K/2779/1.
Írásbeli válasz Dr. Nyitrai Zsolt (Fidesz) országgyűlési képviselő
K/2779.sz. "Mire számíthat 6000 kismama Heves megyében?"
című írásbeli kérdésére
Dr. Nyitrai Zsolt úr
országgyűlési képviselő
Budapest
Tisztelt Képviselő úr!
Hozzám intézett "Mire számíthat 6000 kismama Heves megyében?" c. írásbeli kérdésére az alábbi választ adom:
Az Ön által feltett kérdés csupán a 6000 Heves megyei kismamára vonatkozik, de én a válaszomat szeretném általános érvényűen, valamennyi kismama megnyugtatása érdekében megfogalmazni.
Mivel a GYES jövedelempótléka vonatkozásában a sajtóorgánumokban sok, minden tárgyi alapot nélkülöző híradás megjelent, úgy gondolom nem érdektelen a GYES eddigi történetét ismételten áttekinteni.
A GYES történetében három lényeges szakaszt különböztethetünk meg:
1./ 1996. április 15-e előtt a GYES kételemű volt. A gyerekszámtól függő alapösszeghez (amely első gyermek után 800 Ft, második gyermek után 900 Ft, és harmadik gyermek után 1000 Ft volt) kiegészítő elemként gyerekszámtól független jövedelempótlék járt. A jövedelempótlék szolgálta a GYES értékének emelését. Megjegyzem, hogy a jövedelempótlék legutoljára 1994-ben került emelésre (ekkor lett a mértéke 6700Ft), ami szintén bizonyítja, hogy egy régi típusú ellátáshoz kapcsolódott.
2./ 1996. április 15-én a korábbi kételemű GYES helyett egyelemű GYES került bevezetésre, amely rászorultsági alapon járt, csak azoknak a családoknak, amelyekben az egy főre jutó jövedelem meghatározott szint alatt volt. A GYES mértéke a mindenkori minimális nyugdíjjal azonos mértékben került megállapításra, bizonyos jövedelemhatárok között ennek a fele járt.
A korábbi rendszer az új feltételekhez képest kedvezőbb volt azok számára:
A régi és az új jogosultsági feltételek eltérő volta indokolta, hogy akik 1996. április 15-e előtt jogosultságot szereztek a GYES-re, választhassak a régi és az új GYES között. Ezt a választási lehetőséget tartalmazza az 1996. évi XXII. törvény 36. §-a. A választási lehetőség biztosítása következtében 1996. április 15-e után az igénylők egyes csoportjai vonatkozásában tehát egymás mellett létezett a kétféle GYES.
3./ 1999. január elsejétől ismét változott a GYES rendszere (1998. évi LXXXIV. tv.) Ekkortól a GYES-re való jogosultsági kritériumok közül megszűnt a jövedelemkorlát, tehát minden jogosultnak jövedelmi helyzetétől függetlenül, alanyi jogon jár a mindenkori nyugdíjminimum mértékével azonos GYES. Ez a rendszer minden szempontból kedvezőbb volt, mint a korábbi, így a választási lehetőség kérdése fel sem merült.
1996. április 15-e után a GYES mértéke mindkét modellben (a rászorultsági és alanyi jogosultsági modellben egyaránt) a mindenkori minimális nyugdíjhoz volt kötve, így reálérték-megőrzése automatikusan teljesült. A jövedelempótlék ilyen szempontból is elveszítette funkcióját.
Hogy a jövedelempótlék egyértelműen csak az 1996. április 15-e előtti GYES-hez járt, bizonyítja az is, hogy 1996. április 15-e után a GYES csak meghatározott jövedelemszint alatt járt. Képtelenség lett volna, hogy az egyik oldalról a törvény jövedelemkorlátot ír elő, a másik oldalról pedig egy alacsonyabb szintű jogszabály olyan kiegészítő jellegű ellátást nyújt, amely jövedelemtől függetlenül jár.
A GYES-re való jogosultságot jelenleg törvény szabályozza. Az Alkotmány vonatkozó rendelkezései értelmében törvényi szabályozás mellett alacsonyabb szintű jogszabály csak akkor állapíthat meg jogosultságot, ha erre vonatkozóan a törvényben kifejezett rendelkezés van. A jelenlegi esetben erről nincs szó, így a jelenleg hatályos GYES-t szabályozó 1998. évi LXXXIV. törvényhez a 26/1979.(VII. 21.) Mt rendelet nem állapíthat meg jogosultságot, tehát a jelenlegi GYES mellett nem jár jövedelempótlék.
A 26/ 1979. (VII. 29.) t. rendelet 20.§-a 2002. március 7-ig hatályban volt ugyan, de alkalmazhatósága csak korlátozottan állt fenn, nevezetesen csak azok esetében, akik a GYES-re 1996. április 15-e előtt szereztek jogosultságot és úgy döntöttek - mivel a korábbi rendszer számukra kedvezőbb volt - hogy a régi típusú GYES-t választják. A választási lehetőséget biztosító rendelkezés, az 1996. évi XXII. törvény 36. §-a mai napig hatályban van.
Abban az esetben ugyanis, ha egy szabály már csak átmenetileg és korlátozott körben érvényesül, jogtechnikailag kétféle eljárás lehetséges: Az egyik, hogy a jogszabály hatályon kívül kerül, de még alkalmazzák, a másik, hogy a jogszabály hatályban marad, de már csak korlátozottan alkalmazzák. Ez utóbbi történt a jövedelempótlékot illetően.
Az előzőekben foglalt szakmai tényállástól függetlenül tény az is, hogy a Somogy megyei Bíróság eddig három esetben mégis jogosnak ítélte az 1996. április 15-e előtti GYES mellett járó jövedelempótlékot az új GYES mellett is.
A felmerült elvi jogi kérdés tisztázására az alperes, a Somogy megyei Területi Államháztartási Hivatal a Legfelsőbb Bírósághoz fordult állásfoglalásért.
A Legfelsőbb Bíróság állásfoglalásáig a területi államháztartási hivatalok a benyújtott kérelmekkel nem tudnak érdemben foglalkozni. Ennek oka, hogy a jelenlegi törvényi rendelkezések szerint nincs jogosítványuk jövedelempótlék kifizetésére, hiszen ezt a GYES-t is szabályozó családok támogatásáról szóló törvény nem tartalmazza. Megjegyzem továbbá, hogy annak idején a jövedelempótlékot sosem kellett külön kérni, mert az a régi típusú GYES mellett automatikusan járt. A jelenlegi helyzet tehát végrehajtás-technikailag szinte kezelhetetlen.
Azt, hogy a kismamák ténylegesen mire számíthatnak - ideértve a jövedelempótlék megfizetését, annak visszamenőleges hatályát, és a kamatfizetési kötelezettség kérdését is -, azt a Legfelsőbb Bíróság állásfoglalása fogja eldönteni. A Kormány természetesen vállalja annak minden következményét.
Budapest, 2003. március
Üdvözlettel: Dr. László Csaba