MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA

az Adó- és Pénzügyi Ellenõrzési Hivatal Bûnügyi Igazgatósága megszûnésérõl

Budapest, 2002. november

1. § (1) Az Adó- és Pénzügyi Ellenõrzési Hivatal (a továbbiakban: APEH) Bûnügyi Igazgatósága megszûnik, ezzel egyidejûleg az APEH Bûnügyi Igazgatósága bûnüldözési és nyomozó hatósági feladatainak (a továbbiakban együtt: pénzügyi nyomozás) ellátására az Országos Rendõr-fõkapitányság (a továbbiakban: ORFK) szervezetében a belügyminiszter nyomozó szervet (a továbbiakban: ORFK pénzügyi nyomozó szerve) hoz létre.

(2) Az ORFK pénzügyi nyomozó szervének a vezetõjét az országos rendõrfõkapitány nevezi ki az APEH elnöke véleményének kikérése után.

(3) A pénzügyi nyomozást az ORFK pénzügyi nyomozó szervének a tagja (a továbbiakban: pénzügyi nyomozó) végzi.

2. § Ahol jogszabály adónyomozóról, az APEH bûnügyi igazgatójáról, illetve az APEH nyomozó hatóságáról, az APEH Bûnügyi Igazgatóságáról rendelkezik, az alatt e törvény hatályba lépésének napjától pénzügyi nyomozót, az ORFK pénzügyi nyomozó szervének a vezetõjét, illetve az ORFK pénzügyi nyomozó szervét kell érteni.

3. § Az ORFK az APEH jogutódja az APEH Bûnügyi Igazgatóságát érintõ vagyoni jogok és kötelezettségek, továbbá az APEH Bûnügyi Igazgatóságánál alkalmazásban állók feletti munkáltatói jogok gyakorlása és az APEH Bûnügyi Igazgatósága alkalmazottai közszolgálati jogviszonyának fennállása, valamint az APEH Bûnügyi Igazgatósága által folytatott büntetõeljárás és titkos információgyûjtés tekintetében.

4. § (1) Az ORFK pénzügyi nyomozó szervének a feladat elvégzéséhez szükséges vagyonnal történõ ellátását az APEH vagyonából kell biztosítani.

(2) Az ORFK pénzügyi nyomozó szerve feladatainak ellátásához szükséges pénzeszközöket az APEH Bûnügyi Igazgatósága 2003. évi költségvetési elõirányzatainak átcsoportosításával kell biztosítani.

(3) Az APEH Bûnügyi Igazgatósága vagyonának átadása - átvétele ügyében 2003. június 30-ig a pénzügyminiszter és a belügyminiszter külön megállapodást köt.

5. § (1) Ez a törvény 2003. január 1-én lép hatályba.

(2) E törvény hatályba lépésével egyidejûleg hatályát veszti:

1. az Adó- és Pénzügyi Ellenõrzési Hivatal egyes feladatairól szóló 1998. évi XCIII. törvény továbbá az ezt módosító 1999. évi LXXV. törvény 78. §-a, az 1999. évi XCIX. törvény 186. §-a;
2. A Magyar Köztársaság ügyészségérõl szóló 1972. évi V. törvény Melléklete 1. pontjának f) alpontjában, valamint az ezt módosító 1999. évi CX. törvény 171. §-ának (5) bekezdésében a "valamint az Adó- és Pénzügyi Ellenõrzési Hivatal nyomozó hatósága állományába tartozó adónyomozó által" szövegrész;
3. az államtitokról és a szolgálati titokról szóló 1995. évi LXV. törvény 6. §-a (1) bekezdésének r) pontjában a "valamint az Adó- és Pénzügyi Ellenõrzési Hivatal bûnügyi igazgatója" szövegrész, továbbá az Államtitokköri Jegyzékrõl szóló Mellékletének 137/A. pontjában az "és az Adó- és Pénzügyi Ellenõrzési Hivatalnál" szövegrész, 137/B. pontjában az "és az Adó- és Pénzügyi Ellenõrzési Hivatal" szövegrész;
4. a Szervezett Bûnözés Elleni Koordinációs Központról szóló 2000. évi CXXVI. törvény 10. §-a (1) bekezdésének e) pontja, (2) bekezdésében a "valamint az APEH Bûnügyi Igazgatóság vezetõje (a továbbiakban együtt: országos parancsnok)" szövegrész;
5. a büntetõeljárásban résztvevõk, az igazságszolgáltatást segítõk Védelmi Programjáról szóló 2001. évi LXXXV. törvény 38. §-ának (2) bekezdésében "az Adó- és Pénzügyi Ellenõrzési Hivatal" szövegrész;
6. az állampolgári jogok országgyûlési biztosáról szóló 1993. évi LIX. törvény (a továbbiakban. Obtv.) 18. §-a (6) és (8) bekezdésében az "az Adó- és Pénzügyi Ellenõrzési Hivatal nyomozó hatóságánál", (7) bekezdésében az "az Adó- és Pénzügyi Ellenõrzési Hivatal nyomozó hatósága" szövegrész, továbbá Mellékletének V. pontja, valamint az Obtv.-t módosító 2001. évi XC. törvény 3. §-a (2) bekezdésének az Obtv. 18. §-a (6) bekezdését megállapító rendelkezésében az "az Adó- és Pénzügyi Ellenõrzési Hivatal nyomozó hatóságánál", a (7) bekezdését megállapító rendelkezésében az "az Adó- és Pénzügyi Ellenõrzési Hivatal nyomozó hatósága", a (8) bekezdését megállapító rendelkezésében az "az Adó- és Pénzügyi Ellenõrzési Hivatal nyomozó hatóságánál", valamint az Obtv.-t módosító 2001. évi XC. törvény 5. §-a (2) bekezdésének az Obtv. Mellékletét V-VII. ponttal kiegészítõ rendelkezésében az V. pontot megállapító szövegrész;
7. a Rendõrségrõl szóló 1994. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Rtv.) 94. §-a (1) bekezdésének a) pontjában az "az Adó- és Pénzügyi Ellenõrzési Hivatal Nyomozó Hatósága", b) pontjában az "az Adó- és Pénzügyi Ellenõrzési Hivatalnak" szövegrész, valamint az Rtv.-t módosító 1999. évi LXXV. törvény 71. §-a (2) bekezdésének az Rtv. 94. §-a (1) bekezdésének a) pontját megállapító rendelkezésében az "az Adó- és Pénzügyi Ellenõrzési Hivatal Nyomozóhatósága," az Rtv. 94. §-a (1) bekezdésének b) pontját megállapító rendelkezésében az "az Adó- és Pénzügyi Ellenõrzési Hivatalnak" szövegrész.

6. § A köztisztviselõk jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 44. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(1) Az országgyûlési biztos hivatalaiban, az Országos Rádió és Televízió Testület Irodájánál, a Gazdasági Versenyhivatalnál, a Magyar Tudományos Akadémia Titkárságánál, a Miniszterelnöki Hivatalban, a Kormányzati Ellenõrzési Hivatalnál, a Közbeszerzések Tanácsánál, a minisztériumokban, a költségvetési fejezet felügyeletét ellátó szervezeteknél, a Közigazgatásszervezési és Közszolgálati Hivatalnál, az Adó- és Pénzügyi Ellenõrzési Hivatalnál - a területi szervek kivételével -, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeleténél, az Államháztartási Hivatalnál, a Szerencsejáték Felügyeletnél, a Nemzeti Földalapkezelõ Szervezetnél, az Országos Rendõr-fõkapitányság pénzügyi nyomozó szervénél, továbbá jogszabály által országos hatáskörû szervnek nyilvánított, a Kormány közvetlen felügyelete alatt álló, illetve a Kormány által irányított központi költségvetési szerveknél, valamint - a belsõ igazgatási szervei kivételével - az Országos Nyugdíjbiztosítási Fõigazgatóságnál és az Országos Egészségbiztosítási Pénztárnál az illetménykiegészítés mértéke a felsõfokú iskolai végzettségû köztisztviselõ esetében az alapilletményének 50%-a, középiskolai végzettségû köztisztviselõ esetében az alapilletményének 15%-a."

7. § Az államtitokról és a szolgálati titokról szóló 1995. évi LXV. törvénynek az Államtitokköri Jegyzékrõl szóló Melléklete 137/H. pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép:

"137/H. A személyi védelemrõl szóló jogszabály szerint a Vám- és Pénzügyõrség által személyi védelemben részesített személy személyazonosító adatai, valamint - ha a tanúvédelmi törvény szerint a programszerû védelmet a Vám- és Pénzügyõrség kezdeményezte - a Védelmi Programba felvett személy személyazonosító adatai, illetve a védelem kezdeményezésével, a tanúvédelmi törvény végrehajtásával összefüggésben keletkezett és nyilvántartott egyéb adatok.

Az államtitokká minõsítés leghosszabb érvényességi ideje: 90 év."

Az Adó- és Pénzügyi Ellenõrzési Hivatal (a továbbiakban: APEH) Bûnügyi Igazgatóságát az APEH egyes feladatairól szóló 1998. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: APEH tv.) hívta életre, mûködését 1999. február 1-jén kezdte meg. A törvény megszületésekor az alapvetõ cél a gazdasági szférában megnövekedett és szervezetté vált bûnözés elleni hatékonyabb felderítõ és nyomozati tevékenység biztosítása volt, egy kifejezetten erre szakosodott, speciálisan felkészült nyomozói állománnyal rendelkezõ nyomozó hatóság létrehozásával.

A Bûnügyi Igazgatóság nem tartozott a rendvédelmi szervek körébe, az APEH elnökének irányítása alatt álló ún. civil nyomozó hatóság volt, amelynek adónyomozói köztisztviselõk.

Az APEH Bûnügyi Igazgatósága hatáskörébe a büntetõeljárásról szóló törvény alapján kilenc bûncselekmény nyomozása tartozott. /A jogosulatlan gazdasági elõny megszerzése (Btk. 288. §), a számviteli fegyelem megsértése (Btk. 289. §), a csõdbûntett (Btk. 290. §), az adó-, társadalombiztosítási csalás, ha azt az Adó- és Pénzügyi Ellenõrzési Hivatal hatáskörébe tartozó adóra vagy járulékra követik el (Btk. 310. §), a Munkaerõpiaci Alap bevételét biztosító fizetési kötelezettség megszegése (Btk. 310/A. §), a társadalombiztosítási, egészségbiztosítási vagy nyugdíjjárulék fizetési kötelezettség megsértése (Btk. 310/B. §), a csalás, ha azt az Adó- és Pénzügyi Ellenõrzési Hivatal hatáskörébe tartozó adóra, járulékra vagy költségvetési támogatásra követik el (Btk. 318. §), valamint az ezekkel a bûncselekményekkel összefüggésben elkövetett közokirat-hamisítás (Btk. 274. §) és magánokirat-hamisítás (Btk. 276. §)./

AZ APEH Bûnügyi Igazgatóságát az APEH tv. titkos információgyûjtési jogosultsággal ruházta fel. Az Alkotmánybíróság 31/2001. (VII. 11.) AB határozata alkotmányellenesnek minõsítette és 2002. december 31-i hatállyal megsemmisítette az APEH tv. ezen rendelkezéseit.

Az APEH Bûnügyi Igazgatósága hatáskörébe utalt bûncselekmények nyomozását korábban - egy kivételével - a Rendõrség, mint általános nyomozó hatóság látta el. A tapasztalatok alapján nem indokolt az APEH szervezetében egy olyan önálló nyomozó hatóság fenntartása, amely nem rendelkezik titkos információgyûjtési jogosultsággal, az APEH Bûnügyi Igazgatósága mûködéséhez fûzött elvárásoknak a Rendõrség keretén belül mûködõ szervezet tud leginkább megfelelni.

Az APEH Bûnügyi Igazgatósága és ezzel együtt az APEH bûnüldözési és nyomozó hatósági feladatai a törvény hatályba lépésével megszûnnek, ezzel egyidejûleg az Országos Rendõr-fõkapitányság (a továbbiakban: ORFK) szervezetében egy új nyomozó szervet kell létrehozni.

A korábban az APEH Bûnügyi Igazgatósága hatáskörébe utalt bûncselekmények felderítése és nyomozása az általános nyomozó hatóságként mûködõ rendõrség feladatává válik. / A büntetõeljárásról szóló törvény 1973. évi I. törvény (Be.) 16. §-a (5) bekezdésének, illetve a büntetõeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (új Be.) 36. §-a (4) bekezdésének ezzel összhangban történõ hatályon kívül helyezésérõl a büntetõjogszabályok módosításáról szóló törvény rendelkezik. /

A rendõrség nyomozó hatóságainak hatáskörérõl és illetékességérõl szóló 15/1994. (VII. 14.) BM rendelet értelmében az ORFK a rendõrség központi nyomozó hatósága, melynek nyomozó szervekre történõ tagozódását e rendelet állapítja meg. Az Országos Rendõr-fõkapitányság szervezetén belül létrehozott új nyomozó szervet, annak hatáskörét és illetékességét a belügyminiszteri rendelet módosítása állapítja meg, megtartva azt a szervezeti tagozódást, hatásköri- és illetékességi szabályozást, amely szerint az APEH Bûnügyi Igazgatósága mûködött, garantálva a pénzügyi nyomozó szerv önállóságát.

Az ORFK pénzügyi nyomozó szerve hatáskörébe tartozó bûncselekmények speciális jellege miatt, a szakmai munka folyamatossága érdekében az országos rendõrfõkapitány a nyomozó szerv vezetõjének kinevezése elõtt kikéri az APEH elnökének a véleményét.

Az ORFK pénzügyi nyomozó szervének a tagja a pénzügyi nyomozó. A közszolgálati jogviszonyban álló /köztisztviselõ/ pénzügyi nyomozó a büntetõeljárásról szóló törvény alapján, mint a nyomozó hatóság tagja látja el feladatát, értelemszerûen nem rendelkezik a rendõrségrõl szóló 1994. évi XXXIV. törvényben (a továbbiakban: Rtv.) a hivatásos állományú rendõr számára biztosított intézkedési, illetve kényszerítõ eszközök alkalmazására vonatkozó jogosultsággal. A bûnüldözési és nyomozó hatósági feladatok ellátásában azonban ez a köztisztviselõ jogállású pénzügyi nyomozó számára akadályt nem jelent, mivel egyrészt ezek a jogosultságok nem a nyomozó hatósági mûködéshez, hanem a rendvédelmi feladatok ellátásához, a Rendõrség, mint fegyveres rendvédelmi szerv mûködéséhez köthetõk, jogalapjuk ezen nyugszik, másrészt a Rendõrség szervezetében mûködõ pénzügyi nyomozó szerv állományába a késõbbiek során hivatásos szolgálati viszonyban álló nyomozók is tartozhatnak, akik rendelkeznek a rendõr számára biztosított eszközökkel. Megjegyzendõ, hogy a tisztán nyomozó hatósági feladatot ellátó ügyészségi nyomozó hivatalok nyomozó ügyészei, illetve ügyészségi nyomozói sem rendelkeznek intézkedési, illetve kényszerítõ eszközök alkalmazására vonatkozó jogosultsággal.

Az ORFK az APEH jogutódja mindazokban a jogviszonyokban, amelyekben az APEH a Bûnügyi Igazgatóságot érintõen jogosult vagy kötelezett, azaz mind a vagyoni jogok és kötelezettségek, mind az alkalmazottak feletti munkáltatói jog gyakorlása és az alkalmazottak közszolgálati jogviszonyának fennállása tekintetében. A törvény alapján az APEH Bûnügyi Igazgatósága alkalmazottainak közszolgálati jogviszonya megmarad, illetményüket, egyéb járandóságaikat és juttatásaikat tekintve hátrány nem éri õket.

Az APEH Bûnügyi Igazgatósága köztisztviselõi közszolgálati jogviszonyának fennállása tekintetében a jogutódlás kimondása az Rtv. 7. §-ának (1) bekezdésén alapul, amely szerint a Rendõrség személyi állománya hivatásos állományú rendõrökbõl, köztisztviselõkbõl és közalkalmazottakból állhat. E törvényi rendelkezés alapján az Országos Rendõr-fõkapitányság állományában jelenleg is vannak köztisztviselõk.

A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény 42. §-ának (3) bekezdése értelmében a miniszter a hivatásos szolgálati beosztást köztisztviselõi vagy közalkalmazotti munkakörré, a köztisztviselõi, illetve közalkalmazotti munkakört hivatásos szolgálati beosztássá átminõsítheti, illetõleg az állománytáblában megjelölt beosztást, munkakört a hivatásos állomány tagjával, köztisztviselõvel vagy közalkalmazottal betöltheti.

Az ORFK a jogutód az APEH Bûnügyi Igazgatósága által folytatott büntetõeljárás és titkos információgyûjtés tekintetében is, ez által biztosított a bûnüldözési és nyomozó hatósági feladatok ellátásának folyamatossága. Ezt garantálja az is, hogy a feladatoknak a Rendõrséghez való visszatelepítése nem igényli a személyi állomány köztisztviselõi jogállásának megváltoztatását, amelynek következtében az új szervezetnél marad a jelenlegi adónyomozói állomány. Az ORFK pénzügyi nyomozó szerve ugyanakkor az ezt meghatározó belügyminiszteri rendelet értelmében megõrzi az APEH Bûnügyi Igazgatósága hatáskörét, jogosítványait, szervezeti felépítését.

Az Rtv. VII. fejezete a Rendõrséget, mint szervezetet jogosítja fel a titkos információ gyûjtésére, így az ORFK pénzügyi nyomozó szerve a Rendõrség részeként a titkos információgyûjtés folytatására jogosult.

Az ORFK pénzügyi nyomozó szerve feladatai ellátáshoz szükséges vagyont és pénzeszközöket az APEH Bûnügyi Igazgatósága vagyonából és 2003. évi költségvetési elõirányzataiból kell biztosítani. A két költségvetési fejezet közötti átcsoportosításról és a vagyon átadásáról az érintett minisztereknek 2003. június 30-ig meg kell állapodni.

Mivel az APEH Bûnügyi Igazgatósága 2002. december 31. után az Alkotmánybíróság határozata értelmében titkos információgyûjtést nem folytathat, a feladat ellátásnak folyamatossága és az eredményesség megõrzése érdekében a törvény 2003. január 1-én lép hatályba, ezzel egyidejûleg hatályát veszti az APEH tv. és más törvények azon paragrafusai és szövegrészei, amelyek az APEH nyomozó hatóságával kapcsolatban rendelkezéseket tartalmaznak.

A köztisztviselõk jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 44. §-ának (1) bekezdése módosításával az 50 %-os illetménykiegészítés megállapítására jogosult szervek körébe beillesztésre kerül az ORFK pénzügyi nyomozó szerve. A módosítás eredményeképpen az APEH Bûnügyi Igazgatóságánál korábban 50 %-os illetménykiegészítésben részesült köztisztviselõk továbbra is jogosultak lesznek erre.