T/2380/192.

Dr. Szili Katalin asszonynak

az Országgyűlés elnökének

Helyben

Tisztelt Elnök Asszony!

A Házszabály 94.§ (1) bekezdése és a 102. § (1) bekezdése alapján a földgázellátásról szóló T/2380. számú törvényjavaslathoz - a T/2380/113. számon benyújtott módosító javaslathoz (T/2380/155. számú bizottsági ajánlás 109., 132., 134., 143., 150. és 153. pontjai) kapcsolódva - a következő

kapcsolódó módosító javaslatot

terjesztjük elő:

1. A törvényjavaslat 65. §-ának az alábbi módosítását javasoljuk:

50. §

(1) Természetes személy (fogyasztó) az általa lakott lakáscélú ingatlan rendeltetésszerű használata érdekében és mértékéig közvetlen vagy közvetett földgázigényének - ideértve vezetékes propán- és butángáz igényt is - kielégítése érdekében kedvezményes földgázellátásban részesülhet. A kedvezményes földgázellátás formája közvetlen pénzbeli juttatás nem lehet.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott cél pénzügyi forrását a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium fejezetben létrehozott támogatási előirányzat, az Energiagazdálkodási célelőirányzat (a továbbiakban: célelőirányzat) biztosítja. A célelőirányzat kezelésének és felhasználásának szabályait a Kormány rendeletben állapítja meg.

(3) [A földgáztermelő köteles az 1998. január 1. előtt termelésbe állított mezőkön kitermelt földgáz mennyisége után földgázár-kiegyenlítő befizetést teljesíteni a célelőirányzatba az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 10. § (3) és (4) bekezdése alapján, az általa értékesített földgáz (főpiaci ár figyelembevételével kialakított) eladási ára és a hazai földgáz (bányajáradékkal növelt) elismert költsége különbözetének megfelelően. Az elismert költséget és a befizetés szabályait a miniszter - a pénzügyminiszter egyetértésével - rendeletben határozza meg.] A célelőirányzat bevételét képezi a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 20.§ (3) bekezdés ba) pontjában foglalt bányajáradék.

(4) [A földgázár-kiegyenlítő befizetés a központi költségvetés központosított bevételét képezi, azonos összegű támogatási előirányzat mellett.] A támogatási előirányzat központosított bevételeinek az előirányzathoz viszonyított többletbevétele, illetve bevételkiesés miatti csökkenése maga után vonja a célelőirányzat kiadásának és támogatásának azonos összegű növelését, illetve csökkenését. A célelőirányzat kiadási előirányzatának módosítását a pénzügyminiszterrel egyetértésben kell végrehajtani.

(5) A célelőirányzatból folyósított támogatás összege nem haladhatja meg a (3) bekezdés szerinti befizetések összegét.

[(6) A meg nem fizetett (3) bekezdés szerinti földgázár-kiegyenlítő befizetést adók módjára kell behajtani.]

2. A törvényjavaslat 65. §-ának az alábbi módosítását javasoljuk:

"65. §

(1) A Bt. 20. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A bányajáradék mértéke - a (4) bekezdésben meghatározott kivétellel - a hatósági engedély alapján [(5. § és 6. §)] kitermelt ásványi nyersanyag mennyisége után keletkező értéknek:

  1. a kőolaj, a földalatti gáztárolás kényszerű párnagáz lecseréléséből származó földgáz kitermelése, az 1998. január 1. után termelésbe állított mezőkön kitermelt földgáz [(beleértve] és a szén-dioxid gáz[t is)] esetében 12%-a,

b) az 1998. január 1. előtt termelésbe állított mezőkön kitermelt földgáz esetében (kivéve a földalatti gáztárolás kényszerű párnagáz lecseréléséből származó földgáz kitermelését)

ba) J %-a, ahol

J: a bányajáradék százalékos mértéke,

P: a közüzemi nagykereskedő által 1996. novemberben kötött hosszú távú szerződés alapján vásárolt földgáz számlával igazolt átlagára

A: a hazai kitermelésű földgáz elismert értéke 2003-ban

k: korrekciós tényező melynek értéke 2004-ben 1,3 és évenként 0,3-al növekszik

bb) 12%-a, amennyiben a bányajáradék ba) pont szerint számított mértéke a 12%-ot nem éri el.

[b)] c) az energiahordozók kivételével a külfejtéssel termelt nemfémes ásványi nyersanyagok esetében 5%-a,

[c)] d) egyéb szilárd ásványi nyersanyagok esetében 2%-a.

A miniszter - a pénzügyminiszterrel egyetértésben - ásványvagyon-gazdálkodási vagy egyéb közérdekből a bányajáradék mértékét csökkentheti.

(2) A Bt. 20. §-ának (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(10) Az évente befizetett bányajáradék - kivéve a (3) bekezdés b) pontja alapján beszedett bányajáradék 12 %-ot meghaladó részét - 10%-át a bányavállalkozóra át nem hárítható (elmaradt) tájrendezési feladatok finanszírozására kell fordítani. Ennek felhasználását a környezetvédelmi alap célfeladatok kiadásai között kell előirányozni.""

Indokolás:

A hazai kitermelésű földgázra vonatkozó régi és új szabályozás közötti jövedelemtöbblet elvonásának a gáztörvénybeli rendezése idegen elem a gáztörvényben. Miután a Bt. bányajáradékra vonatkozó paragrafusa is meg van nyitva a törvényjavaslatban, ezért lehetőség van a bányajáradék elvonás szabályainak olyan módosítására, amely végső soron ugyanazt az eredményt adná, mint amit a GET-ben az előterjesztő Kormány megcélzott, de az elvonás Bt-beli rendezése a jogrendszerbe illeszkedő konzisztens szabályozás lenne. A bányajáradékbeli elvonásnak jelenleg is működő részletszabályai vannak, így szükségtelen új befizetési és ellenőrzési szabályokat bevezetni.

A Bt. 20. § (10) bekezdése módosításának célja, hogy a többlet bányajáradék teljes egészében a célelőirányzat bevételét képezze.

A hatálybaléptetés a módosításokkal érintett szakaszok összhangjának a megteremtését célozza.

Budapest, 2003. április 15.

Podolák György
MSZP

Farkas Imre
MSZP

Dr.Dávid Gyula
MSZP

Kovács Tibor
MSZP

Szabó József
MSZP

Józsa István
MSZP

Jauernik István
MSZP