kell érteni.
4. E törvény alkalmazásában a jogerőre emelkedés megállapítása tekintetében a bíróság soron kívül jár el.
5. A résztvevő ellen indult fizetést korlátozó eljárásban a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 105. §-a (4) bekezdésének rendelkezése nem alkalmazható.
6. A kijelölő hatóság a fizetést korlátozó eljárás megindításáról haladéktalanul értesíti a tagállamok illetékes hatóságait, valamint haladéktalanul továbbítja a tagállamoktól érkező értesítéseket a 3. § (1) bekezdésének c) pontja szerinti résztvevőhöz.
7. A bíróság vagy az intézkedésre jogosult más hatóság, illetőleg a kijelölő hatóság a fizetést korlátozó eljárás megindításával kapcsolatos értesítési kötelezettségének olyan módon köteles eleget tenni, hogy az értesítés postai úton és elektronikus irat formájában a legrövidebb időn belül megérkezzék a 3. § (1) bekezdésének c) pontja szerinti résztvevőhöz, a kijelölő hatósághoz illetve a többi tagállamhoz. Az értesítést úgy kell továbbítani, hogy tartalma és megérkezésének időpontja utólag is megállapítható legyen.

6. §

7. §

8. §

1. A rendszer bármely biztosítékot nyújtó résztvevője ellen indított fizetést korlátozó eljárás nem akadályozza a rendszer bármely résztvevője követelésének biztosítékból történő közvetlen kielégítését.
2. A résztvevő ellen indított fizetést korlátozó eljárás esetén a 4. § (1) bekezdése szerint jogszerűen befogadott transzfer megbízás teljesítéséig nem lehet elvonni a teljesítési számláján nyilvántartott azon biztosítékokat, amelyek a résztvevőnek a fizetést korlátozó eljárás megindítása napján a rendszerrel szemben fennálló kötelezettsége teljesítését szolgálják. Ugyanígy felhasználható a résztvevő rendszerhez kapcsolódóan igénybe vehető hitelkerete - a hitelkeret fedezeteként ténylegesen meglévő biztosíték erejéig - a rendszerben keletkezett kötelezettségének teljesítésére.
3. Amennyiben biztosítékként átruházható értékpapírt nyújtanak és a jogosultaknak az értékpapírra vonatkozó jogait (illetve a nevükben helyettük eljáró harmadik személy jogait) a Magyar Köztársaságban lévő nyilvántartásban vagy számlán rögzítik, ezen biztosíték jogosultjának jogaira a magyar jog az irányadó.
4. A rendszer résztvevőjének transzfer megbízására illetőleg a biztosíték sérthetetlenségére irányadó szabályok a közvetett résztvevő esetében is alkalmazandóak.

9. §

1. Az e törvény hatálya alá tartozó rendszert a Magyar Nemzeti Bank (kijelölő hatóság) jelöli ki.
2. A kijelölt rendszert a kijelölő hatóság nyilvántartásba veszi.
3. A kijelölt rendszer résztvevőiről a bíróság nyilvántartást vezet.
4. A Magyar Nemzeti Bank által működtetett rendszer e törvény alapján kijelölt rendszernek minősül.

10. §

A rendszer kijelölésre kerül, ha teljesülnek az alábbi feltételek:

a) a megállapodásban résztvevők a rendszerre irányadó jogként a magyar jogot választják,

b) a megállapodásban résztvevők közül legalább egy magyarországi székhellyel rendelkezik,

c) a megállapodás tartalmazza a 3. § (1) bekezdésében foglaltakat,

d) a megállapodásban elszámoló félként rögzített résztvevő rendelkezik:

f) a kérelem benyújtása a 11. § (2)-(4) bekezdésében foglaltak szerint történik.

11. §

1. A kijelölési eljárásban az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény rendelkezéseit az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
2. A kijelölési eljárás kérelemre indul, melyet a 3. § (1) bekezdésének c) pontja szerinti résztvevő nyújt be.
3. A kijelölés iránti kérelmet és annak mellékleteit magyar nyelven, idegen nyelvű okirat esetén hiteles magyar nyelvű fordításban kell benyújtani.
4. A kijelölés iránti kérelemhez mellékelni kell:

a) a rendszerben résztvevő elszámoló fél 10. § da) - dc) alpontja szerinti hatósági tevékenységi engedélyét,

b) a rendszert létrehozó és működését szabályozó megállapodást,

c) a rendszer résztvevőinek alapítói okiratát,

d) bejegyzett cég esetében három hónapnál nem régebbi cégkivonatot, bejegyzés hiányában a bejegyzés iránti kérelmet, annak igazolásával együtt, hogy a bejegyzés iránti kérelmet a cégbíróság átvette.

5. A kijelölő hatóság a kijelölésről vagy a kijelölés megtagadásáról a kérelem benyújtását követő 90 napon belül határoz. A kijelölés megtagadása ellen államigazgatási eljárásban jogorvoslatnak nincs helye.
6. A kijelölési feltételekben bekövetkezett bárminemű változást - a változást követő öt napon belül - be kell jelenteni a kijelölő hatóságnak.
7. A kijelölés visszavonható, ha a rendszer nem e törvény és a kijelölés alapjául szolgáló megállapodásban foglaltak szerint működik.
8. A kijelölő hatóság a rendszer kijelöléséről vagy a kijelölés visszavonásáról haladéktalanul értesíti a 3. § (1) bekezdésének c) pontja szerinti résztvevőt és az Európai Bizottságot.
9. A kijelölő hatóság eljárása illetékmentes.

12. §

13. §

Jogos érdeke alapján bárki kérheti az intézményt, hogy adjon információt azon rendszerről, amelynek résztvevője, továbbá tájékoztatást kérhet e rendszer működésének fő szabályairól.

14. §

1. E törvény az Európai Unióhoz történő csatlakozásról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napján lép hatályba.
2. E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a Tpt. 419. §-ának (6) bekezdése.

15. §

A törvény hatálybalépését követő 180. napig kijelölt rendszernek minősül a GIRO Elszámolásforgalmi Részvénytársaság által működtetett bankközi klíringrendszer (BKR) és a Központi Elszámolóház és Értéktár (Budapest) Rt. (KELER) által működtetett elszámolási rendszer.

16. §

1. A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2001. évi LVIII. törvény 26. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a jelenlegi (2) bekezdés számozása (3) bekezdésre módosul:

" (2) A fizetési illetve értékpapír-elszámolási rendszerekben történő teljesítés véglegességéről szóló törvény szerinti fizetési illetve értékpapír-elszámolási rendszereket az MNB jelöli ki."

(2) Az államigazgatási eljárás általános szabályairól 1957. évi IV. törvény 3. §-ának (6) bekezdése a következő r) ponttal egészül ki:

"r) a fizetési illetve értékpapír-elszámolási rendszerekben történő teljesítés véglegességéről szóló törvény."

17. §

E törvény a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében, a megállapodást kihirdető 1994. évi I. törvény 3. §-ával összhangban az Európai Parlament és a Tanács a fizetési és értékpapír-elszámolási rendszerekben történő teljesítés véglegességéről szóló 98/26/EK irányelvével összeegyeztethető szabályozást tartalmaz.

A bankok illetve a befektetési vállalkozások egymás közötti átutalásaikat elszámolási rendszereken keresztül bonyolítják. Az elszámolások során a rendszerek jelentős részében a tartozások illetve a követelések nettósításra kerülnek és csak a nettó összegek kerülnek teljesítésre. A rendszer védelme rendkívül fontos ezért arra az esetre, ha valamely résztvevő ellen fizetést korlátozó eljárás indul, (ilyen a csődeljárás, a felszámolás vagy olyan felügyeleti intézkedés, amely során korlátozzák, megtiltják, felfüggesztik a fizetéseket) mivel, ha ez esetben a résztvevő nem tud teljesíteni, a dominóhatás következtében a pénzügyi közvetítőrendszer stabilitása megrendülhet. A törvény célja e védelem megteremtése, azzal, hogy a kijelölt rendszerek számára nyújtott biztosítékból kielégíthető a résztvevő tartozása és a biztosíték nem vonható el abban az esetben sem, ha időközben fizetést korlátozó eljárás indul azon résztvevő ellen, amely a biztosítékot nyújtotta.

A törvény előírásai összhangban állnak az Európai Parlament és a Tanács a fizetési és értékpapír elszámolási rendszerekben történő teljesítés véglegességéről szóló 98/26/EK irányelvével. Az irányelv harmonizálásának eredményeként nemcsak Magyarországon erősítjük a fizetési- és értékpapír-elszámolási rendszereket, csökkentjük az e rendszerekben való részvétellel járó kockázatokat, hanem egyidejűleg hozzájárulunk ahhoz, hogy ezek a rendszerek az Európai Unió egészének szintjén is stabilabbak legyenek.

3. §-hoz: A rendszer a résztvevők megállapodásán alapul. A törvény ezért részletesen meghatározza annak tartalmát, annál is inkább, mivel a megállapodás alapját képezi a kijelölő hatóság kijelölésről szóló döntésének is.

A megállapodás lényeges eleme a résztvevők feladatának meghatározása, többek között azért, mivel az elszámoló félnek rendelkeznie kell a tevékenység végzéséhez szükséges hatósági engedéllyel, illetve fontos egy olyan résztvevő meghatalmazása, amelynek feladata lesz a bírósággal és az intézkedésre jogosult más hatósággal történő kapcsolattartás.

A megállapodás fontosságára tekintettel - módosítása esetén -a módosított megállapodást meg kell küldeni a kijelölő hatóság részére.

4. §-hoz: A rendelkezések a rendszer védelmét szolgálják azzal, hogy a transzfer megbízás rendszerbe történő befogadásának időpontjától kezdődően a megbízás teljesítése és az elszámolási nettósítás végrehajtható és megtámadhatatlan abban az esetben is, ha a rendszer valamely résztvevője ellen fizetést korlátozó eljárás indul.

Ha viszont a transzfer megbízást a fizetést korlátozó eljárás megindításának időpontját követően fogadta be a rendszer csak akkor válik megtámadhatatlanná, ha a teljesítő fél illetve a központi szerződő fél, vagy az elszámoló fél bizonyítja, hogy az eljárás megindulásáról nem volt és nem is kellett, hogy tudomása legyen.

5. §-hoz: A rendelkezés a fizetést korlátozó eljárás megindításának időpontját konkretizálja, kitérve a különböző eshetőségekre. Haladéktalan értesítési kötelezettséget ír elő továbbá a bíróság, az intézkedésre jogosult más hatóság illetve a kijelölő hatóság részére, meghatározva annak formáját is. Mivel az értesítéshez jogkövetkezmény kapcsolódik ezért oly módon kell azt továbbítani, hogy annak tartalma és megérkezésének időpontja utólag is megállapítható legyen.

A gyors eljárás érdekében a jogerőre emelkedés megállapítása tekintetében a bíróságnak soron kívül kell eljárnia. Továbbá nem alkalmazható a Polgári Perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 105. §-a (4) bekezdésének rendelkezése. Így a határidő elmulasztásának következményeivel jár, ha a bírósághoz intézett beadványt a határidő utolsó napján adták postára.

6. §-hoz: A rendelkezés szintén a rendszer védelmét szolgálja azzal, hogy a fizetés korlátozó eljárás során nem lehet olyan határozatokat hozni és intézkedéseket tenni, melyek a résztvevőnek a rendszerben való részvételből származó jogait vagy kötelezettségeit érintően a fizetést korlátozó eljárás megindításának időpontját megelőző időpontra visszahatnának.

7. §-hoz: Az előírás azt az esetet rendezi. amikor a rendszer résztvevőire más jog vonatkozik, mint amely jog alapján a rendszer működik.

8. §-hoz: Az előírás a rendszer pénzügyi stabilitását szolgálja. A rendelkezés alapján, a csődtörvényben foglaltaktól eltérően, nem lehet elvonni a rendszer számára nyújtott biztosítékot - a rendszer résztvevő felé fennálló követelésének kielégítéséig - abban az esetben sem, ha a biztosítékot nyújtó résztvevő ellen fizetést korlátozó eljárás indul. Továbbá ez esetben is felhasználható a résztvevő rendszerhez kapcsolódóan igénybe vehető hitelkerete a hitelkeret fedezeteként ténylegesen meglévő biztosíték erejéig.

9. §-hoz: A rendelkezés megnevezi a kijelölő hatóságot és kimondja, hogy a Magyar Nemzeti Bank által működtetett rendszer e törvény alapján kijelölt rendszernek minősül a törvény hatálybalépését követően is, nem kell tehát újra a kijelölést kérnie.

A kijelölt rendszerekről mind a kijelölő hatóságnak, mind a bíróságnak nyilvántartást kell vezetnie értesítési kötelezettségük teljesíthetősége érdekében.

10. §-hoz: A rendszer a kijelölés által válik védetté. A rendelkezés részletesen meghatározza ezért a kijelölés feltételeit, melyek megléte esetén a rendszert ki kell jelölni. A rendszer biztonsága érdekében a külföldi székhelyű résztvevőnek több feltételt kell teljesíteni, mint a magyar résztvevőnek.

11. §-hoz: A rendelkezés a kijelölési eljárást szabályozza. A kijelölés kérelemre indul és az eljárás során az államigazgatási eljárás szabályait kell alkalmazni néhány kivétellel.

A rendszer kijelöltté válásának egyik kritériuma, hogy az Európai Bizottság értesítést kapjon a rendszer kijelöléséről, ezért a kijelölő hatóságnak értesítési kötelezettsége van az Európai Bizottság felé is.

12. §-hoz: Annak érdekében, hogy a kijelölő hatóság tisztában legyen azzal, hogy az Európai Unió más tagállamának joga alapján működő rendszernek, melyek a magyar résztvevői illetve, hogy e rendszer milyen szabályok szerint működik, a magyar résztvevőt adatszolgáltatási kötelezettség terheli.

13. §-hoz: Az előírás az intézmények ügyfelei számára biztosít jogot arra, hogy információt kérjenek az intézmény rendszerbeli tagságára vonatkozóan.

14. §-hoz: A törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény azon rendelkezése, amely az ott nevesített néhány rendszer számára biztosított a jelen törvény előírásaival azonos szintű védelmet, mivel a védelem. a továbbiakban minden kijelölt rendszerre vonatkozik.

15. §-hoz: Az átmeneti rendelkezésre azért van szükség, hogy a törvény hatálybalépését követően, a kijelölési eljárás lefolytatásáig - az MNB által működtetett rendszeren kívül - is legyenek működő elszámolási rendszerek. A törvény ezért a hatálybalépését követő 180. napig kijelölt rendszernek minősíti a jelenleg is működő és védett elszámolási rendszereket. A határidő letelte után ezen rendszereknek is kérni kell a kijelölést.

16. §-hoz: A törvény előírásainak érvényesítéséhez 2 törvény módosítása szükséges. Az MNB-ről szóló törvényt az MNB kijelölési jogának biztosítása, az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló törvényt pedig az eljárás alkalmazhatósága érdekében kell módosítani.