ORSZÁGGYŰLÉS
FOGLALKOZTATÁSI ÉS MUNKAÜGYI
BIZOTTSÁGA

Tisztelt Elnök Asszony!

A Házszabály 94. § (1) bekezdése, valamint 102. § (1) bekezdése alapján a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény, valamint az ezzel összefüggő törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló T/2052. számú törvényjavaslathoz a következő

terjeszti elő:

"117/A. § (1) Kollektív szerződés

a) a polgári repülésben hajózó, légiutas-kísérő, repülőgépes műszaki, továbbá a légi járműveket kiszolgáló berendezéseket kezelő és vezető,

b) a belföldi és nemzetközi közúti személyszállítás és árufuvarozás körében forgalmi utazó,

c) a menetrendszerű városi tömegközlekedésben a szállítást végző, és a zavartalan közlekedést biztosító,

d) a nemzetközi vasúti személyszállítás, valamint a belföldi és nemzetközi vasúti árufuvarozás körében utazó, illetve a zavartalan közlekedést biztosító

munkakörben foglalkoztatott munkavállaló tekintetében a munkaközi szünetre [122. §], a napi pihenőidőre [123. §], a heti pihenőnapra, illetve [és] pihenőidőre, [illetve] a vasárnapi és a munkaszüneti napon történő munkavégzésre [124-125. §], valamint a rendkívüli munkavégzés éves mértékére [127. § (4) bekezdés] [munkavégzésre [124-124/A. §]] vonatkozó rendelkezésektől eltérhet, ezen túlmenően legfeljebb egy éves, illetve legfeljebb ötvenkét hetes munkaidőkeretet állapíthat meg.

2. A törvényjavaslat 22. §-ával megállapított Mt. 129. §-a a következő új (7) bekezdéssel egészül ki:

31. § (1) E törvény - a (3)-[(4)](5) bekezdésben foglalt kivétellel - 2003. július 1-jén lép hatályba, és ezzel egyidejűleg hatályát veszti

43. § (1) A belvízi személyszállítási és árufuvarozási tevékenységet végző úszólétesítmény, valamint a tengeri kereskedelmi és tengeri halászhajó személyzete tekintetében kollektív szerződés az Mt. munkaközi szünetre, a napi pihenőidőre, a heti pihenőnapra, illetve [és] pihenőidőre, [illetve] a vasárnapi és a munkaszüneti napon történő munkavégzésre, valamint a rendkívüli munkavégzés éves mértékére vonatkozó rendelkezéseitől eltérhet, ezen túlmenően legfeljebb egy éves vagy legfeljebb ötvenkét heti munkaidőkeretet állapíthat meg.

Az 1. ponthoz: Az Mt-ben meghatározott, úgynevezett utazó munkavállalók esetében a munkaközi szünetre, a napi pihenőidőre, a heti pihenőnapra, illetve pihenőidőre, a vasárnapi és a munkaszüneti napon történő munkavégzésre, valamint a rendkívüli munkavégzés éves mértékére vonatkozó rendelkezések tekintetében kell felhatalmazást adni a kollektív szerződés számára az eltérő rendelkezések megállapítása érdekében.

A 2. ponthoz: A módosító javaslat egyértelművé teszi, hogy az egészségügyi ágazat esetében az ügyelet és készenlét fogalmát és szabályait az ágazatra vonatkozó külön törvény szabályozhatja.

A 3-4. ponthoz: A törvényjavaslat a munkaügyi bírság mértékét felemeli, és a bírság kiszabásának új szempontjait meghatározza. Tekintettel arra, hogy a munkaügyi bírság mértéke 1996. óta nem változott, indokolt az érintett rendelkezések korábbi időpontban történő hatályba léptetése. A módosító javaslatban meghatározott időpont megfelelő időt biztosít arra, hogy a jogalanyok megismerhessék az új szabályokat.

Az 5. ponthoz: Az úgynevezett utazó munkavállalók közül a belvízi személyszállítási és árufuvarozási tevékenységet végző úszólétesítmény, valamint a tengeri kereskedelmi és tengeri halászhajó személyzete tekintetében a Vkt. állapítja meg azokat a rendelkezéseket, amelyeket az Mt. 117/A. §-a tartalmaz. Ezen munkavállalók tekintetében is indokolt biztosítani, hogy kollektív szerződés eltérő rendelkezéseket állapíthasson meg a munkaközi szünetre, a napi pihenőidőre, a heti pihenőnapra, illetve pihenőidőre, a vasárnapi és a munkaszüneti napon történő munkavégzésre, valamint a rendkívüli munkavégzés éves mértékére vonatkozó rendelkezések vonatkozásában.

Budapest, 2003. március 18.