T/2380/161.
Dr. Szili Katalin asszonynak
az Országgyűlés elnökének
Helyben
Tisztelt Elnök Asszony!
A Házszabály 94.§ (1) bekezdése és a 102. § (1) bekezdése alapján a földgázellátásról szóló T/2380. számú törvényjavaslathoz - a T/2380/113. számon benyújtott módosító javaslathoz (T/2380/155. számú bizottsági ajánlás 109., 132., 134., 143., 150. és 153. pontjai) kapcsolódva - a következő
kapcsolódó módosító javaslatot
terjesztjük elő:
1. A törvényjavaslat 50. §-ának az alábbi módosítását javasoljuk:
"50. §
(1) Természetes személy (fogyasztó) az általa lakott lakáscélú ingatlan rendeltetésszerű használata érdekében és mértékéig közvetlen vagy közvetett földgázigényének - ideértve vezetékes propán- és butángáz igényt is - kielégítése érdekében kedvezményes földgázellátásban részesülhet. A kedvezményes földgázellátás formája [közvetlen pénzbeli juttatás nem lehet] külön jogszabályban meghatározott fogyasztói árkiegészítés.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott cél pénzügyi forrását [a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium fejezetben létrehozott támogatási előirányzat, az Energiagazdálkodási célelőirányzat (a továbbiakban: célelőirányzat)] a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 20. § (3) bekezdés ba) pontjában meghatározott bányajáradék biztosítja. [A célelőirányzat kezelésének és felhasználásának szabályait a Kormány rendeletben állapítja meg.
(3) A földgáztermelő köteles az 1998. január 1. előtt termelésbe állított mezőkön kitermelt földgáz mennyisége után földgázár-kiegyenlítő befizetést teljesíteni a célelőirányzatba az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 10. § (3) és (4) bekezdése alapján, az általa értékesített földgáz (főpiaci ár figyelembevételével kialakított) eladási ára és a hazai földgáz (bányajáradékkal növelt) elismert költsége különbözetének megfelelően. Az elismert költséget és a befizetés szabályait a miniszter - a pénzügyminiszter egyetértésével - rendeletben határozza meg.]
[(4) A földgázár-kiegyenlítő befizetés a központi költségvetés központosított bevételét képezi, azonos összegű támogatási előirányzat mellett. A támogatási előirányzat központosított bevételeinek az előirányzathoz viszonyított többletbevétele, illetve bevételkiesés miatti csökkenése maga után vonja a célelőirányzat kiadásának és támogatásának azonos összegű növelését, illetve csökkenését. A célelőirányzat kiadási előirányzatának módosítását a pénzügyminiszterrel egyetértésben kell végrehajtani.]
[(5)] (3) A [célelőirányzatból folyósított támogatás] fogyasztói árkiegészítés összege nem lehet kevesebb és nem haladhatja meg a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 20.§ (3) bekezdése ba) pontja szerinti befizetések összegét.
[(6) A meg nem fizetett (3) bekezdés szerinti földgázár-kiegyenlítő befizetést adók módjára kell behajtani.]"
2. A törvényjavaslat 55. § m) pontjának az elhagyását javasoljuk:
(A javaslat elfogadása esetén a további pontok betűjele értelemszerűen változik)
/A Kormány rendeletben állapítja meg:/
[m) az 50. § szerinti célelőirányzat kezelésének és felhasználásának szabályait]
3. A törvényjavaslat 56. § (1) bekezdés d) pontjának az alábbi módosítását javasoljuk:
/A miniszter a pénzügyminiszterrel egyetértésben rendeletben állapítja meg:/
- [a célelőirányzatba történő befizetésekkel kapcsolatban elismert költségek és befizetések szabályait, valamint a kiadási előirányzat módosítását] a fogyasztói árkiegészítés mértékét.
4. A törvényjavaslat 65. §-ának az alábbi módosítását javasoljuk:
"65. §
(1) A Bt. 20. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(3) A bányajáradék mértéke - a (4) bekezdésben meghatározott kivétellel - a hatósági engedély alapján (5. § és 6. §) kitermelt ásványi nyersanyag mennyisége után keletkező értéknek:
- a kőolaj, a földalatti gáztárolás kényszerű párnagáz lecseréléséből származó földgáz kitermelése, az 1998. január 1. után termelésbe állított mezőkön kitermelt földgáz [(beleértve] és a szén-dioxid gáz[t is)] esetében 12%-a,
b) az 1998. január 1. előtt termelésbe állított mezőkön kitermelt földgáz esetében (kivéve a földalatti gáztárolás kényszerű párnagáz lecseréléséből származó földgáz kitermelését)
ba) J %-a, ahol
J: a bányajáradék százalékos mértéke,
P: a közüzemi nagykereskedő által 1996. novemberben kötött hosszú távú szerződés alapján vásárolt földgáz számlával igazolt átlagára
A: a hazai kitermelésű földgáz elismert értéke.
bb) 12%-a, amennyiben a bányajáradék ba) pont szerint számított mértéke a 12%-ot nem éri el.
[b)] c) az energiahordozók kivételével a külfejtéssel termelt nemfémes ásványi nyersanyagok esetében 5%-a,
[c)] d) egyéb szilárd ásványi nyersanyagok esetében 2%-a.
A miniszter - a pénzügyminiszterrel egyetértésben - ásványvagyon-gazdálkodási vagy egyéb közérdekből a bányajáradék mértékét csökkentheti.
(2) A Bt. 20. §-ának (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(10) Az évente befizetett bányajáradék - kivéve a (3) bekezdés b) pontja alapján beszedett bányajáradék 12 %-ot meghaladó részét - 10%-át a bányavállalkozóra át nem hárítható (elmaradt) tájrendezési feladatok finanszírozására kell fordítani. Ennek felhasználását a környezetvédelmi alap célfeladatok kiadásai között kell előirányozni.""
5. A törvényjavaslat új 79. §-sal való kiegészítését javasoljuk:
(A javaslat elfogadása esetén a további §-ok számozása értelemszerűen változik.)
"79.§
(1) A fogyasztási adóról és a fogyasztói árkiegészítésről szóló 1991. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Fat.) 3. § (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
"b) az, a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott egyéni vállalkozó, amelyet (akit) a - saját nevében és felelősségére bevétel elérése érdekében - belföldön végzett termékértékesítése, illetve szolgáltatásnyújtása után a 4. § (1) bekezdése adófizetésre kötelez, vagy a 12. § (1) bekezdése illetve a 12/A §-a árkiegészítés igénylésre jogosít."
(2) A Fat. a következő 12/A. §-sal egészül ki:
"12/A. § Árkiegészítést igényelhet az, aki a Magyar Energia Hivatal engedélye alapján
a) lakossági fogyasztó részére hatósági áron gázszolgáltatást nyújt,
b) közvetlenül a lakosság részére hatósági áron távhőt szolgáltat.
c) lakossági fogyasztó részére hatósági áron vezetékes propán-bután gázszolgáltatást nyújt."
(3) A Fat. 14.§-a a következő d), e), f) pontokkal egészül ki:
"d) a lakossági fogyasztó részére nyújtott gázszolgáltatás általános forgalmi adóval növelt díjtétele.
e) a közvetlenül a lakosság részére nyújtott távhőszolgáltatás általános forgalmi adóval növelt díjtétele
f) lakossági fogyasztó részére nyújtott vezetékes propán-bután gázszolgáltatás forgalmi adóval növelt díjtétele."
(4) A Fat. 15.§-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
"15.§
Az árkiegészítés mértéke:
a) a személyszállítás, szolgáltatás árkiegészítés alapjának meghatározott százaléka (árkiegészítési kulcs),
b) a gáz lakossági fogyasztó részére történő szolgáltatása esetén külön jogszabályban megállapított összeg.
c) a közvetlenül a lakosság részére történő távhőszolgáltatás esetén a külön jogszabályban megállapított összeg.
d) vezetékes propán-bután gáz lakossági fogyasztó részére történő szolgáltatása esetén a külön jogszabályban megállapított összeg."
(5) A Fat. 2. számú melléklete a következő, új 19. ponttal egészül ki:
|
Sor- szám |
A szolgáltatás megnevezése
és SZJ száma |
Fogyasztói árkiegészítés mértéke |
|
19. |
Lakossági fogyasztó részére gázszolgáltatás, közvetlenül a lakosság részére történő távhőszolgáltatás, illetve lakossági fogyasztó részére vezetékes propán-bután gázszolgáltatás nyújtása jogszabály által megállapított áron
(SZJ 40.22.11-ből és 40.30.90.-ből) |
Külön jogszabályban meghatározott |
6. A törvényjavaslat 82. §-ának elhagyását javasoljuk:
(A javaslat elfogadása esetén a további §-ok számozása értelemszerűen változik.)
[82. §
(1) A Magyar Köztársaság 2003. évi költségvetéséről szóló 2002. évi LXII. törvény (a továbbiakban Költségvetési törvény) 1. §-ának a)-b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
/Az Országgyűlés a 2003. évi központi költségvetés/
"a) kiadási főösszegét 5 316 575,4 millió forintban, azaz ötmillió-háromszáztizenhatezer-ötszázhetvenöt egész négytized millió forintban,
b) bevételi főösszegét 4 747 603,7 millió forintban, azaz négymillió-hétszáznegyvenhétezer-hatszázhárom egész héttized millió forintban,"
(2) A Költségvetési törvény 1. számú melléklete XV. Gazdasági és Közlekedési Minisztérium fejezet, 25. Fejezeti kezelésű előirányzatok cím kiegészül a következő rendelkezésekkel:
"6. Energiagazdálkodási célelőirányzat alcím, 1. Energiagazdálkodási jogcím-csoport, 1. Működési költségvetés előirányzat-csoport,
5. Egyéb működési célú támogatások kiemelt előirányzat, melynek kiadási előirányzata 6 000 millió forint,
6. Energiagazdálkodási célelőirányzat alcím, 1. Energiagazdálkodás jogcím-csoport támogatási előirányzata 6 000 millió forint.
Az 1-25 cím összesen: kiadási előirányzata 329.234,1 millió forintra, támogatási előirányzata 242.057,2 millió forintra változik.
A 28. Központosított bevételek cím, 3. Földgázár-kiegyenlítő befizetés alcím, amelynek bevételi előirányzata 6 000 millió forint.
A XV. fejezet összesen: kiadási előirányzata 331.682,5 millió forintra, bevételi előirányzata 101.126,9 millió forintra, támogatási előirányzata 242.057,2 millió forintra változik."]
7. A törvényjavaslat 54. §-ának (4) bekezdésének az alábbi módosítását javasoljuk:
(4) E törvény [50] 54. §-ának [(3) és (6) bekezdései] (4) bekezdése 2003. [augusztus] december 1-jén [lépnek] lép hatályba.
Indokolás:
A hazai kitermelésű földgázra vonatkozó régi és új szabályozás közötti jövedelemtöbblet elvonásának a gáztörvénybeli rendezése idegen elem a gáztörvényben. Miután a Bt. bányajáradékra vonatkozó paragrafusa is meg van nyitva a törvényjavaslatban, ezért lehetőség van a bányajáradék elvonás szabályainak olyan módosítására, amely végső soron ugyanazt az eredményt adná, mint amit a GET-ben az előterjesztő Kormány megcélzott, de az elvonás Bt-beli rendezése a jogrendszerbe illeszkedő konzisztens szabályozás lenne. A bányajáradékbeli elvonásnak jelenleg is működő részletszabályai vannak, így szükségtelen új befizetési és ellenőrzési szabályokat bevezetni.
A gázszolgáltatásról szóló 1994. évi XLI. törvény 31.§-ának (1)-(3) bekezdései alapján a földgáz termelői, viszonteladói, elosztási és szolgáltatási árát a gazdasági miniszter rendeletben állapítja meg. Az említett törvény egyértelműen rögzíti azt is, hogy a megállapított fogyasztói árak nem tartalmazhatnak indokolatlan megkülönböztetéseket a különböző fogyasztók és fogyasztói csoportok között.
Megtartva ezen törvényi parancsban kifejeződő, az árképzés egységét biztosító, a gáz termelését, elosztását, szolgáltatását, összességében a torzításmentes piaci viszonyokat lehetővé tevő állami akaratot, az államnak tekintettel kell lennie a világpiaci hatások által is befolyásolt gázárakkal nem egyenes arányban növekvő lakossági teherviselő képességre is.
Mindezekre tekintettel a törvényjavaslat olyan, a jogrendszerünkben nem ismeretlen, korábban már széleskörűen alkalmazott, könnyen átlátható és egyszerűen végrehajtható megoldást fogalmaz meg, amely lehetővé teszi a piaci alapú árképzést, ugyanakkor a lakosság számára is elviselhető mértékű teherviselést biztosít.
A Bt. 20. § (10) bekezdése módosításának célja, hogy a többlet bányajáradék teljes egészében a célelőirányzat bevételét képezze.
Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 10.§-ának (3) bekezdése alapján fizetési kötelezettséget előírni, a fizetésre kötelezettek körét, a fizetési kötelezettség mértékét, a kedvezményeket, mentességeket meghatározni, bizonyos kivételektől eltekintve csak törvényben lehet. Mivel a törvény a fogyasztói árkiegészítés mértékének a meghatározásáról nem szól, ugyanakkor a fogyasztói árkiegészítésről törvény rendelkezik, célszerűnek látszik a gáz árkiegészítés időtálló alapelemeit törvényben rögzíteni és a piac által befolyásolt, gyakrabban változó, amúgy is a miniszter által meghatározott gázárra tekintettel, az ehhez viszonyuló árkiegészítés mértékének szabályozására a minisztert felhatalmazni.
A hatálybaléptetés a módosításokkal érintett szakaszok összhangjának a megteremtését célozza.
Budapest, 2003. április 15.