Magyar Köztársaság Országgyűlése

AZ ORSZÁGGYŰLÉS MENTELMI,

ÖSSZEFÉRHETETLENSÉGI ÉS

MANDÁTUMVIZSGÁLÓ

Országgyűlési határozati javaslat

h a t á r o z a t i javaslata

Dr. Répássy Róbert országgyűlési képviselő mentelmi ügyében

A Magyar Köztársaság Országgyűlése dr. Répássy Róbert országgyűlési képviselő mentelmi jogát a Miskolci Városi Bíróság 13.B.195/2003/2. számú megkeresésével érintett ügyben nem függeszti fel.

A Mentelmi bizottság az országgyűlési képviselők jogállásáról szóló 1990. évi LV. törvény 5. § (5) bekezdése, valamint a Házszabály 130. § (5) bekezdés b) pontja és a 87. § (3) bekezdése alapján a fenti - indokolással ellátott - határozati javaslatot nyújtja be az Országgyűlésnek.

A Miskolci Városi Bíróság 13.B.195/2003/2. számú megkeresésében indítványozta Dr. Répássy Róbert országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését, mivel ellene rágalmazás vétsége miatt tett feljelentést Balogh Árpád miskolci lakos.

A feljelentés szerint: Miskolc Megyei Jogú Város 2002. december 19-én megtartott közgyűlésén...dr. Répássy Róbert a következőket mondta: "...hogy lehet az, hogy a csődhelyzetben levő MIHŐ élén egy olyan ügyvezető áll, aki a nem jogerős bírósági ítélet szerint saját cége kárára hűtlen kezelést követett el". Ezen nyilatkozata nem vitásan azt sugallja, hogy a cég rossz anyagi helyzete és az ebből fakadó díjemelés annak következménye, hogy a cég ügyvezető igazgatója, konkrétan én magam, a cég kárára hűtlen kezelést követett el. Megjegyzendő, hogy a felszólalás a távhődíjak emelése kapcsán teljes mértékben indokolatlanul hangzott el, és ok okozati összefüggést sejtet a díjemelés, a MIHŐ Kft csődközeli helyzete és az én nem jogerős elítélésem között. Dr. Répássy Róbert ezen felszólalásával valós tényt valótlan színben tüntetett fel, amennyiben a nem jogerős I. fokú ítéletben írtak egyetlen, önkényesen kiragadott részét hozta összefüggésbe a MIHŐ Kft gazdasági helyzetével, valamint a nem vitásan személyemen kívül álló gazdasági okokból szükséges díjemeléssel. Mellékelten csatolom a BAZ Megyei Bíróság 6. B. 2182/2001/21 számú ítéletét, melynek rendelkező részéből megállapítható, hogy az eljárt bíróság előzetes mentesítésben részesített a Btk 104. §. (1) bekezdése alapján, így a Btk. 100. §. (2) bekezdésének értelmében büntetlen előéletűnek kell tekinteni, valamint nem tartozom számot adni olyan elítéltetésről, amelyre nézve mentesítésben részesültem. Az imént leírtakra tekintettel dr. Répássy Róbert felszólalását nem lehet olyannak tekinteni, hogy az a közérdek védelmében hangzott volna el, különös tekintettel arra, hogy sem az előzetes mentesítés tényéről, sem arról nem tesz említést, hogy az ítélet indokolása szerint a marasztalás alapját képező kölcsön folyósításáról tudomással bírt az akkori FIDESZ-s alpolgármester Juga György, és Kobold Tamás polgármester sem emelt a kölcsön ellen semmilyen kifogást.

Megítélésem szerint dr Répássy Róbert felszólalása alkalmas volt becsületem csorbítására...."

A Mentelmi bizottság az ügyet a 2003. február 25-i ülésén tárgyalta. Az ülésen a meghívott dr. Répássy Róbert - egyéb közfeladatainak ellátása miatt - személyesen nem jelent meg, viszont a Mentelmi bizottság elnökéhez intézett levelében a következőket közölte:

Elismerte, hogy önkormányzati képviselői minőségében a közgyűlésen a feljelentésben foglaltakat mondta."A Balogh Árpád feljelentő által sérelmezett állítást is tartalmazó kérdésemet a közgyűlés 7. napirendi pontja, a távhőszolgáltatás 2003. január 1-től érvényes árainak megállapítására vonatkozó előterjesztés tárgyalása során tettem fel, az előterjesztő alpolgármesternek. A kérdésem közvetlen előzménye az alpolgármesternek az előterjesztés indoklása során elhangzott azon kijelentése volt, miszerint "A MIHŐ Kft ma csőd közeli állapotban van."Balogh Árpád feljelentőt - a miskolci távhőszolgáltató cég, a MIHŐ Kft ügyvezetőjét - a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróság első fokon, nem jogerősen bűnösnek mondta ki különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettében. Az ítéletről a helyi sajtó nagy terjedelemben számolt be. A helyi közvélemény előtt ismert tényállás szerint, az ügyvezető a bűncselekménnyel saját cégének, a MIHŐ Kft-nek okozott kárt. A hűtlen kezelés bűncselekménynek (Btk.319.§) szükségszerű tényállási eleme a vagyoni hátrány okozása. A Btk. 137.§ 5. pontja értelmében vagyoni hátrány: a vagyonban okozott kár és az elmaradt vagyoni előny. Ebből következik, hogy a MIHŐ Kft vagyonában keletkezett kár tény kérdése. Amennyiben a MIHŐ Kft Miskolc Megyei Jogú Város alpolgármestere szerint csőd közeli állapotban van, úgy ehhez - minden bizonnyal - a fenti bűncselekménnyel okozott kár is hozzájárult. Feltéve természetesen, hogy mindezt a bíróság jogerősen megállapítja. A Btk. 182.§-a alapján, rágalmazás (Btk.179.§) miatt nem büntethető az elkövető, ha a becsület csorbítására alkalmas tény valónak bizonyul. A valóság bizonyításának akkor van helye, ha a tény állítását a közérdek vagy bárkinek a jogos érdeke indokolta.

A fentiek alapján számomra nem kérdéses egy esetleges büntetőeljárás kimenetele. Ezért készséggel állok a bíróság elé, hogy megvédjem magamat...

Tisztelettel alávetem magam a Bizottság és az Országgyűlés döntésének"

A Mentelmi bizottság hatáskör hiányában nem jogosult állás foglalni a büntetőjogi felelősség kérdésében, továbbá ebből a szempontból nem vizsgálhatja a tényállást.

A többségi álláspont szerint: Az ügy egy olyan helyi közéleti vita kapcsán keletkezett, amelynek részleteit a nyilvánosság jól ismeri. Képviselő úr hozzászólásában valótlant nem állított és utalt a bírósági ítélet nem jogerős voltára. Erre tekintettel a feljelentés zaklató, az Országgyűlés munkáját zavaró jellegűnek tekinthető, ezért nem indokolt a mentelmi jog felfüggesztése. Ez az álláspont felel meg a Mentelmi bizottság és az Országgyűlés eddig követett gyakorlatának, döntéseinek a magánvádas rágalmazási, becsületsértési ügyeknél.

A kisebbségi álláspont szerint: dr. Répásssy Róbert sérelmezett kijelentése nem hozható összefüggésbe országgyűlési képviselői tevékenysége gyakorlásával, hiszen azt önkormányzati képviselői minőségében mondta. A bizottságnak nem feladata az, hogy a feljelentés tárgyában - különös tekintettel az ott kifejtett jogi érvrendszerre, illetve képviselő úr ezzel kapcsolatos álláspontjára - döntsön, ez az ügyben eljáró bíróság feladat- és hatáskörébe tartozik. Mindezekre tekintettel indokolt a mentelmi jog felfüggesztése, ami egyébként megfelel képviselő úr azon kijelentésének, hogy készséggel állok a bíróság elé.

Mindezek alapján a Mentelmi bizottság többségi szavazattal ( 7 igen 2 nem) azt javasolja az Országgyűlésnek, hogy

Dr. Répássy Róbert országgyűlési képviselő

mentelmi jogát az adott ügyben ne függessze fel.

A többségi vélemény előadója: dr. Csákabonyi Balázs

A kisebbségi vélemény előadója: dr. Eörsi Mátyás

Budapest, 2003. február 27.

Dr. Géczi József Alajos